Délmagyarország, 1961. december (51. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-31 / 307. szám

3 Vasárnap, 1961. december Sl. Sokat javult Szegeden a beruházások lebonyolítása Jó az előkészítés, a megvalósítás üteme, de a szerződéskötésekkel még mindig késnek a beruházók Nem túlzás azt állítani,' hogy népgazdasági szem­pontból szinte páratlan fon­tosságú a beruházások vég­rehajtása. Az elmúlt évek­ben az illetékes párt- és kormányszervek egyre töb­bet foglalkoztak ezzel a kér­déssel. Felkerestük Kutiván Rezsőt, a Magyar Beruházá­si Bank szegedi fiókjának igazgatóját, hogy — az új év előtt — tájékoztassa olvasóinkat, miként állnak a beruházások Szeged és Csongrád megye területén. — Vannak-e változások a beruházásod előkészítésével kapcsolatban? — A beruházások előké­szítésének munkája 1961-ben megváltozott. Bizonyítékul elég néhány számadat: 1958­ban 45, 1959-ben 27, 1960-ban 8, 1961-ben pedig mindössze két beruházás megvalósítá­sához fogtak a bankfiókhoz tartozó területen tervdoku­mentáció nélkül. Engedélye­zés, vagy fedezet nélkül a beruházások 5—8 százaléka kezdődött 1959—60-ban, az idén arányuk el sem érte az egy százalékot. Javult a helyzet a programterveze­tekkel és programokkal kap­csolatban is. A múlt évben az elkészült programoknak legalább 30 százalékát visz­sza kellett adni készítőik­nek, különböző hiányossá­gok miatt Az idén ez a szám alig öt százalék. — A beruházások előké­szítésével kapcsolatban — mondotta Kutiván elvtárs — Csongrád megyében egyet­len gyakori hiba akad még: az alátervezés. Ez azt jelen­ti, hogy kisebb összeget ter­veznek, mint amennyibe a beruházás megvalósítása va­lóban kerül. Oka többféle. Tájékozatlanság, a szakisme­ret hiánya, de olyan eset is előfordul, hogy a beruházás könnyebb engedélyezésének reményében "kifelejtenek* valamit a létesítményből. — A beruházások teljesí­tése tekintetében történt-e javulás a hároméves terv időszakához képest? — Lényeges a javulás. Az előzetes adatok szerint alig három-négy százalékos a beruházások teljesítésének elmaradása. A tanácsi beru­házásoknál pedig még keve­sebb. Lemaradásként csu­pán az orvosegyetem kollé­giumát, a vásárhelyi kötött­árugyárat áz AKÖV makói forgalmi telepét és a szar­vaskákai szivattyútelepet említhetem. Sok beruházás viszont jobban áll, mint ahogy az ütemezés megkí­vánná. Annak csak örülni lehet, hogy jónéhány lakó­ház határidő előtt készül el. Túlteljesítés mutatkozott a szalámigyár szárítótornyá­nál, valamint a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat telephelyénél is. Tapasztala­taink szerint lemaradás ott fordul elő, ahol hiba volt az előkészítésben, ahol nincs meg a kellő szakmai felké­szültség, vagy későn adták fel az anyagrendelést. A túl­teljesítés természetesen első­sorban a dolgozók jó mun­kájának köszönhető, de ré­sze van benne a szép őszi időjárásnak is. — Mi segítette hozza a beruházókat és kivitelezőket a jobb előkészítéshez és tel­jesítéshez? — A múlt év végén és az idei év első felében több olyan rendelkezés jelent meg, amely egyszerűbbé tet­te a beruházások ügyintézé­sét és megszigorította a terv­fegyelmet. Ezek közé az in­tézkedések közé tartozik pél­dául a típustervek felülvizs­gálata, új típustervek készí­tése és gyakorlati bevezeté­se, valamint a fixáras költ­ségvetés és szerződéskötés. Tervdokumentáció nélkül egyetlen irányító hatóság sem engedélyezhet munka­megindítást Aki ezek ellen a rendelkezések ellen vét, szigorú pénzbüntetéssel sújt­ható. A bírság elérheti a be­ruházások költségének tíz százalékát is. — Nagy segítséget jelen­tett hogy a szakminisztéri­umokon kívül a pártfóru­mok is sokat foglalkoztak a beruházási problémákkal. Mi különböző ankétok ren­dezésével igyekeztünk segít­ségükre lenni a beruházók­nak. Az elmúlt hónapokban több helyen, Szegeden, Hód­mezővásárhelyen a tanácsok viselőivel beszéltük meg a beruházások lebonyolításá­nak kérdéseit — Hogyan támogatták a vállalatok a népgazdaság lesztési alap egy részét, a második félévben azonban már eszerint gazdálkodtak. Az intézkedésnek kétségkí­vül haszna volt, mert ezzel az építőipari kapacitást kon­centrálni lehetett.. Korábban a vállalatok tartalékolták felújítási és vállalatfejlesz­tési alapjukat egy-egy na­gyobb feladat megvalósítá­sára is, most azonban nem képeztek tartalékot, félvén attól, hogy esetleg elvész. — Jó néhány szegedi üzem, például a ruhagyár, a paprikafeldolgozó, a kon­zervgyár saját erejéből igye­kezett kiegészíteni a népgaz­dasági erőforrásokat, és bankhitelt, úgynevezett ön­költségcsökkentő (ÖCSI) hi­telt vett föl. Ez nagyon hasznos, nagyon jó dolog. Sajnos a vállalatok nagyob­bik része még idegenkedik tőle, a »sültgalambra« vár, vagy nem ismervén jól a szabályokat, azt hiszi, hogy a bankhitel rontja a nye­reségrészesedést Ez nem igaz. — Tapasztalható-e fejlődés az építőipar kapacitásának kihasználásában? — Az építőipari kapacitás kihasználása még ma sem mondható megfelelőnek. Pél­daképpen megemlíthető a Csongrád Megyei Tatarozó Vállalat Január 31-én ennek a vállalatnak 32 milliós ter­ve volt és 36 milliós kijelö­lése, de mindössze tíz millió forintot kötöttek le szerző­déssel belőle. Március 31-én a terv megegyezett a janu­árival, a kijelölés 37 és fél­millió, a szerződés még min­dig csak 18 millió volt A harmadik negyedév végén csökkentették a tervet, de a kijelölés felszökött 39 milli­óra, míg a szerződés csupán 24 millió forint volt Szep­tember végén a kijelölés 40, a szerződés 33 millió forin­tot tett ki. Ezek a számok több hibát is elárulnak: elő­ször ls azt, hogy a beruhá­zók nem kötötték meg idő­ben a szerződéseket, másod­szor azt, hogy a felettes ha­tóságok több munkára je­lölték ki a vállalatot, mint amennyit kapacitása elbír. Harmadik hibaként csatla­kozik az előzőkhöz, hogy az éveleji kijelölések év végére jobbára megváltoztak. A Csongrád Megyei Tatarozó Vállalat példája nagyjából jellemző a többi építőipari vállalatra is. — A kijelölésekkel és a szerződéskötésekkel kapcso­latos viszásságok hátráltat­ják az építőipar munkáját. Akadályozzák a folyamatos­ságot, a szervezést. Esetleg úgynevezett kapun belüli munkanélküliséget okozhat­nak és gátolják a pontos anyagmegrendelést is. — Milyen intézkedések várhatók az ötéves terv má­sodik évére vonatkozóan, hogyan fejlődik tovább a beruházások ügyintézése? — Az ötéves terv második évére is főképp a rekonst­rukciós beruházások lesznek jellemzőek, de azért jóné­hány új beruházás is bein­dul, hiszen a vidéki iparte­lepítés ezt is megköveteli. Továbbra is támogatjuk azo­kat a vállalatokat, melyek saját erejükből akarnak új gépeket, új berendezéseket beszerezni. Ezek számára közép- és rövidlejáratú hite­leket biztosítunk, ha a ter­vezett beruházások összhang­ban vannak a népgazdaság érdekeivel. — A közelmúltban jelent meg az úgynevezett beruhá­zási kódex, amely egységbe foglalja a korábbi beruhá­zással kapcsolatos rendelete­ket, utasításokat, szabályo­kat, az elévülteket hatályon kívül helyezi és új szabályo­kat alkot. A beruházási kó­dex ismerete és használata feltétlenül hozzájárul majd a beruházások előkészítésé­nek és megvalósításának to­vábbi javulásához. A Beru­házási Bank mindent meg­tesz annak érdekében, hogy mind a beruházók, mind a tervezők és a kivitelezők megismerjék a szükséges jogszabályokat és éljenek az általuk kapott lehetőségek­kel. Fehér Kálmán űz MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottságának, Szeged városi, szegedi járási bizottságának és a KISZ városi bizottságának újévi üdvözletei A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád Megyét Végrehajtó Bizottsága az új esztendő alkalmából köszönti és jé ^ .nságait fejezi ki a megye dolgozóinak. líi„<! új munkáséve köszönt reánk. Az elmúlt eszten­dőben, második ötéves tervünk ciső évében, nagy ered­ményeket ertünk cl a megye iparának, szocialista mező­gazdaságának, szocialista kultúrájának fejlesztésében, amiért a vb elismerését fejezi ki. Jelentősen javultak a megye dolgozóinak életkörülményei. Az új esztendőben azonban második ötéves tervünk további növekvő fel­adatokat állít elébünk, amelyeknek sikeres végrehajtásá­hoz szükség van a munkásosztály, a parasztság, az értel­miség, a megye valamennyi dolgozója további szorgos munkájára, összefogására. A megyei párt-végrehajtóbizottság bízik abban, hogy megyénk dolgozói az új esztendőben további nagy­szerű sikereket érnek el egész népünk javára, s vala­mennyi dolgozó ember hasznára. Ehhez a munkához újév alkalmából minden dolgozó családnak kívánunk sok si­kert, erőt, egészséget. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT CSONGRÁD MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA • Az 1962-es esztendő küszöbén jó egészséget, sok örö­met és boldogságot kívánunk Szeged város valamennyi Ipari munkásának, termelőszövetkezeti gazdájának, szel­lemi dolgozójának, a város minden lakójának és kedves családjának. Szívből kívánjuk, hogy az óévhez hasonlóan az új esztendőben is további szép sikereket érjenek el városunk szépítésében, továbbfejlesztésében és a szocia­lizmus felépítéséért végzett mindennapi munkában. MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSAGA Békés, boldog és sikerekben bővelkedő új esztendőt kívánunk a szegedi járás munkásainak, szövetkezeti pa­rasztságának és értelmiségének. MSZMP SZEGEDI JÁRÁSI BIZOTTSAGA + Sikerekben gazdag, boldog, békés új évet kíván a város fiataljainak és a város valamennyi dolgozójának A KISZ SZEGED VÁROSI BIZOTTSAGA Újévi üdvözlet Odesszából A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi bizott­ságának, a városi tanács végrehajtó bizottságának. Sze­ged dolgozóinak Az Ukrán Kommunista Párt odesszai városi bizottsága, az odesszai városi szovjet végrehajtó bizottsága, városunk dolgozóival együtt az újévi ünnep alkalmából forró üdvöz­letünket küldjük a Magyar Szocialista Munkáspárt Szegeif városi bizottságának, a városi tanács végrehajtó bizottságá­nak, Szeged valamennyi dolgozójának. Odessza város dol­gozói nevében az új esztendőben szeretettel kívánunk önöknek, drága barátainknak sok sikert a szocialista Ma­gyarország építésében. SZAMIKOV, az Ukrán Kommunista Párt Odessza városi bizottságának titkáré KOVALENKO, az Odessza városi szovjet végrehajtó bizottságának elnöke erőfeszítéseit? — Ismeretes, hogy a kor­mányzat egy évvel ezelőtt megszigorította a beruházá­sok indítását. Erre főképp az építőipari kapacitás hiá­nya miatt volt szükség. A vállalatok eleinte nehezen értették meg, hogy zárolták a felújítási és a vállalatfej­Földgáxkitörés Baítonya határában A péntekre virradó éjsza­kán földgáz tört ki Battonya határában, az Országos Kő­olaj- és Gázipari Tröszt al­földi kőolaj fúrási üzemének egyik erdőszéli kutató tele­pén. A kiáramló földgáz nagy kődarabokat is a fel­színre dobott. Valószínűleg ezek összeütődéséből vagy a fúrótorony fémszerkezetéhez csapódásától szikra keletke­zett és a gáz kigyulladt A robbanásszerűen fellob­banó gáz változó erejű fénnyel égett egész pénte­ken éjjel és messze bevi­lágította a vidéket A hatalmas erejű kitörés ledöntötte a fúrótornyot és nagy mennyiségű iszappal, közte 80—40 méter magasra feldobott, két-három köb­méternyi kőzetdarabokkal is •bombázta* a környéket. Az erdő fái letöredeztek, majd a nagy hőségben kiszárad­tak. A központi kitörés kö­zelében kisebb-nagyobb föld­ippedéseken is előtört a gáz es a különböző nagysagú Kráterek ugyancsak lángolni kezdtek. Az égő gáz szombaton haj­nalban önmagától elaludt. majd reggel 9 óra körül ismét kigyulladt, A kitörés után rövidesen megkezdődött a mentés, ami sikerrel járt. Emberéletben nem esett kár. A pillanatnyi és a további veszély elhárí­tására megtették a bizton­sági intézkedéseket. Eltávolí­tották a közelben levő gépe­ket, gátat emeltek a fúrás köré, egy nyomsávon kiir­tották az erdőt, hogy meg­akadályozzák a tűz tovater­jedését, áramtalanítottak a közeli magasfeszültségű ve­zetékeket és kitérő villany­vezetéket építettek. A mentési munkában részt vesz a tűzoltóság, a hon­védség, a munkásőrség, segítenek nekik a Mezőhe­gyesi Állami Gazdaság dol­gozói, valamint a pártszer­vezetek és a tanácsok felhí­vására a szomszédos közsé­gek lakosai is. A battonyai gázkitörés korántsem olyan heves és nagykiterjedésű, mint a nagyhegyesi volt az idei nyáron. Szakemberek véle­ménye szerint a gázkitörés valószínűleg rövid időn be­lül önmagát elfojtja. (MTI) így is szépült gazdagodott városunk Több mint 8 és fél milliós „községfejlesztés" az elmúlt évben Egymillió 140 ezer forint értékű társadalmi munka Eredményesen, jól hasz­nálták fel az elmúlt eszten­dőben is községfejlesztési alapjukat a szegedi tanácsok. A városi tanács és a három kerületi tanács községiéj lesz­tési alapjainak összege mint­egy 8 millió 500 ezer forint volt 1961-ben. A városi tanács a rendel­kezésére álló 1 millió 500 ezer forint községfejlesztési alapból gondoskodott többek között a Széchenyi téri szö­kőkút díszmedencéjének a felújításáról. 100 ezer forin­tot fordítottak a Mátyás téri szociális otthon fürdőhelyisé­geinek felújítására s további 15 ezer forinttal segítették a Somogyi Könyvtárat fiók­könyvtárainak berendezésé­ben. A napokban készült el Újszegeden az a modern ké­zilabdapálya, amelyet a Kál­vin téri pálya helyett épí­tettek. S végül ugyancsak a községfejlesztési alapból fi­zettek ki az év folyamán 60 ezer forintot a városi tanács hét társadalmi ösztöndíjasá­nak. Községfejlesztési alapjának 20 százalékát tartalékolta, 950 ezer forintot pedig ál­lami beruházások kiegészíté­sére fordított az 1961-es év­ben az I. kerületi tanács. így például 110 ezer forintot ad­tak a Pedagógiai Főiskola gyakorló iskolájának bővíté­sére, 340 ezer forintot a Ró­zsa Ferenc sugárúton épülő új általános iskola költségei­re, 120 ezer forintot pedig a Dugonics utcai leányiskola bővítésére többek között. A községfejlesztési alap meg­maradó kisebb hányadából 200 ezer forintot a közvilágí­tás fejlesztésére. A II. kerületben 2 millió 853 ezer forint volt az elmúlt év községfejlesztési alapjá­nak összege. A rohamosan fejlődő munkáslakta kerület szépítésére, gazdagítására fordította a tanács ezt a ko­moly összeget. így valósult meg az év folyamán például 121 ezer forintos ráfordítás­sal a Etelka sor rendezése, a Hétvezér utca aszfaltozása, a Szilléri sugárút aszfaltozá­sa, az Üstökös utca aszfalto­zása, ahol a lakosság lelkes társadalmi munkája folytán a tervezett 210 ezer forint helyett 139 ezer forintból si­került a munkát elvégeztetni, s még számos más, a kerü­let fejlődését célzó munka is. A III. kerületi tanács már az év első felében fölhasz­nálta az 1 millió 780 ezer fo­rint községfejlesztési alap 87 százalékát. A kerület óvodái­nak fejlesztésére, bővítésére többek között 400 ezer forin­tot fordítottak összesen 1961­ben. Jelentősen fejlesztették a kerület közvilágítási háló­zatát is, 757 új lámpát sze­reltek föl a rosszul megvilá­gított utcákban. Végrehajtot­ták ugyancsak a községfej­lesztési alapból a Ságvárite­lep házhelyrendezését, hogy az új esztendőben zavartala­nul megkezdhessék az újabb házhelyek szétosztását a je­lentkezők között. S külön meg kell emlékez­ni a lakosság áldozatkész, önzetlen segítségéről, arról a lelkesedésről és készségről, ami a társadalmi munkák során jelentkezett a város mindhárom kerületében. A számok mindenütt szépen tükrözik e lelkes munkát. Az első kerületben a tervezett 300 ezer forint helyett 360 ezer forint értékű társadal­mi munkát végzett a lakos­ság. A II. kerületben 120 ezer forintot terveztek, s ezzel szemben a harmadik negyedév végéig már 397 ezer forint társadalmi mun­kát végzett a kerület lakos­sága, amit a negyedik ne­gyedévben további 80—100 ezer forint értékű társadal­mi munka egészített ki. A III. kerületben ugyancsak igen jelentős, a harmadik negyedév végéig mintegy 300 ezer forint értékű tár­sadalmi munkával segítette a lakosság a tanácsot. így összesen valamivel több, mint 1 millió 140 ezer forint értékű segítséggel já­rult hozzá Szeged lakossága a tanácsok "községfejlesztő* tevékenységéhez: csaknem félmillióval többel a társa­dalmi munkák előre terve­zett összegénél. Magyar küldöttség utazott Havannába, a kubai forradalom évfordulójának ünnepségeire A Kubai Köztársaság népe 1962. január 1-én ünnepli a forradalom győzelmének har­madik évfordulóját. A ku­bai népek barátsága intéze­tének meghívására a Ma­gyar Népköztársaság képvi­seletében küldöttség vesz részt a havannai ünnepsé­geken. A küldöttség vezetője Mód Péter, a külügyminisz­ter első helyettese, tagjai: Beck János, a Magyar Nép­köztársaság havannai nagy­követe, Bernát György, az Akadémiai Kiadó igazgatója, a Magyar Partizánszövetség képviselője és dr. Gsmöri Pál akadémiai levelező tag. Jelvény az „erdők védelmezőinek" Az Országos Erdészeti Fő­igazgatóság néhány évvel ezelőtt jelvényt alapított a "kiváló fásítók* számára s ezt a jelvényt azóta már több ezer KISZ-fiatal, út­törő, s az országfásításban résztvevő idősebb társadal­mi munkás viseli. Az utóbbi időben több olyan eset fordult elő, ami­kor az erdők védelmében, tüzek oltásában tűntek ki fiatalok és idősebbek egy­aránt. Az Országos Erdé­szeti Főigazgatóság a jövő­ben a kiváló fásítók mel­lett az "erdők védelmezőit* is jelvénnyel tünteti ki. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom