Délmagyarország, 1961. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-05 / 156. szám

Szerda. IMI. július 18. 2 Fogadás az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségén Thompson, «/. Egyesült Államok moszkvai nagykö­vete, kedden az amerikai nép nemzeti ünnepén, a függet­lenség napján fogadást adott. A fogadáson megjelent Hrus­csov szovjet kormányfő, Mi­kojan és Koszigin, a síov­Jet Minisztertanács első el­nökhelyettesei, Rudnyev, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. Furceva művelődésügyi miniszter és más hivatalos személyiségek. A vendégek között voltak a moszkvában működő dip­lomáciai képviaeletek veze­tői és munkatársai, szovjet és külföldi tudósítók. Washington: Az amerikai hírügynöksé­gek kedden reggel ismertet­ték annak az üzenetnek szö­vegét. amelyet Hrusesov szovjet kormányfő és Brezs­nyev, a Szovjetunió ttegfelső Tanacsa elnökségének elnöke intézett Kennedy amerikai elnökhöz a függetlenségi nap alkalmából. Közölték a hír­ügynökségek Kennedy vála­szát is. Az amerikai rádió- és te­levíziós állomások többször is felolvssták sz üzenetek szövegét. • New York: A lapok közlik a szovjet államférfiak üzenetének szö­vegét és Kennedy válaszát. A New York Times közle­ményében hangsúlyozza, hogy Hruscsov és Brezsnyev fel­hívással fordult Kennedvhez. tegyenek közös erőfeszítése­Külpolitikai hírek rövicUn Az algériai ideiglenes kor­mány é* a francia kerm.inv képviselői hétfőn a svájci­francia határon megbeszélést tartottak az algériai—francia tárgyalások folytatásáról. T. Rularuf. az algériai Ideigle­nes kormány képviselője sajtóértekezleten közölte, hogy a megbeszéléseken nem született döntés. * Hitfőn egész nap folytató­dott a- újabb angol csapatok érkezése Kurváit területére. A már addig Kuvaitba ér­kezett 5000 főnyi angol kato­naságkor hétfőn újabb ejtő• Lehetséges elfogadható megoldást találni Berlin kérdésében — állapította meg Juleti Moch Jules Moch, az ismert francia szocialista politikus, aki egyben de Gaulle tábor­nok állandó leszerelési ta­nácsadója, feltűnést keltő A berlini status quot napról napra nehezebb fenntartani — állapítja meg. A francia szocialista poli­tikus elitéli a nyugatlak ha­cikket írt a párizsi Jobból- hozását, lassúságát. A leg dali lap. a -Figaro- hasáb­jain -Megverekedni Berli­nért?- címmel. Moch leszö­gezi, hogy legrőbh ideje átgondolni a nemet kérdésben eddig folytatott nyugati politi­kát. A szocialista politikus síkrs­száll a némei és a berlini kérdés megoldására hivatott okosabb magatartast szerin­te a brit kormány tanúsítja, de a nyugatiaknak még messzebb is el kell menniük és ki kell jelenteniök. hogy lehetséges Berlin dolgában olyan átmeneti megoldás, amely a politikai légkört megmérgező vitás helyzet­ben minríkét fél részéről el­fogadható -neg*©ezé*t. te­remt es lehetővé teszi a le­szerelési tárgyalások folyta­tását. Mert ha bűn lenne Berlin miatt nukleáris háború ki­robbantását v/amh» venni, esztelen dolog lenne sz Is, ha e problémát nem köt­nék össze a fegyverkezési hajsza befejezésének kér­désével. Az emberiség az általános ós ellenőrzött leszerelésre vágyik — írja Jules Mócn. ket a második világháború­ból örökségbe maradt ha- Az ejtőernyős egységek mel. laszthatatlan problémák j lett újabb angol hadihajók gyors megoldása cél iából. ' (MTI) ernyós csapatok csatlakoztak, tárgyalások szükségessége mellett. A Nemet Demokra- I Hatótági jelentések szarint „Önhibából történt halálos sebesülés'* okozta Hemingway halálát A* Egyesült Allarrvak'.Ida­ho allamának Keteliurrr vá­ros hatóságai hétfőn este hi­vatalosan is lezártak He­mingway. a tragikus körül­mények között elhunyt ame­rikai író halála okának vizs­galatát. A hatóságok a halál okául ar -önhibából történt halálos sebesülést« tudják be. elkerülve annak megál­lapítását. hogy öngyilkosság­ról, vagy véletlen balesetről volt-e szó. A Magyar Távirati Iroda washingtoni tudósítójának je­lentése szerint az elhunyt író baráti körében és hivatalos amerikai körökben la arról beszélnek, hogy Hemingway öngyilkos lett. A nagy iró ugyanis néhány nappal ez­előtt hagyta el a kórházat, ahol megállapították, hogy magas a vérnyomása. Való­színű azonban, hogy más be­tegségben is srenvedett, de erről nem adtak hírt. He­mingwayt rendkívül tevékeny és mozgékony, hirtelen dön­tésekre hajlamos embernek ismerték, talán ezért véle­kednek úgy sokan, hogy nem akart betegen élni tovább, s ezért végzett megával. (MTI) ii befutottak tőjébe. Kurváit kikö­A nyugatnémet kormány elutasította a Nemet Demok­ratikus Köztársaságnak azt a javaslatát, hogy a két német állam folytasson egymással tárgyalasokat a német kér­dés békés rendezéséről ék az ország újraegyesítéséről. ('lést tartott Genfben a Laosszal foglalkozó értekezlet Kedden Genfben összeült' a laoszi kérdés megoldásáról targvaló genfi értekezlet 28. ülése. A keddi ülésen felszólalt j John Steeves. az amerikai küldöttség vezetője. Beszédé- • bői kitűnt: az F.gyesült Alla. mok továbbra sem hajlandó beleegyezni abba. hogy az értékérté' rátérjen az ér- j dembeli kérdések megvita­tására. Az amerikai küldött kijelentette; nem tudja elfo­gadni Csen Ji kínai külügy­miniszternek an a javasla­tát, hogy a küldöttek lássa­nak hozzá a laoszi semleges­ség kérdésével kapcsolatos kérdések tisztázásához. Stee­ves arra a több ízben meg­cáfolt állításra hivatkozott, hogy Laoszban nincs érvé­nyes tűzszünet és ezért elő­ször ezt a kérdést kell tüze­tesen megtárgyalni. tikus Köztársaság elismeré­sét sürgeti és tényként ál­lapítja meg. hogy 12 éve létezik ez az állam. Az NDK elismerése éa az ENSZ-be bebocsáttatáaa a Német Szövetségi Köztár­saaaggal együtt nem sú­lyosbítaná Németország megosztottságát — ír.ia a továbbiakban Ju­les Moch. Moch szerint — Mansfiéld amerikai szenátor vélemé­nyéhez hasonlóan — az NDK elismerése -csereérték, amelvnek ellenéhen a nyu­gatiak talán „egész Berlin szabadvárossá" nyilvánítá­sát érhetnék ej-. A legrosszabb as lenne — irja —, ha a nyugatiak semmit sem javasolnának és megvárnák, amíg Hrus­csov kezdeményez. Elrendelték az amerikai tengerészsztrájk Kennedy elnök nemrégen I igenybe vette a munkaselle­nes Taft-Hartley törvényt, högy snnak segítségével tör­je le a hetek óta tartó tén­gerészaztrájkot. fi. J. Ryan. Ne York-i szö­vetségi bíró a Taft-Hartley törvény értelmében hétfőn eate elrendelte a tengerész­sztrájk felfüggesztéséi. A hétfőn este hatalyba lépett rendelet ellen több szakszer­vezet azonnal fellebbezést jelentett be a fellebbviteli bi­rósagnal. A fellebbezest utasitottak. Hogyan képzeli Hammarskjöld az ENSZ átszervezését? Hammarskjöld hétfőn ja­vaslatot tett az ENSZ-titkar­aág átszervezésére. * u— Eichmann bűneiről vallottak a kedden kihallgatott tanúk /••*/»:•» •• • »«-•> . i. . . I •l drá. Kedden ny Eichmann' pe­rét tárgyaló jeruzsálemi kü­lönoíróság megszakította a vádlott tamiként.í kihallga­tását, hogv ismertessék egyes külföldön kihallgatott volt nácivezetők tanúvallomását, illetve a vallomásokról ké­szült jegyzőkönyveket. Az első külföldön kihall­gatott tanú Wilhelm Höttl volt. akinek bűnös tevé­kenységéről a legutóbbi le­leplezések nyomán a ma- feladat lebonyolításával gyar közvélemény is sokat Etchmannt hízták megr. no­tud.- é ha hivatalosan a magasabb­l-iöttl ezúttal azonban ta­núként szerepelt éa Írás­beli vallomásbaő számolt be arrél. hogyan érkezett 1944 márciusában Eich­mann Magyarországra, kü­lönleges esoport élén. hogy felülvizsgálja a ma­gvar zsidók deportálását. Höttl kijelentette, ho© a rendű biztonsági róndőrségt tiszt alárendeltje Volt. Hosszúra nyúlt „gondolkodási idő" a francia—algériai tárgyalások kérdésében Példátlanul hatalmas méretűeknek ígérkeznek azok a mai tüntetesek és munka­beszüntateeek, valamint til« mondott beszédében * tá- boa* kormánya ahhoz, hogy bomolt kenetteljes hangon: >-nem—et mondjon a francia beszélt arról, hogy Francia- elképzelésekre. A lotnarin­orszag -be alcorja fejezni a' giai Épinalban mondott be­«z algériai nép alig leplezett i takozó felvonulások, amé- gyarmati rendszer felszamo- azédében de Gaulle azzal a lyekre az Algériai Felszaba­dulási Front, az FLN (Front de la Liberation Nationale) vezetői hívták fel az algériai nepet. Az algériai városok és települések utcáin a woi napon felvonuló tömegek tüntetnek a franciák algériai jelenléte ellen abból az alka­lomból, hogy 131 évvel eze­lőtt, 1*30. július 5-én foglal­ták el a francia hódítók Al­gériai. A tüntetések és a felvo­nulások legfontosabb célja, hogy a francia kormányt rávegyék: kezdje meg is­mét az Evianban, június 13-án megszakított és azóta szüneteld tárgyalásokat az ideiglenes algériai kormány képviselőivel. Akkor n fran­cia kormány 10—15 naoi lasát Algériában* s ezért »tudomásul veszi*, hogy az algériai nép füppetlen és zsuverén államban kíván élni. Hozzátette azonban — Jú­nius 30-án es Épinalban mondott újabb beszédében —, ho©' Algériának -társul­nia kell- Franciaországgal, ellenkező esetben felosztják. A -társulás- kifejezés szépen hangzó összefoglalá­sa mindannak, amit a fran­ciák el szeretnenek érni a majdan függetlenné váló Algériában. De Gaulle ki is fejtette, mire gondol való­jában. Mint mondotta, Al­géria és Franciaország "tár­sulását-* Madagaszkár és Fe­kete Afrika példája alapján képzeli el. Ezekben az or­szágokban ugyanis valtn­kijelentesével, hogy »köny­nyebb két megyét megvéde­ni, mint tizenhármat-, lé­nyegében arra utalt, hogy a 13 algériai megye közüí a franciák kettőt kívánnak ma­gukénak megtartani. Jólérte­sültek szerint ez a két me­gye Oran és Algír megye — amelyhez a két nagyváros: Oran és Algír is hozzátarto­zik _ lenne. E két megyé­nek a legtermékenyebb a földje és ezen a területen akar a francia kormány ka­tonai támaszpontokat is be­rendezni, arra való hivatko­zással. hogy az európai Fran­ciaországnak szüksége van a vele szemben, tehát a Föld­közi-tenger déli partián elte rülő teriileteken létesítendő katonai támaszpontokra is. Ehhez még hozzá kell venni a Szaharához vezető folyosót és máris adva van a fran­m egve tése vei*. Debré u©an elfogadta az algériaiak ön­rendelkezési jogát, azonban a feltételek egész sorához kö­tötte azokat. Sót kijelentette, hogy a »francia hadsereg még sokáig marad Algériá­ban, az európaiak védélmé­ben-. — "F, beszéd alapján — írja tovább a svájci kom­mentátor — szinte fogadni j lehetett volna, hogy a há­ború folytatódni fog.* Nos. Eichmann Berlinből kapta a parancsokat, Ernst Kal­tenbrunnrrtől. Höttl beszámolt Eichman- 1 nsl való találkozásáról. Eich- ; mann ekkór, 1944 augusztil­saban rendkívül ideges, el- . csigázott volt és méretlenül 1 ... itta a konyakot, amikor 1 Höttl beszámolt neki a náci haderők kétségbeejtő front- ] helyzetéről. Eichmann ekkor elmon­dotta, hogy tudomása sze­rint hatmillió zsidó halt 1 meg, négymillió koncent­rációs táborokban, kétmil­lió pedig kivégcöosstagok előtt. járványok következtében stb. A bíróság ezután meg­hallgatta Walter Huppen­kothen volt Gestapo-tiszt írásbeli vallomását, amelv bizonyítja, hogy Eichmann­iiBk különleges helyzete volt: joga volt közvetlenül jelen­tést tennie Heinrich Müller­ínek. a Gestapo főnökének. ! Horst Grell, a budapesti E javaslat szeWnt öt főtit­kárhelyettest híznának meft az ENSZ politikai ü©'einek, 1 kilenc főtitkárhelyettest pb­; dig az ENSZ adminisztratív ügyeinek Intézésével.f A fő­titkári tisztségét továbbra is egy személy töltené be. -HammarBkiöld j/jvasojta továbbá, hogv a -politikai, csoport- két tagja , a Bizton­sági Tanács állanáó tagja] közül kerüljön ki. az egyik az Egyesült Államokat, a j másik a Szovjetuniót képvi­1 selje. A fennmaradt három helyet pedig a -hatalmi töm­: bökön kívüli országok kül­1 döttei töltsék be. Nagy-Bri­i tannia, Franciaorszag és a csnngkajsekistak, mint « Biztonsági Tanács tagjai, az *adminisztratív csoportban­kapnának helyet, Hammarskjöld javaslata tehát lényegesen különbözik attól a szovjet javaslattól, amely szerint a fótitkár sze­mélyét három, a szocialista, a semleges és a kapitalista országok csoportjának egy­egy küldötte helyettesítse. Hammarskjöld javaslata szerint <jz átszervezésre leg­korábban 1963-ban kerülne (MTI) sor. a két beszéd időzítése de Gaulle »nagylelkűségét« akar­ta kihangsúlyozni, azt, hogy a tábornok -szívből kívánja­a Franciaországgal -társult, független- Algéria megvaló­sítását — a francia kormány­ban lévő ellenzékével szem­ben is. A francia kormány állás­pontjának tarthatatlansagát Waldeck fíochet, a Francia KP főtitkárheiyetlese. a párt vezérszénoka húzta alá n francia nemzetgyűlés június német követség volt zsidó szakértője vallomásában ar­ról beszélt, hogy Eichmann a zsidókat elsősorban az ál­lam ellenségeinek tekintette. Végül meghallgatta a bí­róság a Kurt Becher nyu­gatnémet üzletember vallo­másáról készült besrámólot: Eecher valaha fiS-ezredes volt. Becher Eichmannt meggyőződéses nácinak és fanatikus antiszemitának fel­tette le. Becher szerint Eichmann Wiiller és K»l­iraiKci*. U™ JUHI™ j r;irnmann Muner es zv»i­29-i vitájaban. Hangsúlyozta, J tenhrunner támogatásában ho© a francia kormány kö-! kijátszotta Himmltr eny­vetelése, azaz katonai tá- f hftő zsidóellenes rendsza­maszpontok és az európaiak. bátyait. által lakott részek igénylése [ Becher beszámolt arról a amelvet a rendelkezési joggal.- • zsidók teherautókért való kí • -gondolkodási időt- kért. zatlanul a franciak birtoka­hogv tanulmányozhassa az ban maradt minden gazdasá­algériti küldöttség állás- gi kulcspozíció és korábbi ka­pontiát. Azóta azonban már tonai támaszpont, egyszóval huszonegy nap múlt el. t a a francia kormány át tudta eiák követelésének minden tárgyalások még mindig nem menteni korábbi befolyását, lényeges pontja. ellentétben áll az öri- 5 tanyásról H folytatódnak a ket küldött- ^ ^^ Itt Kell még rámutatnunk inaoal* De • .1 ' ""Atáta a francia fogalmazta meg. toftaY ^ngtaV10 Atoeriával bői azonban, no gy a francia ,#ntmondásair« Amíg az Wanesolatns terveiről Leg- kormány hallani sem akar a nök kétségkivUl finom fogal­kapcsoi - - • - - - •• Szahara átadásáról (pedig ko- matásial és körítéssel igye­rabban Szaharát Algériához krztn álláspontját az algé­tartozó területként jelölték rjajck meg Párizsban) és katonai tenni. de Gaulle és Debré minisz- G „ ...... — éiianította5 "IUJI-jL tauAlnöl/ A 1 <-»£»-( ÓrO _ """/"v ~ • csereieseneK kor_ sen nem ogalmazta meg. Algériara vonatkozó waídeek Rochet - vl- | ÍT'Tf/ hol- oTtán t^a /"raneta ZosZ n7o\oZia,L írt-igSÍS? iával hói azonban, hogy a francia antmondasairs Amíg az el- . ... . ^ . V „in!'P.m utóbb például de Gaulle köztársasági elnök ötnapos, Lntharingiában. Franciaor­szág délkeleti részében tett javaslatáról Himmlerre! cinikusan igy bé­li PÚ és nem vezethet el <MJI7<ÍH: békéhez.* ; "ígérj meg c«ak mindent. Ketaegtelón hogv a fran-1 kémek, aetán majd előtt elfogadhatóvá cia es az algér.ai közvele- j meglátjuk, mit tartunk be Debrének a francia ménv egyarant a mege©e- • « ígéretekből*. üorsráelátoaatási körútja- támaszpontokat követel Al- nemzetgyűlés iúnius 28-t üli- zéshez vezető tárgyalásokat során mondott beszédetben oériaban. továbbá annak le- ,én elhangzott nyilatkozata akarja azonban ezek a tar­foglalkozott az algériai ide- hetőségét. hogy a francia _ a sválci rádió kommentá- gyalasok cs, jelenes kormánv képviselői- származású algériaiak kivé- torát idezve — -telve volt álláspontok vei folytatandó tárgyalások- teles jogokkal rendelkezhes- az nigériaiak felé irányuló todhatnak. kaL Vterdttnbcn junius 28-án jenek, eleget tud Ferhat Ab- fojtott ellensegeskedessel, sót alapján folyta­Petényi István A bíróság ezután szerdára napolta el a tárgyalást. Ek­kor folvtatják Eichmann ki­hallgatását. amelv előrelát ; hatólag csütörtökön fejező | dik be. r I G v R L E M : Az OFOTÉRT VALLALAT szegedi, (Lenin krt. 4Z. sz. nlattl boltja szemibeg­szakbolttá, a Karasz utca 14. ezím slattl boltja foto­szakbolttá alakul tssi. iulius hö 10-től kezdődően Vagy Áruválaszték! Pontos kiszolgálás! OFOTÉRT

Next

/
Oldalképek
Tartalom