Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-09 / 211. szám

.. YSsaHispf 1962. szeptember 9. DÉL-MAGYARORSZÁG 7 Már nálunk sem A hordszárnyas siklóhajók fejlesztését a Szovjetunióban 1945-ben kezdték meg. A Gorkij közelében levő szormovói hajóépítőben Rosztyiszlav Alekszrjev és munkatársai kezdték keresni az utat újabb, gyorsabb és gazdaságosabb személyszállító hajók készítéséhez. Négy kis hajó megépítése után 1957-ben készült el a Rakéta, amelyet nemrégiben a magyar közönség is megcsodálhatott. Azóta számos újabb típus épült meg, amelyek közül a legfontosabbakat alábbi képeinkben mutatjuk be. Emiitsük meg azonbam, hogy van még két új tengerjáró hordszárnyas siklóhajó, a Kozmosz és a Delfin, amelyek mindegyikét gázturbinák hajtják. Az áramforrások kérdése a technika egyik változatlanul időszerű problémája. Akár arról van szó, hogy egy bajba jutott tengeralattjáró adjon jelt helyzetéről, akár pedig arról, hogy a Venus felszínére eljuttatott automatalaboratórium adhasson jelt megérkezéséről, mindkét probléma visszavezethető az áramforrásokra. A folyékony vagy kocsonyás elektrolitokat tartalmazó ólom-, vagy nikkel akkumulátorok túlságosan nehezek, a Venuson pedig pl. a vastag felhőréteg a napelemek alkalmazását is lehetetlenné tenné. Egy érdekes, újfajta áramforrás. amely sokféle alkalmazásra farthat számot, a kloriddepolarizációs. vízzel aktivált telep Röviddel a második világháború után dolgozták ki e telepek első típusait a McMurdo Instrument vállalatnál (Ashtead), és elsősorban a tengeralattjárók mentökószülékeihez használták fel. Ma már a világ csaknem valamennyi hajóján és tengerentúli forgalomban résztvevő repülőgépeken is felhasználják ezeket a telepeket mentőruhákon, mentőbójákon, jelzőrakéták indításához és más célokra. A telep tulajdonképpen egy polietilén zsák, amelyben ezüstklorid és magnézium, vagy ezüstklorid és cink, vagy magnézium lemezek vannak, és sós vízbe mártva ezek egy elektrolitoella pólusait alkotják. Ha a lemezeket megfelelően bevonják a polietilén zacskóba még sót is tesznek, akkor édesvízzel is működik a telep. Könnyű és erős, —40 C foktól 4-100 C fokig üzemképes, s mivel kezdetben — tárolás közben — nincs bengosabb vonalának kijelölésére. A telepek felhasználhatók bányákban is, pl a vízveszély szempontjából kritikus területen vészjelzők. szirénák, csengők működtetésére. A békaemberek ugyanezeket a telepeket 4 W-os lámpák és 13,5 W-os kézmelegítők táplálására i? felhasználják. A telepekhez tranzisztoros kapcsolóval újfajta xenonlámpákat is hozzá lehet kapcsolni, amelyek rövid villanásidejük alatt rendkívül nagy erejű fényimpuizusokat adnak. A vízzel akvitált telepek teljesítményét vagy élettartamát semmi sem korlátozza a bennük levő fémek költA McMurdo Instrument vállalat LM—2 Aqualite lámpája. amelyet légkörkutató ballonokon éjszaka használnak. A védőgallér jó hőszigetelést ad cs egyenletes üzemet biztosít tetszőleges környezeti hőmérséklethatárok között. ne elektrolit, mártás előtt Ezt a parányi bóját kényszerleszálló repülőgépek leszálló pályájának kijelölésére használják fel tengeren éjszaka. Nagy magasságból is a vízbe dobható. A román vegyipar megkezdte a szerves fungicid, az ún. cabardin gyártását. Ez váltja fel majd a rézgálicot a szőlészetben. A kísérletek bebizonyították, hogy a cabardin épp úgy védi a szőlőt a peronoszpóra ellen, mint a rézgálic. Viszont így rengeteg rezet lehet megtakarítani más népgazdasági ágak számára. / Esőztető berendezések 1963-ban Debrecen és szivattyú és ugyanennyi cső- vizet A szivattyútelep teljeNagyhegyes között Balaton- kút tálálható. Érthető tehát, sítménye igen nagy: aligán és a kalocsai járásban ha a szakembereket állandó_ an foglalkoztatja az öntözés 6300, illetve 3500 hold terű- költségeinek csökkentése. let öntözésérc képes központi szivattyútelepeket helyeznek üzembe. Hogyan is működnek majd az ilyen öntöző telepek. A másodpercenként közel 1 köbméter vizet juttat a csövekbe. A szivattyúteleptől kiinduló A hír érdekes, meri Ilyen zendő szivattyútelep Balatonaligán üzembehelye- t ^Hitó csőrendszer 3500 sége, súlya és térfogata kivé- hatalmas területek öntözé- holdat öntöz majd. A Bala- ^ „ telével. 200—300 A-es, vagy sére egyetlen szivattyútelep tan. melle^ epitenek tel egy építésének, mert a vezetékek egyébként megfelel egy városi vízvezetékrendszer felnagyfeszültségű telepek is elegendő, ugyanakkor a jeösszeállíthatók. Az egyik 150 lenleg nagyon népszerű csőV-os telep 25 mA áramot ad kutas öntözési rendszerhez a mentőtutajok SOS-rádióinak kisteljesítményű szivattyúk négy napon keresztül. Ezek a tömegét kellett beállítani, telepek tulajdonképpen a Jellemző, hogy a Szekszárdi ..... itt is a földbe-süllivesztettek, elektromos arammal muko- s 500 mét€renként úgynevedó. automatikus vezerlesu ^ hidrások nyúlnak ki a szivattyútelepet, talajból; ezekhez kell kötni a amely több, szerteágazó alaghordozható öntözőberendezések vezetékeit, illetve szóróvillamos rája technikai meg- Állami Gazdaság 3000 hol- csővezetékrendszerbe nyomja fe;jeit A legóvatosabb becsdas öntözött területén 84 majd a Balatonból kiszívott lések is azt mutatják, hegy egy-egy ilyen szivattyútelep felelői. Alapvető előnyük a rendkívül kis súly és a korlátlan tárolhatóság. ezért vízbe korlátlan az élettartama. A telep neve lámpa nélkül Aquacel, lámpával Aqualite. Az Aqualite ma már meteorológiai, légkörkutató ballonokban is felhasználható a szél sebességének és irányának megállapítására, mégpedig oly módon, hogy a telep egy kis izzólámpát táplál, amelyet távcsővel 12 km magasságig és csaknem 30 km távolságig lehet nyomon követni. Ilyenkor a telepet úgy aktiválják, hogy a léggömb felbocsátása előtt vízbe mártják és védőgallérral gátolják meg a viz megfagyását. Teljes súlya; 26 gramm. Magasan repülő gépről vizbe ejtve sem sérül meg. Hasonló telepekkel táplált miniatűr rádióberendezéseket lehetne felhasználni. pl. a Venus óceánjainak és tavainak felkutatására is. Az ezüstklorid-magnézium Aquacel-telepek 1,5 V legnagyobb feszültséget adnak a vizzel való érintkezés pillanatában, és ezt a feszültséget háromszor hosszabb ideig szolgáltatják, mint az azonos térfogatú száraztelepek, ami főleg tengerészeti alkalmazások szempontjából kedvező. Az óceánon haladó időjáráskutató hajók ilyen telepekről táplált 200 lumenes, 45 percig üzemképes lámpákat dobnak a vizbe a kényszerleszállást végző legbiztonsáGyorsvasút 800 km/óra sebességgel ? NEMRÉG MUTATTA BE a Ford-gyár az "Aeolus- légpárnás gyorsvasút modelljét, és jelentős tárgyalások folynak a háttérben az első nagyobb kísérleti Levacar-vonalszakasz megépítése körül is. A Levacar elve a sín és a csúszósaru között létrehozott vékony légpárna súrlódáscsökkentő hatásán alapszik. Képünkön az Aeolus modelljét látjuk. A feltaláló számításai szerint egy 200 utast szállító légpárnás sínautóbusz kb. 38 tonna súlyú lenne. Minden tonna felemeléséhez 17 lóerő beépített teljesítmény szükséges, további 8 lóerő kell a jármú vezetésére. Ezek szerint összesen 950 lóerő emeli és stabilizálja a légpárnás jármúvet. Ez a teljesítményszükséglet független a jármú sebességétől. A Levacar ezek szerint gazdaságos üzemű lenne — amennyiben a pálya létesítéséhez szükséges jelentékeny beruházások ésszerű amortizációját el lehet érni. Külön előnye a többi légpárnás járműhöz képest ennek a Ford-féle megoldásnak, hogy nincs felső sebességkorlátja (a közönséges légpárnás siklóhajó sebessége aligha növelhető 150—160 km/óra fölé). Szó van arról, hogy New York és Philadelphia között kísérleti szakaszt építsenek meg. Ezt a kereken 150 km hosszúságú útvonalat az Aeolus fél óra alatt futná be. Ebben az esetben két, 650 lóerős légcsavaros gázturbinát építenének be, és további 2 db 500 lóerős turbokompresszor gondoskodnék a légpárna kialakításáról. Az amerikai vasutakat érdekli a terv, és a feltaláló munkatársai kidolgozták a Levatrain gyorsvasút előterveit is. Ez a gyorsmotorvonat 100 utast szállító motornélküli Levacar-egységből és a vonat elején és végén egy-egy 50 férőhelyes légcsavaros hajtóegységből állna. NEHÉZ FELBECSÜLNI a Levacar bevezetésével járó pénzügyi nehézségeket. Annyi azonban kétségtelen, hogy az évről évre gondosan tökéletesített, újszerű megoldás a jövő szárazföldi gyorsforgalmának egyik hatásos megoldása lehet, amelylyel akár 800 km/óra sebesség is elérhető. teljesítménye 40 hordozható csókútas szivattyúmotor teljesítményével egyenértékű. A kalocsai járásban megépítendő szivattyútelep még a kísérleti jellegű balatonaligai öntözőrendszert is felülmúlja, mert másodpercenként 1,5 köbméter vizet szolgáltat. Igaz, hogy az ilyen telep felépítése sokba került hiszen az öntözendő terület minden kataszteri holdjára 10 000 forint értékű beruházás jut, ami drágább a hordozható öntözési rendszernél. Viszont a hordozható rendszer élettartama átlagosan számítva 8—10 év, míg a központi szivattyútelep és a földbesüllyesztett vezetékrendszer 30 évig is üzemelhet De élettartama feltétlenül meghaladja a 20 évet. Cs. J. Fényintenzitásmérő A -Tosziba-Macuda- nevű japán laboratóriumban egy rendkívül érzékeny készüléket hoztak létre a fényintenzitás mérésére. A készüléken a skála 1/100 000 lux-tói (s^tét éjszaka) 100 000 lux-ig (déli teljes napsütés) van beosztva. A készülék hosszú időn át (200 000 óráig) tudja rögzíteni a fényintenzitásban bekövetkezett változásokat. A készüléket mélytengeri kutatásra is fel lehet használni. Vízzel aktivált áramfejlesztő telepek A rézgálic alkonya ismeretlenek a szovjet hordszárnyas siklóhajók A Mir (Béke) 1961 őszén épült, ez az első tengerjáró hordszárnyas szovjet siklóhajó. Hegesztett alumíniumötvözetből készült, csupán a hordszárnyak anyaga rozsdamentes acél. A hajó utazósebessége 72 km/óra. Ez a hajó a Kozmosz siklóhajó kicsinyített prototípusa. * A Meteor siklóhajót két 900 lóerős Dieselmotor hajtja. Moszkva és Gorkij között ezek a 150 személyes gyorshajók közlekednek. Az egy utasra eső szállítási költség csupán egyharmada a konvencionális folyami hajóénak. A hajó 80 km/óra utazósebességű és 92 km/óra legnagyobb seheisséget érhet eL Fogas hajtószíj Őriás kikötődaru E rendkívül ésszerű szerkezeti kivitelű, modern kikötődaru a rotterdami Hensen gépgyárban készült, és Svédországban a landskronai kikötőben állították fel, 90 tonna teherbírású 19,5 m gémkinyúlásnál, s még 45 m-es gémkinyúlásnál is 10 tonnás teheremelésre és szállításra képes. A daru szerkezetében figyelmet érdemel a darugép kialakítása, beleértve a gém főtartóját és az ellensúly szerkezetét. Az általánosan használt hajtószíjnak több hátrányos tulajdonsága van. Miután a működése súrlódáson alapszik, lehetséges például a csúszás, ezenkívül a szíj nyúlik, s ezért időnként utánállításra, vagy éppen rövidítésre van szükség. Ezeket a fogyatékosságokat egy amerikai vállalat úgy küszöböli ki, hogy fogazott szíjakat gyárt. A szíj váza csavarszerűen sodrott hajlékony acélsodrony, ezért a szíjnak nagy a húzószilárdsága és tágulás sem lehetséges. A sodronyok hajlékony, erős, tartós neoprénbe vannak ágyazva, ennek egyik oldala sima, a másik fogazott. A fogazott oldalon a fogak és a fogasdob fogai pontosan egyhetilenek. A szíj fogait tartós nylonszövet borítja, ami éppúgy védi a fogakat, mint az edzés az acélfogakat A szíj fogai a hajtódob fogaiba lágyan, gördülő mozgással kapaszkodnak, a fellépő súrlódás elhanyagolható. A hajtószíj teljes mértékben helyettesíti a hajtóláncot.