Délmagyarország, 1961. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-10 / 214. szám

Vasárnap, l!M?r. szept. 10. Közlemény a román párt- és Ií or mán y k filc! öl i ség magyarországi látogatásáról (Folytatás az 1. oldalról.) Mfeerti, mivel a NATO-ban ösztönzik rá támogatják, élénk tevékenységet fejtenek ki a Bnndestvehrnek legújabb lmuni fegyverekkel történő felszereléséért, beleértve a rakétákat is. Nyugat-Berlint a Német Demokrattkns Köztársaság és a többi szocialista ország elten irányuló provokációk és felforgató törékenységek központjává építették kl. A magyar rá a román nép határozottan elítéli a Német Szövetségi Köztársaság felfegyverzési politikáját. A Magyar Népköztársaság kormánya rá a Román Népköztársaság kormánya úgy tekinti, hogy Európa és az egész világ népeinek békéje rá biztonsága érdekében szükséges a német békeszerződés halaszthatatlan megkötése rá ez.en az alapon Nyugat-Berlin problémájának megoldása oly módon, hogy srabnd, demilitarizált várossá változtatják. A két kormány hangsúlyozza, hogy a második világháború maradványainak felszámolása a Szovjetunió rá a Német Demokratikus Köztársaság javaslatainak alapján a meglevő két német állam kÖTÖili közeledés rá együttműködés legjobb feltételeit tereintené meg, s biztosítaná mind Németország. mind valamennyi európai állam békrá fejlődésének feltéleleit. Ha » nyugati hatalmak továbbra Is kitérnek a német békeszerződés megkötése elől, akkor a Magyar Népköztársaság rá a Román Népköztársaság, a többi érdekelt országokkal együtt még ebben az évben aláírja a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal, ahogyan azt a Varsói Szerződésben résztvevő országok kommunista és munkáspárt jaj első titkárainak tanácskozásáról szóló közlemény megállapította. Mindkét ország teljes egészében támogatja a Német Demokratikus Köztársaság kormányának és népének a Var-,' sói Szerződés tagállamai ja-' vaslatainak alapján hozott} Intézkedéseit. < A nyngatl hatalmak, ame-J lyek rendszeresen elutasít-, ják a szocialista országok' békcs kezdeményezéseit, vá-J laszképpen a Szovjetunió-e nak rá a Német Demokra-J tikus Köztársaságnak a né-, mel békeszerződés megköté-' sére vonatkozó javaslataira.} provokációs tevékenységük-* kel veszélyeztetik a szoeia j lista tábor rá valamennyi, nép biztonságát. Ez a hely-' zet a szocialista országoktól} különös éberséget rá megfe-4 lelő intézkedések megtételét} kőveteH meg. t A Magyar Népköztársaság' és a Román Népköztársaság, párt- rá kormányküldöttsége' teljes egészében támogatja a} szovjet kormánynak a mik-, leáris fegyverekkel való ki-' sérteti robbantásokra vonat-, kozó határozatát. Ennek az' Intézkedésnek az a célja,} hogy megelőzze azt a ka-, tasztrófát, amellyel a béke' rá a civilizáció ellenségei fe-J nycgeHk az emberiséget. ' A Magyar Népköztársaság} és a Román Népköztársaság, a Varsói Szerződés tagiai-J ként a jövőben is hozzájá-, rnl a nagy szocialista tábor' védelmi képességének állan-J dó erósitráéhez rá a többi' szocialista országgal együtt} továbbra Is erőfeszítéseket, fesz, hogy megegyezés jöjjön} létre az általános és teljes, leszerelés megvalósításáról aj ' Szovjetunió épitó és ésszerű, javaslatai alapján, amelyek' széles nemzetközi elismerés-} nek örvendenek. » A Magyar Népköztársaság} párt- és kormányküldöttsége, és a Román Népköztársaság; párt- rá kormányküldöttsége, ügy véli, hogy B kfllönbözój társadalmi-gazdasági rend-, szerhez tartozó államok kö-, zött regionális viszonylatban} létrehozandó egyezmények, kedvezően befolyásolnák a} nemzetközi légkört. A balká-, ni—adriai térség béke-.' atommentes és rakétafegy-J vernéikül! övezetté történő, átalakítása annál is inkább* resztvevő egyes országok a világnak ezen a részén tömegpusztító fegyverekkel felszerelt katonai támaszpontokat létesítenek. A Magyar Népköztársaság kormánya újra kifejezi teljes egyetértését a Román Népköztársaság kormányának a balkáni együttműködés fejlesztésére vonatkozó javaslataival. A két küldöttség hangsúlyozza, hogy a Magyar Népköztársaság rá a Román Népköztársaság békrá építésében elert eredményei és a nemzetközi 'életben betöltött tevékeny szerepe a két ország tekintélyének állandó növekedését eredményezi az egész világon. A magyar rá a román nép üdvözli a nemzeti felszabadító mozgalmak sikereit és kötelességének tekinti, hogy támogassa azokat a népeket, amelyek harcolnak a gyarmatosítás ellen a szabadság, a nemzeti függetlenség kivívásáért rá megvédéséért. A gyarmattartó hatalmak mesterkedése!, hogy rabságban tartsák ezeket a népeket, az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének tizenötödik ülésszakán a gyarmati országok rá népek függetlenségének megadásáról elfogadott nyilatkozat megsértését jelentik. A két fél mély együttérzéséről rá teljes támogatásáról biztosítja Kongó, Algéria, l.aosz, Tunézia, Angola népeit és valamennyi népet, amelyek hősiesen harcolnak az imperializmus elten, a szabadságért rá jobb életért. Kinyilvánítják a magyar rá román nép teljes szolidaritását a kubai népnek a nemzeti függellenségért rá forradalmi vívmányai megszilárdításáért vívott hősi harcával. A- két küldöttség meggyő-; ződéséf fejezi ki, hogy a nagy szocialista tábor, valamennyi békesíeretn állam, a nemzetközi munkásosztály, a nemzeti felszabadító mozgalom és az összes békeszerető erők együttes erőfeszítésükkel képesek meghiúsítani az agresszív imperialista terveket és a béke ügye győzni fog. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Munkáspárt képviselői a megbeszéléseken kölcsönösen tájékoztatták egymást a két testvérpárt tevékenységéről, véleménycserét folytattak a nemzetközi kommunista- rá munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Mindkét küldöttség megállapítja. hogy a nemzetközi helyzet egész jelenlegi fejlődése teljes mértékben igazolja a kommunista- és munkáspártok képviselői 1960 novemberi moszkvai tanácskozásainak következtetéseit és úgy véli, hogy a szocializmusért és kommunizmusért folytatott harcban az új győzelmek elérésének záloga a szocialista országok közösségének, a világ kommunista mozgalmának megbonthatatlan összefogása rá a marxizmus—leninizmus iránti hűség. A moszkvai tanácskozás nyilatkozatában foglalt programszerű tételektől vezérelve mindkét párt a jövőben ts harcol a szocialista tábor országai, a kommunista és munkáspártok egységének erősítéséért, a revizionizmus, a szektásság rá a dogmatlzmus valamennyi megnyilvánulása ellen, valamint a prnletárinternaclonalizmus magasztos elveitől való mindennemű eltérés ellen. A két párt képviselői hangsúlyozzák a Szovjetunió Kommunista Pártjának a világ kommunista mozgalma élcsapatának óriási hozzájárulását a marxizmus—leninizmus elméletének fejlesztéséhez rá a szocialista országok számára nyújtott sokaiörökre tiltsanak el mindenféle atemkisériefet dabí internacionalista segítségének különös jelentősegét. A Szovjetunió Kommunista Pártjának új programtervezete, amely a párt huszonkettedik kongresszusán kerül megvitatásra, megmutatja valamennyi népnek a kommunista tarsartalom csodálatos távlatait, az emberiség legnagyobb eszméjét. Az atkotó marxizmus—leninizmus ezen jelentős dokumentuma új, hatalmas fegyvert jelent a szocializmust építő népek kezében, és valamenynyi testvérpárt kezében, amely a béke és szocializmus ügyének győzelméért bareo] az egész világon, A küldöttségek megállapították, hogy a két testvérpárt között szélesedtek a | pártmunka tapasztalatait kölcsönösen tanulmányozó küldöttségcserék és elhatározták. hogy a jövőben is továbbfejlesztik együttműködésüket és az internacionalizmus elvein, a magyar és a román nép közötti megbonthatatlan barátságon alapuló testvért kapcsolatukat. A Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látogatása jelentős hozzájárulás a két ország közötti baráti kapcsolatok állandó erősödéséhez és fejlődéséhez, a hatalmas szocialista tábor egységének és ös<=zef orrott ságárt a k megszilárdításához, a világbéke megerősítéséhez Kelt Budapesten, az 1961. évi szeptember hó 7. napján. KADAR JÁNOS, a Magyar Szociálist* Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi mnnkás-paraszt kormány államminisztere. GHEORGHE GHEORGHTÜDE.I, a Román Munkáspárt Kőz- i ponti Bizottságának első titkára. a Román Népköztársaság i Államtanácsának elnöke. (Folytatás az 1. oldalról.) a szovjet kormány már kijelentette —, hogy gondoskodjék véderejének további erősítéséről". — jelenti ki Hruscsov. Hruscsov rámutat, hogy n Szovjetunió másképpen nem járhat el. A szovjet kormány, miután mérlegre tett mindent ami mellette rá ellene szól, szorongó érzéssel és szívfájdalommal kénytelen volt a kísérleti robbantások felújítása mellett dönteni. Nem kételkedünk abban — jelenti ki Hruscsov —, hogy az emberiség döntő többsége helyesen fogja fel a szovjet kormány intézkedéseit. A Szovjetunió véderejének erősítése egyben a héke erőinek megszilárdítása is az egráz világon. A nyilatkozat hangsúlyozza: a Szovjetunió minden intézkedést meglesz, hogv a minimumra szorítsa le az atomfegyverkisérleteknek az élő szervezetre gyakorolt káros következményeit. A NATO-hatalmak jelenlegi politikája ahhoz vezet — mutat rá Hruscsov nyilatkozata —, hogy már nem a rádió-aktív csapadéktól kell félni, hanem attói, hogy maga az atomfegyver hull maid az emberek fejére. A Szovjetunió nem engedheti meg. hogy kockára tegyék millió és millió ember életét. A szovjet kormány nem teljesítené kötelességét, ha nem gondoskodna megfelelő módon a szovjet nép biztonságáról. Ezt azért teszi, hogy * szovjet nép. sőt az egráz emberiség ne élje át azt, ami Hirosima és Nagaszaki japán városokkal történt, ne: élje át az atom.tómadásokat. Hruscsov emlékeztet arra* hogy a Szovjetunió összehasonlíthatatlanul kevesebb atomfegyverrobbantást hajtott végre, mint az. Egyesült Államok. Anglia és Franciaország. -Mind erkölcsi szempontból. mind államérdekeink biztosításának szempontjából igényt tarthatunk arra. hogy ugyanannyi kísérleti robbantást hajtsunk végre, mint a nyugata hatalmak". Ahhoz, hegy elkergessük a háború viharfelhőit rá normalizáljuk az államközi kapcsolatokat — hangsúlyozza Hruscsov — meg kell oldanunk korunk legfontosabb problémáját: az általános és teljes leszerelés kérdését. -Mo«t csak az általános rá teljes leszerelés alapján lehet egyszer és mindenkorra és mindenütt végetvetni az atom fegyverkísérlet leknek" — jelenti ki a szovjet kormányfő. Hruscsov nyilatkozatában sajnálkozását fejezi ki amiatt. hogy az Egyesült Államok kormánya még csak hozzá sem akar kezdeni a szigorú nemzetközi ellenőrzés megteremtése mellett végrehajtandó általános és teljes leszereléshez. A jelekből ítélve Anglia kormánya ugyanilyen álláspontot képvisel — mutat rá Hruscsov. Hruscsov ma avatja fe! a világ legnagyobb vízierőművét A sztálingrádi vízierömíi vasárnapi felavatására a Volga-menti nagyvárosba utazik Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió miniszterelnöke és több más szovjet vezető személyiség. Vasárnap magyar idő szerint 13,00 órakor kezdődik a nagygyűlés, amelyen előreláthatólag Hruscsov mond nagy beszédet. Ezután üzembehelyezik az erőművet, majd a szovjet kormányfő egv közeli kolhozba látogat. vasarnajtig ^ A KÜLPOLITfKÁBAIf ••Mi ír a AsM ...Alim!* Csend Nyugat-Berlin körül * Atomkísérletek az Egyesült Államokban * A belgrádi értekezlet után nB«rllnb«n minden csendes". _ így kezdődik az AP amerikai hírügynökség szeptember 8-i jelentése a "frontvárosról" — ahogyan Berlint Nyugaton nevezik. — "Jóllehet, még áll néhány tank rá páncélgépkocsi az övezethatáron, a fontos átkelőhelyeket, már nem világítják meg fényszórókkal". Ezzel a megállapítással fejeződik be az AP idézett jelentése, ami közvetett beismerése annak, hogy a Nyugat kifő®ott érveiből, amelyekkel Berlin állítolagos ve* szélyeztetettségét "igazolta"; Ez azért is meglepő, merthiszen az egy hét múlva, szeptember 17-én sorrakerüld nyugatnémet parlamenti választások jelenlegi »hajrájában" különösen harcias érvekre volna szükség — mind Adenauer, mind Willy Brandt korábbi állításainak alátámasztására. Azzal azonban, hogy Adenauer szerda esti rádióbeszédében — e®ebek között — hangoztatta a tárgyalások szükségességét, közvetve beismerte a Nyugat Berlinnel kapcsolatos álláspontjának csődjét Szeptember 14-én, szerdán Washingtonban, a/. Egyesült Államok. Anglia. Franciaország rá Nyugat-Németország külü®miniszterei megbeszélésre ülnek össze. Céljuk; ho® "közös" álláspontot és taktikát alakítsanak ki a nyugat-berlini kérdésben, illetve, ho® meghatározzák, mikorra rá hová javasolják a szovjet kormánynak az e témáról folytatandó kelet-nyugati tór®alásokat, amelyek megtartására valószínűleg csak szeptember végén, vagy október első feleben lehet számítani. Mér több mint két hete nyílt titok volt az E®-esúlt Államokban, ho® Kennedy elrendeli a nukleáris kísérletek folytatását s éppen ezért nem is jelentett meglepetést az elnök erre vonatkozó keddi bejelentése. Nem kerülte el azonban sokak figyelmét az a körülmény, hogy Kennedy »csak« a laboratóriumi és a földalatti kísérletek folytatására adott uiasitásl. Különösen szembetűnő volt ez a tény Hruscsov pénteki. Moszkvában elmondott beszédének keretében. A szovjet kormányfő u®anis utalt arra, hogy az E®esült Államok rá Anglia kormánya az elmúlt vasárnap javasolta a Szovjetuniónak, ne folytassanak nukleáris kísérleteket a légkörben, illetve a föld felszínén. Kennedy azonban meg sem várta a szovjet választ, úgy jelentette be a laboratóriumi és a földalatti kísérletek folytatását. Talál óffn állapította meg tehát a szovjet kormányfő. hogy az angolamerikai akció a közvélemény becsapását szolgáló propagandafogásnak bizonyult Kennedy és Macmillan javaslatukkal »az emberiség érdekeinek védelmezői" szerepében akartak tetszelegni, miközben csendben jogot akartak szerezni a számukra oly fontos földalatti robbantások folytatásához. Feltehetően u®anis már csak a földalatti robbantások újabb tapasztalat-sorozata hiányzik számításaikból rá terveikből. Kennedy azonban azzal, hogy 1. nem az összes atomrobbantások eltiltását indítványozta, és 2. mert a szovjet kormányfő válasza előtt adott utasítást a kísérletek folytatására. Világossá és félreérthetetlenné tette a tényleges amerikai—angol célokat. Ilyen körülmények között a világnak rá a 25 el nem kötelezett ország szeptember 1. és fi. között Belgrádbfin ülésező állam- rá kormányfői értekezletének alkalma volt meggyőződni az E®-esült Államok és Anglia valódi szándékairól. Hogy a konferencia felismerte c tényt, az a közös közleményből is kitűnt. Igaz, a közleményben nincs errevonatkozóan közvetlen utalás. Azonban a Netti York Herald Tribüné című lap e®ik, elmúlt heti számában Margaret Higtginsnek az értekezletről írt kommentárjában szereplő azon keserű mondata, ho® "a belgrádi közlemény minden tüzét a Nyugatra irányítja", éppen Kennedy keddi és nagyon is átlátszó célzatú bejelentésének e®ik eredménye és következménye. A belgrádi konferenciától természetesen nem lehetett várni határozott, pon- • tosan körvonalazott álláspontokat. Legfőképpen azért nem, mert a résztvevő 25 ország legalább ugyanennyi féle problémával küzd. ami figyelmének jelentős részét leköti. Alapvető kérdésekben azonban — a béke megvédésének szükségességében, a függetlenség biztosítósában, a gyarmati rendszer mielőbbi felszámolásában rá a leszerelésben — teljes, volt az egyetértés. S ez a szocialista országok álláspontjának kétséget kizáró népszerűségét és helyességet igazolta olyan időpontban és nemzetközi szituációban, amikor a Nyugat kétségbeejtő erőfeszítéseket tesz. hogy támogatókat vonultasson fel maga mellett. Sukarno indonéz rá Modibo Keita Mali köztársasági elnököt, akik szeptember 12-én átadják Kennedy elnöknek a belgrádi konferencia felhívását, ho®' kezdjen tár®alásokat a Szovjetunióval, máris fenyegeti az amerikai sajtó. — A két államfő (Sukarno rá Modibo Keita) — írja a New York Herald Triuhenhnn a fentebb említett Margaret Higgíns — nemcsak udvarias megrovást fognak kapni. Kifejezik előttük, hogy -az F.gyesiilt Államok nagyot csalódott, amiért a belgrádi konferencia 55 résztvevője nemzetközi kétszínűséget tanúsított, és valójában a Szovjetunió javára játszotta el szerepét, A csalódottság nagyon enyhe kifejezés arra. miként éreznek Washinglrmban a belgrádi konferenciával szemben«. így kesereg Margaret Higgíns. miközben avt. is a belgrádi konferenciázók szettére hányja, ho® -nem tanúsították érdeklődést a nemet kérdéssel kapcsolatban". A valóság az. hogy a konferencia 24 résztvevője más kontinens országaiból került ki, akiket a német probléma nyilvánvalóan nem érint közelebbről. F,z azonban a konferencia döntő többségét nem gátolta abban, hogy állást foglaljon a két német állam szuverenitásának elismerése és a két Németországgal váló békeszerződés megkötése mellett. S amíg az Egyesült Államok kormánykörei nem titkolva felháborodásukat* "fejmosásban" akarják "részesíteni" Sukarnói rá Modibo Keitát. Hruscsov a belgrádi konferencia tárgyalási felhívását átnyújtó Nehru indiai miniszterelnököt és Nkrvmah ghanai elnököt szívélyes fogadtatásban részesítette rá pozitívan fogadta a konferencia felhívását.. -G- *Mi — jelentette ki Hruscsov pénteki, moszkvai beszédében — komoly, érdembeni tárgyalásokat akarunk*. S a szovjet kormányfő e szaval — csakúgy. mint korábbi, hasonló kijelentései — utan már csak az Egyesült Államok igenlő válaszára vár a világ. Egy héttel a7. ENSZ-köz®űlrá új. 16. ülésszaka előtt a Nyugat a nvugat-berlini tények. Kennedy "taktikai at,ommelérogása« és a belgrádi konferencia határozatainak eredményeként rendkívül gyenge pozícióban várja ág új fejleményeket. Nem halogathatja, a tárgyalásokra való felhívásokra adandó választ sem, s hogy mentse a menthetőt. Kennedy személyes megjelenéssel rá felszólalással próbálkozik már az ENSZ-knzgyűlrá űj ülésszakának első napjaiban. A hatás és az eredmény azonban a cselekedetekkel tesz egvenesen arányos. tgy n* elnöknek csakúgy. mint az amerikai közvéleménynek az ENSZ két héttel ezelőtt végetért rendkívüli közgyűlésén tapasztaltak utón — amikor a közgyűlés nyugati tartózkodás mellett kétharmados többséggel szavazta meg a franciák tuniszi magatartósát elítélő határozati javaslatot — nem lehetnek illvzióik. Perényi István >