Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-03 / 181. szám

Csütörtök. 1961. aurusetos 3. 4 yy Án Hiúit írni tudok..." ** túásUuék mumMúh AM 59 ssrlendös kubai Mario Perez letette a toll­azarat. A kékvonalas fehér füzetben meg nedvesen csillogott a tinta. Szemei merev ahitattal nézték a bi­zonytalan betűket. -Ezt én írtam ...« — gondolta Mario — „életemben először ittam le a nevemet.- Könnyben úszó szemekkel fordult a mellette álló fiatal nőhöz: "Flóra, én most írni tudok!­"Igen, — válaszolta a tanító­nő. — Marié, te most le tu­dod irni a nevedet.­Mario Perez szegény ku­bai parasztember, hat éves kora óta használja nehéz munkára a kezeit. Sok-sok esztendeje gyűjti a pálma­leveleket és görnyed a cu­kornád ültetvényeken. De élete 59 éve alatt nem ta­nult meg ez a kéz tollszárat vezetni. A betűvetés örömét esak most. — amikor fürtös haja már hamúszínűre szür­kült, — hozta el neki Flóra, a fiatal forradalmár lány. 1959 január 1-én, amikor ta USA-bérenc Batista kor­mányt elűzték a forradalmá­rok, sok politikai és gazda­sági nehézség mellett, az analfabetizmus alapvető problémájával Is szembeta­lálkoztak. A 6,8 milliónyi kubainak 40 százaléka sem írni, sem olvasni nem tu­dott. A másfél millió gyer­meknek 5 és 15 éves kora nyakat alakítottak át és is- nőnek is könnyek szöktek a között többmint a fele nem kolákjlt építettek a részükre, szemébe. Az öröm, a büsz­iárt semmifele iskolaba. . . .. . ... ..... . Egyrészt szüleiknek nem Igen ám, de az iskolák- kese* konnyei- A "*lkuloze­allt módjában a taníttatás, hoz nagyszámú tanerőre van sek. melyeket az eldugott másrészt sem iskolákkal; szükség. A kormányzat fel- hegyi faluban átszenvedet, sem tanerőkkel nem rendel- hívást bocsátott közre és egyszerrel eltörpültek Mario kezteto Az egykori kubai és megindult a fiatal pedagó- mondatának jelentősége mel­amerlkai urak semmit sem gusok aramlasa, akik haj- , . _ .. , , , , tettek a ha.i leküzdésére. Iandók voltak a legeldugot- Iett Es a fiatal forradalma­Céljaikra esak az emberek tab falvakat is felkeresni, rok ezrei fogják ezt a cso­Izomereje kellett. De egy hogy a népet tanítsák. Ez- dálatos érzést megismerni, népnek mely sorsának lrá- rekre volt szükség, hát sok mikor az ú} Kuba sokezcr nyitását sajat kezebe vette, ezren jelentkeztek, lgv szu- _ » emberek értelmére, sok- letett meg a -Conradó Beni- eldu^!tt' .visszamaradt falu­lranyúan képzetl allampol- fez- népoktatási mozgalom. -1abar^ egoszemu férfiak, garokra is szüksége van. Ez A forradalmi kormánv nagv asszonyok es gyermekek iz­a felismerés kesztette a kulturális tervére minden 8r,om!r' reme?o hangon jű forradalmárokat a gyors előkészület megtörtént, Fidel _?_füak,. maj_ a cselekvésre. A kaszárnyák Castro az 19fil-es évet "a nagyrészét azonnali hatály- népoktatás évének- nyilvání­lyal iskolákká alakították totta. Minden hivtalos levél, át. A laktanvaudvarokon amelyet Kubában feladnak, gőgös tisztek helyett peda- a dátum alatt az "ANO DE goglisokba ütközik a látó- l,A KDUCATION- jelmon­Eato. A termekben prirs- datot viseli. Minden kézbe­csek helyett iskolapadokat sített levél arra emlékeztet, láthatunk. A falakon pedig hogy 1961 év végére egvet­pin-up görlök csábító fény- len analfabéta sem marad az képei helyett nagy falitáb- újjászületett Kubában. Iák lógnak, smelvekre isko- ula .„ . ... Mikor az 59 éves Mario B écs... Budapest testvér­városának is mondták l, — Kérem, nincs szüksé­gem órára. — Százhatvan. Amikor látta, hogy ssáz­hajdan. Az idősebb, a ran- negyvenért sem kell, udva­gosabb testvér volt, olyan riasnn elköszönt és ottha­amely mellett a fiatalabb- gyott. Érdekelt, utána men­nak csak az idősebbtől leve- tem. A közeli órásüzlet al­tett ruhák jutottak. A város kalmazottja volt. aki igy utcáin sétálva minduntalan próbálta az egyébként áru­az jut az ember eszébe: Ni házakban százhúsz schillin­csak, mennyire hasonlít ez gért kapható árakat eladni, is a mi Budapestünkhöz. Ez volt a munkája. A fog­De ez már csak külső, lalkozasa. Egy felnőtt, intel­mert Bécs ma egy — na­gyon sok szerencsés körül­mény folytán — virágzó ka­pitalista ország fővárosa. Hogy mennyire virágzó és mennyire szerencsés? Egy adat is bizonyitja: Az USA­ban, a leggazdagabb impe­rialista országban öl és fél­millió munkanélküli van, Bécsben viszont alig akad munkanélküli. Jól élnek? Erről beszéltem elsö bécsi ismerősömnek, egy hazánk­ból 15 évvel ezelőtt kú'ón­dorolt gyarmatárunagykeres­kedónek. Válaszképpen ö kezdett engem meggyőzni. Arról, hogy ez csak a lát­szat. Mert — mint mondta — valóban sokan élnek, ná­ligens embernek. Nehéz és keserves kenyér lehet, még akkor is. ha annyit keres, hogy a lakásában televízió és hűtőszekrény van. K ülönböző, elképesztő adatok keringenek ar­ról. hogy mennyi autó van Bécsben. — Százezerekről beszélnek. — Tényleg va­gyon sok. A mi szemünk­nek ez még szokatlan és furcsa. Egymást érik az ut­cákon a szebbnél szebb ko­csik. Gardzspotirf már régen nincs. Az utcán parkíroz­nak. Este még a legkisebb mellékutcában is sorbanáll­nak a kocsik. A Ringen (a mi Nagykörutunknak felel meg) egymást érik az mitő­lünk. A munkások is jól ke- szalonok. Kapható minden resnek. De ami mögötte márka. Olcsó. vagy nem? van, az az embertelen haj- Ítéljék meg. Ezerintem nn­A munka kezdete. Flóra, az Ifjü forradalmár-pedagógus az eldugott falu népének felteszi a kérdést: -KI nem tud írni.® mondatot: tudok!­-Én boldog most. írni M. L. sza. szinte elviselhetetlen De ön sokat keres — ve­tettem ellen. — Igen, de hogyan. Per­cekre és másodpercekre megy a harc. Azért, hogy ki tudja gyorsabban kiszed­ni a pénzt a másik zsebéből. Maguk ezt a világot már meg sem értik talán — tette hozzá. Valóban, számunkra már elég érthetetlen világ ez. Megy az ember az utcán. Egyszer csak melléje lép egy viszonylag jól öltözött férfi. Arra kér nagyon ud­variasan, hogy vegyem meg a vadonatúj óráját. nak a csodálatosan öltözött dámának. akinek egész napi munkája csupán annyi, hogv a kedvenc macskáját (igen: a macskáját!) pórázon sétál­tatja a Grabenen. bizonyára nem dráoa a legújabb Opel kocsi 70 000 schillingért Ennyit elsö pillantásra ki­néztem belőle. Sót, azt hi­szem. az sem gond neki. hogy az 1961-es típust rövi­desen az 1962-esre kicserél­je. Ilyen dámát többet is láttam. Annál kevésbé hiszem el, hogy annak a fiatal párnak egyhamar ilyen kocsija lesz — még használtan. 20 000-ért sem —, akikkel a kiadós zá­por egy kapu alá szorított be. A fiú talán munkás le­hetett, a lány meg kiszolgá­lónö egy üzletben. Mert na­gyon csinos volt. Es meg­győződésem, hogy Bécsben minden csinos és kedves lány valamilyen üzletben kiszolgálónö. Hja, kérem, az üzlet — üzlet­Hazatérésem után több leányt, fiatalasszonyt meg­kérdeztem: az utolsó két­három évben hordott-e olyan tűsarkú cipőt, ame­lyiknek a talpán folt volt. Olyat, ami kilyukadt, és meg kellett foltoztatni. Cso­dálkoztak és nevetve rázták meg a fejüket. A tűsarkú ripöt nem szokták úgy el­hordani, hogy kilyukadjon a talpa. Mire úgy elkopva, mindig más fazon lesz a di­vat. más színű kell a kabát­hoz. ruhához — flyen vála­s—hat kaptam. A hajós bécsi kislány, " amíg megtörölte esőtől ázott karcsú bokáját, levette a cipőjét, a fiú kezébe nyomta. Talpával felfelé fordítva. Azon láttam a ke­rek foltot. Hangsúlyozom: ennek n fiatal párnak bizonyára na­gyon drága és luxusszámba meoy a aépkocsi. Ilyen furcsa város Récs. Varga József Rádióműsor Csütörtök KOSSUTH-RADLP 4.28 Rákóczi Induló. 4.3(1 HÍ­— De kérem, nincs szűk-; r,"k- ».»«—vidáman, frissen. sértem órára Közben: 5,00 Falurádió. 5,3(1 Hi­segem orara. reá. 6.20 Néhány perc tudnmanv. — Tudom, de engem nagy s.ss Időjelzés. 7 oo Hirek. 7.1(1 pénzzavarból segítene ki, ha i J-'J ka"5'v,ek- Műsornaptár. ' 7-M Időjelzés. ».no Musorlsmer­mosf megvenne. Kulonoen Technikai szünet. R.io is jó Üzlet, áron alul adom. Tánczene. 8,35 Ertes anyanyel­— Kétszáz schilling, tessek yünk, 9 oo Huncut a bíró! If­júsági radioiaték. 9.31 Ion Rím­en: A kakas mertnyegzője. IN.ON Hírek. 10,10 Mindenki kedvére! 12.00 Déli harangszó. 12.13 Ope­rareszleték. 13.90 Könnyű zene. — kínálja. — Nem kell. — Száznyolcvan. A VENDEGLATAS DICSERETE Elismerő sorok — panaszkönyvben láskezek írták fel: -Aki nem tanul, az nem jó forradal­már.- Periig ók jó forradal­márok akarnak lenni, épp úgy mint azok, akik lakta- a fiatal Perez örömtől sugárzó arccal megállapította: -én most ír­Flóra forradalmár Újszerű oktatási forma a munkásakadémia keretében A Szakszervezetek Megyei si formánál a Kiskereske­Tanácsa kultúrfelelőse és a TIT képviselői hozzáfogtak az 1961—62. évi munkásaka­démiák tematikájának elké­szítéséhez. A tematika össze­állításához az üzemi szervek segítségét ls igénybe veszik. Az SZMT kultúrfelelőse és a TIT ezzel megbízott munka­társa a helyszínen felkeresi munkásakadémiák hallgatói a vállalatoknál a szakszerve­zeti bizottságokat, valamint a párt- és tömegszervezetek vezetőit, és közös el gondol á­VALLJUK BE őszintén, amikor a vendég kéri a pa­naszkönyvet, a felszolgáló szorongó érzéssel, kissé tudok® — tanítónőjének j kényszeredetlen adja oda, és kíváncsian várja, vajon mit ír bele? Mert a panaszköny­vet azért rendszeresítették, hogy mód legyen a panasz hivatalos megtételére és en­nek nyomán a vállalatok ve­zetői megfelelő intézkedése­ket foganatosítsanak. Ügy létszik, ennek a módszernek meg is lett az eredménye, s ki tudja, a jogos bírálatok, büntetések, vagy az öntudat emelkedése okozta-e, tény az, hogy manapság megvál­tozott a panaszkönyv jellege. Mert annak ellenére, hogy általában a hibák nyílt fel­tárásától az emberek egyál­talán nem húzódoznak, kü­lönösképpen a kereskedelem­ben dolgozók bírálatától, — mégis főleg elismerő nyilat­kozatokat találunk a panasz­könyvekben. rielmi Vállalat együttműkö­désével kiállítás keretében mutatják be a munkásaka­démia hallgatóinak a háztar­tási gépek szakszerű kezelé­sét. Kgv-egy sorozat 10—12 elő­adásból áll egy évben. A nak részvételi jegyét bocsá­tanak ki, amelyet az üze­mekben igényelhetnek a dol­gozók. Eddig a Szegedi Ken­sok alapján Icesgulnek a ter- Hergyárhan. a Szegedi Ruha­vek. gyárban, a Szegedi Szaláml­A munkásakadémiák elő- gyárban s még több kisebb adásai Iránt máris nagy az üzemben és két művelődési érdeklődés. Különösen sze- otthonban kötötték meg az rettk a -Ml újság a nagyvi- SZMT és TIT képviselői a lágban® sorozatot. A terv el- szerződést a vállalatokkal készítésénél úgy határoztak. Ar, idén jóval több szerző­hegy a jövő oktatási évben d4st kötnek, mint tavaly, újszerű tematikával rendezik g>»nkívül egyéni elöadáso- 1 meg az előadássorozatokat. kst (s srerveznek, melyekre A textilüzemekben például gzintén szerződést kötnek a a divatról és öltözködésről is vállalatokkal. Azért van tart&nak előadásokat, és eze- szükség a szerződéskötések­ket divatbemutatókkal kötik re, hogy ezáltal nemcsak a össze. Hasonlóan újszerű TIT, de a vállalat is köteles megoldás lesz -A dolgozó nő gondoskodni, hogy az elő­a második műszakban- eímű adásokat megtartsák, és azok sorozat is. Ennél az oktatá- színvonalasak legyenek. HELYES DOLOG nem­csak a rossz, hanem a jó ész­revétele és kifejtése. A vé­lemény-nyilvánítás ilyenirá­nyú lerögzítésére Is mód nyí­lik a panaszkönyvek lapjain. A Hági étteremben lapozgat­tuk a bejegyzéseket mo6t. a szabadtéri játékok idején és a vendéglátás dicséretéről tanúskodnak a sorok. Pél­dául Malinger Jánosné Bu­dapestről ígv irt: -Mindig szerelettel gondolunk a Hagi kitűnő konyhajára. a gyors cs kedves kiszolgálásra.- Azt is megtudtuk, hogy elöször nagyon elcsodálkoztak, ami­kor a fővárosi vendég kérte a panaszkönyvet, hiszen mindent megtettek érdeké­ben. aztán jó érzéssel vették tudomásul az elismerést: er­re még válaszolni sem kelt. Itt járt Szegeden vendégként egy szovjet labdarúgócsapat. A grúz együttes véleményét tolmácsolja a következő be­jegyzés: "Az SZVSE és a Melaburg mérkőzés alkalmá­val itt étkező szovjet labda­rúgók a legteljesebb elisme­résüket fejezték ki a pontos és figyelmes kiszolgálásért, az ízléses, minden igényt ki­elégítő szervirozásért.­A Virág Cukrászdából egy lapra írt szellemes csattanós megjegyzést emelünk ki: »Nemcsak a paprikájuk jó, hanem a kávéjuk is kitűnő. Gratulálunk. Egy öreg pesti lakos. Szabó László. Hősök tere 4n.- Ezután útunk a Hungáriába vezetett, ahol szerényen, de kis büszkeség­gel -fűszerezték® a panasz­könyvbe írt egyik véle­ményt: -Ez a dicséret tulaj­donképpen a két Tótot, apát és fiát illeti, ök szolgálták ki a» vendéget.® S íme a -pa­nasz®: "Engedjék meg. hogy a rendkívül jó és szívélyes kiszolgáláshoz gratuláljak. Rár mindenütt ilyen kedve­sen fogadnák a vendegeket. Lénárd Vilmos. ÁRTEX Külkereskedelmi Vállalat, Budapest.- Ehhez talan mi is hozzátehetjük, jó lenne, ha nemcsak a szabadtéri játé­kok ide.ién, hanem mindig ilyen véleménnyel lennének a vendégek. Mert valóban ör­vendetes olvasni a budapesti Doleschnl László rövid mon­datát is: -Köszönet a barát­ságos kiszolgálásért.- Dr. Kispctcr István, a székesfe­hérvári megyei tanács v. h. titkárának sorai is igen talá­lóak: -Jóleső érzés tapasztal­ni az előzékenységet, a re­mek felkészültséget, a jó iz­AZ -ÜREG KÖRÖSI- ha­lászcsárdában is örömmel mutatták a panaszkönyvet, azonban az egyik beirásáal nem értettek egyet. -Vacso­rázás közben felszólítottak, hagyjuk ott az asztalt és mas helyre költözzünk át...- ki­fogásolta Csanádi Gyula, az Egri Finomszerel vény gyár dolgozója. Valójában az tör­tént, hogy előre jelzett 40 fős csoportot vártak, nekik akartak egybe teríteni, s ud­variasan megkérték a ven­déget, hogv másik asztalhoz üljön. Tehát valójában a pa­nasztevönek is megértőbbnek kellett volna lennie. Viszonl naRyon figyelemreméltó dr. Dobó István, Újszeged. Bér­kert utca 59 szára alatti la­kos észrevétele: -Völgyi Pál először hibásan számolt, és aztán a különbözetet vissza­fizette. Köszönjük, ez igazán becsületes eljárás volt.- A kiszolgáló felszólítás nélkül tette ezt meg. s az is kide­rült — a tettesség kedvéért említjük —, hogv az emlí­tett pincér budapesti. Kise­gíteni jött harminc társával Szegedre, a szabadtéri játé­kok alkalmával és a város jó hírnevét ő is öregbítette. TERMÉSZETESEN a Ti­sza-parti halászcsárdát rend­szeresen felkeresik német, szovjet, bolgár, angol, ameri­kai, kanadai vendégek. A napokban Kallay Gyula elv­társ is ott járt és a követke­zőket jegyezte az emlék­könyvbe: "Üdvözlettel, sze­retettel . .Talán jobb lenne mindenütt emlékkönyvet is tartáni, ebbe kerülnének az elismerő sorok és a panasz­könyv, lapjai — nevének szo­13.38 A csodálatos ktsmaloe. Vér­iek. 14.80 Kodálv-kórusok. 14.15 Haldokló bilincsek. Versek. 14.33 Operettrászletek. 13.88 Hírek, körieménvek. 15.88 Tdőjárásielen­tés. 15.18 Szólómű'-ek. 13.35 Ver­sek szoílgvés* előtt. 18.08 Fev falu — egy nóta. 18.55 Műsor­ismertetés. 17.00 Hirek. külpo­litikai -kérdésekre Valaszolunk. 17.15 Négy kis nyltánv. 17.43 Lányok, asszonsmk. 18 00 Tane­rőn- 18.35 A Világifiusági Fő­rumról leientjük. 18.55 Gounod; Faust. Onera A szünetben: (9 őra 5(1 .ló ciszakát. evereketri 30.00 20.31 Fsti krónika. ít.ifl —31 35 Tanítóknak. tanároknak. 33.00 Htrek. 32.15—22.?o r, alo-o­t versenyeredmények. 23 05 Ta­' -asszál történt. Flbes/élé*. 22."5 verbunkosok. 24 00 Hírek. 0.18 Könnyű zene. n.30 Himnusz. PFTOF1-RAPTO 8.80 Reegelt zene. 8.30 Műsor­naptár. 8.50 Tnrnil. 8.80—8.10 Htrek. 14.00 Tdőlárá*- és vjzállás­•élentés. 14.15 Zenekari muzsika. 13.10 A külföldi saité hasáb, tálról. 13.20 Táncrene. io.oo Ht­rek. 18.05 Fmlékezés rhoyán Kálmánra. 18.25 Egv hintáló el­indul. Elbeszélés. 17.00 Mark Re-,en énekel. 17.25 Vörös re­pülők 1018-ben. n.«5 Füvósind"­tök. I8.00 Htrek. 18.05 TTd-ardv Tibor épekel. 18.20 Fmb-rek sor­sáról döntenek. 18.00 Rande'ű. Könns-ű zene. 19.00 Hírek. 10.03 Színes néni mn*stka. 10 45 Nép­számlálás renttlőgénrőt. 10 55 Ze­nékari muzsika, zo zo Előszó,-sl — muzsikával. Közheo ; v 00 ?1.05 Hírek. 23,00 Hírek 23.15 Műsorzárás. Te'eviilómfionr I8.00 Ktestnyek műsnrs 18.28 Szünet. 18.45 A 1ö5-ő hét mű­«nrn. 18.88 t.anvék. asszonyok. 19.38 TV-hír»dó. 19.45 A világ térképe elótt. 28.05 Szünet. 20 óra 10 F.gy csirkefogó íigj'ében. TV-láték. (Csak 18 éven felü­lieknek!) 22,10 Hírek. ,, . , ... , .. , , ros ertelmében — akkor di­lést, amivel itt fogadtak. Így ^^ ha ürespn marad. a napfény városanak tüze egyre jobb és szebb lesz.­nak. Markovits Tibor Az Északi sark földrengés-térképe Szovjet szeizmolófusok ar­ra a következtetésre jutot­tak. hogy az. Északi Sarkon o földrengések fő fészkei a Lomonoszov vízalatti hegy­ség vidékén vannak. Ezt a hegységet szovjet tudósok o háború utáni években az Északi Jegestengerben fe­dezték fel. A nulkovói föld­rengésie'ző állomáson el­mondották. hogv az. éxr>®-,;­ciós an.vaeok elemzése alap­ián összeállították az Északi Sark földrengésfészkeinek térképét. E térkép lehetővé leszi, hogy a kiterjedt Észa­ki Sark-I térségeken rész­idősen tanulmányozzák a földrengések kialakulását. Megáll apítottók. hogy az Északi Sarkon évente átlag több tíz. különböző erősségű földrengés megy végbe, de számuk egves esztendőkben eléri a 150—200-at is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom