Délmagyarország, 1961. december (51. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-24 / 303. szám

•iwArnmp, 1961. december M. 6 A Népszava karácsonyi száma 1941 karácsonyán -az or- 1 O A 1 _ M egyenként különállva, köny­^.Tú^ám^ír^ent i^^i-Deil „yen elpusztulhatunk...* vezetők csatlakoztak a német ... , , , Bajcsy-Zsilinszky Endre, a fasiszták Szovjetunió ellen, támaszkodásnak és a kom- ha2af. „Kossuth ég „ hadjáratához. De a nép netn mumstákkal való szovetseg- „,„„,,„, .... ..... . . hallgatott: az ellenállás szer- nek a politikája érvényesült. ^ vezése megkezdődött. 1941 Ez a üj Kaktuzt nuUott c,kkebon a némotek ellcni őszen már megtörténtek az ' fegyveres szabadságharc gon­clsö háborúellenes lépéseic. a várt fejlődésében, és azzal dolatát yetette fel _ bár. Október 6-án a 13 szabadság- az eredménnyel járt, hogy a mennvjrP „ bizonvtalan a harcos, tábornok kivégzésé- kezdeményezést a párt bal- harc kimenetele, nem hozhat m^T^r^- zárz v<?sipges bukást ~ sépe és szabadsága mellett ke2eM- * ^rc indult a pe- lelkű és bátor nemzet szá­tüntetett. 31-én a baloldali veri vezetés ellen. Harc kez- mára, ha minden erejével mozgalmak vezetői a Kerepesi d6dött azért. hogy a Szociál- kiáll nála sokszorta hatalma­temetőben megkoszorúztak demfjkrata pán ^^„^ sabb erokkel S2emben A visszhang A Népszava karácsonyi számának óriási visszhangja volt. Valóságos vihar támadt körülötte. A pártszervezetek­ben és a' szakszervezetekben hetekig vitatták. Cikkei az Szakasits ipari munkásság nagy töme­Kossuth Lajos és Táncsics , ,, Mihály sírját, ragaszkodasu- tevékenysegében a deniokra­kat és hűségüket fejezve ki t.ikus egységfront megterem­ezzel a nemzeti függetlenség lésének, a háborúellenes erők és a társadalmi átalakulás e tömörítésének politikája va­két nagv harcosának eszméi- , • hez. Működött már ekkor a 10SUJJ°n meg" Kossut.h-adó is, a szabad Ma- . . gyarország hangja, és adá- A karácsonyi szánt saiban a németek elleni cikkei harcra, a háhorú elleni küz­delemre szólította fel a né- A vezércikket pet és a néphez hú vezető- Arpád írU -A nemzeti ön- geit gyözték meg a népfront_ Ilyen körülmények között 011,3608 06 Wggetlen^ gon" Politika helyességéről, az Jelent meg a Népszava 1941- dolata — mondja a cikk — erők tömörítésének szüksé­es karácsonyi száma. nem pártkérdés. Ezért ide gességéről, és a háborúelleni . _ hívtuk azokat a férfiakat, harc fontosságáról. lórlenelnu felentosfgü Irókat politikusokat, gondol- Természetesen a jobboldal cselekedet kodókat, akik nem vallják sem hallgatoU A nyilas la. Az ország háborúban állt. Ugya" * szxrciaUzm:^ prog- pok kormány közbelépését A rendőrség kopói tűzzel- ram-1dt" de t,szta szándokkal követelték, a polgári újságok vassal üldözték, a haladó gon- akarjak, hogy országuk ön- felelemmel vegyes tisztelet­háKeUenef erő^X^la- fu függetlenségben tel írtak a kommunisták és lóságos hadjáratokat szervez- *l3® eletet 08 fuggeU®nul a szociáldemokraták első kö­tek, a Népszava karácsonyi s meg a maía utíöt' zös akciójáról. A szociálde­szárna mégis határozottan és amelyen haladnia kelte. mokrata jobboldal pedig ra­Szekfii GyulánAle, a neves vasz taktikázásba kezdett, tudósnak a cikkében a kö- Felismerve, hogy a karácso­vetkezőket olvashatjuk: nyi szám kedvező kündulási -Nagy elemi csapások ide- alap a peyeri opportunista jén, felhőszakadás után, ár- politika teljes szétzúzásához, vízveszedelemben senki sem védekezésül azt állították, tud negy fala között marad- hogy a Népszava e száma ni, mindenki az. utcára tó- szembefordult a munkásság­dul, és felfedezi, hogy embe- Bal, letért a következetes rek közt van a helye, ő is osztályharc és a szocializmus magyar háborúellenes erők ember, nem pedig valamely útjáról, és — ahogyan mond­addig megtettek. A Népsza- zárt életforma rabja, mert tak — zavaros elemekkel vának ez a száma minden i)ven veszedelmek idején szövetkezett. A jobboldal így ríéps^ts — ST--P1 ^ -• erők együttműködése gondo- mindenki másokra, a töb- ladó polgárság kepviseloit latának szentelte. Azok a biekre van utalva. Ilyen vi- A történelem azonban nem harban élünk ma is, s már a jobboldaliaknak adott iga­nem arról van szó. hogy zal. Ma már tudjuk, hogy a milyen néev fal közül lép- karácsonyi szám írói és szer­legkövetkezetesebb háborúéi- tünk ki és térünk vissza, ha- kesztöi a kor igazságét fe­lenes erők harcoltak. Minden nPm bizonyos lényeges dol- jezték ki. Az élet. az azóta gokban m§g kell értenünk eltelt húsz esztendő minden egymást, mert különben tekintetben őket igazolta. nyíltan beszélt. Nem volt ne­héz felismerni, hógy a cik­kek szerzői, az újságok szer­kesztői mit akarnak. Nemcsak egyszerű folyta­tása volt ez a lapszám a kezdődő ellenállásnak, ha­nem minden tekintetben — cikkeinek határozottságával," következetességével, a mon­danivaló aktualitásával, fon­tosságával — a csúcsát jelen­tette annak az útnak, amit a törekvések érvényesültek a cikkek gondolatmenetében és a szerkesztésben, amelyek­nek a megvalósításáért a haladó irány hangot kapott az újságban, megszólaltak a munkásság, a parasztság és a haladó értelmiség képviselői is. Nemcsak egyszerű meg­nyilatkozás volt ez. hanem a munkásság, a parasztság és az értelmiség első közös ki­állása. közös akciója a há­ború és a fasizmus ellen. ílymódon és ezért vált a magyr függetlenségi mozga­lom fejlődésének határkövé­vé a Népszava karácsonyi száma, ezért vált történelmi jelentőségű cselekedetté. 1919 óta először De nemcsak ezért. A két munkáspárt — a kommunista és a szociálde­mokrata — az áruló Peyer opportunista politikájának érvényesülése miatt teljesen elszakadt egymástól, és a Tanácsköztársaság leverése j utáni több mint 20 évben nem talált alapot a közös cse­lekvésre. Egészen 1941-ig, a Népszava karátsonyi szá­máig. Ez. a lapszám már a kit munkáspárt közös elha­tározásából született meg. kö­zös akció eredményeként jött létre. Ez volt az első nyilvá­nos és együttes jelentkezése a kommunista és a szociál­demokrata pártnak 1919 óta. A Szociáldemokrata Párt két évtizeden keresztül szov­jetcllenes és kommunista­ellenes politikát folytatott. A Népszava karácsonyi száma az első olyan szociáldemok­rata akció volt, amelyben már nem ezek a gondolatok, Az új év első exportszállítmánya A szegedi ipar termékei közül külföldön is keresett cikkek a cipők. A Külkeres­kedelmi Vállalat egyre' több árut kér a szegedi gyártól. Jövőre 415 ezer párat kell szállítani külföldi megrende­lésre. Nemcsak több és jobb ci­pőt várnak a szegedi üzem­től. hanem nagyobb válasz­tékot is. Ez a választék a ci- j pök formáján, szabásán fe- j lül kiterjed a bőség-méretre is. A jövő évi exportterv tel­jesítésére már most készül j a gyár. A cipőgyár Déma te­lepén már decemberben \ megkezdték a jövő pui ex' portcipök készítését. Még ebben a hónapban 20 ezer pár cipőt gyártanak a Szov­jetunió részére. Így az új év első exportszállítmányát már január 2-án útnak in­díthatják. Készül a modell (Tóth Bela teÍv.) A Szegedi Űttörőház húsz szakkörét hetenkent ezer­ezerkétszáz gyerek látogatja. Délutánonként hasznosan töltik el itt .szabaditlejüket. Igen népszerű a repülőmo­dellcző szakkör, ahol Tóth Ferenc tanítja a pajtásokat. A kisdiákok maguk készítik a repülőmodclleket. AZ ÜZEM REKONSTRUKCIÓJA MINDANNYIUNK ÜGYE... A kenderfonógyár karbantartó műhelyének kommunistái az ötéves terv feladatairól Fflénk, kritikai szellem, hozzáértés és lelkes segíteni- ti kenderjuta. és a komán*­akarás jellemezte a Szegedi Kenderfonógyár párt-alapszer- mi lenfonó vállalat. vezeteinek vezetőségválasztó taggyűléseit. A karbantarló Sok tény, szép példa bizo­rnűhely kommunistáinak tanácskozásán is igen sok helyes nyitja, hogy a karbantartó vélemény alakult ki. Szinte mindenki egyetértett abban, műhely kommunistái az új hogy az üzem karbantartó műhelyének dolgozóira vár a re- alkotói. 1959-ben a benyúj­konstrukció nyomán kapott új fonó és egycb gépek üzembe- tott 166 újítási javaslatból állítása, s ezt a feladatot úgy kell mcgoldaniok, hogy a gép- 162-őt. tavaly 172-bőI ugyan­cserékkel ne csókkenjen a termelés mennyisége és a ter- csak 162-őt valósítottak meg. melckenység. Csak így valósíthatják meg azt a célkitűzést, Az újításokból megtakarított hogy az ötéves terv végére, helyesebben a rekonstrukció összeg két év alatt 3 millió megvalósítása után, az előkalkuláció alapján, az üzem mint- "100 ezer forintra rúg. S eb­cgy 15—20 százalékkal több készárut gyártson, 20—25 szá- bon a nagy összegben, ahogy zalékkal magasabb termelékenységgel. az '-es alapszervezet taggyű­lésén mondották, leginkább Ma már törvény benne van £ -keze* kozma ' Janosnak, Bajer Tibornak, A rekonstrukció gondolata Míg a rekonstrukció vég- Epseki Arpádaak, Veszprémi nem újkeletű dolog a kar- leges terve érlelődött, addig Tibornak és Ugranov Gábor­bantartó lakatosok között, a karbantartók szüntelenül na]f; _ , hiszen ez a modernizálási rakták egymásra a nagy el- Altalános vélemény, hogy folyamat lényegében már képzelés -építőköveit*. Két a SJár _ rekonstrukciójával 1954-ben megkezdődött. Igaz, év alatt 202 gyártógépet ge- pgyuH> s™ anria1 hamarabb, azóta nagyságára és jellegé- neráloztak. Ennek értéke helvps volna -megreperalnte re vonatkozóan több elgon- közel fi millió forint. 1959- az ujítomozgalmat is, leg­dolás született De az egész ben 69 gépet, egv évvel ké- alábbis annak irányítását, rekonstrukciós tervre csak sőbb 85. ez év első felében vezetését. Ezt azért mondjak, most tettek pontot. így fo- pedig 48 gépet generáloztak. mert egyes újítási javasla­galmazta ezt meg Bérezi Ist- Ugyanebben az időszakban az bevezetése^ még mindig ..án o» n./m *• in criToiÁirlai elhúzódik. Példaként, emii-ván. az üzem főmérnöke, á üzemrészek 20 százalékkal vállalat- kommunistáinak több készárut gyártottak, egyik" összevont tanácskozó- mint korábban, sán: — Az országgyűlés elfo­gadta, s ma már törvény üzemünk rekonstrukciója. A beruházás összege 83 millió forint. Ebből építkezésre 8 milliót fordítunk, a többit pedig gépvásárlásokra és fel­szerelésekre költjük. Megfiatalítják az öreg gépeket Elfolyik 3 meleg víz... Használjuk fel a korai zöldségtermesztéshez a rostkifcésziiö telepek mslegviz-'túljaíl is A második ötéves terv ide­Csongrád megyében, azor- szegedi Felszabadulás és az szagos célkitűzéseknek meg- újszegedi Haladás Termelő- jén. a Délrost igazgatójának felelően, az utóbbi években szövetkezetek üvegházainak tájékoztatója szerint, a kü­kedvezően alakult a zöldség- hasznosságát, termesztes. Néhány év alatt szeretnének ugyancsak ter­— a szocialista nagyüzemi málkutaJkat fúratni, meleg­fejlesztés eredményeként — az öntözött zöldségterület síteni, megkétszereződött hogy ők Is foglalkozhassa­A nagyüzemi melegágyak nak primőráruk termesztésé­ablakfelülete jelenleg meg- vei, exportálásával, haladja a 145 ezer négyzet- E tervek, elképzelések va lönböző telephelyeken további őt tcrmálkntat fúrnak. ágyakat, üvegházakat léte- Ezek melié építenek majd medencéket is. Eperjesen már használták tavaly a termálkút mellett létesített fürdőt, de mivel tűzveszélyes a környék, a sok kender­métert. Igen jelentős, több lóra váltásához sok pénz és pozdorjakazal miatt, ide­mint 13 500 négyzetméter a kell. Nem elég csak beszél- Feneket nern engednek be a primőr zöldségtermesztésre getni, tervezgetni például az gyár területére. Azóta is úgy folyik ei ki­használatlanul a jódtartal­mú meleg víz. van J<3 'enne, ha a termelő­„,„..,. ... szövetkezetek, a Dél-magyar­mele^z-kut. hiszen ^ Rostkikészitó Valla­a termelőszövetkezeti . , r . használt üvegházi terület is. algyői Üi Elet, vagy az Szeged mellett eperjesi Ifjú Gárda Termelő­már két valóságos terme- szövetkezetekben. A kúthoz tőszövctkezetl üvegház-fa* pénz kell, mondják. Pedig a lut létesítettek, -szövetkezeti portán* amelveknek fűtését meleg- ™ar víz-kutak látják el. Ezek a ^ kc],-s közcppn áll lat és a Földművelésügyi. szövetkezeti gazdaságok már " ""rl^" "".. " valamint a Könnvűipari Mi decemberben megkezdik a ^ ninteafS-e^ e el" —— saláta és más, jól jövedel- g* két évvel ezelőtt fúrtak egy mező exporttermékek szállí tását. í, " . . . r..„„,áj termálkutat, hogy alkalmaz­E napokban tobb Csongrád h.issáJ{ a "modprn aztatási alagút-áztat ist. Az itteni ta­pasztalatok alapján az Al- mú kutak gvő melletti Vajháton kezd- zöldségfélék megyei termelőszövetkezeti elnök, agronómus és sok ezer termelőszövetkezeti tag gon­dolkodik azon, hogyan és mit termeljenek a követ­kező esztendőben. Melyik üzemágakat bővítsék, erősítsék, hogy gyarapodja­nak, s a s'-övetkezeti tagsag is jobban megtalálja számi- ban nem hasznosítják a me­nisztérium tanácskozna, hogy a drága pénzen fúratott kutak valamilyen módon egész esztendőn át hasz­nosíthatók legyenek. technológiát, az úgynevezett Talán eredményesen lehet­ne alkalmazni e nagyhoza vizét primőr termesztéséhez, ték meg az alagútáztató- esetleg a nagyüzemi téli esi­berendezés építését, és egy termálkút, fúrását. Az ázta­benevelő ólak fűtéséhez stb. S valamennyi mellett lehet­tási szezon tavasztól őszig ne fürdőt létesíteni, melyet tart, tehát a téli hónapok hanem a Szovjetunióra való tasáti Tobb tsz-ben, látva a leg vizet használhatnának nemcsak az ipari munkások, hanem a termelőszövetkezeti tagok is. pécsi kendergyár, a budapes* tik, hoey csak háromévi hu­za-vona után sikerült meg­valósítani a gömbölyítő osz­tályon a precíz keresztorső­zógépek esévéinek gépi le­húzását. Hasonló lassúság — Ha valaki két és fél év jellemzi a finomtéfiögép tüs­óta nem járt az üzemben, és keinek átalakítását is A most ismét megnézné, ugyan- műanyagalkatrészek evártá?a csak meglepődne — mondják elhúzódásának okát pedig a munkások." abban látják, hogv a mű­Igazuk van. Azóta gépek, hely csak hosszú hónapok sőt egész üzemrészek cserél- után kezdhetett hozzá a tek helyet a kenderfonógyár- szükséges kokillák gyártásá­ban. Nincs régi helyén a hoz. cérnázó, a finomító a simi- Akjk munkakez()és utá„ to, s az clofonó egy resze. Ez a nagy áttelepítési mun- »!utnak be« ka nemcsak fal-alapok épi- A problémák, a termelés tését követelte meg, hanem gondjainak megoldását le­sok szerelőmunkát is kí- szűkíteni és a vezetés fel­vánt. S mindezt úgy valósi- adatává tenni nem helyes. A tották meg, hogy ebben az karbantartó műhely kom­időben lényegében folyama- munistáitól távol is áll az tos volt a termelés. ilyen gondolat. Ezt tanúsítja A rekonstrukció, a régi az is. hogy saját hibáikat gépek újakkal való kicscrc- hasonló élességgel igyekez­lésén túl azt is jelenti, hogy tek feltárni, mint vezetőikét megfiatalítják, korszerűsítik Nem tagadják, hogy kárt az öreg géneket Ennek okoztak az igazolatlan mu­munkája is jórészt a kar- lasztások. amelyek főként bantartó műhely dolgozóira italozásból erednek. Az idén vár. IIven irányú tapaszla- munkanap esett ki ilyen lataik vannak már az itt okokból. S vannak még. akik­dolgozó lakatosoknak, hiszen a munkakezdés után 30—49 az elmúlt, években a műsza- perccel -futnak he*. Egv kis ki intézkedési terv olyan fel- j°hb szervezéssel, üteme­adatait valósították meg *ebb munkával a javítási eredményesen, mint a kézi időket is csökkenteni lehet­köléi fonás gépesítése, az elő- no. hasonlóan szűkíteni kel­és finomkártoló üzemrészek- 'ere — és lehetne is — a ben a tekercsképző és lete- túlórákat. Csak a túlórák kereselő berendezések, s egy csökkentésével , évente eev kendertépő gép prototipusá- napi keresetnek megfelelő nak elkészítése stb. Az itt összeggel lehetne növelni a gyártott gépek közül emlí- nyeretoerészesedést. tcsre méltóak a precíz ke- Az T-es alapszervezet knm­reszforsózó gének és a 20 munístáinak utóbbi tanács­orsós ARUNDEL típusú cér- kozásaln szinte mindenütt názógép. megállapították: a rekons­J.,; tnikcíó megvalósítása nem rz UJ aiKoroi csupán a vezetés hanem az A felsoroltakon kívül egész gv.ár kollokiíváiának többre képes a műhely szak- a dolga, s ezért az üzem munkásgárdája. Ennek bizo- előtt álló feladatok paegva­nyítására elég csak annyit lósításával járó gondokhői, említeni, hogy nagy felada- és a felelősségből egyaránt tatk ellátása közben más osztozkodni akarnak Nem vállalatoknak közel 3 millió azért, mert ez így illik, ha­forint. értékű gépet, vagy pl- nem. mert a rekonstrukció katrészt készítettek. Állandó mindannyiuk flgvn. ezt, csak megrendelője a nagylaki a együtt valósíthatják meg. Nagy Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom