Délmagyarország, 1962. október (52. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-12 / 239. szám

DÉL-MAGYARORSZÁG Péntek. lHt. október 12. A Szovjetunió és Algéria kőzött jó viszony alakult ki Ben Bállá nyilatkozata az Izvatztyljénak Ben Bella algériai minisz- csolatok fejlődnek majd ki — terelnök nyilatkozatot adott fejezte be nyilatkozatát Ben az Izvesztyija című szovjet Bella. lap két különtudósítójának New Yorkban. i Az algériai Demokratikus és Népi Köztársaság miniszterelnöke kijelentette, hogy külpolitikai vonatkotásbav 1 Hruscsov fogadta Reimannt Algéria távol tartja magát a tömböktől és -következetesen imperialistaellenes, gyarmatosításellenes politikát folytat a fájl megkülönböztetés, a katonai tömbök ellen, a leszerelésért, a nukleáris fegyverkísérletek megtiltásáéi Hangsúlyozta, hogy Algéria Afrikában aktiv gyarmatoiitástllenes politikát szándékozik folytatni, s a többi között kész önkénteseket küldeni Angolába. Az algériai kormány belpolitikájának alapvető feladatait jellemezve Ben Bella hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt fel kell számolni a gyarmati uralom és a háború következményeit. Érzel egyidejűleg a fő feladat az algériai állam felépítése, valamennyi szervének megerősítése a demokratikus fejlődés útján. Az nigériai—szovjet kapcsolatokról Ben Bella megjegyezte. hogy Algéria és a szovjetunió között jó viszony alakult ki. —• A Szovjetunió tapasztalatai — mondotta Ben Bella — érdekelnek bennünket, nagyon hasznosak számunkra. ügy vétjük, hogy ezeket a tapasztalatokat j elhasználhatjuk nálunk Alpáridban, szem előtt tartva- természetesen sajátos körülményeinket. Ügy gondolom, hogy országaink i „ökét kőzött baráti, testvéri kap-1 Ki jelentett c. Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön fogadta Ma* Reimannt, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának a Szovjetunióban üdülő első titkárát. A beszélgetés rendkívül szívélyes, baráti légkörben folyt le. 4 Német Kommunista Párt vörBs zászlói Köln felett Szerdán a nyugat-németországi Köln lakólnak figyelmét szokatlan látvány vonta magára. A város felett robbanó rakéták nyíltak szét és kihullott belőlük négy ejtőernyő. Az ejtőernyőkön lassan szálltak a levegőben a vfc rös zászlók -NKP- felirattal. Ugyanakkor, mint az eső, úgy hullottak a városra a Német Kommunista Párt röplapjai A DPA nyugatnémet hírügynökség szerint a kölni rendőrségnek az a véleménye, hogy a rakétákat Köln belvárosának különbözó pontjairól bocsátották fel. A francia demokratikus erők csak nehéz harcban győzhetnek Rövidesen megkezdődik Franciaországban a népszavazási kampány De Gaulle még kétszer A harc de Gaulle és a köz- ránál Minél többen szavasszól a francia választókhoz az társaság védelmére kelt poli- nak a népszavazásnál a dtkoktóber 28-i népszavazás előtt tikal erők között egyenlőtlen tatára ellen, annál kettvea rádió és a tefevízló htillá- eszközökkel folyik. A sz© zóbb lesz a választások eredmain. A jövő hét elején meg- nátus határozatát, hogy el- ménye a munkásosztály, a denyitja a népszavazási kam- nöke. Gaston Monnerville, mokratikus erők szempont pányt, a szavazás előestéjén beszédét függesszék ki min- jából. pedig még egyszer rá akarja den községben, a prefektusok A köztársaságot védelmező beszélni a franciákét: sze- ft kormány utasítására nem p4nok mlnd a -nem* szavavazzanak Mgen-nel. A kam- hajtják végre. Az ellenzéki mellett foglaltak állást, a pány során Pompidou mlnlsz- ^^ vezet6i etu in né- _ megszavazott terelnök és a bukott kormány f" v^aILm, h„ p®mm megszavazott több minisztere ls megjelenik Mn* r"tTcr* k"rlátozott be- bizalmatlansági Indítvány a televízió képernyőjén. Heves hangú felszólalások a bonni parlament külpolitikai vitájában hauer beszédével -arcul ütötte* a közös külpolitika elvét Csütörtökön a bonni parlament vitát kezdett Adenauer kedden elhangzott kormánynyilatkozata felett. voltaképpen csak -koméBrentano volt külügymi- djázik* mert hiszen 6 — a nisztar a NATO-politlka és kancellár — n nyugatberlini az -európai Integráció- folytatásának szükségességét hangoztatta. Beszédében ugyanolyan bidegháborás hangot Ütött meg, mint Adenauer ét azt hangoztatta: szó sem lehet arról, hogy valaha ls kétoldalú tárgyalások kezkérdésben folytatandó politika tekintetében "tökéletesen egyetérét Wllly Brandttal*. — Azokról a kerdeiekről, amelyeket Ollenhauer felvetett, csak zárt ajtók mögött lehet tárgyalni NSZK között Felszólalt Ollenhauer, a szociáldemokraták elnöke is. Bár "kesztyűs kézzel* bírálta Adenauer politikáját a kezdeményezést a Nyugat számára* majd kijelentette: pillanatnyilag nem arról van szó, hogy Németország egységét még ebben az évben valamilyen konferencia révén egy csapásra helyreállítsák. Sokkal inkább arról van szó. hogy megakadályozzák egy katonai konfliktus kitörését Németország ós Berlin miatt és megtegyék az első lépéseket a Kelet és Nyugat közötti enyhülés útján. A továbbiakban sikraszálll a kelet-európai államokkal való kapcsolatok normalizálása mellett. E józanabb megfontolásokra valló kijelentései után A Közös Piacról vitáztak a konzervativ párt képviselői dődjenek a Szovjetunió és az. __ mondotta Adenauer —, majd azt hangoztatta, hogy "nem ellensége Angliának-. Erich Mende, a kormánykoalícióban résztvevő Szabad Demokrata Párt elnöke beszéde után a bonni pária- szédében feltűnő módon nem mentben szokatlan jelenétre Adenauer kormánynyilatkokcrült sor: zatára. hanem Schrőder kü- „„„.„^M Adenauer Izgatottan szót lügyminiszter múlt heti wi- azonban az FDP elnöke kokó« IlTl^? esbadeni beszédére hivatko- rántsem vonta el azt a kőa Szociáldemokrata Párt el- Azt. hangoztatta, hogy vetkezetetéat. hogy Prieg kell » külügyminiszter kljeién- kötni a német békwwerzotései messzemenően tükrö- drót és rendezni kell az zik nemcsak a kormánypór- abnormális nyugatberltnl tok, hanem az ellenzék kö- helvzetet.. Ellenkezőleg: azt ZÖB álláspontját is a legfon- hangoztatta hogy »meg kell tosabb külpolitikai kérdések- szilárdítani a Nyugat helyzeben. Ezután azt mondotta: tét Berlinben-, a kormánynak meg kell ki- A vita ma. pénteken délsérelnie, hogy "visszanyerje után ér véget. hogy Öllenszédben fejthetik ki az állás- néptömegek ellenállásának pontjukat a rádióban és te növekedését fejezi ki. Mind levizióban. n igen fontos új jelenség. A l'Humanité hasábjain A győzelem lehetőségei azonÉtienne Fajon, a Francia ban még nem jelentenek Kommunista Párt Politikai győzelmet. De Gaullé-nak Bizottságának tagja mutat rá erős fegyverei vannak. Szamilyen súlyos feladat ©lőtt badon rendelkezik a rádióval állnak a demokratikus erők és televízióval. KI tudja, mla közvélemény felvilágosító- lyen provokációkhoz folyásáért indított harcukban. Bár. módik, hogy megzavarja, milyen 'fontosak is a parla- megfélemlítse a kozvélementl választások — írja mény egy részét, A félelem Étienne Fajon —, nem szabad volt az a szövetségese, amely szem elől téveszteni, hogy négy évvel ezelőtt hataloma döntő csata az október 28mí ra juttatta. Az igaztágért népszavazás lesz. De Gaulle folytatott nagy harcunkban az »igen« szavazatokat arra ezért minden erőnket latba akarja felhasználni, hogy rá- kelt vetnünk, hogy lehetősóerőszakolja Franciaországra gelnket valóra váltsuk — személyi uralmát.' Ez pedig hangoztatja Étienne Fajon a nem egyéb egyszerű diktatú- l'Humanité vezércikkében. Üiént tartott Genfben a nukleáris albizottság Csütörtökön délután tar- hatatlan álláspontjukhoz és totta Genfben 34. ülését a ezzel akadályozzák a megSzovjetunió, az Egyesült Al- egyezést a nukleáris fegyver lamok és Nagy-Britanniu kísérletek megszüntetésének képviselőiből álló nukleáris kérdésében.' Javasoltig hogy albizottság. az albizottság kedden tartson As ülés nem hozott előre- ismét ülést. haladást. Stelle amerikai és Smitöer* Carapktn nagykövet, a angol küldött a SzovjetunióSzovjetunió képviselője ré- ra próbálta hárítani a felemutatott: a nyugati hatalmak lősséget a tárgyalások eredmakacsul ragaszkodnak tart- ménytelenségéért. Csütörtökön az Angol Konzervatív Párt évi értekezletének második napján a küldöttek megvitatták a Közös Piac kérdését. A Közös Piac Vitája sem hozott váratlan fordulatot, noha az angol csatlakozás BUDAPESTBE UTAZOK, FIGYELEM! Már Utaíés mm mr'nuUao budapesti leállását. budapesti s7,ob(ifo?lfll»*áról eonduskodtk a Szrurd Városi Idegenforgalmi Hivatal (KUtuUl tér 7.) B. 16.13 Értesítjük kedves vendegeinké*, hogy oktőber iáén, petiteken est* 101 iiiiiiiiiiinifiiiiimi magyarnótaest leaa a HAol-ETTEREMHKN" borjú áa hal etatkUlPnlogaaaegak felszolgáláséval. Muzsikál a Bulgáriából hazatért Dank* Pista rtgényaanekar, LAlCAfók OTZA vesét ósével. BELÉPŐDÍJ NINCS. S. 72140 konzervatív ellenfeleinek körében már hónapok óta a pártvezetés elleni nyílt lázadás lehetőségéről beszéltek. A küldöttek komor hangulatát csak fokozta az az újabb brüsszeli jelentés, amely szerint az angol kormány sorozatos engedményei után elutasították ott a kérését is, hogy India, Ausztrália és Ceylon árucikkeire csak '•bizonyos ésszerű időpont Után- vonatkozzék a Közös Piac vám szabályzat. Mindennek ellenére a tory-ló2adás á hagyományoknak megfelelően ezúttal ls elmaradt. A túlnyomó többséggel megszavazott bizalmi határozat üdvözli a *Brüsszelben elért haladást*, és bizalmát fejezi ki a kormány itánt. A pártértekezlet tehát — a szónoki emelvényről időnként elhangzó oles bírálatok ellenére és a Közös Piac ellenzéke módosítási Javaslatának elvatése utón — végeredményben áldását adta a Macmillan-kormány politikájára. Provokáció© hadgyakorlatok Ny ugu t* Bérli D ben Amerikai, angol ég frant la csapatok csütörtökön Nyugat-Berlinben háromnapos harckészültségi gyakoriul okat kezdtek. Csütörtökön a harckocsik sebességi ós manőverezési Versenyét bonyolították le. Később az amerikai alakulatok az utcai harcok technikáját mutatták be. miközben tankok, helikopterek és gyalogos egysegek támogatásúval támadást intéztek egy külön erre a célra épített falu ellen. A falut az amerikai övezet szélén, a Német Demokratikus Köztársaság határa közelében építették. i Összeült az Egyetemes Zsinat A világ minden részéből — köztük hazánkból —egybegyűlt több mint 2800 főpap részvételével október 1-én megkezdődött n II. Vatikáni Zsinat. Valójában ez a huszonegyedik Egyetemes Zsinat a pápaság kétezer éves történetében. Miután azonban az 1809-es zsinatot annakidején I. Vatikáni Zsinat néven "könyvelték* el, az előkészítő bizottság s maga XXIII. János pápa is október fl-án keltezett pásztorlevelében a római Szent Péter bazilikában tegnap Öszszeült gyülekezetét II. Vatikáni Zsinatnak nevezte el. XXIII János pápa pésztorleVelében minden eddiginél nagyobbszabásünak minősiti a mostani Egyetemes Zsinatot, amely azért ült össze, mert — mint a világsajtó általában kiemeli — a Vatikán felismerte, hogy az elmúlt évtizedekben, különösen pedig a legutolsó évtizedben bekövetkezett hatalmas társadalmi változások tovább gyengítették az egyház pozícióit. Érzik és tudják azt is, hogy ezek.á -hívők seregét szinte szüntelenül megtizedelő változások* — a leghivatalosabb egyházi lap, az Osservatore Romána terminológiáját használtuk — különböző csoportosulásokat. különböző áramlatokat hoztak létre az -egyetlen igazság* egyházán belül. A római egyház, amely igényt. tart a világ mintegy négyszázmillió katolikusának vezetésére —- és amely a papság több mint négyszázezres és a szerzetesek és apácák majd egymillió-kétszázezres seregével rendelkezik —minden erőt ós módszert meg kíván mozgatni azért, hogy az -eddiginél hatékonyabb. okosabb* eszközökkel kijzdjön a -kommunizmus valósággá lett kísértete ellen*. A Les Catoliquet dans la Vie Internationale elmú francia nyelvű hivatalos katolikus brossurában szereplő kifejezések ezek, követelve az egyház Vezetőitől. hogy -ne késlekedjenek, hiszen az egyház ellen energikusan támadó marxizmus alapján is végbemehet a világ egyesülése-. Több katolikus — nyugatnémet. svéd. holland — főpap az elmúlt hónapokban burkoltan is. nyíltan ls fámadta a Vatikán vezetőit, mert azok óvakodnak a reformoktól. Különösen hevesen támadtuk a nyolcvanhét tagú -bíborosok szent kollégiumát* mert az — a köztük levő harminc olasz bíboros hatására — -az olasz püspökök sajátos érdekeiket fontosabbnak tartják annál, hogy enyhíteni igyekezzenek a nemzetközi katolicizmus súlyos problémáit*. Az egyház legfőbb vezetésével, a -Római Curia* merevségével elégedetlen főpapok többsége nem érti meg, hogy a szocializmus, a kommunizmus erőit olyan okok hívták létre, amelyek korunk társadalmi viszonyainak mélyén rejlenek. E főpapok is szembe kívánnak szállni a szocializmus legyőzhetetlen erejével. Viszs/.afelé akarják forgatni a történelem órájának mutatóját. Csak éppen rugalmasabb — vagy legalábbis: annak vélt — módszerekkel. Vannak azonban a főpapok között olyanok is, akik a tényekből kiindulva, őszinte békét akarnak s nemcsupán elterelő reformokért küzdenek, hanem azt. kívánják, hogy az egyház működjön együtt a szocializmus erőivel a békéért. — -Mind a szocialista, mind a kapitalista országokban létrejött keresztény baloldal — állapítja meg egyik nyilatkozatában a lengyelországi Pax-mozgalom, amelyeta lengyel püspöki kar egyrésze ls támogat — nem vallási. hanem társadalmi-politikai jelenség.* A -keresztény baloldal — folytatódik a nyilatkozat — támogatja, vagy legalábbis tárgyilagosan értékeli a Szovjetuniónak a béke megvédésére és a különböző rendszerű államok békés versenyére irányuló politikáját*. A kor parancsa — állapítja meg végül a Pax-mozgalom nyilatkozata —, hogy a katolikus társadalomban a baloldal teljes egyenjogúságot nyerjen. Az egyes főpapok által ls támogatott katolikus baloldal létezése s a nemzetközi katolicizmus már említett válságproblémái a Vatikán vezetőit ls arra intik, hogy új taktikát alkalmazzanak. Búr a katolikus balodal számos képviselőjének n legutolsó időkben is kiátkozás üldözés volt a sorsa s bár hivatalos vatikáni körök eddig elutasító, vagy legjobb esetben kitérő válaszokat adtak a felvetett reformtervezetekre, az egyház vezptőlnek ls bizonyos rugalmasságot kell mutatnia számos kérdésben. A külföldi sajtó a Vatikán vezetésében megkülönbözteti a "centrista*, vagyis az egyes problémakörökben egyezkedni óhajtó, á formális reformok egyrésze elől el nem zárkózó Irányvonalat, valamint az Ottaviani bíboros vezetése alatt álló, legfőképpen olasz püspökök által támogatott, szélsőségesen lntranzlngens vonalat, amely hallani sem akar még a legszelídebb reformokról sem s az Egyetemes Zsinatot valamiféle vallásos NATO-vú akarja változtatni. A vilég közvé ©menye — s benne a józanul gondolkodó katolikus hívók tömege — azt vallja, hogy a római katolikus egyház sem térhet ki a pozitív állásfoglalás alól a béke létfontosságú kérdésében. Antal Gábor A megnyitó ünnepség befejező réazében mondott beszédében XXIII. János pápa többek között kijelentette: -Mi nem azért jöttünk ide, hogy felülvizsgáljuk vallásunkat és doktrinális kérdéseket vitassunk meg. Komolyan kell viszont foglalkoznunk az egyház korszerűsítésével, a modern világ követelményeinek megfelelően.« A pápa a zsinatról és a zsinat munkájáról szólva kijelentette: A zsinat célja az egyház tanításának beható tanulmányozása és magyarázása a lehető legmodernebb formák között. Ebben az értelemben — folytatta a pöpa — az egyház, ma nem szándékozik szigorúan elitélni minden tévelygést. Ki akarja tárni viszont karjait a világ összes népei felé, azok számúra is, akik nem katolikusok, vagy nem keresztények, s hozzá akar Járulni a béke és az egység megerősítéséhez.