Délmagyarország, 1962. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-15 / 111. szám

3 Kedd, 1962. május 15. Fellendült az ecsetgyár exportja Új alapanyagokkal dolgozik az iizem Üj anyagok és új techno- negyedre ismét fellendült az lógiák alkalmazására kész- üzem exportja: havi 60 ezer tette a Szegedi Ecsetgyárat ecsetet szállítanak a külföla kínai sörte árának meg- di megrendelőknek. drágulása a világpiacon. Már tavaly októberben megkez- . **lut4nJ« importanyagok dődtek a kísérletek új bel- felet megtakarjak, a hazai nyersanyaggal helyettesítik, szükséges ezek pótlása is a belföldi piacra. Ma már neés külföldi származású szőranyagok felhasználására. Különösen a szálak helyes _ ,, , , . ,, , hosszának megállapítása gyedévenkcnt , °lyan * ,'Arnn cf_ oc maim .-oocolol- L-n. de végül adott sok munkát, olyan sikeresen meg a problémát, hogy bizonyos méretű ecseteknél minőségjavulás következett be. Néhány új típust is létrehoztak. Angliába például növényi rostból való lapos lakkecsetet exportálnak. A korong- és marokecsetet kéoldőtták szítenek, melyben múanyagszalak vannak. A műanyag kitűnően megfelel a célra, szála nem kopik, jól tartja a festéket, s ami szintúgy fontos: olcsóbb, mint az állati sörte. Sok munkába, sok fáradságba került, mire a gyár dolgozói elérték a jelenleg A rösskei Lenin Tsz-ben A szocialista címért kelt versenyre Makra Imre brigádja A szocialistabrigád-mozga- a példamutatók szerepét vál- alig vannak férfiak: 97 aszIom nem marad meg a váró- lalták. S mint Makra Imre, szony és lány dolgozik itt sok, gyárak falai között, mind a brigád vezetője elmondot- igen nagy szorgalommal. Ernagyobb mértékben terjed a ta, a kollektíva ezután még ről tanúskodnak a brigád taniezőgazdaság dolgozóinak inkább feladatának tekinti a valyi eredményei is. Mégis körében is. A szegedi járás- közös vagyon védelmét is. nagyon keveset lehetett halban elsőként a röszkei Lenin Kovács Józsefné és Somo- lam eddig erről a nagy csaTermelőszövetkezet egyes gyj józsefné munkacsapat- Iádról. S most máris büszkék számú növénytermesztő öri- vezetők asszonytársaik nagy arra, hogy a szegedi járásban ffdveraenvreStelnektóer°sröp ^ ^zben mondották M eIsö szóvetkezeti szociaei. versenyre xeineK e szép el: örülnek ennek a szép . . ... megtisztelő címért. vállalkozásnak, s valameny- ll^ bngad címet asszonyok A munkacsapat-vezetők és nyien szívesen vesznek részt nyerik majd el. a brigád tagjainak egy nagy benne. A brigádban ugyanis Csépi József csoportja szombaton délután ———— közös értekezleten vitatta meg a versenyben rejlő lehetőségeket, s azt, hogy mit vállalhatnak. S hétfőn délelőtt kint a határban a 92 holdnyi kukorica kapálása közben már arról beszéltek, hogy a vállalt kötelezettség teljesíthető. Az aszály tavaly Röszke környékén volt a legnagyobb, itt esett a legkevesebb eső, mégis kukoricából 41 mázsát, cukorrépából 200 mázsát, fűszerpaprikából pedig 35 és fél mázsát termelt holdanként ez a brigád. Mindenből többet A szigorú, önként vállalt fegyelmen alapuló jó munka legyőzte az időjárás szeszélyét. Bizonyosan legyőzi most is! Ezért ami a többtermelést illeti, az egyes brigád tagjai vállalták: a tervezett 35 mázsa csöves kukorica helyett 92 hold átlagában 40 mázsás holdankénti termést érnek el. A cukorrépatermést 220 mázsáról 240 mázsára emelik fel, s a fűszerpaprikából tervezett 30 mázsa helyett 35 mázsás termést biztosítanak. A tervezettnél tiz mázsával na gyobb fokhagymatermés elérését is vállalták. Uborkatermesztésben a holdankénti 12 ezer 50 forint pénzbevéLeli tervet 15 ezer forintra akarják teljesíteni. Húsz mázsával több paradicsomot és rgyancsak 20 mázsával több röröshagymatermést is válaltak holdanként, mint amennyit a közösség eredetieg tervezett. Időben és kiváló minőségben A szocialista brigád címért olyó versenybe való benevezési okmányban ez áll óbbek között: a vállalt maasabb terméseredményeket záltal én jük el, hogy minden aunkát a maga idejében és iváló minőségben végzünk L Ehhez már eddig is szi.orüan tartották magukat, 'éldául többfelé még a kuorica vetését sem fejezték a Makra Imre-brigád, sgjai pedig már egyszer aeg is kapálták kukoricájuat. A több mint 120 tagú özösségben eddig is csaláiasan, s nyugodtan dolgozik együtt az emberek. A özös munka, a szép eredíények eggyé kovácsolták ket, s közöttük szinte maitól alakultak ki a szociasta együttélés alapjai. Ezt lost azzal fejlesztik tovább, ogy a jövőben tudatosan, ilratörően gyarapítják meigazdasági szakismereteiket, ősztől kezdve valamennyií bekapcsolódnak a tanulása. A fiatalabbak például — tiknek hiányzik ez — a olgozók esti iskolájában eljgzik a nyolc általános oszilyt. Mások pedig tömegein iratkoznak be a különiző mezőgazdasági szakunkásképző tanfolyamokra, mihamarabb szakmunkáikká képezik magukat. többi ecsetnél a belföldi alkalmazott eredményeket, anyagokat feketére festik. Hasznos munkát végeztek: a felesben keverik kínai sör- drága külföldi alapanyagok tével, s így kötnek belőle felhasználási arányának különféle rendeltetésű festő- csökkentését nem sínylették szerszámokat. A második év- meg készítményeik. A sült galamb nem repül A

z újítási mozgalom és de itt mégsem következettbe mind a mai napig nem ala munkaverseny közti olyan változás, mint el le- kalmazzák. A Szegedi Közszorosösszefüggést ta- hetne várni. Holott az újító- tisztasági Vállalatnál is hólán már nem is kell senkinek mozgalom, mely az egész napok óta húzódik egy elíose magyarázni, annyira nyil- népgazdaság számára nagy gadott újítás további intézévánvaló, hogy mindkettő célja fontosságú erőforrás, külö- se, ha ugyan az elhangzott ugyanaz: a termelés meny- nősképpen lényeges a helyi- bírálat nyomán gyorsan el nyiségi és minőségi nőve- ipari és a szolgáltató válla- nem jártak ügyében, lése. vagy éppen önköltsé- latoknál. ahol leginkább A bajok talán nem ifl gének csökkentése. S akár- avult gépek és berendezések egyedül az újítómozgalom elcsak a munkaverseny egé- működnek, és népgazdasági hanyagolásában gyökereznek, sze, az újítómozgalom is beruházások felhasználására hanem még annál is ménagy változáson ment át az egyelőre kevés mód nyílik, lyebben. Ismert dolog, hogy utóbbi években. Lekoptak róla az avult külsőségek, s a tartalom, a lényeg került uralomra. Lassacskán megbukik az got kár is lenne szépíteni, a helyiipari üzemek legnagyobb része toldott-foldott épületekben, újítómozgalom egyik legall- kimustrált gépekkel múköhatatosabb fékezője is, amely dik. Átépítésükre, korszerű, annál is inkább veszélyez- mondjuk, automata berendetette néhol a kibontakozást, zésekkel való felszerelésükre mert "-ideológiai* álarcot öl- nemcsak azért nem forditött. Ennek az álláspontnak tunk nagy összegeket, mert képviselői azt mondták, hogy nem jut, hanem mert nem az újítómozgalom ellen ugyan is volna értelme. A helyi-és - a helyiipari vállalalatok műszaki színvonala, szervezettsége nem kielégítő. A ügyeleti hatóságok elrendelték ugyan a műszaki fejlesztési tervek elkészítését, és a vállalatok ezeket a tervexet többé-kevésbé teljesítik is, hiányzik azonban belőlük az a törekvés, hogy saját erejükből javítsák az üzem műszaki színvonalát. Túlságosan eluralkodott a' -sült galambra* várás. Azt hiszik, hogy a termelékenységet csak nincs kifogásuk, de az nem a szolgáltató iparnak nem tetszik nekik hogy az újítá- feladata nagy szériák gyár- jjj^-gé^kTimbThróyesokert fizetni kell. Ez nem tasa, a gyaripar utanzasa, de z4évei lehet fokozni és ha való, állították, nem szocia- annál inkább feladata a la- kapnak ilyet, könnyelista vonás, s előbb-utóbb el kcsság apróbb szükségleteiken halnia. Tévedtek, mert nek kiélégitése, háztartási, az újitók munkájának mél- divat- és fogyasztási cikkek tányos dijazása nem átme- készítése. A jó helyiipari neti módszer, s mindaddig üzem, mint egy érzékeny szükség lesz rá, amíg általa- műszer, azonnal felfogja az ban szükség lesz az anyagi igények változását, és idomul ösztönzésre. hozzájuk. Ipari szaknyelven Tulajdonképpen korlátlan ezt úgy mondják, hogy gyaklehetőségek állnak az újítóran változtatja profilját, a dén lemondanak a célkitűzések megvalósításáról. Az újítók és az újítómozgalom elhanyagolása azt is jelenti, hogy a műszaki-gazdasági vezetők lebecsülik hasznosságát. Hasonló következtetésre juthatunk az üzemszervezés és a műszaki fejlesztés elhanyagolása lát, "J gyártmányösszetételt. Ezek a „ ÜV, niteehhen az mozgalom előtt s a legtöbb "UváUozások pedig szinte ^ iparagban, legtöbb üzemben talcan kínálják az ujabb uji- k képességeit becsülik élnek is az újítok a lehető- tasi lehetosegeket Je Még akkor is ha a késégekkel. Különösen mióta Mégis némely szegedi he- nyelmesség, a megszokottság megszűnt az otletszeruseg, lyiipari üzemben olyan hely- £ közrejátszik viselkedésükmiota a vallalatok felugye- telen nézet alakuit ki, hogv ^ leti szerve és a szakszerve- „nálunk nem lehet újítani*, zet megköveteli, hogy az úji- Hát pemze hogy nem lehet tá6i feladatterv szoros kapcsolatban legyen a műszaki fejlesztési tervvel, annak mintegy részét képezze. Így van ez a helyiiparban is, újítani ott, ahol a gazdasági ós szakszervezeti vezetők nem szeretik az újítómozgalmat, ahol nem igyekeznek E' rdekes, vagy talán éppen természetes, hogy a textilművek, amely pedig aránylag a legkorszerűbb üzem Szegeden, nem Mind kevesebben betegszenek meg Szegeden gümőkórban Kiállítás a tbc megelőzéséről, gyógyításáról ! magánéletben is .. . A versenyszerződésbe fogIták azt is, hogy a lehetőg szerint valamennyien beipcsolódnak a falu olvasóozgaImába. A brigádon béli családok a munkában, a agánéletben is baráti setőszándékú kapcsolatokat rtanak fenn egymással. A italok segítik a munkában idősebb szövetkezeti gazkat, akik pedig gazdag st- és termelési tapasztalaikat adják át nekik. A brid tagjai a családi életben, gyermekek nevelesében is (Somogylné íelv.) A falvakat járó sziirőautó modelljét érdeklődök veszik körül Szegeden vasárnap dél- szont tizenháromezer kórhá- szekrényekben láthatjuk előtt kiállítás nyílt a tbc zi ágy áll a gyógyítás szol- Hollós nyomtatásban megjeelleni küzdelemről, a Tüdő- gálatában, s az ötéves terv lent műveit. Juhász Gyula gondozó Intézet, valamint a végére számuk még három- róla szóló cikkét a Dél-MaKözegészségügyi és Járvány- ezerrel több lész. Mind ke- gyarország 1919 február 2ügyi Állomás rendezésében, a vesebben halnak meg tbc iki számában. valamint Móra Ferenc Múzeumban, következtében, és egyre ki- ugyanennek a lapnak búDr. Nagy László, a tüdőbe- sebb a megbetegedő gyer- csúztatóját. amikor mint a teggondozó főorvosának meg- mekek száma. Szegeden Tanácsköztársaság egészség1952 óta nem halt meg tbc- ügyi népbiztosa Budapestre ben gyermek. Érdekes adat, távozott. Különben dr. Holhogy míg 1957-ben 404. lós József, a kommunista or1959-ben 346 és 1961-ben 164 vos emlékének méltó megvolt az újonnan felfedezett őrzésével még mind a mai betegek száma, 1957-ben 61. napig tartozunk. A kiál1959-ben 85, 1961-ben pedig lítás nyilvánvalóan pélmár 413 beteget gyógyítót- dázza, hogy államunk minták meg. Az utóbbi években dent megtesz azért, hogy a kezdeti tüneteit, a betegség azért következett be gyöke- tbc népbetegség volta belátlefolyását. majd gyógykeze- res fordulat, mert ekkor lé- ható időn belül megszűnjék, lését. Különösen a megelő- pett életbe az a kormány- De e szép cél elérésére nem zés hatékony eszközeit, a rehdelet, mely ingyenessé és elég anyagi áldozatokat hozBCG-oltás és a szúrővizsgá- kötelezővé teszi a tbc gyó- ni, állandó felvilágosító lat jelentőségét hangsúlyoz- gyítását, munkára, a tarsadalom öszza. Hazánkban 1961-ben négy Külön érdekessége a ki- szefogására van szükség Ez és fél millió tüdőszúrést vé- állitásnak dr. Hollós József a kiállítás azért jó. mert geztek, Szegeden pedig csak- szegedi illetőségű tüdőgyó- bizonyít és érvel egyszerre, nem mindenki átesett ezen gyász munkásságának bemu- olykor megdöbbent, máskor a vizsgálaton. A felszabadu- tatása. Hollós már 1919-ben józan eszünkre apeilál Akilás előtt nem sokat tettek a beadvánnyal fordult a vá- nek csak egy kis ideje van rosi tanácshoz a tüdővész nézze meg: tanul belőle! leküzdése tárgyában s eta- A kiállítós május Z4-ig, nulmanyaban olyan korsze- . , . .. , , rú megoldásokat javasolt, hetfo kivetelevel, mindenmelyek csak manapság va- naP délelőtt 10-től délután lósulhatnak meg. Az üveg- 6-ig tart nyitva. nyitója után dr. Berkes Pál, városi főorvos mondott rövid bevezetőt, melyben hangsúlyozta a társadalmi összefogás további szükségességét 'a gümőkór leküzdésére. A kiállítás is e gondolat jegyében fogant. Elsősorban közérthetően ismerteti a tbc biztosítani fejlődését. Senkit áll elő olyan hamis elmeletsem csábít fejtörésre, újítá- tel, hogy "nálunk nem lehet sok kifundálására, ha érzi, ujitani«. Hiszen a technika hogy nem törődnek vele, gyorsan halad, az a gép, nem tartják be az elbírálás- amely tegnap még kitűnő ra meghatározott határidőt, volt, ma csak Aközepes teljeHa elhúzzák az őt jogosan sítményú az újakhoz képest, .„ az a technologia, amely tegmegilleto díj lautalasat, sraadásul esetleg aprópénzzel fizetik ki. Ha nem vezetik be a gyakorlatban újitását, és agyonhallgatják nevét. Sokszor csúfoljuk az adminisztrációt, s a vele járó bürokráciát. Az újítások esetében nagyon sok múlik azon, hogy megfelelő személy-e az újítási megbízott, nap a legjobb volt, mára elavult. A város két öreg gyára, a kenderfonó és az újszegedi szövőgyár pedig országosan is híres, nagyszerű újítómozgalmáról. Nem vitás, hogy a jelenlegi áldatlan helyzeten mielőbb változtatni kell. A próféciának semmi értelme: nem lehet megjövendölni, hogy mikor következik be a döntő fordulat. Bizonyára nem és hogy miként végzi az úji- azonnal, hanem a beosztott és tások adminisztrációját. Az aktatologatás, ráéröség, az előírások meg nem értése, vagy félreértése, egyszóval a bürokrácia az újítómozgalom sírját ássa meg az üzemben. A

Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete területi bizottságának a közela felettes, a hivatalos és a társadalmi szervek hosszas és áldozatos felvilágosító munkája nyomán. Recept sincs arra, hogy milyen módszerek alkalmazhatók hatékonyabban. A seprűgyárban más körülmények között dolgoznak, mint a fémfeldolgozóban, s megint mások a viszonyok a köztisztasági válmúltban tartott küldöttérte- . . helven kikezletén önkritikusan megál- lalatnal- Az egy<k helyen kilapították, hogy őket is ter- sebb lesz az ellenállás, masheli mulasztás amiatt hogy hol nagyobb. Lényeg az, a helyi ipari üzemekben hogy az összefüggés minélettere az nincs güműkór megelőzéséért és gyógyításáért, s a háború még csak tetézte a bajokat. A hatezer tüdőkórházi ágyból ötszáz, a 130 gondozóból alig 30—40 maradt. Ma viújításoSendElső^rb^ az denütt érvényesüljön: nincs ellenőrzést hanyagolták el. munkaverseny, de még múígy fordulhatott elő, hogy a szaki fejlesztés sem újítómozHódmezővásárhelyi Majoli- galom nélküi. Hióba kagyárban Jánosi József 1960 .... , -61-ben beadott újítását- a repul: melyet már díjaztak is — Fehér Kálmán Versengés az idővel Termést hozott palántákat ültettek ki a Felszabadulás Tsz-ben A Szegedi Felszabadulás korán hoz termést. A kiülteTermelőszövetkezet leiemé- tést kézzel végezték, nagy nyes kertészei ötletes agro- gondossággal, nehogy megsétechnikai eljárással előzik riiljön a növény, meg az időt A hollandi Olyan helyre ültettek a ágyakban ós üvegházakban palántákat, ahol öntözhetik, hosszú ideig nevelték a pa- Számításuk szerint június radicsompalántákat, amelye- dereka után már megkezdheken már cseresznyenagyságú tik a szabadföldi paradicsom zöld termések nőttek. Most a szedését. így legalább egy fagyveszély elmúlta után hónappal korábban szállitezeket a termő palántákat hatja a tsz zöldségkertészete helyezték ki a földbe. Három a kedvelt termeivényét, mint holdon nevelnek az idén más gazdaságok. Holdanként kecskeméti törpe paradicso- 60—70 mázsás termést vármot, amely azzal a jó tulaj- nak, s húsz—harmincezer fodonsággal nendelkezfk, hogy rint heveidre számítanak. «