Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-17 / 193. szám

Csütörtök, IMI. un*. 17. Jól haladnak a kislakásépítkezések Szegeden A nagy ütemben épülő j állami és szövetkezeti lakó­épületek mellett szépen ha- | lad Szegeden a családi kis­lakásépítés is. Ez évben ed­dig 368 családikét építésre kértek engedélyi szegedi és Szeged környéki lakosok. Az OTP Csongrád megvei fiók­ja minden esetben kölcsön­nel is segítette az új otthont építeni akarókat, 1961. janu­ár 1-tól napjainkig lakóház­építésre mintegy 11 millió forint kölcsönt engedélyezett a Takarékpénztár. A 36R rsaládihazból eddig 66 da­rab épült fel s a többi ház­építés is folyamatban van. A kislakás-epttólc többsége üzemi munkás. (^oicUi&z^aíjaAt párhejzédek Rádióműsor kossutm-radió t.M ruknrrl Induló. 0.3* Hí­rek 4,36—7.68 vidáman frissen. Kőiben: 5.83 Kaluradld. 5.30 Hírek, fí.sn Nehany perc tudo­mány *M Időjelzés. 7.BO Hi­rek. 7.is UJ könyvek, 7,38 Mü­•ornaptár 7.58 Irirtjelzes. 8.IMI Műsorismertetés. «.os Technikai ••sünét. 8.18 Operettmutsiks. 8.55 Edes anyanyelvünk. á.afl Kesehajú küs Dani. Mesejáték. Fúvőtzene. 10,88 Hirek. 18.18 Napirenden . . . 18.15 Ori­n«d»i estek 11.08 Hadtóeqyetem. II.7.5 Az. Állami Nepi E*yütte» műsorából. 12.no néll harang­szó. 12.15 Zenekart hang' erseny. 13.25 Szól a duda... 13.35 Tánc­zene. 14.no Egy falu — egy nó­ta 14.3* A koazoróép-brtecsé­gek mai gyógyítása. 15.00 Hirek, közlemények. 15. ss MOiárásie­lentés. 15.10 Mozart: Esz-dúr •onsorartlös. 15.35 UJ ember azil­letik. Életképeit. ís.Oo Könnyű­zene l«.J5 Mtisorlsmrrtetés. 17.8* Hírek, külpolitikai kérdé­sekre válaszolunk. 17.15 Zene­kari muzsika. 17.55 MJért borul­lak le az angyalok Viola előtt7 Varsresrtet. 18.83 Bemutató elótt 13.50 Szív küldi... 10.15 Ifiü figyelő. 19,35 UJ felveleleinkból. 19.54 .Tó éjszakái. gyerekek! -sód Esti krónika 70.23 A ná­dié Dalszínházának bemutatója, retrnvics Emil: C'est la guerre. Opera 21.90 Tanítóknak, taná­roknak. 21.59 Pnoner: Mazurka. "" oo Hírek 71.15 Tánczene 23.00 A debreceni nemzetközi nariék nela kóruaverienv ese­ményeiből. 23.53 Srerenád-est. -I "« Hirek. 0.19 Kátonodolok. 0.7(1 Himnuoz. mtőn-gtmo f.oo Reggeli zene. 3.30 Műsor­naptor. 3.50 Torno. I.oo—o.io Hírek. 14.0(1 Időjárás- éá vta­állásielentés. 14.15 Hovansesino. Részletek. tS.ld A külföldi sajtó hasábjairól. 10.70 Verbunkosok. 18.00 Hírek. 18.06 A Csepel Vao­és Fémművek Ifjúsági zenekara látszik. 18.30 Kórusok. 19.5* Tá­bori hanEOskép. 17.00 Egész né­pünket tanítják. in.oa Hirek. to.o.i Hervelols: A-dúr szvit. 18.70 Sziszi. avagy kutyaélet Elbeszélés. 11.35 Szórakoztató zen» 10 00 Hírek. 13.05 Opera­részletek. 10.45 A Nap és földi hatásai, 70.00 Hanever«env a stúdióban 30.35 Előszóval muzsikával T-tózben: 21.00—21.05 Hírok. 53.00 Hirek. 23,15 Műsor­zárás. televízió műsora 15 00: Klcolnyek müioro. tl.30 Szünet. 18.38: TV-Magozth. 1S.S5: A jövő hét műsora. 18.49: TV­Hirodé. 18,55: Szünet. JO.oo: Siegedl Szabadtéri Játékok IOOI Madách Imre: Az. ember tragé­diája. Szünetben: Riport és hí­rek. FÉLTÉKENYEK — Csodálom ezt nz asz­tzonyt, ezt a Tamarát... — Csacsi vagy, egyedül ment a férje,. — Egyedül, egyedül, de sose lehet tudni, hofjy ívvel jön össze... — Igazad ran, a férjzm is egyedül ment Hévízre, még­is botrány lett; belőle. TAMASKODÖK — Hiszed te ezt egyko­mám? — Mit, tögorkam, mit? — Hát ezt az űrhajót. — Nem én, pajtas, nem hiszem. — Valahogy én is igy va­gyok vele,. — No, akkor netn is igaz az egész,. LAIKUSOK — Mennyi az a 250 kilo­méter? — Nagyon sok az, testvér,, — Mégis? Mint ide Pest? — Olyasformán... • » — Oszt mennyi idő alatt? — Pár perc., — Az már teszi... Mert Pannóniával legalább három óra.. * BORBARÁTOK — Hát erre iszunk! — Már csak,. — Netn mindennap ren ám ilyen! — De ml mindennap iszunk., — Jő. jó, de most reggel óta kering., — No még egyet! — No még egyet! — No még egyet! — No még egyet! — Hallod-e, nem is lehet olyan rossz az a síilytalan­sáp,„ — Ahogy mondod. En már kezdem egesz jól meg­szokni. — Hát akkor még egyet! HLVÖK — Nem irigylem én azt, aki incselkedik a teremtő­vel — Bizony megbosszulja magát az ilyesmi,, — De meg ám, mert na­gyot esik, aki az istennél ti nagyobb akar lenni,. — Azért én azt nem ki­rónom.. járjon csak szeren­csével,. — Járjon,, nehogy baja essék,. — Legyen vele az úris­ten.. RENDEZŐK — Valami ilyesmi keltene az ürjelenetbe! — Micsoda ötlet! — Képzeld csak! Ádám meg Lucifer felmennének és rádión jönne a szöveg a né­zőtérre,. — Gondolod, hogy vállal­nák? — Ezen nem múlhat — Hát akkor nézzük ki a helyet az indításra!,. — Egy probléma mégis marad. — Nos? — Mi lesz. ha nem jön be tisztán a hang? — Fene vigye, hogy erre nem gondoltunk hamarabb. PAPUCSFÉRJEK — Ilyen asszony kéne ne­kem is. — Aztán miért? — Látod, milyen hosszú kimenőt adott a férjének. — Adott, adott,, — Engem Dorozsmán túl még sosem engedett az asz­szony egyedül! — Engem se. De akkor ig mindig megmondta percre, hogy mikor legyek otthon. — Mégis, ha belegondo­lok. Tyilovnak is csak ki­szabta az asszony, meddig maradhat., — Látod, ez igaz, mert azt. mondjak, fiz napig is maradhatott volna,. — No ugye?! GYEREKEK — No mibe, hogy fönn van a második úrember? — No mibe? — Egy forintba, — De mibe, hogy ez is szovjet ? — Hát akkor mit nyerek ért? — Én is nyerek egy fo­rintot. meg te is. — Jó. aztán veszünk egy­egy csokit! AMERIKAI ŰRHAJÓSOK — Nem olyan nagy do­dolog ez.. — Persze, hogy nem., — Akármelyikünk utána csinálná., • Az biztos... — Hát akkor miért nem csináljuk? — De mafla vagy. Mert nincs ilyen űrhajónk! — És ha volna? — És hn volna? Es ha volna? És ha a nővéredneki kereke volna, elgurulna,. fi. L ji^'^'.wlhwiiii^lliwtfww'1"" - -5^5? mnrnm immwiirmnnraam. iwiwttannNHMRiil 4% alkotmány ünnepére készülnek lápén Hat-hétkilós házikcnyercket sütnek az új termesből Tápé község lakossága sok régi szokást, hagyományt ápol. Mint ismeretes, a falu most is őrzi szép népvisele­tét. ameiyben országos hírű népi együttese nlv gyakran lép fel. Ezenkívül mintegy ezren folytatják az ősi mes­terséget. a gyékény szövés­fonást. Nemcsak az 6si mes­terség száll azonban apóról fiúra, nagyszülőről unoká a, hanem az ízletes, foszlós há­zikenyér készítésének tudo­mánya is, A leányokat mur tíz••tizennégy éves korban megtanít .iák a sütés-fözes mellett a kenyér készítésére is. Csaknem minden házbari van kemence, ahol hat-hét­kilós óriáskenyerkket sütne* ilyenkor az új termésből. A cséplés befejezéshez közeledte, s a termés Jobb a vártnál A Tiszatáj Terme­lőszövetkezetben példát!1 fi íOO mázsa búzára számí­tolták s eddig már nyolc és fél ezer mázsát csépeltek el. Előlegei is osztottak, két ki­lót n-orkaegységenként. Az. év további részében szerzett munkaegységekre a zárszám­adáskor is esinyi jut még. Vasárnap alkotmánynapi ünnepséget rendez a Tisza­tái T.-z. Az. alig két éve ala­kult közös gazdaságnak »z lesz az e só nagy összejöve­tele. Ez alkalommal Liléi, a szabaÖTéri színpadon a népi együttes egyik csoport­ja is. A>. epvütte* többi tag­ja ugyant; Forráskúton sze­repel kulturotthon-avatö ünnepségen. Öt év alatt megkétszereződött a magyar hajóipar termelése A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének és a KGM sajtóosztályának ren­dezésében szerdán sajtóérte­kezletet tartottak a Kohó- és Gépipari Minisztériumban, ahol Szenkovits Mihály, a hajóipari igazgatóság főmér­nöke tájékoztatta az újság­írókat az iparág eredményei­ről és terveiről. A főmérnök elmondotta, hogy a hajóipar mind a ter­melés mennyiségét, mind a gyártmányok összetételét, te­kintve nagy előrehaladást ért el az utóbbi években. Az idén kereken kétmilliárd fo­rint értékű árut termelnek hajóipari üzemeink, kétszer annyit, mint öt évvel ezelőtt. Különösen nagy eredmény az, hogy az elmúlt öt eszten­dő alatt gyártmányaiknak mintegy 75.80 százaléka ki­cserélődött. a gőzhajók he­lyett ma már kizárólag kor­szerű Diesel-motorral meg­hajtott áru- és személyszál­lító továbbá vontatóhajókat gyártanak. Az iparág legna­gyobb megrendelője a Szov­jetunió. a legnagyobb elis­meréssel nyilatkoz.ik a ma­gyar gyártmányú hajókról. Az iparág főmérnöke utalt arra. hogy a hajógyárak 1965-ig több fontos új gyárt­mánnyal akarnak a világ­piacon megjelenni. A többi között. 1964—65-re elkészítik az első hűiöhajót. amelynek előreláthatólag a Szovjet­unióban és az afrikai orszá­gokban lesz nagy sikere.. KISS JÓZSEF: TÜZEK Irodalmunk régi adóssá­ganak tett eleget a Szépiro­dalmi Könyvkiadó, amikor megjelentette a századvég kialakuló, új törekvésű iro­dalmának egyik jelentós előfutára. Kiss József válo­gatott verseit. A mai olva­sók közül csak kevesen is­merik, pedig neve valami­kor igen kiemelkedő volt és nemcsak költői értékeit tart­ja számon irodalomtörténe­tünk, hanem mint a fiatal tehetségeket pártfogoló és támogató lapszerkesztőét is. A Hét című lap szerkesztő­jeként maga köré gyűjtötte az új mondanivalóra törek­vő fiatal tehetségeket, akik közül például Kaffka Mar­git felfedezése is az ö mun­kásságához fűződik. Mini költő sajátos, népi hangvé­telű versekkel jelentkezett irodalmunkban. Valószínű fiatal falusi vándortanító korában tette magáévá ezt a népi hangot, amely későbbi, nem népi verseiből is kihal­latszik. Költészete később alakul át egyéni hangú és zenéjú, s új mondanivalójú, új utakat kereső, modern költészetté, amely a század­forduló költői között jelen­tós helyei biztosított számá­ra. Néhány versében (p). Knváz Potvemkin, Dózsa György) már-már forradal­mi hangokat is üt meg. A most megjelent kötet legjelentősebb költeményeit tartalmazza Komlós Aladár válogatásában és sajtó alá rendezésében, aki értékes bevezető tanulmányban is méltatja Kiss József élet­művét. BF.RK ESI—KARDOS: KOPJÁSOK Berkest András nevét az olvasok főkén! a nagy si­kert aratott Októberi fi/tar című regényéből ismerik. Ez a regény és az utána követ­kező Vihar után című mun­kája igen rövid idö alatt nép­szerűvé lette. A kopjások ci­mű regénye, amelyet Kar­dos Györggyel közösen írt. ugyancsak nagy népszerűség­re számot tartó olvasmány, márcsRk formájánál fogva is, hiszen valójában fordula­tos kémtörténet. S csak al­kotóik igényességét mutatja, hogv mégsem a ponyvái szerkesztés kínálkozó buk­tatóinak engedtek, hanem irodalmi rangra sikerült emelniök ezt az érdekfeszítő történetet. Több tehát a Kop­jások a szokásos kémtörté­neteknél és értékei közé tar­tozik, hogy az izgalmas cse­lekmény kereteiben sokkal világosabbá válik az olvasó elótt a második világháború és az 1956-os ellenforrada­lom eddig még ismeretlen néhány részlete is. A re­gényhez — amelyet a Szép­irodalmi Könyvkiadó a Kincses Könyvek sorozat­ban adott ki — Ernyő Ist­ván hasznos utószava járul. MOLNÁR ANTAL: ÍRÁSOK A ZENÉRŐL A Zeneműkiadó Va Halat Magyar Zenetudomány so­rozatában jelent meg neves zenetörténészünk válogatott cikkeinek és tanulmányai­nak gyűjteménye Bónis Fe­renc sajtó alá rendezésében és bőséges jegyzeteivel. A köteti>en számos olyan írás szerepel, amely ezúttal jele­nik meg első ízben. Az írá­sok mindegyike egy sajátos zenetörténész és zenckriti­kusi egyéniség mélyen elem­ző és gondolkodó sorait tárják elénk. Molnár Antal annak idején rendkívül so­kat tett Bartók és Kodály művészetének megismerteté­séért és elismertetéséért. A kötet, első része ebből a kor­ból való, s az itt található huszonegy írás — mint az utószó is említi — a nagy­tudású. hűséges krónikás és fegyvertárs dokumentum ér­tékű feljegyzései az új ma­gyar zene korának. Bartók és Kodály korának, ma már történelemmé vált harcáról. A kötet második részében Mozarttól Debussyig össze­foglaló címmel a kiadó ti­zenhárom tanulmányt nyújt át. amelyekben e két nagy zeneszerző egyéniség közt eltelt másfél évszázad kima­gasló alkotóival foglalko­zik a szerző. A zeneművé­szet igaz kedvelői rendkívül sokat nyertek ennek az ér­tékes tanulmánykötetnek megjelentetésével. STILISZTIKAI TANULMÁNYOK Napjainkban sajnos még nem rendelkezünk rendsze­res magyar stilisztikával, ezért igen jelentős és dicsé­retes e mű megjelentetés", amely valójában a Kiadói Főigazgatóság 1958 1959-ben megtartott második szakmai tanfolyamának teljes anva­gát tartalmazza. Természe­tesen e kötet, sem léphet, fel azzal az igénnyel, hogv rend­szeres stilisztikát, nyújtson, de átfogó képet ad a XX. századi magyar stílus törté­netének legfontosabb állo­másairól. ugvanakkor stilisz­tikai kutatásunk alapvető problémáit is az olvasó elé tárja. Mint Köpeczi Béla előszavából olvashatjuk, a kötetet valóiában mindenek­előtt a kiadói szakma dolgo­zóinak számára adták ki. de e mellett, mindenki más. e kérdés iránt érdeklődő is bi­zonyára hasznosan forgat­hatja. A stilisztikának, mint tudománvnak a kialakulásá­ról Balázs János történett bevezetője nyújt ió áttekin­tést. s Rárrzi Géza. Bóka László. Oólrfi László. T. t/f vas Rózsa tanulmányai. rzeg Gyula, ff orré fh Mária, R. Hutás Magdolna stílus­elemzései alkotiák a* érté­kes kötetet, amelyet a témá­hoz tartozó irodalom tesz teljessé. (CSUK ipti,r«iNNmá>, t Ntucoen re vmvis. i rutáéért tv e/t vtni. HALADJ rt IS.Hjrt5' szabadon írta,sót rajzói ta ffrttttö'lMiVAA 8. Prága I. t. Párizs /SS.'AZAM'S, f/íA/SWlAt, rrnestoen ter romMi, evesi/m mstA, HJUs, > J '•a* >eA&

Next

/
Oldalképek
Tartalom