Délmagyarország, 1962. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-13 / 136. szám

3 Szerda, 1962. június 13. Milyen termés várható zöldség­es gyümölcsfélékből? Á gyengébb termés ellenére is kielégítő lesz a városi lakosság ellátása A rendkívül szeszélyes ja most a leggazdagabb ter- Ezzel elérik, hogy a ter­ídojaras következményeként mést, míg a Szeged környé- melök érkezésük után gyor­a tavaszi zöldségfélékből és kén szintén elterjedt Mada- san átadhassák áruikat. Ter­a korai gyümölcsökből is ki- me Mouto szintén gyenge, s mészetesen a zavartalan fel­sebb termésünk van most, igen közepes termést ígér- vásárláshoz a termelők se­mint amekkora tavaly volt. nek a későbbi fajták is. A Csongrád megyei MÉK szakembereinek becslése alapján a zöldségfélék a tavalyiak- ból, s almafélckből hoz képest 70, a gyü- s máris alaposan felkészül- logatott gyümölcsöt kereske­molcsők pedig mintegy tek a várható nagyarányú delmi nyelven szólva újra 60 szazalekos termést ígér- szállítások lebonyolítására. A fel kell dolgozni, s ez torló­nek- technikai felkészülés" mellett dást eredményezhet. A legkomolyabb vesztesé- sokkal nagyobb idén a fel- Mint a MÉK vezetői el­gek a zöldborsó-termésben vásárló szervek szakmai fel- mondották. gítsége is fontos.-* Döntő do­A kereskedelmi szervek, s log, hogy időben jelentsék a termelők továbbra is jó be áruikat és a szabványok­termést várnak őszibarack- nak megfelelően osztályoz­zák a termést A-rosszul vá­mutatkoznak. Ebből a fon- készültsége is. tos közélelmezési cikkből A télen 87 szövetkezeti mintegy 50 százalékos ter- kereskedelmi dolgozó tett més várható most. Azon- szakmunkásvizsgát. ban a helyzet még mindig Ezek zöme a most kezdődő inkább előtérbe kerül a hű­sokat javulhat, ha az idő- szezonban már a felvásárlás főberendezésekkel ellátott járás kedvezőre fordul. A területén dolgoznak. A hazai különleges gépkocsikkal való nyári és az őszi káposzta- szállításokhoz és a külföldi szállítás. Ezekkel a kamio­félék még sokat pótolhat- exportmegrendelésekhez nokkal sokkal hamarabb, nak a veszteségből. szükséges csomagolóanya- úgymond végig .zöldutcán" Érdekes megfigyelés, hogy gokat is kellő időben bizto- juttatják el az árukat ren­a cseresznyefaj tak nem egy- sították. A gyors, gördülé- deltetési helyükre, formán viselték az időjárás keny felvásárlás biztosítása viszontagságait. Például érdekében idén is működ nem lesz fennakadás idén a szállításokban sem. A hagyományos vasúti szál­lításokkal szemben mind­A kereskedelmi szakembe­rek véleménye szerint a vi­a zsabolai fajtájú cscresz- nek majd Üllésen, Bordány- szonylag nyék igen jó termést ad- ban, Zsombón és más köz- — tak, s adnak az idén is, ségekben a mentesítő felvá­míg a germezdorfi cseresz- sárló telepek. S a napi áru­nyefák termésmennyisége felhozatalnak megfelelően még a közepes eredményt sem éri el. A földieperfélék közül az eszterházi korai ad­gyengébb termés ellenére sem lesz zöldség- és gyü­mölcsfélékből gyengébb a városi lakosság ellátása, szükség szerint több át- mint más esztendőkben volt. vevőt is alkalmaznak a telepeken. Szükség esetén csökkentik az exportterveket is. A LEGÚJABB SZOVJET GABONAKOMBÁJN T^r­A szovjet mezőgazdasági gépipar termékeit, kiváltképp nagyszerű gabonakombájn­jait már az egész világ ismeri. Tavaly a magyar mezőgazdaságban az SZK—3-as szovjet gabonakombájnok már felbecsülhetetlen szolgálatot tettek. Az elmúlt egy esztendő alatt azonban egy újabb, még modernebb géppel gyarapodott a szov­jet SZK jelzésű kombájn-család. Az SZK—l-es gabonakombájn áteresztő képessége lényegesen nagyobb az SZK—3-asénál, területteljesitménye is sokkal nagyobb: 2—3 hektár óránként. A nagyszerű gépet legutóbb a Budapesti Ipari Vásáron is bemutatták. A hazai és a nemzetközi szakemberek előtt osztatlan elismerést kapott. Bővül a műszerek exportja és importja A Budapesti Ipari Vásá- mint eladó is jelentkezett, bek között elektromedikai ron élénk kereskedelmi te- Az exportkötések meghalad- készülékeket, kvarclámpá­vékenységet fejtett ki a mű- ják a 230 millió devizafo- kat, fogászati autóbuszokat, szerek exportjával-importjá- rintot. Vállalatunk írta alá műtőlámpákat és thermosz­van foglalkozó Metrimpex a vásár egyik legnagyobb tátolcat rendelt, részben jövő vállalat A tárgyalások a vá- összegű export-üzletkötését évi, részben 1964—65. évi sár után is folytatódtak és az is, amelyben a szovjet Med- szállításra. Ez az üzlet szá­elmúlt héten zárultak le. Az export 16,3 millió rubel ér- munkra azért is jelentós, üzleti eredmények összesíté- tékű magyar gyártmányú or- mert e nagy megrendelés tel­se után a Magyar Távirati vosi műszert vásárolt. A jesítésére időben fel tudnak Iroda munkatársa a Metrim- moszkvai partnervállalat tóV készülni gyáraink. pex vezetőitől a következő — információt kapta: — Az idei Budapesti Ipari Vásár vállalatunk számára kedvező üzleti eredmények­kel zárult. Mind az export-, mind az importkötések az idén az előző évekének a többszörösét is meghaladták. A baráti országok vállalatai­tól a vásár alkalmával tíz­millió devizaforint értékű műszert rendeltünk és a be­mutatott mintapéldányok kö­zül is számosat megvásárol­tunk. A tőkés országok kiállítói kö­zül negyven cégtől csaknem négymillió devizaforint ér­tékű műszert vettünk meg a kiállítási anyagból. Ezek­ből több mint egymillió devi­zaforint értékű orvosi mű­szer kerül egészségügyi in­tézményeinkbe. A Metrimpex a vásáron nemcsak mint vásárló, hanem Nemzetközi tudományos tanácskozás a mikrohullámú rádióösszekötlelések kérdéseiről Kedden reggel a Magyar totta meg. Ezután megkez­_ , , ... .... , dődtek a szakelőadások. Tudományos Akademian 120 (MTI) magyar és 50 külföldi — szovjet, lengyel, csehszlovák, román, német, angol, ame­rikai és francia — szakember jelenlétében megkezdődött a Több mint formalitás A tartalom csak a hozzá mondani. Azért vajon, mert jelentőségű eseményt, ami­illő kifejezési forrná- nem érdekli őket a munka- )yenek azelőtt csak elvétve val együtt válik hatá- verseny, vagy az ötéves fordultak elö az üzemekben. sóssá. Az élet minden vonat- terv? Csudát! Egyszerűen , . kozásában igy van ez, otthon, azért nem vésték agyukba Rengeteg peldat lehetne íei­a családban éppúgy, mint ezeket a jelmondatokat, hozni bizonyításul. Azt, bent a hivatalban, az üzem- mert szokványosak, érdekte- mondjuk hogy a falemez­ben A kívülállók, de még a lenek, nem alkalmasak arra, _ hasitóbrigád el szokta helybeliek sem veszik eszre hogy lelkesítsenek. Kar ra- s a hasznos törekvéseket, a juk pazarolni a papírt. An- vallalm beteg tarsaik ne­munkások versenylenduletét, nál inkább, mert használ- lyettesítését. Azt, hogy az ha nincs, aki számon tartsa, nak a kenderfonóban sok jó újszegedi szövőgyár kivarró­s megfordítva: hiaba a fenyes módszert is a versenyagi- k „evik munkacsa­dekoráció a semmiről, az tációhoz, és annál inkább, muhelyenek egyik munKacsa embereket nem téveszti meg. mert nemcsak itt, hanem Pata evek ota foglalkozik Pedig a dolgozók igénylik szinte valamennyi' szegedi egy fiatal munkás nevelésé­azt, hogy munkajukat ullan- üzemben, a műhelyfalakon, vei, tanításával. De azt is, do figyelemmel kísérjék, az irodákban. mindenütt, hogy szinte már minden szo­ígénylik a szocialista munka- ahol csak egy kis szabad fa- cialista brigádnak van vala­verseny nyilvánosságát. lat talaltak ,számukra lát- melyik nevelőotthonból »gye­Szamtalan olyan módszer hgtók ezek a semmitmondó reke«, szociális otthonból alakult_ki a szegedi üzemek- feliratok idős pártfogoltja. Ki írja elő iért versenyezzünk, az ilyesmit? Ki kötelezi őket ben, amely alkalmas arra, hogy az elért eredményeket — és a hibákat szintén — a maguk valóságában tárja az üzem kollektívája elé, s ez­zel is biztosítsa a továbbfej­M kérdezik az emberek a kötelességükön jóval túl­egy olyan gyárban, növő cselekedetekre? Senki, ahol a tervteljesítés felső Tudják, hogy mit akarnak, s határát eleve megszabják az ennyi elegendő szamukra, lődést, megalapozza az újabb adott gazdasági körűimé- Csúnya látvány az olajos sikereket. A gyors versenyár- nyek. Nem ők feledkeztek szamarfules bngadnaplo de tékelést, az élenjáró dolgozók meg róla, hanem akiknek tartalma megszepitheti. Per­népszerűsítését a textilmű- már hivatalból is tudniuk sze Jobb, ha szép is meg tar­vekben még azzal az apró, s kellene, hogy a .munkaver- talmas is. de külső formáját mégis olv kedves figyelmes- seny nem csupán a termeié- mégsem kell túlzásba vinni, séggel tetézik, hogy a dolgo- si tervek túlteljesítését je- Jól megteszi egy keményfe­zóknak névnapi köszöntést lenti, hanem manapság már delű füzet, mint amilyet a küldenek, s levélben tudat- sokkal inkább a termeié- falemezgyáriak meg az új­ják a családjukkal is, ha egy- kenység növelését, a minő- szegedi szövőgyár dolgozol egy versenyszakaszban kivá- ség javítását, az anyagtaka- használnak. A nagyállomás ló munkát végeztek. S ez bi- rékosságot. Ahelyett, hogy vasutasbrigádjának selyem­zony sokkal több, mint for- »harci« jelszavakat függesz- be kötött naplója azonban malitás! Ez már olyan külső- tenének a falakra, inkább már nem is nagyvonalúságot ség, mely őszinte érzéseket, erre hívták volna fel a fi- takar! Nem a brigád tagok tartalmas gondolatokat tár gyeimet inkább ebbe az tehetnek róla, hanem a szak­fel. Az üzemi, a termelési h-ányba' terelték volna a szervezet, amely, úgy látszik, propagandának pedig mindig dolgozók versenykedvét nem bírta hasznosabb célok­ilyennek kell lennie. Ahogyan nem más az sem, ra fordítani pénzét. int ahogy egy irodal­mi műben nem mehet a forma a tartalom P ersze, nem csupán a hogy a szocialista és a nem textilművekben alkal- szocialista címért dolgozó M rnaznak olyan forrná- brigádok versenyvállalásai kat a gyár belső életének hű között sok olyan felajánlás rovására m'íré^énresTeaz­kifejezésére, mely^a^ bosszú szerepel, ^ nem odavaló. sághogya dolgozökkal 'va­Ami a vallalat. termelési es ló foglalkozás, a munkaver­foől fGgy?lmi !"c,ndjet kePe2', azt seny népszerűsítése nem le­gyakorlatban is jól megállta Ami a vállalat termelési és ló foglalkozás « munkavnr gedf^üzem^kezdTO a cipő- fegy?lmi rendjét képezi azt ^SSs^n^U­gyártól és' a^ kenderfonótól, ^ alat^kUSe 2g esésben a kisebbekig a bú- ?? , alap?ető kötelessége akkor van érteime, ha több egeszen a KiseooeKig, a DU betartam. Nem többlet az, mint formajitás HÖ A TORTA torgyarig vagy a fonalfeldol- ha „ . brieád npm tA. „, , nx rorma ,ltas> a tarta­enzóig alkalmaz hasznos Dngaa nem te1 el lomban gyökerezik, s an­gozoig aiKairnaz nasznos az aj^ vegzett munka- nak méitó rJtoetelenAsi módszereket. Néha azonban művelethez Jöírt tortmnih J - • L . megjelenpi még a legiobb akarat mellett e e?ut technolor formaja. Nehez eltalálni ri melléflenak gl-ai atasítastól, nem dicsö" az egyensúlyt, annál is Bá?melvik svárba látogat- seg' ha valaki nem késik' '"kább nehéz, mert néha még tunk S a befárati folyosón vagy nem hiányzik igazolat- kísértenek a műit évekből azfőcsarnokbana S ^ a -unkából. Ahol hozott, s kellően át nem gon­termekben kisebb, nagyobb ?ye" felajanlasok alapjan dolt módszerek, melyek sok­tablók, különböző feliratok ftekehk a munkacsapatok szor többet adtak a látszat­láthatók. A cipőgyárban elöre tevekenyseget, nem tesznek ra, mint a realitásra. Mint vonalazott fekete tábla szol- fz "gynek valami jó szolga- minden propaganda, az üze­gál például a munkaverseny lat°t- mi propaganda is csak akkor eredményeinek ismertetésére. A h°gy 3 szociális- hatásos, akkor éri el célját, Mindig hónap végén érétéke- J\ ta brigádok életének ha mértéktartó, komoly, min­lik az előző havi teljesítmé- minden hétköznapja dig igazodik a napi problé­nyeket, hiszen az adminiszt- hoz valami szépet, olyan né- mákhoz, ráció lasússága miatt csak ha kisebb, máskor nagyobb Fehér Kálmán addigra gyűlnek össze a szük- _. séges adatok. Azután írják ki a táblára őket. Június 25-én — az eddigi rendszer szerint a májusi százalékok kerülnek fel rá. De ki emlékezik visz­sza majd arra, hogy mit csi­nált májusban? Miért csök­kent a keze alól kikerülő munkadarabok mennyisége, vagy miért sikerült jobb mi­nőséggel termelnie? A rosz­szul dolgozók szégyenkezni valója, és a jól dolgozók meg­becsülése is elkopik ennyi idő múltán. Itt nem dekorá­ció a versenyértékelés, de a késedelem miatt mégis azzá lesz. Az elmondottak ellenére: a cipőgyárban most olyan szellemben halad előre a munkaverseny, melyhez fog­ható fejlődés nem is volt az utóbbi években. Éppen ezért kár volna mesterségesen le­fékezni. Hasonlóképpen ki­válót alkot a kenderfonó­gyári munkaverseny is. A munkatermekben azonban olyan szalagfeliratokat he­lyeztek el, melyek a szo­cialista versenyt, a második ötéves tervet, s még sok más fontos, mindennapi éle­tünket befolyásoló tényezőt lennének hivatva, úgymond, tudatosítani. Próbaképpen megkérdeztem néhány dol­gozót, miről szól a feje fe­lett függő felirat szövege. Nem tudták pontosan meg­Technikum nyílik a ruhagyárban Aj. utóbbi években a Sze- tesítsenek kihelyezett tech­gedi Ruhagyárban is nagy az nikumot. A kérést teljesitik, érdeklődés a szakmai to- A technikum két "műszak­második mikrohullámú ösz- vábbképzés iránt. Az üzemi ban« működik majd, dél­szeköttetésék kollokviuma. A kolokviumot dr. Bog­nár Géza, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Kossuth­díjas főtitkárhelyettese nyi­szakmunkás-taní'olyamon ki- előtt és délután. A tanulásra vül az állami oktatásban is jelentkezett dolgozók most sokan tanulnak. technikumi előkészítő tanío­Idén már olyan kéréssel lyamra járnak. Szeretnének fordultak a vállalat vezető- minél többen megfelelni a ségéhez a dolgozók, hogy lé- felvételi vizsgákon. Hegszűnt az árvízi készültség az alsó Duna-szakaszon is Az átlagosnál 2600 millió köbméterrel több viz folyt le a Dunán az első öt hónapban Az esős tavasz az idén az kedden délután már Szek­átlagosnál jobban megduz- szárd térségében, az utolsó zasztotta folyóinkat. Az ár- Duna-szakaszon >s. ™9jzün­, . ... tettek az árvízi készültségét. vízvédelmi szervek így tobb mint egy hónapig küzdöttek A Dunán m.ar hat éve a tiszai árhullámokkal. Ké- nem volt olyan a sőbb sem sokat pihenhettek, vízállás tavasszal, mint az mert alig egy héttel a Tisza idén. A tízévi átlagnál apadása után, újm munkát mintegy 2600 millió köbmé­adott a sok csapadék a Du- . . ,, ..,, , , . , nán. Az esőzés csökkenésé- ter vlzzel tobb folyt le a vei azonban a múlt héten Dunán az év első öt hónap­megkezdődött az apadás és jában. Hetvenöt év alatt 2—3 százalékkal csökkent a Balaton területe Az utóbbi években megsok- vei tamulmányozzák, hogyan szorozódott a Balaton mel- módosult a legnagyobb kö­lett üdülők száma — a für- . .... dési lehetőség, a tó területe zep"europal to Partvonala az azonbam fokozatosan csökken, évszázadok során. A nyaralókat ez egyelőre A teljes partvonalon, de nem zavarja, hiszen a váltó- főleg az északi és a nyugati zás néhány év alatt szabad oldalon érvényesülő feltöltő­szemmel észre sem vehető, de dés következtében — a tó a Balatoni Intéző Bizottság szabad felülete, vagyis a ná­és a vízügyi szervek megfi- dasoktól, hínárosoktól men­gyelték, hogy a tó szélei las- tes tiszta víztükör területe san eliszapolódnak, feltől- csökken. Előzetes számítá­tődnek. A jelenség okait és sok szerint ez a csökkenés megszüntetésének lehetősége- a két kataszteri térképezés it több kutatóintézet vizs- ideje, azaz 1855 és 1930 kö­gálja évek óta, s most kibő- zött 10—20 négyzetkilométer, vitették ezt a munkát: régi ami a Balaton területének 2— térképek, okiratok segítségé- 3 százalékát teszi ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom