Délmagyarország, 1961. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-21 / 170. szám

Pántok. 1991. hiltns 21. 4 PÉTER LÁSZLÓ Juhász Gyula A MUNKÁSMOZGALOMBAN hepyvenkél éu múltá* iáttyoMt iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiminiH Forradalmi emlékeit idézi f az 1919-es IGAZSÁG szerkesztője L ) rr.i A Munkában mintegy ttioafnvi új verse is megjelent * költőnek, s köztük jó rtcbánv a teajelentösebb munkásversek közé tartozik. Ilyen az Örök Harc (első címe: Örök a küzdelem), amely a népben forrongó erö elkerülhetetlen kitörését es győzelmét hirdeti: S a mély ben új Harc kalapácsát Zengetik ültön új erők: Az Elet zúgó. örök. árján Előre, föl, bátrak, merők! Nem véletlen, hos.v e versnek 1026-os változata, melyét a költö volt makói tanártársának, a 10-es magatartása miatt, magániskolához kényszerült Pénzes Zoltánnak útján á salgótarjáni diákoknak küldött, a bányászokhoz címzett költői üzenetnek tűnhetett. Az eredetileg csupán metafórikua vérakezdet konkrét értelmet kaphatott: A *láva lenn forrong az éjben, Komor sötéten kavarog, Világ kohója rejti mélyen. Nem látják csillogó napok. A költő maga is akarta ezt a sajátos átértelmezódést, ezért féjézte be a bányászköszöntéssel: Szerencse, föl! bátrak, marók! 1920 karácsonyán A Munka hasábjain vallotta Juhász Gyula a szegedi munkásoknak: Mindent elosztok köztetek, szegények. Tiétek mind ez élet és e lélek. Mindent rsak néktek, szívvel és egészen, Tiétek álmom, vágyam és reményem. Tiétek voltam, amikor fogantam Tisztes szegénység szent ölén. A dallam, Mely bennem legelőször égre tört fel. Együtt sírt és vágyott o szenvedőkkel. (Gazdag szegénység) Reményét Itt is konkrétan, félreérthetetlenül szögezi le: Hogy a jövendő igazabb és szebb lesz, Méltó dalomhoz cs méltó hitemhez! Morus Tamás vértanúságát ls úgy idézi (Morus Tamás). hogy abból is kitessék: az -Isten kegyelméből országoiónak szeszélye törvény és önkénye szent«, de bosszúja hiába, mart s vértanuk a Gondolat hirdetői halálukkal ls. A márciusi láz olvastán óhatatlanul a két évvel azelőtti forradalmas március jut eszünkbe: Virágos hant és véres rög felett Már bontja zászlaját a kikelet. Végig cikáz A lelkeken a márciusi láz! Főként a refrén sugallja ezt, a címbeli kifejezés, amely változó jelzőivel (termő, zengö-nyilá, bízó, boldog, bátor) niind-mind a forradalmi tavaszra emlékeztet. Baross Gábor emlékét azért idézi. A Munka hasábjain, mert benne is a munka héroszát látja. A hődmezővás'árhelvl munkások előtt fölolvasott versében Juhász Gyula azt a gondolatot veti föl, amely később József Attila híres hasonlatával vált szállóigévé: -Minden emberi mű értelme ezért búg mibennünk, mint a mélyhegedű." Juhász Gyula a magyar irodalom két klasszikusát szólítja, Csokonait és Petőfit: Köszönt a munka népe, az a tábor, Mely a jövőbe indul veletek. Szabad jövőbe és boldog jövőbe. Hogy álmotok valóra váljon ott, A verseitek hangjánál előre Hadd indulunk munkások, magyarok. (A magyar múltnak ,..) A költő világosan látta, hogy a fasizmus: visszatérés a polgári társadalom felé. neofeudalizmus, középkor, a középkori barbárság összes rekvizltumalval. Különös mőtívumegyezést mutat Középkor címíi verse, amelyben éppúgy, mint a Dózsa-versekben és a Morus Tamásban, az ellenforradalom bosszúsíomját, kegyetlenségéi és embertelenségét leplezi le: A jó vitézek indulnak keletre, Fölperzselt házra tűz a naplemente. A pince mélyén óborok hevernek, A börtön éjén gubbaszt száz eretnek. Tavaszi szél kel lagyan, mini as álom, És jobbágyokat hímbál a faágon. (Középkor) Nagy Lajos 1922-bPn a Farkas és bárány című novelláját így fejézi be: -A farkasok elvitték a birkát az erdőbe. A szél zúgott, zúgatta, nyögette a fákat, és lóbálta eröa agaik sok. sok terhét." Szabó Lőrinc ugyancsak 1922-ben Rtitílius levelében ifja: Keserű szél törte be az ég fénylő kapuit, \ hegyek ülnek apáink sírjain, embergyümölcsös erdők sikolyát kifáradt visszhangok hömpölypstik szívemre, s hullák verdesik a vén hidakba szétdorongolt fejüket. A Magyarságban két évvel később -A győzteseknek* címmel jelent meg az a vers. amely A Munkában Az építők címmel látott eiősxör 1921 nyarán napvilágot. A vers mindkét változatában Petőfi Föltámadott a tenyér c. költeményének alapgondolatát hirdeti: Ó fáraók, vigyázzatok, a szolga Fgy nap a gúlát a pokolba hordja, S megérti már, hogy Ember maga is! " (Az, építők) A Szikratávirat jellemzően mutatja Juhász ideológiájának erejét én gyöngéit egyaránt. A cím kétségtelenül lfl-es reminiszcencia: akkor Jött szokásba szikratávírón Üzenetekét küldeni. Juhász egyik legjelentősebb publicisztikai remeke, a Gorkij üzenete IBI9. április 2-án együtt emlegette Lenin üdvözletét és Gorkij táviratát: -Itt Lenin elvtárs, üzeni a boldog szikra ...* Ettől kezdve gyakran hasz.nálja a költő ent a korabeli technikát jellemző modern szóösszetételt. leírja prózai cikke fölé is címül. Most ó küld -szikratávlratot" az. emberiséghez: az. embertestvérek általános szolidaritását, bukottak és győztesek, hfvők és kétkedők, harcosok és álmodók közös munkára való összefogását hirdeti. 1921-hen az utolsó sor így szólt: Fgy új. nagy frigyben ölelkezzetek! 1939-ban ezt a sort megváltoztatta: Ve öljetek már! Ölelkezzetek! Mind a két variáns a költő illúzióját mutatja: azt a naiv hitét, hogy a tőkés, az imperializmusból már fasizmusai torzuló társadalomban a kibékíthetetlen ellentmondások az értelem, a gondolat, a szép szó segítségével föloldhatók, azt a megalapozatlan reményét, hogy a farkasok — ahogy Nagy lajos novellájának hasonlatát alkalmazzuk — önként lemondanak a bárányok fölfalásáróL (Folyt, köv.) A Somogyi Könyvtár sok kincset rejtő folyóirattarában gondoean őriznek egy közepes terjedelmű könyvnél nem vastagabb kötetet, az 1918—19-ben Szegeden megjelent Igazság cfmú hetilap bekötött példányait. A piros fedelű füzetek a forradalom egyik sajátságos és ritka sajtótermékét jelentik, nem csupán forrásait a nagy időknek, hanem tanulságos tükrét az őszirózsás forradalom idején megindult, balratolódás, a kommunista mozgalom fokozódó tömegbefolyásának. A lap ugyanis, bár nem volt kifejezetten pártlap, határozottan baloldali szocialista szellemű volt, bátran szakított a szociáldemokrata opportunizmussal, s tanújelét adta a kommunisták iránti rokonszenvének. Most itt ül mellettünk az lgazság felelős szerkesztője, a nyugalmazott nyomdász, Lencz Géza. aki 1919-ben. a franciák letartóztatása elől menekült el a városból, s akit a sorsa mostanáig nem is engedett ide vissza. Hetvenkét éves, de hatvannak sem látszik. Miért jött most Szegedre? — Látni akartam még egyszer ifjúságom városát. Néhány baratomat, egykori nyomdásztársaimat látogatom meg. s kezembe vettem a könyvtarban az Igazsagot, végiglapoztam, fölidéztem emlékeimet, a kutatók szamára agnoszkáltam a lap névtelen írásainak szerzőit. Többnyire a saját cikkeimet ismertem föl, s a lap másik termékeny munkatársáét, a kommunista Szalay Jánosét, — Celldömölkön. 1889-ben születtem. 1903-ban lattem nyomdászinas. 1907-ben szabadultam, aztán valcoltam, vándoroltam: itthon Pápán, Egeiben. Kolozsvárott, Lúgoson, s külföldön Ausztriában dolgoztam. Egyik barátom hívására 1911-ben kerültem Szegedre, az Újlaki Antal szerkesztésében, Endrényi Lajos kiadásában és nyomdájában megjelenő Szegedi Friss Újsághoz. Itt lettem gépszedő. — A polgári forradalom győzelme után Szalay inspirálására e'határoztam, hogy lapot indítok a hivatali és a tőkés korrupció leleplezésére. Nem tussoljuk el a gazságokat, mint a polgári lapok! 1918 karácsonyan jelent meg az első szám. Mindjárt ebben -kivégeztem- Lovács Józsefet, a Vakok Intézete igazgatóját, aki a vakokat éhbérért dolgoztatta és a részükre járó élelmiszereket — nagy ínség volt akkor — elsikkasztotta, elvendégeskedte. De aztán sorban lelepleztük az újszegedi Arpád-otthon szintén tolvaj vezetőjét, a Nemzeti Tanács jobboldali tagjait, a szervezkedő úrinöket. az ellenforradalmár Bokor helyettes polgármestert, a demagóg Almássy színigazgatót. Prohászka Ottokárt, a cselédtartókat, a főgimnázium reakciós tanárait, a milliomos Holtzereket, s még sokat mást. -Rövid idő alatt — írtam az Igazság január 31-i számában — annyi szennyest csapdostunk a fejéhez azoknak, akik ezt megérdemelték. amennyit az összes szegedi napilapok egy egész esztendő alatt nem tettek meg-. Ekkor írta bökversében Sz. Stigethy Vilmos: ít pénteken ax Igarság, Megírja, hogy ml • gassag... — Szombathelyen, ahol most is élek, rendszeres látogatója vagyok a megyei könyvtárnak, s ott olvasgattam több Szegedről szóló munkát. Meglepetve tapasztaltam, hogy egy szegedi történész az Igazság felelős szerkesztőjének Hoffmann Ödönt mondja. Az igazság az, hogy csak 1919. március közepén adtam át a lapot Hoffmannak. a franciák által halálra ítélt, de a golyó elől megszökött kommunista katonatisztnek, s mig az én szerkesztésemben g lapnak fiz száma jelent meg. az övében csupán egyetlen, az utolsó, a március 20-i. Ugyanez a történész engem -jobboldali szociáldemokrata~-ként emleget, ami azért is nevetséges, mert ugyanő az Igazság kommunista voltának bizonyítására olyan cikkeket idéz a lapból, amelyeket — én írtam! A Tanácsköztársaság alatt tog.ia voltam a forradalmi intéző bizottságnak és a sajtóbizottságnak (én cenzúráztam a a helyi lapnkat), a Szegedi Vörös Újság üzemi biztosaként működtem. A direktórium kényszerű távozása után Betrlx ezredes az opportunista Olejnyikkel és Ábrahámmal együtt engem is magához hívatott, és fölszólított, hogy vállaljuk a város vezetését a márc. 21-e előtti státusquo alapján. Én voltam a kiszemelt új direktórium hangadója, s én megtagadtam a közreműködést. Távozóban észrevettem, hogy adatainkat fölírta, sőt megfigyelőket küldött utánunk. Ezt követően vállalta el az un. polgári direktórium a város vezetését. Pár nappal később, április 9-én. a francia letartóztatás elől menekülnöm kellett a városból. — Hazamentem szülővárosomba, megindítottam és szerkesztettem a Kemenesalja című lapot. -A szőke Tisza partján* címmel leleplező cikksorozatot kezdtem a szegedi ellenforradalmi terrorról, itteni élményeimről. Augusztus 10-én. a forradalmak letiprása után letartóztattak, s cikkeimért izgatás címén négyhónapi börtönre Ítéltek. Ötöt ültem le, mert »elfelejtettek* kiengedni, aztán egy érig bujkáltam az internálás elöl. Utána újra nyomdász lettem Szombathelyen, 1934-tól 45-ig pedig Pesten az Egyetemi Nyomdában. A fölsszabadulás után visszatértem Szombathelyre. A honvédségi igazoló bizottság elnöke lettem, majd 1948-ig újra újságíró voltam az Üj Vosrórineoj/e felelős szerkesztője. Mint gépszedő mentem nyugdíjba 1951-ben. A gazdag, harcos éveket államunk méltón honorálta. Lencz Géza 1959-ben megkapta a Népköztársaság Elnöki -Tanácstól a Tanácsköztársasági Emlékérmet. Nyugdíjasként is tevékeny: a szegedi kutatók számára papírra vetette az Igazsagra vonatkozó emlékeit, s ez fontos fejezete lesz az egyszer megírandó szegedi sajtótörténetnek. Tagja a vasi írócsoportnak. versei is megjelentek. Még 19-ben irta a Kemenesaljába: Szeged. fodros Tisza parija. Hol a proletárnak karja Tétlenül szorul ökölhr. Száz és száz társam börItnnbe', Hol a fehérterror tombol, Née.vvenezer munkás gondol Ünnepi feltámadásra. Ellövendő megtorlásra. Mikor újra együtt leszünk, S gazok felett ítélkezünk . . . Az ünnepi föltámadás már 17 éve bekövetkezett. De a szintén megénekelt együttlét a szegedi munkástérsakkal Lencz Géza számára csak most. 42 év múltán érkezett el. H. J. Rádióműsor Péntek KOSSUTH-KADIO 4.28 Rákóczi Induló. 4,38 Hírek. 4.35-7.39 Vidáman. frissen. Közben: 5 9n Falurádió. 5 ör« 39 Hírek. 9.29 Jó reggált! 6.59 Időjelzés. 7.99 Hirek. 7.10 UJ kónyvek. 7.30 Műsornaptár. 7.39 Időjelzés, s.00 Műsorismertetés. 9.09 Technikai szünet. 0.16 Brahms: d-moll zongoraverseny. 9 se A Pál uteat fűik. Folytaiás. 9,26 Könnyű szvitek. 9.55 Napirenden . . 16.60 Hirek. lapszemle, to.16 Operareszletek. 10.59 Lottóeredmények. II ere Vérses szedrek. 11.13 Dallal. tanecal a vllag körül. 13 06 Déli harangszó. 13.13 ..Rubint eslllag néz a fortoeskák szemébe' . 13.66 Papírh*z. Folytatás. JI.26 Füredi Annabal. Opereitrészletek. 13.45 Gazdaszemmel a nagyvilág mezőa#zria.iáaáról. 14,60 Kórusok. 14.13 Sporloló ifjúság, lé 35 Népi zene 13.06 Hírek, közlemények. 15."9 tdőtárásjelentés. 15,16 Mesélő városok. 13.36 Szív küldi. 16 40 Vidám katonadalok. 16.35 Műsorismertetés. 17.06 Hirek. 17 óra 15 Ötórai tea. 17.45 Mai pmher"k. 17 55 Beethoven : clxzmoli szonáta. 11.15 Periszkóp. 16.30 Pénteken »ste 18.46 Délövi szenvedély. 18.50 Név szemközt Háry Jánossal ... 19 é.ra Szegedi Ünnepi Játékok, 1961. 19.15 Csizma. Rádlóláték. 19.30 Egy szem kökény . . 16.49 öt pere tudomány. 19 45 Hárfaszólók. t9 55 .tó éjszakát, gverekok! 20.96 Esti krónika. 36-6 Dalol a nvár. 20.33 Beiepülérl veszély. Rádiójáték. 21.30 Marin 1.enzd énekel. 21.40 A mikrofon előtt Tabl László. 21.45 Mozart: Kis éji zene. 22.66 Hirek. 31."6 Huszka-est. 23.15 Lengvel zenei Hél. 24.66 Hirek. 6 10 Népdalok. 0.36 Himnusz PETOFI-BAnirt 5.66 Reggeli zene. 6.36 Műso'nap'ár. 6.56 Torna. 1,66-8.16 Hírek. 14.86 Időiárás- és vtzállástelentés. 14.15 Hándel: Adúr orv maverseny. 14.40 Samb • Elbeszélés. 15 66 Tánczene. 13.-6 12 millió forint pihenésre. 16.no Hirek. 16.05 Kamarazene 16 so Tábori hanaoskén. 17,66 166 eve született T.ánvt Ernő. 17.25 V1ta a Nemzeti Színház einm'tlt zontsról. 17.45 Flivószene. 18 oo Hírek. 19.65 Keringek. 18.36 Pelleas és Mélisandp. Gnerarész1 letek. 16.66 Hirek. 16 ns NépI dalesnkor. 16.45 Sporthíradó. 36 í óra Hrtl hangversenvkalauz. "8 : óra 46 Falurádió 31.an Hirek. 21.16 Tánczene. ?2.nn Zenekari hangverseny. 23.66 Hírek. 23.19 I Műsorzárás. ' A televízióban ma nincs kőivetítés. /

önnek, mennek a vonatok a Balaton partján. Hozzák, viszik a dolgozókat, akik azért utaznak két hétre üdülni, hogy testben, lélekben gyarapodjanak. A Balatonon is táblás ház van. minden hely foglalt. Hévízen már két hónappal előbb féltírbócr a eresztették a fürdőzök »zászlóit* a remek üdülőkastélyok erkélyein, ablakredőnyein. A sok száradó fürdőruha, n temérdek virág. a zsibongó embertömeg igazi fiirdöhelyi atmoszférát kölcsönöz a hévízi üdülőtelepnek. Akit egyszer a jó sors ide vezényel, ahol őszinte szeretetteljes barátság, meghitt közvetlenség árad nemcsak a tájból, az emberekből is. végleg eljegyzi szívét Hévízzel. Mint régi törzsvendég jöttem, s a látottakból, tapasztaltakból vetek papírra néhány sort. Elöljáróban megjegyzem: az. emberekkel itt könnyű megismerkedni, de nehéz őket megismerni. Ugyanis a Hévízre érkezésnek különös varázsa van. Az üdülök nagy része, amikor kilép az autóbusz ajtaján, -átöltözik-. Más szóval leveti magáról régi személyiségét, s újat ölt fel. Azt hiszem, legtöbben úgy vélik közülük. hogy fürdőhelyen legalábbis Hévízen valahogy másként illik viselkedni. Mintha utánozni próbálnák a könyvekből ismeretes egykori Herkules-fürdői, pöstyéni, vagy karlsbadi "gáláns történetek szereplőit, önkéntelenül is ezek viselkedését másolják. Nehéz megismerni itt az emberek ! igazi énjét, mert bizony könnyen megtörténik, hogy . az odahaza hallgatag szege| di fiitöházi mozdonyvezető, oklevelet nyerő kuglizóvá HEVIZI KRÓNIKA változik. Az sem ritkasáp, hogy a komolyból komolytalan, 9 zsugoriból költekező lesz. Ellenben ritka dolog, hogy a cigányzenét, a jó bort kedvelő szegedi erdőgazdasági dolgozó, Szélpál bácsi, más legyen, mint idehaza. Neki is csak egy bánata volt, hogy cimborája, egy későbbi turnusra kapott beutalást. Nem tudom, hogy megmarad-e valami a hévizi »én—böl. Egy biztos: én úgy érzem, felejthetetlen volt az idei kétheti üdülés is. \.f int a tündéri tó örök szerelmese, örömmel láttam, a kora tavasz óta folyó építkezést. parkosítást, a esinnsodó szórakozóhelyeket. Azt az álhatatos törekvést, hogy Hévíz szép legyen, kulturált legyen és hódító, mint megérdemli, örvendeztem, hogy nz emléktárgyakat árusító kopott bódékat, rozoga furnérsátrakat a rrzi tsz borkóstolójának duttyán iát ú i üzletsor váltotta fel modern vonalaival .Az elárusítóhelyek ujak, de az emléktárgyak egynéhány kivételével még jórészt a régi kacatgyüjteményhez tartoznak. Tihanyról azt tartom, hngy a Ralaton hamupipőkéje, Füred a nagy tó s az emberek kedvese, Héviz szerintem. a pihenés vidám szigete. Sokan hajlamosak kizárólag az öregek, a betegetüdülő-, gyógynlóholyeként emlegetni. Szerintem Héviz az ifjúság, a szép lányok üdülőhelye is. Az idősebbek üldögélnek a .14 fokos enyhén büdös vízben. A fiatalok úszkálnak, futkosnak, s a nőket nézik, mint mindenütt. De hát kit nézzenek? A nők pedig ott úszkálnak derűs jókedvvel a Velencéhez hasonló fóbnn vngy gumimatracokon, ballonokon fekszenek libegve a viz lettjén a tavi rózsák kötött, bőrüket süttetik barnára a nappal, Nem hinném, hogy a látszat csal. s csak azért látom fiataloknak az ott üdülők egy részét, mert mint eayesek tartják, a tó nemcsak gyögyit, hanem fiatalít is. ff a mégis az ide beutaltak zöme rcumás, vagy idős, akkor a tó gyógyító és fiatalító hatása óriási. Ugyanis a tánchelyeket mindenütt zsúfolásig megtöltik a táncoló párok. Délután a Gyöngyvirág presszóban kezdik, este a Béke, a Pannónia éttermekben. s a Palatínus bárban folytatják. Sokszor még ezek befogadóképessége is kevés, ezért rögtönzött, táncestéket rendeznek az építők. a textilesek, a vasasok üdülőjében. Ropják is a táncot, mig a nehezebben gyógyulok, s fiatalodók zsörtölődni nem kezdenek, úgy este 10 után: még most sem elég. miért, nem pihennek már? Nem értik. hogyan birják ezek szusszal, idővel, mikor nekik még fürdés utáni masszírozásra i» alig jut idejük. Ezek a táncoló kedvűek pedig mindig vton vannak. Sétálnak az árnyas ősparkban, gyönyörködnek a dombtetőről látható szépséges panorámában. s a tó levezető kanálisában nyiló temérdek tavirózsában. Nem törődnek azzal sem. hogy néha a völgyben derékig érő füvön kell áthaladni és ezért később lábaikat megszidják a termelőszövetkezet kaszásai. Azt mondjak: a tavirózsák nekünk nyílnak. Így aztán érthető, hogy nemcsak vontalom, ellentét it akad Hévízen. Vannak, akik a pokol tornácának, mások meg éppen a mennyország előterének tartják az üdülést. Tény, hogy élmény bőven akad. Már a »normál" napirend is elég elfoglaltságot ad, s mivel a kultvrosok is szerveznek sok jó műsort, fgy túl is teljesíthetik a szórakozást, .fokán hallgatják a helyi nevezetességekről szóló ismeretterjesztő előadásokat, amelyeket jó időben kirándulásokkal, a műemlékek, a betyárcsárda és a borpincék megtekintésével kötnek öszsze. I.ehet zenét hallgatni, táncolni, sőt fővárosi művésiek előadásaiban gyönyörködni, kuglizni és ultizni, alaposan jóllakni: ez mind. kötelessége a hévízi üdülőnek. ff inek ezért, kinek azért. *v felejthetetlen a két hét, mert nemcsak a betegek gyógyulnak' meg, vagy mert sokáig kiséri az embert izületeiben. bőrének hámsejtjeiben. csont jaihan a rádiumos iszap hatása, hanem azért is. mert a hévízi tó nemcsak tavirózsát fakaszt, hanem szerelmet is. Héviz. a természetnek ez a drágaköve télen-nyáron vonzza magához nz üdülőket, a gyógyulni vágyókat. Szívesen jönnek ide ifjabbak és vének, s mondanak köszönetet, mert. mint ahogy az egyik finn író mondotta az itt. töltött hetek után: »F.bben a tóban meghal a bánat, ez tt tó a feledés tava*. Nagy Pál