Délmagyarország, 1962. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-15 / 111. szám

Kedd, 1962. május 15. 2 „A genfi tárgyalások jól haladnak99 — jelentette ki Dean Arthur Dean, aki Genfben a véleményét, azt mondta, a les7.erelesi tárgyaláson az hogy ha az Egyesült Államok amerikai küldöttséget vezeti, befejezi nukleáris fegyverhétfőn délelőtt jelentést tett kísérlet-sorozatát és esetleg Kennedy elnöknek. Utána a Szovjetunió is folytat kiDean újságíróknak kijelen- sérlet-sorozatot, lette, az az érzése, hogy „a . ,- . „ ,, . . , ... genfi tárgyalások kivételesen f Ie*k5r s°kkal kedve™bb jol haladnak és megvan a '~k2tLe*ye"neny lehetősége annak, hogy megkötesére. Ez a nyilatkozat meglehe* megfelelö egyezmény J3j- tősen nagy feltűnést keltett, Jön létre az atomfegyver- tekintettel azokra a hírekre, kísérletek betiltásáról*. amelyek Genfből érkeztek s amelyek skerint a tárgyaláAmikor megkérdezték Dean- sok során semmiféle lényetói, hogy mire alapozza ezt gel előrehaladás nem történt. Átnyújtották az irodalmi és művészeti Lenin* díjakat Hétfőn a Kreml Szverdlov-termében átnyújtották az 1962. évi irodalmi és művészeti Lenin-dijakat. Nyikolaj Tyihonov, a kiváló szovjet költő, a Lenin-díj odaítélő bizottság elnöke üdvözölte a kitüntetetteket: Petrusz Brovka belorusz költőt, Kornyej Csukovszk ij írót, Emil Gilelsz zongoraművészt, Lev Kerbel szobrászt. Vlagyimir Favorszkij grafikusnak betegsége miatt lakásán adták át a kitüntetést, Eduardasz Mezselajtisz litván költőnek később nyújtják majd át. NDK pártéi kormányküldöttség érkezett Prágába Walter Ulbrichtnak, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága első titkárának, az NDK államtanácsa elnökének vezetésével a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága és a csehszlovák kormány meghívására hétfőn délelőtt Prágába érkezett az NDK pártós kormányküldöttsége. A delegáció megérkezésekor Antonin Novotny és Walter Ulbricht mondott üdvözlő beszédet ' Külpolitikai hirek SOROKBAN i nak"fe"tisztelőinek! akiknek Merényletet kíséreltek meg Sukarnn elnök ellen. A gyilkossági kísérlet sikertelen maradt. Sukarno elnök nem ! sérült meg, környezetének öt tagja azonban megsebesült. Az indonéz biztonsági szervek a merénylőt, aki a Dar U1 Iszlám elnevezésű ; szélsőséges nacionalista szer- í vezet tagja, letartoztatták. * .4 párizsi katonai törvény- ! szik előtt kedden kezdődik meg Raoul Salan bűnügyének tárgyalása. A párizsi igazságügyi palotát, a bírósági tárgyalás színhelyét, erős rendőri készültség őrzi, a környéken tilos a gépkocsiknak állomásozniok. Gagarin kedden utazik el Bécsből Jurij Gagarin hétfőn dél- sel, hangos tapssal fogadták előtt Grazból visszaérkezett a várakozók a könyvesboltba Bécsbe. Délben feleségével érkező Gagarint, aki háromés Avtlov szovjet nagykövet- negy órán át fáradhatatlanul tel együtt Drimmel osztrák írta alá nevét, oktatásügyi miniszter ebéd- Ujabb autogram-osztásjén vett részt, utána az oszt- ra került sor egy órával kérák tudományos akadémia sgbb a Hochstadtplatzi Gloelnöksége meghívásának tett bus Kiadó könyvesboltjában, eleget. amely előtt több száz floridsDélután már két óra kö- dorfi ifjúmunkás leány és fiú rül sűrű sorokban gyülekez- várt a szovjet űrrepülőre, tek a bécsiek a Marla-Hilferstrasse egyik könyvkeres- "tój1 Yadfef adot a kedése előtt, mert híre ment, &0vtrtunió S Laykövethogy Gagarin autogramot gé°AJt D6CM na«yK0Vet ad azoknak a bécsi barátai- 8 ' Gagarin kedden délben a j eddig nem sikerült a közeié- Srhwechat-i repülőtérről ln! be kerülniük. duló különgépen visszatér Baráti közvetlen ünneplés- Moszkvába. ötévi börtönre ítélték Milovan Gyilaszt Hétfőn reggel nyolc óra- tartalmaz, olyan tényeket kor a belgrádi kerületi bíró- hozott nyilvánosságra, ameságon megkezdődött Milovan lyekhez Gyilasz még akkor Gyilasz, egykori jugoszláv jutott, amikor felelős állami alelnök újabb perének tár- és párttisztséget töltött be. gyalusa. Héfőn este a Szerb NépA tárgyalás kezdetén részt köztársaság belgrádi kerületi vehettek külföldi újságírók bírósága ötévi börtönre ítél' is Az ülés megnyitása után te Milovan Gyilaszt. az államügyész kérte, hogy a pert nyilvánítsák titkosnak, mert a volt alelnök ellen emelt vádak államtitkokra vonatkoznak. 1955 januárja óta most negyedszer indítottak politikai pert Gyilasz ellen. 1955 januárjában államellenes írások közzététele miatt másfél évi börtönbüntetést kapott. 1956 őszén háromévi, 1957-ben pedig kilencévi fegyházra Ítélték Jugoszlávia ellenes propagandáért. Tavaly januárbon kegyelmet kapott azzal a feltétellel, hogy a jövőben tartózkodni fog politikai megnyilatkozásoktól. Jelenleg azzal vádolják, hogy megjelentetés végett „Beszélgetések Sztálinnal* címmel kéziratot juttatott el New York-i könyvkiadó cégnek és ez bizalmas adatokat Törökországban elhalasztották az amnesztia kibocsátását Törökországban a Köztar- tagjai nyolcórás ülést tarsasági Néppárt és az Igaz- tottak, ezután közleményt ságpárt képviselői tenácsko- adtak ki, amely bejelenti, sásra ültek össze. Az igaz- hogy amnesztiarendelet kiboságpárt szorgalmazta, hogy a csátására csak az év végén kormány júniusban adjon kerülhet sor. Az Igazságpárt amnesztiát a bukott Mende- hozzájárult ahhoz, hogy az resz-rendszer amnesztia időpontját maga a börtönbüntetésre ítélt ve- kormány határpzza meg. _ zető politikusainak. Amnesztiát 1962. október Vasárnap este a kormány 29. előtt nem hirdetnek. A kibocsátott kormányközlemény hangsúlyozza, hogy az amnesztia-kérdés rendezése előtt számos fontos gazgasági intézkedést kell megvalósítani, amelyek mindennél fontosabbak. A közlemény szerint a négy vezető párt képviselőinek össze kell ülniök és meg kell találniok annak módját, hogy az amnesztia-kérdés a jövőben ne legyen politikai viszálykodás tárgya. „Reng a föld Spanyolországban K ezdetben tizennyolcezren hagyták abba a munkát, majd harmincezren, azután ötvenezren. Pillanatnyilag már százezernél is jóval több bányász, vasmunkás, textil- és gépipari dolgozó sztrájkol Spanyolországban, 'hogy kikényszerítse a kormánytól a létminimumot jelentő béremelést. A Franco-kormány több minisztertanácsi ülés után meg is ígérte a követelés teljesítését, de az ígéretet szentesítő kormányrendelet még nem jelent meg a madridi hivatalos lapban. Addig pedig a sztrájkolok nem hajlandók felvenni a munkát. Voltaképpen milyen követelésről van szó, amely most már a világközvélemény figyelmét és érdeklődését is felkeltette, és amely a robbanásig feszítette a spanyolországi belpolitikai helyzetet? Április 6-án az észak-spanyolországi Ovideóban, az andalúziai bányavidék fellegvárában sztrájkbalépő bányászok azt követelték, hogy a kormány napi 150 pezeta bért biztosítson számukra. Ez az összeg, átszámítva, napi 75 forintot, illetve heti 450 forintot tesz ki, ami a legnehezebb munkát végző bányászok esetében valóban szerény követelés. Jellemző azonban a Francorendszer politikájára, hogy eddig még ezt a minimális bért sem volt hajlandó garantálni a bányászoknak. E magatartását a Franco-kormány arra építi, hogy most is megteheti azt, amit 1951ben a barcelónai, az 1957— 58. évi madridi, majd az azt követő asturiai sztrájk alkalmával szinte gyakorlattá telt, azt, hogy a sztrájk vezetőinek letartóztatásával és á rendkívüli állapot kihirdetésével a munkához való visszatérésre kényszéríthetit' dolgozókat. Pedig a NewYork. Times című vezető amerikai lap madridi tudósítója is kénytelen elismerni, hogy ezt a sztrájkot nem lesz könnyű a már említett módszerekkel felszámolni, annál kevésbé, 'mert „a vállalkozók nagy profitja mellett a munkabérek évek óta igen alacsonyan maradtak*. E

z tehát a dolgok lényege, s ez az állapot immár 5 éve áll fenn. A Franco-kormány -befagyasztotta- a béreket, viszont az angol, az amerikai, a francia és újabban a nyugatnémet tőkebeáramlás számára páratlanul kedvező lehetőségeket biztosított. Ez az akció az elmúlt évben érte el tetőfokát, amikor az úgynevezett „stabilizációs és fejlesztési program* keretében a külföldi vállalatok minden eddiginél kedvezőbb koncessziókhoz jutottak. Ugyanakkor a pezeta devalválásával elviselhetetlenül alacsonnyá vált a bérek vásárlóereje. A vasutasok heti keresete például 268—400 peso, egynegyede a francia vasutasok átlagkeresetének, pedig nem is a vasutasok a legrosszabbul fizetett spanyol dolgozók. A spanyolországi sztrájk jelentősége nem csupán az, hogy százezernél is több munkás vesz részt benne, hanem az, hogy az így előállt szén- és acélhiány mind több iparág működését nehezíti meg, illetve teszi teljesen lehetetlenné. Emellett a spanyol bányászati cikkek: az 50 százalékos vasérc, a legkülönbözőbb színesfémek a spanyol export jelentős hányadát adják, s kiesésük érzékenyen érinti az amúgyis kedvezőtlen gazdasági mérleget. Már 1960-ban is két százalékkal csökkent Spanyolországban a bruttó nemzeti termelés, és emellett a kormány 16 százalékkal lépte túl a költségvetést. Ez az irányzat 1961-ben is tovább tartott, de hivatalos adatok híján nem lehet felmérni a tényleges helyzetet. A New York Times idézett kommentárjának további része azonban arról számol be, hogy az ország iparának pangása következtében fokozódott a munkanélküliség, bór e tényt a kormány hivatalosan elkendőzni igyekszik. 1960-ban a spanyol export 45 százaléka az Európai Közös Piac hat orszáRába — Franciaországba, Olaszországba. Nyugat-Németországba. Hollandiába, Belgiumba és Luxembourgba — irányult. 196J-ben — és ez az irányzat ebben és az elkövetkező évben még csak folytatódik — ezek az országok már lényegesen kevesebb spanyol exportcikket — színesfémet, vegyipari nyersanyagot, továbbá citromot. narancsot, bort és mazsolát — vesznek át, ez pedig beláthatatlan következményekkel jár a spanyol gazdasági életre. Ezek a nehézségek még nagyobbak, ha figyelembe veszszük, hogy a megművelt földteriilet 53 százaléka az egyházé és a nagybirtokosoké, és hogy Európában Spanyolországban a legrosszabb a mezőgazdaság gépesítettségi foka: 648 hektárra jut egy traktor. A Franco-rendszer — amely ez év márciusában „ünnepelte* hatalomra jutásának 25. évfordulóját — felett tehát gyűlnek a viharfelhők. Jellemző, hogy még az egyház is szükségesnek látta, hogy a sztrájkolok mellett foglaljon állást. A madridi »Ecclesia« című katolikus hetilap legutóbbi számában védelmébe vette a sztrájkjogot, amelyet „keresztény jognak* minősít, és olyan harchoz' hasonlítja, amelyet egy nemzet végső érvként érvényesíthet, ha jogait lábbal tiporják. Ez természetesen nem jelenti az egyház szembefordulását Franco rendszerével, mégis — madridi kormánykörök szerint is — figyelmeztető jelnek tekinthető. K

özben semmi jel sem utal arra, hogy a Franco-kormány figyelembe venné a bel- és külpolitikai realitásokat. Gazdaságpolitikájában változatlanul csak a nagytöke érdekeire van tekintettel, külpolitikai téren pedig egyre gyakrabban kerül szembe még az Egyesült Államok álláspontjával is. Az ABC című, legnagyobb példányszámú madridi lap, amely a kormány szócsöve, egyik számában élesen kirohant az Egyesült Államok ellen, s gyávasággal, durvasággal, mohósággal és dekadenciával vádolta Washingtont. Az érdekesség ebben csupán az. hogy mindezt az a rezsim állítja, amely éppen az Egyesült Államoknak köszönheti létét. Nemcsak azért. mert az amerikai államférfiak az utóbbi esztendőkben látogatást tesznek Spanyolországban — 1960-ban Eisenhower, 1961 decemberében pedig Rusk külügyminiszter kereste fel hivatalosan is Madridot —, hanem legfőképpen azért, mert az Egyesült Államok eddig csaknem másfélmilliárd dolláp segélyt nyújtott Franco »generalis:szimusznak*. lehetővé téve, hogy az átmentse létét. A

hála tehát nem erénye Francónak, a logikus gondolkodás — huszonöt éves múltja bizonyítja mindezt — még kevésbé. A spanyol munkások mindinkább szélesedő és példátlanul következetes, immár hat hete tartó sztrájkja minden eddiginél jobban bizonyította a Franco-rendszer tarthatatlan helyzetét és azt a veszélyt, amelyet e rendszer jelent a spanyol néppel és a világ biztonságával szemben. Perényi István Folytatódik a spanyol sztrájk UNCLE SAM t8—40 íves korig férfi munkavállalókat, valamint 14—18 éves korig női fiatalkorú munkavállalókat felvesz a Szegedi Kenderfonógyár. Csak szegedi lakosok Jelentkezzenek. Talán nincs a világnak egyetlen karikaturistája sem, aki még ne rajzolta volna le. Ez a figura jelképezi az USA imperialista törekvéseit, a jótékonyság álarca mögé bujt hatalmi nyerészkedést. De vajon csak a karikaturisták szüleménye-e Uncle Sam, azaz ahogyan mi mondjuk, Samu bácsi? Vagy volt-e valami alapja annak, hogy éppen így ábrázolják gúnyrajzokon az Egyesült Államokat? A Keuter hírügynökség megállapítása szerint ez u bizonyos Samu bácsi létező személy volt. a múlt század elején élt. És vajon mivel foglalkozott? Nem mással, mint katonai szállításokkal. A karikaturisták nem is választhattak volna jobb figurát az Egyesült Államok politikájának jellemzésére, mint éppen egy hadseregszállítót hogy „Samu természetesen várva várták Wilson urat. a gyéren érkező szállítmá- bácsi*. nyokat és nagyon örültek, így született meg a karikaamikor végre megkapták túrákból ma már közismert húsadagjukat. Egyszer — a Uncle Sam, a hadseregszálEzt a bizonyos üzletembert több napig tartó „bőjt* kö- btó, aki a háborúkon szeret Sámuel Wilson-nak hívták. „„ .. , meggazdagodni. Most 150 évAz 1812-es angol-amerikai zepotte ~ az egylk katona vei azután, hogy Sámuel háború idején Wilson úr hús- tréfából azt mondta: „Jöhet- wilson urat a célba találó sal látta el az Egyesült Al- ne már az Uncle Sam cso- gúny berepítette a történelamok harcoló csapatait A magja' « A többi katoná- lembe, Uncle Sam szerepe csomagokra mindig a követ- • . , us ö . még mindig a régi, csak a kező rövidítést írta rá: US nak me~tetszett az us rovi- portéká| v41toztak: a marha(United Stntes=Egyesült Al- dítesenek ez a változata, s hús mellé hidrogénbombát lamok). Az ehes katonák azóta mindig ugy emlegették is szállít... Már egy hét telt el- azóta, hogy Franco diktátor az ország három északi tartományában, Asturlában, Blscayában és Guipuscioaban — amely a spanyol sztrájkmozgalom közDontja — kihirdette a rendkívüli állapotot. A kegyetlen intézkedések ellenére azonban tovább tart a bányászok és munkások sztrájkmozgalma. Most már a nyugati hírügynökségek és lapok tudósitói is egyöntetűen elismerik, semmiesetre sem igaz a kormánynak az az állítása, hogy a sztrájkolók tömegesen térnek vissza munkahelyükre. Még azok is, akik egyik nap felvették a munkát, a másik nap már ismét a sztrájkolók között vannak. A hétfői hírügynökségi jelentések a következőképpen számolnak be a sztrájk tor vábbter J edésérőL A Madridtól délre levő La Mancha-ban 8000 bányász szüntette be a munkát. A penarroyal bányában hétszázan rendeztek ülősztrájkot. A Rio Tinto-i bányavidéken változatlanul tart a sok ezer bányász sztrájkja. Az AP értesülése szerint a bányavállalkozókhoz tartozó más üzemek munkásai bejelentették, hogy a sztrájkoló bányászokkal való rokonszenvük kifejezésére ők is beszüntetik a munkát. A UPI hangsúlyozza, habár a szakszervezetek vezetői azt állítják, hogy a sztrájk kifejezetten gazdasági jellegű, a munkabeszüntetés terjedelme arra mutat, hogy nagyon Is politikai jellegű mozgalomról van szé. Világszerte egyre többen fejezik ki szolidaritásukat a sztrájkoló spanyol munkásokkal. Kalózhajó támadása Az Egyesült Allamok-beli Miamiban vállalat alakult, amelynek hivatalos célja: embercsempészet Kubából. Vasárnap este a Kuba északi partvidékén fekvő Santa Cruz Del Norte közelében ismeretlen felségjelzése naszád jelent meg, amely tüzet nyitott egy Havanna felé tartó kubai őrhajóra. A kalózhajó támadásának a kubai őrhajó személyzete közül három halálos és öt súlyosan sebesült áldozata van