Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-27 / 202. szám

I Vasárnap, 1961. augusztus 27. m m Összegezte az eredményeket, megjelölte a tennivalókat járás kommunistáinak tanácskozása Kibővített ülést tartott a szegedi járási pártbizottság Új évad előtt A Szegedi Nemzeti Színház A Magyar Szocialista Munkáspárt szegedi járási bizottsága kibővített ülést tartott tegnap, szombaton délelőtt fél 9 órai kezdettel Szegeden, a Kamaraszínházban. A tanácskozáson megjelent Fehér Lajos elvtárs, a Csongrád megyei pártbizottság titkára. Ábrahám Antal elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Jelen voltak a járási tanács végrehajtó bizottságának tagjai. Nagy számmal vettek részt az értekezleten falusi pártmunkások, tanácselnökök és a termelőszövetkezetek képviselői. Az értekezlet első napirendjeként Fehér Lajos elvtárs a többi között részletes tájékoztatót adott a nemzetközi helyzetről, a német békeszerződés megkötésének előkészületeiről. Ezután Csápenszki István elvtárs, a járási párt-végrehajtóbizottság tagja ismertette a végrehajtó bizottság jelentését a járás pártszervezeteinek tevékenységéről, helyzetéről. A jelentés vázolta azokat a nagy feladatokat, melyek közvetlenül megvalósításra várnak a járási párt-végrehajtóbizottság, valamint a községi, üzemi és termelőszövetkezeti pártszervezetek kommunistái előtt. A jelentés megállapította, hogy az új közös gazdaságokban mindenütt megalakultak a pártszervezetek. A járás mezőgazdaságának átszervezése, az új termelőszövetkezetek megalakulása egyben a párt nagymérvű megerősödését is magával hozta. Kiszélesedtek a párt tömegkapcsolatai azáltal is. hogy az egyéni gazdák közül most mint új szövetkezeti dolgozó parasztok sok százan kérték felvételüket a párt tagjainak soraiba. 1959-ben összesen 87 pártalapszervezet működött a járásban, most pedig már 154 a községekben, a termelőszövetkezetekben és más gazdasági egységekben működő pártalapszervezetek száma. A tanácskozás megállapította, hogy az utóbbi években az idősebb korosztály mellett a 20 és 30 év közötti falusi fiatalok is tömegesen érdemelték ki jó munkájukkal. a néphatalmunk iránti hűségükkel a párttagságot. Ugyanakkor a falusi párt-alapszervezetekben még mindig alacsony a nők száma, az össz-párttagságnak mindössze 19,41 százaléka. Ez a tény arra figyelmezteti a járás kommunistáit, a végrehajtó bizottságot is, hogy a nők közül az arra érdemeseket az eddigieknél sokkal jobban kell segíteni a párthoz vezető úton. A párt erősödésének az arra érdemes munkások és dolgozó parasztok nagyszámú felvétele mellett egyik jellemzője még az is — állapították meg a tanácskoáson —, hogy sok falusi értelmiségi dolgozó, elsősorban kiváló pedagógusok, orvosok is az MSZMP tagjaivá lettek. Jelentősen nőtt a járás párttagságának a marxista— leninista műveltsége is. A járásban eddig a párttagság 13.7 százaléka végzett hoszszabb-rövidebb pártiskolát. A nagy többség azonban a községekben rendezett politikai pártoktatásban vett részt. A tanácskozás a következő időszak egyik legfontosabb feladataként jelölte meg az ideológiai, politikai munka erősítését a termelőszövetkezetekben. Oda kell hatni — hangsúlyozták —, hogy az új pártszervezetek is mihamarabb a politikai és a gazdasági vezetés mindig cselekvő részeseivé váljanak a termelőszövetkezetekben és a falusi élet minden területén. A tanácskozás foglalkozott azokkal a hibákkal is, melyek a járásban ma még gyengítik a párt és a tömegek közötti kapcsolatot. Megállapították, hogy több helyen mutatkoznak szektás, dogmatikus tendenciák is. Akadnak falusi vezetők, akiknek magatartásában tapasztalható gőg, az emberek lebecsülése és az elbizakodottság. Ez a párttól idegen, megengedhetetlen! Találkozhatunk a revizionizmus, a liberalizmus megnyilvánulásaival is, amik ellen szintén, mint káros vonások ellen, küzdenünk kell. Több helyen szó nélkül hagyják a súlyos fegyelemsértéseket. lazaságokat, s ez sem engedhető meg. A továbbiakban megbeszélték a gaboníeleslegek felvásárlásával kapcsolatos feladatokat. Részletesen kitértek azokra a teendőkre, melyek az őszi betakarítás idején a tsz-ekre, a pártszervezetekre és a községi tanácsokra várnak. Nagyszerű eredményként könyvelte el a tanácskozás azt a tényt, hogy Dóc és Deszk községek kivételével augusztus 20-ra járásszerte befejeződött a cséplés. Ehhez hasonló a korábbi években — amikor még egyéni gazdaságok tették a járás zömét — sohasem volt. A nagyüzemi agrotechnika a terméseredményekben is megmutatta áldásos hatását. A járás átlagbúzatermése holdanként 10,1 mázsa, az őszi árpa járási átlaga 12,5 mázsa, a rozsé pedig 6,5 mázsa. Ezek a számok ismét arról győznek meg bennünket, hogy a járás gabonafelvásárlási terve nem túlzott, teljesíthető. A soron levő mezőgazdasági munkákról szólva hangsúlyozták: nagymértékben gyorsítani kell járásszerte a nyári mélyszántás és a nyári trágyázás ütemét. Már most meg kell teremtenünk a jobb termelési feltételeket az új gazdasági évre. Hamarosan hozzá kell látnunk az őszi vetésekhez is. A tervek alapján közel 52 ezer kataszteri hold kenyérgabona magját kell késedelem nélkül elvetni. A jó és gyors vetésnek előfeltétele, hogy időben végezzünk a burgonya, a kukorica, a cukorrépa és a többi kapások termésének betakarításával. E munkák időbeni elvégzéséért nagy felelősséggel tartoznak a falvak kommunistái is. A tanácskozáson végül az új nagyüzemi szőlők, gyümölcsösök telepítése került szóba. 777 kataszteri hold gyümölcsös és 275 hold szőlő telepítése szerepel a tsz-ek idei programjában. E feladat nagyobb részét — ami tavaszról elmaradt — ugyancsak az ősz idején kell elvégezni. Ugyanakkor már az 1962-es év telepítési feladataira is gondolni kell. A jövő évben 1670 hold szőlőt, 140 hold télialmát és 250 hold őszibarackot kell telepíteni a tsz-ektől és a községi tanácsoktól eddig beérkezett előtervek alapján. A tervek végrehajtása, az őszi munkák sikeres elvégzése az ú.i tsz-ek további gazdasági-politikai megszilárdítását jelenti. A tanácskozás Csamangó Mihály elvtársnak, a járási párt-végrehajtóbizottság mezőgazdasági osztályvezetőjének zárószavával ért véget. Színházi nyári szünet tulajdonképpen nem is volt az idén Szegeden, s nem volt tavaly és tavalyelőtt sem, s nem lesz jövőre és azután sem. A Szegedi Szabadtéri Játékokkal természtes, hogy a színházi évad nem záródik le a Szegedi Nemzeti Színház nyári szünetével. Ilyenformán a megszakítás nélküli színházi eseménysorozat is hozzájárul ahhoz, hogy Szeged méltán nevezhető Dél-Magyarország kulturális centrumának. A most kezdődő új színházi évad is rész® és folytatása egy nagyszabású programnak, amely a szegedi színpadokon zajlik le évről évre. Ez a tény nyilvánul meg abban az érdeklődésben is, ahogy a közönség reagál az új színházi évad műsortervére. a Szegedi Nemzeti Színház játéktervére. Több mint hatvan színházi közönségszervező — üzemek, termelőszövetkezetek és intézmények képviselője — csak a napokban tanácskozott az új évad műsortervéről. — Eredményes most a Szegedi Nemzeti Színház bérlethirdetése, amely az igényeket figyelembe veszi — hangsúlyozták a közönségszervezők. A próza-, az opera- és az operettkedvelők egyaránt megtalálják az új műsortervben igényük kielégítését. Shakespeare, Gorkij, Jókai és Mesterházi Lajos egy-egy színpadi műve ígér új színt a Szegedi Nemzeti Színház prózai műsortervében az új évadban, az operairodalmat pedig Verdi Nabucco-ja, Puccini Turandot-ja, s Prokofjev Eljegyzés a kolostorban című operája képviseli. A Szegedi Nemzeti Színház különben ebben az évadban is folytatja korábbi kezdeményezését, külföldi művek első magyarországi bemutatását. Az idén ezek közé tartozik például Prokofjev vígoperája is, az Eljegyzés a kolostorban, amely Moszkvában szinte állandóan színpadon van. olyan nagy a közönségsikere. Az operettkedvelők Kaimán Cirkuszhercegnő-jét, Ábrahám Viktória-ját és Fény es-Bágya-Bacsó-Szász a Pesti háztetők alatt című új operettjét láthatják. Az idei műsorterv jeles részének ígérkezik egy opera-balett est: Orff A hold; Casella A korso és Ravel Bolero című művének bemutatásával. A bérlők mindegyike megtalálja tehát az egész színházi évadban az őt érdeklő műfajban a legkiválóbbak alkotását. Ma nyílik Bánszki Tamás kiállítása a Móra Ferenc Múzeumban Alig zárult a dél-alföldi képzőművészek reprezentatív kiállítása és Dinnyés Ferenc emlékkiállítása, kupolacsarnokában máris új tárlatot rendez a Móra Ferenc Múzeum. Bánszki Tamás szegedi festőművész kiállítása nyílik ma, déli 12 órakor. EJTŐERNYŐSÖK KÖZÖTT Sok szegedi fiatal szereti a „bátrak sportját" Érdekes tapasztalatok a holdfogyatkozás megfigyelésénél öt távcsővel figyelték az érkezett el az árnyék hatáUránia bemutató csillagvizs- rához mint ahogyan előzetegálóban pénteken éjszaka a sen elméletileg kiszámítotholdfogyatkozást, a termé- ták, színe pedig sötétebb volt szetnek ezt a szó szoros értelmében vett színjátékát. Az egyes felvonásokat külön távcső segítségével fényképeken is rögzítették. A megfigyelések eredményeinek részletes feldolgozásához, még hetek munkája szükséges, de annyi máris kétségtelen, hogy az árnyék kiterjedése nagyobb volt az átlagosnál, s ezért a Hold hat másodperccel korábban a megszokottnál. Külső peremét az árnyék sötétszürkére festette, ami a holdtányér közepe felé fokozatosan mélyvörösbe ment át. A nagyobb árnyék és a sötétebb szín egyaránt arra mutat, hogy az adott időben Földünk — mégpedig a déli félgömb — légköre mintegy négyszáz kilométeres magasságig szennyezettebb lehetett az átlagosnál. Utolsó simítások az ejtőernyőn Megnyitóbeszédet mond Tápot Antal szobrászművész. A kiforrott erejű idős művésznek ez az első kiállítása Szegeden, noha hosszú évek óta már itt él. sót mi több. a közeli Földeákot vallja szülőfalujának. Iskoláit Szegeden végezte, majd innen került frontszolgálatra az első világháborúban. Mint I szabadságos katona szerezte j meg diplomáját a Kípzimű! -észeti Főiskolán Szinyci' mt.rse Pál és Lyka Károly előtt. Kapcsolatban vi-.', az Ady-családdal is. Adv Lajos javaslatára került rajztanárnak a debreceni gimnáziumba, ahol több mint 25 esztendeig tanított. Debrecenben rendszeresen kiállított s művei a Műcsarnok országos jellegű kiállításain is helyt kaptak. Ausztriában, Olasz országban és Párizsban telt tanulmányútjaival gazdag. dott művészete, s a harmincas években a varsói és » chicagói nemzetközi tárlatokon fametszeteivel vált neve becsültté külföldön is. Bánszki Tamás mostani, szegedi kiállítása betekintést nyújt egy gazdag, élményeiteli életbe, a hetvenedik éve felé közeledő művész lírai finomságú munkásságába, amely sok-sok szép alkotással örvendezteti meg a tárlat látogatóit. Mozgalmas az élet nyaranként az algyői repülőtéren. A Magyar Honvédelmi Sportszövetség táborai váltják egymást. Már itt voltak a repülőmodellezők, két és fél száz gépkocsivezető és a vitorlázórepülők. Most az ejtőernyősök táboroznak, jobbóra húsz év körüli fiúk, de velük gyakorol két kislány, a tizenhét éves Halász Ibolya és a tizenhat éves Korom Klári is. Mindketten szegediek, az előbbi női fodrászsegéd, az utóbbi a Rózsa Ferenc Gimnázium tanulója. — Bizony, a mamám először hallani sem akart róla, hogy ejtőernyős legyek — mesélte nevetve Halász Ibolya. — De azután belenyugodott, látta, hogy nem történt semmi bajom, meg azután itt van a bátyám, a Jóska is. Nyolcan ugráshoz készülődnek: Fráter György, Bálint István, Kocsis Imre, Vass Imre, Halász József, a két lány és Tóth László, az ejtőernyősök parancsnoka. A vezető utoljára még átvizsgálja az ernyőket, hiszen nem szabad az összehajtogatásban semmi hibának lenni. Ezt a műveletet három hónapon át tanulták a kezdők, s most, ha felügyelet mellett is, de önállóan készülnek az ugrásra. Katonás menetben vonulnak az AN 2 speciális gépmadárhoz, melyet az ejtőernyősök Béla bácsija — Szabó Béla vezet. A gép a magasba emelkedik. Két oldalt ülnek az ugrók. Elhangzik egy-egy ék:. a lányok például többször is kijelentik, hogy egy cseppet sem félnek. De nekem eszembejut, amit Szekeres Tibor, a Szegedi Fémfeldolgozó Vállalat húszéves géplakatosa mesélt még a földön: — Már négy éve vagyok ejtőernyős, s nagyon megszerettem ezt a sportot. De bizony mindig különös érzés vesz elő engem is, mint mindannyiónkat, mikor beszállok a repülőgépbe. Nem félelem ez, hanem olyan zsibbadt-nyugtalanság. Mikor azután zuhanunk a mélybe és megnyílik az ernyő, mindez elmúlik, s felemelő érzés fog el, olyan jó lebegni fönn a magasban!" Valóban, az utolsó másodpercek szótlanul telnek el. A gép hatszáz méter magasban jár. Tóth László kinyitja az ajtót, süvít a légaramlás, lent ásít a feneketlennek látszó mélység, s hárman megindulnak. Rövid drótkötélpályán csúszik a karabinercsat, melyhez az ejtőernyőt burkoló külső zsákot kötötték. Néhány pillanat múlva már a levegőben lebegnek az első ugrók — az önműködő kioldószerkezetet, s az ernyő burkát visszahúzzák a gépbe. A gép még magasabbra száll, s a parancsnokkal az élén nyolcszáz méterről, kézi kioldású ejtőernyővel, zuhanóugrást hajt végre az utolsó csoport. A földön aztán kiderült, hogy a feladatot, a oélbaugróst jól hajtották végre. K. B. Jó lebegni a magasban f