Délmagyarország, 1962. január (52. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-18 / 14. szám

Csütörtök, 1M2. Január 18. 2 Kekkonen vezet a finn elnökválasztáson A január 15—16-án meg- szavazatot (45,1 százalék). A tartott finnországi elnöki Kekkonen-tömbnek eszerint elektorválasztások előzetes 145—146 elektora lesz. eredményei a Kekkonen- Az elektorok testülete feb­tömh nagy győzelmét mu- ruár 15-én választja meg tatják. Erre adtak le 969 324 Finnország elnökét. Nehézségek a francia-tunéziai tárgyalásokon majd közelébb hozni az ál­láspontokat. A nehézségek egyik fő oka, hogy francia részről Bizerta kérdését a többi problémával, főleg a Tunéziában élő 80 000 fran­cia állampolgár helyzetének rendezésével akarják össze­kapcsolni. Tunéziai részről viszont a bizerta i kérdés megoldásában a többi prob­léma rendezésének előfelté­telét látják. íiyiTI) A bizertai katonai támasz­pont kiürítéséről Párizsban folyó tárgyalásokat Couve de Murville külügyminiszter brüsszeli útja miatt szerdán félbeszakították és csak pén­teken folytatják. Ladgham, a lunéziai kormány hadügymi­nisztere az elsó két nap után kijelentette: az állás­pontok kifejtésének nehéz szakasza után nem lehet még elóre látni, hogyan sikerül A bolgár nemzetgyűlés elnökségének határozata A bolgár nemzetgyűlés el­nöksége határozatot hozott egyes objektumok, üzemek, földrajzi nevek, utcák és in­tézetek nevének megváltoz­; tatásáról. A rendelet értel­mében a Rila hegységben le­: vő Sztálin csúcsot. Bulgária legmagasabb hegycsúcsát Mu6/ala csúcsnak, a csúcs­tól északra levő Sztálin-ta­vakat Muszala-tavaknak. a Sztálin meteorológiai állo­mást Muszala csúcsi állo­másnak, a Szófia közelében levő Sztálin víztárolót Iszker víztárolónak, a fekete-tengeri Sztálin öblöt Várnai öböl­nek nevezték el. Ezenkívül megváltoztattak közel tíz üzem és intézet elnevezését., amelyek fcztálin nevét visel­ték. (MTI) Újabb államcsíny Dominikában Kellemetlen helyzetbe került az Egyénült Államok kormánya a véres események miatt Nyugat-Irián — az indonéz—holland ellentétek forrása Nvugat-lrlínró] készült térképünk frltüntrtt » térkép b»l oldalán frkvá Crlrbrsz­szlgetét ls. art a szigetet, ahonnan az Indonéz csapotok tervezett katonai akcióikat vég­rehajtani kívánták. A Celebesz-sziget déli rsücskében fekvő Makasar városában kft vették el Sukarno indonéz elnök ellen január 7-én, a lapunk által is hírül adott sikertelen mereny­i. letet. A Dominikai Köztársaság fővárosában. Santo Domingó­ban kedden minden eddigi­nél nagyobb tüntetést jelen­tettek a hírügynökségek. A főváros Függetlenség tercn a Nemzeti Polgári Unió elne­vezésű ellenzéki politikai csoportosulás több száz híve tüntetésbe kezdett, s több hangszórós gépkocsi a párt jelszavait sugározta. A mind fenyegetőbben viselkedő tö­meget a hadsereg alakulatai körülfogták, majd öt páncél­gépkocsiból minden figyel­meztetés nélkül tüzet zúdí­tottak a tömeRre. — Több ember állítólag 15 — meghalt, sokan megsebesül­tek. , A • tüntetés után az úgy­nevezett államtanács és Balaguer köztársasági elnök lemondott, majd új polgári­katonai junta alakult- A Nemzeti Polgári Unió veze­tői szerint a junta megala­kulása államcsínyt jelent, A juníft négy tagja a Trujil­ló-rendszer bizalmi embere volt. * Az MTI tudósítója írja: A legújabb dominikai vé­res események rendkívül kel­lemetlen helyzetbe hozták az Egyesült Államok kormá­nyát, Washington annakide­jén, a Balaguer vezette ál­lamtanács megalakulása után azonnal Dominika segítségé­re sietett, az Amerikai Ál­lamok Szervezete megszün­tette a szankciókat Dominika ellen és az amerikai kor­mány mindenféle politikai /és gazdasági segítséget helye­zett kilátásba. Washington célja az volt, hogy a Punla Del Esto-i értekezleten Do­minikát "demokratikus kira­kat-államként" állítsa az amerikai országok képvise­lői elé, mintegv Kuba ellen­tételeként. Ezt a számítást keresztülhúzta a keddi véres államcsíny, úgyhoR.v a State Department szerdán délben heves hangú hivatalos nyi­latkozatot tett közzé.- Ez a dominikai belügyekbe újból nyíltan beavatkozó nyilatko­zat a tcibbl között hangoztat­ja: az új fejlemények után úgy tűnik, mintha Domini­kában Hátralépés történt vol­na és mintha az alkotmányt is megsértették volna. Ez az új fejlemény — hangzik a hivatalos közlemény — -nagy aggodalom forrása- az Egyesült Államokban s arra kényszeríti a kormányt, hogy átértékelje politikáját Do­minika irányába. A külügjjninisztérium ille­tékes körei a hivatalos nyi­latkozatot magyarázva, kije­lentik: megfontolás tárgya, hogv ismét megszakítják a diplomáciai kapcsolatokat. Megfigyelők azonban való­színűnek tartják, hogy ez a nyilatkozat csupán fenyege­tés ég arra számítanak, hogy egész rövid idő alatt ismét -változás- történik Domini­kában. A dominikai eseményekről egyébként meglehetősen szór­ványosan érkeznek csak hí­rek Washingtonba, mivel az új katonai junta cenzúrát vezetett be. Ismeretes, hogy kedden tüntetések voltak Dominikában, a népi ellen­zékhez tartozó tömegek kö­vetelték Balaguer azonnali lemondását. Egy diáktanács fel is kereste az elnöki palo­tát és petíciót nyújtott át, amelyben az elnök lemondá­sát követelte. A dominikai hatalom va­lódi birtokosa. Rodriguez Echavarria hadügyminiszter a tüntetők ellen tankokat vezényelt és a tüntetést fegy­verrel törte le. Ezután Echa­varria az elnöki palotába sietett. A hadügyminiszter jellemzően, egv 45-ös auto­mata pisztolyt, tartott a ke­zében és kézigránátokat tű­zött az övébe. Nyilvánvaló­nak látszik, hoev Echavarria vezette a tárgyalásokat, ame­lyek során Balaguer lemon­dott ugyan, de nem az eddi­gi államtanács tartotta meg a hatalmat, hanem egy új katonai juntát alakítottak. Ennek a katonai juntának egyik tagjáról, Armando Pachecóról úgy tudják, tagja volt a Trujillo-kormánynak is. Az eddigi államtanácsnak legalább négy tagját, köztük az eddigi államtanácsnak legalább négy tagját, köztük az eddigi alelnököt, letartóz­tatták és egy légi támasz­ponton őrzik. A hatalom a hadsereg kezében van. A legutóbb Washington­ba érkezett hírek szerint Santo Domingo városában újabb tüntetések kezdődtek, részleteket azonban a cenzú­ra miatt nem tudnak. (MTI) Fra ncia miniitzler tanács 4 Igeriáról A francia kormány szer­dán délután de Gaulle el­nökletével ülést tartott, ame­lyen Louis .loxc, az algériai ügyek minisztere beszámolt a Koehés-Noircs-ban. az al­gériai főkormányzó ság szék­helyén, a francia polgári és katonai hatóságok vezetőivel folytatott tanácskozásairól. A kormányülés előtt de Gaulle Ailleret tábornokkal, az algériai francia fegyveres erők főparancsnokával tár­gyalt. Az algériai helyzettel kap­csolatos intézkedésekről lap­zártáig még nem adtak ki jelentést. * A terror kedden még fo­kozottabb méreteket öltött Algériában: 24 óra alatt 40 merényletet követtek el, amelyeknek 25 halálos és ugyanannyi sebesült áldoza­ta volt. Tizenhat halott és 19 sebesült az arab lakossag sorából került ki. Az olcső edényvásár tovább folytatódik A Mérey utcai és ÜVEGBOLTOKBAN! KAPHATÓK: szines csésze 2.10 Ft tányér 2,70 Ft színes tál 8.10 Ft bögre 2,30 Ft csésze 1.30 Ft Lenin körúti 3,— Ft — 3.60 Ft 306 Minisztertanács Djakartáhan Mint az Antara indonéz hírügynökség jelenti, Sukar­no elnök rendkívüli minisz­tertanácsot hívott össze, ame­lyen megvitatták a hétfői in­jelonéz—holland tengeri ösz­szecsapás eseményeit és azok várható következményeit. A megbeszélésről részleteket nem közöltek. A minisztertanács ülését követően Sukarno elnök négyszemközt megbeszélést folytatott Subandrio külügy­miniszterrel. A külügymi­niszter egyébként fogadta az Egyesült Államok djakartai nagykövetét. Djakartában teljes a nyu­galom. Diplomáciai megfi­gyelők úgy vélik, hogy az indonéz kormány még min­dig hajlandó a megegyezés­ről tárgyalni — természete­sen csak — megfelelő felté­telek mellett. J ó néhány hét óta mindinkább növekvő érdeklődéssel kíséri a világ a Nyugat-Irián hova­tartozása miatt támadt. s egyre élesedő indonéz—hol­land ellentétek alakulását. Nyugat-Irián földünk má­sodik legnagyobb szigetének, Üj-Guineának nyugati fele (Keleti fele Ausztrtilia fenn­hatósága alatt álló ENSZ­gyámságl terület.) Területe 430 ezer négyzetkilométer, tehát nem egészen ötször ak­kora, mint hazánk, lakóinak száma ezzel szemben — becslések szerint — körülbe­lül egymillió. Felszíne nagy­részt — és főleg északon — hegyes, a belső részében át­hatolhatatlan őserdők és mocsaras területek vannak. Nyugat-Irián lakóinak többsége — körülbeiül 500 ezen ember (a szigeten egyébként sohasem tartottak népszámlálást) a pápuák kö­zül kerül ki, akiknek egy része fejvadász, s minden törzsük primitív gyűjtögető életmó­dot folytat. Kívülük sok me­lanéziai — ezek az Indiai­és a Csendes-óceán több szigetének gyakori lakói —. valamint körülbelül 20 ezer indonéziai és 15 ezer euró­pai él Nyugat-Iriánban. A sziget, területe csaknem tel­jesen feltáratlan. Csupán a tengerparthoz közel eső te­riileteken vannak települé­sek és utak. A lakosság kultúrájáról csak annyit, hogy a bennszü­löttek teljesen írástudatla­nok. A hollandok itt is azt a gyakorlatot követték, mint minden más gyarmatukon: kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, semhogy meg­szervezzék — legalább a második világháború után — az elemi iskolai oktatást. A gyarmatok gátlástalan ki­rablásához ez nem volt szük­séges . .. Arra pedig, hogy a szinte kőkorszakbeli viszo­nyok között élő bennszülöt­teket bevonják a közigazga­tásba, soha nem esett szó. m-r yugat-Irián nagy érté­lé ke a kőolaj, amelyből évente mintegy fél­millió tonnát termel ki egy holland—angol vegvestársa­:,ág és szállít csöveken a tengerpartra. A tengerpart­hoz közel eső területeken holland tulajdonban levő nagy kaucsuk- és kávéültet­vényeket müveinek. E két cikk alkotja Nyugat-Irián fő mezőgazdasági exportját — Hollandia és Hong-Kong felé. Nyugat-Irián 1602 óta van a hollandok birtokában In­donézia első ízben 1949-ben, függetlenné válásának esz­tendejében jelentette be Nj ugat-Iriánra való igényét azon a címen, hogy e terület földrajzilag is része Indoné­ziának. A hollandok ugy akarnak kibújni a terület át­adásának mindinkább elke­rülhetetlenné váló kötele­zettsége alól, hogy Nyugat­Iránt "önálló pápua állami­nak- szeretnék kikiáltani. Természetesen gazdasági ér­dekeltségeiket továbbra is megtartanák ... Az ENSZ hivatalos álláspontja viszont az, hogy Nyugat-lriánt ENSZ-gyápisági területté kell nyilvánítani és a világ­szervezet a gyámsági jogok gyakorlását Indonéziára ru­házná át. V Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára több alkalommal is békés tárgyalásokra hívta fel Indo­nézia és Hollandia kormá­nyát. »t vugat-Irián körül to­vább zajlanak az in­donéze-holland ellen­tétek húllhrrtal. egyelőre még sejteni sem lehet, hogy mik lesznek a két ország között egyre növekvő fe­szültség következményei. Perényl István Szovjet—ghanai . i ti •• I •• I e kozos kozlemeny Kevéssel azután, hogy ked I den Mikojan Ghánából a Mali Köztársaságba utazott Accrában. Ghana fővárosa ban nyilvánosságra hozták a közös közleményt amely el mondja, hogy A. I. Mikojan és Kwame Nkrumah, szívé­lyes és kölcsönösen megértő légkörben eszmecserét foly tátott egymással közérdekű problémákról. Mindketten elítélték ax im | perializmust. a gyarmati i rendszert és a neokolonializ­must. s kijelentették: bíznak abban. hogy a gyarmati rendszer összes jelenségei­nek 1962 decemberéig való felszámolása meggyorsítja az általános és teljes leszerelést, ilymódon hasznos tényező lesz az egyetemes béke szem­pontjából. A közös közlemény rámu­tat még. hogy Kwame Nkrumah és A. I. Mikojan -megvitatták a két ország kereskedelmi és műszaki együttműködési egyezmé­nyeinek végrehajtásit. A jó termés — csapás A burzsoá szociológusok papírhegyeket írnak össze, bizonygatva, hogy a kapitaliz­mus ma már nem ugyanolyan, mint koráb­ban. Igen — mondják —s valamikor a ka­pitalizmus anarchikus volt, de ma már ál­lítólag felváltotta -az egyéni kezdeménye­zés társadalma- és -az általános jólét ál­lama-. A kapitalizmusban — mondják — összhang jött létre a munkások és a vál­lalkozók között, kiküszöbölték a válságo­kat. amelyek idején Amerikában gigászi máglyákat gyújtottak a -túllermelt- bú­zából. De akármilyen meséket terjesztenek is a burzsoá tudósok, a kapitalizmus természe­te ettől semmit sem változik. A kapitalista gazdaságot továbbra is krónikus válságok rázkódtatják. Az Egyesült Államokban és a nyugat-európai országokban az allam­monopólista kapitalizmus szabályozó intéz­kedései ellenére egyre élesebbé válik az ún. -mezőgazdasági termékfeleslegek- problé­mája, a tejet a folyókba öntik, a földekről nem takarítják be a termést. A Daily Express című angol lap a közel­múltban egy kis cikket közölt, szerény címmel, bár a cikkben szomorú dologról van szó: több mint félmillió tonna, csak­nem 8 és fél millió fontsterling értékű bur­gonyát megsemmisítettek, illetve az álla­tokkal etettek fel. A lapszerint ennek . . . az időjárás az oka. | Igen. a jó idő. ami hozzájárult a bőséges I terméshez. Az ember azt hinné, hogy en­nek csak örülni lehet Mert ugve, minél több a burgonya az üzletekben, annál ala­csonyabb az ára. Dc éppen ez utóbbi körül­mény okozott gondot a kormányhivatalok­nak. akik azon fáradoznak, hogy a mező­gazdasági térmékek ne olcsóbbodjanak es a monopóliumok jövedelme ne csökkenjen. A mezőgazdasági üzletemberek szeren­cséjére a betakarítás idején nagy esőzések voltak. A burgonyaföldek kétharmad ré­szén abbamaradt a betakarítás, a termés fele a földben maradt. Mégis 645 000 ton­na burgonya -feleslegesnek- bizonyült. 390 000 tonnát veszteséges árcn eladtak ta­karmanynak, 255 000 tonnát pedig meg­semmisítettek. Az angol -burgonyafelesleg- megsemmi­sítése nem véletlen jelenség. Emlékezzünk csak a francia farmerek lázadásaira, az utakon emelt barrikádjaikra A farmerek es a francia kormány közötti konfliktus alapját is a mezőgazdasági -termékfeles­legek- problémája nlkotoja. ami azzal van kapcslatban. hogy Franciaország belépett a -Közös Piac—ba. Az Egyesült Államokban már évek óta szabályozzák o mezőgazda­sági termekek termelését és a kormány megbírságolja a farmereket, ha -felesleget­termelnek, korlátozza a vetésterületet. S mindez ugyanakkor történik, amikor Ázsiában. Afrikában és Latin-Amerikában sok millió ember éhezik. Igv fest a való­ságban az -általános jólét- a kapitalizmus­ban. V. Szilantyev

Next

/
Oldalképek
Tartalom