Délmagyarország, 1961. június (51. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-18 / 142. szám

5 Vasárnap, 1961. június 18. Jóval száz százalék alatt... Miért alacsonyak a teljesítmények a Szegedi Cipőgyár szabászait üzemrészében ? .80—90 százalék körül telje­sítik normájukat. A vállalat A Szegedi Cipőgyár sza- a legjobban ismerik munká- Mindez azonban — bár bászati üzemrészének dolgo- saikat és a legilletékesebbek kétségtelenül segített vala­zói hosszú idő óta átlagosan ebben az ügyben nyilatkozni mit — korántsem oldotta "" —'—t-11' — hasonlóképpen beszél. A meg véglegesen a problémá­cipőgyárban a szabászaton kat. A régi gond továbbra is vezetői igen sokat foglalkpz- fizetnek legtöbbet, itt lehet gond maradt. Tudják, érzik tak már ezzel a problémá- legjobban keresni. Ha valaki ezt az üzemben, s most dói­val, beszélgettek a dolgozók- a szabászaton dolgozik és 90 goznak azokon az intézkedé­kal,' tapasztalatcsere-mozgal- százalékot teljesít, több pénzt seken, amelyek, véleményük mát szerveztek, segítették a kap a borítékban, mint a szerint, segítheti a helyzet munkamódszerek átadásának gyár másik üzemrészében végleges rendezését. hatékonyságát, sőt még a bérezési rendszert is módosí­tották. Az eredmény azon­ban szinte semmit sem vál­110 százalékért. Mármost — Legfontosabbnak tekintik mondják az üzem vezetői — a szabás gépesítését. Ez va­a szabászat munkásainak lóban sok mindent egy csa­több mint 50 százaléka egé- pásra rendezne, sajnos azon­tőzott: jóidéig csinálhattak szen fiatal, független ember, ban az ehhez szükséges gé­akinek a világon semmi pek — egyébként már meg­százalék gondja-baja, a fizetésüket rendelték őket — legkoráb­majdnem teljesen magukra, ban csak a jövő esztendőben ruhára, szórakozásra költ- kerülhetnek az üzembe. A akármit, a teljesítmények to­vábbra is 80—90 körül mozogtak. Hogyan alakult ki, ho­gyan állandósult ez a hely- hetik, s ha ezek a fiatalok másik fontos intézkedés 1 o A .. el/-i1rfo.'rrií Viotrow+n 1 dAA 1 -fcroiolirirf'tro« nllrrvT^fÁlr n zet? Az üzemrész dolgozói valóban nem tudnák száz havonta 1600—1700 forintot ahogyan elkezdték, a megkereshetnek, érthetően ben fokozatosan és jovo­folya­százalékra teljesíteni normá- elégedettek, nem kívánnak matosan más üzemrészekbe jukat? Válaszoljunk először erre a második kérdésre. A nor­mákat itt is lehet teljesíteni. többet, s nem érdekli őket, helyezik át a szabászat leg­hogy csak 85—90 százalékért gyengébb dolgozóit. Utánpót­kapták havonta ezeket a lás van, illetve lesz: sok ipa­szép összegeket. Miért tör- ri tanuló dolgozik már az A 80—90 százalék átlagszá- jék magukat? Miért dolgoz- üzemben, s ők mint képzett mot jelent, vagyis különböző teljesítményekből tevődik össze: vannák, akik csak 50 százalékot érnek el, mások lóban meg lehetnek eléged­zanak jobban, ha így is szakmunkások lépnek majd elégedettek? az áthelyezettek helyébe. Kétségtelen, a fiatalok va- Végül pedig tovább szélesí­viszont ennek majdnem a háromszorosát is — 130 szá­ve keresetükkel. Mégsem le­het helyeselni, hogy ilyen zalékot — teljesítik. Tehát szemlélet, ilyen felfogás ala­nem a normákkal van baj. Ha a norma nagyon szigorú, nagyon szoros lenne, aligha kult ki közöttük. Nem lehet szó nélkül hagyni, hogy nem törekednek többre, hogy csak , ,. , a pénz érdekli őket, s az tudna valaki közel 40 szaza- viszont már nemj hogy a lékkai túlteljesíteni. S nem egy elenyésző kisebbség, ha­nem az üzemrész dolgozói­nak jelentős többsége dol­gozik úgy, hogy teljesíti a normát. Egy körülbelül 20— 25 százaléknyi kisebbség azonban igen változóan 50— 80 százalékra teljesíti nor­máját. Ez „húzza le« a tel­jesítményátlagot. tik a munkamódszerátadást, és többet foglalkoznak a fia­tal munkások nevelésének kérdéseivel is. Mit kell még tenni? Mindez helyes. Egy baj azonban mégiscsak van: az elképzelt és szükséges vál­szép keresetért a tőlük tel­hető legjobb munkát nyújt- tozások így meglehetősen sák. Egy lépés előre lassan következnek majd be. Bármennyire is nehéz meg­csinálni : gyorsabb változá­itt szükség. Az üzem vezetői újabb terveket dolgozzanak ki a helyzet rendezésére. Vakmerőség lenne, há mi most ezzel kap­Greminger Dezső, az üzem , főmérnöke sokat beszélgetett so'Kra van a gyengén teljesítő munká­sokkal. Amikor úgy látta, szükséges, határozottan meg­mondta, ha nem javul a munka, nem nő a teljesít­mény, a gyengén teljesítőket csolatban a részleteket érin­más üzemrészbe helyezik át. tő tanácsokat adnánk. Ez a S mi történt? Alig változott vállalatvezetés feladata. Azt a- helyzet. Pedig a szabászat- azonban mégis nyugodtan ról egy másik üzemrészbe mondhatjuk, hogy ebben a kerülni: ez majdnem bizto- munkában igen. fontos in­ígen "jelentős " különbségek san kevesebb keresetet is jé- tézkedésektől sem szabad lent. visszariadniok. Furcsa helyzet Mindebből következően nefncsak a teljesítmények­ben, hanem a keresetben is cÁ szegedi daítkasü'dbj^úk _ , mindig híres Tisza felett, de leginkább a Szeged volt madár- szántóföldeken, ahol, amidőn bőségéről nem egy közép- fcezd a traktor százá. európai utazó megcsodálta a változatos és gazdag madár- val jelennek meg az eke al­világot. A városnak mégsem tal felfordított hantok men­volt kiválasztott madara, pe- tén. Versengve falják a fér­dig lett volna miből válogat- egereket, pajorokat, ni. A legregibb, az 1400-as y , évek városi pecsétjén van Európa-szerte híres lett ta­ugyan egy kiterjesztett szár- nyájuk a Koromszigeten, a nyű madár, de ornitológus Fehértó halastavainak egyet­legyen a talpán, aki kinyo- { „ tm távolesö szige. mozza, hogy mi lehet, mert , éppenúgy lehet sas, mint egy ten- Az altg MhoUnyi szí­jál kihízott pulyka. Azaz, geten madár madár hátán hogy... szerette a szegedi :már el sem fér. A sirály ember a madarat .de nem mind több lesz a sziget egészén önzetlenül. Kulono- , , , . , , sen akkor, ha abból hasz- dl0 evro1 evre kisebb. A not is látott. Kevesen tud- 460 holdas halastó tengernyi ják, de ma már szégyenkezés vizének hullámverése évről nélkül bevallhatjuk, hogy é métereket mardos ki a szaz evekkel ezelőtt, amidon , . , a darutoll adta a legény- vártból, telen a jegturzas bo­rangot viselőjének, Szeged rotválja. Szegednek ma úgy­volt a darutollvásár köz- szólván egyetlen madárhíres­sége, különösen azóta, ami­pontja. Szeged adta az or­szágnak a legtöbb darutol- , lat, de jól meg is fizették ota ^hany par szerecsen­érte. Mint minden divat, a SÍTÁl? is megszokott vendég darutollviselés divatja is el- közöttük. Ottó még a Hermáim század elején múlt, de már vissza sem térhet, mert eltűntek a dar­vak is a Szeged környéki megállapította, hogy szeren­nagy mocsarakkal együtt. csés lehet az a mezőgazda­A múlt században, még ság> melynek közelében sí­exportra is jutott a szegedi rálytelep alakul, mert ott vízimadarakból. Bécs termé- rovarkár nincsen. Ezt leg­szettudományi múzeumába joöban látják f Eehértő kö­nem egy ritka madár került ™K földek művelői, mert a be a csemegeüzletek elé ki- sirálV öregestől lepi el akasztott export madárfür­tökből. Voltak Szegednek széki madár ritkaságai is. Annyi gulipán, hogy egész Közép­vannak itt. Az üzemrész egyik fiatal dolgozója, Dö­mök Lászlóné például 78 százalék után májusban 1145 forintot keresett. A felsőbőr­szabó Ambrus Sándorné vi­szont 118 százalékot teljesí­tett ebben a hónapban és 1987 forintot keresett. Szűcs János meg 2024 forintot. A jól dolgozó munkások tehát majdnem mégegyszer any­nyít kerestek, mint a gyen­gébbek. Mindegy lenne hát a szabászat néhány dolgozó­jának, hogy mennyit keres havonta? Ezer forintot, vagy kétezret? Ezekből a számok­ból , aligha lehet másra kö­vetkeztetni! Eléggé különös, sőt az el­ső pillanatban hihetelennek tűnő helyzet ez. Pedig nem/ Az utolsó másfél-két hő­napban azonban valami ke­veset mégis javult a hely­zet. A májusi átlageredmény 95 százalék volt. Ez ugyan még nem a megkívánt tel-1 jesítmény, de a korábbi eredményekhez képest két­ségtelenül fejlődés. Az üzem vezetői ugyanis nemcsak be­szélgettek a rosszul dolgo­zókkal, hanem egyidőben in­tézkedtek, cselekedtek is. Például három hónapra ide­iglenesen megváltoztatták a bérrendszert, hogy ösztön­zőbb legyen, aztán a gyen­gén dolgozó munkások kö­zül többet valóban más üzemrészbe helyeztek át, ki­terjesztették . a tapasztalat­cserét és a munkamódszer­földeket, irtja a répabarkót, a kolorádóbogarat. Ennek ellenére a sirály is — akárcsak a varjú — nagy véráldozatok árán tudta biz­Európából nem lehetett vol- tosítani maga számára a vé­na annyit összeszedni; vol- delmet. A varjú az év 52 tak gólyatöcsök és az átvó- hetéből mindössze néhány nüló idegen madarak törne- hétig tehet, kárt vetés ide­gei. Ezeket lassanként a jén, amely gondosággal el­halok szorították ki. hárítható, különben egész mel_ évben a mezőgazdaságnak A mostoha sors lett hasznos segítője. Irtották, is úgy látszik, vannak még pusztították, ma azonban a madarak, melyek ragaszkod- fészektélepéit kímélni kell nak Szegedhez., Az. utóbbi és a számukat is csak ősz­években ezüstös madarak szel lehet gyéríteni. így tűnnék fel a város egén, a voltunk sokáig a sirályokkal csak a fenti, számokból de- átadást, megszigorították a ryl ez. ki, hanem több üze­mi vezető is — akik végül is fegyelmet, hogy csökkenjen a kiesési idő stb. Ünnepség a Feltámadás utcában A Köztisztasági Vállalat sági Vállalat útépítőinek az útépítő részlege a napokban aszfaltozott gyalogjárdáért, s fejezte be a Feltámadás ut- azért, hogy a lakosság ké­ca mindkét oldalán a gyalogjárdák aszfaltozá­sát. WKK^B Szombaton délután 2 órakor a Feltámadás utca 20. szá­mú ház udvarán kedves ün­nepségen adta át a II. ke­rületi tanács a felújított rését teljesítve terven felül az utat is ki­kövezték az orvosi rendelő előtti szakaszon, a rendelő megközelíthetősé­ge érdekében. A rövid ünnepség után az utca lakóit és a Köztiszta­megszépült utcát a lakossag- gági yáiialat útépítő részié­nak. Lacsán Mjhály, a II. kerületi tanács végrehajtó bizottságának elnöke arra kérte az utca lakóit, csino­gének Kónya Ferenc munkave­zető vezetésével megjelent dolgozóit a 20. számú ház háziasszo­nya, Pillér Sándorné látta vendégül. Az udvaron álló diófa árnyékában a lakos­Fódor Béláné mondott kö- ság az építőkkel egy asztal­szönetet hoz ülve fogyasztotta el az a tanácsnak és a Köztiszta- ünnepi ebédet sítsák megváltozott utcáju­kat, vigyázzanak rá, óvják mes a lelkiismeretlen ron­gálóktól. Az utca lakói ne­vében Egy tanulságos kollégiumi évzáróról ünneplőbe tőség döntését, amikor Nagy­öltözött fia,- istók Katalin társai nevében tál lányok átvette az oklevelet. Három ajkáról szál- brigád, ha tovább is így lott a dal: igyekszik, hamarosan szintén Egy a jel- elnyeri a szocialista brigád szónk, a bé- címet. ke... A közgyűlés legkénye­Az elnöki asztalnál Ágh sebb, legnehezebb pontja is tében a közgyűlés végülis úgy döntött, hogy nem ér­demii meg az áldozatot, amit az állam és szülei hoznak to­vábbtanulásáért. Lehet belő­le értékes ember, de tanul­jon meg dolgozni, megbe­csülni a közösséget, mások munkáját és embertársait. Emma negyedikes kollégista, elkövetkezett: azok ügyének Szeptemberben ne jöjjön a szegedi Majakov­szkij le­ánykollé­gium ebéd­lőjében a KISZ-tanács titkára szá- megtárgyalása, akiknek ma­molt be röviden a tanács gatartását a közösség kifogá­egész tanévben végzett mun- solta. Kényes pont ? A fiata­kájáról, a kollégium életé- lok bátran, határozottan, nek folyásáról. meggondoltan szóltak hozzá. Az igazgatónő meleg, sze- Itt tehát nincsenek kényes rető szavakkal foglalkozott a pontok, kollégium ez évi fejlődésé­vel. Ezután ünnepélyes aktus következett: a próbaidős nö­vendékek kollégistává ava­tása. Hogyan? Egy kollégium­ban nem mindenki kollégis­Nyári munkát javasolt a tanács vissza a kollégiumba. Az N. J. ügyében tett kollégium­tanácsi javaslatot a közgyű­lés módosította azzal, hogy szeptemberig tanúsított ma­gatartása, nyár végi pótló vizsgájának eredménye alap­néhány kol- jún ősszel ismét tárgyalják - ügyét. Nem kollé­légistának, aki a fizi­kai mun­kát nem becsüli eléggé. Né­ta? Nem! Egy évig minden hánynak pedig, akik a kö­növendék próbaidős, akkor zösség életében nem vettek is, ha harmadik osztályos részt elég intenzíven, mun­korában kerül a kollégium- kásközösségben való foglal­ba. Egy év áll rendelkezésé- kozást javasolt. A közgyűlés re ahhoz, hogy bebizonyítsa: rgvid vna után a javaslato­be tudott illeszkedni a közös- kat eifogadta. ség életébe, elfogadja törvé- G j növendékkel is lélki­nyeit, megfelel követeimé- ismeretesen foglalkoztak, nyeinek. Egy évig állandóan Előreláthatólag elégséges rajta van a nevelők és tar- eredménnyel zárja a tanévet, sai tekintete, figyelik, segí- nyen bizonyítvánnyal a tá­tik. Június elején a tanács ndc? ,-ggj határozata értei­összeült és minden növen- mében nem jöhetne vissza. A dékről egyenként döntött közgyűlés mégis további fél­egész évi munkája alapján, £v próbaidőt szavazott meg Negyvenkettő közül 35-öt számára. hogy pótolhassa avattak fel június 13-án, né- mulasztásait, gyet további próbaidőre, ket- Legsúlyosabb javaslatot tőt kizárásra, egyet próba- tett a tanács N. J. és F. É. képpen más kollégiumba ja- ügyében. A két növendék a vasolt a tanács. közösség egységét bontotta, A tanévben brigádok is ala- kötelességét elmulasztotta, kultak. Közülük egynek a tanulmányait elhanyagolta, szocialista brigádszint eléré- Élénk vita közepette sorol­sét bizonyító oklevelet most ták fel a hibákat, javaslatok adták át. A tagság viharos hangzottak el, hogyan lehqt­tapssai, hagyta jóvá a veze- ne segíteni rajtuk. F. É. ese* is Sz. A. heves vitára adott okot. gista barát­nője útján olyan társa­ságba került, amelynek ha­tására elszakadt, a kollégium közössségétől, megbontotta a rendet, kötelességét elmu­lasztotta, kollégistához mél­tatlanul viselkedett. Sem társai, sem a nevetők fi­gyelmeztetése, segítő közele­dése nem térítette jobb be­látásra. A közösség úgy ha­tározott, hogy illetékes szer­vek segítségét kéri: Sz. A.-t saját érdekében más város­ban helyezzék el tanulmá­nyai folytatására, hogy ártó baráti környezetétől elsza­kadjon. Fejlett, komoly ifjúsági közösség a Majakovszkij Kollégium' közössége. Meg­gondoltságról, határozottság­ról tettek tanúságot az est folyamán. Megmutatták, hogy felelősségtudattal in­tézik maguk, társaik, az egész közösség sorsát. Bakos Rózsa is. Hiába beszélt szépet és jót Hermann Ottó, hiába hu vatkoztunk külföldi példák­ra, a szovjet védelemre, vagy arra, hogy egyik ame­rikai városban (Salt Laké City, Utah állam) még szob­rot is emeltek a város fő­terén a dankasirálynak, mert sáskajárások idején többször mentette meg a várost az éhhaláltól. Pár évtizede még szabadon lőhető, irtható volt, mert ősszel és télen még halat is lehet látni a dan­kasirály csőrében. Az a ma­gyar közmondás, hogy ki­mondott szóból ért az em­ber, hiábavaló volt, de még a tudományos közléseknek sem vott jóidéig keletje. Ma már a sirály is védett madár; évtizedekkel ezelőtt disznók elé öntötték a ko­sárszámra összeszedett tojá­sokat. őszi időben és be nem fagyott téli vizeknél persze, hogy megeszi a si­rály is a halat, az egészsé­ges példányt azonban mély­vízből elfogni nem tudja. A felszínen döglődő halak ősz­szeszedésével pedig csak hasznot hajt, a lehalászások idején a lebocsájtott ala­csony vízben nyüzsgő apró halaknál a kártételét riasztás­sal kell elhárítani. Egyes hal­gazdákkal (a szegediek sze­rencsésen kivételek) még ma is hadakozni kell, mert ezek, minden sirályt kiirtanának, ha azokat a törvény nem vé­dené. A szegedi sok ezer sirály költés után pár hétre, el­hagyja a szegedi vizeket és nyárvégén már a Földközi­tenger partjait járják Cyp­Tustól—Gibraltárig, a tuni­szi partoktól az Atlanti­óceánig. Az áltálam álumí­niumgyűrűvel megjelölt 10 ezernyi sirályból, közel -200 visszajelentés igazolja ezt. A fehértavi őszi halászatnál itt időző több ezer dánkasi­rály északibb országokból: Cseh-, Lengyel-, Finnország­ból, Norvégiából, a Szovjet­unióból gyülekezik. Vendégsirályok azok is, amelyeket a balatoni hajók­ról, vagy a pesti hidakról kenyérdarabokkal etetnek az j emberek. Ezek a dankasirá­lyok hazájukban nyáron ép­pen olyan hasznosak orszá­gaiknak, mint a mi szegedi sirályaink a város környéki mezőgazdaságnak. A tudo­mány fegyverével előbb­utóbb még a csökönyös hal­gazdákat is meg lehet győz­ni, mert a tudományos meg­állapítás egyenlő az igazság/ gál. ... . , a város és Visszatérve a madarak viszonyára, bizony sok itt a tennivaló. A szegedi pár­kokban, Újszegeden télen nem látunk madáretetőket, s ha egyes biológiai szakkö­rök kis fáládika-odúkat nem tennének ki a korzó és Új­szeged fáira, Szeged nem nagyon tudna mássál dicse­kedni cs madárvédelem te­rén. Milyen nagy jelentősége lenne pedig a város közön­ségének és ifjúságának ne­velése érdekében követni a szovjet példát, ahol intézmé­nyesen nemcsak minden parkban megtalálja az em­ber ffi fészekodúkat, de még <1 sztyeppe eldugott házai környékén is úgyszólván minden háznál láthat rúdra tűzött, saját készítésű fész­kelő odúkat. Fogadjuk szeretettel a már szegedivé vált visszatérő dan­kasirályainkat. Nemcsak a földművelő embernek lettek segítőtársaik, hanem Sze­gednek nagy, tudományos értéket is jelentenek. BE. BEEET2K PETEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom