Délmagyarország, 1961. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-14 / 87. szám

Szerdán déltől kezdve az egész szovjet nép ünnepel: ünnepli az emberiség törté­nelmének példátlan hőstettét, tudományos sikerét. Gyűlések ezrei, rögtönzött felvo­nulások százai zajlottak le szinte minden városban, faluban egyaránt. Szerdán pél­dául ezrek és ezrek vonultak ki Moszk­vában az utcára. A főbb ,útvonalakon idő­ről időre a forgalom is leállt, amikor újabb és újabb csoportok vonultak fel rögtönzött táblákkal a szovjet főváros szí­ve, a szovjet állam szimbóluma, a Kreml a. Vörös tér felé. Moszkvai orvostanhall­gatók egy csoportja például — tábla hiá­nyában — hirtelenében köpenyére festette színes tintával az üdvözlő szavakat: -Él­jen Gagarin! Elsők vagyunk a világűr­ben.* Szerdán egész napon át felborult a rá­dió, a televízió műsora, csupán a példát­lanul álló sikerrel foglalkozott. A televí­zió kamerája előtt megszólaltak a szovjet emberek képviselői, vezető tudósok, mű­vészek, egyszerű dolgozók, költők, írók, zeneszerzők első alkotásait közvetítette több mint tízmillió nézőjének a központi televíziós stúdió, amely egész napon át kapcsolatban állt Kijevvtl, Leningráddal, Tallinn-nal és Rigával. Nemcsak a szovjet nép ünnepel termé­szetesen, hiszen a nagy hír az. egész vi­lágot megmozgatta. Ezekben a napokban minden földrész a szovjet tudománynak és rakétatechnikának adózik nagy-nagy tisztelettel, elismeréssel. Gagarin őrnagy elmondja űrrepülésének hősi történetét Képűnk azt a pillanatot ábrázol ja, amikor Gagarin be­szál! vs őrhajó fülkéjébe és befejezi egyik munkatársá­val folytatott beszélgetését. * tuk munkáit — mondotta. Elmondhatom, hogy Vnye zemli (A Földön kívül) cí­mű munkájában Ciolkovsz­kij nagyon világosan megjó­solta amit én saját szemeim­mel láthattam az űrrepülés alatt. Ciolkovszkij mindenki másnál világosabban látta azt a világot, amely a világ­űrbe felemelkedő ember sze­me elé tárul. — Amikor elfoglaltam he­lyemet az űrhajóban — folytatta Gagarin őrnagy — igazán nagy örömet éreztem. Boldog és büszke voltam, hogy én hajthatom végre ezt az űrrepülést. Ugyanakkor nagy felelősségérzet töltött el azért, hogy az űrben fo­gok repülni, ahol annyi is­meretlen dolog vár rám, de eltöltött a büszkeség érzése is, hogy népünk olyan ha­talmas űrhajókat tudott épí­teni, amelyek eljuttatják az utas legyek — kezdte_ a be- Nyikita Szergejevicset azért embert a világűrbe. szélgetést Gagarin őrnagy, a gondoskodásért, amit irán- A- jövő terveiről az firha­— Repülni a világűrben, ez tam tanúsított — emlékezik jós pilóta a következőket az én személyes kívánsá- Gagarin. mondotta: gom volt. A fiatal őrnagy magáról, — Egész életemet, minden Gagarm hangsúlyozta, hogy életéről szólva elmondotta, munkámat, gondolatomat és síz űrben szállva sohasem hogy tanulmányi évei alatt érzéseimet a világűr meg­bántotta az egyedüllét érzé- két tantárgy érdekelte min- hódítása tudományának aka­dennél jobban: a fizika és a rom szentelni. Szeretnék eí­ma tem a íj ka Hat évig a jutni a Vénuszra, meglátni, gzsatszki iskolában tanult, hogy mi rejtőzik felhőréte­majd ipari tanuló lett, vé- ge alatt, megnézni a Mars gul a szaratovi ipari techni- bolygót és magam meggyő­kumot végezte el kitűnő zódni arról, hogy vannak-e — A Holdat nem láttam eredménnyel. rajta csatornák. A Hold már mondotta Gagarin. — A Na- Ciolkovszkij nevét először nem is olyan távoli szomszé­pot viszont igen, s az a vL ^ iskoláin hallotta: -Ké- iunK v gondolom, nemi* lagurben nagyon sokkal fe- sobb tanulmanyaim során ez . . . 7^át7 TelTesiTenrak^rtam nyesebbnek látszik, mint a név nagyon drága lett szá- várnunk, hogy el­a feladat minden pontját lenn a Földről. A csillagok momra es tarsaim. számára repüljünk a Holdig es a méghozzá a lehető legjob- " jói láthatók. is, igen sokai tanulmányoz- Holdra, ban. Sok dolgom volt. Az Az első szovjet űrutas az­egész űrutazás komoly mun- ^ gílJtoS* a°fűiyte- A vüaüürb™ van hely mindenki számára irstte1 m^H nagyszerá" Gagarin őrnagy, akit ma tamát azonban - mondotta en erezte magar. neveztek ki elsöosztályú re- — előre kidolgozott program — Valahogy minden köny- pülőnek, megjegyezte, hogy határozta meg. — Az ürha­nyebb lett. Ez érthető — tet- a szputnyik-űrhajóban sok­te hozzá Gagarin —, a lá- kai tovább is maradhatott bak. a kezek elvesztették volna. Az űrrepülés időtar­súlyukat, a tárgyak úszkál­Moszfcvából jelenti a TASZSZ: Jurij Gagarin őrnagy, az első ember, aki utazott a világűrben, most nyilatko­zott a TASZSZ tudósítójá­nak történelmi jelentőségű útjáról. — Régi vágyam, hogy ér- se. A lehető legjobban Az utazás alatt támadt gondolatairól szólva Gagarin kijelentette: — Minden gondolatom és érzésem arra irányult, hogy teljesítsem az utazás prog­majd elsötétült koromfeketéig. egeszem — Jól tudtam —mondot­ta —, hogy barátaim, az egész szovjet nép figyelem­mel kiséri űrutazásomat. Szi­lárdan hittem, hogy a párt és s kormány mindig ké­szen áH, hogy segítsen raj­tam, ha bonyolult helyzetbe tak a levegőben En magam jóban azonban csak addig maradhattam, amíg a feladat (Folytatás a 2. oldalon.) kerülök. Azután így folytatta: sem ültem a kilátóablaknál, mint addig, hanem függtem a semmiben. Ebben az álla­— Azelőtt nem emelkedhet- pótban ettem is és ittam is, tem magasabbra 15 kilómé- s mindez úgy ment végbe, temél. A szputnyik-űrhajó- ahogy a Földön. Aztán dói­ról a lelátás természetesen goztam is ebben az állapot­rosszabb, mint repülőgépről, ban — mondotta Gagarin —, de a repülés közben saját irtom, leírtam észrevételei­szemeimmel láthattam — ez met. A kézírásom nem vál­nekem adatott meg elsőnek tózott, bár ott nem volt , hogy a Föld gömbölyű! — A látóhatár képe fölül­ről nagyon sajátságos és na­gyon szép. Az átmenet a Föld fényes felszínétől a nem semmi súlya a kezemnek, csak a noteszt kellett tarta­ni, különben elrepült volna. Dolgoztam a rádióval, hasz­náltam a távírókulcsot. (Somogyiné íelv.) Feszült figyelemmel hallgatja e napokban mindenki a rádiót, hiszen egyetlen szót sem akar veszíteni a cso­dálatos űrutazásról szóló közleményekből. E napokban különösen sokan hallgatják Moszkvát, ahonnan a leg­frissebb hírek érkeznek az éterből. Az első perctől fogva milliók követték figyelemmel a hős szovjet repülős páratlan útját, s ezzel a szenzá­cióval nem tudunk betelni meg napok, hetek után sem. Képünkön a Jancsó Miklós egyetemi kollégium lakói hallgatják feszült figyelemmel a legújabb jelentéseket. vaksötét. de csillagokkal Mindez meggyőzött róla, pompázó égig rendkívül szí- hogy a súlytalanéágnak nincs nes. A Föld kékes szinű és hatása a munkaképességre, ettől a halványkéktől a A súlytalanságból abba a mélyfeketéig igen lenyügn- helyzetbe, amikor a gravitá­zöen árnyalt az átmenet, ció ismét hat, fokozatos és Nem lehet szavakkal érzé- könnyű volt az átmenet. A keltetni! Amikor indulás kezeimet lábaimat az elöb­után kijutottam a Föld ár- bi módon éreztem, csak ép­nyékából, a látóhatár akkor pen súlyuk lett, és nem-lóg­másféle volt. Először élénk tam a levegőben többé, ha­narancssárga szint észleltem, nem visszaültem a figyelő­ezmtán a láthatár kékké vált, nyíláshoz. A hős nevét vette iel a brigád Legnagyobb öröm — Leszállás után nagyon legsége. A legnagyobb örö­melegen fogadtak a szovjet met pedig akkor éreztem, emberek. Könnyekig mégha- amikor Hruscsov és Brezs­tött Nyikita Szergejevics nyev elvtársakkal telefonon Hruscsov távirata. Meghatott beszéltem. Szívből jövő há­gondoskodása, figyelme, me- la és fiúi köszönet illeti (Bozsán Endre felvétele) Vörös szegfűkkel díszítik Gagarin őrnagy fényképét Tegnap délelőtt Budapes- Helik József. — Vegyük fel ten, a Mechanikai Mérőmű- a Gagarin-brigád nevet szerek Gyárában rendkívüli Tegnap óta már a műhely­ülést tartott Helik József ben sokat beszélgettünk a szocialista brigádja. szovjet repülőőrnagy hőstet­— Mai ülésünkön javas- * - , .... , , _ , , . . . : . .. Hehk József javaslatai lel­latot akarok tenni a bngad kes heiyesléssel fogadta az új nevére — kezdte szavait egész brigád Ara: 50 fillér Péntek, 1961. április 14. Ankét a társadalmi 51. évfolyam, 87. szám A szövget tudomán indult el. egész »

Next

/
Oldalképek
Tartalom