Délmagyarország, 1962. április (52. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-27 / 97. szám

Pintek, 1982. Április 87. 4 A művészet álarcában •I^YS® §< Megtalálták Stuart Márta egyik ismeretlen levelét •-Felsikoltottam a gyü- igyekszik majmolni a nagv művekkel A giccs iránti ravyorusegtól, amikor elem művészek technikáját. A gaszkodás a közönség egy-s érkezett. i;emcm könnybe- mü, amelyet igv létrehoz, retegeiben meg változatlanul lábadt, s meghatottság vett sohasem lehet azzal egyeneröt rajtam, amikor láttam hullámzó kehiét is bájos, rózsaszín arcát. Ha valaki ma, a XX. század második felében így számolná be érzelmeiről, rangú, igazi, nagy művészet. A f**tyep : htiugdág Miért fontos harcolnunk a giccs ellen? Mert ártalmas, veszedelmes, káros. Hamis eszméket terjeszt, hazug képet fest a valóságról, megtéveszti az embereket, vagyis. között, alkalmas Mi akkor a giccs? Hogyan lehet felismerni? Ezzel a hallgatósága biznnvára kine- kérdéssel nagyon sokan fogvetn'é. Ha lenne ilven em- l»ikoztak. A meghatározások egyebek ber meg is érdemelné Mi- természetesen nem teljesen eszköz arra hogy bizonyos ért? Azért, mert az érzel- egyezők Egy valamiben ^tadalmi Jenieknek ilyen felfokozott azonban közösek: hu tározóthevességű tálalását ma már ^n kiemelik, hogv a qrtecs.' e legtöbb ember túlzottnak, hazugság. Méghozzá nem o hamisnak, érzelgősnek, vagy- részletekben. hanem eppen is giccsesnek érzi. " lényegben, a legfontofabEzzel nincs is baj. A prob- banléma ott kezdődik, hogy még A hatásának az elazok az emberek >s. akiknek fogadható technika cáhk •gyénl magatartasaból. hét- 8®yik oka. a másik * léhozzon és tápláljon. Földes Anna giccsről szóló kis könyvecskéjében — meggyőző példákkal bizonyítja a giccs káros hatását az egvéni életre is. Az ilyenféle művek — mondja a szerző — rossz irányban befolyásolják az emberek érzelmi eiií muK/unna.xHooi, nci- -••» n ...- . köznapi beszédéből teljen oyegtelen resztetek igazsága., eletét. Abrandozová érzel A gicesgyártók ebben nagyon következetesek. Tudják. a valósághoz való hűség a részletekben azt a hitet kelti az olvasóban, a nemű hiányzik az efféle idejétmúlt. hazug érzelgősség, a művesaetekben, a képekben, a szobrokban, irodalomban és a színházi előadásokban sajnos aemcsak egyszerűen fdbpn- hogy az egész elviselik az efféle stílust, a giccset, hanem epv*tiesen igénylik is. Nyilván azért, mert nem érzik ebben sz ellentmondást, nem ismerik fel. hogy ugyanazt kapják gőssé teszik őket. A fiatál lányokat például az ilyen filmek, regények arra biztatják, hogy egy méter nyolcvan centi alatt rá se hedentsenek udvarlóikrn. A leningrádi levéltárban megtalálták Stuart Máriának egy IX. Károlyhoz intézett, 1561. szeptember 11-én kelt levelét. A királynő a lévejet Skóciába történt visszatérése után írta. Egy Sarlabosse nevű francia tisztre hívja fel benne a király figyelmét. E tiszt neve egyébként Medici Katalin, ugyancsak IX. Károlvhoe intézett leveleiben is szerepel. T. V. Cjf-í lm hírek > A NAGYVILÁGBÓI Truffaüt, a világhirü Két amerikai dokumentum Négyszáz csapás rendesője film rendező, Lionel Rogosi ú; filmet készit. A történet és Koyinde Vanghan Varsr egy árulóról szól, aki meg- ban • ma,pdl „ , világháború idejéből szarmí tort a Gestapo kínzásai ko- 7X) dokumentumokat, amt vetkeztéhev és besúgó lett. Iveket új filmjükben kivár Tette a háború utáni évek- nak felhasználni. Készül ben is megmérgezi az életét filmjükkel a világ közvélí és végül reszté; okozza. Az menyét akarják felrázni é Árulás című film főszerep- felhívni a figyelmet a fasia mus veszélyére. * Luchino Visconti májúi ban kezdi forgatni hampr dusa A párduc cimű regé nyének filmváltozatát. tc edbbd filmet szándékozi készíteni Albert Camus Kc zöny című regényéből. lőf: Mnvrice Ronet és Franeoise Brion. igaz s a valóságot fejezi ki. m«rt psak ilyenek az Miről van itt szo? 1905- igaziak, akiket erdemes varben jelent meg Szomaházy "i- Aki elhiszi, hogy olyan István Mesék az írógépről az ahogyan az efcímú regénve. Ez a mű — W* könyvek leírják és á? mint tudjuk — azt meseli afféle filmek bemutatják. Sém sSST^Xi njsEÓjSLÍínfm SUL.SK—SJBSS érik. meglepetések Búcsúzunk M. Curtiztól, az egykori szegedi színésztől A világ minden táján, ahol egyik zászlóvivője. Egymás filmet forgatnak. Mihail után készítette el az akkori Curtiz haláláról úgy emlé- nagy sikerű színpadi művek keznek meg, mint a film filmváltozatait. A Bank ban. egyik legnagyobb művészé- Tanítónő, Ördög. Liliom. ; ről. Kevesen tudják, hogy a Farkas és még vagy harminc i most elhalt nagy hollywoodi magyar darab rendezese j filmrendező a magyar Ker- után Párizsba ment, majd tész Mihály volt, aki Ame- Hollywoodban telepedett le, rikában is csak nevével vált s ott szerezte meg a világamerikaivá, de lényegében hírnevet. Április 10-én hetén érzésében mindvégig ma- vennégy éves korában halt lián-e ,,d*ócialidta" ficcd ? Igen. van. A giccs a kapia hétköznapi éleiben tilta- a "Tcgcnv gépírólány és « koznanak vagy éppen tiszta vezérigazgató. Ez a szírből jóízűen nevetnének t«'ténet az elejétől a végéi« rajta. Hogy lehet ez? hazu« Magyarázni se keli, miért. Meg ha egy alkalomflulin éd lecanika mal ís- h°sy vezérigazgató csakugyan te- talizmusban született ugyan. Talán mindenekelőtt azért leségül vette a gépírónőjét, de káros hatása még a mi lehet ez így mert a giccs- a történet nemmondj,em- ^ ta művészetünkben nek is van bizonyos vara- mit. társadalmilag nem hlzs* Ez letagadhatatlan. So- feles, nem jellemző. >s megnyilvánul. A valosaCsakhogy ennek a hazug got szépítő, lakkozó ábrrirotörténetnek a leírásában fl2 érzelgősség, dagályoskan azt hiszik, hogy a giccs egyszerűen rossz mü. kezdetlegesen megalkotott, pri- annyi realisztikusan megrn.i- . ; ' k t.rma. naléi'tr -illrofás Pu íói'nrJnc fnlt r-écrlet van hnov a íá- •'">*• " VT* mitiv alkotás. Ez tévedés Nagyon sok rossz vers. csapnivaló festmény és novella zolt részlet van. hogy a ja ratlan olvasó többször Is szetellenes hahtmzasa. igazi. | _ __ kénytelen rábólintani — bi- mély emberi érzések hemuszületlk melyek nem feltet- zony, igy van ez a valóság- tatáid helyett: nálunk ezeklenül és nem szükségszerűen ban. szó szerint - és köt- bpn • eleme.khen nyilvánul giccsek A giccs a művészet ben nem veszi eszre: a sok álarcában lép elénk, s tech- valósághű rrszlet egy nagy ™eg a giccs natasa. AZ ilyen rnkntlag elfogadható szinvo- társadalmi hazugság takaró- ma irt giccses elemekkel átszőtt művekben — az ötvenes években sok Ilyen kép. szépirodalmi mű született — A giccs hazugsága termé- természetszerűleg nem jeszetesep nemcsak a társa- lentkeznek a kapitalizmus dalmi kép megrajzolásában védelmének, a régi világ jelentkezik. A giccs ember- siratásának káros és vesr.eAznk delmes eszméi, hiszen ezek ellentétesek a szerző egyéni meggyőződésével és szándékaival. De a giccses hatások A CiullámJtÁ keéeí nalon jelenik meg. A giccsftstó nem fest olyan rosszul — ami a részletekhez való hűseget illeti —, mint ahogyan azt a legtöbben gondolják és mondják. A giccsíró i« tud tetszetősen, érdekesen. formásán fogalmazni. A hatás egyik titka éppen ebben rejlik. A biztosnak ábrázolása is hamis, látszó eesetkezelés, a tetsze- a meghatározások, amelyek tő, fogalmazás és szerkesz- „ jccs Iénvegét próbálják téá megteveszti a kepek né- . .. zéit és az olvasókat. megközelíteni. hangsulyozA giccset tehát nem a zák annak hamis, felfoknteehnikai kivitelezés feltűnő, zott érzelmességét. Ez min- is harcolnunk és küzdenünk otromba hibáiról lehet min- dpnekelrttt a2 berek raj- kell. egyszerűén azért, mert denekelőtt felismerni. Stónyl . ,, , „:„„- „,-„,•„„, István, a néhány év előtt zaban' a mP«for' a fiices ~ nem muves7#t meghalt kiváló festőművész nullásában. ábrázolásába szerint a giccsnek egyenesen jelentkezik, az érzelmek fel ellén még éttől függetlenül ö. L. gyar maradt. A magyar lapok a róla szóló nekrológjaikban is csupán annyit említenek meg róla, hogy Budapesten, a régi Magyar Színház tag.ia volt, onnan került ki az európai nagy filmgyárakba, majd Amerikába, ahol egymás után alkotta meg ma is emlékezetesen nagysikerű filmjeit: Robin Hood. Szerelem és vérpad, Halálfejes lobogó. Húszezer év a SingSingben stb. Nekünk szegedieknek különösen nem érdektelen, hogy Kertész Mihály 1908 és 1910 között egyik erősségé volt. a szegedi színháznak, melynek tagjai sorában olyan nevek szerepeltek, mint Makó Lajos. Almássy Endre, Nyáray Antal, Tóvölgyi Margit. Kende Paula, Felhő Rózsi és Fodor Ella. Fiatal színészként itt aratta első nagv sikeréit a legkülönfélébb szerepekben. a klasszikus prózától az operettig. Játszotta Roméot, a Sasfiókot, az Erdészlányban a herceget és a Tatárjárásban Wallenstein hadnagyot. Dédelgetett kedvence volt a szegedi közönségnek. Innen került fel a budapesti Magyar Színházhoz, s egyévi pesti szinészkedés után az akkor már virágzó külföldi fii mgyartas tanulmányozására Dániába utazott. Onnan Ismét megfilmesítik Far nie Hurst Mellékutca cím regényét. Ez alkalommal főszerepeket Susan Haywari John Gavín és Vera Mlle játssza. * A Pravda me.galapitásána 50. évfordulója alkalmából Központi Dokumentumftlr Stúdió Vártatnom rendezése ben dokumentumfilmet ké szít a lap történetéről. * Az oxfordi egyetem dís; doktorrá jelölte Cháíli meg. Halála alkalmával nemcsak a magyar származású Mihail Curtiztól. a világhírű Chaplint. Az irodalom doi filmrendezőtől, hanem a volt torává való megválasztása szegedi színésztől iR búcsú- ról ez. év május 8-án döntt zunk. nek az oxfordi egyetem de Jenő István eensei. Rádióműsor eenu-k KOSSUTH-RAntO 4,28 Rskoczi induló. 4..18 Hft,«0—1.58 Vidáman, xliigerek. 19.38 Az utolsó é Iiokumentumjaték. 22.98 Hírei 22.29 Híres op»rettkettösök. ors 49 Mai törtenetek. 22,46 t Tí; Állami Ne Pl Eavüttes műsor. mr.kK«Z5«enré5'reoL"j!r8.d-'.° Trt,1í hol. 22.53 A gyerek. *4flló;., " rt. íi? i? a 8? .a ,fi ui T 23.12 Uj csillagok a vüs ™ JIxíf^Á uíkö,^r operasanpsaiin. 28.34 Versek: 1 ; cjVzakaban. 23,42 Mozart: K jelzés 8 no Muaoris nertetcs. I r , ?enP „ w M,rek , l8 0p, I hl r«trrt=öetek. 9.30 Himnusz, ronla. 9 fsi ut s romokból. 9,15 „, Tánczene. I6.no Hírek. 10.19 A PErori-RAuro Bp. vili. ker. Horváth Mihuly 5.99 Reggeli zene. 8.08 Híre teri általános iskoln kórusa éne- 8,25 Műsornaptár. «.30 Torns. kel. 18 29 Napirenden . . . 10.25 óra—8,18 Hírek 14,88 Idóiárí Nótacsokor. lO.óo 1 .ottoerednié- es vizállásjeien'es. .4.13 Kór: nyek. 11,89 A köszOrUs. Elhe- sok. 14.48 .lotekossn . 15. száles. 11.15 Opera részletek. 1! Kei nemei elbeszél**. 15.39 Ve óra neil harangszó. 12.13 Köny- senymuvok. Közben: 16.9o H nyűzene. 13.88 riazdasremmel k rek 18.08—18.15 Az. oroszlar nagyvilág inezöBazdasagaról. 13 s:'.*liditá. 16.56 Kzer szó fra: óra is Rnbei-t Cssadesus zon- étim. n.on r.rkel rerene: H\ goráztk. 14.98 Az apostol. 14.26 nVadi László nyitány. 17. Virágénekek. 14.49 Sponoló If- Barangolás KomszomóUabáfi. jóság. 15.08 Hírek. köziemé- ors 45 Maja Krisztaunazaka; nyek. 13 88 td9|árás)eientes. 19 es oieg Anofrljev énekéi, ib óra 10 Népszerű koloraturárink. Hírek. 18.06 Operetlrészietek. 15.30 Az erem másik oldala, óro 39 Ke/trái. Elbeszélés. 18. 13.50 Szív küldi. 18.25 Gyújtó- Magyar fúvósz.éne 14.08 Híre pontban a perllt. 18.48 nalok 19.10 Hogyan éljen a szívbetei u bekeról. IB.58 Mflsorlsmerte- 10.20 Krtzvetites Tortnóból. Op tós. 17.00 Hírek. 17.15 Otörd rnhangversenj-. '8.48 Paluradi ;ea. 17,46 Radlolakola, 16.30 21.60 Hírek. 31.06 Kamarnzen Népballadák. 18.45 A budai 31.46 Bemutatták. 21.46 Spói Sándor-palotában történt. 19.09 híradó. 22 69 Vonószenekart fn Heggeltói estig — Ferihegven. zsike. 23.98 H(r*k. 93,13 MűSó 18.54 Jft éjszakái. gyerekek! zárás bati 29.96 Bs«i króötka 28.23 P*n,sksn Március ... árv Tel«VI*ÍÓmÚ«or visszfltérve a meginduló ma- i rtUs • • • május versek 20.35 is.iö szovjetunió-Uruíuay la 1-.-, 1 tavasz! 20.45 A felesáe. rtárúgó-merközAs közs-etlté 0V<tr filmgyártásnak lett | Rn,iiöiát»k. 29.«6 .,Örökzöld" Moszkvából. lényege, hogy nem dilettáns, hanem gyakorlott technikájú piktor munkája. Sót: a giccsgyártóknak különleges érzékük van ahhoz, hogy az Igazi nagy művészek alkotásaiból azokat a technikai részletmegoldásokat. amelyekről azt hiszik, hogj hatással lehetnek a közönségre, átvegyék, alkalmazzák, illetve helyesebben; utánoztak. JWert — ezt el kell Ismerni — ehhez általában értének. Kitűnően tudják, mi kell a közönség ízlésben elmaradottabb rétegének, s fő feladatuknak éppen azt tartják, hogy ezéket az igényéket kielégítsék. Ezért nagyított, nem' természetes leírásában. A giccsregénynek a hősei úgy beszélnek, úgy éreznek, hogy annak az épérzékű. jó szemő, jó fülű olvasó előtt semmiféle hitele nincs és nem is lehet. Érzelgősségi-e törekednek a giccsfestők is. Ismerjük a szirupos színekkel ábrázolt cigánylány mesterkélt mosolyát, az »édes«< kis cicákat, a naplementét, s a többi érzelgős. eredetiség és mondanivaló nélküli rnázolmányt. Vannak emberek, akik mindezt elismerik, de azt mondják, a giccs szórakoztat. és számukra kizárólag az a lényeges Igaz-e ez? Mi vél a giccs álarcban lép a közönség elé, s mivel legtöbbször technikailag igen van az hogy a mai glccsiró tetszetős, feltétlenül megúkv Igyekszik (mi, fogalmaz- vannak benne a szórakoztatás bizonyos elemei. De a Pi, szerkeszteni, mint egy Riccg p(maraíIott ízlésre tárégebbl nagy író, s alkal- muszkodik. és csak azokat mazza utánozza azokat a szórakoztatja, akiknek nem technikai elemeket amelye- eléggé iskolázott, nem eléggé 1 ulturalt az ízlése. ket a közönség már megszokott. megismert, elfogadott és megszeretett. Viszont mindén giccsgyártó fél az igazi újszerűségtől, a valódi üjíVlazont az ízlés állandóan fejlődik. Bármennyire SZÍVÓS is a giccs, bármennyire életerősnek látszik a hozzá kapcsolódó ízlés napjainkban tanúi lehetünk annak, tásoktól. még akkor is, ha hogy bizonyos térületéken a azók csak a technikával közönség világszerte kiáhkapcsolatban jelentkeznek. mTA művészetekben ugyanis, vekpb mint közismert, nem a tech-, ritka a leglényegesebb. De VhUéi ááialmOd? a giccsgyártót csak ez ér- , „,.. „ . , . . , , ... A giccs ellen továbbra is dekli az Igazi festészetből, harc0^unk ken mindenekaz Igazi irodalomból. Vi- elölt a színvonalasan értékes szont éppen eiert hiába es erieke&en szorakoztato Kiimmel kartársat vállalata Berlinbe küldte egy konferenciára. A vonaton megismerkedett egv csinos, ifjú hölggyel, aki először utazott Berlinbe. Kiimmel. miután ecsetelte a váms szépségeit, igy fejezte bé szellemes elnadasát: — Mindenesetre anniit mondhatok, kisasszonyom, hogy a berlini aszfalt éppenséggel nem veszélytelen. Egredül nehéz eligazodni abban a rengetegben. A bájos útitárs megértő szemrebbenéssel válaszolt. — Azt hiszem, nem lennék kellemetlen idegenvezető. Ügy ismerem Berlint, mint a saját lakasomat. Nappal és éjjel egyaránt. Az utóbbi szavakat fojtott Szenvedéllyel ejtette ki. A hölgy könnyedén elpirulva bámult a tovasuhanó tájra Kümrnel lopi-a a perionban ragyogó lábat szemlélve suttogta: — Felfogadna engem? A bájos fejecske Kiimmél kartárs felé fordult, s a nagv. mélykéken fénylő szem sugarai rávetődtek. Kümrnel majd elolvadt ettől a napfényhez hasonló pillantástól. — Felfogadni? ... Talán... — csicseregte halkan a tündéri hölgy. Kiimmel kortársban szökőárként buzgott fel a diadalmámor. Ezt a »talán-"-t. már jól ismerte. Itt van tehát a na«v kaland, ameh-nől annvit. álmodott tintafoltos iro asztalánál. Berlinben gálánsán lesegítette útitársnőjét. Pehelykönnyűnek érezte magát, mintha szárnyakat kapott 3«olna. A beszállás lényegesen nehezebben ment. Úristen, mit tett? Jelentést kell írnia a konferenciáról, és fogalma sincs az egészről. Cigarettára akart gyújtani, de a doboza üres volt — akárcsak a pénztárcája. A főváros látványosságainak, no meg egyéb látványosságoknak a megtekintése mérhetetlenül sokba került Átkozott könnyelműség ... Elkészítette költségszámláját. s bár az elég túlméretezett volt. mégis, amikor összehasonlította a ténylegesen kiadott összeggel*. átéjszakázott testének legrejtettebb zugai is megremegték. Ügy hunyta lé a szemét, mint valami haldokló. Rövidesen egv újságárus jött. ez Kümmelben új reményeket ébresztett. Zsebeiben matatott, de csak Kilenc pfenninget talált. — Vissza tudna adni száz márkáHEINZ FIEDLER • A sikeres konferencia ból? — kérdezte, és mohón agyába véste a képeslap címfeliratát. — Sajnálom — mondta az árus, és viKs/iUvette az újságot. — Akkor legalább engedje meg, hogy egy pillanatra belenézhessek — kérte Kiimmel —. odaadom minden aprópénzemet, kilenc pfenninget. A rikkancs azonban káromkodva Otthagyta. Kümrnel kartárs szomorúan tekintett X-lábán tovasiető egyetlen reménysége után, majd összeszedte meggyötört eszének utolsó maradványait és papírra vetette jelentesét. Enynylre még sosem kínozta meg szegényes fantáziáját — ráadásul a nikotin serkentő hatása nélkül. A jelentós mégts valóságos remekmű lett; kritikus, tökéletes és szavahihető, mindenről szó volt benne és semmiről — ahogy azt manapság egy jó jelentéstől elvárjuk. Másnap ar. Igazgató szentélyébe találjuk a leégett Kiimmelt, Bftljí Ivan a költségszámla, sz.fvé fölött fantázia szülte jelentés. — Jó reqgei. Kümrnel kartárs! No hogv érezte magát? — Pompásan, igazgató kartár Óriási, felejthetetlen élmény vpl Ilyen felemeló konferenciát még Ről nem éltem meg. — Hogy érti ezt? — hökkent nv az igazgató. — Ügy. ahogy mondom, őazinté becsületesen, tiszta szívből. Tudj igazgató kartárs, milyen bájos.. illetve . . . akarom mondani, milyt hatásos volt ez a konferencta? — Érdekes, nagvoő érdekes — j gyezie meg az igazgató, miközben á 3'ette a jelentést Homlokát ráncol1 Olvasta végig, majd gondosan őssz hajtogatta és megszólal: — örtái Ezt mindenkinek meg kell lsm»rrti Feltétlenül a faliújságra tesszük. Kiimmel kartársat mintha háj) kenegették volna. Az igazgató hatalmas füatfelhók eregetve kéi-dezte: — Es mondja, hogy hívták. E\ nak. Angélának? — Angéla? — Kümrnel bárgy bámult főnökére. — De. igazga kartárs, nem volt nekem időm n ügyekre. Minden gondolatomat a 1 váló eredményekkel zárult konfere Cia foglalta el. Az igazgató nem tudta elfojts mosolyát. — Csodálom a látnoki képeeséfe kedves Kümrnel, mert a konferenc eredményeiről még a miniszter se tudna beszámolni. — Hogyhogy? Talán nem volt ot — Éppúgy nem, mint maga. A kó ferenciát ugyanis a jövő hétre halas tották. de mire a sürgöny megérk zett, maga már robogott Berlin fe HOLLÚSI TIBOR fordítása