Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-02 / 205. szám

Vasárnap, 1962. szeptember?. DTÍ-M A G YARORSZAG 5 Ki mikor, mennyit és miért fizet? Mit csinál a magánember, ha, mondjuk, nem kapja meg határidőre kölcsön adott pénzét? Elmegy a bíróságra. s visszapereli. De mit csináljon az a vállalat, amelyiknek a gyár nem szállítja le a megrendelt Ha nem magánemberek perelnek bői arra lehet következtetni, hogy nincs rendben anyaggazdálkodásuk. o A vitás kérdésekben néha nemcsak dönt a döntőbizottság, hanem a tapasztalt jelenségeket fel is méri. A pincegazdaság és a Csongarut? Természetesen neki is S7jnű, már a tervezésben van hová fordulnia orvos- keresendő. Ha körültekinlasert: a Szeged városi dön- többen, megfontoltabban mé- ród^m^^ld^űves^ö'vet fv0la vállalat a termelési kezetek véleménye eltért a lehetőségeit, nem jut olyan sokszor bajba a határidőkkel. tőbizottsághoz. Ott van a „torony alatt« az első emeleten, jobbra. Igaz, a járást nem igen kell magyarázni, mert egyetlen kerek esztendő alatt valaA másik bizonyíték: egyegy tervidőszak, borszállítások lebonyolításának eszközét tekintve. A pincegazdaság ragaszkodott a vasúthoz, mert az vállalati szempontból olcsóbb, a földművesszovetkezetek viszont szívesebben vették évnegyed volna, ha közúton érkezik a mennyi szegedi üzem és kis- eI°tt kimutathatóan fel- bor, mert akkor háztól háipari szövetkezet hivatalos szaporodnak a szerződéskö- ág iehet szállítani. A bore helyre, vagy mint al-, to&i, utána pedig a szerző- szállítás megszabott feltétevagy mint felperes. Hiszen désszegési ügyek. Általában iei szerint a döntőbizottság a szerencse forgandó. Már a k0S°i szállítás miatt kelet- kénytelen volt a vasúti szálamilyen szerencse ez, annak kez" kötbérviták vezetnek a ]ítás pártját fogni, pedig a túlságosan gyakori ügy- statisztikában már hónapok nyilvánvaló, hogy a népgazfelek a megmondhatói. ota- daság számára előnyösebb A tervfegyelem őre tulaj- klzek közül való a Szegedi lenne, ha a gyorsabb, egydonképpen a döntőbizottság, Ruhagyár és a Férfiruházati szerűbb gépkocsiközlekedést akkor is, amikor segít meg- -Nagykereskedelmi Vállalat vennék igénybe, kötni a szállítási szerződé- e£yik legutóbbi öaszekülön- Tehát a döntőbizottság, seket a vitázó felek között, bozese is. A ruhagyár 19, miközben meghozza határoakkor is, amikor a szerző- öletve 40 napos kesedelem- ^tát értesíti az illetékes désszegőket elmarasztalja: mel szállította le, március szerveket is. a SZÖVOSZ-t, kötbér-, esetleg kártérítés- 31 helyett, a megrendelt az Élelmezésügyi Minisztéfizetést ítél meg Sőt, még munkaruhákat és nadrágo- numot és a Központi Dönha megállapítja, hogy indo- kat- Végül is teljes összegű tőbizottságot. hogy a szállíkolatlan a benyújtott kere- kötbért kellett fizetnie, mert tási feltételek felülvizsgálásét, akkor is. nem tudta kellőkeppen in- takor vegyék tekintetbe ezt A tervgazdálkodás és a dokolm mulasztásat. a helyi tapasztalatot, döntőbizottsági ügyek össze- Csaknem milliós értékű Lehetne még példákat felfüggése ugyanis több szem- áruszállítási bonyodalom sorolni a Szeged városi dönpontból is megfigyelhető. A miatt keletkezett ez a ruha- tőbizottság munkájának taMagfeldolgozó és Vegyészeti gyári per, az átlagos ügyek- pasztalataiból, hiszen az Vállalat például 6okat peres- ben viszont „csak* 30—50 oda kerülő ügyek legalább kedik azokkal a gyárakkal, ezer forintról van szó. Per- annyira sokrétűek, mint a melyeknek alapanyagokat sze az esetek súlyossága bíróságoki polgári perei. Ám készít: a Reanal finomvegy- nemcsak az áru értékének e hasonlóság mellett mégisszergyárral, a lakk- és nagyságától függ hanem at- csak nagy különbség az, festékgyárral, mert százezer tol is, hogy mekkora az hogy — kizárva személyi ós forint értékű szállításokkal üzem. A kisipari szövetke- vállalati érdekeket — az maradozfk el olykor. Ennek zeteknek meglehetősen sűrűn egész népgazdaságot érintő crfca pedig, több mint való- támadnak „ügyeik*, s ezek- kérdésekben döntenek. Festők nyara ltemét elmúít egy nyár, s lenek a festőnek, mml eső számomra, hogy önálló műa táj,* a természet új szint a termékeny földnek. Na- termet kaptam, ahol most ott Magára. A nyárból gyon jó, iiogy mind több vi- már nyugodt körülmények azonban sok mindent meg- déki festő keresi fel a mű- között tudok alkotni. Egy -örökítettek vásznaikon és vésztclepeket. Idehaza is so- hónapig a pécsi művészteváztatfüzeteikben a szegedi kart dolgoztam, elsősorban lep vendége is voltam. Több festők: Hol voltak, s mit a szegedi ünnepi hetek alatt, akvarelit, ceruza- és tusrajhoztak haza „tarsolyukban*? Sok vázlatot készítettem a zot készítettem ott, például 1CT1. - _ szabadtéri játékok próbáin, a pécsi Széchenyi térről, a BEDE ISTVÁN : s emellett nem hanyagoltam mec.seknádasdi völgy csodáéi a Felszabadulás Termelő- , , , — Bulgáriában töltöttem szövetkezet, a Szegedi Tex- ,atos tajairo1' valamint a két hetet. Ez idő alatt ren- tilművek látogatását sem. TettyérőL Lengyelországi geteg vázlatot, portrét, és Mindkét nagyüzemhez már vázlataim közt szerepel utcaképet készítettem. Dús régóta erős kapcsolat köt, s Gdansk város látképe Dinia színekben igyekeztem meg- az ott megfigyeltek sok al- . ..... .. . . , . örökíteni a bolgár tengerpart kotásra serkentettek már. kulonos varazsu hangulata, a csodálatos tájait A vázlatok Szeged híres város címmel Dunajec völgye, valamint majd most kerülnek ismét 16 fametszetből álló soroza- krakkói utcasorok, és több elő: megannyi szín él ben- tot készítek most a Képző- portrévázlat is főleg lennem és vászonra kívánkozik, művészeti Alap felkérésére. pvp, fia+oiokról Naevnn Ezen kívül több hétig vol- ugyanakkor pedig készülök 8yel ° "agyon tam Miskolcon. Itt főleg műveimnek első budapesti SZ0P e® gazdag nyaram volt, akvarellekre ihletett a nyár kiállítására, amely a Der- amelyet fontos állomásnak szépsége. Nem hiányzik kovits-teremben szeptember tartok további művészi munazonban kedvenc tájaim kó- 15-én nyílik meg a Kép- kamban zül Szeged és környéke sem. csarnok Vállalat rendezésében. Tudásunk és lelkiismeretünk szerint... Egy külvárosi orvos hétköznapjaiból A munkába és piacra já- Jó ilyesmit tudni, amikor először fordult elő, s két rók gyakran találkoznak egy idők múltán az ekkor még gyermeke van az asszonyorvosi táskás kerékpárossal egészséges emberrel, mint nak, de legközelebb mai' a kora reggeli órákban. Is- beteggel találkozik. Köny- súlyosabb következményekmerősként köszöntik: nyebben ad tanácsot így kel jár az ilyesmi. Bár... — Jó reggelt, doktor úr! még a gyógymódra is. — gondolkodott el — ebDr. Bozó Ferenc, a Faragó Délután ismét két óra ren- ben a munkásnegyedben utcai körzeti rendelő egyik delés, utána megint néhány ritkán fordul ez elő, sőt sok orvosa ilyenkor kezdi meg beteg és gyorsan véget ér a betegek látogatását Java- a nap. részük rendszeres kezelésre , szorul, de felkerül a reggeli listára azoknak a neve is, akikhez hajnali fél öt—öt órakor hívják ki időnként. — Sokan ismerik már a házat, ahol lakunk — mondotta ottjártunkkor az orvosfeleség. — Megesik, hogy már napfelkeltekor sürgős esethez hívják a férjemet, de néha éjszaka is szól a csengő. A szót az orvos fűzi tovább: Szeretettel. olyan betegem is volt, akit rá kellett beszélni, hogy néhány napot feküdjön magas láza miatt, gyógyulása érdeSzeretettel kell a betegek- kében. Ellenben az üzemek kel foglalkozni. Erre törek- segíthetnének, hogy elejét szik a móravárosi orvos is vegyük a „kísérleteknek*, és a legnagyobb öröm a Adjanak igazolást munkaszámára — mint ahogyan vállalójuknak, hogy az műmesélte —, hogy a legtöbb g^ kezdetekor megjelent, betege betartja az orvosi s rosszulléte miatt kérte: előírásokat. munkaidőben engedjék eí Nem lenne azonban teljes rendelésre. a kép. ha nem szólnánk ar— A betegek érdekében ról, a naponta egyszer-kéthívott fel bennünket a ren- szer előforduló véleménydelőintézet, hogy sürgős eltérésről, mely szinte elkeesetben soron kívül men- rtlhetetI-n ' w ^ jünk ki a beteghez, amikor Tá a ^ °r az éjjeli ügyelet már nincs vosa között, i nyitva. Azokban a ritka esetekben pedig, amikor éjszaka kopogtatnak, nem küldöm el a hozzátartozót. Telefon mifelénk nincs, az — Megtörténik — idézi a páciens nevének említése nélkül dr. Bozó Ferenc —, hogy valaki mindenáron ügyeleti szolgálat messze táppénzes állományba akar van. Inkább fogom magam, kerülni, pedig erre semmi s elmegyek a beteghez. Hí- alap nincs gj^,. kényteleezen majd mindegyiket személyesen ismerem, mérlegelni tudom, milyen súlyos lehet a baja... Ismerkedés az emberekkel nek vagyunk kissé „hivatalosabb* hangon beszélni, nehogy bekövetkezzék olyan eset, mint a múltkoriban. Egy asszony megmásította a Mind valamennyien A Katona, Szél, Szivárvány, Alföldi, Hajnal, Alkony és más utcák, a körút és a Kolozsvári tér nagy környékének! ellátásához körülbelül egy éve nővért osztottak a körzeti orvos mellé. A nővér segít a fekvő betegek ellátásában, egyszerűbb injekciókat ad be, és egyéb teendőket lát el. Ez is a betegek érdekét szolgálja, akiket — dr. Bozó Ferenc szavait idézzük: „Mi, orvosok valamennyien, hivatásunkhoz híven, tudásunk Fél nyolckor kezdődik a táppénzes igazolást, azaz ^ lelkiismeretünk szerint a rendelés a körzetben. Ekkorra már több családnál járt az orvos. Itt, a Faragó utcai rendelőben pedig rendszerint már sok a beteg. Belepillantottam az orvosi naplóba: most, augusztusban is volt olyan nap, hogy délelőtt és délután száznál többen kerestek orvoslást bajukra. — Ili néni, ma jő napunk volt! — szokta mondani olyankor az asszisztensnőnek dr. Bozó Ferenc, amikor „csak* ötven-hatvanan fordultak meg a rendelőben. Ám nem azért, mintha a fáradságot sajnálná. De mint minden orvos, ő is annak örül, ha nincs bajuk az embereknek. Hiszen ezt mutatja a napi program: háromnegyed tíz után következik ismét a beteglátogatás, ismerkedéssel összekötve. Az utóbbi időben vezette be ezt a móravárosi orvos. Egyegy utcában, ahol állandó, vagy időszakos fekvő betege van. megnézi a házban lakók körülményeit. Milyen lakásban élnek, milyen a környezet. Érdeklődik, hol dolgoznak, mennyit keresnek. mekkorák a gyermekek. csalt. Ekkor sem a megtör- legodaadóbban kívánunk selást alkalmazták az illeté- gfteni.* kesek. Mérlegelték, hogy Koloszár Béta a nappali, esti és levelezi) tagozatokén a felsőoktatási intézményekben Felsőoktatási intézménye- A felsőoktatási intézméinkben is készülnek a „kapu- nyeinkben az 1962—1963 -as nyitásra", amelyre szeptem- oktatási évben 65 000 hallgaber 3-a és 17-e között kerül sor. Több egyetemen, főiskolán, tanító- és óvónőképzőben már kitűzték a tanévnyitó ünnepség időpontját. A szegedi tanítóképzőben 8-án lesz az ünnepélyes tanévnyitó. Szeptember 10-én tartja tanévnyitó ünnepségét a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, az Egri Pedagógiai Főiskola. A Veszprémi Vegyipari Egyetem hallgatói és oktatói szeptember tó tanul a nappali, esti és levelező tagozaton. Négy év alatt csaknem kétszeresére emelkedett hazánkban a felsőoktatási intézmények hallgatóinak száma. A Szombathelyi Tanítóképző Intézetben az idén kezdődik meg az oktatás a népművelő-könyvtáros szak nappali tagozatán. Ez az új szak arra hivatott, hogy a különböző népművelési intézmények — elsősorban a falusi és vidéki üzemi művelődési otthonok, könyvtárak — kulturális feladatainak al12-én gyűlnek össze ünne- látására neveljen megfelelő pélyes tanévnyitásra. szakembereket. (MTI) Mindezt egybefogva szeretném bemutatni ősszel az új kiállításomon. CS. PATAJ MIHÁLY: — Heteket töltöttem a nagymarosi művésztelepen, amelyet minden nyáron valósággal megszállnak a fővárosi festőművészek. Az új VERES MIHÁLY: — Lengyelországban a tengerparton töltöttem nyaram egy részét Annyi vázlatot készítettem, hogy bőven elég lesz majd színekbe, új alkotásokba önteni az ősz és táj-, az új emberek úgy kel- tél folyamán. Nagy öröm Cs. Pataj gedi Szabadtéri Mihály: A Bánk bán próbája a Sze* Játékokon. Szélesedjék tovább a kongresszusi munkaverseny az őszi betakarításban is Felhívás a szövetkezeti gazdákhoz, az állami gazdaságok és gépállomások dolgozóihoz A Csongrád megyei tanács, a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a MEDOSZ megyei bizottsága felhívással fordul a termelőszövetkezeti parasztokhoz és az állami gazdaságok, gépállomások dolgozóihoz azért, hogy gondosan készüljenek fel az őszi mezőgazdasági munkákra. A mezőgazdaság dolgozói eddig a kedvezőtlen időjárás ellenére is derekas munkát végeztek. Ebben nagy jelentősége van a pártunk VIII. kongresszusának tiszteletére kezdeményezett szocialista munkaversenynek. Csak helyeselni lehet a tsz-ek, állami gazdaságok, gépállomások dolgozóinak nagyszerű versenykezdeményezését, hogy feladataik túlteljesítésével készültek pártunk VIII. kongresszusára. E mélységes felelősségérzet a biztosítéka annak, hogy gyors, zavartalan lesz majd az őszi betakarítás, vetés is. A jó és gyors munka növeli a szövetkezeti gazdák jövedelmét, biztosítja a megnövekedett állatállomány átteleltetéséhez szükséges takarmányokat. Gondos vetéssel most kell megalapoznunk jövő esztendei jó termésünket. Kormányunk áldozatos segítségével növekedtek a tsz-ek, állami gazdaságok gépparkjai. Még sohasem volt ennyi jó gépünk, mint amennyi most van. Ha gépeinket jól kihasználjuk, a lehetőségek szerint mindenütt rendszeresítjük a kettős műszakot, az őszi mezőgazdasági munka sehol sem szenvedhet késedelmet. Az ország kenyérgabona-ellátásának problémáját rövid idő alatt meg kell oldanunk! Ezért minden tsz, állami gazdaság legalább annyi kenyérgabonát vessen most is, mint amennyi tavaly volt, de ahol lehetséges, többet! Tartsuk be a vetési határidőket: a rozsot szeptember 30-ig, a külföldi búzákat október 25-ig, a hazaiakat pedig november l-ig vessük el. A kukoricatörést október 20-ig fejezzük be. S november végéig a cukorrépa-szedéssel is végezzünk. Az idén több takarmány kell a jószágoknak. Ezért a kukoricasilózását szeptember 15-ig, a másodnövények silózását pedig október 15-ig fejezzük be. Gyorsítsuk meg a mélyszántás ütemét, mégpedig úgy, hogy december 5-ig a kapásnövények területein is befejeződjék ez a munka. Csak a határidők betartásával, a kongresszusi versenyeredmények fokozásával teljesíthetjük ötéves tervünk idei feladatait. Csongrád Megyei Tanács V. B. MEDOSZ Csongrád Megyei Bizottsága, Hazafias Népfront Csongrád Megyei Bizottsága Szeged a házi lapokban ÁCS Tivadar: Kossuth Lajos. Hermán Ottó és a szegedi iparospárt megalakulásának kísérlete (1875). Párttörténeti Közlemények, augusztus. KISS István: Móra [Ferenc], az öreg tudós. Vidám históriák egy szellemi expedícióról. Békés megyei Népújság, aug. 25., 26., 27. K. Gy.: Szegeden a szünetben. Rádió és Televízió Újság, aug. 27. (Interjú a külföldi vendégművészekkel.) LUKÁCS Terézia: Szeged híres város. Esti Hírlap. aug. 30. (Riport a város mindennapi életéről.) Elkészült a szegedi óriási gáztartály. (TÖTH Béla felvétele.) Népszava, aug. 30. Növényfajta-vizsgálatok Szegeden a KGST megbízásából. Magyar Nemzet, aug. 30. Megkezdődött a paprikaidény Szegeden. Népszabadság, saept. 1,