Délmagyarország, 1961. december (51. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-24 / 303. szám

5 Vasárnap, 1961. december 84. A Drezdai Képtár kiállítása hazánkban Szeged testvérvárosának, Drezdának régi, híres képtá­ra, legújabb anyagából, a XIX. és XX. századi festők képeiből kiállítást rendezett Budapesten, a Szépművészeti 'Múzeumban, Az első világ­háború óta nem nyílt olyan kiállítás Magyarországon, amely a német festészet nagymestereit ilyen változa­tosan bemutatta volna. A kiállítás jelentőségét mutatja, hogy nem egy mes­ter ezúttal kerül Magyaror­szágon első ízben bemuta­tásra, köztük olyan nevek, mint Degas, Van Gogh. Dobi István fogadta a guineai földművelésügyi minisztert Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke szombaton fo­gadta Soré Ibrahima Barry-1, a Guineai Köztársaság ha­zánkban tartózkodó földmű­velésügyi miniszterét. A fo­gadáson jelen volt Nagy Dá­niel, az Elnöki Tanács elnök­helyettese. A falu hazatér Két esztendeje sincs még. Emlékszem, havas, zúzmarás téli napokon váro6i munká­sok járták Baks házalt. Be­csületes, jó szándékkal ko­pogtattak az ajtókon. Sok családban mégis fagyos hi­degséggel fogadták őket. Ebben az időben sokan út­ra keltek a faluból, fiatalab­bak. idősebbek, lányok, legé­nyek egyaránt. A családosak közül többen még feleségü­ket is magukkal vitték. Álla­mi gazdaságokban, üzemek­ben kerestek munkát. — Ahogy most két év múl­tán visszaemlékezem, né­hány hónap alatt legalább .1200 ember szelelt el akkor hazulról — mesélte Bába Já­nos. aki á tanácselnöki tisz­tet cserélte fel az átalakulás után a nehéz küzdelmeket ígérő szövetkezeti elnökség­gel. — Az eltávozott jó mun­kaerő már a kezdés napjai­ban is nagyon hiányzott. Jobbára idős, beteg emberek, asszonyok- maradtak itthon, meg a gyerekek. A szövetke­zet tagjainak átlagéletkora a kezdetkor 55 esztendő volt Csoda-e hát, ha az első év­ben sok föld műveletlenül ma­radt és még karácsony kör­nyékén is törték a kukoricát, szedtek a cukorrépát?... Végül aztán csak 5 forint 15 fillér jutott munkaegységenként. Azt azonban, ami azóta történt, a legmerészebb kép­zelődő sem álmodhatta meg Bakson. Az elnök mellé oda­állt egy csendes szavú, sze­reny fiatalember, Batki György mezőgazdász, s ket­ten már jó vizekre csavar­ták a zátonyra hasalt hajó kormánykereket. A rosszul sikerült első esztendő után a munkáért pénzt ígértek azok­nak, akik dolgoznak. Szavu­kat megtartották. Az első tíz­forintos munkaegységenkénti előlegeket már februárban kifizette a szövetkezet. A nagy tavaszi borsószezonban pedig — 250 hold termés be­takarítasa forgott kockán — átmenetileg félredobták a munkaegységekkel való szá­molást, s a végzett munkáért minden szombaton fizettek abból a pénzből, amit az egyik fizetéstől a másikig ka­pott a termésért a közösség. A hatás nem maradt el. Egyik napról a másikra négyszáz­nál is többen jöttek dolgozni. Juliusban visszaértek az el­ső fecskek. Tizennyolcan je­lentkeztek a szövetkezetben, csupa jó munkaerő. Azt mondták: így már egészen más. A küldöttközgyűléseken lassanként állandósult a na­pirend: ttüj tagok felvétele". Voltak, akiket nem akartak hazaengedni: a jó munká­sokra az állami vállalatok­' nál is szükség van. Ifj- Bár­kai István például az Üt- és Vasútépítő Vállalatnál talált munkát magának. Mikor megmondta, hogy hazamegy a szövetkezetbe, hallani 6e akartak erről. Mégis eljött. — A sok-sok visszatérőnek ía része van abban, hogy szö­vetkezetünk az idén már minden munkában az elsők között volt a járásban — mondta nem kis büszkeség­gel Bába elvtárs. — . Már októberben befejeztük a ve­tést, a cukorrépa-betakarí­tást, s a többi őszi munkát. — A munkaszervezésben azt a módszert választottuk, hogy minden feladat elvég­zésére felelősöket állítunk. Molnár László brigádvezető­nek az ősz idején például nemigen volt más dolga a talajelőkészítés és a vetés irányítása mellett. A cukor­répabetakarítást Borsi Ist­ván vezette. így nem apró­zódott el a brigádosok mun­kaereje, Ideje. Egyszerre, gyorsan haladhatott minden őszi munka. • Hasonlóan egyszemélyi fe­lelős vezetésével dolgoztak az építők is. A gazdaság te­rületén minden felhasznál­ható, olcsó építőanyagot ösz­szegyűjtöttek, s az ügyes ke­zek nyomán gombamód emelkedtek fel az új tehén­istállók, fiaztatók, hizlaldák. — Rövid idö alatt annyit építettünk — mondta Bába János —, hogy talán 8—10 esztendő is eltelik majd, mi­re az összes meglévő épüle­teinket megtölthetjük válo­gatott tenyészállatokkal. Bár ami az állattartást illeti, mór most sem vagyunk szegé­nyek. Jövőre százra egészít­jük ki a fejőstehenek sza­mát, 600-ról ezerre emeljük a birkaállományt, 22 ezer pe­csenyekacsát nevelünk. Van már háromszáz törzstojótyú­kunk és megkétszereződik a sertésállomány is. Egy hónappal ezelőtt elké­szült a gazdaság jövő eszten­dei termelési terve. Ugyanaz az Üj Élet Tsz, mely az 1960-as évet még nagy ter­melési veszteségekkel zárta, a mostani zárszámadáskor már 30 forint körül fizet munkaegységenként, 1 Bői­ben pedig 11 millió forintér­tékben ad kenyérgabonát, ipari nyersanyagokat és ál­lati termékeket, húst a nép­gazdaságnak. Mi a titka ennek? — Titka éppen semmi — mondta az elnök. — Sok ál­matlan éjszakát, hosszú nap­palokat töltöttünk el az őszön azzal, hogy számol­tunk, vitatkoztunk: hogyan lehetne még érdekeltebbé tenni a gazdákat a termelés­ben. Arra a következtetésre jutottunk, hogy már elég erő­sek vagyunk ahhoz, hogy az eddigi premizált munkaegy­ségrendszerről egyszeriben áttérjünk a termelés minden ágában a havifizetéses ja­vadalmazásra. Megtehetjük ezt annál inkább is, mert eddig már 8 millió forintér­tékű termésre van szerződé­sünk az állami vállalatokkal. A tervezett 11 millió bevé­tel igy oszlik majd meg: há­rom és fél millió forint kész­pénzben a gazdáké. Egymil­lió forint kerül a takarék­számlára. Az összjövedelem 14 százalékát újabb gépekre, beruházásokra fordítjuk. Biz­tosítjuk a szociális és a kul­turális alapokat is. E költ­ségvetés szerint az egy dol­gozóra jutó — havonta kifi­zetett — átlagkereset 1200 forint körül lesz. Természe­tesen ezt úgy kell érteni, hogy a jobb munkaerők kö­zül nem kevesen a havi két­ezer forintot is megkaphat­ják majd. A baksi gazdák kezdemé­nyezésének hamar híre ter­jedt a szegedi járásban. Nemrég két autóbusznyi ven­dég, munkacsapatvezetők, brigádosok látogattak el hoz­zájuk. Hajósy Tibor, a ta­pasztalatcsere egyik szerve­zője így számolt be a látot­takról: — A vendégek délelőtt 10 óra körül érkeztek, g este hatkor még vitatkoztak. Mindannyian azt latolgatták, hogyan lehetne a baksi pél­dát átültetni a saját gazda­ságukba. . Őszinte csodálattal vették tudomásul azt is, hogy az Üj Élet Tsz-ben "le kel­lett már húzni a redőnyt". Az idegen munkahelyekről tömegesen hazatérőket —át­menetileg — már nem tud­ják felvenni a közösbe. Ez ugyanis felborítaná a gazda­ság pénzügyi, jövedelemel­osztási tervét. Most csak azok lehetnek a tsz tagjai, akik­nek a földjük, családtagjaik, feleségük, vagy a férjük már a szövetkezetben van. És fel­veszik' a képesített szakem­bereket is. Akik később jut­nak a szövetkezetbe, a kül­döttközgyűlés határozata ér­telmében, már 2 ezer forint hozzájárulást fizetnek a szö­vetkezeti alaphoz. Nem len­ne igazságos, hogy a későn jövők — akik korábban ép­pen a szövetkezet miatt hagyták el a falut — most ugyanúgy élvezzék a közös vagyon áldásait, mint akik megteremtették a szövetke­zetet. Munka közben a baksi szö­vetkezeti vezetők bátran for­dultak az állami gazdasághoz is. A Felgyői Állami Gazda­ság szakemberei segítettek az új norma- és bértételek ki­dolgozásóban. Sőt, szakmun­kásokat is adtak a szövetke­zetnek. A gazdaság trakto­ristái közül sokan, mikor megtudták, hogy. mindenért 20 százalékkal többet fizet a termelőszövetkezet, kikérték munkakönyveiket. A több kei-eset mellett azzal is in­dokolták elhatározásukat, hogy a tsz helyben van, min­den éjszaka otthon alhatnak, s ugyanezt nem biztosíthatja számukra az állami gazda­ság. Alig egy esztendő telt el az első nagy lépés után. S az -ötvenöt éves termelőszövet­kezet* azóta éppen tíz évet fiatalodott. A sok fiatal visz­szatérése miatt az átlagélet­kor ma már 44—45 év között van. Megszűnt a szakember­ellenesség ia. Az első agronó­must még sokan -ingyenélő­nek" nevezték. De most mór újabb szakemberek után ku­tatnak. Kellene még főker­tész, és Batki György mellé egy másik növénytermesztési agronómus is. Az egykori nyomorúságos, grófi cselédfalu emberei or­szág-világ elótt becsületet szereztek maguknak. Azok, akik annyi kétkedéssel írták alá két évvel ezelőtt a belé­pési nyilatkozatokat, most már biztosan tudják: jobbat nem cselekedhettek volna. Csépi József Össznépi állani — népi állam Irta: Darvasi István, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese A SZOVJETUNIÓ KOM- lista rend és a szocializmus ben már nem is tudná eie­MUNISTA PARTJA- békés versenyében. tét más rendszerben elkep­NAK XXII. kong- Mi már mostan a különb- felni. Így tehát, hu ok nem resszusa egyebek között az Sgg az össznépi állam és a lepnek fel a nep anai va össznépi állam fogalmával népi ánam között? Mi népi lasztott tarsadalmi rend él­és tudományos méghataro- államnak nevezzük és érez- len, a nepnek sincs oita, zásával bővítette a marxista zük is a magunk államát, hogy az erőszak eszközeivel —leninista elmélet tárházát. Természetesen az is. Külön- éljen velük szemben. Nepi A kongresszus megallapítot- bözik-e mégis, és ha igen, rendszerünknek nem erdeke, ta, hogy a proletárdiktatúra mlben a népi államunk a hogy élezzük az osztaiyhar­a Szovjetunióban betöltötte . . fVRS7nzni államtól' cot- - ­történelmi funkcióit. A szov- SZOVJet hes^P1 uiiamtoi. Nálunk még ma js es meg jet állam össznépi állammá Nem különbözik abban, ezután js jő ideig a mun­vált. Dátum szerint nehe- hogy a rru államunk is ter- kásosztály vezető szerepéről zen mondható meg, hogy ez mészetesen népi. Azzá teszi beszélünk. Ez teljességgel a változás mikor állott be. . „ v,,4„i™ indokolt, mert, mint emu­Osztályszempontból azonban mindenekelőtt a hatalom tgttükj még m vannak a világos a jelentősége: a Szov- jellege, hiszen nálunk a ha- volt uralkodó osztályok ma­jetunióban nincsenek többé talmat a munkásosztály ve- radványai, van eléggé jelen­olyan társadalmi erők, ame- zette dolgozó nép gyako- tős városi kispolgárság e3 lyeket el kell nyomni, ennél- hatalmuk ná- az egységes termelőszövet­fogva meg kellett szűnniök f0"3' Nlncs, hatalmuk na kezeti parasztság klalakita­az állam belső elnyomó funk- lunk a kizsakmanyolo oszta- sának is csak legelején tar­cióinak Is. A szovjet társa- lyoknak, a tőkéseknek, a tunk. Ilyen körülmények kö­dalom a világ homogénabb földbirtokosoknak, a bur- zött csak a munkásosztály as tVihoTa: ^r^ r*1?' íed~íátezhat vrtö NTT ; rasztsógból és a szovjet tár- számoltuk. Mi is elmond- társadalomban. Nálunk is sadalom értelmiségéből áll. hatjuk porletárdtktatúrank- fennáll a munkásosztály és Eltűnőben vannak a város röi. hogy ez a magyar tör- a termelőszövetkezeti pa­és a falu a szellemi és fizi- ténelem legdemokratikusabb rHJ8ztság szövetsége, e §zÜ­kai munka közötti különb- ...... , , . ségek, és a mezőgazdaság államformája, mert a leg- vetség tartalma azonban, epp gépesítésével mindinkább nagyobb demokráciát nyújt- az eiőbb említett oknál fog­csökkennek a különbségek az ja a legnagyobb dolgozó tö- va valamint annál fogva, ^köz^tt.^^ niegeknek és kizárja a ha- hogy még jelentős feladata­unió munkásosztálya már talom gyakorlásából azokat, ink vannak a szocialista nem a régi értelemben vett akik a népen akarnának nagyhírű mezőgazdaság proletariátus többé, a Szov- uralkodni és élősködni. Az megsz;iárdításában más, ílV^f/mTr nem Sí allamap^i^usban a i^ a miiu a Szovjetunióban A hogy baráti osztályaink va- munkások es a parasztok, tartalom náiunk a szocializ­lamelyikét vezető szereppel azok fiai és a néphez hu ér- mus felépítése. Szövetségben ruházzák fel. Ez természete- telmíségiek dolgoznak. vagyunk a városi, kispolgár­vezető'szered* szempont Különbiizik Vi6Zont a mi ^ggal is, amelynek érdekel bői, mert az továbbra is vál- államunk a. szovjet államtol sok tekintetben azonosak a tozatlan. abban, hogy még nem össz- mleinkkei, és amelyet szin­A mai szovjet államnak népi, azaz még nem az egész tén át akarunk vezetni a tehát nincsenek belső elnyo- nép állama. Mert bár a bur- szocializmus útjára. Mint mó funkciói. Biztosítania kell zsoáztát, mint osztályt, már mindebből látható, a mi tár­a kommunizmust építő haza felszámoltuk, a tőkés és föld- sadalmunk még csak úton védelmét az imperializmus birtokos osztályok tagjai még van afe]é, hogv a két nagy esetleges agressziójával megvannak. Megvannak még baráti osztályból és azok ér­szemben. Gondoskodnia kell a Horthy-rendszer főtisztvi- telmiségéből álló szocialista a közrendről és a közbiz- selői, magasrangú tisztjei, társadalommá váljék. A ml tonságról, azaz fel kell lép- csendőrei, rendőrei és igy tó- anamunk tehát a dulgozo nie a szocialista együttélés vább. Nálunk tehát még nPp állama és még nem szabályai ellen vétőkkei 6Zükség van a proletariátus össznépi állam, mert meg szemben, üldöznie kell az diktatúrájának elnyomó nem jött el annak az ideje, élősdieket, tolvajokat, huli- funkciójára, mivel nem le- hogy a magyar felnőtt la­gánokat, biztosítania kell a het még teljesen kizárni azt kosság egészét a dolgozó nép közlekedés rendjét stb. Mind- a lehetőséget, hogy a felszá- fogalmába soroljuk, ez azonban már nem a régi molt uralkodó osztály tag- , elnyomó funkció többé. A jai, vagy azok egyes csoport- 4 JZOV,JETONIOBAN, mai szovjet állam fő fel- jai szervezkedéssel, vagy z * dalom' szerkezete tel­adata a gazdasági szervezés egyéb módon próbálják aka- jesen megváltozott, nincsen és a kulturális nevelés, azaz dályozni szocialista fejlődé- szükség népfrontra. Ott már a párt politikájának végre- sünket Nálunk is inkább szoros egységbe kovacsolód­hajtása a gazdasági és a vannak azonban előtérben a tók a párttagok és a párton­kulturális életben. A szov- proletárdiktatúra gazdasági kívüliek és olyan értelmű jet állam szervei dolgozták szervező és kulturális nevelő szövetségi politikáról sem ki, a párt útmutatásai aJhp- funkciói, és kevésbé vannak lehet beszélni, mint amilyen ján, a népgazdasági terve- előtérben az elnyomó funk- nálunk még természetszerű­ket, azok dolgozzák ki az ciók. leg létezik, s hosszú ideig lé­SZKP új programjának gya­korlati .végrehajtásával kap­csolatos teendők terveit. A szovjet állami szervek, a minisztériumok, a népgazda­sági tanácsok irányítják a tervek végrehajtását, gon­« ELSZABADULÁSUNK ÓTA már majdnem tezni fog. Nálunk van Ha­zafias Népfront, amely a tizenhét esztendő telt Part vezetésével működik, és el. Nagy része azoknak, akik az a féladata, hogy minden egykor kizsákmányolók vol- társadalmi erőt öeszegyűjt­tak, ha itthon maradt, igye- sön, összefogjon a nagy, or­kezett megtalálni helyét az szágépítő, hazafias munkára, doskodnak a kommunista új társadalmi rendben. Több- A népfrontban tehát meg­építőmunka anyagi feltéte- ségüknek sikerült is beil- találja helyét minden dol­leinek megteremtéséről, vég- leszkednie, második nemze- gozó magyar ember, ha ten­rehajtják a lakosság élet- dékükről pedig még inkább ni akar valamit népe boldo­színvonalának emelésével elmondható, hogy többségé- gulásáért. kapcsolatos teendőket. Az állami szervek végzik a kul­turális munka oroszlánrészét is: fenntartják az egyete­meket, fő- és középiskolákat, színházakat, mozikat stb. Emellett mind több és több feladat elvégzését veszi át az államtól maga a társada­lom. Társadalmi szervek vég­zik a sport, a külföldi kul­turális kapcsolatok irányítá­sát, átvesznek rendőri fel­adatokat, társadalombiztosí­tási teendőket stb. K ÉTSÉGTELEN, HOGY A MAI szovjet állam minden idők legde­mokratikusabb államberen­dezése, mert a szó legszoro­sabb értelmében az egész nép állama, az egész nép képvi­selete. Ebben az értelemben az össznépi szovjet állam ki­alakulása hatalmas jelentő­ségű fegyvertény a kápita­Idén o mezöqazdasíg 5330 traktort, 2800 kombájnt és aratógépei kapott A mezőgazdasági termelés közül az idén 5350 traktort, fejlesztésének a második öt- 2G00 kévekötő aratógépet, 800 éves tervben egyik legfonto- gabonakombájnt, 300 rendre­sabb eszköze a gépesítés. A aratót, 1000 silóbetakarító gé­mezőgazdaság gépesítésére az pet és sok ezer különféle idei népgazdasági terv ere- munkagépet kapott a mezó­detileg 1,8 milliárd forintot gazdaság, irányozott elő, ezt az össze­A gépek nagy többsége mind a hazai, mind a kül­földi gyárakból időben ér­kezett get azonban év közben 2,1 milliárd fo­rintra emelték. Szükségessé tette ezt a me- és a teljes idényt végigdol­zőgazdaság szocialista át- gozta. szervezésének tulajdonkép- Néhány évvel ezelőtt me­peni befejezése, lehetővé pe- zőgazdaságunkban még csak dig hogy a Szovjetunióból 150 munkafolyamatot gépe­és ' Csehszlovákiából terven ^tpt(tek; az. idén pedig mér , mintegy négyszáz munkafo­felul kaphattunk csaknem ivaniatnál alkalmaztak gé­ezer traktort A főbb gépek peket

Next

/
Oldalképek
Tartalom