Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-19 / 219. szám

SdbcAá lWt. MBplWttbcr 19. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Százhatvan éve született Kossuth Lajos Életének elsS , ^"fo1- bzáf máskor hűvös és tartóz- Lajos a magyarság legnakedo esc- kodó népe páratlan lelkese- gyobb XIX századi repteményei újságokhoz kapcso- déssel fogadta. Diadalmeneté zentánsa Amikor ma sttilódnak. Nevet mint az ör- té vált amerikai ütja is. íetróének íeo. évfordülöján. réÁ^l^l ^dsjt^pok és a ré emlékesünk, a nagy gonTötVKiyhatosági tudósítások Kossuth oroksegenek doikodút, a korát megelőző — kézirátns politikai lápok egyik legértékesebb része az államférfit, a határozott povoltak ezek — srerkesztojet a munka ameiyet külföldi litikust ünnepeljük benne, ismerte meg, as 1832—36-os tartózkodása idején, különös- aki megérezte, kifejezte országgyűlés ídejen, a s*le- képpen Olaszországban ki- mindazt, amit akkor, több sebb közvélemény. Becs is e fejtett kö~H ^ feg. mint 100 esztehdővel ezelőtt, lapok miatt zaratta borion- fontosabb a Duna-Föderáció egy forradalmi helyzetben a bé s amikor négyévi fogság terve amely nemcsak a nép legjobbjai akartak. A után ^szabadult, ismét új- magyar -hegemóhiáról* való forradalmárra emlékezünk sagsrönteszteshez kezdett, lemondást, hanem a magyar ma, akt népének élére élit 1841 jánuafjában megalaki- -nszláv—román összefogás ró hősies harcban a függeté totta az eteo modern ma- gondolatát ls tartalmazta. lenség, a szabadság ró a jog gyar napilapot, a Pesti Hír- Petőíi menett Kossuth csúcsai felé vezette, lapot, amelynek rendkívüli hatású vezércikkeiből ismerte meg az ország egyre határozottabban kibontakozó, konkretizálódó és erősödd függetlenségi gondolatait, polgári szabadságeszmélt. A múlt század negyvenes éveinek elején nagy átalakulások történtek az országban. Megkezdődött az ipar, kereskedelem ró a közlekedés modern kiépítése, gyáralapító ró kereskedelmi társaságok kelétkeztek, megindult a vonatközlekedró ró a gözhajósás. Kossuth Lajos a Pesti Hírlapban írt cikkeivel ennek a folyamatnak volt serkentője ró segítője, s kéBŐfeb, amikor az 1841-es országgyűlés után lemondott a lap vezetéséről, és gazdasági, politikai szervező munkát kezdett, még határozottabban, még következetesebben folytatta ezt a munkát At önálló ipar ró a belső piac megteremtését szorgalmazta, éles ellentétben a nagybirtokosok ró az osztrák gyáriparosok érdekeível. Hire elkövetkezett a történelmi jelentőségű 1C47—48-as országgyűlés, kialakult Kossuth politikai eszméinek rendszere is. A r.effizeö függetlenségnek, a feudális kiváltságok felszámolásának, a polgárt szabadságjogok kivívásénak gondolatai voltak ennek a rendszernek a tartópillérei. Kossuth természetesen nemesipolgári forradalmár volt, nem akarta, hogy az események irányítását a pesti utca népe vegye át, mégis, amikor az ellentétek Bécs és Magyarország között a végletekig kiéleződtek ró sokan, félve a következményektől, a további harc helyett a megegyezést kívánták,* bátran Vágta az ingadozók szemébe: --Ne féljetek annyira az anarchiától, hogy túlfélelemből a szabadságtól is irtózzatok!* Kossuth Lajos igazi nagysága ft haza védelmének szervezése ró a szabadságharc idején bontakozott kl. Úgyszólván szinte a semmiből hadsereget hozott létre, országjáró körútra indult. B hatalmas beszédeivél a föld népét is csatasorba állította. Nélkílle 1B48—48 nem lett volna azzá a heroikus szabadságküzdelemmé, mint amivé vált, s amiért akkor is ró aaóta is aZ emberiség legjobbjai tiszta szívből és őszinte elragadtatással lelkesedtek. Marx ró Engels a bámulat hangján szóltak Kossuthról: -Első ízben a 48-as forradalmi mozgalomban, első ízben 1703 óta, meri Bsembeszegezni egy nemzet, melyet körülzárt az ellenforradalmi túlerő, a gyáva, ellenforradalmi dühnek a forradalmi saenve; dély... Hosszú Idő óta első ízben akadunk égy valóban forradalmi jellémre..., aki nemzete száméra Danton ró Carnot egy személyben — Kossuth Lajos. A törrtégfelkelés, a nemzeti fegyvergyártás, papírpénz, a rövid úton való elintézése mindenkinek, aki a forradalmi mozgalmat gátolja, a forradalom permanenciában — vagyis a dicső 1703-as év valamennyi felvonását újra felleljük a Kossuth felfegyverezte, sservezte ró fellelkesítette Magyarországon*. Bámulattal adózott Kossuth nagyságának többek köSött Anglia és Amerika népe IS. Amikor a szabadságharc Országos szántóversenyt rendeztek Zsámíiékon A Herceghalmi Állami kapta at ország legjobb ifjú Gazdaság zsámbéki üzem- traktorosát megillető díjat, a egységében kedden délelőtt KISZ Központi Bizottsága álltak rajthoz a 2. országos által adományozott táskatászáhtóverseny résztvevői, dlöt ró ólomküBtály-vázát. A Négy állami gazdasági, ti- vertseny harmadik helyeaettzénírét termelőszövetkezeti ró je Papp Sámuel, a Puthoki huszonkét (^állomási, tehát G^p4ilomró» dolgozója lett. együttesen harrtünchyolc kiváló, a korábban megrendezett megyei versenyeken első, illetve második helyezést eléft traktoros vetélkedett ez alkalommal az elsőségért. Az első díjat, aranyérmet ró Danüvia motorkerékpárt Arvai Jánosnak, a Kertészeti Kutató Intézet törökbálinti gazdasága dolgozójának ítélte oda a bizottság. A második díjat, ezüstérmet ró televíriró készüléket Bíró Ferenc, a Polgári Gépállomás traktorvezetője nyerte eL Ugyancsak Bíró Ferenc Határidő előtt négy héttel A Mátravidéki Erőműben négy vállalat és az erőmű munkásai a pártkongresszus tiszteletére határidő előtt négy héttel befejezték a 4es számú kazán rekonstrukcióját. A határidő-rövidítés háromnegyedmlilló fortflt megtakarítást jelent a vállalatnak. Harcban a vírusokkal Eredményesen tevékenykedik a KÖJÁL Az utóbbi időben ai orvos- Ivekhez többnyíre i degrend- idézhetnek elő ezek a több hál gyakran megforduló em- szeri tünetek is társulnak, évig békésen élő vírusok súber. igen sokat hall a vírus- kanyaró, rubeóla, himlő. lyo6 megbetegedéseket, járról, Ha náthás, orvosa közli vénvokat. vele, nehezen gyógyul ki a A betegség forrása Lombikok, modem műszebetegségből — nátháját ' meoelSzés rtk, gépek társaságában jól ugyanis eddig ismeretlen Ví- 0 s képzett orvosok végsíik felerus okozta. Ezt a szót emle- A KÖJÁL-nak i« fontos lősségteljes kutawmunkájugettük néhány évvel ezelőtt feladata lett a Vírusok virá- kat Szegeden, a KÖJÁL Víis, amikor minden sZülő fet- gíyata> tanulmányozása hí- filmlaboratóriumában. Ujabb tegett a szörnyű betegség- s!!en i8mert hogy vírusra eljárásokkal, módszerekkel a tői. a járványos gyermekbe- nincs gyógyszer. Ezért fon- betegségek eddig ismeretlen nulástól. Az utóbbi időben már a hasmenéssel járó megbetegedés előidézőjeként is a vírus lépett előtérbe. A víruslaboratóriumban Két évvel eaelőtt érteBültüftk arról, hogy a Saegedi Közegészség- ró Járványügyi Állomáson a betegségek ró járványok megelőzése érdekében vífUSlabofatóHUmot állítottak fel. Azóta nem sok szó esett erről. Az' elmúlt napokban felkerestük a laboratóriumot, melynek munkájáról a vezető főorvos, dr. Szőlőüy Ervinnek beszámolója alapján a következőket mondhatjuk él: Mielőtt áz Itt fölyó igen érdekes ró hasznos tevékenységről beszélnénk, néhány fontos tudnivalót kell közölnünk a kórokozóról: a vírusról. A baktériumnál kisebb ró számos betegséget előidéző kórokozó. Az általa okozott betegségekből csak néhányat, a legismertebbekét soroljuk fel: nátha, felsőlégüti hurutok, járványos gyermekbénulás, hasmenéssel járó megbetegedések, meKilábalni a bajokból - ez most az első cél Beszélgetés a tiszaszigeti Búzakalász Tsz új elnökével Néhány hete mütt csak, hogy új elnököt választott Dolgoznak, nem ülnek ölbe tett kézael a kuckóban, a tiszaszigeti Búzakalász hem várnak sült galambra. T«Z tagsága. A közgyűlés akkor egyhangúan Niesner Ferencre szavazott, a korábbi elnökhelyettesre. Most, a nagy munkák idején nem könnyű megtalálni a szövetkezet elnökét, mert állandóan kinn van a földeken. Ellenőrzi, rendben halad-e a Szántás, elég gondosan végzik-e a trágyaszórást, megfelelő takarmányt kapnak-e az állatok. Lehetné még tovább is sorolni a közös gazdálkodásnak mindazókat a területeit, ahol naponta megfordul Nlesfter Ferenc. Nagyobb kedvvel Nem könnyű elnöknek lenni a Búzakalász Tsz-ben, jóllehet a tagság idén már sokkal jobban. nagyobb kedvvel dolgozott, mint az elmúlt két évben bármikor. Ez biztató jel. Annak a jele, hogy a tiszaszigetiek lassan megbarátkoznak már az új életformával, s kezdenek bízni a holnapban ís. S aki dolgozik, az megkapja a munkája után járó jövedelmet. Legfontosabb most az — mondogatják —, hogy kilábaljunk a bajból. Hogy ne legyen mérleghiányos a zárként. s termése szép öszszeggel gyarapítja majd a tsz köaös vagyonát. Kinn a cukorrépatábla szélében találtuk meg mi is Niesner Ferencet, amint kezével méregette a kövér cukorrépákat. S aztán menet közben beszélgettünk a jövőről. számadás, és letudjuk az Megfontoltan, óvatosan raelmúlt évek adósságait. S kosgatta egymás mellé a hogy azért a kezünk se szavakat az új elnök, nem maradjon üresen. Aztán jövőre már másképp alakul minden. Szépen fizet a kukorica Nehéz év volt ea a mostani a tiszaszlgetieknek min tett könnyelmű ígéreteket, nem próbált nagyot mondani. de nem ís síránkosott. Azt mondta: — En bízom a jövőben. Bízom az emberekben, akik most mór megfogják a munka végét. Ez a íegfon, — — ,1 , mumca vegei, ej? a deliképpen Az aszályos osz, toSabb: flolgozni. Akkor meg a hirtelen tavaszi olvadás. és a2 újabb száraaság miatt megritkult, gyenge termést hozott a gabona. De a jól megkapált kukoricák már szépen fizetnek majd. 140 mázsás holdanként! átlagtermést adott a cukorrépa, s síép a most nem le«2 semmi hiba a zárszámadáskor. s bátrabban kezdhetjük majd el az új gazdasági évet ls. Két nehéz hénap Két nehéz hónap áll most a tis2as2igeti szövetkezeti Megkezdődtek az MSZBT orosz nyelvtanfolyamai Tegnap, kedden este az val igyekezett úgy' összeálM92BT—újságiróklubban lítani a tananyagot, hogy a ünnepélyes külsőségek kö- hallgatók a lehető legjobzött nyitotta meg az ban, könnyű módszerekkel MSZBT Csongrád megyei sajátítsák el a nyelvet. Küelnöksége az 1962—63-as ok- lönösen nagy gondot fordítatási évet. Idén különösen tanak az ÖTOS2 társalgásra, sokan jelentkeztek az el- A nyelv könnyebb elsajátínökség által szervezett tása érdekében az MSZBT orosz nyelvtanfolyamokra, klubesteket, tréfás szellemű A megnyitón üzemi mun- vetélkedőket rendez majd. kások kerületi párttttkárok Ezenkívül orosz nyelvű fiihivatali dolgozók, diákok mek ég hangszalagok kőnyjelentek meg, nyítlk meg a nyelvtanulást. Boros József, az MSZBT Az ünnepélyes megnyitó Csongrád megyei titkára is- után a kezdő és haladó mertette a nyelvtanfolyam nyelvtanulók csoportokat alhallgatóival az oktatási kotva közösen határozták meg a foglalkozások idejét, már rendszert. Elmondotta, hogy . A héten már valamennyi leverése után Kossuth kül- r az elnökség nagy tekmte- tanfolyam megkezdi a munföldre menekült, a ezigetor-1 lyű szakemberek bevonásá- kát beérő fűszerpaprika is. Igen gazdák előtt: szeptember és jó termést adott a 86 ka- október. A munka serényen taszteri hold napraforgó, 8 halad Az őszi kalászosok mázsát kataszteri holdan- alá elvégezték már a terület 50 százalékán a vetőssántást, és a napokban befejezik a többi talajmunkát is. Hozzáfogtak a szuperfoszfát és a kálisó szórásához a kalásaö8ók 1027 kataszteri holdas területén 350 holdon vet árpát és 650 holdon búzát a szövetkeaet, amit 27 kataszteri hold őszi takarmánykeverék egészít ki. Mint az elnök elmondta, a vetésre való fölkészüléssel egyidőben rendben halad a2 őszi betakarítás. A silózás mellett most takarítják be a maglucernát, befejezés előtt áll a burgonya szedése, ami holdanként 40 mázsás közepes átlagtermést hozott, s a héten hozzálátnak a fűszer* paprika szedéséhez is. Munka van, s ami nagyon fontos: most már van elegendő szorgos, munkás kéz ís ezekhes az egymást követő tennivalókhoz. P. b. (Llebmánn Béla «V.) A kutatás zreamenyMnek k»«6«en SrUln?* a kö*'^ratóriumának -.rvosai és teíhntkmól. Hó a* egyik kUUtft VÓJatm érdekesét lót, kollégáját sem Hagy Jó kl a nagy eséméhtból ^Vételünk a laboratóriumban k&eOlt, dr Bodk, Kaialittl ós Tóth Magdolnát órilklteMe meg munka közben. tos járványtant szempontból előidézőit kutatják, s tálöla betegség forrásának meg- jak meg. 5 az o érdemük állapítása majd a megfelelő l«, hogy ma már néhány edvédőoltásókkal visszaszóríta- di* félelmetes betegségről 2*STa hetes***. múlt időben beszélhetünk. Á Szegedi Közegészseg- es Járványügyi Állomás víruslaboratóriuma az elmúlt ket évben Igen szép eredményeket ért el. Az itt dolgozo kutató orvosok diagnosztikai munkája elsősorban a gyermekbénulást, Valamint járványos hasmenést és felsőlégúti megbetegedéseket okozó vírusok tanulmányozására terjed ki. Kiderült, hogy a gyermekbénulás elleni hatásos öltósaer. a Sabin-cseppek alkalmazása Után a betegség kórokozójával — melyet korábban az egészséges felnőtt lakosság körében is nagy számban kl lehetett mutatni — az alapos vizsgála tök során egyáltalán nem találkoztak Szegeden. Efc egyébként nem szegedi specialitás, hanem országos jelenség. Ezzel nem saruit le a gyermekbénulás kórokozójának tanulmányozása. A vírushordozás állandó ellenőrzése és tanulmányozása a betegség megelőzése érdekében saükséges, de ehhez a lakosság megértése ró segítsége ls elengedhetetlen. Jövőre orszáróaerte jelentős vizsgálat kezdődik a Sabin-oltások eredményességének. felmérésére. Így Szegeden is 600 embert vizsgálnak meg. Új el/árósok A gyermekbénulás kórokozójának tanulmányozása, valamint az egészséges emberek között végnett vírusszűrési vizsgálatok eredményei kimutatták, hogy aránylag igen magas százalékban (20—40) ftz emberek nagy többsége különböső betegségeket előidéző Vírusok hordozója. A tanulmányozás Során kiderült, hogy a legtöbb esetben a vírusok -békésen* élnek a szervezetben, de néha Igen súlyos megbetegedéseket idézhetnek élő. Az orvostudomány, a vjruslaboratórium további feladata, hogy megállapítsa, hogyan Nesvvenewr hold föídet öntöznek As Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság a tervek szerint idén 35 ezer holdon kívánt öntözéses gazdálkodást folytatni. Ezt magasan túlteljesítették. hiszen asr igazgatóság területén Jelenleg 40 ezer hold földet öntöznek. Az új öntözőtelep építésénél nagy gondot okoz a géphiány. Csongrád megye szentest Járasában több öntözőtelepet ls építenek. Bokroson a Kossuth T«t-nek 400 hold föld Ontöóésére alkalmas telep épül. Földeákon ró Csanyteleken szintén építehek öntöaőtelepeket a tsz-ek részére. Meghalt Aranyossi Pál Aranyosai Pál nyugdíjas újságíró, szeptember 18-án, 76. éves korában meghalt Aranyoísi elvtárs több, mint fél évszázadon át dolgozott a Bájtóban. 1910-ben a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagjaként a Vörös ÜJság munkatársa, majd emigránsként Stockholmban. Párizsban ró Berlinben dolgozott 1939-ben Franciaországban több más magyar kommunistával együtt internálták, de megszökött és hazaterve réSiSt vett az illegális pártmunkában. A felszabadulás Után a Sssbadság szerkesztőségében, majd két évig a Jövendő szerkesztőjeként dolgozott 1947-től 1050-lg a MUOSZ titkára volt, nyugdíjba vonulása előtt pedig a prágai Teiepress szerkesztője. Arahyossi Pál elvtársat a Magyar Újságírók Országos Szövetsége saját halottjának tekinti, Temetéséről később intézkednek.