Délmagyarország, 1962. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-06 / 130. szám

Szerda, 1962. június J3. 4 Sikeresen fejeződött be az ünnepi könyvhét Közel 400 ezer forint értékű könyvet vásároltak Szegeden ás a járásban Szegeden és a járás köz- keresen részt vett a MÉSZÖV ségeiben sikercsen zárult ls. idén ls a könyvhát. Az er- A szegedi Járásban szinte kölcsl és anyagi eredmények mindenüvé eljutott a egyaránt túlszárnyalták az könyv, előző évek könyvheteit. Min- a legkisebb községbe éppúgy, den túlzás nélkül elmond- mint a szétszórt tanyavilág­hntjuk, hogy nép ós iró iga- ba. Ennek megfelelő az ered­zán találkozott ezekben napokban, az ügynevezett fró—-olvasó-találkozókon, amilyeket Üzemekben, küz­ségehben és termelőszövet­kezetekben rendezlek, író—olvasó-talélkoaó volt a Szegedi Kenderfonógyúrban. a Szegedi Szalámigyárban, az Üjszegedi Kender- Lenszövő Vállalatnál, a Xl-es Autó­javító Vállalatnál, az Építők Művelődési Otthonában, to- Ugyancsak vábbá Zákányszéken, Ásott- nyel zárta mény is: több mint százezer forint értékű könyvet adtak el a járásban, 20 ezer forint­tal többet, mint tavaly. A Szegeden lemérhető eredményről a könyvesboltok forgalma ad tájékoztatást. A 205-ös «rámú könyves­bolt forgalma kerek 61 ezer forint volt nz ünnepi könyvhéten, egyharmaddal több mint tavaly. szép eredmény­a könyvhetet a halmon, Deszken, Marosié- Juhász Gyula Könyvesbolt lén, Tápén, Forráskűton és is, több mint 30 ezer forintos még sok más helyen. forgalommal. Tizenöt Szegedi iró és köl- A könyvesbolt üzemellátó tő Vett részt a könyvnapi részlege idén az ünnepi rendezvényeken, könyvhéten már 150 üzem­Irodalmi esteken, felolvasó ben rendezett árusítással üléseken, ankétokon. egybekötött időszaki és áll­Az új magyar irodalom landó jellegű könyvkiállítást, iránti megbecsülést kell lát- Éz nunk abban a tényben is, a hálózatbővítés megfelelő­hogy valamennyi író—olvasó- en párosult a jó könyv­találkozót megelőzően az ellátással, üzemek és a községek veze- S ennek tulajdonitható, hogy tői —^Igazgatók, párttitkárok, az üzemellátó könyvesbolt tanácselnökök — személye- több mint 200 ezer forintos sen fogadták az írókat, s forgalmat bonyolított le az hosszasan elbeszélgettek ve- ünnepi könyvhéten. Tehát lük. Igazi baráti kapcsolatok Szegeden és a járásban közel alakultak kí ezeken a be- 400 ezer forint értékű könyv szélgetéseken, amelyeknek Mt *L * eredményét bizonyára ké­sőbb művekben is lemérhet­jük majd. Elmondhatjuk, hogy az idei könyvhét mindvégig komoly társadalmi esemény volt vá­roson és falun egyaránt, s o rendező szervek lelkiismere­tesen végezték munkájukat. A Csongrád megyei könyv­tár szinte teljes apparátus­sal részt vett az ünnepi könyvhéten, s maga a könyvtárvezető szinte minden egyes alka­lommal meggyőződött, hogy zökkenőmentesen folynak-e a rendezvények. Az ünnepi könyvhét programjában si­Uis felüdülés Jól sikerült a Ki mit akar? műsoros est a Szegcdi Nemzeti Színházban A Televízió szombat esti műsora által meggyötört és megtöretett szegedi közön­ségnek kellemes felüdülést felentett a VIII. VIT tiszte­letére rendezett műsor hét­főn este a Szegedi Nemzeti Szinházban. Nem voltak itt se világszenzációk, nem is lehettek, azonban a műsor összeállítói és szerkesztői jól kihasználták a vegyes eszt­rádműsor műfajának változa­tos lehetőségeit, s a gyorsan pergő, friss tempójú és ro­konszenves szerénységű elő­adás valóban kellemes szóra­kozást jelentett a nézőknek. Felléptek a műsorban a Sze­gcdi Nemzeti Színház mü vészei, a Fiatalok Irodalmi Színpadának tagjai, a Városi Baletiiskola növendékei, az EDOSZ népi együttese, a tá­péi kisegyüttes, a Texlilmű vek tánccsoportja, a HOT zenekar —, annyian, hogy minden szereplőnek a nevet felsorolni, sajnos, nincs is helyünk. Viszont néhány ne vet kiemelni, úgy érezzük, igazságtalan lenne a többi nem említett szereplővel szemben, hiszen ebben a mű­sorban valóban mindenki tu­dása, tehetsége legjavát igye­kezett adni. Ezért a felsoro­lás helyett minden közremű­ködőnek köszönetet mon­dunk. Ugy hisszük, nyugod­tan hivatkozhatunk ebben a közönségre: mindenki egyet­érthet velünk abban, hogy ezt a szereplők nagyon meg­érdemlik. ö. L. Ahonnan kétezer növény magját küldik a világ minden tájára Negyvenéves a szegedi egyetemi botanikus kert Csak a közönségen múlik a Híradó Mozi véglegesítése A szegedi mozilátogató kö- mondása szerint az egyhó­zönség régi óhaja teljesült napos próbaidő jól bevált, amikor alig egy hónappá! mert hetenként a délelőtt 10­ezelótt a Fáklya Filmszín- tői délután 2 óráig tartó fo­ház keretében Híradó Mozit lyamatos előadásokat 1200— létesítettek, s egységes, 2 fo- 1300-án tekintették meg rint 50 filléres helyáron bár- Hangsúlyozta, hogy a kísér­ki megnézhette a legfrissebb leti időszakot meghosszabbí­magyar, világ- és sporthír- tották, s csak a közönségen adót múlik, hogy a híradó film­Nagy István, a Fáklya színház végleges működést Filmszínház igazgatója el- nyerjen. Dr. Győrffy István pro­fesszor 1922-ben Szeged vá­rostól telket kért, amely al­kalmas botanikus kert létesí­tésére. A város akkori veze­tői nem nagy jelentóséget tu­lajdonítva a kérésnek, Újsze­geden közműveket nélkülöző területet engedett át az egye­temnek. Az anyagi alap megteremtése Nehezek voltak a kezdeti évek. Anyagi támogatás és munkaerő nélkül tudomá­nyos munkáról szó sem le­hetett. Az anyagi alapot úgy teremtették meg, hogy az egész kertet feles művelésre adták ki, s kukoricát, zabot s más gazdasági növényeket termeltek. Csak 1930-ban épültek az első kezdetleges üvegházak és ásták meg a mostani indiai lótuszos tő medrét. Ekkor kezdődtek meg az úgynevezett fogatos gyűjtő napok. A környéket lovaskocsikkal járva szerez­ték be az elsó fontosabb nö­vényeket. Később nagyobb gyűjtő utak következtek a hortobágyi szikesekre, Er­délybe, a budai hegyekbe és a Kárpátokba. Nagyarányú fejlődés csak a felszabadulás után bonta­kozott ki. Ekkor vált világ­viszonylatban is egyre Is­mertebbé dr. Greguss Pál professzor igazgatásával a szegedi füvészkert, öntözhe­tővé tették, hogy aszályban se szenvedjenek kárt a csa­padékigényes növények. Az elmúlt öt évben lefektetett csatornahálózat ma már az egész húszholdas területre kiterjed. Csaknem egymillió forintos beruházással kor­szerű üvegházakat emeltek a trópu^ növényeknek. Itt gon­dozzák az értékes orchidea­gyűjteményt, amelyben száz­éves példányok is vannak. Hatezer látogató Negyven év alatt Szeged nevezetességévé nőtt az egye­temi füvészkert, amely a vá­rostól két kilométerre fek­szik ugyan, de ez a távolság a fejlődéssel együtt mindjob­ban csökken. Sokan keresik fel csoportosan és egyénileg. A látogatási rekordot a múlt év egyik nyári hónapja hoz­ta meg, amikor több mint hatezren fordultak meg az arborétumban. A nyári hó­napokban fokozott az érdek­lődés, mert ilyenkor a leg­több a látványosság: nyílnak a tigrisfoltos orchideák, a tündérrózsák és a legszebb virágok, az indiai lótuszok. A távolkeleti költészet oly sok­szor megénekelt virágai ha­zánkban csak itt láthatók, s Közép-Európában ez a legd sabb telepítés. Tíz holddal növelik Ahogy fejlődik az arbor tum, úgy bővülnek a külfc di kapcsolatok. A magcse 1932-ben kezdődött. Az el magjegyzék egy ívre volt 1 nyomtatva, s 279 növényfél séget tartalmazott, ma ped csaknem kétezer növéi magját küldik a világ mi den tájára, 225 külföldi b tanikus kertnek. A városi tanács és az egy tem legújabb tervei szeri: tovább fejlesztik, tíz holdd növelik a híres füvészkerté a szegediek és a vendége kedvelt kirándulóhelyét. a i v i SAKK i 1 i s Szép sikert ért el Rieger Ferenc, az SZVSE verseny­zője az országos bajnokság kecskeméti elődöntőjén. A versenyen Csongrád, Bács­Kiskun és Békés megyék 4— 4 versenyzője vett részt s Rieger mindvégig vezetve, veretlenül lett első. A ver­seny végeredménye: 1. Rie­ger Fcrcnc 8'/2, Nagy And­rás (Kecskeméti Vörös Me­teor) 8, 3. Bacsur Imre (Oros­házi Kinizsi) 7 ponttal. Utá­nuk következtek Marosi 7, Tószögi 6, Czúr 5, R. Kiss 5. Kádár 4'/„ Kalmár 4'/2. Sza­kács 4, Koszorús 3, és Búzás 3 ponttal. Az első két helye­zett tovább jutott az orszá­gos bajnokság középdöntőjé­be. • A városi úttörő-bajnoksá­gon 50 úttörő indult s az elő­döntök lebonyolítása után 12 versenyző jutott a döntőbe. Első lett Szabados Ferenc, második Komócsin Mihály, harmadik Kovács Béla (mindhárman a Zalka Máté ált. iskola tanulói), negyedik Erős János (Móra F. ált. isk.), ötödik Máró György (Zalka Máté ált. isk.). A verseny Garami > Emil úttörővezető irányítása me lett folyt le. M "to •ft Háü irtl §§§ Világos: Kd7, Hg7, Hfí gyalog: g8, (4). Sötét: Kg8, gyalogok: f< h6. (3). Világos indul s a harms dik lépésben mattot ac (Frőberg feladványa.) A múlt heti feladván megoldása: 1. Ha6, Ka4, : Vc3! • A megyei csapatbajnoko területi döntőjén vasárnap falemezgyár, a gyulai ME DOSZ csapatával játszott, i mérkőzést a gyulai csapa nyerte meg 7:5 aránybar Győztek a szegediek közül Seregi, Hajdú, Peták és Mé szúrós. Most az egyik áldozat beszél — Utószó a Prónay-Ogyhöz — Még cikksorozatunk pe táján jártunk, amikor munka­helyemen, a Somogyi Könyvtár­ban, fölkeresett Prónay ék egyik megkínzott, de életben maradt ál­dozata. A 72 éves Tóth András kimerülten, sípoló lélegzettel ült le elém. A két emeletnyi magas­ság erősen kifárasztotta beteg szívét. Aztán lassan megcsillapodott a kapkodó légzés, a töredezett sza­vak mondatokká kerekültek, s kibontakozott belőlük a fehérter­ror egyik szegedi áldozatának éle­te tragédiája. Egyik rfagyapja cipész, másik takács volt, apja is cipész Lúgo­son, az ottani szociáldemokrata párt elnöke. Tizenöt éves Tóth András 1905-ben, s már tevékeny tagja a szocialista mozgalomnak Krassó-Szörény megyében. 1907­ben szabadult. Debrecenben, majd a fővárosban dolgozott. 1912. má­jus 23-án, a vérvörös csütörtökön a Lehel téren rendőrkard döfölt lágyékába. Szegedi barátja, vil­lanyszerelő társa segítette haza Szegedre. 1915-ben a Szegedi Vil­lanytelep és Légszeszgyár, a gáz­gyár dolgozója lett. 1918-ban, ami­kor a munkásmozgalom föllendü­lőben volt, kollektív szerződést harcolt kl mint szakszervezeti ve­zető — gyári főbizalmi — a gyár dolgozói számára. Aztán jöttek a forradalmak a jobb jövő ígéretével. Am Szege­den hamarosan fölülkerekedett a régi világ. Tóth András is ott volt a nagy júniusi sztrájk szervezői között, színt vallva a Tanácsköz­társasig mellett, s küzdve az el­lenforradalmi erőkkel szemben. A sztrájk erőszakos letörése után a kollektív szerződés óta gyűlölt főbizalmit az elsők között bocsá­totta el a gyár. De ez csak a bosszú kezdete volt... min I'I ni Tóth Andrjis­I9l9.jul.27 én nakaKossuth Lajos sugárút 3. sz, alatti házban levő lakásán megbeszélést tartott a munkásszínpad vezetősége. Tóth András a munkásszínpad pénztárosa, felesége, Klimó An­na, a munkáselőadások lelkes sze­replője. A töbhiekkel együtt azon tanakodtak, mitévők legyenek: a Berlini körúti laktanyából, amely a forradalom vívmányaként Mun­kásotthon lett, s melynek "hom­lokára- csak nemrég írta gyönyö­rű stanzáit a nagy költő, Juhász Gyula, ki akarták őket tenni az új urak. Amint később ki is la­koltatták őket. — Berontott az udvarra — adom át a szót Tóth Andrásnak — Bi­bó Dénes, Prónay különítményé­nek főhadnagya, civil ruhában. Igazoltatta a jelenlevőket, majd engem magával hurcolt. Már a kapu alatt elkezdett ütni egy katonaruhás főhadnagy. Feleségem odaszaladt, meg akart védeni. Ez a tiszt teljes erővel gyomron vág­ta szegényt, összeesett. Az ütés tönkre is tette. Két év múlva a gyomorfekély megölte... Én föl akartam segíteni ájult felesége­met, de a kezem hátracsavarták és elvittek a Madách utcai kon­viktusba, Prónayék szálláshelyére. ta*h a* a* a* úgy meséli, hogy Tóth András ott Horthyval is találkozott. Ott lakott-e ő is, vagy csak alkalmilag járt éppen fogdmegjeinél, nem tudhatni. De •bemutatták- neki Tóth Andrást, miután már az arcát összeverték. — Akkor bevittek egy szobába és két felől kezdtek ütni gumi­botokkal. A jobb fülem érte egy hatalmas ütés, összerogytam. Ami­kor magamhoz tértem, körülfog­tak és rúgtak, ahol értek. A fe­jem, a vesém, mindenütt. Lehúz­ták a kabátomat, a kezemet hát­rakötötték vékony zsineggel. Így vittek föl a padlásra — a pince, a "laboratórium-, úgy látszik, ak­kor még nem volt rendben az előző áldozatok után ... Egy had­nagy állt mellettem föltűzött szu­ronnyal, hogyha szöknék, leszúr­hasson. Egy nagy gerendán ültem, s kértem, hogy a húsomba vágó madzagot vegye le, úgysem tudok megszökni. Persze, hasztalan. Én Kállay Miklósnak a nevé­vel eddig még nem találkoztam a szegedi ellenforradalmi tisztek nevei közt, s nem szerepel a Pró­nay-különítmény névsorában sem. Tóth András utóbb, a francia de­tektívektől tudta meg kínzóinak nevét. S azt állítja, megnyomo­rítólnak egyike Kállay Miklós, a későbbi miniszterelnök volt. Így meséli: — Egyszer csak följött Kállay Miklós. Rám kiáltott, hogy álljak föl, mikor vele beszélek. Nagyne­hezen föltápászkodtam, erre ő a bal lábamra lépett, s az őrtől el­vett puska tusával mellbe vágott. Hanyatt estem, s a bal lábam bo­kában kificamodott. Bár utóbb gipszbe rakták, nemcsak nyomait viselem holtig, de fájdalmaim is gyakran visszatérnek. Ahogy rá­estem a gerendára, addig ütötte a mellem a puskával, míg véres hab nem jött a számon. Társait is hívta, azok is segítettek neki. Később kiderült, hogy az összes bordámat összetörték. — Csupa vér és veríték vol­tam, amikor levittek a "laborató­riumba-, a hideg pincébe. A ke­zem égett, a zsinór már bele volt dagadva a húsomba. Azzal vigasz­taltak kínzóim, hogy legyek nyu­godt, aki ide kerül, innen élve nem megy ki. Ott vannak a tár­saim a sarokban, éjfélkor velük együtt megyek a Tisza fenekére... — Odanéztem. Négy lábat lát­tam csupán. De mindent megér­tettem. Most következett a roshztI rátoszi hírességű vallató, Bibó Dénes, akinek módszereiről Pró­nay emlékirataiból már szerezhet­tünk némi ismeretet. Azt kérdez­te Tóth Andrástól, miért pártolja A zsidókat? Az összevert ember csak annyit mert mondani, hogy •azok is olyan emberek, mint ml vagyunk-, s erre a földühödött Bibó úgy íejbevágta valami vas­tárggyal, hogy lefordult a székről. Megint elájult. Amikor magához tért, már nem folytathatták a vallatást. Tóth Andrásnak szerencséje volt. Vele egy házban lakott Etsy Emília, a kiváló szegedi színésznő, aki fő­ként Juhász Gyula költeményei­nek tolmácsolásával írta be nevét a magyar kultúra történetébe. A művésznő, amint szomszédjának elhurcolásáról értesült, szólt az ugyanabban a házban lakó fran­cia századosnak. A franciák,. bár támogatták az ellenforradalmat, a fehérterror módszereit elítélték. S minthogy tisztjeik közt akadtak haladó gondolkodású, humanista elmék is, s bizonyára ilyen lehe­tett ez a kapitány, Tóth Andrást a francia parancsnokság kerestet­ni kezdte. Odaszóltak telefonon Prónayéknak, s bizonyára azt Is kilátásba helyezték, hogy meglá­togatják a "laboratóriumot-. Erre elismerték, hogy elfogták Tóth Andrást, de — már hazaengedték. Ezért nem mertek eltenni láb alól — folytatja a halálra ítélt áldo­zat. — Lejöttek értem a pincébe, levették kezemről a zsineget, le­mosták rólam a vért, s azt mond­ták, mehetek haza. Elindultam, de a lépcsőn összeestem. Az ud­varon székre ültettek, hogy erőre kapjak, s elmehessek. Kállay még ott is fenyegetett, hogy a Tiszába vitet, s sokágú bikacsökkel verte a földagadt kezemet. Később Jött Léderer főhadnagy és két székely katona, meg egy civllruhás, ők kísértek haza. A civil karonfo­gott, úgy támogatott, a katonák hátul jöttek. Utánunk jött lassan egy teherautó. A Kossuth Lajos sugárúton, a házunk előtt kint állt az apám és néhány munkásbará­tom. Odajöttek hozzám, átöleltek, s nem akartak tovább engedni. Erre az autó följött a járdára, Lé­derer meg elkiáltotta magát" "Fogd meg, dobd be!« De a kato­nák nem nyúltak hozzám. Léderer káromkodott, s elküldte az autót. •A civil azt mondta, neki paran csa van, hogy a francia parancs nokságra vigyen. Apám és bará taim velünk jöttek. Közben még is bevittek a Var utca 2. sz. h*z ba, a magyar tiszták rögtönítél: bíróságához, hogy írjak alá egj jegyzőkönyvet, melyben a fehé; tisztek ellen elkövetett atrocitáso kat vállalok magamra. Megtagad tam, s erre újból bezártak eg; szobába. Most azonban már nen féltem, mert barátaim biztattak hogy a franciák nem hagynak ; fehérek kezében. így is lett. Ejfé lett, mire a francia százados ér tem jött. — Amint hazaértem, Etsy E.ní lia férje, dr. Rapaport Samu, i francia kapitány jelenlétében meg vizsgált. Nem volt rajtam akkori hely, hogy az ujjukat oda tudtál volna tenni, ahol testem nem vol fekete. Fél évig beteg voltam utá na. s azóta' is, egész életembei sínylettem a végigélt kínzásokai Orvosi bizonyítvány JgJ hogy a Madách utcai "laborató riumban- elszenvedett béntalmal következtében Tóth András sú'.yo szívbajt kapott, majdnem mindéi belső szerve megsérült, bal láb, megnyomorodott, egész testet át járó izületi fájdalmakat szerzeti Azóta állandó orvosi kezelés alat áll. Gyárban munkát nem kapón ezért 1921-ben önálló kisiparo lett, villanyszerelő és liftjavíté 1952-ben — amikor a tisztiorvos bizonyítvány 100 százalékos mun lcaképtelennek nyilvánította! ­belépett a Vas- és Fémipari Ktsz be. Most ott portás, s letelvén i tíz év, nyugdíjba ls mehetne. D< hogy élhetne meg 96 éves, magá val is tehetetlen édesanyjával é ugyancsak súlyosan beteg, 64 éve második feleségével abból az 50i forintból, amit egy volt kisipara tízévi szövetkezeti tagság utál kaphat? Tóth András szocialista meggyő ződéséért szenvedett mártíromsá got. A mi társadalmunk, amely : Tóth Andrások vérének és verej tékének gyümölcseként születet meg, nem lehet hálátlan. Péter László t

Next

/
Oldalképek
Tartalom