Délmagyarország, 1962. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-10 / 134. szám

/ A Mongol Népköztársaság teljes jogú tagja lett a KGST-nek Megalakult a KGST végrehajtó bizottsága Több új állandó bizottságot hoztak létre Vasárnap, 1962. június 10. 1962. június 7-én Moszk­vában tartotta 16., rendkí­vüli ülésszakát a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Az ülésszak munkájában részt vettek a tanács tagál­lamainak — a Bolgár Nép­köztársaságnak, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság­nak, a Lengyel Népköztársa­ságnak, a Magyar Népköz­társaságnak, a Német De­mokratikus Köztársaságnak, a Román Népköztársaságnak és a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének — a küldöttségei. Az ülésszak munkájában részt vettek a Mongol Nép­köztársaság képviselői is. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ülés­szaka gyakorlati intézkedé­seket dolgozott ki azoknak a javaslatoknak a megvalósí­tására, amelyeket a tanács tagállamaiban működő kom­munista és munkáspártok képviselőinek 1962. június 6—7-én megtartott értekez­lete a tagállamok gazdasági együttműködésének további fejlesztésére és szervezeti tökéletesítésére vonatkozóan tett. Az ülésszak határozato­kat hozott a tanács szervei­nek szervezeti megerősítésé­ről és tevékenységük foko­zásáról. A tagállamok kormányfői­nek helyetteseiből meg­alakította a tanács végre­hajtó bizottságát, továbbá elhatározta, hogy életre hívja a tanács új, ál­landó bizottságait, a szabvá­nyosítási, a tudományos és műszaki kutatás összehan­golásával foglalkozó és a statisztikai állandó bizottsá­got, valamint a KGST szab­ványosítási intézetét. Az ülésszak megállapítot­ta, hogy a tanács tagállamai sok­oldalú együttműködésének fejlődése előmozdítja a szocialista tábor gazdasági erejének további növeke­dését, a szocialista országok egysé­gének és összeforrottságának erősítését és ezzel a szocia­lista világrendszer győzel­mének gyorsabb kivívását a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben. Az ülésszak módosításokat hagyott jóvá a tanács alap­szabályzatában. Ezek lehetővé teszik olyan nem-európai országok be­lépését is a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csába, amelyek magukévá teszik a tanács célkitűzé­seit és elveit. Az ülésszak megvizsgálta és teljesítette a Mongol Népköztársaságnak azt a ké­relmét, hogy vegyék fel a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának tagjai közé. Az ülésszak a testvéri ba­rátság és a szívélyesség lég­körében zajlott le. (MTI) Közlemény a KGST-ben részt vevő országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek tanácskozásáról Moszkva, június 8. (TASZSZ) 1962. június 6-án és 7-én a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő országok kommunista és munkáspártjainak képviselői Moszkvában tanácskozást folytattak. A tanácskozáson a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjetunió kom­munista és munkáspártjai központi bizottságainak első titkárai, valamint az említett országok kormányfői vettek részt. A tanácskozáson részt vettek a Mongol Népi Forradalmi Párt képviselői is. A Mongol Népköztársaságot kormánya kérésére felvették a KGST tagjai közé. Yéget ért a tanítás az általános és a középiskolákban Szombaton — a szakkö­zépiskolák kivételével — országszerte véget ért a ta­nítás az alsó- és középfokú oktatási intézményekben. A *»úcsúzáshoz érkezett száz­negyvenezer általános Isko­lást — nyolcadikest — ki­sebb társaik virággal díszí­t -tt tantermekben fogadták. Ünnepi hangulat töltötte be az iskolákat a városokban, a falvakban, a tanyai tele­püléseken. Diákok és szülök mondottak köszönetet a pe­dagógusoknak áldozatos ok­tató-nevelő munkájukért. Sor került a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe már fel­vett nyolcadik osztályos út­törők ünnepélyes fogadalom­tételére, s egyidejűleg átad­ták nekik a KlSZ-tagköny­vet. Az általános Iskolákban a most záruló tanévben csak­nem másfél millió, a közép­iskolákban pedig 170 000 diák tanult. Már csak az összefoglalók vannak hátra, amelyek 11-én, a szakközép­iskolákban pedig 18-án kez dődnek. Az általános isko­lákban 20-án, a középisko­lákban 23-án rendezik az évzáró ünnepségeket, s ugyanakkor osztják kl a bi zonyítványt és a legszorgal­masabb diákoknak a Jutal­makat, az elismerő okieve leket. (MTI) Hazaérkezett Olaszországból Szakasíts Árpád Hazaérkezett Olaszország­ból Szakasits Árpád, a Bé­ke-Világtanács irodájának tagja, az Országos Béketa­nács elnöke, aki az Olasz Bé­ketanács vendégeként két hetet töltött Itáliában. Részt vett és felszólalt a Firenzé­ben megrendezett békekong resszuson, ellátogatott Bo lognába, Sienába és Savóm­ba, ahol a város vezetőive is találkozott. (MTI) A Budapest szovjet tartályhajó Ggyesszában :• Xi^V xfí « i K • -V Ogyessza mozgalmas kikötőjében tucatszámra rakodnak a hatalmas tengeri hajók. Bár a világ minden részéből érkeznek ide különböző nemzetiségű gőzösök és motoro­sok hogy árut hozzanak és vigyenek, nagyobbrésziik természetesen szovjet hajó. A Fekete-tengeri Állami Ha­józási Vállalat legnagyobb tartályhajója, a Budapest, például már végigszántotta mindkét félteke tengereinek és óceánjainak vizét. Osyrsszai újságíró kollegáink, a Znamja Kommunizma című testvérlapunk munkatársai fényképezték le a kikötőben és elküldték a Dél-Magyar­országnak. A tanácskozás részvevői minden részletre kiterjedően megvizsgálták a KGST-ben részt vevő országok gazda­sági kapcsolatait, és megvitatták a szóban forgó országok gazdasági együttműködésének további bővítésé­vel és erősítésével kapcsolatos kérdé­seket, tekintettel arra, hogy a szocia­lista világrendszer a fejlődés új sza­kaszába lépett. A tanácskozáson megállapították, hogy a szocialista közösség országai szilárdan tartják az elsőséget gazda­ságuk fejlődésének ütemében, előbb járnak a kapitalista országoknál a vi­lág tudományos és műszaki haladásá­nak több nagy fontosságú területén. Az 1958—1961-ig eltelt négy esztendő­ben a szocialista országok iparának át­lagos évi növekedése körülbelül 13 százai *v volt, vagyis majdnem három­szori múlta felül a kapitalista or­szágok ipara fejlődésének ütemét. A szocialista országok ipari termelésének a világ ipari termelésében való része­sedése állandóan növekszik, és jelen­leg körülbelül 37 százalék az 1953. évi 27 százalékkal szemben. A szocialista országok gazdasága egyre kifejezet­tebben ipari jellegűvé válik. A szocializmus történelmi győzelmet aratott a mezőgazdaságban Is. A szo­cializmus egész rendszerében a mező­gazdasági termelési területeknek több mint 90 százaléka a szocialista szek­torba tartozik. A szilárdan meggyöke­rezett szövetkezeti rendszer a mező­gazdasági termelés gyors fellendülé­sének távlatait nyitja meg a szocia­lista országok mezőgazdasága előtt. A népgazdaság fejlődésében elért sikerek alapján szakadatlanul emel­kedik a dolgozók életszínvonala. A szocialista világrendszer biztos léptekkel halad a döntő győzelem felé a kapitalizmussal folytatott gazdasági világversenyben. Nincs messze az az idő, amikor megelőzi majd a kapita­lista világrendszert az ipari és a mező­gazdaság termelés általános mértékét tekintve. Teljesen igazolódott a nagy Leninnek az a jövendölése, hogy a győztes szocializmus országai gazda­sági fejlődésükkel gyakorolják a fő ha­tást a világ fejlődésére. A szocialista országoknak a gazdaság békés fejlesz­tésében, a nép életszínvonalának eme­lésében elért sikerei megmutatják a szocializmus fölényét a kapitalizmussal szemben, kedvezőbb feltételeket te­remtenek a forradalmi és a nemzeti felszabadító mozgalomhoz, a világ bé­kéjének megszilárdításához. Mint a tanácskozáson megállapítot­ták, a szocialista világrendszer orszá­gainak sikerei a szocialista építés kö­zös törvényszerűségeinek helyes alkal­mazása, minden egyes ország sajátsá­gainak és a szocialista országok közös­sége érdekeinek figyelembevétele és összeegyeztetése, a szóban forgó orszá­gok népeinek erőfeszítései, szoros együttműködése és kölcsönös segély­nyújtása alapján jöttek létre. A szocialista építés objektív tör­vényszerűséget, a szocialista országok termelőerőinek gyors növekedése, az említett országok létfontosságú érde­keinek azonossága alapján az egyes nemzetek gazdaságai egyre közelebb kerülnek egymáshoz. A szocialista vi­lágrendszer további fejlődésének elen­gedhetetlen feltétele minden egyes ország gazdasági lehetőségeinek és a gazdasági együttműködés valameny­nyi előnyének a lehető legteljesebb kihasználása. A nemzetgazdaság fej­lesztésének ilyen szerves összekapcso­lása a szocializmus gazdasági világ­rendszerének fejlesztésével és erősíté­sével minden egyes országban megte­remti a legkedvezőbb feltételeket a szocialista építés folyamán felmerülő növekedési nehézségek sikeres leküz­déséhez és a további gyors előrehala­dáshoz. A tanácskozás részvevői egyöntetűen megállapították, hogy a KGST-orszá­gok gazdasági, tudományos és műszaki együttműködése jelentősen fokozódatt és bővült. A nemzetközi szocialista munkamegosztás következetes megva­lósítása alapján öt évre és még ennél is hosszabb időre egybehangolták a KGST-országok népgazdasági terveit. Továbbfejlődött a termelés szakosí­tása és a kooperáció, különösen a gép­iparban és a vegyiparban. A gépipar­ban megvalósított munkamegosztás révén növekedett a gépek és a felsze­relések kölcsönös szállítása. E szállí­tások értéke 1961-ben majdnem 1,7­szer akkora volt, mint 1958-ban. Szélesedett a gazdasági együttműkö­dés a nyersanyagbázis fejlesztésében. Munkálatok folynak a KGST-országok energetikai rendszerének egyesítésére, épül a Barátság kőolajvezeték, amely elviszi a kőolajat és a kőolajter­mékeket a Szovjetunióból az európai népi demokráciákba. Ezen kívül több közös intézkedés történt a KGST-or­szágok gazdaságának további fellendí­tésére. Még gyümölcsözőbbé és haté­konyabbá vált a tudományos és tech­nikai együttműködés. Lényegesen bővültek a szocialista országok külkereskedelmi kapcsolatai. A KGST-országok közötti áruforgalom növekedési üteme az 1959—61 közötti időszakban évi 14,2 százalék volt, az 1956—58. évi 8,5 százalékkal szemben. Erősödnek az egész szocialista tábor kapcsolatai a gazdaságilag gyengén fejlett országokkal, s e 'kapcsolatok előmozdítják ez utóbbi országok gaz­dasági fejlődését és népeik életszínvo­nalának emelkedését. A tanácskozás részvevői úgy vélik, hogy a 81 kommunista és munkáspárt képviselőinek részvételével 1960 no­vemberében megtartott értekezleten kitűzött célokat .és a kommunizmus építésével összefüggő, az SZKP XXII. kongresszusán kijelölt grandiózus fel­adatokat csak akkor tudják sikeresen elérni és megvalósítani, ha a szocia­lista világrendszer országai gazdasági, tudományos és műszaki téren még szorosabban együttműködnek, megte­remtik a még kedvezőbb feltételeket a nemzetközi szocialista munkameg­osztás bővítéséhez és helyes kialakí­tásához. A tanácskozás jóváhagyta "A nem­zetközi szocialista munkamegosztás alapelveit", amelyeket a KGST XV. ülésszaka dolgozott kl, és vezérfonal­ként ajánlja a KGST-országok hatha­tós távlati gazdasági együttműködési programjának kidolgozásához. A tanácskozás részvevői elismerték, hogy a küszöbönálló időszakban a KGST tevékenységének alapvető mód­szere a tagországok távlati és folyó népgazdasági terveinek összehangolá­sa lesz, ami lehetővé teszi, hogy az or­szágok erőforrásait a legésszerűbben használják fel minden egyes ország gazdaságának gyors fejlesztésére, szá­mításba véve a szocialista közösséghez tartozó országok gazdasági fejlődésé­nek színvonalában mutatkozó különb­ségek fokozatos csökkenését és a szó­ban forgó országok gazdasági fellen­dülésének gyorsulását. A tanácskozás szükségesnek tartja, hogy a népgazdasági tervek összehan­golása folyamán különös figyelmet fordítsanak: a termelés szakosításával és a koope­rációval kapcsolatos munkálatok meg­gyorsítására, főképp azoknak a gépek­nek és felszereléseknek gyártását ille­tően, amelyek deficitesek, valamint a műszaki haladásban döntő szerepet játszó új gépipari ágakhoz szükséges felszerelések előállítását illetően; a KGST-országok nyersanyag-, tüze­lőanyag- és energetikai bázisának mi­nél nagyobb arányú fejlesztésére, va­lamint a nyersanyagok, a tüzelőanyag és az energia racionális felhasználá­sát célzó intézkedések kidolgozására; arra, hogy minél hamarabb hozzá kell fogni a kitermelő és feldolgozó iparágakban végzett alapvető beruház zások összehangolásához. A KGST egyik legfontosabb fel­adata a tudományos és műszaki kuta­tások összehangolásának további javí­tása és elmélyítése. A tanácskozáson célszerűnek ismer­ték el, hogy a KGST-országok a szük­séghez képest megkezdjék az érdekelti­országok számára a közös vállalatok létesítését, egyesített tudományos ku­tatóközpontokat és tervezőirodákat hozzanak létre, s együttes erőfeszítés­sel hajtsanak végre egyéb intézkedé­seket is. A tanácskozás arra a felismerésre jutott, hogy a KGST-országok gazda­sági együttműködésének további sike­res fejlődéséhez elengedhetetlen fel­tétel a KGST és valamennyi szerve szerepének, tekintélyének és felelőssé­gének fokozása. A tanácskozás hatá­rozott szervezési intézkedéseket dol­gozott ki e cél elérésére. A tanácskozás részvevői célszerűnek tartják, hogy továbbra is rendszeres konzultációk és eszmecserék folyjanak a pártok és az államok vezetői között a legfontosabb gazdasági problé­mákról. A tanácskozáson jóváhagyták azokat a megegyezés alapján született javas­latokat, amelyeknek célja a gazdasági, a tudományos és a műszaki együttmű­ködésnek, a termelés szakosításának és a kooperációnak a kiszélesítése, az egyes iparágak kapacitásának növelé­se és új termelési ágak létesítése a szocialista táborhoz tartozó országok termelésében mutatkozó szükségletek teljes kielégítésére, a közlekedés, az egymás közti kereskedelem fejlesztése. A tanácskozáson kidolgozott Javas­latokat a KGST elé utalták, hogy azok nyomán kidolgozza a gyakorlati intéz­kedéseket. A szocialista országok minden vona­lon fejlesztik egymás közt a gazdasági együttműködést és tökéletesítik ennek formáit. Ugyanakkor hívei a világke­reskedelem fejlesztésének, amely elő­mozdítja a világ békejének megszilár­dítását. A tanácskozás kifejezésre jut­tatta, hogy a KGST-országok a kapita­lista országokkal való külkereskede­lem további fejlesztésére törekednek. A KGST-országok kívánják, hogy hívjanak össze nemzetközi értekezle­tet, amely megvitatja egy olyan nem­zetközi kereskedelmi szervezet megte­remtését, amely mindennemű megkü­lönböztetés nélkül felöleli a világ min­den övezetét és országát. A tanácskozáson részt vett országok kommunista és munkáspártjainak és kormányainak képviselői elismerték, hogy a gazdasági, tudományos és mű­szaki együttműködésnek és a kölcsönös segélynyújtásnak a további bővítése és elmélyítése a proletár nemzetközi­ség elvei alapján, előmozdítja a szo­cialista országok egységének további erősödését. Minél teljesebben és haté­konyabban használják ki a szocialista országok valamennyi erőforrását, an­nál gyorsabban érik el a szocializmus és a kommunizmus felépítésének tör­ténelmi célját, és a szocialista világ­rendszer annál gyorsabban arat döntő győzelmet a kapitalizmussal folyó gaz­dasági versenyben. A tanácskozáson minden kérdést szívélyes, baráti légkörben vitattak meg, a marxizmus—leninizmus és cs proletár nemzetköziség megingathatat­lan elvei alapján, és megmutatkozott, hogy a kommunista és munkáspártok­nak és a kormányoknak a képviselői teljesen egyöntetű nézeteket vallanak minden megvitatott kérdésben. 4|

Next

/
Oldalképek
Tartalom