Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-18 / 246. szám

San-dt. imi. október i*. 2 Hruscsov elvtárs beszéde az SZKP XXII. kongresszusán NyiMta Hruscsov, az SZKP Központi llíottiáiármk első titkáré a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. Kongresz­írusa elé terjesztette a Körponti Bizott­ság beszámolóját. Elmondotta, Hogv az ólat teljes már­iákben Igazolta az SZKP elméleti megál­lapításainak és politikai irányvonalának helyességet, a XX. pártkongresszuson ki­tűzött általános irányvonalának helyessé­gát. A két társadalmi világrendszer — a Szocialista és a kapitalista rendszer — versengése a jelenlegi történelmi korszak­ban a nemzetközi fejlődés tengelve, alap­ja lett. A nemzetközi fejlődés döntő tényezője döntő tényezője ma már nem az im­perializmus, hanem a szocializmus. A kapitalizmus további rothadásának ál­talános tendenciája kérlelhetetlen erővel tovább hal A kapitalizmus az emberi­ségre váró megérett problémák egyikét sem képea megoldani. Az Egyesült Álla» mok elveszítette abszolút fölényét a nem­zetközi kapitalista termelésben és keres­kedelemben. A kommunisták ellenzik a forradalom exportját. De semmiképpen sem ismerik el az ellenforradalom exportjához való jogot. Az ellenforradalom imperialista exportja esetén a kommunisták felhív­ják minden ország népét, hogy, fogjon össze és verje vissza erélyesen a szabad­Ság és a béke ellenségeit. — A mai körülmények között meg­nyílt az a távlat, hogy kivívható a békés együttélés, abban az egész időszakban, amelyben meg kell találni a világot je­lenleg megosztó társadalmi és polltiknl problémák megoldását. • A jelenlegi világhelyzetét éa a Szovjet­unió nemzetközi helyzetét elemezve, Hrus­csov elmondotta, hogy a XX. kongresszus óta eltelt évek az egész emberiség számá­ra rendkívüli világtörténelmi jelentősé­gűek -voltak. A Szovjetunió a kommunizmus általá­nosan kibontakozó építésének szakaszába lépett. A szocializmus az egész szocialista vilősközösségben megszilárdult. Az elmúlt évek legfontosabb eseményei korunk (6 törvényszerűségét tükrözték: erőteljesen haladt a szocialista Világ­rendszer eleven erői növekedésének, megszilárdulásának folyamata. A XX. kongresszus óta éltéit időszak a párttól, a Szovjetunió összes népeitói nagy erőfeszítést és ódaadást követélt. Az élet igazolta a párt politikájának helyességét — A szőttjéé népnek, a Szovjetunió Kommunista Pártjának osztályrészéül ju­tott az a nagyszerű küldetés, hogy a kóm­munizmus építésének úttörői legyenek. So­ha nem járt utakon haladjanak a kommu­nizmus győzelme felé. Az élet teljesen Igazolta a párt elmé­leti megállapításainak és általános po­litikai Irányvonalának helyességét — állapította meg Hruscsov. — Pártunk irányvonala — hangsúlyozta — óriási jelentőségű volt a szocialista or­szágok egységéhek, a nemzetközi kommu­nista. és munkásmozgalom egységének megszilárdítása, at általános béke megőr­zése és az üj világháború elhárítása szem­pontjából. A jelenlegi világhelyzetet és á Szovjet­unió nemzetközi helyzetét jellemezve, Hruscsov kijelentette: — Az SZKP XX. kongresszusa óta el­telt időszak fő tartalma a két társadalmi világrendszer, a szocialista és a kapttalista világrendszer versengése. A jelenlegi tör­ténelmi időszakban ez. lett a nemzetközi fejlődés tengelye, alapja. — A társadalmi fejlődésben —mondotta Hruscsov — egyre világosabban megnyil­vánul két irányvonal, két történelmi ten­dencia. Az egyik a társadalmi haladás, a báke és a* alkotó munka Irányvonala. A másik a reakció, az elnvnmáa és a flábóríí irányvonala. A szocializmus nagymérték­ben kiszorítottá á tőkés Világot a tevé­kén vaég döntő ágában: az anyagi termelés területén. — Tántoríthatatlan békepnlitikát folytatunk — állapította meg Hrus­csov — de nem feledkeztünk meg as Imperialisták részéről fenyegető hábo­rús venzélyrfll. Hazánk, az egész szocialista tábor m» ölvén hatalmas érővel rendelkezik, amely teljésen elegendő, hogy biztosan megvéd­jük a szocializmus hatalmas vívmányait sí imperialista agresszorok merényleteitől. — Az A tény, hogy a háborút sikérült elhárítanunk és a szovjet emberek és a többi ország népei a békés élet áldásalt élvezhetik, úgy kell tekintettünk, mint an­nak a munkának legfőbb eredményét, amelyet pártunk és Központi Bizottsága a szovjet állam erejének növelése terüle­tén a lenini külpolitika megvalósítása te­rületén folytatott: mint a szocialista orszá­gok testvérpáftjal munháIának, az egész világ békeszerető erői aktivizálódásának errdméhvét — hangsúlyozta Hruscsov. Hruscsov emlékeztelett rá. hogy a leg­tttfibbt években az imperialisták nem egy­szer próbálták lapgralobbantahi egv új há­HóTO ttlzvéazet. próbára tenni a szocialista rendszer szilárdságát. Hfusesov kijéiectei­té: a agovietunió. valamenpvi szocialista őzszág minden ilyen alkalommal idejében megállította az agresszort. — A két rendszer hékés versengése folyamán a kapitalizmus mély erköl­csi vereséget szenvedett valamennyi nép szeméhen — mondotta Hruscsov. a hozzátette, hogy A kapitalizmus az emberiségre váró dön­tésre érett problémák egyikét, sem képes megoldani. A XX. kongresszus óta eltelj, időben Ujabb fontos lépés történt. — á szocialista világrendszer a társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik Az elmúlt évek eseményei megerősítet­ték a«t a megállapítást, is. hogy a jelenlegi korszakban az államok közti háborúk nem elkerülhetetlenek, hanem elháríthatok. De ha az imperlallslák a józan ész elle­nére meg merészelik támadni a szocialista országokat és pusztító világháború szaka­dékába rántják az emberiséget, ez az örült lépés utolsó lépésük lesz, az egész kapi­talista rendszer vége. Hruscsov megállapította, hógy az elmúlt Időszak folyamán a szocialista világrend­szer történelmi fejlődésének fontos szaka­sza tetéződött be. Tgv jellemezte ennek a szakasznak sa­játosságait : —A Szovjetunió hozzálátott a kommu­nizmus általánosan kibontakozó építésé­hez: a legtöbb népi demokratikus ország­ban megküzdöttek a gazdasági rendszer egyöntetűségének hiányával és befejezik a szocializmus felépítését: a szocialista or­szágok között, sokoldalúan kibontakozott a testvéri együttműködés és kölcsönös segít­ségnyújtás. Ma már nemcsak a Szovjet­unióban, hanem minden szocialista ország­ban megszüntették a kapitalizmus helyre­állításának társadalmi és gazdasági lehe­tőségeit. Az új világrendszer növekvő ereje­biztosítja, hogy a szocialista országok politikai, társadalmi, gazdasági vívmá­nyai meglngathatstlanok. Az igazán szabad népek együttműködésé­nek keretében biztos a szocializmus teljéi győzelme. A szocialista világrendszer ü világ fejlődésének döntő tényezője Hruscsov kiemelte, hogy a szocialista világrendszer gazdasága összehasonlítha­tatlanul gyorsabb Ütemben fejlődik, mint • kapitalizmus gazdasága, majd közölte: a szocialista országok 1000-bah ipari terme­lésük volumenjét az 1937. évihez képest li.Ö szorosára növelték, a kapitalista orszá­gok pedig alig két és félszeresére. A szo­cializmus Országainak részesedése a világ ipari termelésében az 1055. évi 27 száza­lékról 1900-ban mintegy 36 százalékra emelkedett. A szocialista világrendszer népgazdaságának fejlődése ipari irányzatú. -Ez esztendők nagy forradalmi esemé­nyének* nevezte Hruscsov, hogy a mező­gazdaság termelőszövetkezeteSíléSe a népi demokratikus országok többségében befe­jeződött. A szocialista szektor részesedése a mezőgazdasági termőföldek egész te­rületén az egész rendszerben most fe­lülmúlja a 90 százalékot. — Ennek eredményeképpen — mondta Hruscsov — megváltozott a társadalom osztályszerkezete, megszilárdult a munkás­osztály szövetsége a parasztsággal, meg­szűntek az ember ember által való kizsák­mányolásának gazdasági alapjai. A nép erkölcsrés politikai egysége először a mi hazánkban alakult ki, most ez minden szocialista országban* erösödik. A szocia­lista országok egymáshoz való lankadat­lan testvéri közeledésének folyamata, ez országok politikai és gazdasági megerősö­dés e az egész szocialista világrendszer megbonthatatlan szilárdságának egyik döfl­tö tényezője — A legutóbbi években — mondta Hrus­csov — a testvérpártok tapasztalatai életre hoztak egy új formát, a közvetlen terme­lési együttműködést. Megerősödtek a szo­cialista államok kollektív szervei: a varsói szerződés szervezete és a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa. Teljes joggal be­szélhetünk a szabad népek szilárd szocia­lista közösségének a Világ színterén való jelehlétéroi. Az BERP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy a szocialista Vi­lágrendszer most fejlődésének tij szakaszé­ba lépett, majd kijelentette: — A fő dő­lőg fhos1 az. hogy lankadatlanul fejlesztve minden egyes szocialista ország gazdaságát, kivívjuk a szocialista világrendszer fölényét a kapitalista rendszer fölött, az abszolút termelést volument tekintve, fiz a sgöClálizmus tiágy történelmi győzel­me le^:. Hruscsov így folytatta: — Minden egyes szocialista ország nemzetgazdaság-fejlesz­tési erőfeszítéséinek egyesítése a gazdasági együttműködés és kölcsönös segítség meg­szilárdítására és kibővítésére kifejtett kö­zös erőfeszítésekkel — ez a szocialista vi­lággazdaság Ujabb fellendítésének ország­útja. A szocialista államok hatalmának növe­lése a béke anyagi és erkölcsi tényezőinek fokozódását jelenti. Most már nem lehet a mai idők legfontosabb kérdéseit, mint pél­dául a háború cs a béke problémáit csupán a kapitalista törvények hatásának szem­szögéből megközelíteni. Most már nem az imperializmus a maga farkas modorával, hanem a szo­cializmus a béke és a haladás eszméi­vel válik a világ fejlődésének döntő tényezőjévé. Az SZKP Központi Bizottságának éliő titkára hangsúlyozta, hogy a sZóclálista vi­lágot nem félemlíti meg semmifélé bál­szerencse vagy megrázkódtatás. Meghiúsulnak az imperializmus mesterkedése! A belső reakciónak Magyarországon aí imperialista erők támogatásúval megszer­vezett ellenforradalmi lázadása, a len­gyelországiján, a Német Demokratikus Köztársaságban történt ellenséges mester­kedések megmutatták, hogy az osztály­harc a szocializmus építésé időszakában Időnként fokozódhat és kiéleződött formá­kat ölthet. — Az imperialista mesterkedésekről nem szabad mégfeledkeznünk — mondottá Hruscsov. Hruscsov rámutatott,' a nemzetközi re­akció mindinkább arra ves* irányt, hogy kívülről mérjen csapást a szocialista ál­lamokra, majd így folytatta. — Természe­tesen az imperialisták kalandokba bocsát­kozhatnak ugyan, de nincs esélyük sikerre. — Az imperialisták más Utakon is haj­landók próbálkozni — folytatta Hruscsov. — A szocialista tábor gyengítése céljából egymásra próbálják haragítani a testvéri országok népéit, vagy viszályt próbálnak szítani közöttük, megkísérlik feléleszteni a nacionalista gyűlölködés maradványait, s mesterségesen próbálják felszítani a na­cionalista hangulatot. A ttiarxlstAr—leninista pártokra, a szo­cialista országok népeire hárul az a nagy történelmi felelősség, hngv ál­landóan szilárdítsák a szocialista or­szágok nemzetközi testvériségét, a né­pek barátságát Hruscsov* kijclehtette: — Bízunk abban. Hogy a kapitalizmussal folyó versenyben a győZ.elém a szocializmusé lesz. Hisszük, hogy ezt a győzelmet békés versenyben, nem pedig háború kirobbantásáftak utján vívjuk majd ki. Mi a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttműködésének ál­láspontján voltunk és lészünk, s min­dent megteszünk a Világbéke megszi­_ láfdltásáért. Az SZKP Központi Bizottságának élsó titkára megállapította: bevált a párt XX. kongresszusénak az a következtetésé, hogy a kapitalista országok szüntelenül ú.iahb gazdasági és társadalmi megrázkódtatások felé haladnak. — Az elmúlt években — mondta Hruscsov — tovább fokozódtak a kölcsönös ellentétek mind a kapitalista országokon belül, mind a kapitalista or­azágok köíött. Gyarmatbirodalmak omlot­tak össze, a munkásosztály harca és a népek nemzeti felszabadító mozgalma óriá­si méreteket öltött. A kapitalizmus rothadásának általános irányzata kérlelhetetlen et-Övei tartott to­vább. Az Egyesült Államokat, a kapita­lizmus vezető országát öt esztendő alatt a termelés két válságos hanyatlása súj­totta, s a háború óta négy Ilyen Vissza­esés volt az Egyesült Államokban. Az Egvesült Államok elvesztette abszo­lút fölényét a kapitalista világ termelésé­ben és kereskedelmében, s most a többi lőkésnrszág között körülbelül azon a hű­íven van. ahol a háború előtt volt. Jelen­tősen gyengült Anglia és Eranclaország pozíciója. A legyőzött országod közül kfJ­loHösen erőseh feltört Nyugat-Németor­szág és Úapáh. — AZ imperialista államok között fel­támadtak a háború előtti ellentétek és ű.i ellentétek keletkeztek — mondta Hrus­csov. — Egyre jobban fellángol a harc az ad gól ás a nyugatnémet Imperialisták között a nyugat-európai uralmi helyzetért. A francia imperializmus az angol impe­rializmus ellen vivőit harcában tegnapi ellenségére, a nyugatnémet monopóliu­mokra próbál támaszkodni. Ez a termé­szetellenes szövetség azonban éppúgy, mint az érdekházasság, mind gyakrabban Etanelíorsz.ág ellen fordul. Nagy ellente­tek választják el az Egyesült Államokat Angliától és más imperialista államoktól. Ezek az ellentélek megmuinlknznak a NATO-ban és a többi agresszív tömbben lá. Mind nyilvánvalóbbá válik. hn«v az imperialista hatalmak és azok vezetői a nemzetközi feszültség envhuiésétot félnek. mert éppen a feszültség közepette tákol­hatnak össze könnyebben katonai tömbö­ket. tarthatnak népeket rettegésben a szocialista országok részéről képzelt fe­nyegetések ürügyével. Mint Hruscsov kiemelte, a reakéiő a szocializmus országai ellen Irányuló ag­resszió űtján próbál kivezető utat ke­resni. Ma a fő agresszív mag szerepét az Egyesült Államok tőltl he, amely a nem­zetközi reakció középpontjává vált. Az amerikai imperialisták szövetségre lépnek a nyugatnémet militaristákkal és revan­sistákkal és veszélyeztetik a békét éa a népek biztonságát. — A mi időnkben azonbnn az impe­rializmus számára már veszélyes háborús szellőzőnyílás segítségével kivezető utat keresni az ellentétekből. Hruscsov a nemzetközi felszabadító moz­galom széleskörű kibontakozásáról szólva kijelentette, hogy századunk hatvanas ével úgy vonul­nak be a történelembe, mint az impe­rializmus gyarmati rendszere teljea széthullásának esztendei. Egyre Ingatagabbá Válnak az. imperializ­mus ázsiai, afrikai és latin-ámerikai pozí­ciói. E kontinensek forradalmi harca vi­harosan fokozódik. A legutóbbi hat. esz­tendő alatt 28 álíam Vívta ki politikai füg­getlenségét. — Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogv Jóllehet, a gyarmati rendazér összeomlott, maradványait még nem szá­molták fel — mondotta Hruscsov. Hozzá­fűzte. hogv ez esztendők alatt s Szovjet­unió állhatatosan teljesítve nemzetközt kö­telezettségeit, legítséget nyújtott az impé­rializmus és a gyarmati rendszer éllen küz­dő -népeknek. — Egyeseknek ez az állás­pont nem tetézik. Mit tegyünk! Ilyen a meggyőződésünk. Hruscsov kijelentette: mi Srivhői kívánunk sikereket mind­azoknak. akik most harcolnak az im­perializmus ellen saját szabadságu­kért és boldogságukért. A népek elidegeníthetetlen jogának tart­juk az idegen elnyomatás megszüntetését és támogatni fogjuk igazságos harcukat. A gyarmati rendszer el van kárhoztatva és sírHahtjába nyírfakarót vernek. Ez a né­pek akarata, er. a történelem menete! — A gyarmattartó hatalmak — folytatta Hruscsov — egyenlőtlen szerződéseket kényszerítenek a felszabadult országok­ra. katonai támaszpontokat létesítenek ez országok területén. Megpróbálják őket be­vonni a leigázás újabb formáinak egyikét jelentő katonai tömbökbe. A gyarmati rendszer széthullása követ­keztében létesült államoknak csaknem a felét súlyos, egyenlőtlen szerződésekkel ve­zették félre. A megújított, de nem kevésbé szégyenletes gyarmati rendszer központjá­ban az Amerikai Egyésült Államok van. Legközelebbi szövetségesének, de ugyan­akkor konkurrensének szerepét ls az an­gol gyarmati rendszer, valamint a nyugat­német imperializmus tölti )v. amely kí­méletlenül kiszorítja az angol és a francia monopóliumokat Afrikából, valamint a Közel- és Közép-Keletről. Hruscsov rámutatott, hogy a gvarmnti elnyomás alól felszaba­dult országok feji ód és tik Uj szakaszá­ba léptek. A politikai függetlenségén fnlvó harc 4*ve­sítetté a gyarmati réndszértól sújtott és kö­zös érdekektől vezérélt összes némzeti erő­ket. Most pétiig, amikor napirenden szere­pel az Imperializmus gyökereinek kiirtása, a földreform és más megérétt társadalmi reformok végrehajtása, egyre szembésző­kőbben kezdenek megnyilvánulni az <*z­tályérdek-különbségek. A dolgozó nép szé­les rétegei éppúgy, mint az imperisllstaet­lenes, anttfeudálts forradalom alapvető feladatainak mególdásában érdekélt nem­zeti burzsoázia tekirttélvés része tovább akar haladni * függetlenség megszilárdításának és a társadalmi-gazdasági átalakulások­nak útján. Ez országok kormányköreiben azonban akadnak olyan erők is, amelyek félnek s nemzet demokratikus, haladó rétegeivel Való további együttműködéstől. Ezek ma­gukévá szeretnék tenni a nép harcának gyümölcseit, meg szeretnék fékezni a nem­zeti forradalom fejlődését. Ezek sz erők a külső imperializmussal és m országukon 1-tétül a feudalizmussal való megalkuvás irányéban haladnak, s diktátori módsze­rekhez folyamodnak. Hruscsov ilyen politika példájaképpen Pakisztánra Utalt. — Psklsz'sn szomorú sorsa — ftiohdta — elgondolkodásra kész­teti fiéhánv olvan más ország közvélemé­nyéi. ahol befolyásos erők feldúlják á nemzeti egységét, meghurcolják a haladó vezetőket, elsősorban a kommunistákat. A kommunlstaellenesség útjára térni a nemzeti erók megbontását. az Impe­rialisták és gyarmatosítók javára való gyengítései jelenti. Hruscsov arra ls rámutatott, hogv minél szilárdabb a demokratikus nemzett erők egysége, minél következetesebbén hajtják végre a megérett társadalmi és gazdasági átalakulásokat, annál erősebb a fiatéi ál­lam. Erre Kuba példáiét hozta fel Az. Imperialista ügynökség mind gv*k­rahban fordul a felszabadult országokhoz olyan tanácsokkal, hrigv ne hamaZkodják él az átalakulásokat Azt állítják, hógy nem kerülhetik ej azt a hosszú Utat, amelyet az európai és az amerikai tőkés országok megtettek. Ezzel kapcsolatban Hruscsov kijelen­tette: a kommunisták véleménye szerint a (Folytatás a S. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom