Délmagyarország, 1962. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-25 / 172. szám

Csütörtök, 1962. július 3. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Százharmincötezer baromfi ÉVGIltG Jól működik a mihályteleki „csibegyár' A * küszöbön átlépve az a szövetkezetben és az ugyan- időt töltenek majd a földbenyomása az embernek, csák szegedi Dózsa Tsz-ben. szinti utónevelő termekben, hogy valóban egy Igazi, a A szövetkezet főállattenyész- S amint kikerülnek az emehigiénia minden igényét kl- tője —, ki most szinte éjje- leti helyiségek, a fertőtleníelégítő új gyárban jár. A hó- lét-nappalát itt tölti—,öröm- tés után azonnal érkeznek fehérségű falak között csend mel újságolta: majd az újabb szállítmányok, van, csupán a hideg és me- — Minden nagyszerűnek A földszinti utónevelő terleg légszivattyúk monoton zú- ígérkezik. Az első ötezernyi mekben a csibéknek 9—10 gása hallatszik. A földszinti csibe lényegében már túl hetes korukban el kell érniök nagytermek még üresek. Az van azon a koron, amikor a 90 dekás-egy kilogrammos emeleten is csupán a balszár- leggyakoribb az elhullás, s az átlagsúlyt nyat "lakja- ötezernyi kis eddigi veszteség egészen mi- A vásárlók már sokszor jószág. A dórtfonatból ké- nimális, még az egy száza- szóvá tették, hogy a tápszült nevelő ketrecekben a léknak is jócskán alatta ma- szereikkel nevelt baromfi szalmaszecskából készült rad. A csibék másfél héttel húsa nem olyan ízletes, mély almon a csibék épp ezelőtt két és fél dekás súly- mint a házi csibéké. Mi az olyan szeretettel veszik kö- l.val kerültek ide a Gödöllői oka ennek? — kérdeztem a rül a műanyákat, mintha Kisállattenyésztő és Kutató főállattenyésztőtől. azok igazi kotlósok lennének. Intézetből. Az utóbbi méré- Az általunk nevelt csibék húsa spmmiben sem különbözik majd a fogyasztók által kedvelt házi csibék húsától. A táptakarmányokkal érjük el, hogy a csibék gyorsan fejlődnek, erős nagy csontozatúak lesznek. Azonban a tápszerek miatt a csontok kifejlődésének időszakában még vöröses-lilás száraz, erősen rostos a hús. Ilyen is maradna, ha nem ésszerűen takarmányoznánk az állatokat. Az utolsó hetekben már csaknem teljes egészében gazdasági takarmányokkal. kukoricával és árpával etetjük az állatokat, így a hús hamar elzsírosodik. A szövetkezet főállattenyésztője már az üzem jövő esztendei termelési programját is kidolgozta. Ez a nevelőház 1963-ban már 135 ezer csibét "termel", s ebből a mennyiségből mintegy 65— 70 ezer darab keres majd gazdát a szegedi piacokon. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy hasonló csibenevelő üzem működik már a szegedi Dózsa Tsz-ben is, akkor biztosra vehetjük: ezután állandóan vásárolhatunk majd vágni való csibéket tetszés szerinti menynyiségben Szegeden. Csépi József Mé A kárhogy is mérei ** nincs különösen nagy távolság Szegeden. A vállalati személygépkocsikon, de még villamossal sem tart órák hosszat, míg a város §g a gyárfalak is Érejiíük, szervezett gépgyártó műhely sajnos, nem szegül működik, melyben már ak-1 kor is gyártottak különböző berendezéseket Űjszeged részére, amikor ez még nem lett volna kötelességük sem. egyik végéről eljutunk a má- Különben is, egymás segítésikig. Nem szabad, hogy messze essenek egymástól a gyjÉÉk sem. Abban a szerencseWl helyzetben vagyunk ugyanis, hogy alig van Szegeden olyan üzem, melynek ne lenne az iparágban itt helyben „testvére" is. Természetesen a textilipari üzemek együttműködésére van mód leginkább, mert belőlük van a legtöbb. Fonodája van például a jutaáruse már szinte hétköznapi dolog náluk, nemcsak kettejük vonatkozásában, hanem ha a többi textilüzemről van szó, akkor is. Nemcsak a vezetők, a dolgozók is egyre inkább megismerik egymást. Különösen mióta a szocialista brigádok megalakultak, gyakori a kölcsönös látogatás, s most már valóban nincs messze egyellen az a tény sem, hogy különösképpen a fiatal műszakiak körében elterjedt nézet szerint a továbbfejlődés lehetősége, a „korszerűség" élménye csak a határokon túl adatik meg. Hogy ez mennyire nem igaz, felesleges bizonygatni is. Már az eddigi tapasztalatok is cáfolják. Sokkal kevesebb tartós nyomot találni az együttműködésre a textiliparon kívüL Persze az is nagyon jó dolog, hogy például a Szegedi Vasöntöde, melynek aránylag jól felszerelt laboratóriuma van, szívesen bevizsgálja szerűbb körülmények között mástól Móraváros, Rókus, gyárnak, a" kenderfonónak, a vagy Űjszeged, hiszen a hely- dolgozó kis öntödék termétextilműveknek, ha más-más színen tanulmányozhatják, kelt A ruhagyár és a szőr anyagokkal is dolgoznak; akár fehér asztal mellett is megbeszélhetik az emberek problémáikat. Az ilyen kapcsolatok jelentőségét nem lehet eléggé felbecsülni! Mert ha, mondjuk, egy kendergyári munkásnő saját szemészövödéje van az újszegedi szövőgyárnak és a jutaárugyárnak is. E két utóbbi már hasonló gyártmányokat is készít, mióta a szőnyegkészítés gondját és örömét egyképpen igyekszik Űjszeged- vei látja meg, hogy milyen Az alig kéthetes kis jószágok éppúgy ragaszkodnak gondozóikhoz, mint a házi csibék a kotlósokhoz. Ez a kiscsibe is nyugodtan, sőt érdeklődéssel nézegeti mint billeg a mérleg nyelve. Eszébe se jut, hogy elfusson a mérlegről. A nagy ernyőszerű lemezek sek alapján a mostani átlagalól meleg, enyhén párás le- súly pedig eléri a 14 és fél vegő árad. Bár nyár van, itt dekagrammot Ügy látszik temégis fűtenek, mert — mint hát, az előzetes gazdaságossáIncédi Béla, a termelőszövet- gi számítások is jók. Három kezet föállattenyésztője el- és fél kilogramm takarmány mondotta — a 25—28 Celsius felhasználásával könnyűszeríokot állandóan biztosítani rel előállíthatunk majd egykell a csibék részére. egy kilogramm baromfihúst Miként vizsgázik az új A közeli napokban megérüzem? Mért Jiozzá kell tenni, kezik a második ötezernyi hogy ez az óriás méretű, va- naposcsibe is. S ezekkel lóban üzemszerűen működő együtt teljesen benépesednek húszezer férőhelyes csibeház majd az emeleti termek. A kísérleti célokat is szolgál, ragyogóan tiszta emeleti előIlyenek még sehol sincsennek nevelőkben négy-öt hetes koaz országban, csak itt a mi- rig maradnak az aprójószáhályteleki Űj Élet Termelő- gok. S később ugyanennyi tői átvenni a jutagyár. Talán nincs is vezető állású dolgozó textilipari üzemekben, aki ne tudná ponsan, hogy milyen műszaki feltételek között, milyen technológiai folyamatok felhasználásával, hogyan dolgozik a többi gyár. Megkérdezheti bárki a textilművek osztályvezetőit, hogy mi újság a jutában, megmondják. S fordítva is. ¥Ae ez még nem együttműködés, bár kétségtelenül annak egyik alapja. kellemetlenséget okozhat szövödebeli munkástársainak hanyag munkájával, azután nagyon fog vigyázni, nehogy megismétlődjék a hiba. ttenki sem vitatja, hogy minél jobban meg kell ismerni, milyen eszközökkel dolgoznak a külföldi üzemek, jó tudni a hazai gyárak termelési körülményeiről is ahhoz, hogy megfelelő összehasonlítási alap álljon rendelkezésünkre. De ahogy a természetbarátok számára is első lépés a város, a környék A kenderfonógyár és az Űj- megismerése, s csak azután szegedi Kender-, Lenszövő között alakult ki talán legrégebben és legszebben a jószomszédi viszony. Érthető is, hiszen a kenderfonó szolgáltatja az alapanyagot az újszegediek részére, s mind- Az kettőjüknek egyformán érdeke az áruk jó minősége. Minél kevesebb vita, minél több megértés: ez a feltétele ennek a barátságnak. Bár ez nem jelenti azt, hogy elnézőek lennének egymással szemben. A kenderfonógyárban jól jöhet sorra az országjárás, majd a külföldi túra, a gyári tapasztalatcseréket sem a Szovjetunióval, az NDK-val, vagy éppen valamelyik nyugati országgal kell kezdeni, eddig elmondottaknak me- és bőrruhakészítő között most van kialakulóban szorosabb kapcsolat, melyet szocialista szerződésben kívánnak maid összefoglalni. S egy ilyen szerződés már tartalmasabb, nagyobb segítséget jelent alkalmi találkozásoknál, gép- vagy anyagkölcsönzéseknél, utat nyithat a problémákat közösen megoldó, alkotó együttműködés számára. apitalista üzemek között nehéz elképzelni együttműködést. Hiszen a tókések versenytársak a piacokon. A szegedi üzemek is versenytársak, csakhogy egészen másképpen: abban versenyeznek, hogy melyik ad jobb, olcsóbb, több árut a népgazdaságnak. S mivel a cél közös, a cél érdekében felhasznált eszközök sem mehetnek egymás rovására. Munkájuk mind közelebb hozza egymáshoz a vezetőket, a dolgozókat, szinte még a gyárfalakat is. Fehér Kálmán Részlet az fizemház időközben már szintén benépesített 2-es számú emeleti terméből. A műkotlósok is készen várják "fiókáikat". Megkezdték az első automatikus vezérlésű esőző-iürtök tervezését Az Országos Vízügyi Főigazgatóság irányításával megkezdőűött az ország első öntözéses nagyüzemeinek és esőztető rendszereinek tervezése. Az új típusú üzemekben már az úgynevezett esőző-fürtöket és ezek komplex rendszerét alkalmazzák. Kísérletképpen egyelőre három helyen: Kalocsán, Balatonaligán és Hajdúszoboszló—Nagyhegyes között építik ki az esőző-fürtöket. Kalocsán a vízgazdálkodási társulat kezeli majd a termelőszövetkezet közös, 6300 holdas öntözőüzemét. 1400—1400 holdon luoernát és fűszerpaprikát, a többi területen zöldségféléket, kukoricát és cukorrépát termesztenek. Az egész üzemet egyetlen központi szvattyútelepről látják el, ahonnan földalatti vezetéken jut el a víz a táblákra. A kalocsaihoz hasonló komplett automatikával működik majd a két 3500 holdas öntözőüzem Balatonaligán és a Keleti Főcsatorna mentén. Az előbbiben főként szőlőnek és komlónak, a másikban kukoricának juttatják a mesterséges csapadékot. Nyilvános ülést tartott az SZMT Tegnap, kedden délelőtt termében a Szakszervezetek nyilvános ülést tartott a Sze- Csongrád Megyei Tanácságedi Kender fonógyár tanács- nak elnöksége. Először ör. dögh Andrásné, a kenderfoTízmillió forintba kerül a ráros felmérése és újratérképezése Elkészült a szintezés — Év végére feldolgozzák a légi felvételeket — Országos vándorgyűlésen tárgyalják a szegedi tapasztalatokat Az 1879-es nagy szegedi árvíz után a várost ujjá kellett tervezni, új térképeket kellett róla készíteni. Három éves munkával akkori neves mérnökök, tervezők; Halácsi ni országos szintezési alappontokat. Az új lakónegyedek kialakításánál, a. különböző létesítmények építésénél a megfelelő szintezés érdekében így nem kell több kirendeltsége még ez évben feldolgozza a térképfelvételeket. Ezek egyébként nagymértékben könnyítik a mérnökök munkáját gyorsabban haladhatnak a légi •felv.éteSándor, Le'chner ödön és Ti- kilométernyire fekvő tájéko- lek nyomán a terület feldolsza Lajos ezt a feladatot korukat megelőzően jó műszaki megoldásokkal végezték el. Munkájuk nyomán 1886ban készült el Szeged első térképe, akkor még 1790 kataszteri hold belterületről. Azóta ezt a térképet használták hivatalosan, pedig a város belterülete három és félszeresére növekedett. Időközben új telepek is alakultak. Az „ősi" térképre újabb telekmegosztások, kisajátítások, utak kerültek, de sok, elmúlt évtizedekben készült épület nem szerepelt a város térképein. Hét esztendeje Hét esztendeje, 1955-ben kezdték meg újra a város felmérését és térképezését, melynek most a „félidején" vagyunk. A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat három mérnöke végezte a háromszögelést, hiszen a régi tájékozódási pontok jórészt elpusztultak, vagy nem látható helyekre zódási ponttól elindulva megállapítani a kívánt magasságot, vagy az alapásáshoz szükséges mélységet. Ütemterv szerint A szegedi geodéziai kirendeltség öt éve a részletmérést is megkezdte. A munkákkal ütemterv szerint haladnak. Eddig felmérték a nagykiterjedésű Újszegedet és elkészítették térképszelvényeit. Jellemző a város rohamos fejlődésére, hogy a másfél éve befejeződött munka óta 1700 földrészletből 117 változott meg, 290 új telek alakult. Ezeket a telekkönyvi betétek átvezetésénél pótlólag meg kell jelölni. Ugyancsak elkészültek a földmérő mérnökök, technikusok és műszaki rajzolók Alsóváros körtöltésen belüli részével. Jelenleg e városrészhez tartozó külterületeket, Hattyastelepet, Ságváritelepet és Mihálytelket mérik. Idén ez is befejeződik, csupán a zárómunkák — a többi között a gozásával. sürgősségi kerültek a város fejlődése, térképek elkészítése — maépítkezései során. Hét esz- rad jövőre. Ezután sorban tendeje kezdte meg a Pécsi következik a többi nagykörGeodéziai és Térképészeti úton kívüli városrész, MóraVállalat szegedi kirendeltsé- város, Rókus és Felsőváros, ge a város szintezését, fel- ugyancsak a hozzátartozó temérését is. Az azóta meg- lepekkel együtt, míg a nagyállapított adatok szerint Szeged területe a fentebb említett három és félszeresére, 36 négyzetkilométerre növekedett. A szüntelen építkezésekhez és a következő fyekkörúton belüli rész utoljára marad. Szeged felmérésének és térképezésének tehát körülbelül a felénél tartanak. A teljesített feladatok között ben várható további fejlő-, szerepel még a város és kördéshez nagy segítséget nyújt nyékének légi térképezése, e feladat elvégzése. Jelenleg Ezt az Országos Kartográfiai a város területén háromszáz Intézet végezte és a Pécsi méterenként lehet már talál- Geodéziai Vállalat szegedi szempontok figyelembe vételéyel a légi térképezés idén és" a következő években is tovább folyik, Szeged környékén előreláthatólag Pusztaszer és Kistelek vidéke a soronkövetkezó. Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megye beütemezésénél figyelembe vették az esetleges öntözési, csatornázási terveket, újabb utak építését, a nagyobb területi rendezéseket. Kétszáz hazai küldött A Pécsi Geodéziai Vállalat szegedi kirendeltsége a fenti munkálatokon kívül még sok feladatot lát el, az új házhelyek kijelölésénél, a kártalanításba adott területek felmérésénél, a kisajátításoknál, a különböző építkezések kitűzésénél. Három megyében folyamatosan végzik az állami térképek felújítását is. E sokrétű munkájáról beszámol majd a vállalat szegedi kirendeltsége. Július 26 és 29 között a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület, mely országosan mintegy 2 ezer tagot számlál, Szegeden tartja vándorgyűlését. Ezen kétszáz hazai küldött jelenik meg és képviseltetik magukat bulgáriai, lengyelországi, NDK-beli és csehszlovákiai szakemberek, egyetemi tanárok is. A megnyitó előadást Csala Ferenc, a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat szegedi kirendeltségének vezetője tartja Szeged városmérésének műszaki feltételeiről, eddigi eredményeiről és jelenlegi állásáról. K. B. nógyár szb-titkára elemezte a szocialista mumkaverseny üzemi tapasztalatait, majd a textilipar kongresszusi munkaversenyéröl Szögi Antalné megyei bizottsági titkár, a verseny Csongrád megyei helyzetéről Hoffmann Márton, az SZMT titkára terjesztett elő kiegészítő jelentést. Az ülés napirendjén szerepelt Mári Sándornénak, a ruhagyár szakszervezeti bizottsági titkárának beszámolója is az Ifjúság a szocializmusért mozgalomról. Kiegészítésül Csikós Mihály, az SZMT kulturális felelőse tartott előadást, melyben a mozgalom megyei tapasztalatait tárta föl. Mindkét napirendi téma élénk vitát váltott ki a jelenlevők között, és igen sokan tettek fel kérdéseket és szóltak hozzá mind a munkaversenyről, mind az Ifjúság a szocializmusért mozgalomról elhangzott beszámolókhoz, melyek alapján az SZMT-ülés határozatokat is hozott. Végül dr. Németh Lajos SZMT-titkár a szakszervezeti tagkönyvcserével kapcsolatos feladatokról tájékoztatta az ülés résztvevőit. Dobi István hazaérkezett szabadságáról Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, aki Dimitr Ganevnek, a bolgár nemzetgyűlés elnöksége elnökének meghívására családjával a Bolgár Népköztársaságban töltötte szabadságát, kedden hazaérkezett. Dobi István elvtárs szabadsága alatt időt szakított a bolgár mezőgazdaság tanulmányozására is. Az országban tett körútja során magyar mezőgazdasági szakemberek társaságában több termelőszövetkezetet, állami gazdaságot és mezőgazdasági kutatóintézetet látogatott meg.