Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-27 / 202. szám

I Vasárnap, 1961. augusztus 27. m m Összegezte az eredményeket, megjelölte a tennivalókat járás kommunistáinak tanácskozása Kibővített ülést tartott a szegedi járási pártbizottság Új évad előtt A Szegedi Nemzeti Színház A Magyar Szocialista Munkáspárt szegedi járási bi­zottsága kibővített ülést tartott tegnap, szombaton dél­előtt fél 9 órai kezdettel Szegeden, a Kamaraszínházban. A tanácskozáson megjelent Fehér Lajos elvtárs, a Csong­rád megyei pártbizottság titkára. Ábrahám Antal elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Jelen voltak a járási tanács végrehajtó bizottságának tagjai. Nagy szám­mal vettek részt az értekezleten falusi pártmunkások, ta­nácselnökök és a termelőszövetkezetek képviselői. Az értekezlet első napi­rendjeként Fehér Lajos elv­társ a többi között részletes tájékoztatót adott a nemzet­közi helyzetről, a német bé­keszerződés megkötésének előkészületeiről. Ezután Csápenszki István elvtárs, a járási párt-végre­hajtóbizottság tagja ismer­tette a végrehajtó bizottság jelentését a járás pártszer­vezeteinek tevékenységéről, helyzetéről. A jelentés vá­zolta azokat a nagy felada­tokat, melyek közvetlenül megvalósításra várnak a já­rási párt-végrehajtóbizott­ság, valamint a községi, üze­mi és termelőszövetkezeti pártszervezetek kommunis­tái előtt. A jelentés megállapította, hogy az új közös gazda­ságokban mindenütt megala­kultak a pártszervezetek. A járás mezőgazdaságának átszervezése, az új terme­lőszövetkezetek megalaku­lása egyben a párt nagy­mérvű megerősödését is magával hozta. Kiszélesedtek a párt tömeg­kapcsolatai azáltal is. hogy az egyéni gazdák közül most mint új szövetkezeti dolgozó parasztok sok százan kérték felvételüket a párt tagjainak soraiba. 1959-ben összesen 87 pártalapszervezet működött a járásban, most pedig már 154 a községekben, a ter­melőszövetkezetekben és más gazdasági egységekben mű­ködő pártalapszervezetek száma. A tanácskozás megállapí­totta, hogy az utóbbi évek­ben az idősebb korosztály mel­lett a 20 és 30 év közötti falusi fiatalok is tömege­sen érdemelték ki jó mun­kájukkal. a néphatalmunk iránti hűségükkel a párt­tagságot. Ugyanakkor a falusi párt-alapszerveze­tekben még mindig ala­csony a nők száma, az össz-párttagságnak mind­össze 19,41 százaléka. Ez a tény arra figyelmezteti a já­rás kommunistáit, a végre­hajtó bizottságot is, hogy a nők közül az arra érdeme­seket az eddigieknél sokkal jobban kell segíteni a párt­hoz vezető úton. A párt erősödésének az ar­ra érdemes munkások és dolgozó parasztok nagyszá­mú felvétele mellett egyik jellemzője még az is — ál­lapították meg a tanácsko­áson —, hogy sok falusi értelmiségi dol­gozó, elsősorban kiváló pe­dagógusok, orvosok is az MSZMP tagjaivá lettek. Jelentősen nőtt a járás párttagságának a marxista— leninista műveltsége is. A járásban eddig a párttagság 13.7 százaléka végzett hosz­szabb-rövidebb pártiskolát. A nagy többség azonban a községekben rendezett poli­tikai pártoktatásban vett részt. A tanácskozás a következő időszak egyik legfontosabb feladataként jelölte meg az ideológiai, politikai munka erősítését a termelőszövet­kezetekben. Oda kell hatni — hangsúlyozták —, hogy az új pártszervezetek is mi­hamarabb a politikai és a gazdasági vezetés mindig cselekvő részeseivé váljanak a termelőszövetkezetekben és a falusi élet minden terüle­tén. A tanácskozás foglalko­zott azokkal a hibákkal is, melyek a járásban ma még gyengítik a párt és a töme­gek közötti kapcsolatot. Meg­állapították, hogy több he­lyen mutatkoznak szektás, dogmatikus tendenciák is. Akadnak falusi vezetők, akiknek magatartásában tapasztalható gőg, az em­berek lebecsülése és az el­bizakodottság. Ez a párt­tól idegen, megengedhe­tetlen! Találkozhatunk a revizio­nizmus, a liberalizmus meg­nyilvánulásaival is, amik el­len szintén, mint káros vo­nások ellen, küzdenünk kell. Több helyen szó nélkül hagy­ják a súlyos fegyelemsérté­seket. lazaságokat, s ez sem engedhető meg. A továbbiakban megbe­szélték a gaboníeleslegek felvásárlásával kapcsolatos feladatokat. Részletesen ki­tértek azokra a teendőkre, melyek az őszi betakarítás idején a tsz-ekre, a párt­szervezetekre és a községi tanácsokra várnak. Nagy­szerű eredményként köny­velte el a tanácskozás azt a tényt, hogy Dóc és Deszk községek kivételével augusz­tus 20-ra járásszerte befeje­ződött a cséplés. Ehhez ha­sonló a korábbi években — amikor még egyéni gazda­ságok tették a járás zömét — sohasem volt. A nagyüzemi agrotechnika a terméseredményekben is megmutatta áldásos hatá­sát. A járás átlagbúzatermése holdanként 10,1 mázsa, az őszi árpa járási átlaga 12,5 mázsa, a rozsé pedig 6,5 mázsa. Ezek a számok is­mét arról győznek meg ben­nünket, hogy a járás gabo­nafelvásárlási terve nem túl­zott, teljesíthető. A soron levő mezőgazda­sági munkákról szólva hang­súlyozták: nagymértékben gyorsítani kell járásszerte a nyári mélyszántás és a nyá­ri trágyázás ütemét. Már most meg kell terem­tenünk a jobb termelési feltételeket az új gazdasá­gi évre. Hamarosan hozzá kell lát­nunk az őszi vetésekhez is. A tervek alapján közel 52 ezer kataszteri hold ke­nyérgabona magját kell ké­sedelem nélkül elvetni. A jó és gyors vetésnek előfelté­tele, hogy időben végezzünk a burgonya, a kukorica, a cukorrépa és a többi kapá­sok termésének betakarítá­sával. E munkák időbeni el­végzéséért nagy felelősség­gel tartoznak a falvak kommunistái is. A tanácskozáson végül az új nagyüzemi szőlők, gyü­mölcsösök telepítése került szóba. 777 kataszteri hold gyü­mölcsös és 275 hold szőlő telepítése szerepel a tsz-ek idei programjában. E feladat nagyobb részét — ami tavaszról elmaradt — ugyancsak az ősz idején kell elvégezni. Ugyanakkor már az 1962-es év telepítési feladataira is gondolni kell. A jövő évben 1670 hold sző­lőt, 140 hold télialmát és 250 hold őszibarackot kell telepíteni a tsz-ektől és a községi tanácsoktól eddig beérkezett előtervek alap­ján. A tervek végrehajtása, az őszi munkák sikeres el­végzése az ú.i tsz-ek to­vábbi gazdasági-politikai megszilárdítását jelenti. A tanácskozás Csamangó Mihály elvtársnak, a járási párt-végrehajtóbizottság me­zőgazdasági osztályvezetőjé­nek zárószavával ért véget. Színházi nyári szünet tu­lajdonképpen nem is volt az idén Szegeden, s nem volt tavaly és tavalyelőtt sem, s nem lesz jövőre és azután sem. A Szegedi Szabadtéri Játékokkal természtes, hogy a színházi évad nem záródik le a Szegedi Nemzeti Szín­ház nyári szünetével. Ilyen­formán a megszakítás nél­küli színházi eseménysorozat is hozzájárul ahhoz, hogy Szeged méltán nevezhető Dél-Magyarország kulturális centrumának. A most kez­dődő új színházi évad is ré­sz® és folytatása egy nagy­szabású programnak, amely a szegedi színpadokon zajlik le évről évre. Ez a tény nyilvánul meg abban az érdeklődésben is, ahogy a közönség reagál az új színházi évad műsortervé­re. a Szegedi Nemzeti Szín­ház játéktervére. Több mint hatvan színházi közönség­szervező — üzemek, termelő­szövetkezetek és intézmé­nyek képviselője — csak a napokban tanácskozott az új évad műsortervéről. — Eredményes most a Sze­gedi Nemzeti Színház bérlet­hirdetése, amely az igényeket figyelembe veszi — hangsú­lyozták a közönségszervezők. A próza-, az opera- és az operettkedvelők egyaránt megtalálják az új műsorterv­ben igényük kielégítését. Shakespeare, Gorkij, Jókai és Mesterházi Lajos egy-egy színpadi műve ígér új színt a Szegedi Nemzeti Színház prózai műsortervében az új évadban, az operairodalmat pedig Verdi Nabucco-ja, Puc­cini Turandot-ja, s Prokof­jev Eljegyzés a kolostorban című operája képviseli. A Szegedi Nemzeti Színház különben ebben az évadban is folytatja korábbi kezde­ményezését, külföldi művek első magyarországi bemuta­tását. Az idén ezek közé tar­tozik például Prokofjev víg­operája is, az Eljegyzés a kolostorban, amely Moszkvá­ban szinte állandóan színpa­don van. olyan nagy a kö­zönségsikere. Az operettkedvelők Kai­mán Cirkuszhercegnő-jét, Ábrahám Viktória-ját és Fény es-Bágya-Bacsó-Szász a Pesti háztetők alatt című új operettjét láthatják. Az idei műsorterv jeles részének ígérkezik egy ope­ra-balett est: Orff A hold; Casella A korso és Ravel Bolero című művének bemu­tatásával. A bérlők mind­egyike megtalálja tehát az egész színházi évadban az őt érdeklő műfajban a legkivá­lóbbak alkotását. Ma nyílik Bánszki Tamás kiállítása a Móra Ferenc Múzeumban Alig zárult a dél-alföldi képzőművészek reprezentatív kiállítása és Dinnyés Ferenc emlékkiállítása, kupolacsar­nokában máris új tárlatot rendez a Móra Ferenc Mú­zeum. Bánszki Tamás sze­gedi festőművész kiállítása nyílik ma, déli 12 órakor. EJTŐERNYŐSÖK KÖZÖTT Sok szegedi fiatal szereti a „bátrak sportját" Érdekes tapasztalatok a holdfogyatkozás megfigyelésénél öt távcsővel figyelték az érkezett el az árnyék hatá­Uránia bemutató csillagvizs- rához mint ahogyan előzete­gálóban pénteken éjszaka a sen elméletileg kiszámítot­holdfogyatkozást, a termé- ták, színe pedig sötétebb volt szetnek ezt a szó szoros ér­telmében vett színjátékát. Az egyes felvonásokat kü­lön távcső segítségével fény­képeken is rögzítették. A megfigyelések eredmé­nyeinek részletes feldolgozá­sához, még hetek munkája szükséges, de annyi máris kétségtelen, hogy az árnyék kiterjedése nagyobb volt az átlagosnál, s ezért a Hold hat másodperccel korábban a megszokottnál. Külső pe­remét az árnyék sötétszür­kére festette, ami a hold­tányér közepe felé fokoza­tosan mélyvörösbe ment át. A nagyobb árnyék és a sö­tétebb szín egyaránt arra mutat, hogy az adott időben Földünk — mégpedig a déli félgömb — légköre mintegy négyszáz kilométeres magas­ságig szennyezettebb lehetett az átlagosnál. Utolsó simítások az ejtőernyőn Megnyitóbeszédet mond Tá­pot Antal szobrászművész. A kiforrott erejű idős művésznek ez az első kiállí­tása Szegeden, noha hosszú évek óta már itt él. sót mi több. a közeli Földeákot vall­ja szülőfalujának. Iskoláit Szegeden végezte, majd innen került frontszolgálatra az első világháborúban. Mint I szabadságos katona szerezte j meg diplomáját a Kípzimű­! -észeti Főiskolán Szinyci' mt.rse Pál és Lyka Károly előtt. Kapcsolatban vi-.', az Ady-családdal is. Adv Lajos javaslatára került rajztanár­nak a debreceni gimnázium­ba, ahol több mint 25 esz­tendeig tanított. Debrecenben rendszeresen kiállított s mű­vei a Műcsarnok országos jellegű kiállításain is helyt kaptak. Ausztriában, Olasz országban és Párizsban telt tanulmányútjaival gazdag. ­dott művészete, s a harmin­cas években a varsói és » chicagói nemzetközi tárlato­kon fametszeteivel vált neve becsültté külföldön is. Bánszki Tamás mostani, sze­gedi kiállítása betekintést nyújt egy gazdag, élményei­teli életbe, a hetvenedik éve felé közeledő művész lírai finomságú munkásságába, amely sok-sok szép alko­tással örvendezteti meg a tárlat látogatóit. Mozgalmas az élet nyaran­ként az algyői repülőtéren. A Magyar Honvédelmi Sportszövetség táborai vált­ják egymást. Már itt voltak a repülőmodellezők, két és fél száz gépkocsivezető és a vitorlázórepülők. Most az ej­tőernyősök táboroznak, job­bóra húsz év körüli fiúk, de velük gyakorol két kislány, a tizenhét éves Halász Ibolya és a tizenhat éves Korom Klári is. Mindketten szege­diek, az előbbi női fodrász­segéd, az utóbbi a Rózsa Fe­renc Gimnázium tanulója. — Bizony, a mamám elő­ször hallani sem akart róla, hogy ejtőernyős legyek — mesélte nevetve Halász Ibo­lya. — De azután belenyugo­dott, látta, hogy nem történt semmi bajom, meg azután itt van a bátyám, a Jóska is. Nyolcan ugráshoz készü­lődnek: Fráter György, Bá­lint István, Kocsis Imre, Vass Imre, Halász József, a két lány és Tóth László, az ejtőernyősök parancsnoka. A vezető utoljára még átvizs­gálja az ernyőket, hiszen nem szabad az összehajtoga­tásban semmi hibának lenni. Ezt a műveletet három hó­napon át tanulták a kezdők, s most, ha felügyelet mellett is, de önállóan készülnek az ugrásra. Katonás menetben vonulnak az AN 2 speciális gépmadárhoz, melyet az ej­tőernyősök Béla bácsija — Szabó Béla vezet. A gép a magasba emelke­dik. Két oldalt ülnek az ug­rók. Elhangzik egy-egy ék:. a lányok például többször is kijelentik, hogy egy cseppet sem félnek. De nekem eszem­bejut, amit Szekeres Tibor, a Szegedi Fémfeldolgozó Vál­lalat húszéves géplakatosa mesélt még a földön: — Már négy éve vagyok ejtőernyős, s nagyon meg­szerettem ezt a sportot. De bizony mindig különös ér­zés vesz elő engem is, mint mindannyiónkat, mikor be­szállok a repülőgépbe. Nem félelem ez, hanem olyan zsibbadt-nyugtalanság. Mi­kor azután zuhanunk a mély­be és megnyílik az ernyő, mindez elmúlik, s felemelő érzés fog el, olyan jó lebeg­ni fönn a magasban!" Valóban, az utolsó másod­percek szótlanul telnek el. A gép hatszáz méter magasban jár. Tóth László kinyitja az ajtót, süvít a légaramlás, lent ásít a feneketlennek lát­szó mélység, s hárman meg­indulnak. Rövid drótkötél­pályán csúszik a karabiner­csat, melyhez az ejtőernyőt burkoló külső zsákot kötöt­ték. Néhány pillanat múlva már a levegőben lebegnek az első ugrók — az önműködő kioldószerkezetet, s az er­nyő burkát visszahúzzák a gépbe. A gép még maga­sabbra száll, s a parancsnok­kal az élén nyolcszáz méter­ről, kézi kioldású ejtőernyő­vel, zuhanóugrást hajt végre az utolsó csoport. A földön aztán kiderült, hogy a feladatot, a oélbaug­róst jól hajtották végre. K. B. Jó lebegni a magasban f

Next

/
Oldalképek
Tartalom