Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-09 / 211. szám

Vasárnap 1962. szeptemberi DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Hazánkba érkezett a mongol földművet ésügyi miniszter Hazánkba érkezett Ai­gaasijn Gimedzeren, a Mon­gol Népköztársaság földmű­velésügyi minisztere, és Baljenjamun A juh minisz­terhelyettes. A mongol földmüvelésügyi miniszter és helyettese itt-tartózkodá­sa alatt megtekinti az Or­szágos Mezőgazdasági Kiál­lítást. és rövid vidéki utat tesz hazánkban. Új kiképzési év kezdődött Évnyitó gyűlést tartott a szegedi Gera Sándor munkásőr zászlóalj Szombaton délelőtt a Fáklya • Filmszínházban kikép­zési évnyitó gyűlést tartott a szegedi Gera Sándor munkásőr zászlóalj. A gyűlésen megjelent Győri Imre elvtárs, az MSZMP városi bizottságának első titkára és Csikós Ferenc elvtárs, a városi tanács vb titkára is. Részt vettek a gyűlésen az új, még fel nem avatott szegedi munkásőrök is. A zászlóalj gyűlésén Győri Imre elvtárs előadást tar­tott az MSZMP Központi Bizottsága kongresszusi irány­elveiről, majd Kelemen Sándor elvtárs, a zászlóalj parancs­noka értékelte az elmúlt év munkáját, eredményét és vázolta a most kezdődő kiképzési év feladatait. Az el­múlt kiképzési évben kitűnt munkásőröknek, parancsno­koknak jutalmakat adott át. Ezután a zászlóalj kivonult a SZEAC-pályára, ahol megtartotta az új kiképzési év első foglalkozását. Nyolcszáz hallgatót vár a -pedagógiai főiskola Több mint 700 ezer forint ösztöndíj Legnehezebb esztendeje lesz a Szegedi Pedagógiai Főiskolának a szeptember 15-én kezdődő új tanév. Haligatóinak létszáma nagy­mértékben megnőtt, s ez lesz az első év, amikor a főisko­lának mind a négy évfolya­ma teljes lesz. 800 hallgató tanul az új tanévben a nap­pali tagozaton, kétszázzal több, mint tavaly. Megnövekedett gondok Növekedtek tehát a gon­dok is a Szegedi Pedagógiai Főiskolán. Az intézmény most már kicsi és szúk, a lehetőségek pedig, hogy ezen az állapoton változtassanak, eléggé korlátozottak. A fő­iskola sehogyscm tud már terjeszkedni mai helyén. Az igazgatóság és a tanári kar mégis házon belül igyekezett megoldani az előttük álló feladatokat. Ami lehetőség még adódott, azt most az új tanév előtt maximálisan kihasználták. A történeti tanszéket például kisebb he­lyiségbe költöztették, s ezzel kisebb-nagyobb átalakítással két új, nagy előadótermet nyertek. Hasonlóan bővítet­ték a rajztanszéken az ok­tatási célokat szolgáló helyi­ségeket. S itt is nagyobb tantermeket nyertek. A test­nevelési tanszéken mélyítet­ték és korszerűsítették a második tornatermet, s ez­zel mind a főiskolának, mind pedig általános gyakorló is­kolájának önálló tornaterme lett . Tornacsarnok a tervekben Tervezik, hogy idővel a nagyállomás környékén a városi tanács által adott tel­ken korszerű tornacsarno­kot és sportpályát létesíte­nek. A területet már rende­zik, s remélhető, hogy nem is olyan sokára hozzákezd­hetnek majd a pedagógiai főiskola új létesítményének megépíttetéséhez. Egyelőre a rendelkezésre álló lehetőségek maximális kihasználásával kezdi a fő­iskola az új tanévet. A most végzett kisebb-nagyobb át­alakítások is azonban több mint 300 ezer forintba ke­rültek, természetesen a szük­séges berendezésekkel együtt. A most következő tanévben húsz új oktató kezdi meg munkáját a Szegedi Pedagó­giai Főiskolán, s ezzel az oktatói kar száma száznál több lesz. A Szegedi Pedagó­giai Főiskolán azonban nem­csak nappali tagozaton ta­nulnak, hanem kétezer le­velező hallgató is itt kezdi, illetve folytatja tanulmá­nyait. 63 társadalmi ösztöndíjas Egy évet késik a főiskola új kollégiuma építésének a befejezése. Noha jól halad­nak a munkálatok, az épü­let teljes átalakítására csak a jövő tanév elején kerül sor. Több mint 300 hallgató­nak nyújt majd ez a kollé­gium igazán korszerű ott­hont. De addig is gondos­kodni kell a kollégiumot igénylő nagyszámú hallgató elhelyezéséről. A problémán ideiglenesen úgy segítettek, hogy a József Attila Leány­kollégium művelődési ter­mét is berendezték kollégi­umi célokra, ugyanakkor igénybe veszik az idegenfor­galmi hivatal segítségével a fizetővendég-szolgálatot is. A Szegedi Pedagógiai Fő­iskola hallgatói az új tan­évben 700 ezer forint ösz­töndíjat és 300 ezer forint szociális támogatást élveznek majd, ugyanakkor ingyenes menzai ellátásra több mint 1 millió forintot kapnak. A hallgatók közül 63-an része­sülnek havi 500 forintos tár­sadalmi ösztöndíjban. Ez az összeg most a főiskola költ­ségvetésében szerepel. Ko­rábban a társadalmi ösztön­díjat alapító üzemektől, in­tézményektől kapták meg ösztöndíjukat a hallgatók. Hogy indult Nyikolájev, mit fényképezett Popovics? Moszkvában kiadták az el­ső fényképfelvételeket a saj­tóügynökségeknek Nyikolá­jev és Popovics űrutazásának részleteiről. Képeink a Vosz­tok—3. indulása előtti perce­ket és a Vosztok—4-ről ké­szített földi felvételek egyi­két mutatják be. * A. G. Nyikolájev az űr­hajó felvonójáról leszállva még egy pillantást vet a Földre (felső kép). Popovics űrhajós felvétele a Földről, (alsó kép), a Vosz­tok—4. fedélzetéről. A képen jól érzékelhető a Föld gör­bülete. (MTI — Külföldi Képszolgálat) Hagyjon engem nyugton } Hosszú az út a közömbösségtől az érdeklődésig — Hagyjon engem nyűg- Ismét csend. — Különben igazán mindig lehet számí­tón! — mondja az asszony, rendes, komoly asszony. Jól tani.. Hogy mást ne mond­s ránt egyet a vállán. Pe- is dolgozik. Csak hát nem jak, az üzem valamennyi dig nem sokat kértek tőle, szereti az értekezleteket, a fiatal dolgozója tagja az ií­csak annyit, hogy vegyen munkaidő utáni elfoglaltsá- jósági szövetségnek — teszi részt a termelési tanácsko- got. hozzá a KISZ-vezetőség le­záson. — De ez érthető nála — ányfelelőse. — Sok olyan dolgozójuk folytatja a jellemzést Bráth _ Jó gz eddi rendben is van, akit nem erdekei sem- Klara főművezető — Ml- volna De hó ha törődnének mi más csak a fizetes, meg halyteleken lakik, beteg idos azzal néhá emberrel, a szabad ido? «i«aPJf+ . apolJa ot aki hol okkal, hol ok nélkül — Sajnos, vannak elegen Egyébként igazan nem lehet távol tartja á(. a „köz_ — feleli Nyarine, a gyufa- ra panasz. ügyektől*7 gyár szakszervezeti titkára. ^^ tE% — Ami a szakszervezetet illeti, rövidesen politikai is­kolát rendezünk, s azt sze­Ajaj! — bólogat Radnai Irén, a KISZ-szervezet lány­felelőse. Szemorvosok tudományos konferenciája Szegeden — S a fiatalok? retnénk, ha erre eljárnának Kát akkor helyben va­— ket, Erzsi a ,c"Tlk0- azok is, akik eddig idegen­zoben. Nem lenne velük ku- kedtek az üyesmitől. Persze lonosebb baj, ha kicsit sze- ez még egymagában kevés, renyebben viselkednenek, többet sokkal többet kell gyünk. Meséljenek róluk. De nem használnának annyi majd 'foglalkozni velük. .' I 2. — t. „ w- . i — ,rr> klf/lírtT/wf V\/vr'íA/4 l.-OT név szerint, úgy, ahógy igaz. — Például T. Józsefné. Beszélhetnék vele? — Most éppen beteg. Más valaki? Hosszú hallgatás követke­zik. „Megregulázták" a kenderfonó legveszélyesebb gépeit A Szegedi Kenderfonó­gyárban ötletes újítással "megreguláztak* hat tekercs­képző előkártoló-gépet, ame­lyeket nem rég helyeztek üzembe, s a viszonylag rö­vid idő alatt a súlyos balese­tek sorozatát idézték elő. Egymás után négy esetben csúnya kifejezést beszéd köz­ben — meséli Radnai Irén —, s néha részt vállalnának az adódó társadalmi munká­ból is. — Ügy érzem, én is hibás — Na — szívja vissza kis- vagyok abban, hogy az Er­sé szavait —. nehogy azt zsik, Annák és Valik még _ —. . higgye róluk, hogy ók nem nem egészen olyanok, mint — laian K. Janosne. — becsüietes lányok. Fiatalok a többi KISZ-isták — mond­még, de már nem annyira, ja a leányfelelős. — Nem­hogy el lehetne nézni köny- rég kerültem ebbe a beosz­nyelmüségüket. Hogy példát tásba, csak most ismerke­mondjak: mind a ketten je- dem ezekkel a problémák­lentkeztek gimnáziumba. De kai. Tanulmányozni fogjuk hogy nem csupán a tanulás családi körülményeiket, kör­vágya hajtotta őket, akkor nyezetüket, sokat beszélge­derült ki. mikor megtudták, tünk velük, nem hagyjuk hogy esti tagozatra nem me­hetnek. mert az üzem nem tudja biztosítani az állandó délelőtti munkaidőt. S leve­lező tagozatra már nem je­lentkeztek. — Mondjanak olyan em­nológus, az üzem legjobb műszaki újítója oldott meg. A fiatal technikus újításai­val egyébként, az elmúlt években már 180 000 forin­tos megtakarítást ért el az üzem. Most, a legutóbbival, a balesetvédelmi újítások sorában remekelt. Olyan vé­okoztak ujjesonkítást, leg- dőburkolatot, illetve elekt­utóbb a múlt hónapban Vi- romos készüléket szerkesz­rág Jenőné, háromgyermekes tett, amely megakadályozza asszony ujjából tépett le az egyik gép. A védekezési előírások be nem tartása is hozzájárult a a gép elindítását, működését altkor, ha nincs rajta a vé­dőburkolat. Az elmúlt két hét alatt balesetekhez, azonban a gé- mind a hat balesetveszélyes pek eredeti védőburkolata is gépet ellátták ilyen felsze­könnyen hozzáférhetővé tet- reléssel. így az egyébként te például a legveszedelme- hasznos, tekercsképző elő­sebb. úgynevezett csonkaten- kártolók — amelyek révén gelyt. megszüntették a tekercsek Az üzem vezetőinek szinte nehézkes kezelését, zsákokba már egyik legfőbb gondjává gyűjtését —. most már jól, lett ez a probléma, amelyet balesetveszély nélkül segítik végül is Varga Mihály tech- a gyár termelését. őket magukra. Én hiszem, hogy megváltoznak majd. — Itt az üzemben, amikor egymás közt vagyunk, lehet leginkább hatni rájuk — vé­lekedik Bráth Klára —, a baráti hang, a megértés bert. aki mindenben hátul előbb-utóbb eredményre ve­kullog, akkor is, ha politiká- zet. ról, ha művelődésről, ha munkáról van szó! Zavart csend. — Olyan ember nincs ná­lunk — mondja a szakszer­vezeti titkár. — Egy-két idő­sebb dolgozóval ugyan ne­hezebb kijönni, de hát an­nak mindig megvan a ma­ga oka, hogy miért oly ti­nók, amilyenek. — Néhány fiatal nem il­leszkedik be még eléggé a kollektívába. De a többségre Nem olyan fekete hát az ördög, mint ahogyan festik. Ez a tanulsága — képlete­sen szólva — ennek a be­szélgetésnek. A gyufagyári dolgozók szeretik munkáju­kat, érdekli őket minden, ami életünkkel összefügg. S ha majdt többet törődnek azokkal is, akik számára ez a hangulat egyelőre még idegen, mind ritkábban hangzik majd el ez a bántó kicsengésű mondat: — Hagyjon engem nyug­ton! Fehér Kálmán Tegnap a szemklinika zászlódíszbe öltözött tanter­mében a Magyar Szemorvos­Társaság és a Dél-Magyaror­szági Szemész Szakcsoport rendezésében kétnapos tudo­mányos ülés kezdődött. A tudományos ülésre az ország szemész-szakorvosai, profesz­szorai érkeztek a Tisza-parti városba. Az ülésen részt­vesznek: dr. Kettesy Aladár, a Debreceni Szemklinika, dr. Boros Béla, a Pécsi Szemkli­nika, dr. Lugossy Gyula, az Országos Reuma- és Fürdő­ügyi Intézet, dr. Weinstein Pál, a Budapesti Orvosto­vábbképző Intézet és dr. Csa­pody István szemész-pro­fesszorok. Az ülés külföldi résztvevője a Magyarorszá­gon tartózkodó Frank A. Ve­sey amerikai szemésztanár. Dr. Kukán Ferenc, a Sze­gedi Orvostudományi Egye­tem szemészett klinikájának igazgató-professzora, a Ma­gyar Szemorvos-Társaság el­nöke ünnepi megnyitójával kezdődött a tudományos ülés. Ünnepi bevezetőjében Kukán professzor a szegedi szemklinika múltjával és je­lenével foglalkozott. Az ünnepi rrtegnyitó után, a tudományos ülésszakrészt­vevőinek nagy érdeklődése mellett tartotta meg előadá­sát, az újabb eljárással vég­zett hályogmútétek tanulsá­gairól dr. Lugossy Gyula professzor. Ezzel megkezdő­dött a tudományos előadá­sok sorozata. Az ülés ma to­vább folytatja munkáját. Kezdődik az „iskolás gyógyiidiiltelés" Szeptember 13-án hét üdü­lőben — Kőszegen, Ormád­pusztán, Parádfürdőn, Pa­rádsasváron, Röjtökmuzsa­lyon. Tóalmáson .és Vajtán — főképpen volt főúri kasté­lyokban, 23 napra rendezke­dik be a beutalt általános is­kolások első csoportja. Az üdülés alatt a gyerme­kek állandó orvosi felügyelet alatt állnak ugyan, de ennek az akciónak a célja nem a gyógyítás, hiszen a kis be­utaltak nem kórházba, vagy szanatóriumba, hanem üdü­lőkbe kerülnek. Ezért csak olyan gyermekek vehetnek részt ebben a gyógyüdülés­ben, akiknek — mivel a fej­lődésben visszamaradtak, fi­zikailag legyengültek, vagy vérszegények — szükségük van egy kis megerősödésre, de egyébként egészségesek. Az üdülőkbe csak jó ma­gaviseletű és jól tanuló diá­kokat utalnak be. Ott rend­szeres életmód, kitűnő ellá­tás, sok játék és —, hogy legalább a főtantárgyakban ne maradjanak el osztály­társaik mögött — napi 3 órai, tehát ..kímélő jellegű* isko­lai oktatás vár rájuk. Az idén a SZOT szeptem­ber közepétől május végéig tíz turnusban összesen 8300 gyermeket részesít iskolás gyógyüdültetésben, 1200-zal többet, mint tavaly. Anyagi­lag is sokat áldoz az akcióra. Az egy gyermekre jutó, kö­rülbelül 1438 forintos költ­ségből a szülők mindössze 138 forintot térítenek, a többi 1300 forintot a SZOT adja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom