Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-30 / 229. szám

Vasárnap. 1962. szepi. 23. DÉL-MAGYARORSZÁG 565 A mihályteleki "Csirkegyár*, igazolja: Jó jövedelemforrás » a nagyüzemi baromfitenyésztés A mihályteleki "kombinát* két hónapja működik még csupán. Eddig 5 ezer szár­nyas került innen piacra. — Az első ötezer! — ahogy Vass Ferenc főállattenyésztő mondja büszkén. Benn az épület két szintjén azonban jelenleg még csaknem tizen­nyolcezer lármázó csirke fut­kározik és nő, fejlődik a jó csibetáp hatására.. Az első ötezret, a szegedi piacon adta el a szövetkezeti gazdaság. A város lakossága nem is sejtette, hogy "gyári, úton előállított* csirkéből készült a vasárnapi ebéd. S a tsz-nek már az első ötezer darab csirke is szép sum­mát hozott. Több csirkét együtt ne­velni olcsóbb. Olyan igazság ez, amit már az öregek is a régiektől tanultak. Csak akkor éppen még nem vol­tak ilyen modern, 20 ezer férőhelyes baromfinevelő há­zak, "kombinátok«. Az első 25 ezer szárnyas­ból november végéig el tud­ja látni a szegedi piacot az Üj Élet Tsz. De a szegedi vásárlóközönség mellett már -exportja* is volt baromfi­ból a szövetkezetnek. Igaz, nem más országbei, csupán másik megyébe. Az idén az építkezés ké­sése miatt a tervezett jöve­delmet még nem tudja biz­tosítani a csibenevelő kombi­nát. De a következő gazdasági évben, januártól kezdve sok tízezer csirkét visznek majd innen piacra, s a teljes ka­pacitással dolgozó baromfi­ház a szövetkezeti gazdák számítása szerint a tsz jö­vedelmének jelentős hánya­dát biztosítja. Bontakozik az új városnegyed Jl ,,m'p*és s',;íí<M,on J 73 J a fegyveres er ok na ujj Idén az épülő Ogyessza városrész 146 lakásába beköltöznek a lakók — Második építési ütem Újszegeden a Tisza part­ján egyre erőteljesebben kt- JHL.I rajzolódik az épülő, Ogyesz- kékre festik. A 3-as jelű is. A három lakótömb egyi­két. a 4-es jelűt kívülről sza nevet viselő új varos­negyed. Takács István, a nagyszabású építkezes ve­zetője mondja: — Hamarosan befejeződik ház kívül indiánvörös, míg a 2-es jelű narancssárga lesz télen az építkezéssel? Ha nem köszöntenek ránk nagy hidegek, enyhék lesz­nek a téli hónapok, akkor mindig dolgozhatnak. A és zöldesszürke lesz. Érde- blokképítkezésnek ez is késség az is. hogy a külső festést mosható, víztaszító munkánk első üteme. Ez gumi- és lakkszerű anyaggal azt jelenti, hogy idén ősz- végzik. Az Enfix, illetve a szel készen áll majd a há­rom lakótömb és benne a 146 lakás. Megtartani a határidőt Valkid elnevezésű szintéti­kus anyag időálló, szép kül­ső színt ad a házaknak. A három lakótömb két háza ötszintes, benne két­A 146 lakás átadásának szobás, illetve garzonbiká- sának sok vannak. A harmadik határideje november 20. Ha csak rajtuk, az építőkön múlna, ekkorára minden rendben lenne. Közbeszól­hat azonban a szakadó eső. .. . a zord időjárás Mostani >uies biztosítja majd baj, hogy kevés a radiátor, kellemes hőmérsékletet, ezért késik a szerelés, s a fürdőkádak sem határidőre. — Azért reméljük — summázza az építők véle­ményét Takács István —, hogy meg tudjuk tartani az építkezés átadási határide­jét. Szép a már jórészt fel­épült három lakótömb, amelyet középnagyságú tég­lablokkokból emeltek. A blokképítkezés országosan elterjedt, az új itt ebben az, hogy téglablokkot használ- jelű épületet amelyben 78 nak konnyu es habosított ; , , ; ... ... egyik előnye. Nem pihennek a tervezők sem. Körültekintően készí­tik az újabb és újabb házak kivitelezési rajzait, hogy fo­lyamatosan épülhessen a Szeged szovjet testvérváro­nevét város­_ Ogyesszának ház hatszintes, két- és há- vteei«~ korszerű, új romszobás családi ottho- negyed, nokkal. Különben vala­mennyi házban központi a ti apja ti A fegyveres erők napja gen Jablonszkij őrnagy ve­alkalmából tegnap este Sze- zetésével az ideiglenesen geden, a Kamaraszínházban Magyarországon tartózkodó ünnepséget rendezett az szovjet csapatok képviselői. MSZMP Csongrád megyei és A Himnusz elhangzása a Szeged városi bizottsága, után, melyet a munkásőrség valamint a Csongrád megyei játszott, Ferka Mihály őr­és a Szeged városi tanács, a nagy, karhatalmi parancs­szegedi honvéd helyőrségi nok nyitotta meg az ünnep­parancsnokság. Az ünnepsé- séget, majd Gudmon Mihály gen megjelent Török László, alezredes, a város helyörség­az MSZMP Csongrád me- parancsnoka mondott ünne­gyei bizottságának első tit- pi beszédet. Ezután Jablonsz­kára, dr. Papp Sándor, a kij őrnagy a szovjet harco­Csongrád megyei tanács el- sok üdvözletét tolmácsolta, nöke, Győri Imre, az MSZMP Az ünnepség második ré­szeged városi bizottságának szében a Szegedi Nemzeti első titkára, Biczó György, a Színház művészei: Miklós szegedi városi tanács eínö- Klára, Turján Vilma, Tibol­ke és Farkas István, a sze- di Mária, Vadas Kiss Láczló, gedi járási tanács elnöke ls. Littay Gyula 06 Hirsch Ben­Részt vettek a díszünnepsé- ce adtak műsort. Idén, késő ősszel a befe­érkeznek íe7-óshez közeledő és csino­sodó három ház 146 lakásá­ba beköltöznek a lakók. örömükre már az új ne­gyed hamarosan felépülő házai útjainak kijelölése is megtörtént. Újabb házat alapoznak Az Ogyessza-negyed épí­tésének jelentős eseménye, hogy most megkezdődött a munkálatok második üte­me. Alapozzák a Tiszával párhuzamosan épülő l-es salakblokkok helyett; hogy öt-, illetve hatszintes háza­kat készítenek. A legna­gyobb blokk, amit beépítet­tek, közel félköbméteres. Nagyszerű az is, hogy úgy­nevezett szerelvény falakat is elöregyártottak. A szerel­vényfalon van a víz- és gáz­fővezeték. valamint a szennyvízlevezető. Így a lakásokban a víz- és gáz­mellékvezetékeket kell csak szerelni. Ezt most végzik. Dolgoznak már a festők lakás lesz. Még idén hozzá­fognak a Csanádi utca fe­lőli részen a 11-es, 12-es ési 14-es jelű lakótömb építé­séhez, s itt 155 lakást ala­kítanak ki. Az újabb négy házba jövőre költöznek be boldog gazdáik. Mi lesz télen? A Tisza felől éles, metsző szél fúj, jelezve, hogy kö­zeledik az ősz, a tél. Mi Ibolya sorsa jóra fordult Eredményesen tevékenykedik az ifjúságvédelmi bizottság Ifjúságunk túlnyomó több­sége helyes életúton halad. Szegeden is akadnak azon­ban olyan serdülő fiatalok, akiknek körülményei, vagy ifjúkori botlásai veszélyez­tetik jövőjüket. E kisebb réteg megsegítésén fáradozik a hivatalos szervekkel kar­öltve az ifjúságvédelmi bi­zottság. Ez a váro6i tanács mellett működő szerv a ke­rületi albizottságok és aktí­vacsoportok segítségével a legkülönbözőbb problémák­kal foglalkozik. A körülmények vizsgálata Elsősorban figyelemmel kí­séri a csecsemőkortól kezdve a nagykorúság eléréséig az úgynevezett "veszélyeztetett* gyermekek sorsát. Tavaly — értjük alatta az előző isko­lai évet — több száz gyer­mek életkörülményeit vizs­gálták meg a gyermekvéde­lemmel foglalkozó társadal­mi munkások: tanácsi dol­gozók, pedagógusok, a Vörös­kereszt és a nőtanács akti­vistái stb. Sajnos, gazdag példatárat nyújtanak ezek a feljegyzé­sek. Bejelentések nyomán találtak olyan gyermeket, akit rendszerint "kicsaptak* hazulról az utcára. Voltak szülők, akik — részegségük miatt — nem biztosították a megfelelő étkezést gyerme­keiknek. Sok apával és anyá­val beszélgettek el, s próbál­ták jobb belátásra bírni. Volt, amikor sikerült. Sz. Ibolya sorsáról félévi, többszöri látogatás után je­lentette szeptemberben a pártfogója (a gyermekvédel­mi megbízott): "Szépen fej­lődik. Anyja rendesen fizeti a bölcsődének járó díjat, ahova elhelyeztük kislányát. Az apja ellenben hallani sem akar a gyermektartás­ról*. Természetesen ezt az utóbbi magatartást nem néz­ték eL Az apát, Sz. U Marx téri lakost feljelentették, s az ügyészség vádiratot adott ki ellene. Intézkedések G. Éva és Rozália Pulcz utcai gyermekek helyzete is javult, használt a társada­lom figyelmeztetése. Ilyen­kor sem "Veszik le azonban a kezüket* a fiatalkorúak­ról. Soha nem lehet tudni, hogy nem-e átmeneti csu­pán a változás. N. G. — Alföldi. R I. — Pálfi, Z. L. Gyula, B. S. — Tündér. P. K. — Somogyi, K. L. Bárka utcai és G. J. József Attila sugárúti lako­sok ellen is megfelelő in­tézkedést hoznak a gyer­mekvédelmi bizottság jelen­tése után. Ezek a szülők fi­zetéskor, de más alkalommal is, leittasodnak. rendszere­sen ütik-verik gyermekeiket, akik közül nem egy keres riadtan az utcán menedé­ket. Most, hogy megjelent a kötelező elvonókúra alkal­mazásáról a végrehajtási utasítás, valószínűleg a fen­tiek közül több kényszerül ilyen kezelésre. A gyermek- és ifjúságvé­delmi bizottsággal a ható­ságok is közlik az észrevé­teleket, ha nem is indítanak eljárást a fiatalkorúval szem­ben. A napokban került a bizottság nyilvántartásába például D. T. ipari tanuló, aki züllésnek indult. A sza­badtéri játékok idején sta­tisztált. az itt keresett pénz­ből hajnalokig kimaradt. Máskor szüleitől megszökött, egy alkalommal autó-stoppal Budapestre csavargott el -szerencsét próbálni*. Ügyé­ben az I. kerület illetékesei, ifjúságvédelmi megbízottjai járnak el. A bizottság javaslatára már sok gyermek került ál­lami gondozásba vagy inté­zetbe. ha más eszköz nem használt. Most, ősztől kezd­ve pedig még szélesebb kö­rű munkát végez, melyet nehéz lenne felsorolni, s ezért csak néhány tervet em­lítünk. Munkás pártfogók A "veszélyeztetett* gyer­mekek nyilvántartását kiter­jesztik a 15—18 éves tanu­lókra. vagy iskolán kívüli fiatalokra is. Ehhez a KISZ segítségét is várják. Az ál­talános iskolából kikerült fiatalok sorsát ezentúl tehát nem csupán a körzeti ta­nácstagok kísérik figyelem­mel. A hivatalos szerveken kívül fokozzák a szórakozó­helyek társadalmi ellenőrzé­sét, egyelőre a pedagógusok, később más aktivisták segít­ségével. Ezzel is gátat vet­nek annak, hogy könnyelmű fiatalok idő előtt belekóstol­janak a nem nekik való ••él­vezetekbe*. A már megtévedt fiatalok mellé eddig is pártfogókat küldtek, akik szinte gyám­ként segítették azok helyes útra télését. A jövőben még több ilyen segítőtársat szer­veznek, és a különböző hi­vatalos szervekben dolgozó aktivistákon kívül tapasz­talt üzemi munkásokat is fel­kérnek erre. Általában ki­terjesztik a gyermek- és if­júságvédelmi megbízottak hálózatát a szakszerve­zet segítségével napközi otthonokon, óvodákon, ál­talános és középiskolá­kon kívül a vállalatokra is. Az állami gondozásra szo­ruló gyermekek felkarolá­sára szélesebb körű társa­dalmi akciót indítanak, újabb családokat nyernek majd meg, hogy neveljék az ilyen kicsinyeket. Üjabb fejlődés várható te­hát a gyermek- és ifjúság­védelemben, s ennek gyor­sulását több hivatalos ren­delet — és remélhetőleg a társadalom még nagyobb ak­tivitása — segíti majd elő. K. B. Szegedi munkások a budapesti kábelgyárban — Aki még nem járt a Budapesti Kábel- és Sod­ronykötélgyárban, az nem tudja, milyen is egy kábel­gyár. — Ezt nem mások, mint a Szegedi Kábelgyár dolgozói mondták munkatár­saiknak az elmúlt héten, amikor hazatértek a fővárosi tanulmányi kirándulásról. Az egykori szegedi tüzérlak­tanya üzemrészekké átalakí­tott épületeinek ismeretei­vel bizony meglepődve lép­ték át a Budafoki úti gyár­telep hatalmas kapuját. Mindjárt a kapunál temér­dek kábeldob fogadta őket, rajtuk karvastagságnyi ká­belek. Ezek már érzékeltet­ték a látogatókkal, hogy itt másfajta kábelgyártás van, mint a szegedi telep apró munkatermeiben. Érdeklődéssel szemlélték az öntödét, ahol alumínium­ból, rézből óriás, szalámisze­rű rudakat öntenek, ame­lyekből, mire áthaladnak a gyáron, különböző vastagsá­gú huzalok lesznek. Készíte­nek itt köteleket is. amelyek majd az Erzsébet-hidat tart­ják. Ezek gyártása ismeret­len volt a szegedi munkások előtt. Mire végigjárták a nagy gyártelepet, elmondhatták; sokat láttak, hallottak. Ök kérdezősködtek, a pesti mun­kások pedig közlékenyek voltak. Még barátságok is szövődtek. Kádár Sándorné szocialista címért küzdő bri­gádja a látogatás alkalmá­val baráti szerződést kötött két pesti szocialista brigád­dal. \ nehéz dobokat játszi könnyedséggel emelgeti és rakja egymás mellé a hatalmas, sínen járó daru. A nehéz munkát hasonló daruk segítik a nagy üzemcsarno­kokban is. Ez a munkaterem hasonlit a szegedi volt tüzérlovardában kialakított munkateremhez. Ez az úgynevezett durva dróthúzó részleg. Csak annyi különbség lesz a kettő kö­zött, hogy Szegeden nem szovjet, hanem magyar gyártmányú gépek dolgoz­nak majd. A képen Bodor László és Megyaszai Sámuel nagy ügyességgel vékonyít­ják a hosszú alumínium-ki­gyó t*. — Itt drága árut gyárta­nak — magyarázta a láto­gatóknak a budapesti gyár egyik technikusa. Ez a fi­nomhúzó üzemrész, ahol még 0,02 milliméter vékony­ságú huzalt is készítenek. Szóval vékonyabbat, mint a hajszál. Mire a rézbugákból hajszál vékonyságú rézhu­zal lesz, addig sok energiát, munkát fordítanak rá, és ezért egy kilogramm ilyen huzal ára megegyezik egy kilogramm arany értékével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom