Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-17 / 193. szám

5 A szegedi falemez bejárja a világot rolja. Kinn a város halárában, a budapesti út szélén talál­ható a Szegedi Falemezgyár nagy kiterjedésű telepe. Az útról jól látszanak az iroda és a kisebb-nagyobb gép­csarnokok épületei, de a mögöttük elhelyezkedő rönk­tér. az áztatómedencék és a gőzölökamrák már kevésbé vehetők onnan észre A flZ elválts VaSÚtj kOCSÍk hozza nem értők szamara . . , pedig nehezen hihető, ami lOHlOS alKatreSZS tény: hogy a finom fafaj­ták tartósságát az ázt.atás biztosítja leginkább. A ké­nyes okúmét nemcsak úsz­tatják a medencében, hanem még felülről permetezik is vízzel. ezért érdemes megismételni: hajógyári feldolgozásra csu­pán a legkitűnőbb anyagok alkalmasak. Annál is in­kább, mert köztudomású, , melyet valahol Stoekholm­hogy az Óbudai Hajógyár f ban kapcsolnak be; abban a hajóit nagyrészt külföld, fő-isétahajóban, mely mondjuk képp a Szovjetunió vésá-f Szocsiból fut ki a Fekete­álló termelés mintegy 70 százaléka külföldre kerül. Abban a magyar gvárt­ímányú rádiókészülékben. 1 hajógyártáshoz kitűnő faanyag kell De most nem a gyártási !?<?<* aW)nba" a Gy<Á' Bútorlapot szállít a » sze­gedi lemezgyár a Gheorghiu Dej Hajógyárnak is; lemezt az Újpesti Rádi.szekrény­gvárnak. Ezenkívül állandó kereskedelmi kapcsolatot tartanak fenn a Ganz Va­gon- és Gépgyárral, vala­mint a MÁV-val is. Legtöbb lemezt és ' bütor­folyamatról lesz szó — pe­dig az úgyszintén érdekes —, hanem arról, hogy a már kész termékeknek mi a további sorsa. A falemez­gyér késztermékei: a fale­mez, színeit lemez, bútorlap, finomfurnir — mind olyan cikk, melyből szinte nem is lehet eleget gyártani, hiszen a fejlődő ipar és keresked helm Pieck Vagon- és Gép­gyár kapja tőlük, mely a vasúti kocsik belső válasz­falainak készítésére < és bur­kolatanyagként alfciflmazza ezeket. Mégpedig oly mó­don. hogy vagy műbőrrel, illetve kemény iratanyaggal borítják, vagy pedig szín­furnírozzák. A Győrben gyártott ragyogó. modern lem egyre többet igényel be- vasúti kocsikkal .gyakran le­lölük he< ta,alk°!'-n' — már nem­FJsősorban a hazai bútor- a nemzetközi vasútvo­gvárak. Az ÉRDÉRT kőzve- nalak°n- hanem, — altalá­títésével természetesen első- ban yalamennyi<ha*«i gyors­vonaton. sorban a szegedi és a Csong­rád megyei (makói, csong­rádi) bútorgyárakhoz kerül köbméterszám a bútorlap, finomfurnir. De jut bőven olyan üzemek részére is, melyek feldolgozzák, s be­építve gyártmányaikba, azokkal együtt külföldön ér­tékesitik. Talán arra a legbüszkéb­bek a falemezgyáriak, hogy üzemük az Óbudai Hajó­gvár állandó szállítója. Az elsőrendű minőségű bútor­lapokat, lemezeket és szí­neit lemezeket hajótestek építéséhez, szobák és meny tengerre; abban a tovasu­hanó hálókocsiban, melyben a Nílus parija mentén al­szanak nyugodt álmot; ab­ban a hosszú vonatban, mely esetleg éppen Vlagyi­vosztok pályaudvarára érke­zik — mindben jelen van a falemezgyár munkásainak kezenvoma. Lehetne számol­ni a kilométereket is. azt. hogv Szegedtől milyen mesz­sze esik Kairó, vagy talán Arhangelszk, de felesleges. Nem a távolságot, hanem sokkal inkább a közelséget kell számon tartani! Mert az. hogy Ghánából és Ga­bonból francia, német és lengyel kikötőkön át Sze­gedre. majd ismét ország­határokat hagyva maga mö­gött — tonnás súlyú okumé­rönkből lemez.zé, maid rá­dióvá. hajóvá, vasúti va­gonná válva — a világ számtalan tájára eljut az eg­zótafa. az az emberi munka diadalútja is. a népek n«z­szetartozásának és a békés kereskedelem szükségességé­nek jelképe. F. K. Rémet fórum in. IIÁRORÜ. VAGV RENDŐRSÉGI AKCIŐ7 Mint az említett, fórumo­mak. tulajdonképpen egy kiskaput akarnak hvitva hagyni Ha ugyanis az NDK nem állam — mondják -— bekebelezése nem háború, hanem egyszerű rendői-ségi kon is kiderült a tatából és „kció. A jogi látszatra mint­áz ismertetett dokumentu­mokból, a bonni militaristák lerve „kél lépcsős-! Az első lépésnek a Német Demok­ratikus Köztársaság területi bekebelezését szánják, hogy ha elég finnyásak volnának! Arról azonban megfeledkez­nek. hogv a struccpolitika igen naiv logikán épül. Ha ugyanis őfc isilamit nem is­mernek el, az még nem je­ennek az országrésznek az „zt hogv 0- nincs is. anyagi erejét is saját szolga- A strucc. amikor a feiét a latuklya hajtsak. s másreszt homokba dugia, és nem lát közelebb férkőzzenek Német ország keleti szomszédaihoz, akikkel szemben egyáltalán nem adták fel területi kö­veteléseiket. Az NDK javai­nak — természeti kincsei­nek, földjének, gyárainak — társadalmi tulajdonjogát ter­mészetesen az elmenekült, s Bundeswehrben vezető sze­rephez jutott tőkéseknek. semmit, azt gondolja, hogv öt sem látják, ók is így tesznek. Nem emlékeznének talán arra hogy számakrn és más imperialista kor­mánykörök számára a Szov­jetunió sem létezett? — mégis kénytelenek voltak érezni erejét szükséges pilla­natban. A Német Demokra­tikus Köztársaság — mint nagybirtokosoknak szeretnék e7t a fortén elem tíz éve iga­zolja — akaratuk ellenére is létezik, mint önálló allam, s államiságából semmit sem von le az, hogy Bonn és más nyugati hatalmak fehér folt­nak tekintik területét a vi­lágtérképen. átadni. A demokratikus Németor­szág elleni kalonai tervük igen fondorlatos. Azzal, hogy nem ismerték el az NDK-t, mint államot sem Bonn urai, sem a nyugati nagyhatal­Nincs messze egymástól Kairó ós Arhangelszk De a győri vagongyár nemcsak itthon,, hanem kül­földön rs hírnevet szerzett magának. Lengyelország számára motorkocsikat, Ro­mániának étkeaő-, Egyip­tomnak étkező- és hálóko­csikat, Jugoszlávia és a Szovjetunió részére pedig személyszállító vasúti kocsi­kat gyártanak jelenleg, il­letve készítettek a közel­TESTVÉRVÁROSAINK ÚJSÁGÍRÓI SZEGEDEN n.vezetek kiképzéséhez, pad- múltban. A Szovjetunió ál­lnkészitéshez és speciális landó, s egyszersmind leg­hajóbútorok gyártásához nagyobb megrendelőjük. Az használják fel. Belátható, s évi 3—400 vasúti kocsiból A rendőrkapitányság felhívása A Szeged városi Rendőr­kapitányság felhívja a SZe­ged város és járás területén lakó állampolgárok figyel­mét, akiknek személyi iga­zolványa 1961-ben lejár, hogy az érvényességi idő végezté­vel igazolványaik kicserél te­lese végett a városi Rendőr- .., „ ,„ . ,„.. kapitányság igazgatásrendé- kicserélését, illetve az 1945. szett alosztályán jelenjenek évben születettek személyi bélyeget, állandó lakásbeje- t lentőt kitöltve, valamint ' munkakönyvet, illetve vál­lalati igazolást a munka­könyv sorozatáról és számá­ról. A járás területén lakók a lejárt személyi igazolványok meg. Hozzanak magukkal állan­dó lakásbejelentő-lapot ki­töltve (személyi igazolvány­sorozatát, számát és érvé­nyességi idejét nem kell be­írni) két darab 4x*-«, a sze­mélyi Igazolványhoz szüksé­ges fényképet, egy 10 forin­tos illetékbélyeget. Ezenkívül csatolják az adatváltozást igazoló okiratokat és a le­járt személyi igazolványt. Az 1945. évben született állampolgárok, akik még sze­mélyi igazolvánnyal nem rendelkeznek, igazolványu­kat ez évben kérjék. Hozza­nak magukkal születési anyakönyvi kivonatot, 2 da­rab 4x4-es személyi igazol­ványhoz szükséges fényké­pet. egy 10 forintos illeték­igazolvánnyal való ellátásu­kat a lakóhelyük szerinti rendőrőrsön is kérhetik. (Somogyi Kírolyné felv.) Testvérvárosaink több újságtrója tartózkodik jelenleg Szegeden. A bulgáriai, plovdivi Oteesesztven Olasz című napilap főszerkesztője Teofil Teofilov és Kiril Kireziev ipari rovatvezető, valamint a lengyelországi, lodti Dziennik IJtdZki föszerkps2tőhelyettese, Stanislaw Janószewski. A külföldi újságírók látogatást tettek több szegedi gyárban is, így a ruhagyárban, n sza lámigyárban. a fe.vtilmürek­ben, az Újszegedi Kender- és Lenszövőben, valamint a Dél-Magyarországi Rost ki­készítő Vállalat újszegedi pozdorjalemez üzemében. Felvételünk az újszeg edi gyárlátogatáson készült. íjabb veszélynemekre (erjednek ki Éiüzem-ünnepség a vasútnál a tűz-és általános vagyonbiztosítások Az utóbbi évek szeszélyes Az AUami Biztosító a jö­időjárása következtében több vőben — ügyfelei érdekét esetben előfordult, hogy vi- szem előtt tartva — az em­har alkalmával a lakóépüle- lített esetekben is kártérí­tek fele összedőlt, azonban tést nyújt, tűzbiztosítással, az öszeomlást tulajdonkép- háztáji biztosítással, épület­pen nem a vihar, hanem a és általános háztartási biz­vihart megelőző időben tör- tosítással és az állami gaz­tént esőzés, vagy felhőoza- daságok dolgozóinak általá­kadás okozta. Voltak olyan esetek is, hogv vihar nélkül, esőzés és felhőszakadás kö­vetkeztében történt a lakó­ház öszeomlása. Szegedi Textilművek a közeljövőben épülő fonó és au­tomataszövő üzemrészeihez segédmüvezotő- és műveze­tő munkakörbe keres jelentkezőket, akik az üzem sze­relési munkálatainak beindulása előtt az év IV. n. évé­ben tanfolyamon vesznek részt. Követelmény: techni­kumi végzettség, vagy lakatosi szakképzettség, vagy hosszabb szakmába vágó gyakorlat. Jelentkezni lehet, a Szegedi Textilművek munkaügyi osztályán, ahol a részletesebb felvilágosítást megadjuk. A Szegedi Konzervgyár férfi és női segédmunkásokat keres illetve vesz fel. Jelentkezni lehet 6—J4 óráig a Szegedi Konzervgyár munkaügyi osztályán. Rókusi ff. fi. Vidékieknek ta­nácsi igazolás szükséges. 46 244 nos biztosításával rendelke­ző ügyfelei részére. A ve­szélyvállalás kiterjesztése mind magánosokra, mind a szövetkezetekre vonatkozik, az alantiak szerint: — ha a lakóépület össze­omlást vagy falának kidő­lését esőzések vagy felhő­szakadások okozták és ennek folytán a tetőzet vagy a fa­lak egy része, vagy az egész épület összeomlott — ha a lakóépület beomlá­sát közvetlenül vihar okozta, vagy az összeomlás ko­rábbi esőzéssel vagy felhő­szakadással kapcsolatos. A kockázat kiterjesztése csak a lakásokra érvényes es nem terjed ki a mellék­épületekre (istálló, ól, gore) és kerítésekre. A biztosítással rendelkező ügyfelek ilyen természetű káraikat a többi kárhoz ha­sonlóan az Állami Biztosító illetékes fiókjahoz jelent­sék. A vasút éiüzem címet nyert szegedi szolgálati he­lyei közösen rendezték meg éliizemiinnepségüket a Petőfi Művelődési Otthonban. Ko­sza Lajos, a szegedi állomás szakszervezeti bizottságának elnöke üdvözölte a szegedi Nagyállomás, a Szegedi Fű­tőház, a Távközlő- és Bizto­sító Berendezések Fenntar­tási Szolgálatának, a Rókusi Állomás, a Rókusi Szertár, valamint az Üjszegedi Állo­más dolgozóit, majd Kiss Ká­roly, az igazgatóság vezető­szegedi csomópont éiüzem lett. A munkaverseny a múlt fél évben r termelés szerves részévé vált. Az eredmények eléréséhez nagy segítséget adtak a jól dolgozó szocialis­ta brigádok, a szegedi Nagy­állomás 43, a Szegedi Fűtő­ház 19 és a Távközlő- és Biztosító Berendezések Fenn­tartási Főnökségének 36 szo­cialista címet viselő, illetve azért dolgozó brigádja. Be­fejezésül az őszi forgalom si­keres lebonyolításának felté­teleiről beszélt az igazgató­jének helyettese értékelte az ság helyettes vezetője, első fél évben végzett mun- Az ünnepség végén az él­kál. üzem címet nyert szolgálati Hangsúlyozta: kollektív helyek vezetőinek átadták, az munka eredménye, hogy a oklevelet és pénzjutalmakat. Újabb húsz oktatófilm az iskola és óvodai nevelés segítésére Az 1961—1962-es lanévben újabb húsz oktatófilm szol­gálja az iskolások és óvódá­sok nevelését, ismereteik gyarapítását. Ezenkívül IS diafilmet is készít az isko­lai filmintézet, az idegen nyelvek oktatásanak könv­nyítéséhez pedig magneto­fon-felvételeket. Az új tan­évre tervezett oktatófilmek közül eddig nyolc készült el. A pedagógus ok munkájá­nak, az iskola és a gyakor­lati élet közötti kapcsolatok erősítésének ma már több rrűnt. kétezer altalános és valamennyi középiskolában rendszeres segítői, s mind­inkább fontos tényezői a keskenyfilm-vetítő gépek. Ugyanakkor minden közép­iskolában s az általános is­kolák több mint. 30 száza­lékában megtalálható a dia­vetítő is. A diplomácia azonban, sok formasága ellenére is na­gyon komoly és nagy dolog. Ezért Bonnban most így spe­kulálnak: - Amíg nincs né­met békeszerződés, rendőri akcióval is be lehet nyomul­ni az NDK-bn, de amint az NDK különbekét köt a Szovjetunióval és más álla­mokkal, megszűnik ez a "kedvező- lehetőség, hiszen a békeszerződést aláíró ᣭlamok garantálják az NDK területi sérthetetlenségét, szüverénitá.sát, a békeszerző­désben lefektetett jogait és igy tovább. Ez esetben már csak a háború eszköze ma­rad; ez esetben már nemcsak az NSZK és az NDK prirrif. iigyp lenne egy bekebelezési kísérlet". Igy is. úgy is sántít az el­mélkedésük. mert az NDK jelenlegi állapotában sem védtelen tervezett rendőri akciójukkal® szemben, hi­szen sajat rédereje von. másrészt a szocialista orszá­gok. együttes ereje garancia az NDK sérthetetlenségére. De már ebből a bonni aggo­dalomból is lemérhetjük a békeszerződés közelgő meg­kötésének óriási diplomáciái és világpolitikai jelentőségéi, láthatjuk, miért fáznak oly nagyon áz emlékiraton tá­bornokok a békeszerződés ez évre tervezett megkötésé­től. Sem „rendőrségi akció®, sem szabályos háború nem képes megváltoztatni a je­lenlegi történelmi állapotot; semmilyen erő sem képes mér visszafordítani Német­ország keleti felét a szocia­lizmus. a békrpolitika, az európai nemzetek közösségé­be való őszinte beleilleszke­dés útjáról. A fórumok résztvevőinek felszólalásaiból. vitájából kristályosodott ki ismét és ismét ez a meggyőződés — mint német közvélemény. Még azok a nyugatnémetek is, akiknek bizonyos fenntar­tásaik vannak az új társa­dalmi berendezkedéssel szemben, foként a mindent elborító propaganda hatásá­ra, kénytelenek voltak elis­meréssel adózni a szocializ­mus olyan vívmányainak, mint a termelési erők és eszközök társadalmi tulaj­dona; a szociális vívmányok; az emberekről való általános és mindenre kiterjedő gon­doskodás; az állampolgárok személyi szabadsága, a köz­élet demokratizmusa stb. Rokonlóiogatásra, üdülés­re érkeztek a Német Demok­ratikus Köztársaságba a fó­rumokra moghfvott nyugat­német vendégek, s amikor kérdeztek és vitáztak, senki nem jegyezte meg nevüket. címüket, foglalkozásukat. Nyugodtan beszélhettek min­denről. s feltehették a „leg­kényesebb® kérdéseket ís. Az NDK nyugatnémet, be­kebelezési tervének Ismer­tetése azonban őket iá na­gyon meglepte. — Mi nem akarunk test­vérháborút.' — tiltakoztak.— Mi ilyen terveket sohasem dédelgettünk. De nagyon szeretnénk, ha az egész né­met föld egy. osztatlan len­ne. — Önöket nem is tájé­koztatták erről! Adenauerék­nek nincs szükségük az egy­szerű állampolgárok vélemé­nyére! — szólt közbe egy Iz­gatott hang. — Nálunk is demokratikus a közélet! Ott Is szabadság van. — pattant, fel egy nyu­gatnémet fiatalember. — Ha nekem valami nem tet­szik, megmondhatom. El­mondhatom aj utcán, gyű­lésen. kávéházban... — De tudnak-c Önök azok­ról. ami semmiképpen sem lehet egyetlen német állam­polgárnak sem tetszésére* — Igen, mi mindenről tu­dunk ... — Hát akkor lássuk csak!... És feszült, izgalmas pár­beszéd kezdődött, egi ré több közbeszólóval, egyre több résztvevővel: a nyugatnémet demokráciáról, közéleti és személyes szabadságról. Simon lateén '

Next

/
Oldalképek
Tartalom