Délmagyarország, 1962. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-25 / 172. szám

28 DÉL-MAGYARORSZÁG Szerda, 1962. Jűütjs 2S. Az algériai ideiglenes kormány elismerte az FLN új politikai bizottságát A helyzet feszült — Több miniszter lemondással fenyegetőzik Az FLN Politikai Bizott­ságának megalakulásával to­vább bonyolódott az egyéb­ként is rendkívül zilált algé­riai belpolitikai helyzet. zésére. Tlemcenbe, Ben Bella és a Politikai Bizottság főha­diszállására kUldte Szaid Mohamedi államminisztert azzal a megbízatással, hogy tájékoztassa a kormány ja­Dumedien ezredes hívei — Ben Bellát támogatják. Bár ez a kettéosztottság csak el­méleti jellegű, és maguk az algériai vezetők is elképzel­hetetlennek tartanak bármi j . | • i , .uj.nutwiu c. nu.iuaiy ja- iiCbCUCilllCA uu Ulliaa Uttlllll­Az ideiglenes kormány vaslatalról a miniszterelnök- féle fegyveres összetűzést, helyzete megingott Szaad Dahl&b külügymi­niszter, aki már korábban kijelentette, hogy amennyi­ben a nézeteltéréseket nem sikerül megoldani, lemond tisztségéről, benyújtotta le­mondását. Újságírók előtt helyettest. Jól értesült körök szerint hétfőn délután tartott ülésén az Ideiglenes kormány elismerte a héttagú politikai bizottságot, kikötötte azon­ban, hogy annak összetételét az FLN országos tanácsának kell jóváhagynia. Indítvá­nyozta, hogy a bizottság egy tett nyilatkozatában kijelen- évig maradjon hivatalban, tette, hogy elhatározását nem majd az FLN kongresszusén változtatja meg. Rabah Bitat válasszák meg az új testüle­államminiszter pedig a Ben tet. Az ideiglenes kormány Khedda és Ben Bella között az FLN Politikai Bizottságá­folyó vitában nyíltan Ben nak támogatására hívta fel Bella miniszterelnök-helyet­tes mellett foglalt állást és nyilatkozatában élesen tá­madta az ideiglenes kormány „egyes vezetőit". Bizonytalan formában ugyan, de lemon­dással fenyegetőzik Jazid tá­jékoztatásügyi miniszter is. A ^^ tehát meglehető. Ben Khedda a helyzet sen észült. Az erőviszonyok _ m tna tlAchl"!orvM lao nselnnnlr rendezéseert mégis számottevő diplomá­ciai erőfeszítésre lesz szük­ség ahhoz, hogy a független­ségét most elnyert ország számára oly szükséges egy­séget helyre tudják állítani. Algírban hétfőn tűzharc tört ki algériai és európai katonák között. Négy euró­pai életét vesztette. Az ösz­szecsapást két nagy robba­nás előzte meg. Peru új köstársaeági elnöke: Godoy tábornok A katonai junta rendeletek útján kormányoz A perui katonai junta ked- hanem rendeletek útján kor- fennálló diplomáciai kapcso­dén kelt rendeletében Ri- mányoz. Végül közölte: tatait. Egy másik jelentés cardo Perez Godoy táborno- tagjainak megtiltja, hogy arról számolt be, hogy Ro­kot — mint a közelmúltban az elkövetkező választáso- mulo Betancourt venezuelai hatalmora jutott junta rang- kon jelöltként induljanak, elnök hétfői rádióbeszédében idős tagját — köztarsasági Nem tett említést azonban a javasolta: elnökké, Nicolas Lindley korábban már beharangozott hadseregtábornokot, a junta általános választások idő­hadügyminiszterét és egyben pontjáról, második rangidős tisztjét ml- Az AP amerikai hfrügy­niszterelnökké nevezte ki. A nökség katonai forrásokat Idézve írja: a junta Manuel tcsült, hogy a Perui Szak­ot Í i,„,A Prado tisztségétől megfősz- szervezeti Szövetség felfiig­.-••K-.L™ tott elnök szabadon bocsátó- gesztette a hétfőn megkez­6át és egy dett éltalános sztrájkot, mert olyan kormány felállítását az — mint hírügynökségi je­tervezi, amely "elfogadható lentésekből is kiderül — a az Egyesült Államok szá- junta terrorja miatt csak mára*. részleges volt. A DI'A Limá­A panamai külügyminisz- ból keltezett tudósításában kedden azt ls bejelentette, térium kedden ügy határo- azt közli, hogy Peru ész-aki hogy nem a kongresszus ál- zott, hogy "felfüggeszti* vidékén még mindig folyik tal jóváhagyott törvényekkel, (nem szakítja meg) Peruval a sztrájk. az Amerikai Államok Szervezete üljön össze a perui helyzet megvitatá­sára. A Reuter és a UPI úgy ér­rendelet értelmében a kormány és végrehajtó teljhatalom­mal* ruházta fel saját ma­gát. Godoy tehát hivatalosan is a junta első embere lett. A katonai kormányzat azt a két vilaját ls, amely eddig Ben Bellával szemben foglalt állást. Az egység helyreállítása ' Ben Khedda miniszterel­nök — mint a nyugati hír­ügynökségek rámutatnak —, „kétségbeesett kísérleteket" tesz a nézeteltérések rende­ma nagyjából igy oszlanak meg: a tunéziai határtól Orá­nig terjedő északi terület Ben Khedda mögött áll. Az ország belső területein elhe­lyezkedő katonai körzetek — a tisztsége alól felmentett Ülésezik az OSZSZSZK Legfelső Tanácsa Kedden délelőtt Összeült hogy a három évvel ezelőtt ez orosz föderáció legfelső elfogadott oktatási törvény tanácsa. A keddi ülés eoo- — amely azt tűzte ki oélul, ménye J. I. Afnnaezenkó- hogy a tanulókat az életre, nak, az OSZ&ZSZK művelő- a társadalom számára hasz­désílgyl miniszterének beszá- noe munkára készítse fel — mólója volt A miniszter sikeresen halad A megváló­többek között elmondotta, sulás útján. Tito beszéde a JKSZ Központi Bizottságának plénumán A JKSZ Központ! Bizott­ságának 4. plénumán, amely vasárnap kezdődött és hétfőn már be is fejezte munkáját, Joszip Broz Tito, a Jugo­szláv Kommunisták Szövet- , , , ségének főtitkára ls felszó- véget kell vetni, lalt >• Beszédében kifejezte meg- ; elégedését annak láttán, a hogy a Jugoszláv Kommu-" nisták komolyan hozzáláttak, a jugoszláv társadalmi élet-e ben megjelent nehézségek J leküzdéséhez. • Rámutatott: ha a nehé2sé-1 Mikojan elutazott Djakartából Mihajlov djakartai szovjet Szovjetunió nagykövet hétfón este nagy f30"®^*1*6 fogadást adott az Indonézié­Pet fessen Jugoszlávia tár­sadalmi életéről. Hangsúlyozta, hogy a libe­rális jelenségek irányában tanúsított közömbösségnek Minisztertaná­elnökhelyettese beszédet mondott . . .. , .... . Kedden reggel Sukarno el­bán tartózkodó Mikojan mi- nök a Metüeka-palotában niszterelnök-helyettes tiszte- búcsúlátogatáson fogadta Mi­letére. A fogadáson megje- kojnnt, a Szovjetunió Mlnisz­lentek az indonéz mlnlszte- tertanéesának első elnökhe­. xi». •• j , , lyettesét Sukarno megkérte rek, élükön Djuanda első mi- Mtkojant, tolmácsolja l.ojobb nlazterrel, ott volt Nasution kívánságait Hruscsovnak és vezérkari főnök, a politikai Brezsnyevnek. pártok és társadalmi szerve- Mikojan ezután a reptílő­zetek képviselői, magasrangü térre hajtatott A Reuter je­katonai személyiségek és a lentése szerint Anasztasz Ml­dlplomáclal testület tagjai. kojan kedden útban Moszkva A fogadáson Mikojan, a felé Üj Delhibe érkezett Indonéz—szovjet közös közlemény DjaJurtában indonéz-wwv- Ezzel kapcsolatban Mlko­j* k0** köx^t]yt Jen "kifejezésre juttatta a kl Anasztasz Mikojan lndo- 1 v néziai látogatáaárót Szovjetunió kormanyának és Mint a közlemény rámu- néPén'* tat, az Anasztasz Mikojannal rokonszenvét és támoga­lefolyt találkozón Sukarno táaát elnök # , ... ... . , , „ a Nyugat-Irián felszabadíté­"felvílágosításokat adott sáért íalyá harchoz, és ki­annak a harcnak jelenlegi fejezte azt a meggyőződését szakaszáról, amelyet az in- ta, hogy Nyugat-Iriánnak donéz nép vív Nyugat-lrián- vissza kell térnie az Ind«v nak a holland gyarmatosítók néz Köztársaság szuvenénitá­uralma alól történő fetaza- sa alá, és hogy ez meg ta baduláaáért*. fog történni*. Lemnitzer hazautazott Párizsból Lemnitzer tábornok, az Eu- Gaulle francia köztársasági répában állomásozó arherikai elnök fogadott, kedden dél­fegyveres erők újonnan klne- előtt ismét tárgyalt Norstad vezett főparancsnoka befe- tábornokkal, a NATO euró­jezte háromnapos párizsi 16- pai haderőinek nyugalomba togatásét és kedden délután ,, ffinarancsnokával repülőgépen hazaindult Was- VOn"lb , , hlngtonba. majd Stlkkerrel, a NATO fő­A tábornok, okit hétfőn de titkárával vlllásreggelizett. Repülőgép-szerencsétlenség Honoluluban Vasúti katasztrófa Franciaországban A honolului repülőtéren, irányt tévesztett, nekiütkö­fedilzetén 40 személlyel, lezu- zött a pályamenti építkezés­hant a Canadlan Pacific lé- nél dolgozó földgyaluknak, glíorgalml társaság egyik kettétört, majd lángbaborult, négymotoros, turbolégcsava- 1949 óta nem történt olyan ros utasszállító repülőgépe, súlyos vasúti szerencsétlen­Eddigi jelentések szerint ség Franciaországban, mint 27-en meghaltak, 13-an túl- hétfón Dijon városának köze­élték a katasztrófát. lében. A Párizs—Marseille A Honoluluból Sldney-felé EEXZSÜÍ KS-ít tartó repülőgép 4S perccel a ról ötwn méteres mélységbe start után motorhiba miatt zuhant. A mentési munkála­visszafordult A pilóta az tok egész éjszaka reflektor­óceán felett kiengedte az fényben folytak, üzemanyagot, hogy a terve- A szerencsétlenség színhe­zett kényszerleszálláskor el- lyét felkereste Roger Dus­kerülje a robbanás veszélyét, seaulv közlekedési miniszter. A gép már csak néhány ccn- A legfrissebb jelentések sze­tlméter magasságban siklott rlnt a halálos áldozatok szá­a kifutópálya felett, amikor ma 38, a sebesülteké 52. Titokzatos Tajvan _ Az elmúlt hetekben Ismét a gek gyökerét akarják tneg-^eklődés Középpont­vizsBálnl • került Tajvan, ez a kuomin­sssrt^^s® sa STursö ;«müííre vennL "'Jelien megújuló caang k.j-sekist, * T , , T J,víztelen: provokációk központja. Tajvanon A különféle szűklatóké-; Klm()J Macu snméTÍ lsmét fe_ rű irányzatok és megnyilat- , nyeget6 csapatösazevonásokat haj­kozások-jelentette ki- a • v6 az Kgy(WÜU Államok decentralizálás hereien. kuominungbábjal, s mint már koncepciójából támadtak -eü kor t5rténJni' szokott, a2 ^ Nálunk -mondotta^ nun-;r.k^ , „ , megjelent a Ját­dent mindenütt decentrali- .. . • _ , ­záltak. Cáfolta a külföldi - ^j*™"' E2ek az könként nwg.s­lapok olyan megállapításait,; ^^.^eten provokációk tet­mlntha Jugoszláviában vlss- J sza akarnának térni a „cent- J földdé- • » dkerek>ég egyik vihar­ralizmus régi talajára". inkává veszélyzónájává az álom­Tito aláhúzta, hogy -szigetnek nevezett Fonmozát. ai egye. kőatámaágok nem. A ^ K,na e|yá|aszthatat|aB dó szikláit, zátonyokkal csipkézett partjait. A portugálok nevezték el Tajvant Formozának, ami az ő nyelvükön gyönyörűt jelentett. A Japán támadók őrökébe Csang Kaj-sek és gazdái, az amerikaiak ültek. Az Egyesült Államok kor­mánya 1850 júniusában a 7. ame­rikai hajóhad "oltalma* alá he­lyezte a szigetet, majd 1954. decem­ber 2-én szerződést kötött Csang Kaj-sekkel, hogy a törvényesség leplébe burkolja Tajvan amerikai megszállását. Ez a "szerződés* sz­úratom A költők által sokszor megéne­kelt álomszigetért gyakran folyt a vér a századok folyamán, hiszen a gyarmatosítók egymás után igye­keztek rátenni kezüket. 1624-ben a hollandok megkísérelték megvetni itt lábukat, majd a spanyolok száll­ták meg. 1641-ben a spanyolokat kiűzték és visszatértek a hollan­dok. Huszonegy évvel később azon­ban felszabadították a szigetet a kínai seregek. A múlt század utolsó negyedében Japán Intézett megújuló támadáso­kat Tajvan birtokáért, 1874-ben ku­darccal végződött kísérletük. Húsz évvel később azonban megismétel­ték támadásukat, és az 1805-ös bé­keszerződéssel a sziget ls Japán kézre került. Mikor a szerződést nyilvánosságra hozták, hatalmas felkelts tört ki is a sziget lakM 1895. május 23-án kikiáltották ataj­álllthatnak fel határvona­lakat. amikor ősszJugoszláv; része együttműködésről én ssö-m vetkesésrőLvan szó. ; Tajvan ősi kínaiak által lakott Ellenkezőleg: állandóan UJ- • terület. Kolumbusz még nem fedez­rekednl kell az összjugoszláv ! te fel Amerikát, amikor a szigeten irányzatra, ami teljesen re-, már kínalak éltek. 130 kilométer­éit* cél és amelynek elérése-re van a kínai szárazföldtől, hosz­végett Változtatásokat kell ;«zűsága 394, szelessége 122 km, te­végrehajtani a jugoszláv be-s rülete 36 ezer négyzetkilométer, la­ruházásl politikában ás hitel- ; kosainak száma több mint nyolc­rendszerben. s millió. Ennek kilenctized része kl­A JKSZ főtitkára élesen • nal. a többi Japán, maláj, vietnami. • __ ... ... bírálta a Jugoszláv kulturális 5 A szigetről, melynek neve "tera- vant köztársasagot. Ez azonban csolc széntermelésnek, az aranybányák­politikát jellemző nagyfokú • szos öbölt* jelent, már a Hon és liberalizmust. iSzan dinasztl&k korából származó — Meglazítottuk a gyep- • krónikák ls megemlékeznek. Tal­lót, mert azt gondoltuk, hogy ; van népe mindig együtt harcolt a semmit sem árt, ha minden-. többi kínaival a nemzeti ügyekért, kinek megengedjük, hogy»(gy az úgynevezett ópiumháború beszéljen és írjon, amit csak; idején (1839—42) önkéntes oszta­akar. De túlságosan messzire • gokkal vett riszt az angol imperia­mentünk el ebben — állapi- J usták elleni harcban, totta meg, majd hozzáfűzte:, j^, menjünk most kissé vissza a semmiképpen sem fogják el- a történelemben a XVI. század végé­rendelni az íróknak, hogy. re Európai hajósok, portugál ten­mit vessenek papírra, de • gerészek első ízben 1590-ben pil­nem engedik meg senld-e lantották meg ezt a gyöngyszínfl nek, hogy esztelenséget ir-; ködpárába, mint csodálatos fátyol­1 jon karikatúrát, torz ké- • ba burkolt szigetet, ég felé ágasko­19 napig állt fenn, a Japánok a felkelést vérbe fojtották. A nép ellenállása a kíméletlen megtorlás ellenére állandósult a gyűlölt japán megszállás kegyetlenül kizsákmá­nyoló rendszere ellon. A tajvani la­kosság több mint negyven alkalom­mal lázadt fel fegyveresen elnyo­mói ellen. De felkeltek a tajvaniak a máso­dik világháború után új leigázójuk­kal, az amerikai imperializmus bábja, a kuomintanguralommal szemben is. Csang Kaj-sek a felke­lést nem kisebb kegyetlenséggel tör­te le, mint annak idején a japánok. megához hivatott panaszaik meg­hallgatására, brutálisan lemészárol­tatott. Amerikai hírügynökség szá­molt be nnnak idején az élveteme­tettek balladájáról, arról a százöt­ven emberről, akik Csang Kaj-sek ellenzékét képezték s akiket élve földeltek el: a sziget csúcsánál le­vő öböl Csojlng tengerészeti tá­maszpontján egy hatalmas árokban, melyet a kormány biztonsági szer­vei ástak. A közép-tajvani Nantu megye hatóságai hatszázezer pa­rasztot hajtottak el koncentrációs táborokba, kényszermunkára. Ilyen körülmények között nem csodál­ható. hogy életük kockáztatásával is állandóan menekülnek a lakosok az anyaországba a hóhérok szigeté­ről. Oltatom, amiből nam kérnek Az egyesült Államok vezető kö­rei azt hangoztatják, hogy "Oltal­mukba vették* Tajvan lakosságát. Hogy ebből az oltalomból a sziget­lakók nem kérnek, azt bizonyítja ar az izzó gyűlölet, melyet az ame­rikai monopóliumokkal, a »meg­szállókkal* szemben éreznek. Né­hánv éve az egész világon nagy feltűnést keltett a tajvani incidens, amikor a sziget lakói szétrombol­ták az amerikai követséget. A köz­vetlen előzmény az volt, hogy az amerikai bíróság felmentett egy amerikai őrmestert, aki meggyil­kolt egy tajvani lakos kínait. Maga az izzó tüntetés azonban a csordul­tig telt keserűség lángoló kitörése volt a betolakodott amerikaik el­len. Az álomsziget lakói ma az ame­tottjait, nagyon Ínséges körűimé- rikal monopóliumok profitéhségé­nyek között él. A földhözra- nek és a gyűlölt idegen és csang­gndt ntacstelenséghez járul az a kajsekista elnyomásnak kiszolgál­rémuralom, amit a kuomintang- tatottjai. De a sziget minden lako­terror teremtett a szigeten. Az sában ég a meggyőződés, hogy egy 1941-et népi forradalom utón a ha- napon ez a történelmi jogú, ellde­zafink tízezreit ölték meg és hur- geníthetetlen része Kínának minden colták koncentrációs táborokba, imperialista mesterkedés ellenére Alsop amerikai publicista írta meg, visszatér a hatalmas birodalomban hogy Csen J1 kormányzó 300 t*J- élő teztvéreíhez. vant tisztviselőt, akiket álnokul Kiss István j leti helyzet rendezésének, a nem­zetközi feszültség tartós enyhítésé­nek a világ eme részében. Hiszen átlátszóan nevetséges az Egyesült Államok kormányának arra vnló hivatkozása, hogy a Tajvan könll cirkáló hadihajók az USA-partok védelmét szolgálják. Tajvan a dél­kínai partoktól csupán 200 kilomé­terre, az Egyesült Államok partjai­tól pedig 11 ezer kilométerre fek­szik. Mit szólna az Egyesült Ál­lamok ahhoz, ha Kína szállta vol­na meg az USA-tól párszáz kilo­méterre fekvő szigetet "partjai biz­tosítására*? Rémuralom a szigeten Tajvan gazdiig és.,. éhezik. A sziget több millió tonna cukrot, rizst termel. Külön kincse a kám­for. A világ kámfortermelésének 70 százalékát ez az ásványkincsek­ben ls dús sziget adja. De mint a kámfor, úgy illan el mind ennek, mind az évi kétmillió tonna kő­nak, kőolaj-forrásoknak, alumíni­umgyáraknak bevétele az amerikai monopóliumok kezén. A sziget la­kossága, kivéve a nagyszámú kato­naságot és a hadiipar foglalkozta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom