Délmagyarország, 1961. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-10 / 214. szám

r 3 Vasárnap. 1961. szept 10. Megkezdődött az új oktatási év a marxista—leninista ! esti egyetemen Az MSZMP Csönrrád me- j gyei bizottságának marxista —leninista esti egyetemén tegnap. szombaton délelőtt Szegeden, az Ady téri egye­temi épület nagy előadóter­mében ünnepélyesen keédő dótt meg az uj, az 1961-62­es oktatási év, AE egyetem kttiel 600 hall­gatója jelent meg a tanévnyitón. Az első évfolyam a legnépe­sebb. A megyében igen nagy az érdeklődés a marxista­leninista egyetem irént. A pályázati felhívásra idén 400­an jelentkeztek, de közülük csak kétszáz hallgató számá­ra biztosíthatták a felvételt. Az új oktatási évben az első évfolyamon — a máso­dik és harmadik évfolyam­hoz viszonyítva — Igen sok orvos, egyetemi oktató, műszaki és gazda­sági vezető kezdi meg a tanulást. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével az e terüle­ten -dolgozó vezetők is igény­lik a marxizmus-leninizmus ismereteinek bővítését. Sok termelőszövetkezeti elnök és agronómus, valamint gépál­lomási dolgozó Jelentkezett. A inegye üzemeiből is sok munkás tanul az egyete­men. Szabó Gáborné elvtársnő, a marxizmus—leninizmus es­ti egyetem Igazgatójának üd­vözlő szavai után Siklós János elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára mon­dott beszédet. Az esti egyetemen folyó ok­tatási munkáról szólva töb­bek között arról beszélt, hogy a tananyag elsajátítá­sával erősödik a hallgatók marxista meggyőződése is. Az ünnepélyes megnyitó után holnap mér megkezdő­dik a munka az egyetemen. Hétfőn a második, kedden az első, szerdán pedig a har­madéves hallgatók részére tartanak előadást. Ötletes újítással — könnyebb a munka Mennek a hétköznapok egymás után • • • (Liebmann f«lv.) A fényképfelvételen látható emelőgép a jutaárugyár újítóinak ötletességet dicséri. Azelőtt kézi csigák segítsé­gével emelték egymásra a hatalmas, két-két és l'él tonna súlyú juta-, valamint kenderbálákat. Ez a vil­lanymotoros gép azonban játszi könnyedséggel viszi fel a magasba valahányat. A gép külön érdekessége, hogy minden darabját helyben készítették, csak a csigához nyújtott a kenderfonógy.ír segítséget. A bálaemelő lény­képe rövidesen Budape-trn is szerepelni fog a len-ken­deripar országos jellegű újítási kiállításán Goulart beiktatták Brazília elnökévé Neves és kormánya bizalmat kapott A brazíliai kongresszus pénteken délután folytatta az ország új elnökének és kormányának beiktatásával foglalkozó üléssorozatát. Hírügynökségi jelentések szerint a majdnem hat óráig tartó ülésen a kongresszus több tagja hangoztatta fel­szólalésaban, hogy a kong­resszus a katonai vezetés közvetlen nyomására kény­szerült az alkotmány módo­Ma szobrot avatnak a szegedi ipari tanulók sítására, mert csak így volt elkerülhető a polgárháború. A vita után a kongresszus 259 szavazattal 22 ellenében jóváhagyta Tancredo Neves miniszterelnöki megbízatá­sát, majd tudomásul vette az új kormány összetéte­lét is. Neves — a Szociáldemok­rata Párt tagja — a minisz­terelnöki teendők mellett el­látja az igazságügyi minisz­térium vezetését is. Külügy­minisztere Santiago Dantas, a Brazil Munkáspárt tagja. Az ülés elhúzódása miatt ismét halasztást szenvedett Goulart elnök ünnepélyes beiktatása. A kongresszus úgy döntött, hogy szomba­ton újabb ülést tart, amely­nek egyetlen napirendi pontja: az elnöki tisztség jelvényeit ünnepélyesen át­nyújtják Goulart elnöknek. A kongresszus szombat dél­után újabb ülést tartott és ennek keretében Joao Gou­lart-t hivatalosan beiktat­ták Brazília elnökévé. A Munkaügyi Minisztérium szegcdi Móra Fcrcnc lparl­Unuló intézetét nemrégiben szép szoborral ajándékozta meg a Képzőművészeti Alap. Mészáros Mihály budapesti szobrászművésznek STA-RCŰI Intézetben már fel ls ál­lított — képünkön látható — Ipari tanuló szobrát ma, 4 asarnap délelőtt 11 órakor ünnepélyesen avatják tel, Tolbuhin sugárút 84, szám alatt Merényletet kíséreltek me? de Gan'le ellen A párizsi köztársasági el­nöki palota hivatalos közle­ményben jelentette be. hogy pénteken este sikertelen bombamerényletet követtek el de Gaulle köztársasági elnök ellen. A közlemény szerint a Co­lombey-les-Deux-Eglises (de Gaulle vidéki szállása) felé vezelő úton gyúlékony anya­got és ehhez csatlakozó rob­banó töltetet helyeztek el. De Gaulle kocsija 22 óra körül érkezett a helyszínre a gyúlékony anyag tüzet fo­gott, robbanás azonban nem történt. Sem az elnök, lem pedig kísérete nem sériílí meg. A helyszínre kivezényelt csendőrség négy kilogramm robbanó anyagot talált. Roger Frey szombaton saj­tóértekezleten bejelentette hogy a merénylők egyikét letartóztatták. Nevét nem hozták nyilvánosságra, de Frey szerint teljes beismerő vallomást tett. Társai után nftt'arányú nyomozás fo­lyik. mjagy munkában van szövetkezeti pa­|te rasztságunk. Az őszi betakaritaa szövetkezeteink fő gondja: kezdő­dik a kukoricatörés, cukorrépaszedés és az őszlek elvetéséhez munkálják a földet, hogy a sok-sok tízezer katasztrális hol­don bő termést adó gabona zöldelljen az év végére. A szövetkezeti irodákban ls mozgalmas az élet. Az év végi zárszámadások előké­szítése lassan napirendre kerül. A jövő év munkaprogramja, termelési terve for­málódik szorgalmasan, dolgos parasztem­berek fejében. Minden évben gazdagab­bak lesznek, ők maguk teremtik meg éli­hez az alapot: gyarapítják szövetkezetü­ket, építkeznek, állatállományt növelne K, gépek vásárlására készülnek stb. Még né­hány hét és községeinkben mozgalmas kulturális élet ls indul. Érdekes, tanul­ságos előadások ezreit hallgatják meg a tél folyamán termelőszövetkezeti gazdák, asszonyok, falusi fiatalok. Technikumok levelező tagozataira, községekbe kihelye­zett technikumi osztályokba iratkoztak szakmailag művelődni vágvó szövetkezeti emberek. Több ezren az általános iskola hetedik-nyolcadik osztályán tanulnak, akiknek nem volt módjuk elvégezni ezt tiz iskolát. Nemcsak falvainkban mozgalmas az elet, hanem üzemeinkben, intézményeink­ben is. Beköszönt a negyedik negyedéves terv és ezzel lezárul az ötéves terv első éve. üzemi Igazgatók, műszaki vezetők és a munkások számítgatják, hogy éves ter­vük hogyan valósul meg. Mennyit kell dolgozniuk ahhoz, hogy bejelenthessék a közvéleménynek egy-egy üzem. vállalat éves tervének teljesítését december dere­kén. A tervező Irodákban rekonstrukciós tervek, lakóházak, palotasorok építésének terve készül, hogy a következő évben kora tavaszon megkezdődhessék az üzemek bő­vítése, lakóházak építése. I skoláinkban megkezdődött a taní­tás. Megnyílnak a felsőoktatási in­tézmények kapui is. Életünk min­den területén szorgalmas tevékenységet lát n nézelődő. A nngy munkák mellett is érzékenyen reagál népünk a nemzetközi események alakulására. Ez érthető is, hiszen másfél évtizedes munkánkkal olyan széppé éa gazdaggá tettük hazánkat, amelyre tizen­öt-húsz éve még senki nem gondolt. S ez csak a kezdet. Mert második ötéves ter­vünk — amely most kerül országgyűlés elé az ősz folyamán — megvalósítása je­lenti a szocializmus építésének befejezé­sét. Hazánk még ebben az évtizedben szo­cialista köztársasággá alakul. Egészen életközelségbe kerül a kommunizmus épí­tése. Nagy érdeklődéssel várja közvéle­ményünk a Szovjetunió kommunista Pártja XXII. kongresszusának munkáját és a kongresszus határozatait, amelyben — honi viszonyainknak megfelelően — saját Jövőnk is tükröződik. Az eddigi eredmények, a ragaszkodás a nyugodt, békés élethez és jövőnk féltése nyilvánul meg abban az érzékenységben, mellyel népünk reagál a nemzetközi vi­szonyok alakulására. Az a bizakodás, amely jövőnknek szól, gyerekeink életé­nek szól, párosul mindannak a féltésével amit magunkénak tekintünk: hazánk fél­tésével. Hazánkéval, amely visszavonha­tatlanul a miénk, dolgozó embereké. A német kérdés napirendre tűzése nemzetközi feszültséggel járt. Az élet tűzte napirendre a berlini hely­zet megoldását most és nem később, mert a jelenlegi helyzetben hábörú nélkül is megoldható a berlini helyzet, megköthető a békeszerződés ls. Nincsen abban a hely­zetben az Amerikai Egyesült Államok, Anglia. Franciaország és a Német Szövet­ségi Köztársaság, hogy Berlin miatt há­borús kalandokba bocsátkozzék. Egysze­rűen azért nem mehet háborúba, mert respektálja azt az erőt. amelyet a szocia­lista tábor képvisel. Tehát a háború el­kerülhetőségét a szocialista világrend ere­je, katonai felkészültsége, gazdasági szer­vezettsége és határozott, kemény hangú diplomáciája biztosltja. Az atomrobbantási kísérletek újrakezdését a kialakult nem­zetközi helyzet tette szükségessé. S ez újabb adat az imperialista hatalmakkal szemben: nem lehet tréfálkozni, kacérkod­ni a háborúval. Ebből a szempontból kísérte figyelem­mel megyénk lakossága is a belgrádi ér­tekezletet, ahol huszonöt állam képvise­lője vett részt. A tömbön kívüli országok értekezlete balul sikerült az amerikai, an­gol és francia számításokkal szemben. Hi­szen Kennedyék arra vártak, hogy az ér­tekezleten majd a Szovjetunióval szem­beni állásfoglalásra kerül sor. Ebben az irányban próbálták befolyásolni az érte­kezletet. És mi történt ehelyett? A belg­rádi értekezlet elítélte a gyarmatosítást, az imperialisták háborús készülődését, sür­gette a békés egymás mellett élés elvének érvényesítését a világrész minden pontján, és amellett foglaltak állást, hogy el kell ismerni Európában két Németország léte­zésének tényét. Követelték az általános és teljes leszerelés megvalósítását. A semle­ges államok vezetőinek értekezlete tehát a ml szempontunkból több kérdésben po­zitív álláspontot képviselt. Antiimperia­lista álláspontot. Ezek szerint a szocialista tábor erejét a semleSes államok is növelik, hiszen ott több mint egymilliárd ember nevében emeltek szót. Ez a körülmény is bizonyít­ja, hogy a berlini kérdésben nem lehet háborút kirobbantani, egy újabb háború lehetősége egész minimális tényező. Míg mennek a hétköznapok egymás­után, leköt bennünket a munka, addig nyugati reakciós körük megpróbálnak za­varkeltést előidézni lakosságunk körében. Ennek tüneteit érzékelhetjük a nevetsé­gességig menő élelmiszervásárlásban, a textil- és ruhaneműk vásárlásának csök­kenésében, mert a pénzt élelmiszerekbe fektetik be. Hozzátehetjük, hogy ez nem általános jelenség, de nem is egyedi eset Tapasztalható községekben, hogy termelő­szövetkezeteink a személyes szükségletre szóló búzát tagonként, illetve családon­ként teljesen indokolatlanul, 320—360 ki­logrammban adják kl, holott közismert, hogy egy személy 200—230 kiló búzánál többet nem tud elfogyasztani. S ha ehhez még azt is hozzászámítjuk, hogy a kenyér­szükségletet falvakban is az állami és szö­vetkezeti sütödék útján elégítik ki, leg­alább is nagy százalékban, akkor kiderül, hogy túlságosan sok búza marad kint teö­vetkezet! gazdáinknál, pedig az államnak erre a gabonára szüksége van. A gabona­problémát ugyanis csak úgy oldhatjuk meg, ha szövetkezeti vezetők, elnökök és szövetkezeti gazdák a saját szükségleten felüli gabonamennyiséget értékesítik az állami piacon. F eltűnő, hogy Hódmezővásárhely kör­nyékén és Földeákon lóvásárlási szándék jelentkezik. Holott tudvalevően a lóra háztáji gazda­ságban nincs szükség. Ez a tünet mással magyarázható. Vannak a termelőszövetke­zetekben olyan parasztok, akikre hat a reakciós propaganda és ennek hatására azt hiszik, hogy valami majd megváltozik ha­zánkban. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy Magyarország uralkodó társadalmi formá­ja a szocializmus, s ez a társadalmi for­ma gazdasági tekintetben sem változik. A mezőgazdaság termelési formája szövet­kezeti. Ezt a formát választotta sok millió parasztember és akaratukat, elhatározásu­kat nem másítják meg. Rossz úton jár az, aki arra spekulál, hogy -valami történik®, mert semmilyen esemény sem térítheti el hazánk lakosságát a szocialista társadalmi rend további építésének munkájától. Az a paraszt, aki egyenetlenséget szít és a reakció hazug propagandának a bűvköré­be került, az előbb-utóbb szembe kerül szövetkezeti társaival, saját községének akaratával. Mert az élet megy tovább!.., Erősödik, gyarapszik minden község és termelőszövetkezet, évről évre gazdagod­nak a termelőszövetkezeti gazdák, s aki kívülszakad e nagy közösségből, az előbb­utóbb kátyúba kerül saját életével. Falun sincs más út, csak a szocializmus, váro­son pedig az ipRrban a felnövekvő nem­zedék találja meg a helyét. Parasztember nem — vagy csak egészen minimális számban — kerülhet az iparba. Hát akkor hova megy, mit csinál ha kirekeszti ma­gát saját életközösségéből? mrekünk igen nagy szerepünk van a háború ellen folytatott küzdelem­ben. Saját erőnkből és szorgal­munkból kell biztosítanunk megél­hetésünket. Mert a szocialista tábor or­szágai szoros gazdasági kooperációja nem Jelenti azt, hogy más országok segítségé­ből gyarapítívtk gazdaságunkat. Nekünk kell előteremteni azokat a javakat, ame­lyek létfenntartásunkat, kulturáltabb, szebb életünket biztosítják. Nem engedhe­tő meg semmilyen pazarlás, felelőtlenség a gazdálkodásban és nagyon károa min­den olyan önző, egyéni intézkedés — pél­dául a búza tartalékolása néhány helyen —, amely az ország összlakosságának az érdekeit figyelmen kívül hagyja. Saját országunk erősödése, gazdasági gyarapodása, népünk életének szebbé té­tele, mind-mind a háború ellen folytatott küzdelemnek fontos mozzanata. Nem har­colhatunk tehát úgy a háború ellen, hogy önző módon csak magunkat nézzük — el­lenkezően: munkámmal, tevékenységem­mel segítenem, támogatnom kell üzeme­met, termelőszövetkezetemet... Csak így vagyok képes komolyan küzdeni egy újabb háború ellen. Csak úgy, ha nem engedem magam befolyásoltatni hazug, reakciós propagandától, ha saját vezetőim szavát hiszem el, az ő munkájukat támogatom.... Csak így, ezen az úton lehet védelmezni a békét és leküzdeni a háborús veszélyt. P olitikailag iskolázott, felnőtt lakos­ságunk zöme is komolyan mérle­geli az eseményeket. S elhatárolja magát mindenfajta uszítástól, reakciós po­litikai csalárdságoktól, azt hiszi el, amit saját vezetőitől hall, azt tartja igaznak, amit hazánk határain belül csinálunk. . s hisz a szocializmus erejében, győzelmé­ben. Ezért nagyon fontos, hogy a riada­lomra hajlamosakat józanítsák ki, okos magyarázó szóval: nekünk nincs okunk iz­galomra. Elég erősek vagyunk ahhoz, hogy rendreutasítsuk azokat, akik ellenünk emelnének kezet: mert mi senkire nem emelünk kezet, nincsenek követeléseink, területi igényeink, nincs revansvágyunk. A többi szocialista országgal együtt, béké­ben akarunk élni és dolgozni saját és gyer­mekeink boldogulására. Felnőttekhez illő komolysággal foglalkoz­zunk hétköznapjaink kis és nagy kérdé­seivel. SIKLÓS JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom