Délmagyarország, 1961. június (51. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-22 / 145. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 51. évfolyam, 145. szám Ára: 50 fillér Csütörtök, 1961. június 22. • A szovjet nép legfőbb célja, hogy a népekkel megóvja az emberiséget egy újabb háború borzalmaitól Hruscsov elvtárs beszédet mondott a hitleri agresszió évfordulóján rendezett moszkvai nagygyűlésen Szerdán, a Szovjetunió ellen intézett hit­lerista támadás huszadik évfordulójának előestéjén a Kremlben nagygyűlést tartot­tak a moszkvai közvélemény képviselői­nek részvételével. Az elnökségben Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Mi­nisztertanács elnöke, valamint a párt és a kormány más vezetői és a szovjet had­sereg kiemelkedő parancsnokai foglaltak helyet. A teremben a moszkvai vállalatok és építkezések munkásai, a tudomány és a kultúra dolgozói, a második világháború veteránjai, katonák, tisztek, tábornokok, tengernagyok foglaltak helyet. A vendégek között voltak a diplomáciai testület tagjai, újságírók. Ünnepi induló hangjaitól kisérve vit­ték fel az elnöki emelvényre a győzelem zászlaját. A gyűlés résztvevői helyeükröl felállva és viharos tapssal üdvözölték. A zászlót Szamszonov ezredes vitte, annak a zászlóaljnak volt parancsnoka, amely részt vett a berlini Reichstag ostromában. Segédkeztek neki Mihail Jegorov és Meli­ton Kantarija, a Szovjetunió hősei, akik a győzelem zászlaját a Reichstag épületé­re kitűzték. A gyűlésen felszólalt Malinovszkij mar­sall, a Szovjetunió nemzetvédelmi mi­nisztere, majd Csujkov hadseregtábornok és Rikov tengernagy. Ezt követően N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke, az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára mondott beszédet. A gyűlés hallgatósága lelkesen fogadta Hruscsovnak, az SZKP Központi Bizottsá­ga első titkárának, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének felszólalását. A há­ború éveiben Nyikita Hruscsov, mint az SZK(b)P Politikai Bizottságának tagja, több front katonai tanácsának tagjaként is működött. Hruscsov altábornagyi egyenru­hát viselt, s ugyanilyen egyenruhában je­lent meg Leonyid Brezsnyev is. Maguk az imperialista ha-; talrnak képviselői is azt; mondják ma, hogy erőegyen-; súly jött létre a nyugat) ál- _ lamok és a szocialista or-; szágok, között. Már az is haladás, hogy; ők ennyit megértettek. Még nagyobb haladás lenne* azonban, ha azok. akik márjj ennyire megértették a hely-; zetet, ténylegesen olyan po­litikát folytatnának, amely j az erőviszonyokból fakad, vagyis a béke és a békés együttélés politikáját. A második világháborút megelőzően az úgynevezett nyugati demokráciák kétku­lacsos politikát folytattak. A szovjet kormány meggyőző­dött róla, hogy •3 ' * >4 VV (Liebmann felv.) Egyre közelebb kerül a befejezéshez a Szentesi Erő­takarmánygyár nagyszabású építkezése. Míg a Malomsze­relő és Gépgyár dolgozói angol szakemberek irányításá­val szerelik a gyár képünkön látható 26 méter magas gabonasilóját, szépen halad a mellette lévő régi magtár átalakítása is. A műszerek egy része megérkezett már, s a Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat NDK gyárt­mányú, hatalmas gcmmel ellátott autódaruja emeli be helyükre. Megmutatkoztak a szovjet nép gigászi erői Húsz év telt el azóta — kezdte beszédét Hruscsov —, hogy a fasiszta Németország hitszegően, hadüzenet nélkül megtámadta a Szovjetuniót, megszakította a szovjet dol­gozók békés munkáját és súlyos, pusztító háborút kényszerített ránk. Az egész szovjet nép vé­delmére kelt nagy hazájá­nak. a szocializmus vívmá­nyainak. Megkezdődött a szent népi háború a hitleri elözönlés ellen. Ebben a há­borúban teljes nagyságuk­ban mutatkoztak meg a szovjet nép gigászi erői, tör­hetetlen akaratereje. Pártunk és a szovjet kor­mány már azokban a na­pokban, amikor Hitler és a német fasiszták hatalomra jutottak, határozottan lelep­lezte a fasizmus rabló jelle­gét, figyelmeztette a népe­ket a fenyegető veszélyre. A Szovjetunió volt az egyetlen állam, amely fá­radhatatlanul hangoztatta, hogy meg kell fékezni a fasizmust, s nem szabad megengedni, hogy új vi­lágháborút robbantson ki. A Népszövetségben, a hábo­rúellenes kongresszusokon erőteljesen hangzott a szov­jet megbízottak szava, ami­kor állhatatosan sürgették, gátat kell emelni a fasiz­mussal szemben, harcra kell tömörülni a közelgő háborús katasztrófa ellen. A szovjet kormány a né­pek biztonságának megóvá­sára konkrét intézkedéseket javasolt. A Népszövetségben javas­latot terjesztett elő az ál­talános és teljes leszere­lésre, javasolta, hogy létesítsenek kollektív biztonsági rend­szert, amely — ha megvaló­sul megkötötte volna a fasiszta agresszorok kezét. Amikor a világot már köz­vetlenül fenyegette a hábo­rú veszélye, a szovjet kor­mány azzal a javaslattal for­dult Franciaországhoz, hogy Csehszlovákia megvédése ér­dekében együttesen lépjenek fel a hitleri Németország el­len. Megegyezést kerestünk ar­ra is, hogy Lengyelország és Románia burzsoá kor­mányai saját területükön átengedjék csapatainkat Csehszlovákia megsegítésé­re. burzsoá államok körei a szovjet uralkodó kormány Szocialista hazánk iránti egyetlen javaslatát sem fo­vak gyűlöletükben és a vi- gadták el, jóllehet, a javas­lág forradalmi mozgalmától latok célszerűsége mindenki való félelmükben azonban a számára nyilvánvaló volt. A nyugati „demokráciák" szégyenteljes árulása X második világháború előzményeinek egész törté­nete az úgynevezett nyugati demokráciák politikájának szégyenletes fejezete. Ang­lia, Franciaország, Lengyel­ország és más államok ural­kodó körei nem riadtak visz­sza saját népeik nemzeti ér­dekeinek elárulásától. Az emberiség sohasem fe­lejti el az 1938. évi szé­gyenletes müncheni egyez­ményt, amelyben Anglia és Fran­ciaország kormánykörei a Csehszlovák Köztársaságot a fasiszta rablók karmai közé vetették. Ezért az áruló po­litikáért a népeknek milliók életével, szörnyű szenved® sekkel kellett fizetniök. Gondoljunk csak vissza ar­ra, hogy Anglia és Francia­ország 1939 nyarán katonai missziókat küldött Moszk­vába. A szovjet kormány akkor teljesen konkrét terveket terjesztett elő a három ha­talom fegyveres erőinek közös akcióira, arra az esetre, ha Németor­szág háborút robbantana ki Európában. Akkor még nem lett volna késő megállítani az agresszort. Ha akkor Anglia és Franciaország uralkodó körei valóban akarják és kívánják vissza­verni az agresszort. Hitler kétszer is meggondolta vol­na, hogy kirobbantsa-e a há­borút. A történelem egészen más­ként alakulhatott volna. Az is megtörténhetett volna, hogy nem is kerül sor a má­sodik világháborúra. Az em­beriségnek nem kellett vol­na óriási áldozatokat hoznia, veszteségeket elszenvednie. A szovjet kormány akkor átlátott az imperialista kö­rök cselszövényén. E körök az agresszort támogatva azt akarták elérni, hogy a hit­leri hadigépezet erői tegyék tönkre a Szovjetuniót. Megértettük, Hogy a nyu­gati hatalmaknak a Hit­lerrel való kacérkodás po­litikájával egyetlen céljuk volt az, hogy a német ag­resszió élét a Szovjetunió ellen fordítsák. Világos volt előttünk, hogy a német fasizmus a világ­reakció csapásra emelt öklé­vé vált. Megértettük, hogy a világreakció arról ábrándo­zott, hogy ílymódon teszi tönkre hazánkat, a nemzet­közi forradalmi mozgalom bástyáját. A nyugati hatalmaknak az volt a messzemenő tervük, hogy megsemmisítik a Szov­jetuniót és ugyanakkor erőt­lenné teszik Németországot is, így ők osztatlanul ural­kodhatnak a világon, min­denkinek diktálhatják a ma­guk feltételeit. A legcinikusabban Harry Truman volt szenátor, ké­sőbb az Egyesült Államok elnöke juttatta kifejezésre e terveket: „Ha úgy látjuk, hogy Német­ország nyer, akkor Oroszor­szágnak kell segíteni. Ha pedig Oroszország nyer, ak­kor Németországnak kell se­gíteni. Hadd üssék csak egy­mást minél jobban.* A nyugati hatalmak követ­ték is ezt a politikát, amely­nek lényegét Truman ily vi­lágosan kifejtette. A nyugati agresszív imperialista körök agyából még ma sem haltak ki ezek .a szándékok. Ezek a körök nem bánnák, ha újból megpróbálkozhat­nának ezzel a tervvel, ha találnának olyan erőt, ame­lyet a Szovjetunió ellen le­het ugrasztani. Ámde ma — nincs ilyen erő. A Szovjetunió és az egész szocialista tábor ereje annyira megnövekedett, hogy ha a nyugati hatalmak moz­gósítanák összes erőiket ar­ra az esztelen kísérletre, hogy felszámolják a szocia­lista országok népeinek vív­mányait — próbálkozásuk teljesen kudarcot vallana. nem akarták egyesíteni erőfeszítéseiket a Szovjet­unióval a fasiszta orszá­gok, Németország és Olasz­ország ellen, hanem arra törekedtek, hogy a hitleri Németországot hazánk el­len uszítsák. Akkor a szovjet kormány számára nem maradt más kiút. mint tárgyalásokba bo­csátkozzék Hitlerrel, bár tud­ta, hogy magával az ördöggel lép alkura. Az angol és a francia kor­mánykörök hitszegő politi­kája kényszerített bennünket arra, hogy 1939 augusztusá­ban megnemtámadási szerző­dést kössünk Németország­gal. Nem járhattunk el más­ként. (Folytatás a 2. oldalon.) Nemzetközi vízminőségi kongresszus kezdődött Budapesten A Magyar Hidrológiai Tár­saság rendezésében szerdán háromnapos nemzetközi víz­minőségi kongresszus kezdő­dött Budapesten a Technika Házában. A mintegy kétszáz hazai szakemberen kívül nyolc ország: a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köz­társaság, Lengyelország, Ro­mánia, Jugoszlávia, Ausztria, Izrael és a Német Szövetsé­gi Köztársaság 54 küldötte vesz részt a tanácskozáson. Vajda József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság fő­igazgatóhelyejttese sgámoll;­be a vízminőség' javításának jelentőségéről "ép a felada­tokból. . A kongresszuson a viz egészségügyi . osztályozásáról nemzetközileg is figyelemre­méltó előadást .tartott dr. Papp Szilárd, az Országos Közegészségügyi Intézet osz­tályvezetője. Beszámolt ar­ról, hogy munkatársaival egy évtized alatt az ország 122 folyójából, patakjából és tavából vett több mint nyolcezer vízimintát vizsgált meg. Térképet is készített és megjelölte, hogy bakte­orológiailag a Tisza egyes szakaszai, a Balaton, a Ve­lencei tó, a Fertő tó, a Fe­hér tó, a Csörge tó és a Nagy tó vize minősül a leg­tisztábbnak, de a budapesti szakasz kivételével a Duna, valamint a Dráva, az Ipoly, a Rába és a Kőrösök nagy­jjés^e is felhasználható ivó­vízellátásra, fürdésre, spóro­lásra és üdülésre. ' ' A -tanácskozáson' sokan fel­szólaltak és kiegészítették az előadáspk anyagát, - újabb feladatok megoldását java­solták. A kongresszus első napja • dr. Németh Endre egyetemi tanár zárszavával ért véget. (MTI) és rendben halad as aratás Vágják a szép és bő ter­mést ígérő gabonát Szeged és a szegedi járás közös gaz­daságaiban. A nyári nagy munka jól és rendben ha­lad. A város hat termelő­szövetkezete közül négyben: a Dózsában, a Táncsics­ban, a Felszabadulásban és az Üj Életben korareg­geltől késő estig, nyújtott műszakban dolgoznak a gépek az árpatáblákon. A Felszabadulás és a Dózsa termelőszövetkezetekben rendrearató gépek munkál­kodnak, s a gabona szára­dása után rendfelszedő kom­bájnok csépelnek. A Dózsa Tsz-be már ki is vonult teg­nap a Dorozsmai Gépállo­más kombájnja és hozzákez­dett a munkához. A két új­szegedi tsz-ben, a Rózsa Fe­rencben és a Haladásban még nem érett kasza alá a gabona, s így az aratást né­hány nap múlva kezdik meg. A város valamennyi szövet­kezeti gazdaságában, ha az időjárás kedvező marad, a kövc-tkező héten befeje­zik az árpa aratását. Szegeden az aratás zömét a gépek végzik, míg a sze­gedi járásban a munka több­ségét — bár jelentősen nőtt a gépállomások kombájn­parkja — kézzel kell vé­gezni. Az aratópárok minde­nütt készenlétben állanak, s a gépekkel együtt késedelem nélkül kezdik; a munkát. A járás szövetkezeti gaz­daságaiban összesen 78 ezer 756 kataszteri holdról kell a gabonát betakarítani. Ebből 12 ezer 92 hold az árpa, 47 ezer 74 kataszteri hold a rozs és 15 ezer 590 kataszteri hold a búza. Most az árpát aratják, majd utá­na kerül sor a rozs és a bú­za vágására is. Megkezdődött a nyári be­takarítás Pusztaszeren is és a Petőfi. Tsz-ben arat a gép. Hozzáfogtak az aratáshoz a röszkei Petőfi, a sándorfalvi Rózsa Ferenc, a tápéi Ti­szatáj termelőszövetkezetek­ben is. A járás gépállomásai több termelőszövetkezetben két­menetes aratást végeznek. Ez azt ielenti, hogy a gabo­nát rendarató vágja le, majd bizonyos száradás után rend­felszedő kombájjn csépeli el. A rúzsai Győztes Tsz gaz­dái is bejelentették, hogy csatlakoztak a gyors és szemveszteség nélküli ara­tási versenyhez. A Győztes Tsz tagjai az aratást teljes egészében kézzel végzik. Vállalták, hogy a kaszapá­rok a 355 hold gabonát nyolc napon belül learatják. A rozs aratása Móraha­lom, Asotthalom, öttömös határában már megkezdő­dött. Az arat® előtt, illetve az aratással egyidőben az erő­ket összpontosítva végzik Szeged és a szegedi járás szövetkezeteiben a növény­ápolást, a gyümölcsösök, sző­lősök gondozását. Továbbra is fontos — elsősorban a szövetkezeti gazdák haszná­ért —, hogy a tagok hozzá­tartozói is kivétel nélkül részt vegyenek a munkák­ban, amelyek megsokasod­tak. A szegedi szövetkezetek a növényápolással együtt nagy gondot fordítanak a szénabegyűjtésre. A lucerna második kaszálá­sát a város tsz-eiben még a búza aratása előtt szeretnék befejezni. Ennek kettős a haszna: több- fehérjedús ta­karmányhoz jutnak, ugyan­akkor több lucernamogat ta­karíthatnak be. A szegedi járásban, fő­ként a kötött, fekete tala­jokon az elmúlt hetekben bőven hullott csapadék hátráltat­ta a növényápolást. Ezért ezeken a területeken különösen fontos a család­tagok részvétele a munká­ban. A növényápolást álta­lában erőteljesen végzik a járás közös gazdaságaiban. Befejezéshez közeledik a burgonya töltögetése is. A szatymazi gyümölcstermelő körzetben pedig javában szüretelik a korán érő, Mayflower fajtájú ősziba­rackot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom