Délmagyarország, 1961. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-06 / 210. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA M UNKÁSPÁRT LAPJA 51. évfolyam, 210. szám Ára: 50 fillér Szerda, 1961. szeptember 6. A magyar és a román nép testvéri barátsága fontos tényező a szocializmus felépítésében, a béke megv édesében Kádár János elvtárs és Gheorghiu-Dej elvtárs mondott beszédet a román párt- és kormány delegáció tiszteletére rendezett nagy gyűlésen Új cikksorozatunk az amerikai hírszerzöszolgálat titkairól Érdekes kiállítás nyílt Szegeden # Megkezdődött három megye körzeti ; orvosaínak továbbképzése la elfogult nyilatkozatok következménye : Ili gÁztoftü teteti étiül Jte^eden „*»'•'•• ••••••••• ••Ulti.4 A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány kedden délután nagygyűlést rendezett Budapesten a kisstadionban a román párt- és kormányküldöttség tiszteletére. A román, magyar és a vörös zászlókkal díszített kisstadion lelátóin több mint húszezer budapesti dolgozó foglalt helyet. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke, a román párt- és kormányküldöttség vezetője, valamint a delegáció tagjai. Az elnökség tagja volt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elKádár Jones elvtárs? nöke. Apró Antal, Biszku Béla. Fehér Bajos. Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György. Nemes Dezső. Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai. A román és a magyar himnusz hangjai után Gáspár Sándor, az MSZMp Politikai Bizottságának póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára nyitotta meg a nagygyűlést. A főváros népe nevében forró szeretettel, testvéri barátsággal köszöntötte a román párt- és kormányküldöttség vezetőjét Gheorghe Gheorghiu-Dejt, és a küldöttség tagjait. Ezután Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet. A román elvtársak látogatása nagy jelentőségű számunkra Kádár János elvtárs beszéde bevezetőjében elmondotta: Központi Bizottságunk és kormányunk hálás román barátainknak, ho® meghívásunkat elfogadva, feljöttek hozzánk. Örvendetes, hogy e baráti küldöttség vezetőjeként itt üdvözölhetjük körünkben a román dolgozó nép köztiszteletben álló vezetőjét, népünk igazi barátjót, Gheorghiu-Dej elvtársat — majd így folytatta: Harmadéve annak, amikor a magyar párt- és kormányküldöttség látogatást tett a Román Népköztársaságban. Mi, atefk e küldöttség tagjaiként akkor ott jártunk, ma is, és még sokáig emlékezünk arra az őszinte, testvéri fogadtatásra, amelyben mindenütt, ahol megfordultunk, részesítettek bennünket. Szeretnénk, ha román elvtársaink is éreznék a magyar nép igaz, testvéri érzéseit, őszinte vendégszeretetét Látogatásuk nagy jelentőség*! számunkra. Kádár János elvtárs ezután a két ország történelmi kapcsolatairól szólt, amelyben ®ökeres fordulat következett. be, amikor a második aSégháború végén, döntően a dicső szovjet nép hősi harca eredményeképp szabad lett mind a ma®ar, mind a román nép. A tőkés-földesúri diktatúrák megdöntése országainkban kihúzta a talajt a sovinizmus, a nemzeti ellenségeskedés alól is. De a nacionalista métely maradványainak leküzdése szívós harcot kíván. Mélyszántás után is látható még e® ideig itt-ott egy-e® ®ökerét vesztett rothadó gyomnövény szára va® levele. De ha a földbe már sok éven át a tiszta búza magra került, az élet dús kalászba szökken. Így virágzik már a magyar—román barátság is, s mi több, ez így is marad örökre. A közös érdek, közös cél, a kommunizmus felépítésének na® ü®e, népeink javát szolgáló testvéri e®üttműködés, a nemzetköziség magasztos eszméje fűzi össze a magyar és a román népet. Kommunista pártjaink büszkék lehetnek arra, és büszkék is, ho® történelmi küldetésük, a sovinizmus írmagjának kiirtása, a magyar és román nép internacionalista öszszeforrottságának szolgálata diadalt aratott. de mondhatni, ho® az ország egész lakossága figyeli az időjárást, latolgatja, milyen lesz a termés? Az évnek- ebben a szakatan még nem lőhet véglegesen mérleget készíteni a mezőgazdaság eredményéről. Az már világosan látszik, hogy kenyérgabonából az átlagosnál jobb az idei termés. Az aszály viszont kedvezőtlenül hatott a kapásnövényekre. Ez szükségessé teszi a takarékoskodást a takarmánnyal, az őszi betakarítási munka jó megszervezését, a mennél több siló'takarrriá'n.y biztosítását. Állatállományunk fejlődése és gyarapítása függ ettől. Ugyanakkor már most megkezdődik az a munka, amelytől a jövő évi jó termés függ. Alapvető népgazdasági érdek a kenyérgabona jó elvetése. Biztosítani kell a .jó minőségű kenyérgabona elvetését a kitűzött terveknek megfelelően az utolsó négyszögölig. A szocialista nagyüzemi termelésre áttért, mezőgazdaságunk első évét zárjuk. Termelőszövetkezeteink elnökei, a vezetőségek tagjai, agronómusok, brigádvezetők túlnyomó többsége nagyszerűen vizsgázott. Általában a vártnál eredményesebben szervezték meg a munkát, s. ahol a parasztság szorgalma, közösségi munkája megfelelő volt, ott jelentkeznek már a na®üzemi termelés, eredményei is. Népi államunk táq mogatta a parasztságot. Énnek eredménye — többek között — az a nagyszerű vívmány, hogy az idén már a kalászosok 60 százalékát gép vágta. Mennyi verejtéket, emberi erőt takarítottunk meg ezzel! Ú) ötéves tervünkről Hadd szóljak valamit a terveinkről is. Az ötéves terv részleteinek alapos, körültekintő kidolgozása után, a közeli hetekben keiül megvitatásra és véglegesítés céljából a Központi Bizottság, a kormány és az ország®űlés elé. Ötéves tervünk fő Irányelveit adottságaink és a gyorsabb építés szükségleteinek megfelelően jelölte ki pártunk VII. kongresszusa. Az ellenforradalom leverését, a rend helyreállítását a szocialista gazdasági és kulturális építés fellendülésének nagyszerű évei követték. Pártunk felhívására a dolgozó tömegek lendületes munkával jelentősen túlteljesítették a hároméves tervet. Pártunk szavát követve ez év elejére parasztságunk csaknem egésze áttért a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára. Az e®séges szocialista termelési viszonyok kialakulása nagyobb lehetőségeket biztosít népgazdaságunk egészének fejlődésében. Űj lehetőségeink vannak, ugyanakkor nagy és bonyolult feladatokat kell megoldanunk. Most. magasabb az ipari termelés, több nyersanyagra van szükség — ezért többet is -kell eladnunk. Gyorsabban ment a mezőgazdaság átalakulása — több gép, több' műtrá®a .kell, ho® a "mezőgazdasági modern nagyüzemek mielőbb, megszilárduljanak és a -beruházások mielőbb megtérüljenek; le®en .elegendő kenyér, hús, zöldség idehaza és eladnivaló is. Űj ötéves tervünk új szükségleteink és na®obb lehetőségeink reális számba vételére épül, s meg vannak alapozva nemzetközi feltételei is. Az alkotó szocialista munka az elkövetkező években az ország jelentős gazdasági fejlődését fogja eredményezni, s ezzel a dolgozók életszínvonala további emelkedéséÉvi tervünk végrehajtása eredményesen alakul Kádár János elvtárs a ro- melés tizenhárom százalékrrtár nép fejlődését méltatva kai emelkedett az elmúlt év kiemelte, hogy ma Románia azonos időszakához képest a szocialista tábor erős, fej- Ebben az emelkedésben külett iparral rendelkező, len- lönösen az az örvendetes, dületesen fejlődő országa. A hogy munkásosztályunk, műromán ipar termelése ma szaki értelmiségünk munkámár több, mint ötszöröse a jának eredményeképpen, a háború előttinek. hetedik kongresszus irányéi- j „ .... . u.í.wíb veit megvalósítva, ez mintRomaniaban is befejezték ° , > _ . .„ egy ketharmadreszben a ter- I a mezogazdasag szovetkezetesítését, s most a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgoznak. A nálunk folyó munkáról szólva — folytatta Kádár János elvtárs — elmondottuk román elvtársainknak, hogy ezévi tervünk végrehajtása egészében eredményesen alakul. — Az év első hét hónapjában az ipari termelékenység növekedéséből fakad. Ez arra mutat, hogy az ország sorsáért, jövőjéért felelős magyar munkásosztály tovább javított a \ termelési fegyelmen, a ] gazda gondosságával ke- j zeli értékeinket. Amióta népünk sorsának ura, s az ország gazdája lett, nemcsak a földművelők. Romániában az ipari centrumokban korszerű lakónegyedek is épülnek. Képünk a Fetrosaniban, a Zsil-völgyi szémnedence központjában nemrégiben elkészült űj lakóházakat ábrázolja nek biz-tos alapjait teremti meg. De a munka korunkban, különösen a szocialista társadalomban már nemcsak, sőt. elsősorban nem fizikai erőkifejtést, hanem szakismeretet és tudást követel meg. Úgy tervezzük, ho® a most szeptember végén öszszeülő országgyűlés elé terjesztjük oktatási reform-javaslatainkat is. A törvénytervezet messzemenően figyelembe veszi a szülők, a pedagógusok javaslatait, a tudományágak fejlődését, a szocializmus építéséből fakadó követelményeket és a következő években megvalósítjuk az ezeknek megfelelő oktatási rendet. Büszkék vagyunk <krra. hogy az Idén ősszel már közel 240 000 középiskolásunk lesz — ami négy és félszerese az 1938-as tanulói létszámnak. Az a szép, szocialista gondolat, ami hangsúlyt kap a Szovjetunió Kommunista Pá rtj a programtervezetében: „rnindent az emberért" — á mi terveinknek is az. alapja, s. kifejeződik közoktatásunk, népünk műveltségének magasabb színvonalra emelésében is. Népünk gondolatvilága a békés, szocialista építés terveivel, s mindkét keze munkával van tele. Egész erőnkkel azon vagyunk, hogy lehetőségeinket kihasználva, mindent megte®ünk a jobb életért, boldogulásért. Terveink megvalósításához békére van szükségünk. A szocialista építőmunka maga is része a békéért folytatott harcnak. Amennyivel egységesebb, öntudatosabb társadalmunk, amennyivel erősebb népi "em/.et.i egységünk, amennyivel na®óbbak építési eredményeink, annyival többet nyom a magyar nép békevágya és akarata a nemzetközi helyzet mérlegén. A nyugatnémet militarizmus a béke legnagyobb veszélyeztetője Kedves elvtársak, barátaink! A nemzetközi helyzet legveszélyesebb tűzfészke ma Európában van. s ez a nyugatnémet revansizmus és militarizmus. Ezt támogatja a nemzetközi reakció vezetője, az Egyesült Államok kormánya, az amerikai milliárdosok képviselője. Nem a mi országaink, hanem a nyugati hatalmak azok, amelyek a második világháborút követően sorozatosan megszegték ünne pélyesen vállalt nemzetközi kötelezettségeiket. A második világháború alatt és végén nemcsak a Szovjetunió, hanem Amerika. Anglia és Franciaország kormányai is kötelezettséget vállaltak a fasizmus, a militarizmus felszámolására és mégis: (Folytatás a 2. oldalon.)