Délmagyarország, 1962. január (52. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-20 / 16. szám

Szombat, 1WS Január 20. 2 Megalakul a laoszi nemzeti egység kormánya Mtrtt » TASZSZ jelenti, a három laoszi herceg pénteken Genfbe megegyezett a laoszi ideiglenes nemzeti agvnéekormany megalakításának feltételeiről. A tárgyalások befejeztével Souvanna Phouma. a törvényes laoszi kormány miniszterelnöke kijelentette, hogy a megegyezés lesz az alapja, a koalíciós kormány közeljövőben történő megalakításának. Kifejezte azt a reményét. hogy a nemzeti egység kormányé január végéig tétrejön és I -nemr egységes delegációt küki majd a genfi értekezletre, amely a laoszi kérdés békés rendezésével foglalkozik. Az AP amerikai hírügynökség szerint Souvanna Phouma rámutatott, a megegyezés azon elvek szerint jött létre, amelyekről már Zürichben és Hin Hopban megállapodtak korábbi találkozóikon. Souvanna Phouma hozzáfűzte azonban, hogy Boun Oum herceg fenntartással él; csoportja számára akarja megszerezni a belügyi és a hadügyi tárcát. — Ha ezeket nem kapja meg. akkor a külügyi, pénzügyi ós a tájékoztatésügvi tárcák közül fog kettőt választani. — Boun Oum időt kér arra — mondotta Souvanna Phouma —, hogy párthíveivel megtárgyalhassa ezt a kérdést és választ fog adni Genfben vagy Laoszban. Külpolitikai hirek — lotűkhan Az Egyesült Államok küldöttének elnökletével penteken délután ülést tartott az atomfegyver-kísérletek beszüntetésével foglalkozó háromhatalmi genfi értekezlet. Az ülésen, amely 50 percig tartott, az értekezlet elé terjesztett dokumentumokat és javaslatokat tanulmányozták. A legközelebbi ülést január 23-án tartják. * Martin Ferenc, a Magyar Népköztársaság távozó hanoi nagykövete híicsúlátogatást tett Pham Van Dongnál, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnökénél, llng Van Khiem külügyminiszter vacsorát adott nagykövetünk tiszteletére. Bz ENSZ-nek vállalnia kell kongói lépéseinek következményeit Megemlékez** Lumumba meggyilkolásának év forduló iáról Fidel Castro: az emberiség elkerülhetetlenül rálép a szocializmus útjára T. Kolesznyicsenko, a Pravda pénteki számaban kommentálja a legutóbbi kongrti eseményeket, egyebek között Gizenga kizárását a kongói kormányból. A cikk írója megállapítja, hogy a gyarmattartók újabb csapást mértek kongó hazafias erőire. Elhatározták, hogy eltávolítják a kongói politikai színtérről Lnmumha hú kővetőjét. azt az emberi akinek politikája a függetlenség megvédésének politikája volt s éppen ezért megbecsülést szerzett neki. nemcsak az országban. hanem messze határain túl Is. Az Imperialistákat már régóta zavarja Gizenga — mutat rá Kolesznyicsenko — aki Lumumba halála után a kongói kormány élére került és Stanleyvllle-ben tömörítette az ország hazafias erőit. Valahányszor az RNflZcsapatok hadműveleteket kezdenek a katangai szakadárok ellen, valakinek a keze mindig megállftja őket. Ugyanez a kéz irányította az ENSZ-rsapatokal a keleti tartomány. Kongó függetlenségének védőbástyája ellen. Az a benyomás alakul ki az emberben — jegyzi meg a cikkíró"—. t'ltotta meg hanem szigorú hogy a kongói RNSZ-pa- büntetést helvezett kilátásba ranrsnokság a gyarmattar- minden olyan gyülekezésre, tök politikájának végre- amelyben öt embernél töbh sít óta. ben vesznek részt. KI jogosította fel az. ENSZcsapatokat arra. hogy megszegjék a Biztonsági Tanács Katangára vonatkozó határozatát? — kérdezi Kolesznyicsenko. — Kinek az utasttására folytatnak e csapatok hadműveleteket a kongói hazafiak ellen, ahelyett, hogy szétvernék a katangai szélhámosok bandáját? Vajon U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára nem látja a kongói eseményekben rejlő veszélyeket? Vajon az ENSZ apparátusának új vezetői vállalják a felelősséget a gyarmattartók büntatteiért? • A kongói főváros. Leopoldvllle haladó közvéleménye csütörtökön megemlékezett Lumumba meggyilkolásának évfordulójáról. A reakció mindent elkövetett, hogy megakadályozza a tömeges megnyilvánulásokat és gyűlésekot. A Leopoldville-i hatóságok külön rendeletet adtak ki, amely nemcsak a tömeggyűléseket A lapok és a rádió azt ajánlotta a lakosságnak, hogy a késői órákban ne jelenjék meg a főváros utcáin, mert -terrorista elemek* és bűnözők után razziáznak. Leopoldville afrikai negyedeiben a napokban -átfésülő műveletek* kezdődtek. Helyt jól értesült körök szerint eddig körülbelül 1100 -gyanús személyt* tartóztattak le. A tények arra mutatnak, hogy a reakció az -átfésülő műveleteket« a haladó elemekkel való leszámolásra használta fel. Ennek ellenére a kongói hazafiak megemlékeztek Lumumba és a kongói nép több más hű fia meggyilkolásának évfordulójáról. A kongói nemzeti mozgalom vezetősége gyászülést tartott. Az afrikai negyedben több kisebb gyűlést tartottak. Lumumba hívei karjukon gyászszalaggaí jelenlek meg munkahelyükön. Mindez ékesen mutatja, hogy Lumumba eszméi kiirthatatlanul élnek a kongói nép színében. A havannai lapok közlik Fidel Castro nytlatkozatat, amelyet a nemzetközi újságíró szervezet kongresszusán részt vett küldötteknek adott. A kubai forradalom jellegére vonatkozó kérdésre válaszolva Fidel Castro hangsúlyozta, hogy ez soha sem volt a burzsoázia és a kiváltságos osztályok forradalma. hanem az elnyomott népé és a munkásosztályé. A miniszterelnök részletesen beszélt a forradalom és a forradalmi eszme fejlődéséről és kiemelte a Kubában jelenleg lezajló kulturális forradalom jelentőségét. Egyetlen országban, az élet egyetlen területén sem képzelhető el haladás, ha nem valósítják meg mindenekelőtt a kulturális forradalmat. A vezetés formájával kapcsolatos kérdésre válaszolva Castro rámutatott, hogy ha az egyes országokban közösek ls a célok, mindig az adott ország konkrét feltételei szabják meg azt. hogy a szovjetek formájában vagv más formában gyakorolják-e a forradalmi hatalmat és hogy milyenek legyenek a forradalmi intézmények, Megkérdezték a miniszterelnököt. milyen álláspontra helyezkedik Kuba a küszöbönálló Punta Del Este-i értekezleten. Kuba állasfoglalása világos: válaszolta — a népek önrendelkezési jogának a latin-amerikai államok és népek nemzeti szuverenitásának védelme. A Punta Del Este-i ertekezlet — folytatta Castro — imperialista támadás a népek önrendelkezési joga. a latinumerikai államok szuverenitása ellen. Az imperialir-. mus vakon, a történelem menetének es a reális valóságnak a figyelembevétele nélkül próbál megvalósítani egy történelemellenes abszurd dolgot: megfosztani a népeket az önrendelkezési jogtól és a szuverenitástól. Kuba a történelem nevében a népek és a haladás érdekében küzd az imperializ.mus ellen A Punta Del Este-i értekezleten — folytatta Castro — Kuba nem mint vádlott, hanem, mint az amerikai imperializmus agresszív politikájának ps e politika kiszolgálóinak vádlója vesz részt. Arra a kérdésre válaszolva. csökkenti-e Kuba a cukortermelést, Castro rámutatott. hogy erre nincs szükség. mivel az ország összes termékei számára piacot hiztositanak a szocialista országok. amelyekkel Kuba kölcsönösen előnyös kereskedelmet folytat. Ezen a téren Kubanak nincsenek problémái — állapította meg Castro. A miniszterelnök nagy figyelmet fordított a békés egyúttéies és az. osztályharc kérdéseire. A békés együttélésért folytatott harc — mondotta — nem taktikai kérdés A békés együttélés az emieriség léterdeke. A különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélése megvalósítható és meg is kell valósítani, de nincs kapcsolatban az egyes országokon belüli osztályharccal. Befejezésül Castro hangoztatta. hogy latin-Amenka népeinek küzdelme mind hatarozottabb jelleget ölt. A minimális program alaojan megvalósuló egységfront — mondotta — megkönnyíti a monopóliumok elleni és az új társadalom felépítéséért folytatott harcot. Mindenesetre — hangsúlyozta Castro — az emberiség rálépése a szocializmus útjára, elkerülhetetlen. Ha s kizsákmányoló osztályok háborút akarnak, akkor megkapják azt! Ha pedig békét akarnak, akkor » néptömegeknek békés harci eszközeik is vannak a forradalom megvalósítására. Ismét 22 halott Algériában Algériából ismét huszonkét halottai és huszonhét sebesülést jelentettek az elmúlt 24 óra alatt. Oránban a rendőrség és a knionasiig erélyes rendszabályokhoz folyamodott — az algériaiakkal szemben. Azt követően, hogy az FLN négy halálra (télt tagja megszökött a börtönből. hatalmas éjszakai razziát rendeztek az arab varosnegyedekben. Több órán át ropogtak a gépfegyverek. A "tisztogatás- eredményéről kiadott Jelentés szerint H algériait megöltek, tízet letartóztattak. A hírügynökségi jelentések szerint az. áldozatok száma valószínűleg lényegesen nagyobb. Az OAS ellen hozott Intézkedéseknek egyelőre vajmi kevés nyomát látni, A fasiszták bandát csütörtökön délután ismét autóból lőtték az arab járókelőket Orán utA negyedik felvonás ÚJSÁGHÍR; Január 22-én, hétfőn. Punta ősi Estében összeül az amerikai államok szervezetének külügyminiszteri értekezlete. A hírez uruguayi fürdőhelyen, Punta de) Estében tanácskoznak hétfőtől az amerikai államok szervezetének külügyminiszterei, Nem kevés az olyan téma —az amerikai tökebehatolááíól a gazdasági bajokig —, amelyeknek megvitatása valóban fontos lenne Közép- es DélAmerika szamara. Mégsem ezekről fognak tárgyalni, Ar Egyesült Amerikai Államok mért erőszakolta ki ezt s konfgrenrtát, hogy azon keresztülvigye Kuba elítélését és valamiféle megbélyegzését. Ezzel tulajdonképpen kezdetét venné a Kuba-ellenes akció negyedik felvonása. Az első — közvetlenül a Batista diktatúre bukása után — arra irányult, hogv a baloldali vezetők megbuktatásával és az ingadozók megvásárlásával megfosszák a forradalmat lényegein!, igazi tartalmától Amikor ez kudarcot vallott, s éppen hz árulók szigetrlódtek el. következett a gazdasági háború. Kuba azonban sikeresen kiállta a bojkottot, sőt: az egymilliárd dollár értékű amerikai tőkebefektetések államosításával felelt. Erre — tavaly áprilisban — nyílt, fegyveres támada* indult, de a kubai nép hetvenkét óra alatt a tengerbe szorította a betolakodókat. Ilyen előzmények Után készít tnost elő Washington egy diplomáciai bekerítő hadműveletet, amelyet egy brazil lap, igen találóan. "bonyolult összeesküvésnek- nevezett el. Az URA ezúttal szívesebbon maradna a hattérben és keltene olyan látszatot, mintha Kuba szemben állna valamennyi latin-amerikai országgal. Nyolc országot máris ajkerült rávennie Washingtonnak. hogy szakítsa meg kapcsolatait Kubával. Kiküldtek 0KY úgynevezett amertkaközi "békéltető bizottságot*, ennek elfogultságára szonban Jellemző, hogy fit tagja közül négynek (Salvador, Kolumbia. Venezuela, Egyesült Államok) még diplomáciai kapcsolatai sincsenek Havannával. Közzétettek ezenkívül egy 23 oldalas "vádiratot* a Castro-kormán.v ellen, s egy bizalmas munkaokmányt, amelyet Punta de! Eetében a határozat rangjára szeretnének emeitatni. Az amerikaiak arra törekednek. hogy a külügyminiszterek szólítsak fel Kubát: szakítson meg, hatvan napon belül, minden kapcsolatot a szocialista orszagokkal. Ez a követelés teljesen tarthatatlan lenne a nemzetközi jog és igazsag szempontjából, hiszen Kuba mint független ország, azzal épít kl kapcsolatot ás olyan mérvűt, amilyent akar. De torzán fest napjaink politikai realitásainak tükrében is. hiszen magának az Egyesült Államoknak ia vannak kapcsolatai a szocialista országokká), a latin-amerikai országok közül pedig mind többen törekszenek e kapcsolatok javitasára. Ha a forradalmi Kuba eleget tenne Washington kivánalmanak. egyszerűen öngyilkosságot követne •I, hiszen éppen a szocialista ors/agok testvéri segítségére támaszkodhatott a nehéz napokban. Az amerikai külügyminisztériumban jól tudják, hogy erre nem fog sor kerülni. Szükségük van azonban erre a játikra ahhoz, hogy ürügyet találhassanak a szankciókhoz. vagyis a Kuba-ellenes lépésekhez. Tervük szerint, a kritikus hatvan nap lejárta után. valamennyi latin-anjerikai orszagnak meg kel) szakítania együttműködését Kubával, s természetesen nem riadnának vissza újabb nyílt támadásoktól sem. Ez az. amit Washington akar. Más kérdés, mit k ápcs elerni. Igaz. hogy jelenleg befolyásolja a latinamerikai országok jó részét, sót, Punta del Estében megszerezheti a kétharmados többséghez, szükségéé 14 szavazatot is. (Az amerikai államok szervezetének 21 tagja van, határozathozatalhoz kétharmados többség szükséges.) De éppen legjelentősebb hat ország: Argentína. Brazília. Chile. Bolívia Mociikó és Ecuador nem áll ki Kuba ellen. Tegyük hozzá a helyzet jellemzéséül, hogy latin-smarika mintegy kétszázmillió lakosának 7 4 százaléka ezekben az. országokban él. Az sem véletlen. hogy az elmúlt fél esztendőben éppen Brazíliában és Ecuadorban kíséreltek meg jobboldali irányzatú államcsínyeket, ezek azonban kudarcot vallottak a naptömegek ellenállásán. Megnehezíti az. amerikai tervek valóra váltását Kuba bátor és következetes helytállása is. Havanna kész. a diplomáciai csatéra, Dnrticos elnök vezetésével megerősített delegációt küld a külügyminiszteri értekezletre, az. ENSZben pedtg éppen ebben az időben lép majd fel vádlóként. e terjeszti elő panaszát az amerikai beavatkozással kapcsolatban., A számbeli szavazattöbbség ellenére sem ígér tehát aok jót Punta del Este a Latin-Amerikában már amúgyis megtépázott washingtoni presztízsnek, Es ha az első három felvonás bukást hozott, nem vár különb sors a negyedikre sem. RÉTI ERVIN rsin. Algír központjában az, OAS fényes nappal kirabolt egy fcgyverkerrskedéit és 3.1 puskát vitt magával. Egy másik fasiszta terrorbanda szabályos rablótámadást Intézett egv bank ellen ér .10 000 új frankot (körülbelül 10 000 dollárt) zsákmányolt, Oránl foghazak arab foglyai éhségsztrájkba léptek, mert a rohamrendőrök behatoltak az egyik fogházba, botokkal én puskatussal ,10 foglyot súlyosan megsebesítelték. Százötven halálra ítélt algériai politikai fogoly védőügyvédéi levelet intéztek de Gaulle elnökhöz, kérik, szállítsák el haladéktalanul a foglyokat Francia, orszagba. mert Algériában minden percben az a veszély fenyegeti őket. hogv az OAS kezébe kerülnak. Az OAS több ízben rabolt el arab, vagy európai származású kommunista foglyokat, akiket azután meggyilkolva találtak a város határában. Algírban az autóbuszoknak fio sz.ázaléka nem közlekedik, mert az algériai sofőrök sztrájkba léptek. Az egyik arab gépkocsivezetői az OAS banditái agyonlőtték. Mint a l'Humanité jelenti, Algírban is nagy rendőri es katonai erők vették körül az arab negyedéket. amiből arra lehet következtetni, hogy itt ia az oránihoz hasonló "rendcsinálásra* készülnek. Három plasztikbomba, amely megmozgatta a párizsi rendőrséget Az OA.S legújabb plasztikbomba-sorozata a jelek szerint mégiscsak megmozgatta a párizsi rendőrséget. Erre vall a péntek esti lapoknak az a híre. hogy ötszáz rendőr ve nvomozó keresi a merényletek tetteseit. A hatóságok szokatlan buzgalmának az, a magyarázata, hogy a péntekre virradóra elkövetett újabb merényletek egyenesen a rendörségnek szóltak. Az egyik bomba egy nromozöbrígád helyiségében, a másik pedig egy tűzszerész rendőrórmester lakass előtt robbant. Mi töhb: a merényletekkel kapcsolatban eddig elfogott két líceumi diákot éppen akkor érték tetten, amikor de Gaulle fiának apósa, a szenátus alelnökének lakása előtt helyezték el a plasztíkborobás csomagot A Le Monde jelentése szerint több franciaországi iskolában működnek OASsejtek. Tagjaik a titkos szervezet utasításait követik, A fasiszta érzelmű és demokratikus diákok között napirenden vannak az összetűzések. (MTI) Megbukott a dominikai junta Csütörtökön este visszanyerte hatalmát az- a dominikai államtanács, amelyet 48 órával azelőtt megbuktatott a hadsereg. Echavarria hadügyminisztert, ®ki a katonai puccs mögött állt, letartóztaták. őrizetbe vették juntájának négy tagját is. Az államtanácsnak, amely most az elnöki palotába viszKzatáfti csnk a vezetője változott meg: Balaguer lemondása változatlanul is érvéi nyes és helyére, mint a tanács elnöke, egy Rafael nelly nevű jogász lépett, aki a Ralaguer-féle államtanáriban az elnök helyettese volt, A tiszavirág-életű katonai junta szuronyokra támaszkodó nyílt terrorja oly élénken emlékezteit a Trujillo-diktatúra módszereire, hogy az amerikai külügyminisztérium nyilt rosszallását váltotta ki, különös tekintettel az amerikai külügyminiszterek küszöbönálló értekezletére.