Délmagyarország, 1961. december (51. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-16 / 296. szám

*fíúrifiii • • iTH• ifiri'ilih * « EICHMANNT f HALÁLRA ÍTÉLTÉK ; a a : a A NÉPI ELLENŐRZÉST TAPASZTALATAI • BEFEJEZŐDÖTT A KGST ÜLÉSE J ! e " IMMMIimMM, VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A M A G l AR SZOCI ALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 51. évfolvam. 296. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1961. december 16. Taitácslkoziis. az országgyűlés Elfogadták az új büntető törvénykönyvről és a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló törvényjavaslatokat Az országgyűlés ma folytatja munkáját Pénteken délelőtt új ülésszakra összeült az országgyűlés Részi vett az ülésen Dnbi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke. Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő. Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, továbbá a kormány több tagja. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Re jelentette. hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány a következő törvényjavaslatokat nyújtatta be nz országgyűlés elnökének: A Magyar Népköztársaság büntető törvénykönyvéről szóló tőrvényjavaslatot; a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló törvényjavaslatot; valamint az erdőkről, és a vadgazdálkodásról szóló törvényjavaslatot. Rónai Sándor ezután bejelentette, hogy öt képviselő nyújtott be interpellációt: Varga Ferencné, a ciroktermesztésről, Suhajda József, a bírói tisztségek választás útján való betöltéséről, a bírák beszámolási kötelezettségének teljesítéséről. Bodorkós István, az importgépek alkatrész-utánpótlásáról, Somoskői Lajos azoknak a munkásfeleségeknek az SZTK-biztosításáról, akik termelőszövetkezetek tagjai. Szabó Piroska pedig a gyermekcipők minőségéről. Az országgyűlés a továbbiakban elfogadta a mostani ülésszak napirendjét: 1. A Magyar Népköztársaság büntető törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló törvényjavaslat; .1. Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvényjavaslat; 4. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója; 5. Interpellációk. Ezután az országgyűlés megkezdte az első napirendi pont tárjeyálásst'. Elsőnek dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter szólalt fel. Az új büntető törvénykönyv megalkotása jelentős lépés szocialista jogrendünk kialakításában Bevezetőben hwngsúlyoeta, hogy az új büntető törvénykönyv megalkotásával jelentős 1 epést teszünk a Magyar Népköztársaság szocialista jogrendjének kialakításában. A felszabadulás óta államunk, társadalmi rendünk és népgazdaságunk védelmére idején az ellenforradalom nagy számban ellenforradalmi menyekkel kapcsolatos bűnügyeket bíróságaink jogerős ítélettel régen lezárták, sőt, az ilyen bűncselekmédett, a társadalomiba. Azt te elkövetett megállapíthatjuk, hogy ezekbíincselek- nek az embereknek nagy része, akik korábban államrendünk ellen büncselekAz utóbbi időkben politikai bűncselekmények miatt már csak igen ritkán folyik eljárás bíróságaink előtt. Ezekben az ügyekben is ítélkezés nagyon alapos: nemcsak a terhelő, hanem a mentő körülményekre is kiterjedő vizsgálat előzi meg és bíróságaink csakis azokat ítélik el, akik a Magyar Népköztársaság rendje ellen támadnak. tehát aktív tevékenységükkel bűncselekményt követnek el. Pusztán politikai meggyőződésért, politikai nézeteikéx-t hatóságaink senkit sem üldöznek. — Másik jellemző vonása büntető igazságszolgáltatásunknak a bűnözés jelentós mérvű csökkenése. Míg a Horthy-korszak idején a bűnözés állandóan növekedett, addig a felszabadulás óta fokozatosan csökken. Például a jogerősen ehtétt fiatalkorúak száma — 100 000 fiatalkorú lakosra számítva — 1939-ben 733 volt Vz a viszonyszám a felszabadulas óta folyton csökken: 1960-ban S91-re, tehát az 1939. évi adatokhoz viszonyítva felére csökkent. ményt követtek el, látva az Nagyarányú csökkenés muutóbbi öt esztendőben a Ma- tatkozik a felnőttek bűnözégyar Népköztársaságban be- sénél is. Különösen feltűnő nveket elkövetett személyek következett hatalmas társa- a vagyon elleni bűntettek több űj büntető jogszabályt túlnyomó többsége közke- dalmi, gazdasági alkottunk. Átfogó, teljesen új büntető törvénykönyv hiányában azonban mec mindig sok régi jogszabály van hatályban. s ez természetesen megnehezíti a társadalmi viszonyainknak mindenben megfelelő jog alkalmazását. A törvényjavaslat előkészítésénél figyelemmel voltak a bírói gyakorlatra, a szocialista jogtudomány megállapításaira, s tanulmányozták a baráti szocialista országok új büntetőtörvényeit is. A tervezetet széleskörűen megvitatták jogászokkal és más szakemiserekkel is. Értékes javaslataikat megfelelően hasznosítottak. Ezután a miniszter tájékoztatta az országgj ülést az igazsagszolgaltatás és a bűnözés jelenlegi helyzetéről. — Büntető igazságszolgáltatásunkat elsősorban az jellemzi, hogy 1957 óta hazánkban a szocialista törvényesség teljes egészében helyreállt. Ártatlan embert a Magyar Népköztársaságban nem sújt ma büntetés. Mindenki nyugodt lehet afelől, hogy ha nem követett bűncselekményt, bíróságaink nem ítélik él. Ez a politikai és a köztörvényi bűncselekményekre egyaránt vonatkozik. Ami a politikai bűncselekményeket iileto, gyei mi rendelet vagy egyéni ijs fejlődést. kufturá- számának jelentős mértékű csökkenése. Ha az 1938. évi amnesztia alapján büntetése hátralékos részének letöltése alól mentesítést nyert és szabadulása után beilleszkekorábbi tettét mélyen meg- adatokat 100 százaléknak bánta és becsületes mun- vesszük, úgy az 1960-ban elkával igyekszik jóvátenni követett lopások száma 49 hibáját. százalékot, a sikkasztásoké 45.4 százalékot, a csalasoké 50.9 százalékot mutat. 1960-baii kereken 24 százalékkal kevesebb embert ítéltek el a bíróságok bűncselekmény miatt, mint 1938-ban. A bűnözés a többi szocialista államban is hasonló arányú csökkenést, mutat, sőt egyes államokban a miénknél nagyobb aranyú a csökkenés. Ez annak a törvényszerű folyamatnak a következménye. hogy a szocialista államokban mindinkább megszűnnek a bűnözés okai, mind szűkebb körre szorulnak azok a tényezők, amelyek még lehetővé teszik bunceelekmenyek elkövetését. Ezzel szemben a kapitalista államokban a bűnözést kiváltó okok nem szüntethetők meg, mert a legszorosabb kapcsolatban áHnak magával a társadalmi, gazdasági rendszerrel. A tények tömegével igazeliiaJó. hogy az imperializmus viszonyai között a bűnözés még csak nem is stagnál. Hanem állandóan emelkedő tendenciát mutat. Tavaly az VSA területén minden 58. percben egy gyilkosságot, minden második percben egy autólopást és minden hetedik percben egy rablást követtek el. A letartóztatások száma is nagymértékben emelkedett: minden 100 ezer lakos közül 1960-ban 3640 személyt tartóztattak le. A Német Szövetségi Köztársaságban 1959-ben minden 100 noo lakosra 3547 bűncselekmény esett. Ezzel szemben s Német Demokratikus Köztársaságban minden 100 000 lakosra ugyanebben az évben 904, tehát körülbelül negyedannyi bűncselekmény jutott, mint a rcvansista nyugatnémet allamban. Amikor megállapítjuk, hogy az imperialista államokban a bűnözés rohamosan emelkedik, ugyanakkor nálunk fokozatosan csökken, ez a körülmény egyáltalán nem tesz elégedetté bennünket, hanem arra indít, hogy a bűnözés csökkenésének meggyorsítását célzó egyéb tényezők mellett keressük azokat az eszközöket és módszereket, amelyekkel büntető igazságszolgáltatásunkat még hatékonyabbá, egyszerűbbé és gyorsabba tehetjük. Ezek sorában jelentős szerepe lesz az új büntető törvén vkön y v n ek. — Büntetőpolitikánk lényege — folytatta az igazságügy miniszter —, hogy bűnüldöző szerveinknek a szocialista törvényesség legszigorúbb betartásával le kell sújtani társadalmunk és államrendünk tudatos ellenségeire, az állam elleni, valamint egyéb súlyos büntettek elkövetőire. a többszörösen viszszaesőkre, a garázda, huligán elemekre, a társadalmi tulajdon fosztogatóira és a spekulánsokra; ezzel szemben a kisebb súlyú büntettet elkövetőkkel, a megtévedt dolgozókkal és általában azokkal szemben, akik kisebb büncselekmenyek miatt először kerülnek bíróság elé, elsosorban nevelő jellegű büntetést, vagy intezkedést kell alkalmazni. Milyen esetekben indítványoz a javaslat szigorúbb büntetést ÍMTI Foto — Vigpv szkj Ferenc felv.) Dr. Nesvál Ferenc igazságSsyminiszfer beterjeszti a Magyar Népköztársaság büntető törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatot A .javaslát — a konok bűnözők elleni nagyobb szigor szükségszerűségéből kiindulva — sokkal több büntetett esetében állapít meg szigorúbb büntetést a visszaesőkkel szemben, mint a jelenlegi jog; igy különösen a népgazdasag elleni es más gyakori büntettek esetében a mar egyetlen korábbi elítélést is kellő alapnak tekinti a visszaesés megállapítására. A visszaesőkkel szemben a javaslat az eddiginél szigorúbb álláspontra helyezkedik a feltételes szabadságra bocsátás szempontjából is. A törvényjavaslat a halálbüntetés kiszabásának lehetőségét egyes gazdasági bűncselekményeknél megszünteti, egyébként azonban a jelenlegi jognak megfelelő körben tartja fenn. A halálbüntetést a javaslat kivételesen alkalmazandó büntetési nemnek tekinti és ennek kifejezést is ad. amikor hangsúlyozza, hogy halálbüntetést akkor kell kiszabni, ha a büntetés célia más büntetéssel nem érhető él. Az új törvényjavaslat kimondja, hogy olyan személyre, aki a bűncselekmény elkövetésekor 20. életévét még nem töltötte be, halálbüntetést nem lehet kiszabni. A javaslat nem ismeri az életfogytiglani szabadságvesztést. Ha a bűntett elkövetőjét szabadságvesztésre ítélik, nem ítélték halálra, ez azt jelenti, hogy a bíróság az elítéltet a társadalomba visszavezethetőnek tartja. Ha pedig remény van az elkövető megnevelésérc, csak határozott tartzmú szabadságvesztés lehet a helyes büntetés. — Bíróságaink most is gyakran élnek azzal a förCFgl&tatás ® 2. eüdetbonJ) \ á