Délmagyarország, 1962. augusztus (52. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-02 / 179. szám

Csütörtök, 1962. augusztus 2. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Afrikai küldötteket láttak vendégül fiataljaink Helsinkiben A finn—szovjet barátsági nap eseményei Á magyar VIT-küldöttség Lautta-szigeti szállásán szerdán egy csoport afrikai fiatal tett látogatást Küldötteink nagy szeretettel fogadták a kedves vendégeket, elmondották nekik, hogyan él, dolgozik, tanul hazánk ifjúsága. A magyar és az afrikai fiatalok hosszú időt töltöttek együtt vidám dallal, tánccal. Helsinkiben egyébként még mindig sok szó esik a VIT keretében megrendezett finn—szovjet barátsági napról. Ezen a napon Kekkonen köztársasági elnök fogadta a szovjet delegáció képviselőit, majd megjelent a helsinki egyetem aulájában a két ország barátsága jegyében tartott ünnepségen. A gyűlésen a finn kormány nevében Hosia aszszony. művelődésügyi miniszter. a szovjet ifjúság nevében pedig Romanovszktj, a külföldi kulturális kapcsolatok állami bizottságának elnöke mondott beszédet A Hesperia-parkban Karjalainen finn miniszterelnök jelenlétében a szovjet fiatalok jelképesen elültették a barátság fáját Vitafórumok a YIT-ea Szerdán befejeződött a béke és a nemzeti függetlenség kérdéseiről tárgyaló kollokvium, amelyen nyolcszáz külföldi delegátus vett részt. A rendkívül tartalmas vita során az előadók és a felszólalók a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésévél, ezen belül az ifjúság problémáival, a fiatal nemzedéknek a leszerelesért folytatott harcával, a népek függetlenségével, a beke megőrzésével, valamint a különböző országok ifjúságát összekötő fesztiválok, kongresszusok, szemináriumok* látogatás cserek megszervezésének kérdésével foglalkoztak. Egész sor vitafórumot teremtettek a VIT rendezői, hogy a világ ifjúságának küldöttei elmondhassák véleményüket az ifjúságot érdeklő kérdésekről. "Az oktatás demokratizálása és annak alkalmazása korunk szükségleteihez-" című kétnapos szemináriumon például az iskolarendszer kérdéseiről volt szó. Az ifjúsági vezetők értekezletén harminc felszólalás, köztük a magyar küldöttség előterjesztése hangzott el. A lezajlott viták, amelyeket nemcsak a VIT hivatalos résztvevői, hanem megfigyelők és más érdeklődők is látogathattak és kifejthették véleményüket, igen mozgalmasnak és tartalmasnak bizonyultak. Foto- és gyermekrajzkiállítás Kiosztották már a VIT alkalmából rendezett fényképkiállítás díjait Az ifjú fotóművészek magas színvonalú alkotásai közül az első díjat a lengyel Jacek Tworek képe nyerte el. »A népek békéje* — ez volt a témája a VIT alkalmából rendezett gyermek-rajzkiállításnak. A legjobb rajzokat a zsűri jutalomban részesítette. Művészeti verseny A művészeti versenyeken szerdán eljutottak a döntőig A magyar delegáció művésztagjai közül néhányan ezen a napon Tamperébe látogattak el, ahol Ráthonyi Róberttel az élen adtak műsort Az egyik helsinki filmszínház színpadán a KISZ szimfonikus együttese rendezett hangversenyt, a Magyar Állami Népi Együttes pedig a finn fővárostól nyolcvan kilométer távolságra levő Riihimáki-ben lépett fel nagy sikerrel. A magyar diákvezetők közül többen vettek részt a diákmozgalom közérdekű társadalompolitikai problé2 máinak konferenciáján. , A Helsinkiben tartózkodó fiatal művészeink és íróink szerdán külföldi kollégáikkal találkoztak. Tegnaptól két műszakban dolgozik a takarmánykeverő üzem Szegeden, a Tolbuhin sugárúton levő volt Rúzsa-malom helyén új takarmánykeverő üzemet létesített a Csongrád Megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalat. Az üzem július 1 óla próbatermelést folytatott, közben tökéletesítették, a hibákat kijavították, s kiegészítették a felszerelést. Az egyhónapos időszak után tegnaptól két műszak már teljes kapacitással kezdett termelni. E napra készültek el a csűzdák, melyeken közvetlenül a tehergépkocsikra vagy vagonokba kerül az erőtakarmány. A két műszak ellátja a szegedi és a Szeged környéki közös gazdaságokat, hiszen napi 320 mázsa erötakarmányt termel. Az érdeklődés, illetve a szükséglet várható növekedése után harmadik műszakot is beállítanak, s akkor már naponta közel óts2áz mázsa takarmánykeverék kerül ki az üzemből. Az új takarmánykeverő gyár melléknyersanyag szükségletének egy részét egyébként a két szegedi malom fedezi. A malmok korpát <5 búzacsírát szállítanak nagy mennyiségben. A szakmák becsülete Sok minden megdrágíthatja az építkezések költségét, főképpen persze a határidők be nem tartása, vagy a hanyag munka, de még ezeknél is bosszantóbb talán, amikor ugyanannak a vállalatnak más-más szakmái, dolgozói okoznak kárt egymás munkájában. Ez pedig napirenden van a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat minden építkezésénéi, leginkább a befejezés előtt, amikor a szakiparosok tevékenykednek. Egyik elrontja a másikét Lerakja a burkoló a mozaiklapokat a konyhában, de hiába tesz az ajtóba egy lécet, jelezve, hogy míg meg nem szárad, nem szabad rálépni, a villanyszerelő bemegy, s felszereli a kapcsolót. Már befestették a falakat, amikor a parkettázók nekilátnak a munkának, s a ragasztásra szolgáló bitument jól felcsapkodják a falra. Jön a festő, hogy kijavítsa a hibáÖntudatosak, vagy hanyagok a szegedi építővállalat dolgozói ? Két hasonló témájú írás ls olvasható a Szegedi Építőipari Vállalat üzemi híradójának legutóbb megjelent számában. Mind a kettő a munkásvédelemről szól, csakhogy az egyik műszaki szempontból, a vállalatvezetés szintjéről, a másik a baleseti statisztika alapján értékeli a helyzetet. Van amiben meg is egyesnek: egyképpen elmarasztalják azokat az állványozókat, aldk nem szabvány szerint készítik a létraállványokat. A műszaki híradó még hozzáteszi, hogy a bakállványok alá téglát tesznek, sót emeletes bakállványt készítenek némely munkahelyen íeljáró és védőkorlát nélkül. A festők szegezett létrát használnak. Az állványozók nem veszik fel a védőövet, dobálják a pallókat, és Így tovább. Ezek a példák a munkásvédelem lazaságára hívják fel a figyelmet. A műszaki híradó szermt — s Itt kezdődik az ellentmondás — a vállalatnál sok kisebb baleset fordult elő az utóbbi időben, mégpedig rendszerint a dolgozók hibájából eredően. E3 — idézzük — „az esetek 99 százalékában a dolgozó tisztában van azzal, hogy a kialakított munkaterületen szabálytalan, balesetveszélyes a munka, s mégis elköveti a hibát.* Viszont a másik cikk írója örömének ad kifejezést, mivel, az 19«l-es és az 1962-es évek első felének adatait összehasonlítva, lényegesen csökkent a balesetek száma. Sőt: „A dolgozók többsége belátta, hogy munkájának elvégzése közben legfontosabb a kötelezően előirt védőfelszerelések, mindazon kellékek használata, melyekkel a baleseteket meg tudjuk előzni." Kinek higgyenek tehát a vállalat dolgozóit Annak, aki szerint baj van még náluk azzal a bizonyos öntudattal, vagy annak, afcl szerint nem hiányzik már e jó tulajdonság sem a balesetek elkerüléséhez. Ezen kívül jó lenne tudni még, hogy sok baleset van-e a vállalatnál, vagy egyre kevesebb, meg azt is, hogy beszél-e néha a munkásvédelmi megbízott a vállalat műszaki vezetőivel a balesetek számáról, okairól T Mert a két idézett írásból mindez nem derül ki. Még az sem, hogy valaki elolvasta volna, mielőtt belekerült volna a lapba, mégpedig egymásra következő oldalakon. r. K. kat, s leteszi vödrét a friss parkettra, mely nyomban olajfoltos lesz. Azután kijönti a maradék festéket a mosdókagylóba, amely eldugul tőle. Az asztalosok nem illesztik össze rendesen az ajtókat, ablakokat, s amikor már rajtuk van a zománc1 festék, akkor derül ki, hogy nem zárnak rendesen. Újra kell gyalulni, újra festeni. A szakma becsülete nemcsak ott kezdődik, hogy valaki a saját szakmáját megbecsüli, hanem inkább azzal, hogy a többit is. Meny-* nyi felesleges bosszúságot, mérgelődést lehetne elkerülni, ha jobban tisztelnék egymás munkáját S ezen túl: mennyi felesleges költséget is el lehetne kerülni vele. Mert igaz ugyan, hogy a vállalat 350 milliós évi tervéhez képest az a néhány ezer forint kár, melyet a szakiparosok hanyagsága okoz, nem számottevő, de nyomban nagy pénzzé lépne elő, ha azt a károkozóknak maguknak kellene megfizetni. Aki kárt okoz, fizessen! A jól szervezett munka megelőzi a bajt. Ha úgy osztják be az építkezésekre fordítható időt, hogy marad elegendő belőle a szakiparosokra is, s ily módon nem egyszerre dolgozik mind az épületen, akkor eleve kizárják a rongálás lehetőségét Csakhogy ilyen időbeosztásra ritkán van mód. Ez bármenynyire sajnálatos körülmény, mégis jellemző még egyelőre az építőiparra. Két alkalmas mód volna a szakmák becsületének megszerzésére. Az egyik a meggyőzés, a felvilágosítás. Ezt a munkát elsősorban a szakszervezetnek, a szakszervezeti bizalmiaknak kell elvégeznie. A másik, s végső esetben nem kevésbé hatásos eszköz a fegyelmezés. Aki kárt okozott, fizesse is meg. F. K. i * - - ' y Jfg Az új takarmánykeverő üzem egy részlete, a B. 4-es őrlőhengerekkel. Mellettük Adok János, az üzem dolgozója. KÖZÉRDEKŰ TANÁCSKOZÁS a nyilvános telefonállomások felszereléséről Nemegyszer, nem is kétszer írt már a Dél-Magyarország a szegedi nyilvános telefonállomásokról. Hol azért, mert nem működnek, de rendszerint amiatt, hogy nincs belőlük elegendő. A problémát nem az újság "találta ki*, akkor is él, ha egy sor sem jeleniki meg róla. Nincs olyan tanácstag-beszámoló, olyan beszélgetés, ahol a lakosság ne hozná szóba: több nyilvános telefonállomás kellene Szegeden, A megoldásról tárgyalt az újságíróklubban a szerkesztőségünk kezdeményezésére rendezett közérdekű tanácskozás. Ezen megjelent Fodor István postaigazgató, valamint a postaigazgatóság és a kerületi tanácsok képviselői, az érdekeltek is. Éjjel, nappal kell telefonálni Szám szerint 18 nyilvános telefonállomás van Szepostaigazgatóságinak és a ponti fekvésű épületéhez a tanácsoknak is, akkor sem beruházó előre terveztessen •nyilvános telefonállomást, falifülkét. Manapság a teletudnák hamarosan kielégíteni az igényeket, mert érmebedobós készüléket alig fon már nemcsak orvos híkap a posta. Az idén csak. vására, a tűzoltók riasztásákettőt. s lehet, hogy jövőre még ennyit sem — ha nem harcolnak érte. Előfizetőiből nyilvános állomás Mi hót a megoldás? Az az elképzelés, hogy a telefonszegény városrészekben lakó előfizetők engedjék át vagy mondjanak le telefonjukról a köz javára, minden bizonnyal megvalósíthatatlan. Ennek az óhajnak legfeljebb erkölcsi alapja van, de jogi nincs. A külső városrészekben levő, s éjjel-nappali szolgálatot tartó intézményektől, iskoláktól már Inkább megkövetelhetné a közvélemény. hogy engedélyezzék telefonállomásuk nyilvánossá tételét. Ily módon sokan geden. Éjjel azonban leg- juthatnának távbeszélőhöz, feljebb a hat utcai telefon- például Újszegeden, a véfülkét lehet használni. A dőnőképzőnél, a József Atkülső városrészekben, a te- tila sugárúton, az építőipaiepeken azonban ilyen ri technikumnál, vagy, nincs. Mihályteleken gyermekhalált okozott, hogy nem tudtak éjnek idején orvost hívni a kis beteghez. De kell a telefon nappal is. A jelenlegi állapotokon tehát jó lenne mielőbbb változtatni. Csakhogy a telefon felszerelése, üzemben tartása pénzbe kerül, sok pénzbe. A telepekre új vonalakat kell kivezetni, mert a jelenlegiek már ikerállomásokkal működnek. S még ha volna elegendő pénze a Szeptember 3-án kezdődik az új tanév A Művelődésügyi Minisz- kezés értelmében a tanévtériumban kapott tájékozta- nyitó ünnepségeket mind az tás szerint az 1962—63-as általános, mind a középistanév kezdésének eredetileg kólákban szeptember 3-án, tervezett szeptember elsejei hétfőn kell megtartani. Az időpontja megváltozik. A első tanítási nap szeptember legújabb miniszteri rendel- 4-e, kedd. mondjuk, a Marx téri vasútforgalmi technikum kollégiumánál. Ez olcsó, s egyelőre megfelelő megoldás volna. A posta, a tanácsok, és azoknak a szerveknek a képviselői, akik ezzel kapcsolatban szóba jöhetnek, bizonyára könnyebben megállapodásra jutnak egymással, mint a magánszemélyek. Azt a néhány érembedobós készüléket pedig, melyhez a posta hozzájut, elsősorban a telepeken volna jó elhelyezni. Terveszenek fülkét a lakótömbökhöz A jelenlegi áldatlan helyzeten tehát az elmondottak szerint lehet változtatni, csak egy kis jóakarat, megértés kell hozzá az érdekeltek részéről. A jövőre vonatkozóan pedig nagyon hasznos javaslatnak látszik, hogy az épülő új lakótömbök, lakótelepek egyes közra szolgál, szóval nem luxus, hanem az emberi érintkezés természetes formája. A beruházást sem igen drágítaná meg az ilyen irányú előrelátás, mely eleve biztosítja a lakosság jogos igényének kielégítését, s nem okozna utólag fejtörést a postának, tanácsnak, bosszúságot az embereknek. Számtalan kifogást, gátló tényezőt lehet vetni minden probléma megoldásának útjába, nemcsak a nyilvános telefonállomások számának gyarapítása élé. De a lelketlen bürokrata ellenszenves mezét senki sem ölti szívesen magára. A jóakaratban nincs is hiány: a posta, a tanácsok minden bizonnyal összeülnek majd. s tételről tételre megvizsgálják a lehetőségeket, kijelölik közösen az űj állomások helyét, megállapodnak az anyagi terhek kölcsönös viselésének dolgában is. Mert több nyilvános telefon kell Szegeden, s mielőbb! Fehér Kálmán Csongrád megyei pedagógus-küldöttség utazott Lengyelországba A krakkói városi szakszervezeti bizottság meghívására tegnap reggel 42 tagú Csongrád megyei pedagógusküldöttség utazott Lengyelországba. Köztük 11 szegedi. A megyei pedagógusok viszonozzák a lengyel pedagógusok magyarországi látogatását, akik több napot töltöttek Budapesten, a Balaton környékén és Szegeden is. A Csongrád megyeiek megtekintik Krakkó és környéke nevezetességeit, ellátogatnak Auschwitzba, Zakopáneba, majd Varsóba, és azután a Keleti-tenger partjára utaznak.