Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-15 / 244. szám

s Vasárnap, 1961. október 15. Ál ég egyszer a Kálvária téri üzletről Vevőankét a móravárosi boltban A Dél-Magyarország né- létszámot, mert előfordul, hány hete szóvá tette, hogy hogy a törzseladógárda egy, mielőbb meg kellene oldani vagy több tagja hosszabb a Kálvária téri üzletház ideig hiányzik. Tartsanak problémáját. Az ötéves há- előrekimért, csomagolt árut lózatfejlesztési tervbe be is nagyobb mennyiségben. került, de egyelőre s a lakos- Hasznos volt a móravárosi ság nagy sajnálkozására vevőankét — talán helyes csak 1963. évi ütemezéssel voina időnként más külvá­egy új, korszerű üzletház rosi üzletekben is tartani építése. A problémák azonban to­vábbra is fennállnak, er­ről tanúskodott a csütörtök este, a nyolc órai zárás után rendezett vevőankét, melyen mintegy félszázán ismételték meg a panaszokat. Az ál­talános sérelmeken kívül — tűrhetetlenül zsúfolt az üz­let, a kis helyen kevés árut tudnak tárolni, az idejáró, ezernél több család jó része messze a lakhelyétől, a bel­városban, vagy a piacon kénytelen vásárolni — több orvosolható panasz ts el­hangzott. Dr. Zalányi István, Má­nyi István, Aponyi Lajos, Szabados András, Móra Fe­renc, Rózsi István, Tóth Fe­rencné, Rdzi Sándorné, Po­tócs György, dr. Kós Zol­tán és mások hozzászólásá­ból kialakult kép szerint né­hány, hamarosan meghozha­tó intézkedés is enyhítene némileg a helyzeten. Kevés a zöldség-gyümölcs­áru, az üzletház építéséig a közelben legalább egy ideiglenes zöldségboltot kel­lene létesíteni. Kevés a sze­mélyzet, nem győzik a ki­szolgálást, van, amikor egy­szerre ötvennél több vevő is szorong a szűk helyen. Min­dig biztosítani kell a teljes hasonlót. Novemberben gépkocsi nyeremény betétkönyv-sorsolás A gépkocsi nyeremény­betétkönyvek nagysikerű el­ső húzását rövidesen újabb követi, amelyet november 10­én rendez az Országos Ta­karékpénztár. Ezen vala­mennyi — július 31-e előtt váltott és október 31-én ér­vényes — tízezer forintos, | valamint az április 30-ig váltott és október 3I-én még érvényben levő ötezer forin­tos gépkocsi takarékbetét­könyv részt vesz. n termelékenység további legfontosabb tartaléka: a magasabb szintű munka­és üzemszervezés Időszerű munkaügyi kérdésekrőt, a normarendezésről nyilatkozott Kisházi Ödön munkaügyi miniszter KPVDSZ kulturális napok kezdődtek Csongrád megyében Először rendez a Kereske- delmi egységek klubestekkel delmi, Pénzügyi és Vendég- és teadélutánokkal nyitják látóipari Dolgozók Szakszer- meg a kulturális napokat, és vezeti kulturális napokat mégyeszerte 30 szakszerve­Csongrád megyében. A kul- zeti bizottságnál október 16­turális napok alkalmával a án kezdik a szakszervezeti szakszervezethez tartozó üze- politikai oktatást, inek, vállalatok érdekes A központi művelődési ott­programot állítottak össze. hon Szegeden három isme­A MÉSZÖV Deák Ferenc retterjesztő előadást terve­utcai központjában ismeret- zett a KPVDSZ kulturális terjesztő előadást szerveztek, napok keretében, ma pedig a utána pedig színvonalasnak művelődési otthon esti ígérkező irodalmi estet ren- össztánca alkalmával, tánc­deznek. Az Élelmiszerkiske- bemutatót rendeznek, mely­reskedelmi Vállalat október nek során bemutatják né­16-án, a kulturális napok ke- hány társasági tánc modern reteben kezdik meg a szak- változatát. szervezeti politikai oktatás A két szemináriumát hatvan fővel. A további napokra TIT-előadásokat, ismeretter­jesztő filmek bemutatását, múzeumlátogatást és könyv­vásárt állítottak programjuk­ba. Az Állami Biztosító In­tézet gyárlátogatást, képtár és kiállítás megtekintését ter­vezi. Szentesen és Makón a vendéglátóipari és kereske­Kisházi Ödön munkaügyi normarendezés elválasztha- Megkérdezték miniszter a kormány Tájé- tatlan az új technológiától, tert, koztatási Hivatalában ren- a munka magasabb fokú öezett sajtóértekezleten vá- szervezésétől. Ezért az in­laszolt az újságírók kérdé- tézkedések a legtöbb helyen seire. Több szerkesztőség tá- iiyen feladatok megoldásá­jékoztatást kért Val párosultak. A NORMARENDEZÉS A normarendezés egyik je­lentős eredménye: a vállala­tok többségének MILYEN HATÁSSAL VOLT A NORMA­RENDEZÉS A DOLGOZÓK KERESETÉRE? EREDMÉNYEIRŐL. A miniszter valaszaban irott technológiai utasí­megallapitotta: a normaren- számos más intézke. dezesnek a munka jobb meg- ^ fejlesztették atech­szervezese, a termelesbol KI- J eső idők okainak elemzése nologiai szintet, és csökkentése; a termeié- A normarendezés olyan kenység emelése volt a cél- komplex intézkedéssorozat ja: számos üzemben fontos volt, amely előnyösen ha­intézkedéseket hajtottak vég- tott üzemeinkben a műszaki re a termelőberendezések fejlesztésre, a jobb vezetés- „ütt váTtozatlan maradt.Sőt eredményesebb kihasználá- re. es erősítette azt a he- a vállalatoknak a változat­sára. Például úgynevezett lyes felfogást, amely a ter- jan béralap birtokában mód­munkanapfelvételeket vé- melékenység további leg- juk volt a munkások alap­bérének emelésére, továbbá ma mar — A normák rendezése — hangzott a válasz — ál­talában nem járt tartós ke­resetcsökkenéssel, mert a ré­gebbiekkel ellentétben ez al­kalommal a normarendezés­re irányuló intézkedéssel együtt nem történt intézke­dés a vállalati béralap csök­kentésére. A béralap minde­geztek a veszteségidők okai- fontosabb tartalékait atech­nak megállapítására. nológia fejlesztésében, a ma­4 munkások és a műsza- gasabb szintű munka- és kiak megértették, hogy a üzemszervezésben keresi. felelő hatású gyógyvíz is. A föld méhe olyan értékes gyógyvizeket rejthet magá­ban, mint Hajdúszoboszlón, csak a feltárásnál mélyebbre kell fúrni, mint az ottani Érdemes kihasználni Szeged adottságait (Folytatás az I. oldalról.) ságait és ebben a rangsor­tárt termálvizek vegyi ősz- ban Szeged váratlanul jó he­szetétele világviszonylatban lyen szerepel, nem kiemelkedő, de azok Dr. Schmidt Eligius Ró­hőmérséklete gyógyászati bert kandidátus előadásában szempontból kiváló, többek között igazolta, hogy a víz így felhasználható a kü- Szegeden feltárható meg­lönféle mozgásszervi megbe­tegedések gyógyításánál. A szegedi fürdő gyógyrészlegé­nek fejlesztése szakmai szempontból nagyon helyes. Dr. Vadász Gyula, az Egészségügyi Minisztérium kutak. Lehetőség van a bu­osztályvezetője párhuzamot dapesti hőforrások vizéhez vont a betegek egészségé- hasonló gyógyvizek feltárá­nek visszaállítására irányuló sára ls. külföldi és hazai gyakorlat Dr. Bárány István, aTest­között. A mozgásszervi meg- nevelési Tanács tagja, a volt betegedések ben szenvedők világhírű úszó különösen egészségének helyreállítására nagy figyelmet keltő elő­véleménye szerint nagy le- adásában kifejtette, hogy a hetőség van Szegeden is. Ál- fürdővárost nemcsak a be­lást foglalt amellett, hogy tegek, hanem itt az egészségesek, idősek, dél-alföldi gyógyító cent- fiatalok számára kell meg­rum épüljön teremteni, a reumás vagy a mozgás- Szeged városának nem sza­szervi megbetegedések gyó- bad lemondania e lehetőségek gyítására. kiaknázásáról. Társadal­Délulán a szakemberek két munk fejlődése során elér­csoporlban beszélték meg az tünk oda, hogy a munka­ankét anyagát. A belklinika idő fokozatosan csökken és előadótermében az embereknek alkalmat kell orvosi jellegű kérdésekről adni több pihenésre, szóra­volt szó. kozásra. A fürdés, a külön­Páter János MÁV főtaná- féle vízisportok nélkülözhe­csos, dr. Domokos József tetlenek ilyen szempontból, reumaszakorvos, dr. Bencze A modern sportf el fogás sze­György adjunktus előadá- rint a fürdőváros a tömeg­saikban sok adatot szolgál- sportok nagyarányú fejlődé­tattak, amelyek igazolták sének is alapja. Részletesen Szeged fürdővárossá fejlesz- elemezte ezután a különféle tésének szükségességét. Dr. vízisportok szegedi lehctő­Vetró János KÖJÁLL igaz- ségeit és értékes gyakorlati gató-főorvos közegészségügyi útmutatást adott ezek ki­szempontból tartotta elen- bontakoztatására. gedheletlennek az elgondo- Gács György, a szegedi lás megvalósítását. idegenforgalmi hivatal ve­A szemklinikán a város- vetője több javaslatot mon­rendezési. geológiai és más dott el a város idegenforgal­szakemberek dolgozták fel mának fejlesztésére, az ankét fő témáját. Több Mindkét munkacsoportban szakértő vitába szállt Beb- a referátumokat sok hoz/á­ri ts Lajos egyes délelőtti szólás egészítette ki. Így megállapításaival. Füle La- Papp Ferenc budapesti mű­jos, a Városépítési Tervező egyetemi tanár szintén ki­Vállalat osztályvezetője elő- fejtette, hogy a hidrogeoló­adásában többek között ki- giai adottságok lehetővé te­fejtette, hogy ha Szeged nem szik a fürdőváros megvaló­is számíthat arra, hogy ide- sítását nálunk. Az orvosi genforgalmi szempontból ve- kérdésekkel foglalkozó cso­télkedjék a Balatonnal, vagy portban ugyancsak több fi­a Duna-kanyarral, de gyelemre méltó javaslat tájegységeinek idegenfor- hangzott el a vita során, galmi központjává Ma délelőtt 9 órakor a válhat. Nemrégiben a VÁ- városi tanács nagytermében TF.RV-nél tanulmányban ér- folytatják a nem szakembe­tékelték az ország városai- rek számára is érdekes és nak idegenforgalmi sajátos- hasznos ankétot Miért emelkedik még mindig a válások száma Csongrád megyében ? \ A házassági bontóperek okairól Tavaly több mint ezer vetkezménye az életközösség tal korban kötnek házassá­. " . , X 1 • 1 <«/vi n nnxt1lT/\n t'ftl ol ílt] íiri megszakítása lesz. got, s amilyen felelőtlen A házassági bontóperek házasságkötésük, olyan köny­azonban azt is megmutatják, nyelmüen el is hagyják egy­hogy olyan eset is előfor- mást. A fiataloknál gyak­dul, amikor az asszony a hi- ran előfordul az is. hogy bás, mivel egyáltalán nem alig néhány hónapos házas­hajlandó semmiféle házi- ság után valamilyen jelen­_ munkát végezni. Természe- téktelen dolog miatt össze­denw elemezni, miért for- tesnek tartja, hogy az any- vesznek, s azonnal a bíró­dulnak oly sokan a bíróság- ia. vagy az anyósa végez- ságra szaladnak. Ilyenkor hoz a házasság felbontása iránti kérelmükkel. házassági bontópert tárgyal tak Csongrád megyében. Idén — bár még csak a fél­évi statisztika készült el — úgy tűnik, hogy 1961-ben tovább emelkedik a váló­perek száma, E számok, il­letve tények ismeretében ér­kollektív jutalmak és pré­miumok fizetésére. — Általános tapasztalat, hogy a normarendezéssel párhuzamosan üzemeinkben tökéletesítették a bérformá­kat, illetve az anyagi ösz­tönzést is egyre inkább a termelékenység emelésének, a magasabb műszaki színvo­nal elérésének a szolgálatá­ba állítják. Több vállalatnál meghonosították azt a jo gyakorlatot, hogy egyre ha­tékonyabban premizálják a minőség és a gazdaságosság javításában elért eredmé­nyeket. — MILYEN TOVÁBBI í FELADATOKAT JELENT A felvetett kérdésre a vá­lasz nem egyszerű, éppen . , ,, ezért először is nézzük meg ,na»Tbb baj,. azonban ,ott .... . . , . , R IROXHRÚJIK AMIKFIR ntt A HN­az altalanos tapasztalatokat. Meszünt a férfi gazdasági egyeduralma Felszabadulásunk óta meg­változott a nök helyzete a társadalomban a mélyreha­tó gazdasági és társadalmi átalakulás folytán. A nők a csaknem mindenütt elért egyenjogúságuk folytán be­kapcsolódtak a termelőmun­kába, s ezáltal megélheté­süknek alapja a saját kere­setük lett. Ez a körülmény lényegesen megváltoztatta a ja, vagy az anyósa végez- ságra szaladnak. IlyenI; zen- el helyette mindent. Az a bíróság, illetve a biró tel­is gyakran előfordul, hogy adata, hogy jobb belátásra a fiatalok nem is értenek késztesse a meggondolatlan semmiféle házimunkához. A fiatalokat. Sok házasságot tönkretett kezdődik, amikor azt a há- már a férj alkohol-szenVc­zasság alatt sem akarják délye is. Az ital nemcsak a megtanulni. Ebből azután bűncselekmények elköveté­szintén súrlódások keletkez- sénél, hanem a házasságok nek a házastársak között, felbontásánál is nagy szere­ami nemegyszer a házas- pet játszik. Mint több eset élet megromlásához vezet. A munkahely kapcsolatok hatása bizonyítja, az a férj, aki az alkohol rabja, kezdetben csak durván bánik családjá­val, de később az alkohol­Nagyon sok «etben ok£ S^énzé/ttaS'S hazastarsak ko- g családjPtól eIvonja -meg a legszükségesebbeket is. Az ilyen férj mellett pokol az asszony élete, és sok asz­szony panaszolja a bírósá­gon, hogy évekig tűrt és várt, hogy férje lemond­jon az italról, de hiába. A gyermek mint összekötő kapocs házastársak között válságot a zött az a körülmény is, hogy a munkahelyen szövődnek kapcsolatok, ami a másik házastárs jogo6 féltékenysé­gét váltja ki. A házassági nő családon belül elfoglalt pereknél sok esetben tapasz­helyzetét is. A férj ugyanis talható az is, hogy a szoci­vezető szerepét arra alapi- alista erkölcsi felfogás még tolta, hogy ő volt a pénz- nem hatotta át a társada­kereső. a feleség pedig az lom minden tagját, sokak­eltartott. Miután a doigo- nál az eii|51csi felfogásban zó nő gazdaságilag függet- bizonyos lazulás, következett lenné vált. nem hájlandó be. Ez főként abban nyilvá­eltűrni családjában sem ko- nul meg, hogy férfiak, nök legnagyobb összekötő ka­rábbi alárendelt szerepét, egyaránt sokszor minden er- P°cs a gyermek. Sajnos sok így természetesen nem haj- kölcsi gátlás nélkül létesí- olyan házasság felbontását landó eltűrni, ha férje ita- tenek viszonyokat, s ugyan- is kérik, ahol gyermek szó­lózó. kicsapongó életmódot ilyen gátlás nélkül hagyják 1®teít a házasságból, de fel­folytat, vagy vele durván. el házastársukat és gyerme- t,:n°> ho6y sok olyan ügy­gorombán bánik. Ez az, oka keiket, s mással lépnek ben, amelyekben a házas­annak. hogy újabban a dol- házasságon kívüli életközös- ságot fel kellett bontani, a gozó nök mind gyakrabban segére. Nemegyszer az ilyen íe,ek házasságából gyermek lépnek fel felperesként a rossz erkölcsi magatartást uem született. Az 1961 első tanúsító férj lép fel a bíró- hegyedevében a 173 felbon­ság előtt a házasság felbon- to" hazassagbol 78-ban, a tása iránti kérelemmel, az- második negyedevben fel­zal a házastársával szem bontott 176 házassagból pe­ben, aki hosszú éveken át c'§ ugyancsak 78 esetben hű volt hozzá és csak a előzetesen gyermek nemszu­családjának élt. Nagy baj, letett'- , . hogy sem a munkahelyen, A csaladjogi törvény pa­sera pedig a társadalmi ragrafusai szerint a hazas­szervek nem lépnek fel kel- csak aIaPos és komolv A NORMÁK RENDBENTARTASA? házassági perekben. A házimunka A nők. családon belüli helyzetében végbement vál­tozást a férjek közül sokan nem értették meg. Elvárják, hogy a termelőmunkában részt vevő feleség egyedül lássa el a háztartási mun­kákat és a gyermekek neve­lését is. Így a házasságon belül sok helyen kialakult az egyenlőtlen munkameg- csaiádiátj osztás, míg a férj munka lő eréllyel az ilyen jelense- okbó,] bontható fel. A bíró­utáni idejét pihenésre for- Az i]yen dolí,ózót semmifé chtja, addig a dolgozo no sza- p, szem,untból nem éri hab­mára kezdődik a második ..a ' <--. műszak. Természetesen a nök többsége nem hajlandó eltűrni a túlzott munkameg­terhelést, ebből viták, vesze­kedések kezdődnek, s ezek nemegyszer úgy elfajul­nak. hogy a házastársak el­hidegülnek egymástól, ami. gekkel szemben, mert bár S£,S°k akkor tesznek eleget helytelenítik, ha dolgozójuk törvényben megszabott kó­otthagyja más kedvéért a telességuknek. ha a házas­általában mégis suü felbontásának hatteret, ezt magánügynek tekintik, valódi okait feltárják, s ha a legkisebb remény van az. életközösség folytatására, ak­rányos következmény, s a kor igyekeznek jobb belútás­munka'.ársak is néhány nap ra bírni a válni akaró fele alatt napirendre térnek az ket Nem egy c3ctben a bi eset felett. Ha túl fiatalok a házastársak Igen sok házasság bőm­nek aztán rendszerinti kő- lik fel azért, mert túl fia­rók alapos, körültekintő munkája sikerrel járt, s a házastársak visszavonták a válókeresetet. HoruczI I,ászióné — hangzott a következő kérdés. A miniszter a kérdésre adott válaszában emlékezte­tett a munkanormák rend­bentartásával foglalkozó jú­niusi kormányrendeletre, amely helyes irányt muta­tott az üzemeknek, vállala­toknak. A rendelet aláhúzza azt a helyes elvet, hogy a normarendezés nem kam­pány, hanem a termelékeny­ség emelésének egyik fontos eszköze, amelynek alapja a jó munkaszervezés, és a mű­szaki színvonal állandó fej­lesztése. • — A főfeladat az alkalma­zott technológiák tervszerű felülvizsgálta, továbbfej­lesztése, a munka- s üzem­szervezés folyamatos tökéle­tesítése. Amikor ilymódon megjavulnak a műszaki fel­tételek, s a jobb szervezés hatására az élet túlhalad egyes normákat, akkor azo­kat minden esetben mtg keli változtatni: összefoglalva: technológiai, műszaki, munkaszervezési intézkedésekkel és nem a munka intenzitásának nö­velésével kell (okoznunk a termelést, elősegítenünk a termelékenység emelését, az ötéves terv erre vonat­kozó előírásainak megvaló­sulását. — Az eddig elért fejlődés — mondotta a miniszter — csupán az első szakaszát je­lentheti annak az állandó és intenzív munkának, ame­lyet a termelékenység növe­lése érdekében az egész ipar­ban el kell végezni. Világo­san látni ko1!. ho-y év második fele fokozott 1 da­lokat hárít az iparrá, hiszen a tavalyi második félév ma­gasabb termelékenységi szint­jéhez képest kell az első fél­évihez hasonló fejlődést el­érni. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom