Délmagyarország, 1962. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-06 / 130. szám

3 Szerda, 196". június 13. Sorozatban gyártják a D-4-K traktort MTI Foto — Lajos György íelv. A Vörös Csillag Traktorgyárban májusban kezdték meg az Ipari Vásáron is kiállított és nagy sikert aratott D—i—K jelű 70 lóerős traktor sorozatgyártását. A tetszetős kivitelű és műszakilag is kifogástalan gépekből még ebben a félévben el­hészül az első 100 darabos széria. A gyár udvarán próbálják ki az elkészült dara­bokat Az emberek szavára figyelve Segíti Újszeged fejlődését a városrész pártszervezete Újszegeden, ebben a szép egyik, hogy a kommunisták ne, ha az illetékesek a meg­ás fejlődő városrészben több összegezték az emberek vé- oldásért megnyugtatóan in­mint tízezer ember él. Gyá- leményét a városrész fejlesz- tézkednének. ri munkások, szövetkezeti tésével kapcsolatosan, és ezt Persze igaz az is. hogy gazdák, értelmiségiek, kis- közölték az I. kerületi tanács- akadnak olyan kérések is, emberek. Az I. kerületi ta- csal. Különben eleven, hasz- amelyek túlzottak, vagy meg­nács esztendőről esztendőre nos az együttműködés a ta- valósításukra, éppen a kor­jelentős összegeket fordít a nács vezetői és a pártszerve- látozott anyagi lehetőség mi­városrész fejlesztésére. La- zet között. Az I. kerületi ta- att, bizonyos ideig várni kell. kóinak örömeiben és gond- nács elnöke, Mison Gusztáv Elv azonban, hogy a sürgös­jaiban osztozik az újszegedi is nagy gondot fordít erre. ségi és fontossági sorrend­pártszervezet is. A lakosság eddig is jelen- ben végezzék tovább a vá­tős társadalmi munkát adott rosrész fejlesztését. Ezekről Nem könnyű az utak< járdák stb. korsze- is igen helyesen ad tájékoz­' rúsítéséhez. A pártszervezet tatást a pártszervezet a la­A Rózsa Ferenc sugárúton, nemcsak egyik szervezője a kosságnok. őszintén meg­a pártszervezet székházában társadalmi munkának, ha- mondják, hogy mit lehet és 'szinte minden este világosak nem tagjai és aktivistái, a ta- mit nem lehet megvalósítani az ablakok. Kommunisták és nácstagokkal együtt, maguk a városrészben, pártonkívüliek, a népfront is megfogják a lapátot, csá­körzeti bizottsaganak tagjai, kányt. nók és férfiak Újszegedet A törődés a városrész éle­érintő közhasznú és közérde- tévcl abban is mutai kőzik, kü kérdésekről tanácskoz- hogy a hibák ellen fellépnek. Nyitva az ajtó A legkülönfélébb ügyek­ben — családi természetű­nak. aztán életről, munkáról, A lakosság köréből gyakran családról beszélgetnek. A keresik fel a pariszervezetet ^LnánwlTuZ tességes szándékú ember előtt a pártszervezet ajtaja. Szívesen fogadják a kommu­nisták az észrevételeket, meg­hallgatják az embereket, pártszervezetnek 59 tagja és kertelés nélkül elmond­ván, mert Újszeged kommu- ják. ami bosszantja őket. nistái munkahelyük pártszer- Például a Pillich Kálmán vezetének tagjai. A pártszer- utcában a víznyomás korab­vezet aktivistái útján, a tő- ban nem volt megfelelő. megszervezetek, valamint a Szóltak ezért is, és a párt- munkáiukat _ és e„k „ lakóterületi pártcsoportok - szervezet - bár elsősorban emterek *vá­amelyekhez a városrészben természetesen nem ez a dol- az ; f2?*8 élő kommunisták tartoznak ga - jól tette, hogy intéz- nak figyelembevetelevel foly­- segítségével egyre gazda- A Ma már természetes, hogy gobban tölti be szerepet. Vedres utcaban örültek a nárttaesvűlésen közérdekű Sokrétű és nem könnyű a korszerű higanygőzlámpák­munka, amely mindenkor a nak, de annak már nem, „._„_,, „ _, ­part politikájának megfele- hogy nem világítottak. A fo- £P A laSg kS-" lően Újszeged dolgozóinak nákságot, hogy vannak kor- £™őíeljcVen javulta oárí érdekeit szolgálja. szerű lámpák, „csak* éppen 'S^lvn/go­- A partszervezet vezető- az utca sötét, a partszervezet sító tevékeP é js Ez az®n_ sege es tagsága, valamint az kozbenjarasara szüntettek bgn fcicsif 'el*aradt a kö_ újszegedi tömegszervezetek, meg. vetelmények mögött, mert Z'n Uf^t Lvötf rioton" Ami nem szívderítő vannak még „fehér foltok*, f-ontbizottsag együtt dolgo- , . •„ Változtatni ezen, még több zik. Nemcsak a munka ko- Jogos panasra a lakossag- aktivista a lakótel.ÜIeg párt. zos, hanem annak gyumol- fogy'^vaUalán nem cs tok közreműködésével, cse is! - allapitotla meg kielégítő az üzlethálózat a s_in(én g (ennivalók kö J Nitsinger Gyula, az újszege- tághatárú Újszegeden. Ja­di párttitkár. vító és szolgáltató részlegek­A pártszervezet tevékeny- "ek is nagy"" hí[án vannak, sége - amiből csupán né- A vegyesboltba hosszú utat hányat ragadunk ki - jelzi kel1 megtenmok a városrész a felelősségtudatot. S az ered- központi* reszen tul lakok­ménvek mutatják a kölcsö- aak; A yedres utcában va" nős, növekvő bizalmat a férfifodrászát. Ket műszak pártszervezet és a lakosság van ltt "gyan. de mindig között. csak egy ember dolgozik az üzletben. Ezért gyakran hosz­Nemcsak szervezők ?zú idei? kell..váraiok az em" bereknek, mig hajnyirasra, Újszegeden űj családi ott- borotválásra sorba kerülnek, honok emelkednek, korszerű- Nem szívderítő dolgok södtek az utak, javult a ezek! A pártszervezet — ép­közvilágítás. Az I. kerületi pen a lakosság észrevételei tanács tavaly út- és járdaépi- alapján — tárgyalta ezt a tésre, a villanyhálózat kor- helyzetet, s az illetékesek­szerűsitésére, iskolatatarozás- tői a lehetőségekhez mért ra közel 5 millió forintot for- sürgős intézkedést kértek. dított. Idén mintegy 3 millió Az üzlethálózat bővítésével forintot biztosit a kerület foglalkozott a kerületi tanács tanácsa a városrész gyarapo- is, s észrevételeit megtette a dósához. A fejlődéshez tar- városi tanács kereskedelmi tozó tények ezek, melyeknek osztályának. Ugy véljük — létrejöttéhez a maga eszkö- és ez a pártszervezet véle­zeivel segítséget nyújt a párt- ménye is —, hogy lehet is és szervezet is. Természetesen kell is megoldást találni az nem átvéve, vagy helyette- üzlethálózat bővítésére, a sítve a tanács feladatát. javító és szolgáltató részle­Mi a segítés módja? Az gek felállítására. Helyes len­Az exportmérleg figyelmeztet tartozik. M. S. M egszoktuk már, hogy kában. Lényegesen növelte üzemeink, vállalata- exporttermelését a Hódme­ink időközönként fel- zővásárhelyi Kötöttárugyár, mérik, miből mennyit gyár- az Újszegedi Kender-, Len­tottak, hogyan dolgoztak, szövő Vállalat, a Szegedi Számoszlopok, százalékok Kenderfonógyár stb. Viszont hosszú sora kerül egymás élelmiszeripari üzemeink ko­ala, a számvetés, a statisz- zül csak a szalámigyár szál­lika szigorú törvényei sze- lított többet külföldre. A rint. Az első negyedévi ösz- konzervgyár, amelynek ex­szesitett megyei számvetés az porttermelése igen számotte­exporttervek teljesítéséről vő Csongrád megye ipará­csak ennyit mond: a válla- ban, kevesebbet küldött kül­latok, a Szegedi Szőrme- és földi megrendelésre. Érde­Bőrruhakészítő Üzem kivéte- kes, hogy a szövetkezeti ipar lével teljesítették, illetve túl- exporttermelése 6,9 százalék­teljesítették exportterveiket, kai nőtt, a minisztériumi A termelésben egyébként le- iparé pedig 8,5 százalékkal mondó vállalatok is eleget csökkent. tettek exportvállalási kötele- Aki évekre visszamenőleg zettségeiknek. ismeri a Csongrád megyei Ennyit mond a jelentes es vállalatok exporttermelésé­semmi többet. Pedig a kesz- pek fejlődését, azt mondhat­áruk nagy mennyisége: 130 ná nincs ok az aggodalomra, ezer pár not cipo. 602 ezer hiszen a fejlödés egyenetlen, negyzetmeter ponyva, 5 es üzemeink exporttermelésére fél millió forint erteku sep- a növekedés a jellemző. Ezt rű. 369 tonna fűszerpaprika- nem vitgtjg senki> hiszen a örlemeny, összesen közel 180 számok tanúsítják: 1960-ban millió forint erteku ipart közel 740 mimó forint érté_ tennék van a szamok mo- kű árut exportáltunk, tavaly gött. Sot, ennel jóval tobb, pedig már 800, mmió forint hiszen vállalati vezetők, mu- értékűt söt olyan vállala­szakiak. munkasok, szociális- taink mint a konzervgyár és ta es exportbngadok lelkes a pénzfeldolgozó vállalat, tevekenyseget, a gondok so- exporttermelésének fejlődése beje ken kaságét is mind számítani. messze kiemelkedő. Az előb­bi egy év alatt 25 százalék­A z év első három hó- kal- az "tbbbi ..ké* év alat 70 napjának exportmér- szazatokkal növelte export­legéből kiemelt né- termeleset. hány szám azonban nemcsak Nos, ezekért az eredmé­az eredményeket összegezi, nyékért jogos a dicséret, az nemcsak azt mutatja a szá- elégedettség. s ha tavaly lé­mok nyelven erto emberek­nek, amit a mérleg serpenyő- négeren kevesebb szemre­jébe tettünk. A mérleg fi- hányás és több elismerés il­gyelmeztet munkánk fogya- lette az exporttal foglalkozó tékosságaira is. Arra, ami a vezetökett munkásokat, az merlegbol hiányzik, s arra is, . , . . , _ amennyivel kevesebbet he- nem Jelentheti azt, hogy a lyeztünk a serpenyőbe, mint jelen problémait elhallgat­egy évvel korábban. Érde- hatjuk. A hibákról szólni mes erre felfigyelni, hiszen nemCsak lehet, hanem kell útmutatást adhat munkánk . . ,, , _ javításához. 1S' Elsosorban arról, hogy Az elmúlt évi export tűk- idén ismét tapasztalható a rében vizsgálva munkánkat, tervszerűtlenség néhány a. többi között megállapíthat- üzem exporttevékenységé­juk. hogy a Délrost 231 szá- ben. Természetesen ez nem­zalékkal több árui exportált csak rajtuk múlott. Például 1962 első negyedévében, mint a Szőrme- és Börruhakészitő az előző év hasonló idősza- Üzem a külkereskedelemnek Szedov akadémikus nyilatkozata a világiir-Siulaiásról A következő mérföldkő: automatikus élfonúok felbocsátása A jugoszláv mechanikai lőttek fel a Venus irányába, kongresszuson részt vevő Leo- Jóllehet az állomás eitűnt, nyid Szedov ismert szovjet maga a felbocsátás ténye tudós, a szputnyikok „atyja« nagy sikert jelent, a Tanjug tudósítójának ki- Szedov akadémikus hang­jelintette, hogy a világűr súlyozta: minden további ku­meghoditasaban a kővetkező tatás alapja az emberek vé­merfoldko minden bizonnyal gezte űrrepülés, amelyet a automatikus állomások fel- szovjet és az amerikai aszt­bocsátasa lesz a Hold, a ronauták meg is kezdtek. A Mars. majd pedig a Venus műbolygók további felbocsá­közclében. tása, valamint az asztronau­Hozzáfüzte, hogy a Mars ták jövendő űrrepülései azt és a Venus kutatása már tűzik ki célul, hogy megvizs­napirenden szerepel. E ku- gálják: milyen feltételekkel tatás kezdetét jelezte annak találkozik az ember a világ­a bolygóközi automatikus ál- űrben — fejezte be nyilat­lomasnak a felbocsátása, kozatát a szovjet akadé­amelyet a Szovjetunióból mikus. Túlteljesítik tojás- és baromfi­felvásárlási tervüket a kisietett füldsrűvasszövüíksieí felvásárlói A kisteleki földmüvesszö- ezer darab felvásárlását ira­vetkezet felvásárlási telepé- nyozza elő. Ebből nek hatásköre kiterjed a egymillió 330 ezer tojást környező községekre is. Az már eddig szerződésileg lc­elműlt héten a felvásárlási kötött a szövetkezel, telep és a kihelyezett felvá- A tervezett 1160 mázsa ba­sárlási részlegek dolgozói romfit szintén teljes egé­. , . szében lekötötték már szer­tanacskozason vitattak meg zödé£ileg a kisteleki földmű­a íeiauatokat, veaszövetkezeti felvásárlóit, amelyek elvégzése fokozott Pedig közel két hónapos ké­munkatempót kíván — ép- sést kellett behozniok. Jelen­pen az időjárás okozta le- le<? a félévi terv 83 százaié­maradós miatt. kos teljesítésénél tartanak. Az értekezleten felsorolt Nincsen- probléma a méz eddigi eredmények, vala- felvásárlásával sem. mint a felvásárlási részlegek Egyedül a gyógynövény-fel­vezetőinek bizakodó felszó- vásárlás mérlegét rontotta lalásai egyaránt arról győz- le behozhatatlanul a rossz lek meg bennünket, hogy a időjárás okozta kiesés, terv teljesítésével nem lesz Valamivel rosszabb a hely­baj Kisteleken sem. Különö- zet a zöldség- és gyümölcs­sen nem a tojás- és barom- felvásárlás területén. Itt a fi-felvásárlással. Tojásból a tavaly föllépett lisztharmat­terv például egymillió 400 fertőzés miatt a téli almák­nál komoly kiesés várható. A március—áprilisi rossz idő­járás tönkretette a nyári termésű káposztát, de gyen­gébb lesz a tavalyinál az őszibarack termése is, Mindenesetre sokat javított a helyzeten az elmúlt napokban lehullt csapadék. A ba'ástyai, csengelei és pusztaszeri felvásárlási rész­legeknél már megkezdődött a munka, megérkeztek az első szállítmányok földieper­ből és zöldborsóból. Az első három-négy napon több mint 60 mázsa zöldborsót és 30— 40 mázsa földiepret vettek át a termelőktől. Idén verseny indult az or­szág földmüvcsszövetkeze­tei között a tojás- és baromfifelvásár­lási tervek túlteljesítéséért. A Kistelek és Vidéke Kör­zeti Földmű vesszövetkezet felvásárlási dolgozói szeret­nének jó eredményt elérni és az elsők között szerepelni ebben a versenyben. tervezett irhakabátok 58 szá­zalékát tudta csak leszállíta­ni, s ennek oka többnyire az volt. hogy a közreműködő vállalatok késve szállították a szükséges anyagokat. I dén sem sikerült elke­rülni a hó végi hajrá­kat, a negyedév végi kapokdásokat. Pontosabban: a kapkodást előidéző okokat. Igaz, a hajrával üzemeink többsége betartja a szállítási határidőket, de ezen a téren van javítanivaló. A Szegedi Cipőgyár termelését is nagy­mértékben befolyásolja a rendszertelen anyagszállítás. Főleg felső- és bélésbőr, va­lamint fasarok-hiány akadá­lyozza a termelést. A válla­lat felettes szerve sem ad megfelelő segítséget az anyag rendszeres szállításához. Az üzemek sokszor hetekig problémát okoz az anyag­hiány, S az ilyenkor szüksé­gessé yjííó programváltozás, az egyik "modell gyártásáról a másikra való ^térés. Nem az előre meghatározűij ter­vek szabják meg a terméi^L hanem az anyagkészlet. AmP lyen anyag van, olyan cipőt készítenek. Az exportáruk minőségé­vel sem lehetünk mindig elé­gedettek. A MERT Külkeres­kedelmi Vállalat jelentéséből bizonv kitűnik, hogy itt-ott nem vették át az árut minő­ségi hiba miatt. Az ilyen és ehhez hasonló negatívumok arra intenek, hogy az év hát­ralevő időszakában jobban kell dolgozni. Nemcsak azzal, hogy fokozottabb figyelmet fordítunk a minőségre, ha­nem azzal is, hogy bátrab­ban teszünk bizonyos műsza­ki, technikai fejlesztési in­tézkedéseket. Ebben igen jó példát mutat a Délmagyar­országi Rostkikészítő Válla­lat. Alaposabban kell foglal­koznunk az exporttermékek gazdaságosságával, s minden körülmények között biztosí­tanunk kell az ütemszerű termelést. Az első hónapok export­termelési tapasztalatai arra is figyelmeztetnek: tovább lehet és kell is javítani a külkereskedelem és az ipar együttműködését, hogy idő­ben kapjanak megrendelés', csak olyan árut kérjen a kül­kereskedelem, amelyhez meg­felelő minőségű és mennyi­ségű nyersanyag is rendel­kezésre áll. 1-7 z természetesen nem ij vonatkozik minden egyes exportáló vál­lalatra, s ha vonatkozik is, nem egyenlő súllyal. Ez azonban nem zárja ki, hogy minden vállalatnál az eddi­ginél jobban, alaposabban foglalkozzanak az exportter­melés kérdéseivel. Állítsa­nak bátran tükröt saját, mun­kájuk elé! Alaposan elemez­zék tevékenységüket akkor is, ha e tükörből azt látják, hogy nincs különösebb prob­léma, Vizsgálják meg. vajon nem adhatnának-e többet, jobbat, olyan áruféleségek­ből, amelyeket keresnek a külföldi cégek, s ezek gyár­tásához van is elegendő nyersanyag. A paprikafeldol­gozó "Vállalat vezetői például így tettek. A külkereskede­lem igényli az árut. s a sze­gediek' vállalták, hogy 250 ezer kilogramm csemegepap­rikát gyártanak áz éves ter­ven felül. E vállalathoz ha­sonlóan tárják fel máshol is a tartalékokat, s kérjék eh­hez a munkások, a párt- és a szakszervezet, valamint az üzemi tanács véleményét; segítségét. M indez nemcsak egysze­rűen gazdasági, ha­nem fontos politikai kérdés is. A szocialista és a kapitalista rendszer gaz­dasági versenyében nekünk szerepünk van, ha nem is nagyobb, csak 800 millió fo­rintos tételben. Szerény fel­adat ez, de önmagunk szá­mára jelentős és felelősség­teljes. S e feladatokat való­raváltani, a lehetőséghez mérten a legjobban, hónap­ról hónapra, ütemszerűen, minden üzem, vállalat és vezető kötelessége. Nagy Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom