Délmagyarország, 1961. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-10 / 214. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÚLJETEKI KÖZLEMÉNY « a Komán ^épköz'ársaség pártés kormányküldöttségének a Magvar Népköztársaságban tett látogatásáról A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 51. évfolyam. 214. szám Ara: 70 fillér Vasárnap. 1961. szept. 10. A szovjet kormány álláspontja: Örökre tiltsanak el mindenféle atomkísérletet — jelentette ki Hruscsov Kennedyhez és Macmillanhez intézett válasznyilatkozatában A Szovjetunió Külügyminisztériuma szeptember 9-én nyilatkozatot juttatott el az Egyesült Allamok és Anglia moszkvai nagykövetének, válaszul Kennedy amerikai elnök és Macmillan angol miniszterelnök szeptember 3-i közös nyilatkozatára. A szombaton nyilvánosságra hozott szovjet nyilatkozatban Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke felhívja az Egyesült Államok és Nagybritannia kormányát, lássanak hozzá korunk fő problémájának —, az általános és teljes leszerelésnek —, o megoldásához. — Keressük komolyan és becsületesen a német békeszerződés megkötésének megoldását, hogy idejében el tudjuk hárítani a nukleáris-rakétaháború veszélyét. Akkor minden a maga helyére kerül: nemcsak nukleáris kísérletek nem lesznek, hanem megszűnik a nukleáris háború veszélye is — mondja Hruscsov. Nyilatkozatában hangsúlyozza a szovjet miniszterelnök, hogy Kennedy és Macmillan a nukleáris fegyverkísérletek kérdését elkülöníti és elszigeteli a leszerelés problémájától, amelynek pedig része. Az Egyesült Államok elnöke és Nagy-Britannia miniszterelnöke nyilatkozatának minden sorában megtalálható az a tprekvés, hogy a nyugati hatalmak és az agresszív katonai tömbökben hozzájuk tartozó szövetségeseik számára mindenáron egyoldalú katonai fölényt biztosítsanak a Szovjetunió és a többi szocialista állam biztonságának rovására. — Bármilyen fellengzős szavakat használnak is az Egyesült Államok és Anglia kormányának vezetői a nukleáris fegyverkezés kérdésében elfoglalt álláspontjuk igazolására, még sem tudják agresszív politikájukat békeszerető, az emberiség érdekeit szolgáló politikának feltüntetni — hangzik Hruscsov nyilatkozata. Nekünk azt javasolják — mutat rá Hruscsov —, hogy az Egyesült Államok és Anglia, nem is beszélve Franciaországról, melyet egyáltalán nem érint ez a javaslat, fenntarthassa magának azt a lehetőséget, hogy tovább tökéletesítse a?, atomfegyvert A javaslatban ugyanis nem ériniik a földalatti és a kozmikus térségben végzendő kísérleti atomrobbantásokat. A föld alatti atomfegyver- kísérletek Hruscsov felhívja a figyelmet, hogy az új atomfegyverfajták megteremtésének amerikai programja jelenleg ' éppen a földalatti atomfegyverkísérleteken alapszik. »Ez volt az egyik fő akadálya az atomfegyverkísérletek teljes megszüntetéséről szóló szerződés megkötésének® — jegyzi meg Hruscsov. Nem titok — folytatja Hruscsov —, hogy az Egyesült Államokban «már régen tervbe vették a földalatti atomfegyverkísérleteket és e célra Nevada államban megfelelő bányákat és gigászi alagutakat készeniétbe helyeztek. Hruscsov hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok kormányának kezdettől fogva nem volt szándékában a szovjet kormány válaszával összeegyeztetni cselekedeteit, mert hisz már szeptember 5-én, — vagyis egy nappal a Szovjetunióhoz intézett felhívás után — maga Kennedy úr rendelte el, hogy újítsák fel a földalatti atomfegyverkísérleteket. A szovjet kormányfő rámutat: az Egyesült Államok és Anglia kormánya nem első esetben igyekszik elérni, hogy csupán a levegőben tiltsák meg az atomfegyverkísérleteket. Például 1959-ben is fett a Két kormány a jelenlegivel azonos javaslatot. Hruscsov rámutat, hogy a népek becsapása lenne, ha csupán egyfajta, a levegőben végrehajtandó atomfegyverkísérletek megszüntetéséről kötnének megállapodást. Az ilyen megegyezés káros és veszélyes illúziókat teremtene, elhitetné, hogy lépéseket tesznek a fegyverkezési verseny megszüntetésével. A valóságban az államok, mintegy törvényesített formában folytatnák a meglevő atom- és hidrogénfegyver íajták tökéletesítését. Felhasználnak e célra a földalatti *s a kormikus térségben végzendő kísérleteket, köztük az úgynevezett békés célú kísérleteket. Egyhelyben topogás — három esztendő óta A népek teljes joggal neveznék ezt az egyezményt becstelen alkunak. "Magától értetődik, hogy a szovjet kormány nem mehet és nem is megy bele egy ilyen alkuba® — jelenti ki Hruscsov. A Szovjetunió azt akarja, hogy egyszerre és örök időkre a nukleáris fegyverekkel végzett kísérletek minden fajtáját kivétel nélkül szüntessék meg — hangsúlyozza a szovjet kormányfő. A továbbiakban emlékeztet arra, hogy éppen a Szovjetunió erőfeszítéseinek eredményeképp kezdődtek meg három esztendővel ezelőtt a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia képviselőinek tárgyalásai a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről. E tárgyalások során a Szovjetunió egész sor lépést tett. hogy közeledjék az Egyesült Államok és Anglia álláspontjához. Ezután rámutat: "bármilyen keserű is beismerni, de reálisan nézve a dolgokat, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a genfi tárgyalások ma épp oly messze vannak céljuktól, mint három esztendővei ezelőtt®. A francia kormány — mutat rá Hruscsov — egész sor nukleáris robbantást végzett és világosan értésül adta: a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésére vonatkozóan semmilyen kötelezettséget sem tart magára nézve érvényesnek. Hruscsov kijelenti: a Egyesült Államok és Anglia tárgyalásokat folytat a Szovjetunióval a kísérletek megszüntetéséről, gátolja a szovjet nukleáris fegyverek tökéletesítését. Franciaország pedig ugyanakkor egymás után hajt végre nukleáris robbantásokai. A szovjet miniszterelnök rámutat arra, hogy az Egyesült Államok és Franciaország között az atomerő háborús célú felhasználására vonatkozólag létrejött és az Egyesült Államok elnöke által jóváhagyott együttműködési egyezmény eloszlatott minden illúziót, hogy Franciaország csak a saját céljaira végez nukleáris kísérleteket. "Világos, hogy a NATO | bármelyik tagországa által végzett nukleáris kísérletek eredményei a NATO közös imperialista céljait szolgálják® — jegyzi meg Hruscsov. A nyilatkozat tényeket sorol fel az Egyesült Államokban folyó katonai készülődésekről. Rámutat arra, hogy ugyanilyen készülődések folynak az Egyesült Államokkal szövetséges országokban is, elsősorban Nyugat-Németországban. A Szovjetunió önvédelméről van szó A leginkább figyelemre méltó — hangsúlyozza Hruscsov —, hogy a nyugati hatalmak kormányai "a katonai intézkedések egész lavináját indították el« válaszul arra a felhívásra, hogy hozzunk határozatot a német kérdés békés rendezésére, és a nyugat-berlini helyzetnek ezen az alapon történő megoldására. "Mindez arra késztette a Szovjetuniót — mint ahogy (Folytatás a 2. oldalonj Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács szombaton ülést tartott. Megtárgyalta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését az idei népgazdasági terv első félévi teljesítéséről. A kormány a beszámolót elfogadta. A Minisztertanács megvitatta és jóváhagyta a földművelésügyi miniszternek a nyári mezőgazdasági munkák helyzetéről és az őszi munkák megszervezéséről szóló jelentését. A kormány a pénzügyminiszter és az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztésére módosította a tanácsok községfejlesztési munkájára vonatkozó egyes korábbi rendelkezéseket. A Minisztertanács a nehézipari miniszter javaslatára hozzájárult ahhoz, hogy Kazincbarcikán felsőfokú vegyipari műszerezési és automatizálási technikum létesüljön. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a Minisztertanács elnökének szóbeli beszámolóját indonéziai és indiai útjáról. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) A Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei értekezletet tartottak Varsóban A Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei 1961. szeptember 8án és 9-én Varsóban ülést tartottak. Az értekezlet munkájában a tagállamok vezérkari főnökei is részt vettek. Az értekezleten A. A. Grecsko marsall, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka elnökölt. Az értekezlet megállapította. hogy az agresszív Etaak-Atlanti Szövetség (HATÓ) országai az utóbbi Időben jelentős mértékben meggyorsították háborús készülődéseiket, szítják a fegyverkezési hajszát, növelik hadseregeik létszámát és válaszul a szocialista országok azon javaslatára, hogy kössék meg a német békeszerződést, még egy új háború kirobbantásával is fenyegetőznek. A honvédelmi miniszterek és a vezérkari főnökök a jelen helyzetbea — kormányaik utasításait követve — értekezletükön megvizsgálták a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői állományába tartozó csapatok harckészültsége emelésének konkrét kérdéseit. Az értekezlet megbízta a vezérkari főnököket, hogy az értekezleten történt megállapodások alapján dolgozzák ki a Varsói Szerződés tagállamai védelmi képessége növelésének gyakorlati intézkedéseit (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársnak, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Román Népköztársaság Államtanácsa elnökének vezetésével a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége 1961. szeptember 1—7. között baráti látogatást tett a Magyar j Népköztársaságban. Budapesten, Sztálinvárosi ban és Inotán ipari üzemek: ben, valamint a solti termelőszövetkezetben a munká! sokkal, parasztokkal és ér• tclmiségickkel való találkoj zás alkalmat adott a magyar és román nép közötti megbonthatatlan testvéri baráti ság erőteljes megnyilvánu| lására. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttségei megbeszéléseket folytattak, amelyeken részt vett magyar részről: Kádár János, a Magyar Szocialista munkáspárt Központi Bizottságának elsö titkára, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány államminisztere, dr. Münnich Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkásparaszt kormány első elnökhelyettese, Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkásparaszt kormány első elnökhelyettese, Kiss Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára. Nemes Dezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, dr. Sík Endre, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Némety Béla, a Magyar Népköztársaság romániai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Román részről: Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke, Ion Gheorghe Maurer, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Emil Bodnaras, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Mogyorós Sándor, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Alexandra Birladeanu, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese. Corneliu Manescu, a Román Népköztársaság külügyminisztere, Mihail Rosianu. a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A küldöttségek kölcsönösen tájékoztatták egymást a szocializmus építésében elért eredményekről és tapasztalatokról, megvizsgálták a ' magyar—román kapcsolatok : továbbfejlesztésének lehetői ségét és széleskörű eszme; cserét folytattak a nemzetj közi helyzet legfontosabb kérdéseiről. Az egyetértés és a barátság légkörében lefolyt megbeszélések minden megvitatott kérdésben igazolták a nézetek teljes azoternacionalizmus elvén és » szocializmus építésének művéhez nyújtott kölcsönös elvtársi segítésen alapul, és állandóan erősödik. Az 1958 februári magyar —román közös nyilatkozat széles keretet teremtett a két ország közötti sokoldalú kapcsolatok fejlődéséhez és előirányzatai sikeresen megvalósulnak. A gazdasági kapcsolatok terén az 1957—1960-as években az árucsereforgalom megkétszereződött, a hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény az 1961—1965 évekre szóló cserevolumenének további növekedését irányozza elő. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai közötti gazdasági tervegyeztető munkálatok keretében a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság és a Magyar Országos Tervhivatal, valamint a Román Állami Tervbizottság megállapodott az 1960—1965. évekre szóló együttműködés területeiben és megkezdte az 1965-1980as távlati időszak főbb együttműködési kérdéseinek megvizsgálását. A szocialista világrendszerben a két ország népgazdaságának gyorsütemű fejlődése és a nemzetközi munkamegosztás állandó mélyítése új együttműködési lehetőségeket teremt. A vegyes kormánybizottság a gazdasági építés meggyorsítása érdekében és a kölcsönös előnyök alapján rendszeresen megvizsgálja ezeket a lehetőségeket a termelés különböző ágaiban való együttműködés kiszélesítése céljából. Mindkét fél megállapította, hogy a kulturális és tudományos cserekapcsolatok kiszélesedtek. A látogatás idején új kulturális egyezményt, valamint az atomenergia békés célokra történő felhasználása terén való együttműködésről szóló megállapodást írtak alá és elhatároztak, hogy vízügyi egyezményt kötnek a két ország között. nosságát. A két küldöttség megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar és a román nép közötti barátság és együttműködés a proletár mA két küldöttség különös figyelemmel vizsgálta meg a jelenlegi nemzetközi helyzet főbb kérdéseit. A küldöttségek megerősítették, a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság kormányának elhatározása az. hogy a jövőben is követi a békés egymás mellett élés lenini politikáját és következetesen harcol valamennyi vitás nemzetközi kérdés tárgyalások útján történő megoldásáért. Mindkét ország teljes egészében támogatja a Szovjetuniónak a béke fenntartására és megőrzésére irányuló kezdeményezését és intézkedéseit. Kifejezik szilárd meggyőződésüket, hogy a népek egységével és tevékeny harcával az új világháború elkerülhető. Amíg a szocialista tábor országai erőfeszítéseket tesznek az általános és teljes leszerelés megvalósításáért, s a világháborús tűzfészkeinek felszámolásáért. a nemzetközi politikában az egyetértés és az enyhülés légkörének a megteremtéséért, addig az imperialista hatalmak vezető körei fokozzák a katonai előkészületeket és háborús hisztériát szítanak. Az imperializmus ágreszsziv terveinek megvalósításában fő helyet foglal el Nyugat-Németország, amely külpolitikai céljának a második világháború után az Európában kialakított határok revízióját tekinti. A nyugatnémet militaristákat az Amerikai Egyesült Államok és a többi NATO-hatalmak éfolytatás a 2, oldatott*