Délmagyarország, 1962. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-06 / 130. szám

Szerda, 1962. június J3. 4 Sikeresen fejeződött be az ünnepi könyvhét Közel 400 ezer forint értékű könyvet vásároltak Szegeden ás a járásban Szegeden és a járás köz- keresen részt vett a MÉSZÖV ségeiben sikercsen zárult ls. idén ls a könyvhát. Az er- A szegedi Járásban szinte kölcsl és anyagi eredmények mindenüvé eljutott a egyaránt túlszárnyalták az könyv, előző évek könyvheteit. Min- a legkisebb községbe éppúgy, den túlzás nélkül elmond- mint a szétszórt tanyavilághntjuk, hogy nép ós iró iga- ba. Ennek megfelelő az eredzán találkozott ezekben napokban, az ügynevezett fró—-olvasó-találkozókon, amilyeket Üzemekben, küzségehben és termelőszövetkezetekben rendezlek, író—olvasó-talélkoaó volt a Szegedi Kenderfonógyúrban. a Szegedi Szalámigyárban, az Üjszegedi Kender- Lenszövő Vállalatnál, a Xl-es Autójavító Vállalatnál, az Építők Művelődési Otthonában, to- Ugyancsak vábbá Zákányszéken, Ásott- nyel zárta mény is: több mint százezer forint értékű könyvet adtak el a járásban, 20 ezer forinttal többet, mint tavaly. A Szegeden lemérhető eredményről a könyvesboltok forgalma ad tájékoztatást. A 205-ös «rámú könyvesbolt forgalma kerek 61 ezer forint volt nz ünnepi könyvhéten, egyharmaddal több mint tavaly. szép eredménya könyvhetet a halmon, Deszken, Marosié- Juhász Gyula Könyvesbolt lén, Tápén, Forráskűton és is, több mint 30 ezer forintos még sok más helyen. forgalommal. Tizenöt Szegedi iró és köl- A könyvesbolt üzemellátó tő Vett részt a könyvnapi részlege idén az ünnepi rendezvényeken, könyvhéten már 150 üzemIrodalmi esteken, felolvasó ben rendezett árusítással üléseken, ankétokon. egybekötött időszaki és állAz új magyar irodalom landó jellegű könyvkiállítást, iránti megbecsülést kell lát- Éz nunk abban a tényben is, a hálózatbővítés megfelelőhogy valamennyi író—olvasó- en párosult a jó könyvtalálkozót megelőzően az ellátással, üzemek és a községek veze- S ennek tulajdonitható, hogy tői —^Igazgatók, párttitkárok, az üzemellátó könyvesbolt tanácselnökök — személye- több mint 200 ezer forintos sen fogadták az írókat, s forgalmat bonyolított le az hosszasan elbeszélgettek ve- ünnepi könyvhéten. Tehát lük. Igazi baráti kapcsolatok Szegeden és a járásban közel alakultak kí ezeken a be- 400 ezer forint értékű könyv szélgetéseken, amelyeknek Mt *L * eredményét bizonyára később művekben is lemérhetjük majd. Elmondhatjuk, hogy az idei könyvhét mindvégig komoly társadalmi esemény volt városon és falun egyaránt, s o rendező szervek lelkiismeretesen végezték munkájukat. A Csongrád megyei könyvtár szinte teljes apparátussal részt vett az ünnepi könyvhéten, s maga a könyvtárvezető szinte minden egyes alkalommal meggyőződött, hogy zökkenőmentesen folynak-e a rendezvények. Az ünnepi könyvhét programjában siUis felüdülés Jól sikerült a Ki mit akar? műsoros est a Szegcdi Nemzeti Színházban A Televízió szombat esti műsora által meggyötört és megtöretett szegedi közönségnek kellemes felüdülést felentett a VIII. VIT tiszteletére rendezett műsor hétfőn este a Szegedi Nemzeti Szinházban. Nem voltak itt se világszenzációk, nem is lehettek, azonban a műsor összeállítói és szerkesztői jól kihasználták a vegyes esztrádműsor műfajának változatos lehetőségeit, s a gyorsan pergő, friss tempójú és rokonszenves szerénységű előadás valóban kellemes szórakozást jelentett a nézőknek. Felléptek a műsorban a Szegcdi Nemzeti Színház mü vészei, a Fiatalok Irodalmi Színpadának tagjai, a Városi Baletiiskola növendékei, az EDOSZ népi együttese, a tápéi kisegyüttes, a Texlilmű vek tánccsoportja, a HOT zenekar —, annyian, hogy minden szereplőnek a nevet felsorolni, sajnos, nincs is helyünk. Viszont néhány ne vet kiemelni, úgy érezzük, igazságtalan lenne a többi nem említett szereplővel szemben, hiszen ebben a műsorban valóban mindenki tudása, tehetsége legjavát igyekezett adni. Ezért a felsorolás helyett minden közreműködőnek köszönetet mondunk. Ugy hisszük, nyugodtan hivatkozhatunk ebben a közönségre: mindenki egyetérthet velünk abban, hogy ezt a szereplők nagyon megérdemlik. ö. L. Ahonnan kétezer növény magját küldik a világ minden tájára Negyvenéves a szegedi egyetemi botanikus kert Csak a közönségen múlik a Híradó Mozi véglegesítése A szegedi mozilátogató kö- mondása szerint az egyhózönség régi óhaja teljesült napos próbaidő jól bevált, amikor alig egy hónappá! mert hetenként a délelőtt 10ezelótt a Fáklya Filmszín- tői délután 2 óráig tartó foház keretében Híradó Mozit lyamatos előadásokat 1200— létesítettek, s egységes, 2 fo- 1300-án tekintették meg rint 50 filléres helyáron bár- Hangsúlyozta, hogy a kísérki megnézhette a legfrissebb leti időszakot meghosszabbímagyar, világ- és sporthír- tották, s csak a közönségen adót múlik, hogy a híradó filmNagy István, a Fáklya színház végleges működést Filmszínház igazgatója el- nyerjen. Dr. Győrffy István professzor 1922-ben Szeged várostól telket kért, amely alkalmas botanikus kert létesítésére. A város akkori vezetői nem nagy jelentóséget tulajdonítva a kérésnek, Újszegeden közműveket nélkülöző területet engedett át az egyetemnek. Az anyagi alap megteremtése Nehezek voltak a kezdeti évek. Anyagi támogatás és munkaerő nélkül tudományos munkáról szó sem lehetett. Az anyagi alapot úgy teremtették meg, hogy az egész kertet feles művelésre adták ki, s kukoricát, zabot s más gazdasági növényeket termeltek. Csak 1930-ban épültek az első kezdetleges üvegházak és ásták meg a mostani indiai lótuszos tő medrét. Ekkor kezdődtek meg az úgynevezett fogatos gyűjtő napok. A környéket lovaskocsikkal járva szerezték be az elsó fontosabb növényeket. Később nagyobb gyűjtő utak következtek a hortobágyi szikesekre, Erdélybe, a budai hegyekbe és a Kárpátokba. Nagyarányú fejlődés csak a felszabadulás után bontakozott ki. Ekkor vált világviszonylatban is egyre Ismertebbé dr. Greguss Pál professzor igazgatásával a szegedi füvészkert, öntözhetővé tették, hogy aszályban se szenvedjenek kárt a csapadékigényes növények. Az elmúlt öt évben lefektetett csatornahálózat ma már az egész húszholdas területre kiterjed. Csaknem egymillió forintos beruházással korszerű üvegházakat emeltek a trópu^ növényeknek. Itt gondozzák az értékes orchideagyűjteményt, amelyben százéves példányok is vannak. Hatezer látogató Negyven év alatt Szeged nevezetességévé nőtt az egyetemi füvészkert, amely a várostól két kilométerre fekszik ugyan, de ez a távolság a fejlődéssel együtt mindjobban csökken. Sokan keresik fel csoportosan és egyénileg. A látogatási rekordot a múlt év egyik nyári hónapja hozta meg, amikor több mint hatezren fordultak meg az arborétumban. A nyári hónapokban fokozott az érdeklődés, mert ilyenkor a legtöbb a látványosság: nyílnak a tigrisfoltos orchideák, a tündérrózsák és a legszebb virágok, az indiai lótuszok. A távolkeleti költészet oly sokszor megénekelt virágai hazánkban csak itt láthatók, s Közép-Európában ez a legd sabb telepítés. Tíz holddal növelik Ahogy fejlődik az arbor tum, úgy bővülnek a külfc di kapcsolatok. A magcse 1932-ben kezdődött. Az el magjegyzék egy ívre volt 1 nyomtatva, s 279 növényfél séget tartalmazott, ma ped csaknem kétezer növéi magját küldik a világ mi den tájára, 225 külföldi b tanikus kertnek. A városi tanács és az egy tem legújabb tervei szeri: tovább fejlesztik, tíz holdd növelik a híres füvészkerté a szegediek és a vendége kedvelt kirándulóhelyét. a i v i SAKK i 1 i s Szép sikert ért el Rieger Ferenc, az SZVSE versenyzője az országos bajnokság kecskeméti elődöntőjén. A versenyen Csongrád, BácsKiskun és Békés megyék 4— 4 versenyzője vett részt s Rieger mindvégig vezetve, veretlenül lett első. A verseny végeredménye: 1. Rieger Fcrcnc 8'/2, Nagy András (Kecskeméti Vörös Meteor) 8, 3. Bacsur Imre (Orosházi Kinizsi) 7 ponttal. Utánuk következtek Marosi 7, Tószögi 6, Czúr 5, R. Kiss 5. Kádár 4'/„ Kalmár 4'/2. Szakács 4, Koszorús 3, és Búzás 3 ponttal. Az első két helyezett tovább jutott az országos bajnokság középdöntőjébe. • A városi úttörő-bajnokságon 50 úttörő indult s az elődöntök lebonyolítása után 12 versenyző jutott a döntőbe. Első lett Szabados Ferenc, második Komócsin Mihály, harmadik Kovács Béla (mindhárman a Zalka Máté ált. iskola tanulói), negyedik Erős János (Móra F. ált. isk.), ötödik Máró György (Zalka Máté ált. isk.). A verseny Garami > Emil úttörővezető irányítása me lett folyt le. M "to •ft Háü irtl §§§ Világos: Kd7, Hg7, Hfí gyalog: g8, (4). Sötét: Kg8, gyalogok: f< h6. (3). Világos indul s a harms dik lépésben mattot ac (Frőberg feladványa.) A múlt heti feladván megoldása: 1. Ha6, Ka4, : Vc3! • A megyei csapatbajnoko területi döntőjén vasárnap falemezgyár, a gyulai ME DOSZ csapatával játszott, i mérkőzést a gyulai csapa nyerte meg 7:5 aránybar Győztek a szegediek közül Seregi, Hajdú, Peták és Mé szúrós. Most az egyik áldozat beszél — Utószó a Prónay-Ogyhöz — Még cikksorozatunk pe táján jártunk, amikor munkahelyemen, a Somogyi Könyvtárban, fölkeresett Prónay ék egyik megkínzott, de életben maradt áldozata. A 72 éves Tóth András kimerülten, sípoló lélegzettel ült le elém. A két emeletnyi magasság erősen kifárasztotta beteg szívét. Aztán lassan megcsillapodott a kapkodó légzés, a töredezett szavak mondatokká kerekültek, s kibontakozott belőlük a fehérterror egyik szegedi áldozatának élete tragédiája. Egyik rfagyapja cipész, másik takács volt, apja is cipész Lúgoson, az ottani szociáldemokrata párt elnöke. Tizenöt éves Tóth András 1905-ben, s már tevékeny tagja a szocialista mozgalomnak Krassó-Szörény megyében. 1907ben szabadult. Debrecenben, majd a fővárosban dolgozott. 1912. május 23-án, a vérvörös csütörtökön a Lehel téren rendőrkard döfölt lágyékába. Szegedi barátja, villanyszerelő társa segítette haza Szegedre. 1915-ben a Szegedi Villanytelep és Légszeszgyár, a gázgyár dolgozója lett. 1918-ban, amikor a munkásmozgalom föllendülőben volt, kollektív szerződést harcolt kl mint szakszervezeti vezető — gyári főbizalmi — a gyár dolgozói számára. Aztán jöttek a forradalmak a jobb jövő ígéretével. Am Szegeden hamarosan fölülkerekedett a régi világ. Tóth András is ott volt a nagy júniusi sztrájk szervezői között, színt vallva a Tanácsköztársasig mellett, s küzdve az ellenforradalmi erőkkel szemben. A sztrájk erőszakos letörése után a kollektív szerződés óta gyűlölt főbizalmit az elsők között bocsátotta el a gyár. De ez csak a bosszú kezdete volt... min I'I ni Tóth AndrjisI9l9.jul.27 én nakaKossuth Lajos sugárút 3. sz, alatti házban levő lakásán megbeszélést tartott a munkásszínpad vezetősége. Tóth András a munkásszínpad pénztárosa, felesége, Klimó Anna, a munkáselőadások lelkes szereplője. A töbhiekkel együtt azon tanakodtak, mitévők legyenek: a Berlini körúti laktanyából, amely a forradalom vívmányaként Munkásotthon lett, s melynek "homlokára- csak nemrég írta gyönyörű stanzáit a nagy költő, Juhász Gyula, ki akarták őket tenni az új urak. Amint később ki is lakoltatták őket. — Berontott az udvarra — adom át a szót Tóth Andrásnak — Bibó Dénes, Prónay különítményének főhadnagya, civil ruhában. Igazoltatta a jelenlevőket, majd engem magával hurcolt. Már a kapu alatt elkezdett ütni egy katonaruhás főhadnagy. Feleségem odaszaladt, meg akart védeni. Ez a tiszt teljes erővel gyomron vágta szegényt, összeesett. Az ütés tönkre is tette. Két év múlva a gyomorfekély megölte... Én föl akartam segíteni ájult feleségemet, de a kezem hátracsavarták és elvittek a Madách utcai konviktusba, Prónayék szálláshelyére. ta*h a* a* a* úgy meséli, hogy Tóth András ott Horthyval is találkozott. Ott lakott-e ő is, vagy csak alkalmilag járt éppen fogdmegjeinél, nem tudhatni. De •bemutatták- neki Tóth Andrást, miután már az arcát összeverték. — Akkor bevittek egy szobába és két felől kezdtek ütni gumibotokkal. A jobb fülem érte egy hatalmas ütés, összerogytam. Amikor magamhoz tértem, körülfogtak és rúgtak, ahol értek. A fejem, a vesém, mindenütt. Lehúzták a kabátomat, a kezemet hátrakötötték vékony zsineggel. Így vittek föl a padlásra — a pince, a "laboratórium-, úgy látszik, akkor még nem volt rendben az előző áldozatok után ... Egy hadnagy állt mellettem föltűzött szuronnyal, hogyha szöknék, leszúrhasson. Egy nagy gerendán ültem, s kértem, hogy a húsomba vágó madzagot vegye le, úgysem tudok megszökni. Persze, hasztalan. Én Kállay Miklósnak a nevével eddig még nem találkoztam a szegedi ellenforradalmi tisztek nevei közt, s nem szerepel a Prónay-különítmény névsorában sem. Tóth András utóbb, a francia detektívektől tudta meg kínzóinak nevét. S azt állítja, megnyomorítólnak egyike Kállay Miklós, a későbbi miniszterelnök volt. Így meséli: — Egyszer csak följött Kállay Miklós. Rám kiáltott, hogy álljak föl, mikor vele beszélek. Nagynehezen föltápászkodtam, erre ő a bal lábamra lépett, s az őrtől elvett puska tusával mellbe vágott. Hanyatt estem, s a bal lábam bokában kificamodott. Bár utóbb gipszbe rakták, nemcsak nyomait viselem holtig, de fájdalmaim is gyakran visszatérnek. Ahogy ráestem a gerendára, addig ütötte a mellem a puskával, míg véres hab nem jött a számon. Társait is hívta, azok is segítettek neki. Később kiderült, hogy az összes bordámat összetörték. — Csupa vér és veríték voltam, amikor levittek a "laboratóriumba-, a hideg pincébe. A kezem égett, a zsinór már bele volt dagadva a húsomba. Azzal vigasztaltak kínzóim, hogy legyek nyugodt, aki ide kerül, innen élve nem megy ki. Ott vannak a társaim a sarokban, éjfélkor velük együtt megyek a Tisza fenekére... — Odanéztem. Négy lábat láttam csupán. De mindent megértettem. Most következett a roshztI rátoszi hírességű vallató, Bibó Dénes, akinek módszereiről Prónay emlékirataiból már szerezhettünk némi ismeretet. Azt kérdezte Tóth Andrástól, miért pártolja A zsidókat? Az összevert ember csak annyit mert mondani, hogy •azok is olyan emberek, mint ml vagyunk-, s erre a földühödött Bibó úgy íejbevágta valami vastárggyal, hogy lefordult a székről. Megint elájult. Amikor magához tért, már nem folytathatták a vallatást. Tóth Andrásnak szerencséje volt. Vele egy házban lakott Etsy Emília, a kiváló szegedi színésznő, aki főként Juhász Gyula költeményeinek tolmácsolásával írta be nevét a magyar kultúra történetébe. A művésznő, amint szomszédjának elhurcolásáról értesült, szólt az ugyanabban a házban lakó francia századosnak. A franciák,. bár támogatták az ellenforradalmat, a fehérterror módszereit elítélték. S minthogy tisztjeik közt akadtak haladó gondolkodású, humanista elmék is, s bizonyára ilyen lehetett ez a kapitány, Tóth Andrást a francia parancsnokság kerestetni kezdte. Odaszóltak telefonon Prónayéknak, s bizonyára azt Is kilátásba helyezték, hogy meglátogatják a "laboratóriumot-. Erre elismerték, hogy elfogták Tóth Andrást, de — már hazaengedték. Ezért nem mertek eltenni láb alól — folytatja a halálra ítélt áldozat. — Lejöttek értem a pincébe, levették kezemről a zsineget, lemosták rólam a vért, s azt mondták, mehetek haza. Elindultam, de a lépcsőn összeestem. Az udvaron székre ültettek, hogy erőre kapjak, s elmehessek. Kállay még ott is fenyegetett, hogy a Tiszába vitet, s sokágú bikacsökkel verte a földagadt kezemet. Később Jött Léderer főhadnagy és két székely katona, meg egy civllruhás, ők kísértek haza. A civil karonfogott, úgy támogatott, a katonák hátul jöttek. Utánunk jött lassan egy teherautó. A Kossuth Lajos sugárúton, a házunk előtt kint állt az apám és néhány munkásbarátom. Odajöttek hozzám, átöleltek, s nem akartak tovább engedni. Erre az autó följött a járdára, Léderer meg elkiáltotta magát" "Fogd meg, dobd be!« De a katonák nem nyúltak hozzám. Léderer káromkodott, s elküldte az autót. •A civil azt mondta, neki paran csa van, hogy a francia parancs nokságra vigyen. Apám és bará taim velünk jöttek. Közben még is bevittek a Var utca 2. sz. h*z ba, a magyar tiszták rögtönítél: bíróságához, hogy írjak alá egj jegyzőkönyvet, melyben a fehé; tisztek ellen elkövetett atrocitáso kat vállalok magamra. Megtagad tam, s erre újból bezártak eg; szobába. Most azonban már nen féltem, mert barátaim biztattak hogy a franciák nem hagynak ; fehérek kezében. így is lett. Ejfé lett, mire a francia százados ér tem jött. — Amint hazaértem, Etsy E.ní lia férje, dr. Rapaport Samu, i francia kapitány jelenlétében meg vizsgált. Nem volt rajtam akkori hely, hogy az ujjukat oda tudtál volna tenni, ahol testem nem vol fekete. Fél évig beteg voltam utá na. s azóta' is, egész életembei sínylettem a végigélt kínzásokai Orvosi bizonyítvány JgJ hogy a Madách utcai "laborató riumban- elszenvedett béntalmal következtében Tóth András sú'.yo szívbajt kapott, majdnem mindéi belső szerve megsérült, bal láb, megnyomorodott, egész testet át járó izületi fájdalmakat szerzeti Azóta állandó orvosi kezelés alat áll. Gyárban munkát nem kapón ezért 1921-ben önálló kisiparo lett, villanyszerelő és liftjavíté 1952-ben — amikor a tisztiorvos bizonyítvány 100 százalékos mun lcaképtelennek nyilvánította! belépett a Vas- és Fémipari Ktsz be. Most ott portás, s letelvén i tíz év, nyugdíjba ls mehetne. D< hogy élhetne meg 96 éves, magá val is tehetetlen édesanyjával é ugyancsak súlyosan beteg, 64 éve második feleségével abból az 50i forintból, amit egy volt kisipara tízévi szövetkezeti tagság utál kaphat? Tóth András szocialista meggyő ződéséért szenvedett mártíromsá got. A mi társadalmunk, amely : Tóth Andrások vérének és verej tékének gyümölcseként születet meg, nem lehet hálátlan. Péter László t