Délmagyarország, 1961. június (51. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-18 / 142. szám

5 Vasárnap, 1961. június 18. Jóval száz százalék alatt... Miért alacsonyak a teljesítmények a Szegedi Cipőgyár szabászait üzemrészében ? .80—90 százalék körül teljesítik normájukat. A vállalat A Szegedi Cipőgyár sza- a legjobban ismerik munká- Mindez azonban — bár bászati üzemrészének dolgo- saikat és a legilletékesebbek kétségtelenül segített valazói hosszú idő óta átlagosan ebben az ügyben nyilatkozni mit — korántsem oldotta "" —'—t-11' — hasonlóképpen beszél. A meg véglegesen a problémácipőgyárban a szabászaton kat. A régi gond továbbra is vezetői igen sokat foglalkpz- fizetnek legtöbbet, itt lehet gond maradt. Tudják, érzik tak már ezzel a problémá- legjobban keresni. Ha valaki ezt az üzemben, s most dóival, beszélgettek a dolgozók- a szabászaton dolgozik és 90 goznak azokon az intézkedékal,' tapasztalatcsere-mozgal- százalékot teljesít, több pénzt seken, amelyek, véleményük mát szerveztek, segítették a kap a borítékban, mint a szerint, segítheti a helyzet munkamódszerek átadásának gyár másik üzemrészében végleges rendezését. hatékonyságát, sőt még a bérezési rendszert is módosították. Az eredmény azonban szinte semmit sem vál110 százalékért. Mármost — Legfontosabbnak tekintik mondják az üzem vezetői — a szabás gépesítését. Ez vaa szabászat munkásainak lóban sok mindent egy csatöbb mint 50 százaléka egé- pásra rendezne, sajnos azontőzott: jóidéig csinálhattak szen fiatal, független ember, ban az ehhez szükséges géakinek a világon semmi pek — egyébként már megszázalék gondja-baja, a fizetésüket rendelték őket — legkorábmajdnem teljesen magukra, ban csak a jövő esztendőben ruhára, szórakozásra költ- kerülhetnek az üzembe. A akármit, a teljesítmények továbbra is 80—90 körül mozogtak. Hogyan alakult ki, hogyan állandósult ez a hely- hetik, s ha ezek a fiatalok másik fontos intézkedés 1 o A .. el/-i1rfo.'rrií Viotrow+n 1 dAA 1 -fcroiolirirf'tro« nllrrvT^fÁlr n zet? Az üzemrész dolgozói valóban nem tudnák száz havonta 1600—1700 forintot ahogyan elkezdték, a megkereshetnek, érthetően ben fokozatosan és jovofolyaszázalékra teljesíteni normá- elégedettek, nem kívánnak matosan más üzemrészekbe jukat? Válaszoljunk először erre a második kérdésre. A normákat itt is lehet teljesíteni. többet, s nem érdekli őket, helyezik át a szabászat leghogy csak 85—90 százalékért gyengébb dolgozóit. Utánpótkapták havonta ezeket a lás van, illetve lesz: sok ipaszép összegeket. Miért tör- ri tanuló dolgozik már az A 80—90 százalék átlagszá- jék magukat? Miért dolgoz- üzemben, s ők mint képzett mot jelent, vagyis különböző teljesítményekből tevődik össze: vannák, akik csak 50 százalékot érnek el, mások lóban meg lehetnek elégedzanak jobban, ha így is szakmunkások lépnek majd elégedettek? az áthelyezettek helyébe. Kétségtelen, a fiatalok va- Végül pedig tovább szélesíviszont ennek majdnem a háromszorosát is — 130 száve keresetükkel. Mégsem lehet helyeselni, hogy ilyen zalékot — teljesítik. Tehát szemlélet, ilyen felfogás alanem a normákkal van baj. Ha a norma nagyon szigorú, nagyon szoros lenne, aligha kult ki közöttük. Nem lehet szó nélkül hagyni, hogy nem törekednek többre, hogy csak , ,. , a pénz érdekli őket, s az tudna valaki közel 40 szaza- viszont már nemj hogy a lékkai túlteljesíteni. S nem egy elenyésző kisebbség, hanem az üzemrész dolgozóinak jelentős többsége dolgozik úgy, hogy teljesíti a normát. Egy körülbelül 20— 25 százaléknyi kisebbség azonban igen változóan 50— 80 százalékra teljesíti normáját. Ez „húzza le« a teljesítményátlagot. tik a munkamódszerátadást, és többet foglalkoznak a fiatal munkások nevelésének kérdéseivel is. Mit kell még tenni? Mindez helyes. Egy baj azonban mégiscsak van: az elképzelt és szükséges válszép keresetért a tőlük telhető legjobb munkát nyújt- tozások így meglehetősen sák. Egy lépés előre lassan következnek majd be. Bármennyire is nehéz megcsinálni : gyorsabb változáitt szükség. Az üzem vezetői újabb terveket dolgozzanak ki a helyzet rendezésére. Vakmerőség lenne, há mi most ezzel kapGreminger Dezső, az üzem , főmérnöke sokat beszélgetett so'Kra van a gyengén teljesítő munkásokkal. Amikor úgy látta, szükséges, határozottan megmondta, ha nem javul a munka, nem nő a teljesítmény, a gyengén teljesítőket csolatban a részleteket érinmás üzemrészbe helyezik át. tő tanácsokat adnánk. Ez a S mi történt? Alig változott vállalatvezetés feladata. Azt a- helyzet. Pedig a szabászat- azonban mégis nyugodtan ról egy másik üzemrészbe mondhatjuk, hogy ebben a kerülni: ez majdnem bizto- munkában igen. fontos inígen "jelentős " különbségek san kevesebb keresetet is jé- tézkedésektől sem szabad lent. visszariadniok. Furcsa helyzet Mindebből következően nefncsak a teljesítményekben, hanem a keresetben is cÁ szegedi daítkasü'dbj^úk _ , mindig híres Tisza felett, de leginkább a Szeged volt madár- szántóföldeken, ahol, amidőn bőségéről nem egy közép- fcezd a traktor százá. európai utazó megcsodálta a változatos és gazdag madár- val jelennek meg az eke alvilágot. A városnak mégsem tal felfordított hantok menvolt kiválasztott madara, pe- tén. Versengve falják a férdig lett volna miből válogat- egereket, pajorokat, ni. A legregibb, az 1400-as y , évek városi pecsétjén van Európa-szerte híres lett taugyan egy kiterjesztett szár- nyájuk a Koromszigeten, a nyű madár, de ornitológus Fehértó halastavainak egyetlegyen a talpán, aki kinyo- { „ tm távolesö szige. mozza, hogy mi lehet, mert , éppenúgy lehet sas, mint egy ten- Az altg MhoUnyi szíjál kihízott pulyka. Azaz, geten madár madár hátán hogy... szerette a szegedi :már el sem fér. A sirály ember a madarat .de nem mind több lesz a sziget egészén önzetlenül. Kulono- , , , . , , sen akkor, ha abból hasz- dl0 evro1 evre kisebb. A not is látott. Kevesen tud- 460 holdas halastó tengernyi ják, de ma már szégyenkezés vizének hullámverése évről nélkül bevallhatjuk, hogy é métereket mardos ki a szaz evekkel ezelőtt, amidon , . , a darutoll adta a legény- vártból, telen a jegturzas borangot viselőjének, Szeged rotválja. Szegednek ma úgyvolt a darutollvásár köz- szólván egyetlen madárhíressége, különösen azóta, amipontja. Szeged adta az országnak a legtöbb darutol- , lat, de jól meg is fizették ota ^hany par szerecsenérte. Mint minden divat, a SÍTÁl? is megszokott vendég darutollviselés divatja is el- közöttük. Ottó még a Hermáim század elején múlt, de már vissza sem térhet, mert eltűntek a darvak is a Szeged környéki megállapította, hogy szerennagy mocsarakkal együtt. csés lehet az a mezőgazdaA múlt században, még ság> melynek közelében síexportra is jutott a szegedi rálytelep alakul, mert ott vízimadarakból. Bécs termé- rovarkár nincsen. Ezt legszettudományi múzeumába joöban látják f Eehértő könem egy ritka madár került ™K földek művelői, mert a be a csemegeüzletek elé ki- sirálV öregestől lepi el akasztott export madárfürtökből. Voltak Szegednek széki madár ritkaságai is. Annyi gulipán, hogy egész Középvannak itt. Az üzemrész egyik fiatal dolgozója, Dömök Lászlóné például 78 százalék után májusban 1145 forintot keresett. A felsőbőrszabó Ambrus Sándorné viszont 118 százalékot teljesített ebben a hónapban és 1987 forintot keresett. Szűcs János meg 2024 forintot. A jól dolgozó munkások tehát majdnem mégegyszer anynyít kerestek, mint a gyengébbek. Mindegy lenne hát a szabászat néhány dolgozójának, hogy mennyit keres havonta? Ezer forintot, vagy kétezret? Ezekből a számokból , aligha lehet másra következtetni! Eléggé különös, sőt az első pillanatban hihetelennek tűnő helyzet ez. Pedig nem/ Az utolsó másfél-két hőnapban azonban valami keveset mégis javult a helyzet. A májusi átlageredmény 95 százalék volt. Ez ugyan még nem a megkívánt tel-1 jesítmény, de a korábbi eredményekhez képest kétségtelenül fejlődés. Az üzem vezetői ugyanis nemcsak beszélgettek a rosszul dolgozókkal, hanem egyidőben intézkedtek, cselekedtek is. Például három hónapra ideiglenesen megváltoztatták a bérrendszert, hogy ösztönzőbb legyen, aztán a gyengén dolgozó munkások közül többet valóban más üzemrészbe helyeztek át, kiterjesztették . a tapasztalatcserét és a munkamódszerföldeket, irtja a répabarkót, a kolorádóbogarat. Ennek ellenére a sirály is — akárcsak a varjú — nagy véráldozatok árán tudta bizEurópából nem lehetett vol- tosítani maga számára a véna annyit összeszedni; vol- delmet. A varjú az év 52 tak gólyatöcsök és az átvó- hetéből mindössze néhány nüló idegen madarak törne- hétig tehet, kárt vetés idegei. Ezeket lassanként a jén, amely gondosággal elhalok szorították ki. hárítható, különben egész mel_ évben a mezőgazdaságnak A mostoha sors lett hasznos segítője. Irtották, is úgy látszik, vannak még pusztították, ma azonban a madarak, melyek ragaszkod- fészektélepéit kímélni kell nak Szegedhez., Az. utóbbi és a számukat is csak őszévekben ezüstös madarak szel lehet gyéríteni. így tűnnék fel a város egén, a voltunk sokáig a sirályokkal csak a fenti, számokból de- átadást, megszigorították a ryl ez. ki, hanem több üzemi vezető is — akik végül is fegyelmet, hogy csökkenjen a kiesési idő stb. Ünnepség a Feltámadás utcában A Köztisztasági Vállalat sági Vállalat útépítőinek az útépítő részlege a napokban aszfaltozott gyalogjárdáért, s fejezte be a Feltámadás ut- azért, hogy a lakosság kéca mindkét oldalán a gyalogjárdák aszfaltozását. WKK^B Szombaton délután 2 órakor a Feltámadás utca 20. számú ház udvarán kedves ünnepségen adta át a II. kerületi tanács a felújított rését teljesítve terven felül az utat is kikövezték az orvosi rendelő előtti szakaszon, a rendelő megközelíthetősége érdekében. A rövid ünnepség után az utca lakóit és a Köztisztamegszépült utcát a lakossag- gági yáiialat útépítő résziénak. Lacsán Mjhály, a II. kerületi tanács végrehajtó bizottságának elnöke arra kérte az utca lakóit, csinogének Kónya Ferenc munkavezető vezetésével megjelent dolgozóit a 20. számú ház háziasszonya, Pillér Sándorné látta vendégül. Az udvaron álló diófa árnyékában a lakosFódor Béláné mondott kö- ság az építőkkel egy asztalszönetet hoz ülve fogyasztotta el az a tanácsnak és a Köztiszta- ünnepi ebédet sítsák megváltozott utcájukat, vigyázzanak rá, óvják mes a lelkiismeretlen rongálóktól. Az utca lakói nevében Egy tanulságos kollégiumi évzáróról ünneplőbe tőség döntését, amikor Nagyöltözött fia,- istók Katalin társai nevében tál lányok átvette az oklevelet. Három ajkáról szál- brigád, ha tovább is így lott a dal: igyekszik, hamarosan szintén Egy a jel- elnyeri a szocialista brigád szónk, a bé- címet. ke... A közgyűlés legkényeAz elnöki asztalnál Ágh sebb, legnehezebb pontja is tében a közgyűlés végülis úgy döntött, hogy nem érdemii meg az áldozatot, amit az állam és szülei hoznak továbbtanulásáért. Lehet belőle értékes ember, de tanuljon meg dolgozni, megbecsülni a közösséget, mások munkáját és embertársait. Emma negyedikes kollégista, elkövetkezett: azok ügyének Szeptemberben ne jöjjön a szegedi Majakovszkij leánykollégium ebédlőjében a KISZ-tanács titkára szá- megtárgyalása, akiknek mamolt be röviden a tanács gatartását a közösség kifogáegész tanévben végzett mun- solta. Kényes pont ? A fiatakájáról, a kollégium életé- lok bátran, határozottan, nek folyásáról. meggondoltan szóltak hozzá. Az igazgatónő meleg, sze- Itt tehát nincsenek kényes rető szavakkal foglalkozott a pontok, kollégium ez évi fejlődésével. Ezután ünnepélyes aktus következett: a próbaidős növendékek kollégistává avatása. Hogyan? Egy kollégiumban nem mindenki kollégisNyári munkát javasolt a tanács vissza a kollégiumba. Az N. J. ügyében tett kollégiumtanácsi javaslatot a közgyűlés módosította azzal, hogy szeptemberig tanúsított magatartása, nyár végi pótló vizsgájának eredménye alapnéhány kol- jún ősszel ismét tárgyalják - ügyét. Nem kollélégistának, aki a fizikai munkát nem becsüli eléggé. Néta? Nem! Egy évig minden hánynak pedig, akik a könövendék próbaidős, akkor zösség életében nem vettek is, ha harmadik osztályos részt elég intenzíven, munkorában kerül a kollégium- kásközösségben való foglalba. Egy év áll rendelkezésé- kozást javasolt. A közgyűlés re ahhoz, hogy bebizonyítsa: rgvid vna után a javaslatobe tudott illeszkedni a közös- kat eifogadta. ség életébe, elfogadja törvé- G j növendékkel is lélkinyeit, megfelel követeimé- ismeretesen foglalkoztak, nyeinek. Egy évig állandóan Előreláthatólag elégséges rajta van a nevelők és tar- eredménnyel zárja a tanévet, sai tekintete, figyelik, segí- nyen bizonyítvánnyal a tátik. Június elején a tanács ndc? ,-ggj határozata érteiösszeült és minden növen- mében nem jöhetne vissza. A dékről egyenként döntött közgyűlés mégis további félegész évi munkája alapján, £v próbaidőt szavazott meg Negyvenkettő közül 35-öt számára. hogy pótolhassa avattak fel június 13-án, né- mulasztásait, gyet további próbaidőre, ket- Legsúlyosabb javaslatot tőt kizárásra, egyet próba- tett a tanács N. J. és F. É. képpen más kollégiumba ja- ügyében. A két növendék a vasolt a tanács. közösség egységét bontotta, A tanévben brigádok is ala- kötelességét elmulasztotta, kultak. Közülük egynek a tanulmányait elhanyagolta, szocialista brigádszint eléré- Élénk vita közepette sorolsét bizonyító oklevelet most ták fel a hibákat, javaslatok adták át. A tagság viharos hangzottak el, hogyan lehqttapssai, hagyta jóvá a veze- ne segíteni rajtuk. F. É. ese* is Sz. A. heves vitára adott okot. gista barátnője útján olyan társaságba került, amelynek hatására elszakadt, a kollégium közössségétől, megbontotta a rendet, kötelességét elmulasztotta, kollégistához méltatlanul viselkedett. Sem társai, sem a nevetők figyelmeztetése, segítő közeledése nem térítette jobb belátásra. A közösség úgy határozott, hogy illetékes szervek segítségét kéri: Sz. A.-t saját érdekében más városban helyezzék el tanulmányai folytatására, hogy ártó baráti környezetétől elszakadjon. Fejlett, komoly ifjúsági közösség a Majakovszkij Kollégium' közössége. Meggondoltságról, határozottságról tettek tanúságot az est folyamán. Megmutatták, hogy felelősségtudattal intézik maguk, társaik, az egész közösség sorsát. Bakos Rózsa is. Hiába beszélt szépet és jót Hermann Ottó, hiába hu vatkoztunk külföldi példákra, a szovjet védelemre, vagy arra, hogy egyik amerikai városban (Salt Laké City, Utah állam) még szobrot is emeltek a város főterén a dankasirálynak, mert sáskajárások idején többször mentette meg a várost az éhhaláltól. Pár évtizede még szabadon lőhető, irtható volt, mert ősszel és télen még halat is lehet látni a dankasirály csőrében. Az a magyar közmondás, hogy kimondott szóból ért az ember, hiábavaló volt, de még a tudományos közléseknek sem vott jóidéig keletje. Ma már a sirály is védett madár; évtizedekkel ezelőtt disznók elé öntötték a kosárszámra összeszedett tojásokat. őszi időben és be nem fagyott téli vizeknél persze, hogy megeszi a sirály is a halat, az egészséges példányt azonban mélyvízből elfogni nem tudja. A felszínen döglődő halak őszszeszedésével pedig csak hasznot hajt, a lehalászások idején a lebocsájtott alacsony vízben nyüzsgő apró halaknál a kártételét riasztással kell elhárítani. Egyes halgazdákkal (a szegediek szerencsésen kivételek) még ma is hadakozni kell, mert ezek, minden sirályt kiirtanának, ha azokat a törvény nem védené. A szegedi sok ezer sirály költés után pár hétre, elhagyja a szegedi vizeket és nyárvégén már a Földközitenger partjait járják CypTustól—Gibraltárig, a tuniszi partoktól az Atlantióceánig. Az áltálam álumíniumgyűrűvel megjelölt 10 ezernyi sirályból, közel -200 visszajelentés igazolja ezt. A fehértavi őszi halászatnál itt időző több ezer dánkasirály északibb országokból: Cseh-, Lengyel-, Finnországból, Norvégiából, a Szovjetunióból gyülekezik. Vendégsirályok azok is, amelyeket a balatoni hajókról, vagy a pesti hidakról kenyérdarabokkal etetnek az j emberek. Ezek a dankasirályok hazájukban nyáron éppen olyan hasznosak országaiknak, mint a mi szegedi sirályaink a város környéki mezőgazdaságnak. A tudomány fegyverével előbbutóbb még a csökönyös halgazdákat is meg lehet győzni, mert a tudományos megállapítás egyenlő az igazság/ gál. ... . , a város és Visszatérve a madarak viszonyára, bizony sok itt a tennivaló. A szegedi párkokban, Újszegeden télen nem látunk madáretetőket, s ha egyes biológiai szakkörök kis fáládika-odúkat nem tennének ki a korzó és Újszeged fáira, Szeged nem nagyon tudna mássál dicsekedni cs madárvédelem terén. Milyen nagy jelentősége lenne pedig a város közönségének és ifjúságának nevelése érdekében követni a szovjet példát, ahol intézményesen nemcsak minden parkban megtalálja az ember ffi fészekodúkat, de még <1 sztyeppe eldugott házai környékén is úgyszólván minden háznál láthat rúdra tűzött, saját készítésű fészkelő odúkat. Fogadjuk szeretettel a már szegedivé vált visszatérő dankasirályainkat. Nemcsak a földművelő embernek lettek segítőtársaik, hanem Szegednek nagy, tudományos értéket is jelentenek. BE. BEEET2K PETEK