Délmagyarország, 1962. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-24 / 119. szám

Csütörtök, 1902. május 24. 4 KOLDUSÖPER AjKönyvhét előtt Brecht bemutató a Szegedi Qlemzeti Színházban Szegeden tartják az ünnepi Az elmúlt években « Szegedi Nemzeti Színház krónikus műsorpolitikai gon­dokkal küszködött, de a kri­tika • és a közönség hiába ajánlgatta ez időben Brecht egész Európában sikerrel játszott drámáit, Szeged nem adózott a nagy Brecht­kultusznak. Csak akkor "ta­lálkozhatott- a szegedi szín­házlátogató e nágy hatású, mély tartalmú és ízig-vérig egyéni • íróval a színpadon, amikor mór valamennyi je­les művét végigjátszották más színházak. Mégis úgy gondoljuk, hogy jobb későn, mint soha. Tagadhatatlan ugyanis, hogy modern szín­ház ma már nem mellőzheti Brecht műveit, különösen azok tartalmi korszerűsége miatt, öt ugyanis úgy tisz­teli a nemzetközi irodalmi és színházi közvélemény, mint harcos szocialista-hu­manista írót, akinek mon­danivalóját mindenütt meg­értik az emberek, a béke és a társadalmi haladás hívei. Brecht ugyanakkor a művé­szeti eszközök forradalmasí­tásának útján is halad. Az új mondanivaló, az eszmei tartalom teljesebb érvénye­sülése érdekében sutba do­bott minden avas drama­turgiai kötöttséget, sallangot, és kidolgozta az epikus drá­ma elméletét, amelynek az megnyitó t — Az üzemekben író-olvasó találkozókat rendeznek (Siflis felv.) Lucy (Lehoczky Zsuzsa), Bicska Maxi (Kovács János) és PoIIy (Földi Teri) jelenete a második felvonásból fLkesrtésmódd^l VeÍ^mbenS lop mindenkit - ez a világ hőfokra hevítenie játékát, s A- szembenállásra késztet. egyszer-egyszer a fáradtság is kiütközött alakításán. Az előadás hű a brechti Földi Teri természetes egy­mondanivalóhoz. Hegedűs szerűséggel játszik és a tőle László rendező, aki ezzel a , ,, , . . , . munkájával mint vizsgafel- megszokott komoly muveaa Brecht adattal bizonyította be ren- munka eredménye a hiteles, IIIIMíl»IIUU«lllllímilillflllllilllH1lil!»lllllllliHliittUHU«KUIHIIIM! Május 27 és június 3 kö- előbbi üzemben Móricz Andrássy Lajos vesz részt aött rendezik meg az idei Virág, Dér Endre és Fe- író—olvasó-találkozón, 2-én ünnepi könyvhetet, A könyv- nákel Judit találkozik ol- pedig Deszken, Mártéíyon es hétre hatvanöt művet jelen- vasóival, az újszeged] ken- Marosleién rendeznek ön­tetnek meg a kiadók. össze- derben pedrg Kis Ferenc, dalmi estet Deszken G er­sen 700 ezer példányban. A Bárdos Pál és Somfai gely Mihály és Lődi Fe­neiwJkívül nagy választékhoz László vesz részt az író—ol- renc, Mártéíyon Papp La­tartozik a közelmúltban meg- vasó-találkozón. Mindkét he- jos, Maroslelén Bárdos Pál jelent több mint 230 jelen- lyen műsort adnak az üaemi olvas fel műveiből. Június tősebb mű is, amelynek egy irodalmi színpad tagjai. 3-án Tápén ugyancsak Ger. része mai magyar írók, leöl- Ugyanezen a napon találton- gely Mihály és Lődi Ferenc tők alkotása. Ez a több mint zik olvasóival az építők találkozik az olvasókkal, 230 mű 1 millió 300 ezer pél- munkásszállásán Dér Eradne, Nagymágocson és Székkuta­dányban áll a vásárlók ren- a XI-es Autójavító Vállalat- son pedig Németh Ferenc, delkeaésére. összesen mifflt- nál 'Simaí Mihály, május Apátfal vápa Csépi József, egy 300 műből válogathat 30-án pedig a Szegedi Sza- Ferencszállásra Fenákel Ju­tehát az olvasóközönség,két- lánaigyárba Somfai László -dit látogat el. Június 5-én a millió példányban, s ezt még író és Andrássy Lajos Szegedi Textilművekben ta­kíegészíti a könyvesboltok és költő, a Tiszatáj szerkesz- lálkozik olvasóival DérEnd­biy.ományosok egyéb késs- tője' látogat el. Az író—ol- re és Andrássy Lajos, lete. vasó-találkozók alkalmával • Szegeden a könyvhét Cin- valamennyi tizemben könyv­nepélyes megnyitása május árusítássalegybekötöttkönyv­27-én, vasárnap este 7 óra- kiállítást rendeznek, kor lesz az újságíróklubban. Megnyitó beszédet mond Ismeretterjesztő előadások Dér Endre József Attila­díjas író. Ezt követően író— Az ünnepi könyvhét ideje olvasó-találkozóra kerül sor, alatt tíz szegedi üzemben ís­amelyen részt vesz Móricz meretterjesztő előadást ren- mennyi szegedi művelődési Pavilon a Klauzál téren Az ünnepi könyvhét alkal­mával külön könyvpavílont állítanak fel a Klauzál té­ren és guruló könyvesbolt áll a vásárlók rendelkezésére a Takaréktár utcában. Vala­hogy szigorúan és céltudato­san törekszik a néző gondo­lati magávalragadására. íté­letalkotásra. vitára késztet, s nemegyszer lázít. A polgá­ri színpad elringat riadóztatja közönségét. En- detoi tehSét ^émzte és ho1 vonzó- ho1 t*52"6 Polly' nek érdekében nem riad ' „ T_„ut! Ugyanez vonatkozik Le­magáévá tette a brechti gok summázásától sem, szen számára az egyik leg­fontosabb művészeti elv a bizonyítás. Sszi EtiSSPSSSt Gémesí nvítotto trnm^fair erénye mellett azon­Sajnos sokait ebben a SriaT átókot" ban túlzások W^rtenek Bá­színpadí újszerűségben lát- „e ^^lt.S a brechti mfi- n«ász Ilona és Jászai László ják csupán Brecht hiunkás- Ír alakításában. Nehezen bir­Levente és Mentes József; sógának lényegét, pedig le- JJJ* A^Lúlvo«n havára kózott énekes szerepé­hetetlen figyelmen kívül JJIf ^ng^íyo^n javara hagyni, hogy mindez nem Sébk^?- főleg fíS tobb eszköznél az ő kezé- ^íformSb^ vei Simon Erika, mint Kocsma-Jenny, de játékban jól illeszkedett az egységes művészi teljesítménybe. A ben: vörös ceruza a hang- ~ súlyos részek aláhúzására, ^.onikuT^ ini ku M kosztümök és a maszkok módszer az eszmei tartalom narmomKUS ^ epikus jei- í, mousíer az eszmei uuwiuui i„h.7 . „ .. híven segítették, szolgálták tudatosítására. Ha így köze- JSg** Uf ^f^L^f?! az egységes, szép stílusú elő­lítünk művészetéhez, nem adást A premier megcsillogtatta azokat a lehetőségeket me­lyek a kitűnő szocialista író diktált, s ezzel teremtette „ .. „„„„ j . _ meg az előadás egészének kuriózuma ragad meg ben- kitűn6 benyomását sAz el6_ nünket, hanem mely eszmei adáson a színészgárdával tudatóssaga. szinte egyenrangúan szerep­Brecht gazdag és sok Irá- ig zenekar az együttes siker- .. . .. ... nyú munkásságának első bői tekintélyes részt hasít színpadi müveiben rejlenek világhírű darabja az 1928- ki magának, minthogy átér- mind • kozo?sef' mind . a ból való Koldusopera. A sok zéssel tolmácsolja a kitűnő színészek szamára. Ezért kísérletezés ebben a művé- zenét és Vaszy Viktor érde- remélJuk- 0 n ben érett igazán először si- mes művész vezetésével vé- fem mVd nflkulozm kerré. Ez a mű ugyanakkor gig tökéletesen követi a já- hasonlóan színvonalas elis­természetesen még jobban tékot. Az előadás egészének S1" magán hordja első írói kor- egyetlen komolyabb, de szakának jegyeit, s nem aka- könnyen kijavítható hibája dékoskodás szóvá tenni, az, hogy a song-ok és a fel­hogy Brecht gazdag hagya- vonások fináléja nem érvé­tékából esetleg szerencsé- nyesülnek mindig mégfelelő sebben is választhattak vol- hangsúllyal. Ezek tartalmá­na, mondjuk a harmincas nak teljesebb érvényesülé­évek végétől szerzett drá- sét szövegmondási hibák is mai sorozatból, a nagyobb zavarták. Nehézséget jelent aktualitás és az erőteljesebb bizonyára, hogy nagyobb­eszmei hatás érdekében. részt prózai színészek játsz­Kaptuk azonban a Kol- szák a Koldusopera szerepe­öusoperát, mely mindenkép- it, de ez nem ellenkezik a pen reprezentáns mű az idei brechti elképzeléssel. S színházi programban, s vég- ugyanakkor éppen lehetősé­eredményben ez szerezte az Set ad a gondosabb szöveg­első komoly elismerést a mondásra, mely itt nemegy­nagy német írónak. Témája szerűen formai kérdés, ha­nem sajátja ugyan a szerző- nem igen lényeges dolog a nek, hiszen az angol Gay mondanivaló érvényesülése művét teremti újjá Kürt szemoontiából. Weill ragyogó zenéjével, de Színészi játékra igen há­a téma megújul és megele- lás figurák sorakoznak a venedik Brecht tolla alatt Koldusoperában. Az előadás Gay a kapitalizmus első sza- legszebb, legsikerültebb ala­kaszának tőkeszerzési mód- kftása Pagonyi Nándoré, aki szereit gúnyolta ki, Brecht Peacock, a "kolduskirály" viszont a mohó imperializ- szerepét kapta.. Ez a szerep mus testére szabott kényei- hordozza magában a legtöbb metlen kosztümöt Neki már művészi lehetőséget, hiszen nincsenek illúziói a kapita- Peacock a Koldusoperának lizmusról, úgy látja azt az a figurája, amelyik szün­mínt minden sejtjében rabló telenül változik, s egyúttal társadalmat Az egyik rabló az első perctől aktív. Pago­» tisztesség látszatának nyi kitűnő művészi érzék­fenntartásával, a másik ál- kel vált szituációról szituá­arc nélkül végzi szénnyes eióra, s játékának sokszínű­munkáját. ®s Brecht kimé- sége az előadás maradandó letlen. Kíméletlen a figurái- élménye. Sokkal inkább sti­val, a műfajjal és a rothadó lizált íróilag Bicska Maxi imperializmussal szemben, és Polly szerepe. Kovács mert látja, hogy a rabló ki- János jó szerepfelfogással terjedt szövetségének és formálta meg a hideg fejű, együttműködésének rendsze- de egyúttal szenvedélyes re. Sokkal é'esebb ez a kép, rablókapitányt, s különösen mikor ezeket a rablókat a börtönjelenetekben játszik Brecht -maguk között" mu- emlékezetesen. Más jelene­tatja be. Itt mindenki meg- tekben nem sikerült olyan Brecht-előadásokat. Sz. Simon István Virág írónő és Kis Ferenc költő. Közreműködnek a Fiatalok Irodalmi Színpadá­nak tagjai. Irodalmi estek Eddig egy-egy megyébe általában két író látogatott az ünnepi könyvhéten. Most a Magyar írók Szövetsége és a Művelődésügyi Miniszté­rium kiküldötteként az or­szág valamennyi megyéjébe négy-négy író utazik, s ösz­szesen mintegy nyolcvan író találkozik olvasóival az idei ünnepi könyvhéten. A sze­gedi írók közül Lődi Fe­renc Bács-Kiskun megyében, Kecskeméten, Baján és Kalo­csán, Papp Lajos Csongrád megyében, Hódmezővásárhe­lyen, Zákányszéken és Ásott­halmon vesz részt az ünnepi könyvhét alkalmából rende­zendő irodalmi esteken és író -olvasó-találkozókon. Író—olvasó-találkozót ren­deznek május 28-án délután a Szegedi Kenderfonógyár­ban és az Üjszegedi Kender-, Lenszövő Vállalatnál is. Az deznek »A inai magyar iro- otthonban könyvárusítással dalomé címmel, s e rendes- egybekötött könyvkiállítást vényekkel párhuzamosan to- rendeznek, s ugyancsak a vább folytatódnak az író— k-cnyvhét tiszteletére rendez olvasó-találkozók egész konyvkiSllításokat valameny­Gsongrád megyében. Nagy la- nyi külvárosi fiókkönyvtárá­kon június 1-én Kovács ban a városi Somogyi Könyv­tári dör Iván. Dér Endre ós tár. Rádióműsor Csütörtök KOSSUTH-RADIO zene. 15,35 A vad' leány. Röte;­Ismertetés. 16,00 Híres prímások lemezeiből. 16.25 Lányok, asz­szonyok. 16,49 Magyar szerzők 4,26 Rákóczi-induló. 4,39 Hl- kórusai. 17.00 Hirek. 17,10 Moszk­rek. 4,40—7,59 Vidáman, fris- val tudósítónk Jegyzete. 17,20 sen. Közben: 5,00 Falurádió. Szív küldi. 17,45 Mit olvassunk" 5,39 Hírek. 6,20 Néhány perc tu- 18,00 Tánczene. 19,40 Ifjú figje­domany. 6,59 Időjelzés. 7,00 Hí- lö. 19.00 FJodor Saljapin étie­rek:. 7,10 Uj könyvek. 7,30 Mu- kel. 19.10 Üdvözlet Afrikából, sornaptár. 7,59 Időjelzés. 6,00 19.50 Jó éjszakát, gyerekek! 29 i Műsorismertetés. 8,10 Könnyű- óra Esti krónika, 20,25 A Ma- I Kamaraest a zeneiskolában Ivánka Irén közreműkö- a kamaramuzsikálásra ráter­désével tartotta meg kama- mett. raestjét az Állami Zeneis­kola két tanára: Mocsainé Molnár Athina és S t a ­n i c s Béla kedden este a zeneiskola, nagytermében. A jól sikerült hangverse­nyen három igényes hegedű­zongoraművet hallhattunk a két fiatal.tanár előadásában. A művek — különösen a Schubert Sonatina — stílu­sos és magabiztos azt mutatta, hogy előadó jó felkészültségű és zene. 8,55 Édes anyanyelvünk, gyar Rádió és Televízió szír 9,00 Az oroszlányerő Tapslka. fonkus zenekarának hangverse­Mesejaték. 9,45 Virágénekek. 10 nye. A szünetben: 21.05-21,20 óra Hírek. 10,10 Napirenden... Tanítók, tanárok fóruma. 22,00 1015 Zenekari muzsika. 11.00 Hirek. 22,15 Operettrészletek. 23 Radio Szabadegyetem. 11,25 óra io Részletek a Komlós-vo­Operettrészletek. 12.00 Déli ha- nósnégyes hangversenyéből. 21 rangszo. 12,15 „Halló, itt a Bu- óra Hirek. 0,19 Csárdások. 0.39 dapesti Ipari Vasár! 13,15 Nyiko- Himnusz, laj Nyekraszov verseiből. 13.25 Egy falu — egy nóta. 14,15 Az PETOFI-RADH) automatizálás menetrendje. 14.2S Kodály daljátékaiból. 15,90 Hí- 5.90 Reggeli zene. 6.00 Hírek, rek, közlemények. 15,19 Fúvób- 6.25 Műsornaptár. 6.50 Torna. 8.90—8.10 Hírek. 14.00 Időiárás­és vízállásjelentés. 14, t5 Köny­nyűzene. 15,10 Daloló trópus. Versek. 15,35 Tánczene. 16.00 Hí­rek. 16.05 A külföldi sajtó ha­sábjairól. 16.15 Kamarazene. 16 óra 40 Ezer szó oroszul. 16.50 Mezei csokor. 17.15 17 év ma­gyar novellaterméséből. 17,30 Közvetítés a Zeneakadémiáról 18,00 Hirek. 19.10 Heti hangver­senykalauz, 19.00 Hirek. 19.05 Könnyűzene. 19,15 Ribbentrop­tól Adenauerig. 19,30 Uj opera­lemezeinkből. 20.00 A zene vi­lága. 20 25 Előszóval — muzsi­kával. Közben: 21.00-21.05 Hí­rek. 03,09 Hírek. 23,15 Műaor­zárAs. előadása csökné mindkét látta el. A hangversenyen közre­működő Ivánka Irén Brahms-, Caldara-, Franz-, Martini-, Schubert- ésSchu­man-dalok éneklésével tette még színesebbé a műsort, s ezek élményszerű előadásá­val megérdemelt sikert ara­tott. kfsérö feladatát B5r­Simkó Teréz V. I. Te'üvitlAmflior 18,05 Kirándulás Moszkvába 18,00 Szentkút. Rövidfilm. 16 óra 15 Budapesti Ipari Vásár, 1062. 18,45 Beszélgessünk oro­szul! 19.05 Telesport. 19,30 TV­híradó. 19,45 A jövő hét mű­sora. 19,50 Szünet. 19.55 Ki mit tud? 21,45 Hirek. TV-hlradő. — Adjon már egy húszast — szó­lott édesapám édesanyámhoz —, ki kell fizetni a kapanyelet, amit o múltkor vittem el a bognárhoz. — Micsoda kapanyelet? — kérdezte anyám csodálkozva, hiszen tudta nél­kül olyan ügyet elintézni, ami pénzbe kerül, szigorúan tilos az egész család részére. A tilalom ellenére apám még­is sokszor állított haza egy új kala­páccsal, szögfúróval, miegyébbel. — Hát amit a múltkor elvittem, nem tudja? — Nem én, egy szót sem szólt róla, hogy elviszi! — No, most meg letagadja, pedig akkor maga is azt mondta, hogy tény­leg új nyél kell bele. Édesanyám abbahagyta a vasalást. — Jegyezze meg magának — mond­ta kemény szóval —, hogy tudtom nél­kül ne csináltasson maga semmiféle kapanyelet, én tudom mire jut, mire nem, maga csak szórná a pénzt, én meg csak spóroljak, hogy jusson arra is, amire tényleg kell. Haragos léptekkel ment be a pénz­tárcáért és szó nélkül adta oda a hú­szast. Délután a szólót nézegette édesapám és este a vacsoránál előállt a kérésé­vel, hogy permetezni kellene, de rossz a fúvófej, újat kellene venni. — Azt már nem! — csattant fel is­mét édesanyám hangja — megint pré­dálni? Próbálja meg azt a régit, biz­tosan jó, csak magának mindig az új kell. Persze másnap a sárga alkalmatos­ság mégis ott csillogott a permetezőn. Néhány nap múlva apám rájött, Édesapám takarékoskodik hogy a kerékpár hátsó gumija rossz, új kell helyette, de a pumpacső ki­durrant, azt sem lehet használni to­vább. Es ez így ment napról napra. Egy­szer drót kellett a kerítéshez, máskor új harapófogó, azután egy fél kiló szög a góréhoz, meg új balta, mert a régi elveszett. Szegény édesanyám azt sem tudta, honnan vegyen ennyi pénzt a szerinte teljesen felesleges kiadásokra. Aznap, mikor apám azzal a kérés­sel állt elő, hogy vegyük meg a föld­müvesszövetkezetben látott répavágót, ugyanis sokkal jobb az, ha a tehénnek azzal vágjuk fel a répát, édesanyám már nem bírta tovább. — Hallja! Én több pénzt semmire nem adok! Vágja fel azt a répát késsel, úgy, mint eddig! Mindig a pénzt hor­daná el itthonról? Nem gondolja, hogy egy kicsit mégis sok, amit csinál? Tud­hatja, hogy soká adnak előleget a cso­portban, a tyúkok nem tojnak, a te­hén is keveset ad, honnan vegyek hát pénzt minden kívánságára! Mától kezdve nincs herdálás, ezt jegyezze meg magának! Apám, mit tehetett egyebet, bele­nyugodott, csupán egy pányvaláncot akart még venni néhány nap múlva, de édesatnyám megtiltotta ezt is. Édesapám ebben az időben sokat fájlalta a fogát, s egy szép napon nagy unszolásra mégis elment és kihúzatta. Néhány napig keserves képpel járt, de aztán hirtelen megvidámodott és szokatlanul mosolygós hangulatban végezte a munkáját. Anyám csak néz­te, mi ütött az urába és nem állhatta meg sokáig szó nélkül. • — Mi van magával, hogy ilyen jó a kedve? Most húzták ki a fogát, aztán máris nevet! Apám titokzatosan mosolygott, nem szólt egy szót sem, csak este, vacso­ra után, mikor rágyújtott egy cigaret­tára, a füst mögül odaszólt édes­anyámnak: — Na nekem se mondhatja többet, Hogy prédálom a pénzét! — Hogyhogy? — kérdezte anyám —, tán megváltozott? — Nem én, de mégsem szólhat egy szót sem ezután! — Nem értem! — mondta anyám. — Nem érti? Hát idenézzen! Elővette pénztárcáját, amely tele volt aprópénzzel, s a sok csillogó fo­rintos között egy hatalmas zápfog sár­gállott. Édesanyám értetlenül nézett rá. Még mindig nem érti? Most már nem szólhat egy szót sem akármeny nyit költök, mert mint látja, mindig a fogamhoz verem a garast! Anyám egy ideig nézte, aztán mo­solyogva csóválta meg a fejét. — Ilyesmi is csak magának juthat eszébe — mondta, és meleg szemmel simogatta végig békésem füstölgő éle­tepárját. Másnap ott csörgött a fényesen esu­logó acéllánc mind a két süldőnk nya­kán. Akáca Lásd*

Next

/
Oldalképek
Tartalom