Délmagyarország, 1961. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-05 / 55. szám

Vasárnap, 1961. március 5. 4 Paradicsomfeldoigozó gépsort szerelnek össze a Konzervgyárban Több szórakozási lehetőséget a gyermekeknek! Most fejezik be a Szegedi Konzervgyárban az automata paradicsomfeldoigozó gép­sor összeszereléséi. A gépsor egyes gépei 1958 óta folyamatosan érkeztek az üzembe a Láng-gépgyárból, és akkor az üzem különböző helycin munkába is állították őket. Nemrég új csarnokot építettek, s az úgynevezett paradicsomlé-állomás gépeit egy helyre telepítették át. Ezzel nagymértékben egyszerűsödött a gyártás és a szállítás, a gépek anyagellátása javult, a munkakörülmények pedig jobbá, egészségesebbé váltak. Képünkön a gépsor egyik paszírozó egysége látható Megalakult az Építőművész Szövetség szegedi csoportja A Magyar Építőművész Szövetség helyi csoportot alakított Szegeden. Az. új csoport tagjai jelenleg az ál­lami szervek, az Építőipari Technikum és a szegedi köz­ponttal működő Csongrád megyei Tervező Vállalat szakemberei. Az alakuló ülé­sen három tagú vezetőséget Választottak. Elnök Borven­dég Béla, Ybl-díjas építész, elnökhelyettes Beszédes Kor­nél, a városi tanács főmér­nöke, titkár pedig illés La­jos, a Tervező Vállalat mér­nöke lett A csoport megkezdte mű­ködését, s első feladatai kö­zött a helyi építési problé­mák felkutatása cs össze­gyűjtése, az építészeti szín­vonal emelése szerepel. En­nek érdekében szoros együtt­működést teremt a város társadalmi és szakmai szer­veivel, továbbá az építőipari vállalatokkal. Fényelemes anyagnorma megállapítás Szegedi egyetemi kutatók és ruhaipari dolgozók közös újítása • Miért vágják ki a diófákat tjszegeden í Újszegeden e héten meg­kezdték a több évtizedes, öreg diófák kivágását. Mint­egy kétszáz fát termelnek ki most, márciusban, s ennek használható anyagát a helyi és a fővárosi bútoripar kap­ja. A diófa tudvalevően az egyik legértékesebb bútor­anyag, de a kivágásukat mégsem ez tette elsősorban szükségessé. A nagyranőtt fákat évrql évre meg kellett csonkítani, erősen megnyes­ni, mert veszélyeztették a villanyhálózatot stb. Emiatt mind többet veszítettek ér­tékükből, s mivel kiöregedő­ben, kiszáradóban vannak, egy-két év múlva már hasz­navehetetlenné váltak volna. A kerületi tanácsok és társadalmi szervek tervei a játszóterek fejlesztésére Több tanácstag is szóvá­tette — a múltkoriban le­zajlott tanácsüléseken mind a három kerületben' — hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a játszóterek fejlesztésére, felügyeletére, s általában a pihenő par­kok gondozására. E jogos kívánságnak kívánnak ele­get tenni a kerületi végre­hajtó bizottságok, amikor a társadalmi szervekkel együtt­működve gondolnak a terek rendbentartásárá is. A III. kerületben például a móravárosi Kolozsvári tér lezárását határozták el. Ez­zel megszüntetik a kerék­párforgalmat. Élősövénnyel veszik körül a gyermekek kedvenc játszóhelyét, s a tér egyik oldalán pihenőpado­kat helyeznek el,, míg a má­sik felén a labdarúgásra is alkalmas helyet alakítanak ki. Jelentős összeget költöt­tek már most, az enyhe té­li időszakban is a Mátyás térre, melyet teljesen a gyermekek rendelkezésére bocsátanak. A Szegedi Gép­ipari Technikum társadalmi segítségét várják a Kálvá­ria tér játszóhellyé való fejlesztésében, s hasonló re­ményeket táplálnak más üzemek szakszervezeteivel, kiszistáival kapcsolatban is. A sportkörök segítsége S itt lehet megemlíteni például a II. kerületi ta­nácsülésen elhangzott egyik felszólalást. M. M. — úgyis, mint tanácstag, s mint a szegedi Dózsa Sportkör ve­zetőségi tagja -r bejelentel­te. hogy a Hunyadi téri pá­lyájukon a hét meghatáro­zott napjain és órájában en­gedik íutbalozni a gyerme­keket. A mostani játszóte­rek ugyanis a legkisebbtől a legnagyobb gyermekekig fogadják be a szórakozni vágyó fiatalokat, s termé­szetes dolog, hogy a "kama­szodó* nagy fiúkat, a kiseb­bek testi épségének az ér­dekében nem engedik íutba­lozni a Bartók Béla — és még több — téren. A többi sportkör hasonló engedmé­nye jelentősen tovább eny­hítené a ma még kétségte­lenül fennálló játszótérhi­ányt. Hogy csak néháíiy pél ­dát említsünk: Alsóvároson a Szabadság téren, a fűtő­ház, Gyulatelepen a Juta­árugyár bocsáthatna a gyer­mekek rendelkezésére sport­pályáját. Társadalmi összefogás A közigazgatási szervek intézkedésein túl a társadal­mi összefogás -oldhatja meg a játszóhelyek problémáját. Az I. kerületi tanács pél­dául a felsővárosi, minorita­templomkert megnyitására is javaslatot dolgozott ki. A történelmi nevezetességű műemlék meghagyásával a kertben a pihenni vágyó idősebb generáció találna padokra, kellemes' parkra, s a mostani Szent György tér a gyermekek rendelkezésére állna. Ugyancsak az I. ke­rület költött már eddig is nagy összegeket a régi mun­kásmozgalmi találkozóhely, a Kállay-liget űjrafásítására. Most már több évesek a li­get újonnan ültetett fai, megszűnik a gondozásuk miatt létesített köztes-ter­melés, s a tanács tervei szerint ezt a területet fo­kozatosan az iskolás gyer­mekek kirándulóhelyévé ala­kítják. Hasonló ligetet léte­sítenek a Maros-torokkal szembeni több mint húsz holdas területen is. A Hon­véd teret, melynek óriási laktanyáját az elmúlt évek­ben alakítottak át lakások* ká, szintén a gyermekek rendelkezésére adják át. Parkosítják, játszószereket állítanak fel. Játszóterek patronálása A III. kerületi tanács rendszeres alkalmazottakkal gondoskodik a jövőben a Marx tér karbantartásáról. Fásítja a kikövezetlen, nagy területet, padokat helyez el az idősebbek, s a gyerme­kek kísérői részére és tár­sadalmi munkával átszelő salakutakat épít. A II. kerületben az épí­tés- és közlekedésügyi ál­.landó bizottság tartja szem­mel a játszótereket, s közli az esetleges intézkedniva­lókat a végrehajtóbizottság­gal. E ke.rüíetben — mint a város többi részén is — egészséges mozgalom in­dult már korábban a játszó­terek patronálására. A Csil­lag téren például a Szege­di Cipőgyár munkáskollek­tívája készített társadalmi munkában játszó szereket, a Klapka György téren a Köztisztasági Vállalat pat­ronálja a gyermekek szó­rakozását. s hasonló fel­adatot vállalt a Hajógyár, a Vasipari Szövetkezet, a Ké­ziszerszámgyár, a Gázgyár és még több üzem. A nőtanács és a KISZ elgondolásai A kerületi tanácsoknak rendelkezésére álló város­fejlesztési összegek sok fel­adat elvégzését célozzák. Még nem jutnak milliók például a játszóterekre, de az állami és társadalmi összefogás sokat segíthetne. Tavaly például a szakszer­vezeti nöbizottság "kultúr­park-akciót* kezdeményezett s ezzel a gyermekeknek még tőbb szórakozási lehető­séget és felnőtt-felügyeletet biztosítottak. Idén ilyesmi­re még nagyobb gondot kel­lene fordítani. A városi nő­tanács titkárságán már ter­vezik, hogy a szülői mun­kaközösségek révén jobban ellenőrzik a játszótereket. A KISZ-ben is tanácskoztak arról, hogy patronálják a legkisebbek szórakozását. A népfront egyre szélesedő tár­sadalmi akciót fejt ki a Vi­dám Park megvalósításáért. De addig is, míg ez meg­valósul, a meglevő lehető­ségek maximális kielégíté­sét kell biztosítani a gyer­mekek részére, hogy illő kö­rülmények között, jól, egész­ségesen szórakozhassanak. K. B. mi mi u nal kisebb-nagyobb laza-! sagokra, végeredményben 1 a drága szőrme- és bőr-! anyagok nem teljes kihasz-j nálásara vezethetett. Szegeden szinte az egész konfekcióipari szabászatot forradalmasító új módsze­rek kidolgozásában működ­nek együtt a Szegedi Tudo­mányegyetem Kísérleti Fizi- , evakran 15 S7á.; kai Intézetének kutatói, va- AZ anyagot gyakran 523 I •T ! • „s.--,, zalekkal jobban is kihasz-­lamint a Szőrme- es Börru- •,,..•, , . . , > ...... nalhattak volna, ha rendel-' hakészitó Vállalat ujitoi. kezésre áll a pontos anyag-; Még csak nemrégiben oldot- norma. t.ák meg a szabászaiban a Ezt segítí elő az újfajta,; matricázást helyettesítő fény- fényelemes készülék. A mű képvetítés problémáját, s máris újabb kitűnő mód­szert gyümölcsözött az együttműködés. Szálai László docens és Kovács Károly intézeti mér­nök Wéber István és Bukta Lajos vezfető műszaki dolgo­zókkal együtt ezúttal új típusú, fényelemes mé­rőműszert terveztek és ké­szítettek az anyagnormák pontos, gyors megállapítá­sára. Eddig a szabásmintákat deciméter beosztású papírra helyezték, a szabálytalan körvonalú ruharészek mére­teit azonban így sem tudták pontosan meghatározni. A sértetlen, egész decimétere­ket pontosan összeadták ugyan, de a széleken lévő­ket csak hosszas illesztge­téssel tudták összeállítani, hogy megközelítően pontos területet kapjanak. Így tehát a részben beesüit terület­megállapítás a szabászat­szer a visszavert fénymeny-! nyíség alapjan állapítja meg I a területet. Elébb elhelyez-; nek benne egy fél négyzet-; méteres fehér papirt, utána; pedig a szabásmintát. A két! papírról visszavert fénymennyiség; viszonyából következik a mért terület, amit egy galvanométer skálájáról le­het leolvasni. Az új módszer, illetve az; újfajta készülék jelentősé gére következtetni lehet pé!-j dául abból, hogy az üzem-; ben évente csak az export; területén több mint félszáz! modellről — összesen 350 féle méret, s EBHIESpi ^UfAfO^ffk^ áíífri Erzsi néni a köralakú hq.ll közepén gyors számítást csinált, hogy okosan helyezze el a tizennyolc vendéget, azután a ropogósra keményített damaszt abroszokat leb­bentette az asztalokra. Monogramos szalvétákat, meg ezüst evőeszközöket helyezett el a virágos tányérok két oldalán, ahogyan az előírások kívánják. A gramofon mu­zsikája abbamaradt és a kék szoba ajtónyílásán kiszűrő­dött a beszélgetés. — A jövő héten Karlsbadba mennék, unalmas nála­tok az élet, örökös alkalmazkodás. -Ez a Lajoska* — ismerte meg hangjáról. A régi cseléd nem Szívlelte Lajoskát. mert az még so­ha nem. dolgozott. Az egyetemről is elcsapták. Valami arany ügylete volt. — Ezer pengőt kérnék tőled, Bélám, hat hónap múlva visszaadom ... majd keresek valamilyen állást. Lélegzetét is visszafogta az asszony, hogy jobban értse a szót. — Tulajdonképpen mit gondolsz, mi vagyok én ebben ia házban? — pattogott a másik — Mí vagy, mi vagy, hát egy kövér vő és az én tisz­telt bátyám — nevetett nyihogva Lajoska. — Hallgass, te szerencsétlen. Ha nem az öcsém len­nél ... — sistergett a nagyságos úr hangja. — Ne mérgelődj, Bélám — vágott a mondatba Lajos­ka. — Akinek ilyen aranyborjú az apósa, mint a tiéd, an­nak jó helyen 'van a fejealja. — Mégegyszer kérlek, ne izléstelenkedj, nem gyáros, nem bankár a papa és így beszélni... — lgy> így beszélek. Tőletek hallom. — Közönséges vagy, menj a pokolba! Bela úr kilökte az ajtót, dühös arccal, ruganyos lép­ettekkel ment keresztül a halion, talán észre se vette a csaknem 18 ezer ruha-•, .terítékeket igazgató asszonyt. alkatrész figyelembevételé-! vei — kell anyagnormát: megállapítani. Ebből is látszik, hogy aí pontos, megbízható anyag­norma nagy lehetőséget; nyújthat a fokozott anyag takarékossághoz. D. B. "Fene egye meg a lelketeket, olyanok vagytok, mint a kövér vakondokok* — mondta magában Erzsi néni és önkéntelenül a hall sarkába helyezett szoborra nézett. Az após mellszobra tömör, aömböluü faállványról néz­te a házban zajló életet. Tavaly őszön égy pest' művész ajándékba küldte a mellszobrot. Megparancsolták Erzsi­néninek. hegy minden nap különös gonddal törölgesse le az igazgató úr szobrát. Kora tavaszon egyszer a fiatal nagysága állt meg apja szobra előtt és halk, rimánkodó hangon beszélt a hideg bronzhoz és finom puha kezével simogatta. Férje neszte­lenül melléje lépett, gyengéden megölelte és halk suttogó hangon csitította: — Ugyan, ugyan kedves... — Te, Béla éjjelenként rettenetes gondolatokkal vívó­dom. — .4s idegeid... nyugodjál meg kérlek. — Tegnap éjjel azt álmodtam, hogy apának megbé­nult a jobb oldala és rokkantan panaszkodott, hogy többé nem tud írni. — Ostobasag, még ötven éves, szikár, egészséges em­ber. — Borzasztó, borzasztó lenne elveszíteni apánkat, tel­jesen lecsúszna a család. — Fiam. hagyjuk abba, inkább arról beszéljünk, hogy... — Nem, nem Bélám, ma hajnalban meg apát egy rendkívül nagy kétptipú tevén latiam és mi a teve alatt mász­káltunk. Szokás szerint pénzt kértünk és _ apa leköpött a teve háláról és véletlenül az én arcomba.'., nézd, nézd... itt... ide. — Édesem, egy szót se! — nagy kezét a fiatalasszony meleg szájára tapasztotta a férj. — Reggel elviszlek ideg­gyógyászhoz... Ne izgasd magad... apuka fejében még sok tízezer pengőt érő meseklncs, drága történet van, s ezeket mind, mind megírja még. — Bár igazad lenne — merengett szelíden a fiatat nagyságos asszo'hy — jövőre villát szeretnénk venni anyu­kával, valami csöndes, nytgodt helyen. Még nem beszél­tünk vele, majd egy alkalmas pillanatban és ha én ké­rem ... — Egy Fiat-kocsira lenne szükségünk először, a gyere­kek, az unokák miatt. — Jaj, ne is mondjad, mert mi minden hiányzik, csak ezek a kínzó álmok múlnának el. — Szanatóriumba mégy, gyógykezelnek és minden el­múlik. Szótlanul sétállak ki a hallból és néhány perc múlva megszólalt a .kék szobában a gramofon. Erzsi néni utánuk jött be takarítani és úgy tett, mintha semmit sem hallott volna. As idős cseléd most a tömör állványhoz suhant és a leengedett redőnyök résein beszűrődő tompa nyári fény­ben nézegette a sötét bronzs-obrot. A fénws v'kkel-lemez­kére pillantott, pedio kívülről ismerte szövegét: "A szögén ír embö-ök nagy ismerőiének — alázattal-. A hűvös félhomályban olyan furcsának találta a bá­natos arcot, mintha láth-tőnn l-oörbtUn* át es m"fsz*s>' szája és a hideg szemekből forró körny kv7l"rr. A lón vörös testen peregne .és a vastag szőnyeg bolyha közöt' gyorsan rí tűnne avatatlan szemek és a nagyon szerető lelkek elől. Az ősz embert azóta szerette meg Erzsi néni, amióta

Next

/
Oldalképek
Tartalom