Délmagyarország, 1962. április (52. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-30 / 100. szám

Vasárnap, 1962. április 29. 4 A megnövelt igényesség mércéjével Irta: Kardos János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője Örömmel h a I Ij u k .csóbb is, kevesebb tanerőt híreket, amelyek- kívén' ^ megvan az 8 nagy azokat a ben újra és újra értesülünk a magyar ipar termékeinek világsikereiről. Látjuk üzleteinkben a szép árucikkeket, amelyek egyikéből-másikából ki sem tudjuk elégíteni az igényeket Fejlődő iparunk sok korszerű, olcsó és többségében a világszínvonalat megközelítő minőségű terméket gyárt. Az elmúlt években megtanultuk az iparvezet és mesterségét. Sokat fejlődtek az ipar vezetői. Nem egy kommunista vezető szerzett technikusi, vagy felsőfokú végelőnye, hogy az üzemi törzsgárda általános színvonalának növelése mellett a vezetés utánpótlása könnyebben megoldható. Az iiyen széles oktatás feltételeit még nem teremtették meg mindenütt az állami vezető szervek, de néhány iskolában sem tapasztalunk elegendő törekvést erre. Egyesek hajlamosak arra is, hogy egy-egy szakvizsga (könyvelő, művezető, munzettséget mindennapi mun- I kaügyi) letételével abban a kája mellett. Ezek az elvtár- tudatban ringassák magukat sak már a hatalom eiso évei- , _ , 8 ' ben felismerték: a munkás- ho»' mar képzett szakembeosztály csak akkor tud szebb rek. Különösen általános ez és boldogabb életeit teremte- • a felfogás a közgazdász végni magának, ha minden ere- zettséget igénylö területedéi összpontosítja a nepgaz- I " f ' daság fejlesztésére és közben ken- Ezért van az. hogy a mep is teremti a továbbfej-1 műszaki alkalmazottak iskolódés feltételeit. A ismeretek megszerzésére irányuló erőfeszítéseknek szép ...... . ... . „ példáit láthatjuk napjaink-1 dolgozóké. Latma kell minban a munkások és vezetők, denkinek, hogy a különféle lai végzettsége általánosan jobb, mint az adminisztratív illetve a fiatalok és az idősebbek körében egyaránt. , Sok vezető a legfontosabb feladatának tartja, hogy a vezető tisztviselők továbbtanulását megszervezze. Mostanában többször mérlegre tette a párt, hogy — eredményeink ellenére — megfelelő ütemben megyünk-e előre. Nem azért teszi ezt, mintha lassúbbodott volna az ütem, hanem mert bőven van kihasználatlan tartalék és ennek feltárásával kell többet nyújtani a dolgozók számára. És ha körülnéz bárki a maga portáján, láthatja, hogy miben maradt el az iparágtól, a világszínvonaltól. Láthatja, hogy a kéllö hozzáértés, a szakértelem hiánya sokszor milyen súlyos hibákat szül. Azt is látnia keli, hogy nem a létszámemeléssel és a beruházással lehet ezeken a bajokon segíteni, hanem a korszerű szakmai műveltség megszerzése és folyamatos kiegészítése ad ehhez megfelelő kulcsot. Nemrégen tanulmányozás tárgyává tettük ezt a problémát a megyében. Közismert, hogy jelentős eredményeket értünk el. A nagyarányú műszaki fejlődés, a várható nagyobb koncentráció azonban rátermettebb műszakiakat és közgazdaszokat kiván. A jövőben jobban kell a nemzetközi mércéhez is igazodnunk. Meg kell állapitanunk, hogy a szakműveltség megszerzésében eddig elért eredményeinket az ipar vezetőinek . nagy része túlbecsüli, örülni lehet néhány vállalat eredményeinek, de sok okunk van arra, hogy fellépjünk a megnövelt igényesség mércéjével. Lehet-e megnyugvás akkor, ha a műszaki és az adminisztratív alkalmazottaknak több, mint fele nem végzett középiskolát? Lehet-e megnyugvás akkor, ha ezeknek a dolgozóknak csak 20 százaléka tanul ma tovább? A vezetőknek csak kisebb hányada kapott felsőfokú képzést és a közülük középiskolát végzetteknek csak egytizede tanul egyetemen. Számos vezető van ma még, aki a középiskolát nem végezte el. Meglepő számunkra, hogy a vezetők nagyobb hányada még nem ismerte fel a dolgozók állami oktatásának alapvető szerepét a szakemberképzésben. Értetlenséget tapasztalunk a fiatalok körében, amikor elmondjuk, hogy a Szovjetunióban nincs megállás a tanulásban. A dolgozók iskolaiban többen tanulnak, mint a nappali tagozatokon. Ez a módszer nagy lehetőségeket ad az embereknek, olszakvizsgák — még ha olyan komoly számviteli képesítést is adnak, mint a mérlegképes könyvelő, vagy akar a művezetöképzö is — csak a legfontosabb ismereteket kívánó mipdennapi ütemhez elegendők, de a fejlődő ütemhez nagyon kevesek. Az állami személyzeti munka kulcsfeladata ma a vezetés színvonalának emelését biztosító rendszeres nevelő- és oktalótevékenység megszervezése. A személyzeti apparátus legyen tájékozott ennek a munkának a fejlődéséről és kutassa a gyorsabb előrehaladás lehetőségeit. A kívánt nagyobb ütemet azonban minden szinten a felelős vezetőknek kell — a társadalmi szervekkel együtt — megoldaniuk. Megengedhetetlen, hogy a különböző beosztású vezetők közömbösek legyenek a beosztottjaik alapképzettsége, vagy továbbképzése iránt. ! Találkoztunk olyan vezetővel. akinek fogalma sem volt munkatársainak iskolai végzettségéről. Az egyik üzem főmérnökét a pártszervezetnek kellett figyelmeztetni hogy ne akadályozza a továbbtanulást munkaterületén. Az ilyen esetek ellen az állami vezetésnek is fel kell lépnie. Ha megköveteljük a tartamú iskolákat keresik. A dolgozók személyes érdeke, hogy tovább tanuljanak. Általában nó a fizetésük, ugyanakkor a jobban vég?ett munka nagyobb társadalmi megbecsüléssel jár. Egy-egy üzem általános problémái azonosak. Ám vannak sajátos viszonyok, amelyek nehezítik a tanulást. Néhol azonban a vezetők nemtörődömsége olyan ^sajátosság", amely ellen határozottabban fel kell lépni. Általános az a tapasztalatunk, hogy ahol több a képzett vezető, ott többen is tanulnak. Ahol a vezetőknél hiányzik a gyors előrehaladás eme fontos emeltyűjének a felismerése, ott a tanulás elhanyagolása mellett a kjnzervatívizmus az üzem min dennapi kérdéseiben jellemzővé vált. Az ilyen vállalatok mind jobban elmaradnak az általános fejlődéstől, ez az ottani vezetők súlyos felelősségét veti fel. Megbecsüljük eredményeinket, még ha keveset is beszéltünk róla. A kifejlődő, egészséges közszellemre támaszkodva azonban gyorsabb előrehaladás szükséges. Több üzemi pártszervezetünk helyesen foglalkozik ezzel a munkával. Tapasztaltuk, hogy több helyen — mivel most van az ideje — megvizsgálták a jelentkezések helyzetét és sok támogatást adtak a vezetőknek. Néhol patronálókat jelölnek ki, máshol — hasonlóan a pártoktatáshoz — külön szakoktatási bizottságot hoztak létre. Példamutató és biztos eredményekkel is jaró munka ez. A vállalatok veze* tői akkor cselekszenek helyesen. ha rendszeresen tanulmányozzák ezeket a problémákat és olyan közszellemet alakítanak ki, amely előreviszi az igényes korszak követelmények teljesülését. Jltű s t már emk ÉPÍTENI AKARUNK Beszélgetés az új szegedi városrész építőivel Az Ogyessza lakótelep építőit nem zavarja, hogy néhány méterrel arrébb a haragos Tisza hullámzik a töltés oldalánál. Sőt, a 4-es épület tetejéről éppenséggel szép látványt nyújt a megduzzadt folyó, s háttere, Szeged panorámája. Igaz jelkép Mint ahogy háború után a béke, úgy jön ár után az apadás. Ahogy a Tisza viszszatér szokott medrébe, úgy tér vissza az élet az országba a háború után. A folyó is fenyegetőzik néha, s , Emberi csont volt. A szakértők meg is állapították róla. hogy a tetem a háború áldozata lehetett. Persze azt, hogy kl volt. katona vagy civil, már senki meg nem mondja. De az biztos. hogy ember volt, aki békében szeret élni, barátságos, meleg otthonban. Ilyen otthonok lesznek majd azokban a házakban, melyek a környéken emelkednek. Minél többet! kőházat, vagy gyárat, csak minél több legyen belőlük. Ezt vezetőjük mondja. Es a béke — Jó ilyen magasan lenni, és nézni a tájat arról a falról, melyet a mi két kezünk épített. Tudja, ettől olyan messze esik a rombolás képe, hogy még a lábunk alatt hömpölygő folyóvíz is békésnek tűnik. S a háború ... Undorral legyint a brigád legfiatalabbnak tűnő kubikosa. — Tudják-e, hogy ezek a Juhász Mátyás kilenctagú még kubikosbrigádja most a 4-es mo6t készülő házak adják majd a város legmodernebb, jobban a háború réme. Még épület tetején tevékenykeitt, az Ogyessza városrész dik. A födémpanelek közé épülő falai között is. Az őszszel történt, amikor a vasúti legszebb részét, a béke legdöngöli a betont. Ez a bri- ékesebb szimbólumát szágád kezdte a ház alapozatöltés mellől hordták a föl- sát is, illesztette a föld&zintdet a talaj feltöltéséhez, hogy a szomszédos szövőgyár egyik dolgozója, aki a második világháború idején légóe volt, figyelmeztette a kotrógép munkásait, hogy, tudomása szerint, bomba rejtőzik arrafelé a föld alatt. Nosza, lett nagy riadalom. Illetve, dehogyis lett! Szóltak ugyan az illetékeseknelt, és óvatosabban végezték a munkát, de azért a kijelölt tői kezdve az épületelemeket. ök a középblokkos építkezés úttörői Szegeden. Mcet már jól belejöttek ebbe munkra? — Már hogyne tudnánk. Ahogy kijöttünk ide dolgozni, már mondták nekünk, hogy ez a lakótelep Ogyeszszáról. a hősi szovjet városa munkába, hiszen tapasz- r61 kapja nevét. Ogyessza terület feltöltése idejében el- sokat gondolunk Pedig talt, öreg szakember szinte mindegyikük. A keresetalakulása miatt ugyan vitatkoznak még néha. s közben eszükbe se jut. hogy ez mennyire békebeli probléma. — Bizony, mi sem azokra vezzük el ezt az új a csontokra, amiket talál- részt, az a magyar tunk, sem a háborúra nem 46 készült. A béke legyőzte a háborút — mondhatnánk némi túlzással. És jelképnek valóban így igaz. Ember volt... Ennek az esetnek tanúi már nem dolgoznak az építkezésen, de a következőé igen. A 3-as épület zsinórállványzatát készítette éppen a Juhász Mátyás-féle kubikosbrigád. Alig 60—80 centiméter mélyen jártak még az ásók, amikor csontokra találtak. — Hát ez meg mi? — csodálkozott el az ásózó. — Talán kutyaborda — vélekedett társa. hónapot rabolt el az én életemből is a legutóbbi világégés. Rég volt. Most már csak építeni akarunk. Szinte utóbb apadniuk, az is mindegy, hogy mit, lacsaknem elpusztult a második világháborúban, de a munkások újra felépítették. Ez a béke! Igen, ez a béke. S az. hogy mi is építünk, s róluk nevárosés a szovjet munkás együttérzéséből, a proletát nemzetköziség tudatából ered. A Tisza vize már apad. A háború erőinek is el kell előbbF. K. A tanácstagok találkozása választóikkal Szegeden tartanak a által határolt terület lakói tanácstagok beszámolói, ültek, hogy meghallgassak Ezeken a fórumokon is tanácstagjaik, dr. Szeghv sokféle gondolatot csc- Endre, dr. Biczók Ferenc és rélnek a tanácstagok vá- Waldmann József beszámolóiasz tóikkal. ját. A kérések után A Ságvári Endre gyakorló gimnázium egyik . osztályának padjaiban, a Bokor utca, Mérleghiány nélkül! Kedvező lehetőségei ellenére több mint 1 millió forint mérleghiánnyal zarta az 196l-es gazdasági évet az algyői Petőfi Tsz. Nem volt megfelelő a tagság munkafegyelme — s ide vezetett a magas fokú tervszerűséget a hanyagság, a nemtörődömtermelésben, akkor lépjünk Volt mit szégyenkez fel a legfőbb termelőerő, az ember szakműveltségének szervezettebb emelése érdekében is. Sürgős feladat, hogy a jelenlegi funckcióban levő dolgozók meghatározott időn belül szerezzék meg a munkakörükhöz szükséges iskolai végzettséget. Nem szabad a továbbtanulás szervezésében az üzem szükségleteit első helyre tenni, de figyelembe veendő szempont az is. A fejlődésünk jelenlegi szakaszában az a legfontosabb, hogy számszerűen is szélesedjék nagyobb ütemben a dolgozók iskoláiban való részvétel. ösztönözni kell erre a munkásokat ií nagyobb mértékben. Bár az állam "rnTtamogatást nyújt a különféle intézkedéseivel a továbbtanulóknak, mégis szükséges a társadalom, a vezetés minden segítsége a továbbtanulók részére. NagJ- az anyagi megterhelés, sok a kudarc is, a lemondás ls. Nem véletlen az, hogy sok a lemorzsolódás. Ismerünk embereket, akik kétszer-háromszor nekikezdenek, mások pedig csak a lenyegesen rövidebb időnie ennek a t6z-nek a gyászos eredmény miatt már csak azért is, mert a Rákóczi Tsz soványabb földekkei, rosszabb fölkészülbség mellett is kitűnő eredményt tudott elérni, s egyike lett a Fiatalok lelkes munkája az algyői Petőfi Tsz-ben gazdaságában vezetett be a szövetkezet. Én elégedett vagyok a keresetemmel. Márciusban például 1 ezer 470 forintot vittem haza. Nemcsak munkában Mihály Lajos nagyon fiatal. még csak 16 éves. Az édesanyja helyett dolgozik a szövetkezet dolgozik. A gazdálkodás szakterületén \ A fiatalokat a közös gazdaság szinte valamennyi szakterületén megtalálni. Ott dolgoznak a növénytermesztésben, a szövetkezet sertéstelepén, s ők ülnek a tsz szövetkezetben kisegítő munerőgépeinek nyergében is. kasként Rájuk számít, az ő lelkesedésükre és fiatal lendületükre • támaszkodik elsősorban a szövetkezet vezetősészegedi Járás legjobb szövet- ge, s ezt tudják ök maguk kezeti gazdaságainak. jS. A KISZ-szervezet taggyűlésein rendszeresen fogA jelszó lalkoznak az elért munka.. , . _ teljesítményekkel. Tar János Az algyői Rákóczi Terme- gépkocsivezető, a KlSZ-titlőszövetkezet példájából úgy kár maga vigyázza a fiatal látBzik okultak a "Petőfi" traktorosok munkáját. S gazdai is. Okult a tavalyi foknak nincs okuk szégyen7 „ ., , , . kezesre. Mert a fiatalok kokudarcbol elsősorban maga zü] kerüInek kl a tez legjobb a tsz tagsága, de okult a traktorosai. Nótin József, vezetőség is. Nagy Mihály Herke János, Czirok Tibor, elnök elmondta, az idei szorgalmas gazdálkodással már reggel 5 órától este 8 óráig több mint felét sikerült kinn dolgozik a földeken, megszüntetni az 1 milliós Az ö munkájuknak köszönmérleghiánynak. hető hogy a téli időjárás elhuzodasa ellenere jelenleg — Nem akarunk mérleg- jobban áll a tavaszi talajhiányosak lenni idén!... — munkákkal a szövetkezet, ez most a tsz igazgatósagá- mint a múlt év hasonló időszakaban. nak a jelszava. S a jelszó— A magunk, munkájában igyekszünk a tőlünk telhető legjobb eredményt elérni — mondják mind a ketten búcsúzóul. Ugyanezt ígérik a baromfitelepen dolgozó leányok: Vámos Julianna és Sós Ilona is. Tsz-tagok és KISZ-esek mindketten ök is. Most még nincs sok munkájuk, de a napokban megérkezik a vásárolt aprójószág, s akkor aztán megkezdődik az igazi munka. Igyekeznek a növénytermesztésben dolgozó fiatalok Szabó Sándor. Tóth József is. Legutóbb külön ifjúsági és a többi KIS.Z-traktoros brigádba tömörült hét fiatal ^HttMtt lány. A brigád tagjai: Belovai Júlia. Bakos Margit. Bakos Rozália. Csermes Mária, Ferenczi Piroska. Ferenczi Rozália és Süli Ilona rcvír kinn szorgoskodnak a földeken. a szántóföldi kertészet palántáit ültetik ki. S nincs hiány náluk sem a munkaA szövetkezet sertéstele- kedvben és buzgalomban. ban foglalt cél elérése érdé- pén dolgozik Belovai József kében a vezetőség igyekszik és Mihály Lajos. Mindketö6szefogni a tagság legjobb erőit. E törekvésük különösen a szövetkezet fiataljainál talált kedvező fogadtatásra. Tavaly alakult meg 28 KISZ-taggal a tsz ifjúsági szervezete. A 28 fiatal közül 22 egyúttal tsz-tag is, a ten szintén KISZ-tagok. Belovai József már családos, meglett férfiember. — 1960 tavaszán léptem be a szövetkezetbe — válaszol a kérdésünkre —, s azóta itt dolgozom a sertéseknél. Az idén az állattenyésztés dolgozói számára garantált pénzfizetési rendszert A városi és a kerületi taa Hunvadi János sugarút a "ácstagoknak bőven voltLnreínr,.^* Ti^l mondanivalójuk, hiszen vékorut 68 a Tlsza"part lasztóik meggyőződhettek arról, hogy milyen gyors ütemben fejlődik, csinosodik Szeged. Dr. Szeghy Endre városi tanácstag arról is beszámolt választóinak, hogyan intézte el kéréseiket. Korábban több probléma volt a Fartizán utcai élelmiszerbolt áruellátásával, nem volt többek között fehér kenyér. A tanácstag intézkedésére március óta ugyanúgy, mint a többi szegedi üzletekben, kapható fehér kenyér. Dr. Biczók Ferenc elmondta, hogy az egyetem ifjúsága lelkes társadalmi munkát végez a szegedi utak kövezésénél, elsősorban a Petőfi Sándor sugárút építésénél. A tanács ígéretet tett, hogy az egyetem környékének rendezésére is rövidesen sor kerül. Waldmann József bejelentette, hogy a Bokor utca teljes rendbehozására idén még nem kerül sor, de jövőre a kerületi tanács tervije vette. A beszámolón megjelent választók ismét több kéréssel bizalommal fordultak tanácstagjaikhoz. Észrevételek A rókusiak a Hunyadi téri óvodába jöttek össze. Dr. Molnár Lajos és Solymosi Lajos beszámolt a tanács elmúlt hónapokban végzett munkájáról, s utána következtek a hozzászólások. Első volt Thuróczi néni. Elpanaszolta, hogv a Hunyadi tér óvoda felőli oldala ne gyon elhanyagolt. Korányi Pál, Garai néni és több más résztvevő a fásítás kérdéséről szólt. Erdélyi Gáborné és Kocsis Ferenc is hangoztatta, Szegeden ideje volna egy fiú- és leányszállást nyitni, hogy a fiatalok megszabaduljanak az albérleti uzsorától. A lakosság — mint mondták —, szívesen végezne társadalmi munkát az ifjúsági otthon megteremteséert. S a 28 életerővel, kedvvel teli fiatal maga mögött hagyja már nemcsak a közös munkában, hanem életfelfogásban is az idősebbeket — az élet megnyugtató törvénye szerint. Nem kétséges, hogy a fiatalok és az idősebbek összefogása, együttes munkája meghozza az eredményt. Papp Lajos t