Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-13 / 190. szám

Vasárnap, 1961. augusztus 13. 13 ADAM (Biisti Lajos) ÉVA (Lukács Margit) LUCIFER (Major Tamás) AZ ÜR (Bessenyei Ferenc) AGG ERETNEK (Ladányi Ferenc) GONDOLAT ES VIZIO Major Tamás nyilatkozata a Tragédia rendezéséről Befejeződtek a próbák, véget ért a hetekig tartó felkészülés Az ember tragédiájának ma esti bemutatójára. Rendkívül nagy munka volt ez, megnehezítve az óriási hőséggel: a próbák éjjel-nappal, úgyszólván megszakítás nélkül folytak. Éjjel kettőig, fél háromig a szabadtéri színpadon, aztán, csupán néhány órával később, délelőtt kilenckor, fél tízkor a Tömörkény gimnázium. udvarán felállított emelvényen. De megérte. A jó felkészülés eredményeként a ma esti bemutató és | természetesen a további előadások, nézői olyan színpadi munkát láthatnak majd, amelyik Madách nagy müvének minden szépségét és értékét megmutatja. Nemcsak a szöveget kell előadni A próbák befejezése után Major Tamás kétszeres Kossuth-dijas kiváló művésszel beszélgettünk a Tragédia rendezéséről. Először azt kérdeztük, mi a véleménye azokról a nézetekről, amelyek szerint a Tragédia nem alkalmas szabadtéri előadásra? — Az ember tragédiájának előadásain — felelte Major Tamás — két dolgot kell igen határozottan kiemelni, eljátszani. Az egyik a madáchi gondolat. Minden nézőnek meg kell értenie a mondanivalót. A másik: Adám víziói. A Tragédia nemcsak gondolat, hanem látomás, látványosság. vízió is. Ezért tévednek azok, akik azt mondják, hogy csak a szöveget kell eljátszani. előadni. Vagyis a Tragédia nemhogy nem alkalmas szabadtéri előadásra, hanem éppen ellenkezőleg: a gondolat és a vízió, a mondanivaló és a látványosság szerves egysége miatt az • egyik legalkalmasabb mű erre. — Egyesek szerint a szabadtéri előadás mint olyan, elavult. E vélemények szerint a művek mondanivalójának ereje jobban érvényesül kamara-jellegű színházi előadásokon. Mit mondana erről? — kérdeztük. Vilar színháza — A szabadtéri játékok — felelte a kiváló művész — az utóbbi időben az egész világon fellendült. Üjabb és újabb helyeken hoznak létre szabadtéri előadásokat. Említsük meg például Jean Vilar avignoni színházát. Ez az egyik legsikeresebb szabadtéri vállalkozás Európában. Műsora igen változatos. Shakespearetől egészen Brechtig terjed. Amíg előadásaikat nem láttam, elképzelni sem tudtam, hogyan lehet például a Figaro házasságát szabadtéri színpadon eljátszani. Azután láttam az előadást: nagyon szép volt. Nem mintha Beaumarchais műve annakidején nagy szabadtéri színpadra íródott volna, és különösebben alkalmas lenne ilyen előadásra. A közönség számára azonban a keret, a légkör is rendkívül sokat jelent. Az avignoni példa egyik legfontosabb tanulsága: mindenütt meg kell találni és ki kell fejezni azt a helyi színt, amit a közönség megkedvelhet, megszerethet. — Mit jelent ez? — Rendkívül nehéz meghatározni: nagyon bonyolult komponensekből tevődik ez össze. Egy egészen apró példa: Avignonban a jelmeztervező mindig úgy tervezi a ruhákat, hogy az időjárást is figyelembe veszi. Avignonban gyakori az enyhe szél; a ruhákat tehát olyan bő ujjúra, olyan lengére tervezi, hogy a meginduló szél hatása látsszék a ruhákon, az előadáson. Akármilyen apró és az első pillanatra jelentéktelennek látszó dolog ez, a sikerbe mégis belejátszik. — Szegeden ilyen tekintetben mi a helyzet? — Nagyon jó adottság itt. Szegeden <t hangosító berendezések tökéletessége. Ennek köszönhető, hogy az előadás egyetlen mondata, egyetlen néző számára sem veszhet el. A madáchi gondolatokat maradéktalanul vihetjük közel a nézőkhöz. A színpad hatalmas méretei pedig lehetőséget adnak arra, hogy a víziót, a látomást ts tökéletesen kifejezzük, megvalósítsuk. Ami még nem színház — Divatos dolog mostanában — folytatta Major Tamás —, hogy a műveket civil ruhában, oratóriumszerű előadásban mutatják be. Ez bizonyos szempontból és bizonyos körülmények között — mint az irodalmi est egyik sajátos formája — elfogadható. De ez nem színház és soha nem is lesz az. Akiknek ez tetszik, akik kritikátlanul rajonganak ezért a divatért, nem tudják, hogy ezt az előadásmódot tulajdonképpen anyagi természetű problémák szülték, és csak akkor, abban a kivételes helyzetben jogosult, ha csak a szerző szövegét akarja bemutatni a színház, s teljesértékű színpadi előadásra anyagi okokból nem vállalkozik. A teljes értékű színházi előadást a gondolat és a látványosság, a vízió, a látomás egysége jelenti. Amilyen A Szegedi Szabadtér! Játékok 1981. évi műsornaptára Augusztus A Szegedi Szabadtér! Játékok 1981. évi műsornaptára 13 14 15 IS 17 18 K 20 Az ember tragédiája 1 u « n •• ^yyywvwvvyvyyvywvvv^ | MADÁCH IMRE: AZ EMBER | TRAGÉDIÁJA Drámai költemény két részben. 15 képben Rendezte: MAJOR TAMAS kétszeres Kossuth-díjas. kiváló művész Adám 181;, m hiba az, ha az előadás egyensúlya a látványosság irányába billen, ugyanolyan hiba ennek a fordítottja is, vagyis, ha a gondolat mellől hiányzik a látomás. Kapcsolat és tárlat — Egyesek szerint a szabadtéri színpad hatalmas méretei miatt a nézők egy része és a művészek a színpad között nincs meg ez a kapcsolat, ami a kőszínházi előadásokon? Mi a véleménye erről? — Az elmúlt évben az egyetemi épületek tetejéről, tehát a legtávolabbi pontról, végignéztünk egy előadást. Látványosság szempontjából az előadás innen volt a legszebb. A hang is kitűnően hallatszott. Kétségtelen viszont, hogy jelentkezik ilyen probléma, mintahogy a nézőtér első soraiban ülők számára is probléma a távlatok kérdése. Ez azonban nem megoldhatatlan: a jó előadás mindent tisztáz. Ilyen problémák csak akkor jelentkeznek, ha az előadással valami hiba van. Az a színész, aki jól játszik, akinek — ahogy mondani szokták — »levegője* van, kapcsolatot teremt a közönséggel, s ez a kapcsolat, teljesen függetlenül attól, hogy szabadtéri színpadról és nézőtérről van szó, éppen olyan eleven és intenzív lehet, mint egy kamaraszínházi előadáson. — Jelentkeztek-e'ilyen vagy hasonló problémák a felkészülés idején? — Természetesen. Az egyik próbát például teljesen arra fordítottuk, hogy a nézőtér első soraiban ülők számára a helyes távlatokat kialakítsuk. A színpadképeket ebből a szempontból is megvizsgáltuk, ellenőriztük. Táncok az előadásban — A felkészülés egyéb problémái? — kérdeztük. — Gondot okoztak többek között például a táncbetétek is. Ha ezek nem eléggé átgondoltak, mint más műfajhoz tartozók zavarják, megbontják a prózai előadás egészét és egységét. A tánc csak eszköz lehet a prózai előadáson, nem pedig különálló, önálló betétszám. Az előadás nem állhat le, még percekre sem, a táncbetétek kedvéért. Szerencsére jó együttműködést sikerült teremteni Barkóczi Tamással, a koreográfia szerzőjével, s nyugodtan mondhatom, ilyen tekintetben sincs • különösebb probléma. A párizsi színhez például Barkóczi kidolgozott egy Carmagnole jelenetet. Meg kellett oldanunk, hogy ez se legyen betét. Sikerült is, méghozzá igen egyszerű eszközökkel: a később megszólaló színészek, is táncolják ezt a táncot. A szegedi művészek munkája — A Tragédiában igen sok szegedi színész működik közre. Mi a véleménye a munkájukról ? — Megérdemlik a dicséretet. Nemcsak én, a szereplő pesti művészek is örömmel üdvözölték a szegediek szerepeltetését. Pedig a szakmabeliek igen szigorúak, s ba valami nem jó. nem dicsérik. Befejezésül arra kérjük Major Tamást, mondjon valamit a Tragédia tavalyi és idei előadásainak különbségéről? — Minden új előadás — mondotta — olyan, mintha új bemutató lenne. Ez ősrégi színházi tapasztalat. Munka közben mindig kialakul valami új. Erről azonban előadás előtt ne beszéljünk. Bízzuk ezt a közönség ítéletére. Bástt Lajos < Kossuth-díjas, ^ érdemes müvése j Éva Lukács Marxit re érdemes művész ^ Lucifer Major Tamás kétszeres Kossuthdíjas, kiváló művész I. r é s z < 1 szia: A MENNYEKBEN Az Or Bessenyei Ferenc kétszeres Kossuth- j díjas, érdemes -A „ „ .. művész ^ Gábor főangyal Király Levente y főangyal Kiss Ferenc fh. ^ Mihály főangyal Sinkovits László fh. •< Z. szín: A PARADICSOMBAN -í. Az Or Bessenyei Ferene ^ " kétszeres Kossuthdíjas. érdemes c hcri.n művész t-IM?ruo Csurka László > J. szín: A PARADICSOMON KÍVÜL >

A föld szelleme 4. szín: EGYIPTOM > Rabszolga ... > S. szín: ATHÉN Klmon- ....'......... ; 1. népbeli !.!'.!!.!""!!!!/"'.'.'. 2. népbeli Horkai' 'jánös"' i Pagonyi Nándor 4. népbeli Gyalog Ödön Téry Árpád Kállai Ferenc Rácz Tibor Kaksányi Gellért 1. demagóg Pécsi Sándor kétszeres Kossuthdíjas. érdeme* mtfvész KálUU Ferene - öze Lajos Károlyi István Somogyvárl Pál 2. demagóg I. polgár '2. polgár Thersitea , Crlspos ;;;;;; siménfáívv' Sándor ! I. szín: ROMA ^ Catullus Pécsi Sándor J kétszeres Kossuth- .• díjas, érdemes y „,„,. művész re. ",'PP18 - - Máthé Erzsi ^ .„"••"•" Lehoczky Zsuzaa Péter apostol * Ladányi Ferenc Kossuth-díjas, kiváló művész T. szint BIZÁNC 1. polgár . 2. polgár „ 3. polgár 4. polgár 5. polgár Pátriárka '..'.'.'.'.".; Pécs7"sándör kétszeres Kossuth- " Somogyvárt Pál Károlyi István Pagonyi Nándor Csurka László Gyalog Ödön . Agg eretnek ......... A barát Egy barát Heléne Csontváz díjas, érdemes művész Ladányi Ferenc i Kossuth-díjas, kiváló művész Raksányi Gellért Horkai János Zolnay Zsuzsa Horváth József l' Simon Erika Radnóthy Eva - Falvay Klári fh. • 2. boszorkány 3. boszorkány ». szín: PRAGA 1. udvaronc • ?. udvaronc • 3. udvaronc L udvaronc Huszár László Rudolf császár Károlyi István Szilágyi István fh. Szirtes Adám fh. »- színe PÁRIZS > Pjono • A tiszt Katona _...._ Márki „. Sansculotte „„,-„ Saint-Just Robespierre _ 1*. szin: PRAGA 1 Udvaronc ' . Tanítvány ~ „ H. rész II. szín: LONDON Bábjátékos „.,_ • Virágáruslány . Egy anya Egy lány i.„. '1. munkás Pécsi Sándor kétszeres Kossuth díjas, érdemes művész Horváth József Tarsoly Elemér Gyalog Ödön Szirtes Adám Kovács János Kállai Ferene Téry Árpád Szirtes Adam Sándor Géza Kovács János Lehoczky Zsuzsa Radnóthy Eva Décsy Györgyi Tarsoly Elemér • 2. munkás .'. Horváth József . i. munkás 1. koldus ' 2. koldus ................ - Katona . Kocsmáros 1. mesterlegénv .... ' 2. mesterlegény ' 1. árus . 2. árus ...... Éva anyja Bagó László Raksányi Gellért Siménfalv.v Sándor Csurka László Somogvvári Pál Huszár László fh. Téry Árpád Kun Tibor Pagonyi Nándor Sítkey Irén Artúr Sándor Géza Cigányasszony - 1. tanuló , 2. tanuló .._..._ 3. tanuló ' 4. tanuló 1. gyáros _ , 2. gyáros Máthé Erzsi Sinkovits László fh. Kiss Ferenc fh. Szilágyi István fh. Király Levente Hindi Sándor Pécsi Sándor kétszeres Kossuthdijas. érdemes művész . A nyegle ...:. Horkai János . A zenész .'. Szirtes Adám Ekszerárus Károlvi István ' 1. polgárlány ...... Falvai Klári (h. . 2. polgárlány Simon Erika . Kéjhölgy .'. Zolnay Zsuzsa Elitéit Kállaj' Ferenc ' Lovel öze Lajos 12. szín: A FALANSZTER A tudós öze Laios . Aggastyán Pécsi Sándor kétszeres Kossuthdíjas. érdemes művész Ladányi Ferenc Kossuth-dijas, kiváló művész Kovács János Luther cassius „:.:....:,: .in... „.'..... Platón Szirtes Adám Michelangelo Téry Árpád 13. szín: AZ fTR A Föld szelleme .',...„ Téry Árpád 14. szín: A JEGVIDÉK Az eszkimó Siménfalvy Sándor 15. szín: A PARADICSOMON KÍVÜL Az Or .'. Bessenyei Ferenc kétszeres Kossuthdíjas. érdemes A díszleteket Varga Mátyás Kossuth-díjas, érdemes művész, a jelmezeket Nag.vajtay Teréz Kossuth-díjas tervezte. A Idsérözenét szerzette: Dávid Gyula Kossuth-dijas Koreográfus: Barkóczy Sándor Rendező asszisztens: Bagó László, Bodnár Sándor sj -SAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA.' 1 i