Délmagyarország, 1962. október (52. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-12 / 239. szám

) Csütörtök. 1962. október 11. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Túltettek a férfiakon A prémium: 20 kiló burgonya munkaegységenként Szél Ferencné, a szatymazi Fehértó Tsz egyik, munkacsapat-vezetője dologszerető, szorgalmas asszony hírében állt eddig is a környéken. Most azonban még jobban megnőtt a tekintélye. Azt beszélik róla a tszben, hogy a saját posztján többet ér a szava, munkája némely férfi csapatvezetőjénél. Ennek a nem mindennapos elismerésnek története van a tsz-ben. Az eső a jeladás A tavasszal "zúgtak* a csapatvezetők amiatt, hogy magasan állapította meg a vezetőség a burgonyatermesztési tervet. Ilyen gyenge homokon sok a holdankénti 40 mázsa. Nem lesz prémium — mondták —, hiába is ígérték. Szél Ferencné azonban semmit sem szólt, egyszerűen "birtokba vette* a csapata számára kijelölt három hold krumpliföldet. Biztatta az asszonyokat: lenni kell itt negyven mázsának, még többnek is. Ha pedig megtermeljük, nem vehetik el tőlünk. Csak jó sűrűre vessétek, asszonyok. Azután megmondta a csapatbelieknek: akkor kapáljuk, töltjük a krumplit, ha esik az eső. Külön senkit sem értesítek, az eső lesz a munkára a jeladás. Tizennyolc helyett huszonegy Az első eső után maga a vezetőség is találgatta, lesznek-e vajon tízen, akik eljönnek krumplit kapálni Szélné csapatából. S egy óra múlva a 18 tagú asszonycsapat 21-ed magával jelent meg a krumpliföldön. Többen kicitálták az embereiket is. Hasonlóan történt ez az első és a második töltcgetésnél is. Szél Ferencné csapatának asszonyai mindig többen jöttek el, mint ahányan voltak. S nemsokára már a férficsapatok is irigykedni kezdtek, mert az asszonyok krumplija messze elkerülte az övékét. S hogy egész pontosan mennyivel, az most a szedésnél derült ki. A holdankénti 40 mázsás tervet egyedül csak az asszonyok teljesítették túl. Huszonnégy mázsával termett nekik több, mlnt amennyit terveztek. Mások — akik csak úgy tessék-lássék jártak ki a krumplihoz — valóban nem kaphattak most prémiumot. Szélné asszonyainak azonban minden egyes ledolgozott munkaegységre — amit a burgonyában szereztek — húsz kiló krumplit kellett prémiumként kimérni, mert ennyi illette őket a jó munkáért. Jövőre már nemcsak az asszonyok összesen több mint tíz mázsa burgonyát kaptak rendes járandóságaikon felül. S bizony ez 60 forintos prémiumnak számít munkaegységenként. Ráadásul maguk a munkaegységek is bizonyosan megérnek majd zárszámadáskor 20—20 forintot A szorgalmas fehértói aszszonyok így tettek túl a férfiakon. S az is bizonyos, hogy jövőre már nemcsak Szél Ferencné csapata teljesíti majd ebben a gazdaságban a burgonyatermelési tervet. Cs. J. A VÁROSI PÁRTÉRTEKEZLET KÜLDÖTTEI Feladatunk megteremteni az új munkastílust A hajlandóság megvan A tervezőintézet dolgozóit foglalkoztató problémákról Az egyetemen annak idején annyit tudtam Márta Ferencről, hogy rendkívül szorgalmas, munkaszerető és sok barátja van neki nemcsak évfolyamáról, hanem az egész karról, sőt a bölcsészhallgatók közül is. Azóta sok víz lefolyt a Tiszán, s Márta Ferenc vegyészhallgatóból a József Attila Tudoményegyetem Általános Fizikai-Kémiai Tanszékének vezetője lett, és az egyetem párt-végrehajtóbizottságának titkára. S dr. Márta Ferenc mindössze 33 éves. A hét küldött egyike aki képviseli majd a városi pártértekezleten a József Attila Tudományegyetem kommunista és pártonkívüli dolgozóit. Ha szavazhattam volna rá, feltétlen neki adtam volna én is a voksomat. Hogy miért? Tudom róla, hogy már másodéves egyetemi hallgató korában ott dolgozott dr. Szabó Zoltán professzor intézetében, ahol később tanársegéd, aspiráns és adjunktus volt, majd végül docens. S mindezt »rövid* néhány év alatt tette meg anélDr. Márta Ferenc, a József Attila Tudományegyetem pártbizottságának titkára kül, hogy kivonta volna magát a pártmunkából. Ezt még akkor sem tudta megtenni, amikor kandidátusi disszertációját készítette, amelyhez pedig sok kutatómunkára volt szüksége. Sőt később sem, miután egy évig tanulmányúton volt Angliában, a Cambridge-i Egyetemen. Amikor visszajött, a fiatal fizikokémikust már várták a még nagyobb feladatok. S mindezt megtorpanás nélkül vállalta és végzi ma is. Mindkét feladatának eleget tenni nem kis felelősséget jelent. Igaz. rendkívül erős fizikumú. No, de az időt, hogy minden munkáját pontosan ellássa. azt honnan veszi? Csak jól és okosan megszervezett időbeosztással tud eleget tenni két nagy feladatának. S emellett ott van ő maga is, mint fiatal tanszékvezető, aki nem állhat meg eddigi tudományos eredményeinél, kutatásainál. Szem előtt kell tartania saját fejlődését is, továbbfejleszteni eddigi kutatási eredményeit és újabb területeket hódítani meg. Rendkívül nagy az egyetemi munka, még nagyobb feladat azonban megteremteni az új munkastílust, ahogy azt az élet követeli. Tanszékén 28 emberrel dolgozik együtt, s emellett az egész egyetem munkájában részt vesz. A tanszékvezetést és a párt-végrehajtóbizottság titkári teendőit együtt látja el dr. Márta Ferenc. Szelleme és fizikuma azonban hiába lenne erős és friss, ha nem segítenék közvetlen munkatársai, kommunisták és pártonkívüliek egyaránt, akikkel nap mint nap együtt dolgozik. Egy cél áll előtte: a kommunista szakemberképzés és a tudományos munka ügye az egyetemen. Ügy, ahogy annak idején ót is nevelték, s ahogy az utána következő generációkat is nevelik. L. F. Egy pesti tervezőintézet mérnöke tette azt a megjegyzést, hogy manapság csak vidéken lehet igazán tervezni. Ha ebben a kijelentésben van is némi túlzás — mert nyilvánvalóan van —, mégiscsak igazolja azt a tényt hogy a vidékre dolgozó budapesti tervezők általában tudásuk legjavát igyekszenek adni. Nemcsak azért, mert. ambíciójuk tüzeli őket, hanem, mert a vidéki adottságokhoz bizonyos tekintetben fel kell "nőniük*. A típustervek jelene A Szegedi Tervező Vállalat dolgozói jól ismerik ezeket az adottságokat, ismerik a körülményeket s mégis számtalanszor, szinte minden egyes terv elkészítésekor meg kell küzdeni velük. Itt van mindjárt a típustervkérdés? A használatban levő típustervek, bár sokkal jobbak, mint azok, amelyek akárcsak néhány évvel ezelőtt is forgalomba voltak, de tulajdonképpen mégiscsak a minimális igények kielégítésére alkalmasak. Ezzel szemben gazdasági lehetőségeink nem adnak még módot a mostaninál költségesebb építkezésre. Ez olyan ellentmondás, melynek feloldása nemcsak állandó beszédtéma a tervezők között, hanem a munkában egyúttal feladat is. Persze ritkán sikerül úgy érni el új eredményt, mint az Ogyessza-lakótelep kísérleti lakóházának esetében, amikor is anélkül, hogy a költségek növekedtek volna, a korábbinál sokkal jobb típustervet alakítottak ki. Egyébként ennek a tervnek sikerére mi sem jellemzőbb, minthogy az irányító hatóságok még a prototípus felépülése előtt engedélyezték az adaptálást. Űgyhogy végeredményben hat ilyen épület készül majd el Újszegeden. Színezés, de milyen? Természetesen a lakások alapterületének minél ésszerűbb kihasználása a legfontosabb feladat, de városképi szempontból egyáltalán nem mellékes valami a homlokzat sem. A homlokzatok színezésének példáit Szeged adta a többi vidéki városnak. A típusházak színezése azért jelentős, mert olcsó eszközzel befejezett alkotást eredményez olyan esetben is, amikor különben nem lenne mód az épületnek építészeti jelleget, egyéniséget adni. A* kezdeményezés Szegedről indult, illendő lenne tehát, ha a továbbfejlődés tekintetében is megtartanák a vezetőszerepet. A majolika, mészkő, vagy más nemes burkolóanyag alkalmazása drága, csak olyan esetekben engedhető meg használata, amikor a város belterületén reprezentatív környezetben építkeznek. A mellékutcákban jól megteszi az egyszerű, bár időtálló kőporos, vagy műanyagfestékkel bevont vakolat is. Természetesen ezek a homlokzatok nem egyformán sikerülnek. A Püspök utcában levő házé például túlságosan rikító lett, de mellette, a Mérey utca sarkán talán még roszszabb az eredmény: az a ház ugyanis összhatásában jellegtelen, szürke. Ideje volna véget vetni az egy helyben topogásnak. A színes homlokzat bevált, de egyúttal az is kiderült, hogy írn'g egy-egy ház jól mutat vele, egész házsorok, vagy egymáshoz közel álló épületek esetében nagyon meg kell gondolni, hogy milyen hatást váltanak ki az erős színek. Azokon a terveken, melyeken most dolgoznak a vállalat mérnökei, igyekeznek minél szerényebb, egymással jobban harmonizáló színeket alkalmazni. Jól lakható lakásokat Nagyon fontos dolog, hogy minél több lakás épüljön, hogy a 15 éves lakásépítési program alapján minden évben elkészüljenek a tervbevett lakóépületek. Néha azonban mintha mellékessé válna e nagy célkitűzés mellett egy látszatra esetleg lényegtelenebb szempont: az elkészült lakások kulturáltsága, lakhatósága. Nemcsak olyasmire kell gondolni ezzel kapcsolatban, hogy a lakások nagyrésze összkomfortos legyen, egy tekintélyes hányada pedig beépített bútorokkal készüljön, hanem ezeket a berendezéseket miként lehet használni. Csak egyetlen példával élve: a Kossuth Lajos sugárúti új szövetkezeti lakóházban az előszobák beépített szekrényt kaptak. A szekrény belsejét azonban éppügy festették ki, mint a falat Ha ruhát akasztanak bele, leszedi a festéket. Az építkezés költségét tekintve igazán jelentéktelen kiadással járt volna, ha a szekrények belsejét lemosható festékkel festik ki, vagy más olcsóbb, kopásálló burkolatot alkalmaznak. Az ilyesmi tehát nem pénzkérdés elsősorban, hanem a gondos, vagy a gondatlan tervezés függvénye. Nincsenek tehát túlságosan irigylésreméltó helyzetben a vidéki tervezők és persze a szegediek sem. Az, hogy a munkájuk során felmerülő problémákkal, ellentmondásokkal nap mint nap törődnek, az elmondott kérdésekkel állandóan foglalkoznak, nemcsak azt jelenti, hogy még sok feladatot nem oldottak meg megnyugtató módon, hanem azt is, hogy megvan bennük az alkotó hajlandóság az akadályok leküzdésére. F. K. Szakmai tudásra az eddiginél is nagyobb szükség lesz Meggyesi Mihály kissé meglepődött, amikor a múlt hét csütörtökén a kenderfonógyár taggyűlése a városi pártértekezlet küldöttévé választotta. Nem számított erre a megtiszteltetésre. Most a következőket mondatta: — Idén végeztem a textiltechnikum fonóipari tagozatán, éveken át lekötött a tanulás, kövesebb idő jutott a pártmunkára. Persze tudom, hogy végső soron nem más a napi termelés sem, s talán azzal érdemeltem ki a megbízatást, amit itt az előfonón csinálok mint művezető. — Tizenegy éve dolgozom a kenderfonóban, anyaghordó segédmunkásként kezdtem. Már hamarabb is beiratkoztam a technikumba, de annyi minden közbejött, hogy egy időre abba kellett hagyni a tanulást. Pedig ma már elképzelhetetlen, hogy ebben a beosztásban valaki középiskolai végzettség nélkül boldoguljon. Furcsa ha 6, vagy 8 általános iskolával akar művezetősködni egy olyan ember, akinek a beosztottai között már egyre több technikus akad. Mert a fiaMcggyesi Mihály, a Szegedi Kenderfonógyár elófonodájának művezetője talok már nem elégednek meg az általános iskola elvégzésével, többet akarnak tudni s elérni is. Nemcsak engem, hanem sok társamat ez késztetett arra, hogy tanuljunk. — Egyre nagyobbak a követelmények, s nekünk fel kell nőni hozzájuk. Ezért gondoltam, hogy ha majd szót kapok a városi pártértekezleten, elsősorban a szocialista brigádok helyzetével kapcsolatban mondanám el véleményemet. Sokat vitatkozunk erről a kérdésről itt a gyárban, s én azokkal értek egyet, akik szerint most nem a szocialista brigádok számszerű növelésére, hanem a meglevő kollektívák munkájának megjavítására kell a nagyobb gondot fordítani. Itt az előfonón három munkacsapat dolgozik a szocialista címért, a negyedik, az Ifjú technikus-brigád, melynek én is tagja vagyok, már elnyerte azt. Mi is sok bírálatot kaptunk az utóbbi időben amiatt, hogy megtört a kezdeti lendület. Ezért vagyok én amondó, hogy nem szabad engedni a követelményekből, inkább az ellenőrzést kellene gyakoribbá tenni, megszigorítani. — A szakmai tudásra, a szocialista brigádok erejére az eddiginél is nagyobb szükség lesz nálunk, a kenderfonógyárban a most következő hónapokban. Elkezdődik az üzem rekonstrukciója, és először éppen az előfonó kerül sorra. A 20-as gépcsoportot talán még az idén átviszik a külső gyárba, s helyére új gépeket szerelnek fel a jövő év elején. Mi más lehet a célunk, mint az, hogy az átállás minél kevesebb bajjal járjon, gyorsan menjen, hogy minél hamarabb végezhessünk termelőmunkát velük. Ügy érzem, hogy ezek a gondolatok is egybeesnek a kongresszusi irányelvekkel, s oda tartoznak a városi pártértekezlet elé. Ünnepség Szeged felszabadulásának évfordulója alkalmából Tegnap, csütörtökön este a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága Szeged felszabadulásának 18. évfordulója alkalmából ünnepséget rendezett a Hazafias Népfront Vörösmarty utcai székházában. Üzemi munkások, hivatalok dolgozói, tanárok, orvosok és diákok jöttek el, hogy emlékezzenek. Turai Géza megnyitója után a történelmi jelentőségű évfordulót Mison Gusztáv, az I. kerületi tanács végrehajtó bizottságának elnök© méltatta. Ünnepi beszédében hangsúlyozta. hogy Szeged város népe sohasem azonosította magát a szegedi gondolattal, hanem hősiesen harcolt a legsötétebb elnyomatás ideje alatt is. Emlékezett ezután a napra, 1944. október 11-re, amikor a Szovjetunió hős katonái felszabadították Szegedet. Befejezésül az előttünk álló nagy feladatokról, a szocializmus végleges felépítéséről beszélt. Az ünnepi műsorban fellépett Kovács Gabriella, a Tanárképző Főiskola tanársegédjei. valamint Szabó András, Mácsai Katalin, Dobos Mária és László Gyöngyi, a Pedagógiai Főiskola hallgatói, a Fiatalok Irodalmi Színpadának tagjai. Óriási léghajókat terveznek a Szovjetunióban Huszonnégy évi szünet után ismét megindult a Szovjetunióban a léghajók tervezése. A moszkvai tervezők Asszberg mérnök vezetéséved, olyan léghajókat terveznek, amelyek 150 kilométeres sebességgel is haladhatnak és több tucat tonnányi terheket szállíthatnak nagy távolságra. A léghajók tervezését az tette szükségessé, hogy a szibériai nagy építkezések nehezen megközelíthető területeire nagyméretű turbinákat, gépegységeket, előre összeszerelt házakat stb. kell szállítani. A jelenlegi feltételek között egy óriás gépegység, egy folyami vagy tavi hajó, egy cementégető kemence vagy más. nagyméretű rakomány szállítása többszöri szétszedést. összerakást tesz szükségessé. Csibe önetető, műanyag - j." " " Hasznosítják a termelös»ovetk»UriLUZUCbü Jtetek a klsliitás tapasztalatait Szegeden és környékén nincs olyan termelőszövetkezet, amelynek vezetői és tagjai közül is sokan, ne jártak volna a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállításon. A hazatért szövetkezeti gazdák kezdeményezői a munkát megkönnyítő munkamódszereknek. A tápéi Taszatáj Tsz-ből nyolcvanan tekintették meg a mezőgazdasági üzemek nagy seregszemléjét. A DélAlföld egyik legfejlettebb öntözéses kertészetével rendelkező Tiszatáj Tsz tovább korszerűsíti százhúsz holdas kertészetét. A kiállításon látták, hogy a műanyag csövek milyen eredményesen használhatók fel a kertészetben. Ennek alapján tervbe vették, hogy a kevésbé előnyös és nehezen mozdítható fémcsövek helyett áttérnek az olcsó és könnyen kezelhető műanyag csövek alkalmazására. Ezekre annál is inkább nagy szükség lesz, mert jövőre 210 holdra növelik a kertészetet. Másik érdekes tapasztalatot a szőlőgyökereztető telepen valósítják meg. A kiállításon láttak egy úgynevezett szőlötalpaló készüléket, amelynek segítségével gyorsan végezhető a vesszők talpalása, duggatásra való előkészítése. Az egyszerű és elmés készüléket házilag állítják elő. Ennek alkalmazásával könnyebb lesz a jelenleg tízholdas telepet hetvenöt holdra növelni. A szegedi Üj Élet Termelőszövetkezet vezetőinek tetszését egy érdekes csibe önetető készülék nyerte meg. A korszerű berendezés futószalagon viszi a takarmányt a nevelöházba. Ez még hiányzik az új csibekombinátból. Tervbe vették azonban, hogy rövidesen megvásárolják az Agroker Vállalattól. Ára hetvenezer forint. A szegedi Táncsics és a Felszabadulás Tsz gazdái legtöbbet időztek az RS—09es típusú gumikerekű, eszközhordó traktor körül. Ez az erőgép ügyes munkagépeivel sokrétűen hasznosítható. Bár megvásárlásáról még nem döntöttek véglegcsen, de ha gépparkjukat növelik. elsősorban ez a traktor jön számításba