Délmagyarország, 1962. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-15 / 111. szám

Kedd, 1962. május 15. 2 „A genfi tárgyalások jól haladnak99 — jelentette ki Dean Arthur Dean, aki Genfben a véleményét, azt mondta, a les7.erelesi tárgyaláson az hogy ha az Egyesült Államok amerikai küldöttséget vezeti, befejezi nukleáris fegyver­hétfőn délelőtt jelentést tett kísérlet-sorozatát és esetleg Kennedy elnöknek. Utána a Szovjetunió is folytat ki­Dean újságíróknak kijelen- sérlet-sorozatot, lette, az az érzése, hogy „a . ,- . „ ,, . . , ... genfi tárgyalások kivételesen f Ie*k5r s°kkal kedve™bb jol haladnak és megvan a '~k2tLe*ye"neny lehetősége annak, hogy megkötesére. Ez a nyilatkozat meglehe* megfelelö egyezmény J3j- tősen nagy feltűnést keltett, Jön létre az atomfegyver- tekintettel azokra a hírekre, kísérletek betiltásáról*. amelyek Genfből érkeztek s amelyek skerint a tárgyalá­Amikor megkérdezték Dean- sok során semmiféle lénye­tói, hogy mire alapozza ezt gel előrehaladás nem történt. Átnyújtották az irodalmi és művészeti Lenin* díjakat Hétfőn a Kreml Szverd­lov-termében átnyújtották az 1962. évi irodalmi és művé­szeti Lenin-dijakat. Nyikolaj Tyihonov, a kivá­ló szovjet költő, a Lenin-díj odaítélő bizottság elnöke üd­vözölte a kitüntetetteket: Pet­rusz Brovka belorusz költőt, Kornyej Csukovszk ij írót, Emil Gilelsz zongoraművészt, Lev Kerbel szobrászt. Vlagyimir Favorszkij gra­fikusnak betegsége miatt la­kásán adták át a kitünte­tést, Eduardasz Mezselajtisz litván költőnek később nyújt­ják majd át. NDK párt­éi kormányküldöttség érkezett Prágába Walter Ulbrichtnak, a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága első tit­kárának, az NDK államta­nácsa elnökének vezetésével a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága és a csehszlovák kormány meg­hívására hétfőn délelőtt Prá­gába érkezett az NDK párt­ós kormányküldöttsége. A delegáció megérkezésekor Antonin Novotny és Walter Ulbricht mondott üdvözlő beszédet ' Külpolitikai hirek SOROKBAN i nak"fe"tisztelőinek! akiknek Merényletet kíséreltek meg Sukarnn elnök ellen. A gyil­kossági kísérlet sikertelen maradt. Sukarno elnök nem ! sérült meg, környezetének öt tagja azonban megsebe­sült. Az indonéz biztonsági szervek a merénylőt, aki a Dar U1 Iszlám elnevezésű ; szélsőséges nacionalista szer- í vezet tagja, letartoztatták. * .4 párizsi katonai törvény- ! szik előtt kedden kezdődik meg Raoul Salan bűnügyé­nek tárgyalása. A párizsi igazságügyi palotát, a bíró­sági tárgyalás színhelyét, erős rendőri készültség őrzi, a környéken tilos a gépko­csiknak állomásozniok. Gagarin kedden utazik el Bécsből Jurij Gagarin hétfőn dél- sel, hangos tapssal fogadták előtt Grazból visszaérkezett a várakozók a könyvesboltba Bécsbe. Délben feleségével érkező Gagarint, aki három­és Avtlov szovjet nagykövet- negy órán át fáradhatatlanul tel együtt Drimmel osztrák írta alá nevét, oktatásügyi miniszter ebéd- Ujabb autogram-osztás­jén vett részt, utána az oszt- ra került sor egy órával ké­rák tudományos akadémia sgbb a Hochstadtplatzi Glo­elnöksége meghívásának tett bus Kiadó könyvesboltjában, eleget. amely előtt több száz florids­Délután már két óra kö- dorfi ifjúmunkás leány és fiú rül sűrű sorokban gyülekez- várt a szovjet űrrepülőre, tek a bécsiek a Marla-Hil­ferstrasse egyik könyvkeres- "tój1 Yadfef adot a kedése előtt, mert híre ment, &0vtrtunió S Laykövet­hogy Gagarin autogramot gé°AJt D6CM na«yK0Vet ad azoknak a bécsi barátai- 8 ' Gagarin kedden délben a j eddig nem sikerült a közeié- Srhwechat-i repülőtérről ln­! be kerülniük. duló különgépen visszatér Baráti közvetlen ünneplés- Moszkvába. ötévi börtönre ítélték Milovan Gyilaszt Hétfőn reggel nyolc óra- tartalmaz, olyan tényeket kor a belgrádi kerületi bíró- hozott nyilvánosságra, ame­ságon megkezdődött Milovan lyekhez Gyilasz még akkor Gyilasz, egykori jugoszláv jutott, amikor felelős állami alelnök újabb perének tár- és párttisztséget töltött be. gyalusa. Héfőn este a Szerb Nép­A tárgyalás kezdetén részt köztársaság belgrádi kerületi vehettek külföldi újságírók bírósága ötévi börtönre ítél­' is Az ülés megnyitása után te Milovan Gyilaszt. az államügyész kérte, hogy a pert nyilvánítsák titkosnak, mert a volt alelnök ellen emelt vádak államtitkokra vonatkoznak. 1955 januárja óta most negyedszer indítottak politi­kai pert Gyilasz ellen. 1955 januárjában államellenes írások közzététele miatt más­fél évi börtönbüntetést ka­pott. 1956 őszén háromévi, 1957-ben pedig kilencévi fegyházra Ítélték Jugoszlávia ellenes propagandáért. Ta­valy januárbon kegyelmet kapott azzal a feltétellel, hogy a jövőben tartózkodni fog politikai megnyilatkozá­soktól. Jelenleg azzal vádolják, hogy megjelentetés végett „Beszélgetések Sztálinnal* címmel kéziratot juttatott el New York-i könyvkiadó cég­nek és ez bizalmas adatokat Törökországban elhalasztották az amnesztia kibocsátását Törökországban a Köztar- tagjai nyolcórás ülést tar­sasági Néppárt és az Igaz- tottak, ezután közleményt ságpárt képviselői tenácsko- adtak ki, amely bejelenti, sásra ültek össze. Az igaz- hogy amnesztiarendelet kibo­ságpárt szorgalmazta, hogy a csátására csak az év végén kormány júniusban adjon kerülhet sor. Az Igazságpárt amnesztiát a bukott Mende- hozzájárult ahhoz, hogy az resz-rendszer amnesztia időpontját maga a börtönbüntetésre ítélt ve- kormány határpzza meg. _ zető politikusainak. Amnesztiát 1962. október Vasárnap este a kormány 29. előtt nem hirdetnek. A kibocsátott kormányköz­lemény hangsúlyozza, hogy az amnesztia-kérdés rende­zése előtt számos fontos gaz­gasági intézkedést kell meg­valósítani, amelyek minden­nél fontosabbak. A közlemény szerint a négy vezető párt képviselőinek össze kell ülniök és meg kell találniok annak módját, hogy az amnesztia-kérdés a jövő­ben ne legyen politikai vi­szálykodás tárgya. „Reng a föld Spanyolországban K ezdetben tizennyolcez­ren hagyták abba a munkát, majd har­mincezren, azután ötvenez­ren. Pillanatnyilag már száz­ezernél is jóval több bányász, vasmunkás, textil- és gép­ipari dolgozó sztrájkol Spa­nyolországban, 'hogy kikény­szerítse a kormánytól a lét­minimumot jelentő béreme­lést. A Franco-kormány több minisztertanácsi ülés után meg is ígérte a követelés tel­jesítését, de az ígéretet szen­tesítő kormányrendelet még nem jelent meg a madridi hivatalos lapban. Addig pe­dig a sztrájkolok nem haj­landók felvenni a munkát. Voltaképpen milyen köve­telésről van szó, amely most már a világközvélemény fi­gyelmét és érdeklődését is felkeltette, és amely a rob­banásig feszítette a spanyol­országi belpolitikai helyze­tet? Április 6-án az észak-spa­nyolországi Ovideóban, az andalúziai bányavidék fel­legvárában sztrájkbalépő bá­nyászok azt követelték, hogy a kormány napi 150 pezeta bért biztosítson számukra. Ez az összeg, átszámítva, napi 75 forintot, illetve heti 450 forintot tesz ki, ami a legnehezebb munkát végző bányászok esetében valóban szerény követelés. Jellemző azonban a Franco­rendszer politikájára, hogy eddig még ezt a minimális bért sem volt hajlandó ga­rantálni a bányászoknak. E magatartását a Franco-kor­mány arra építi, hogy most is megteheti azt, amit 1951­ben a barcelónai, az 1957— 58. évi madridi, majd az azt követő asturiai sztrájk al­kalmával szinte gyakorlattá telt, azt, hogy a sztrájk ve­zetőinek letartóztatásával és á rendkívüli állapot kihirde­tésével a munkához való visszatérésre kényszéríthetit' dolgozókat. Pedig a New­York. Times című vezető amerikai lap madridi tudó­sítója is kénytelen elismerni, hogy ezt a sztrájkot nem lesz könnyű a már említett módszerekkel felszámolni, annál kevésbé, 'mert „a vál­lalkozók nagy profitja mel­lett a munkabérek évek óta igen alacsonyan maradtak*. E z tehát a dolgok lé­nyege, s ez az állapot immár 5 éve áll fenn. A Franco-kormány -befa­gyasztotta- a béreket, viszont az angol, az amerikai, a francia és újabban a nyugat­német tőkebeáramlás szá­mára páratlanul kedvező le­hetőségeket biztosított. Ez az akció az elmúlt évben érte el tetőfokát, amikor az úgy­nevezett „stabilizációs és fej­lesztési program* keretében a külföldi vállalatok min­den eddiginél kedvezőbb koncessziókhoz jutottak. Ugyanakkor a pezeta deval­válásával elviselhetetlenül alacsonnyá vált a bérek vá­sárlóereje. A vasutasok heti keresete például 268—400 pe­so, egynegyede a francia vasutasok átlagkeresetének, pedig nem is a vasutasok a legrosszabbul fizetett spa­nyol dolgozók. A spanyolországi sztrájk jelentősége nem csupán az, hogy százezernél is több munkás vesz részt benne, ha­nem az, hogy az így előállt szén- és acélhiány mind több iparág működését ne­hezíti meg, illetve teszi teljesen lehetetlenné. Emel­lett a spanyol bányá­szati cikkek: az 50 százalé­kos vasérc, a legkülönbözőbb színesfémek a spanyol export jelentős hányadát adják, s kiesésük érzékenyen érinti az amúgyis kedvezőtlen gazda­sági mérleget. Már 1960-ban is két szá­zalékkal csökkent Spanyol­országban a bruttó nem­zeti termelés, és emellett a kormány 16 százalékkal lépte túl a költségvetést. Ez az irányzat 1961-ben is to­vább tartott, de hivatalos adatok híján nem lehet fel­mérni a tényleges helyzetet. A New York Times idézett kommentárjának további ré­sze azonban arról számol be, hogy az ország iparának pan­gása következtében fokozó­dott a munkanélküliség, bór e tényt a kormány hivata­losan elkendőzni igyekszik. 1960-ban a spanyol export 45 százaléka az Európai Kö­zös Piac hat orszáRába — Franciaországba, Olaszor­szágba. Nyugat-Németor­szágba. Hollandiába, Belgi­umba és Luxembourgba — irányult. 196J-ben — és ez az irányzat ebben és az el­következő évben még csak folytatódik — ezek az or­szágok már lényegesen ke­vesebb spanyol exportcik­ket — színesfémet, vegyipari nyersanyagot, továbbá cit­romot. narancsot, bort és mazsolát — vesznek át, ez pedig beláthatatlan követ­kezményekkel jár a spa­nyol gazdasági életre. Ezek a nehézségek még na­gyobbak, ha figyelembe vesz­szük, hogy a megművelt földteriilet 53 százaléka az egyházé és a nagybirtokoso­ké, és hogy Európában Spa­nyolországban a legrosszabb a mezőgazdaság gépesítettsé­gi foka: 648 hektárra jut egy traktor. A Franco-rendszer — amely ez év márciusában „ünnepelte* hatalomra jutá­sának 25. évfordulóját — fe­lett tehát gyűlnek a vihar­felhők. Jellemző, hogy még az egyház is szükségesnek látta, hogy a sztrájkolok mellett foglaljon állást. A madridi »Ecclesia« című ka­tolikus hetilap legutóbbi számában védelmébe vette a sztrájkjogot, amelyet „ke­resztény jognak* minősít, és olyan harchoz' hasonlítja, amelyet egy nemzet végső érvként érvényesíthet, ha jogait lábbal tiporják. Ez természetesen nem jelenti az egyház szembefordulását Franco rendszerével, még­is — madridi kormány­körök szerint is — figyel­meztető jelnek tekinthető. K özben semmi jel sem utal arra, hogy a Franco-kormány fi­gyelembe venné a bel- és külpolitikai realitásokat. Gazdaságpolitikájában vál­tozatlanul csak a nagytöke érdekeire van tekintettel, külpolitikai téren pedig egy­re gyakrabban kerül szembe még az Egyesült Államok álláspontjával is. Az ABC című, legnagyobb példány­számú madridi lap, amely a kormány szócsöve, egyik számában élesen kirohant az Egyesült Államok ellen, s gyávasággal, durvasággal, mohósággal és dekadenciával vádolta Washingtont. Az érdekesség ebben csupán az. hogy mindezt az a rezsim állítja, amely éppen az Egye­sült Államoknak köszönheti létét. Nemcsak azért. mert az amerikai államférfiak az utóbbi esztendőkben látoga­tást tesznek Spanyolország­ban — 1960-ban Eisenho­wer, 1961 decemberében pe­dig Rusk külügyminiszter kereste fel hivatalosan is Madridot —, hanem legfő­képpen azért, mert az Egye­sült Államok eddig csaknem másfélmilliárd dolláp segélyt nyújtott Franco »generalis:­szimusznak*. lehetővé téve, hogy az átmentse létét. A hála tehát nem eré­nye Francónak, a lo­gikus gondolkodás — huszonöt éves múltja bizo­nyítja mindezt — még ke­vésbé. A spanyol munkások mindinkább szélesedő és példátlanul következetes, immár hat hete tartó sztrájkja minden eddiginél jobban bizonyította a Fran­co-rendszer tarthatatlan hely­zetét és azt a veszélyt, ame­lyet e rendszer jelent a spa­nyol néppel és a világ biz­tonságával szemben. Perényi István Folytatódik a spanyol sztrájk UNCLE SAM t8—40 íves korig férfi munkavállalókat, valamint 14—18 éves korig női fiatalkorú munkavállalókat felvesz a Szegedi Kenderfonógyár. Csak szegedi lakosok Je­lentkezzenek. Talán nincs a világnak egyetlen karikaturistája sem, aki még ne rajzolta volna le. Ez a figura jelképezi az USA imperialista törekvéseit, a jótékonyság álarca mögé bujt hatalmi nyerészkedést. De vajon csak a karikaturisták szüleménye-e Uncle Sam, azaz ahogyan mi mondjuk, Samu bácsi? Vagy volt-e va­lami alapja annak, hogy ép­pen így ábrázolják gúnyraj­zokon az Egyesült Államo­kat? A Keuter hírügynökség megállapítása szerint ez u bizonyos Samu bácsi létező személy volt. a múlt század elején élt. És vajon mivel foglalkozott? Nem mással, mint katonai szállításokkal. A karikaturisták nem is vá­laszthattak volna jobb fi­gurát az Egyesült Államok politikájának jellemzésére, mint éppen egy hadsereg­szállítót hogy „Samu természetesen várva várták Wilson urat. a gyéren érkező szállítmá- bácsi*. nyokat és nagyon örültek, így született meg a karika­amikor végre megkapták túrákból ma már közismert húsadagjukat. Egyszer — a Uncle Sam, a hadseregszál­Ezt a bizonyos üzletembert több napig tartó „bőjt* kö- btó, aki a háborúkon szeret Sámuel Wilson-nak hívták. „„ .. , meggazdagodni. Most 150 év­Az 1812-es angol-amerikai zepotte ~ az egylk katona vei azután, hogy Sámuel háború idején Wilson úr hús- tréfából azt mondta: „Jöhet- wilson urat a célba találó sal látta el az Egyesült Al- ne már az Uncle Sam cso- gúny berepítette a történe­lamok harcoló csapatait A magja' « A többi katoná- lembe, Uncle Sam szerepe csomagokra mindig a követ- • . , us ö . még mindig a régi, csak a kező rövidítést írta rá: US nak me~tetszett az us rovi- portéká| v41toztak: a marha­(United Stntes=Egyesült Al- dítesenek ez a változata, s hús mellé hidrogénbombát lamok). Az ehes katonák azóta mindig ugy emlegették is szállít... Már egy hét telt el- azóta, hogy Franco diktátor az or­szág három északi tartomá­nyában, Asturlában, Blsca­yában és Guipuscioaban — amely a spanyol sztrájkmoz­galom közDontja — kihir­dette a rendkívüli állapotot. A kegyetlen intézkedések el­lenére azonban tovább tart a bányászok és munkások sztrájkmozgalma. Most már a nyugati hírügynökségek és lapok tudósitói is egyönte­tűen elismerik, semmiesetre sem igaz a kormánynak az az állítása, hogy a sztrájkolók töme­gesen térnek vissza mun­kahelyükre. Még azok is, akik egyik nap felvették a munkát, a másik nap már ismét a sztrájkolók között vannak. A hétfői hírügynökségi je­lentések a következőképpen számolnak be a sztrájk tor vábbter J edésérőL A Madridtól délre levő La Mancha-ban 8000 bányász szüntette be a munkát. A penarroyal bányában hétszázan rendeztek ülő­sztrájkot. A Rio Tinto-i bányavidé­ken változatlanul tart a sok ezer bányász sztrájkja. Az AP értesülése szerint a bá­nyavállalkozókhoz tartozó más üzemek munkásai beje­lentették, hogy a sztrájkoló bányászokkal való rokon­szenvük kifejezésére ők is beszüntetik a munkát. A UPI hangsúlyozza, ha­bár a szakszervezetek veze­tői azt állítják, hogy a sztrájk kifejezetten gazdasági jel­legű, a munkabeszüntetés terje­delme arra mutat, hogy nagyon Is politikai jellegű mozgalomról van szé. Világszerte egyre többen fejezik ki szolidaritásukat a sztrájkoló spanyol munká­sokkal. Kalózhajó támadása Az Egyesült Allamok-beli Miamiban vállalat alakult, amelynek hivatalos célja: embercsempészet Kubából. Vasárnap este a Kuba északi partvidékén fekvő Santa Cruz Del Norte köze­lében ismeretlen felségjelzé­se naszád jelent meg, amely tüzet nyitott egy Havanna fe­lé tartó kubai őrhajóra. A kalózhajó támadásának a ku­bai őrhajó személyzete közül három halálos és öt súlyo­san sebesült áldozata van

Next

/
Oldalképek
Tartalom