Délmagyarország, 1961. december (51. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-31 / 307. szám

Vasárnap, 1961. december Sl. 4 Világos ablakok mögött Ilyenkor télen, a késő esti órákban otthonukba igyekvőknek feltűnik, hogy a tudomány várainak ablakai messze világítanak mint óriás szentjánosbogarak. Arról az iskoláskorú gyermekek szülei tudnak ugyan, hogy tanteremhiány miatt az általános iskolák két műszakban •üzemelnek", de arról már kevesebben, hogy nem is kettőben, hanem háromban. Mert munka után, vagy éppen esli műszakkezdés előtt, esténként az iskolapadokba a felnőttek ülnek. Hazánkban az általános, közép- és felsőfokú iskolák nappali és esti tagozatán egymillió-hatszázezer ember tanul, vagyis minden hatodik állampolgár szervezett iskolai oktatásban vesz részt. Kulturális forradalmunknak ez egyik legszebb, legragyogóbb eredménye. Szegeden is közel ezer felnőtt jár az általános iskola esti tagozataira. Esténként a kivilágított ablakok mögött idős munkások vonalzók, körzők segítségével ábrákat szerkesztenek, vagy matematikával, irodalommal, történelemmel ismerkednek. A Mérey utcai általános iskola esti foglalkozásait kerestük fel és arra a kérdésre vártunk választ: miért vállalták a ta' nulással járó nehézségeket a padokban úló üzemi munkások? Miért tanulnak? Király Imre és Tóth Imre, az V. osztály utolsó padjában egymás mellett ülnek. Talán — ahogy végignézem az osztályt — ők a legidősebbek. De nemcsak ezzel hívták magukra a ügyeimet, hanem Király Imre, a Cipőipari Ktsz dolgozója, ügyes, okos történelmi feleletével. Igaz, még csak a XII—XIII. század gazdasági és társadalmi viszonyaival ismerkednek, de az idős munkás gyönyörű, »kerek« feleletet ad — a történelemetanár kérésére — az igazságos és igazságtalan háborúról. — Hogy miért tanulok? — válaszol kérdéssel kérdésünkre —, kedvet kaptam. Fiam tanulás közben többször olyasmit kérdez, melyre nem tudok válaszolni. Az apai tekintélyt ezen a téren sem akarom elveszíteni — talán ezért tanulók. Megvalósulnak a régi álmok Tóth Imre, a Közlekedési Vállalat munkása nem fiatal már, fekete hajában soksok ezüstszáll csillog, ő így vall a tanulásról: —- Heten voltunk testvérek, apám bérelt földdel vergődött, alig várta, hogy (elcseperedjünk, azonnal a földre küldött bennünket dolgozni, pedig én mesterséget akartam tanulni. Apam — vagy talán nem is ő, hanem a kor, amelyben éltünk — nem engedett tanulni. ö is írástudatlan volt, s úgy gondolta, hogy az az egy-két osztály, melyet elvégeztünk, máris föléje emel bennünket A szorgalmas munkás, Tóth Imre nem mond le gyermekkori elképzeléséről. TanuL Mesterséget akar szerezni. Jelenleg a kovácsoknál dolgozik segédmunkásként de ahogy tanárai nyilatkoznak áll ha tatosságáról, igyekezetéről, rövidesen Szakmunkás lesz. Aki egész emberré akar válni És a többiek? Kószó István, a Szegedi Kenderfonógyár munkása Tápéról jar munkahelyére és az iskolába. Jelenleg az éjszakai műszakban dolgozik, tehát ha 9 óra 45 perckor, amikor a csengd az utolsó tanítási óra végét jelzi, sietve indul a gyárba, és kezdődik a munka... Nem könnyű dolog ez. Munka, tanulás — mégis vállalta, mert ahogy mondja. •egész ember akar lenni«. Az V. osztály bizalmija Ovan Tibor ne. Példát mutat a tanulásban. Eddig mindössze egy négyes felelete van történelemből és egy hármas mértan ból. A többi jegy mind jeles. A kedves, szimpatikus asszony esténként, Italán éppen abban a padban i ül, amelyikben délelőtt kist lánya. Ági ka. Tanul, hogy egy-két osztállyal gyermeke előtt járjon, tanulásában tudja segíteni. szélték. Most, hogy nagykorú lett, újból megpróbálja. Ez maximális terve. Egy kö zelebbi: a nyolcadik osztály elvégzése után gép- és gyorsíró iskolába iratkozik. Mindennap — kapuzárásig Segítség a mindennapi munkához A VIII. osztály kedvenc tantárgya a mértan. Az óra közötti szünetben csaknem valamennyien a mértan szépségeiről beszélnek. Molnár János, a Divatszabóság szabásza különösen nagy hasznát veszi munkájában a mértani ismereteknek. — Nemcsak ez az egy tantárgy segíti munkámat — mondja Molnár János —, hanem valamennyi. A vállalatnál szakszervezeti titkár vagyok, és e munkánál elengedhetetlenül szükség van az általános műveltségre. Űjházi Éva, a Szegedi Kenderfonógyár dolgozója — ő a fiatalabb generációhoz tartozik — azért tanul, hátha megvalósul gyermekkori álma. Színésznő lenni, de szülei erről Magony József elmondja, hogy azért tanul, mert jó szakmunkás akar lenni. Kőműves a MÉH Vállalatnál. A nyolcadik osztály elvégzése után az Építőipari Technikumba jár majd. — Nem könnyű dolog a tanulás — mondja. — Esténként mindig fáradtan érkezem haza, de mindennap kapuzárásig — feleségem tudnillik házfelügyelő — tanulok. Kónya Ilonának is hiányzik az általános iskola utolsó osztálya továbbtanulásához. ö ugyan nem régen, 1957-ben végezte a hetedik osztályt. — Akkor örültem — mondja a fiatal lány —, hogy már nem vagyok iskolaköte. les és nem tanultam tovább. Most érzem hiányát. A belklinikán dolgozom és ápolónő szeretnék lenni. A világos ablakok mögött így valósulnak meg az elakart képzelések. a> tervek.., lebe- Horváth Lászlóné Esti beszélgetés tervekről, közéletünkről Milyen útmutatást adott a XX11. kongresszus egy növénynemesílönek? Fehér Károly, a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti In- tudományos vonatkozásban, tézet kutatója azt gondolta, mikor találkozóra hívtam, bi- különösen az agrártudomázonyára valami hivatalos interjút akarok. Azonban nem ez nyok fejlesztésében többéi lett, csak egy kis esti beszélgetés. A XXII. kongresszusról, haladtunk előre, mint koközéletünkröl, magunkról, úgy ahogy sok barát, jó ismerős rábban, több évtized alatt. teszi ezt mostanában, ráérő időben, munka után. Még csak Ma már bátran megmondnagyobb összefüggéseiben sem vitattuk a XXII. kongresszu- hatjuk, hogy mi a jobb és son felmerült kérdéseket, csak kiragadtunk néhány dolgot, mi a rosszabb minálunk és melyekről úgy éreztük: ez különösen a miénk. mi a helyzet máshol, például Nyugaton. Nagyon kedMint mondottam, Fehér Egyenesen a kukorica ne- vez a tudományos élet fejKároly kutató, növényneme- mesítésére terelte a szót. lódésében ez az őszinte lég. sítő, nem csoda hát, ha a _ A nemesítésben az a kör- Sajnáljuk, hogy nem kongresszuson elhangzottak- legfontosabb kérdés s soká_ volt ez így mindig. Volt bo olyan reszt, olyan gon- ig is marad hogy a lehetö például ido, amikor úgy keldolatot említ, amely a mező- iegnagvobb mértékben emel- lett becsempeszni az országgazdasagra vonatkozik. jük a kukorica £ehérjetartal- ba az intenzív külföldi bűmát. Az állati takarmányok fajtákat egyes gazdaságokFeladutok a kukorica nemesítésénél fehérjehiánya miatt a g.va- nak' mert akadtak •felelőkorlatban hústermelés helyett fök"' fkik nem szívlelték az , i r\. - a már idejét múlt zsírterme- intenzív buzafajták magyar- A nagyérteku tápanya- lés érvényesü] A mezögaz- országi terjesztését. A búzagok bőségének megteremtése dasági termelésben ez szinte * magyar kua lakosság részére! A nyers- világprobléma. Javítani akar- tatok' Kregl hírnevükhöz kéanyagok bőségének megte- ják a kutatók a takarmányok f®, ' klssé Iemaradremtése az ipar számára - fehérjéinek minőségét, szer- M,ost k®" gyorsan póez egy olyan célkitűzés, ami kezeti összetételét is. tolm elma™dásunkat. S elaSf0V*tunió Kommunista A kukoricában is a teljes Partja KozpontiB.zottsaga- érték- fehér1ék előállítására nak beszámolójában szerepel töreks2Ünk. Ez nemCsak a sok kozott. Ugy ereztem, szemtermésre vonatkozik, baratom beszedeból eletenek, hanem g kukorica levél_ és tudományos tevekenysége- szártenTlésére is. A kukori. kat fejlődtek az új, őszinte nek tobb^ évtizedes program- ca szárában aitaiában 1:40, légkörben embertársaink, a levélben 1:15, a mag- kollégáink is. Volt idő, ami mondhatjuk, most már ezen is túl vagyunk. a A példamutatásról — Változtak, nagyon sóját is alkotja e rendkívül tömören meghatározott cél. TISZAI VIKTOR: JCefiek a dtegedi mu*ikddmdt^altmfiii A szegedi ucca szervezője AZZAL KEZDHETNÉM, ki is volt az első szocialista ebben a városban? A •cucilista", ahogy a 90-es években gúnyolták a jövő nagy gondolatának első magvetőit. Minden bizonnyal az elsők közt volt Kossuth Lajos is, aki parlamenti beszédeiben szociálista névvel illette azokat, akik Európa-szerte az új eszméket hirdették ... Egykorú napilapok szerint, 1893 márciusában termett városunkban az első szocialista, akit a Szegedi Napló szerint »mutogatni kellene spirituszban". Lehonics Bertalan a neve, cipészsegéd, aki arra biztatta társait, hagyják abba a holnapi • Éhség, nyomor" cí- lista agitátort, mű cikke miatt, majd Ba- Dorozsma járás lázs János szabólegény Írásáért, aki a lapban a •vagyonos osztály ellen intézett kirohanást.«. Ezekben, s az ehhez hasonló sajtóperekben Pollák Béla vállalta az esküdtszék előtt a védelmet. Nem lehetett könnyű dolga ilyenkor a közvádlóval szemben, ki azzal befolyásolta az esküdtek hangulatát, hogy Kitiltották területéről, továbbá Kiskunfélegyházáról. Népgyűléseken, ahol a magyar munkásember rossz soráról szónokolt, felbérelt demagógokkal hurrogtatták le. Ezek ellenére tábora terebélyesedett (harcostársai közül említést érdemelnek többek közt Burkus András könyvkötö és Adamovics András vasmunkás). Egy buostoba hazugságaival félel- dapesti lázítási perben,1893met keltett bennük a szocia- ban salvus conductust lizmus iránt. járt ki magának, hogy — a AZ 1899-ES ÉVBEN már fővárosból kitiltott lévén — nagyon sok szocialista lakója tanúként elvtársa segítségére volt a szegedi államíogház- siessen, nak. Erről a börtönről emlékezik meg 1900-ban Migray írt az aratás élésekről): körüli vissza»... Mi a börtön? Egy szent [hely, hol Az igazságért kínlódol, S azok nyernek bent vigaszt, rúj hitet: Akik a szabadságért [küzdenek..." Ahol lehetett, üldözték, hazudtolták Pollákot, a szocia(márc. 28) reggel egyszerre József asztalosinas (verseket a munkát... 189H. május 10-én a Szegedi Híradó arról értesít, hogy a szocializmus Valéria téren,, ahol ócskavasat és uraságoktól levetett ruhákat lehet kapni, felemelte vasárnap világdöngető szavát...« A becsmérlő közleményből azonban az is kitűnik, hogy több száz főnyi hallgatóság volt jelen, s Koczor János h. főkapitány és kivezényelt -apparátusafelügyelete mellett beszélhetett egy Pollák Béla (vagy Polyák?) nevű betűszedő, akit, mint veszedelmes szocialistát, a fővárosból kitiltottak, s illetőségi helyéről Szegedre utasítottak. KI VOLT EZ a derék nyomdász, aki a népgyűlésen önálló vámterületről, általános választójogról, s munkáskérdésről beszélt a •palotás városban"? Keveset tudunk róla. Minden bizonnyal ő volt a megyei agrárszocialista mozgalom egyik főintéző je, a -vöröskravátlis", ahogy az újságok titulálták lengyelkápolnai gyújtó beszéde nyomán. Három vármegyében (BácsBodrog, Csongrád és Arad) agitált. Minden községben, ahol megfordult, 5—7 tagú bizottságot alakított, melyeket a szegedi pártvezetőséggel hozott összeköttetésbe. Egyik szerkesztője volt a szegedi »Munkáslap"-nak, melynek, egy rendőri jelentés szerint, már százas intéző bizottsága is volt. Szerkesztősége a fczabadkai sugárút 46. szám alatt, kiadóhivatala a Gönczy-féle könyvesboltban működött. A lapot lázító hangú cikkeiért nemegyszer kobozta el a rendőrség. így Stettner Lajos (a havonta megjelenő újság másik szerkesztője) 1900-ban ellentétbe került az akkori központi vezetőséggel, s visszalépett a szerepléstől. Bécsbe ment. s eltűnt a mozgalomból. Tudott lelkesíteni, hevíteni, lelke v<\lt a mozgalomnak, mindenütt ott volt, s a munkásmozgalmi szervezetek kiépítésében elsőrangú erőnek bizonyult. öreg munkások emlékezetében úgy élt. mint a szegedi utca első, igazi megszervezője ... 1:50, .. . jában pedig 1:9 a fehérje és koz a kommunista példamukeményítő aránya. Holott a tatásról a mi intézetünkben tejtermelés 1:5, a hústerme- is csak beszéltünk, közben lés 1:7 arányt kíván meg, alig tettünk valamit. Most tehát a fehérje nagyobb ré- Pedie — és ennek nagyon szesedését a takarmány ösz- őrülünk — már négv fiatal szetételében. Az a célom, kommunista aspiránsunk hogy a jövőben újabb és yan. m'e a pártonkívüli kolújabb alacsony törzsű, gaz- 'p8ák közül eddig csak ketdag levélzetű. nagy termő- tpn jelentkeztek aspirantúképességű, fehériében gaz- rara- A fiatal kommunisták dagabb hibrideket állítsunk te™* nálunk is megértették, elő. Számomra e téma már mi ? kötelességük. A szárnem új. Most azonban még Ir|azás, a jó káderjellemzés, inkább izgat a kérdés, mert magas szakmai, tudománvos a kongresszus után megerő- műveltség nélkül lyukas mosödtem abban a hitben, hogy gyorot sern ár. s ez így van az ilyen kutatói munkára rendién. 1956-tól kezdve vama égetően szükség van... ]ahoSy megerősödtünk lélekben. munkabírásban egyA tudomány arant. és a szabadabb légkör Ezután újabb témára tér- Milyen segítségre lenne tünk át beszélgetésünkben: szükség e tudományos fel- — Itt van például egy máadathoz — vetettem közbe sík tudományág. melyet egy kérdést. nagyon is elhanyagoltunk ed— Nincs szükségem sem- dig — vetette fel barátom, mire — mondta —, hiszen ~ Vannak akik áltudománymindent megkapok. Évi 150 nak. polgári alakoskodásnak ezer forintot biztosít az ál- tekintik ezt. pedig nem az. Iám a kísérleteimre, s a kí- A lélektanról, pszichológiásérletek költségén kívül még rdl van szó. Nem elvont dokülön megtérítik az általá- loS ez... Mit kellene tudni a vezetőnek? Vannak tőkés országok. Legnagyobb, legmagasabb, leggyorsabb... A nyugatnémet ÜberseaPost című technikai folyóirat összeállítást közölt újabb műszaki csúcsteljesítményekről: A VILÁG LEGGYORSABB KONYHÁJÁNAK mintapéldányát az Egyesült Államokban készítettek el. Az új típusú •tűzhely" nagyfrekvenciájú hullámokkal magában az ételneműben fejleszt meleget. A megsütött. kész ételt, ha nem fagyasztják el azonnal, hűtőszekrényként tárolja, majd, amikor szükséges, hat másodperc alatt a megfelelő hőfokra melegíti. A VILÁG LEGNAGYOBB VlZIERÖMÜVE a volgográdi erőmű. Teljesítménye 2415 megawatt. Évenként 15 milliárd kilowattóra energiát szolgáltat, ez nyolcszor több, mint amennyit a cári Oroszország valamennyi villanyfejlesztő telepének együttes teljesítménye volt 1913-ban. Az erőmű üzemeltetését műszakonként mindössze 14 személy végzi, ezek ügyelnek az önműködő távirányításra. A VILÁG LEGNAGYOBB OLVASZTÓKEMENCÉJÉT a Krivoj Rog-i kohászati üzemekben létesítették. A teljesen automatizált nagyolvasztó kapacitása (űrtartalma) 2000 köbméter. (A szerkesztő megjegyzése: Magyarországon a legnagyobb ilyen természetű berendezés 700 köbméteres.) A már működő óriás egy új sorozat első tagja. A VILÁG LEGNAGYOBB ELEKTRONIKUS SZÁMOLÓGÉPE lesz az amerikai Lawrende Intézet most tervezett készüléke. Egy óra alatt ölvan matematikai feladatot tud elvégezni, amelyet mechanikai számológépekkel csak 8 millió óra alatt lehetne kiszámítani. A VILÁG LEGNAGYOBB TORNYA épül Moszkvában: a televízió új, 510 méteres magas adótornya. (A párizsi Eiffeltorony 300 méter magas.) A torony betonalapzata 65 méter széles, s a csúcsnál 7 méter az átmérő. Négyszáz méter magasságban üvegfalú étterem lesz. 240 vendég számára. Egy-egy expresszlift 80 másodpere alatt 56 személyt szállít fel a toronyvendéglőbe. A VILÁG LEGGYORSABB FILMFELVEVŐ GÉPE az amerikai Los Alamos-i atomkutató intézetben működik. Gyorsasága olyan nagy, hogy egy másodpercig tartó folyamatos üzemnél 15 millió képet készíthetne, de ilyen •üzemeltetésre" sem szükség, sem mód nincsen. Normál filmfelvevő géppel egy másodperc alatt mindössze 25 felvételt (filmkockát) lehet készíteni az nos költségeket is. Rendelkezésemre állnak a szükséges tudományos eszközök, a könyvtár stb. Azaz mégis hiányzik valami. Raktárak, válogatóhelyi- ahol könvvek. szabályzatok ségek kellenének Ezek még f,.ják el(5 h nincsenek, de talán ez a ' . . ' , ^ a ' a probléma is megoldódik ^hivatalokban, üzletekben nemsokára... hogyan kell viselkedni az — Való igazság — mon- ügyfelekkel, vevőkkel szemdotta Fehér Károly —, hogv ben. S ez kapcsolatban áll a az utóbbi néhány év alatt lélektannak, mint tudománynak Ismereteivel. A polgári lélektan marxista átértékelésével még adósak tudósaink. Éppen a XXII. kongresszus jogosít fel bennünket arra, hogy szorgalmazzuk e tartozás mielőbbi kiegyenlítését E tudománybői vizsgát kellene tenni minden olyan vezetőnek, aki hivatali jogainál fogva emberek ügyeit Intézi. A vezetés ls tudomány, melyei jól meg lehet és meg kell tanulni. Ezt én már sokszor mondtam, és ezután még többször szóvá teszem. E tudomány nyújtotta bizonyos ismeretek szükségességét saját munkámban is gyakran éreztem. Egy időben voltam állami gazdasági vezető, s csak később jöttem rá, V>gy néha többet, néha kevesebbet mondtam beosztottjaimnak a kelleténél, s ez hiba volt. Azt ma ls látom, hogv csupán a vezetés tudományának hiányos ismerete miatt mennyi, alapjában értékes munkaerő, tehetség kallódik el... Csépi József