Délmagyarország, 1961. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-05 / 55. szám

5 Vasárnap, 1S6Í. március S. Szülői példamutatással, társadalmi összefogással „Sas Volt és QZ ÍS maradt előzzük meg a fiatalkorúak eltévelyedéseit! Márciusban ifjúságvédelmi napot rendeznek Csongrád megyében Ankét a megye minden községében — Ülésezett a szegedi járás gyermek- és ifjúságvédelmi bizottsága Csongrád megye Gyermek- ban. Nem a gyermekek, ha- gyermekek elzüllésének veés Ifjúságvédelmi Bizottsá- nem 3 felnőttek és közülük szélye, a gyermekeket ne ganak . határozatára március is elsősorban a szülők szá- emeljük ki az ilyen környe26-án a megye valamennyi mára. kell megrendezni eze- zetből és ne helyeztessük! fiatal városában és községében ket az ifjúságvédelmi anké- aliami gondozásba még ideIfjúságvédebni Napot ren- tokát — mondta. — A szü- jekorán, amikor még megdeznek. A Megyei Ifjúság- lök számára legyenek tanul- felelően irányított nevelővédelmi Nap rendezvényei- ságosak a Megyei Ifjúság- munkával lehet rajta segínek előkészítésével kapcso- védelmi Nap rendezvényei, teni. lalban mert Na© tetszés fogadta dr. a szülök segítőszándék^, Bácskai Józsefnénak, a Gyerienniakarása nélkül nem meklélektani Intézet igazgalehet megvalósítani az U- to-fóoi-vosának tartalmas és jóság védelem alapvető fel- hasznos javaslatokat fel veadatait sem. 10 előadását, A gyermekek magatartásbeli zavarainak ... , ... . A tanácskozás második ré- egészségű©! okairól szólva itt bevezető eloadasaban dr. szében négy szakelőadas e©ebek között arra hívta Elek Laszlo a larasx tanacs hangzott el a járás 30 köz- fel a fi©elmet ho© gyámügyi előadója —, hogy ségéből megjelent min te© széleskörű tarsadalmi osz- 50—60 főnyi pedagógusokból, szefogást kezdemenyezzen az védőnőkből, tanácsi előadókifjúság erkolzsi eltevelyede- ppj áUo hallgatóság előtt sének megelőzése erdeke- Dr Nagy Attiláné. a fiatalbén. Elmondta, ho© ezen a korúak bírája rövid előadánapon saban szintén rendkívüli ülést tartott a szegedi járás gyermek- és ifjúságvédelmi bizottsága. A Me©ei Ifjúságvédelmi Nap célja — mint mondta sokszor lappangó, súlyos betegségek tünete lőhet egy-egy, a gyermek magatartásában váratlanul bekövetkező zavar, a megye minden községé- , a tarsadalmi összefogás ^^ ben gyermek- es ifjúság- ^ a megelőzés fontosságára rázhatatlanul megváltozó védelmi ankétokat rendez- hívta fel a fi©elrnet. El- ©-ermekeket orvosi vizsgáik mondta, ho© a 14—16 éves latnak ís alávetni. Dr. Bácsfiatalkorúak erkölcsi elte- javasolta a községi oramelyeken központilag biztosított előadók ismertetik majd azt a programot, amelyet az egész országban e©ségesen mérvadónak tekintenek az ifjúsá©édelmi munka feladatainak megítélésében és az ezzel kapcsolatos teendők elvégzésében. - voeok bevonását a járási ifvelyedeseinel, bunozesbe jú.xá©édelmi bizottsagba, ilsodródásanal szinte száz letőleg az e©es községekben százalékban szerepe van a működő operatív ifjúságvéesaládi környezet diszhar- delmi eg>"ségekbe' mónikus, romlott légköré- Adam Jenő, me©ei tanul. mányi felu©eIo a pedagogusok munkájának fontossá_ szülök rendezetlen életé- gáról beszélt előadásában. Nagy szerep var ebben a nek. Meg keU értetnünk a Arra hívta fel a jelenlévő munkában a községek pc- szülőkkel — mondta befeje- pedagógusok fi©elmét, ho© daeoeusaira zésül —, ho© ©ermekeik családlátogatások, környerossz útra tévelyedéséért zettanulmányozásaik alkalilletőleg a, na©obb közsé- mindenekelőtt ők a felelő- mával gekben megszervezett ifjú- sek és csak aztán a pedagóságvédelmi operatív e©sé- guS, az iskola, az ifjúsági gekre, amelyeknek gondos- szervezet, kodniok kell majd az Ifjú- Szénósi László, a megyei sá©édelemme] kapcsolatos különféle rendszabályok be- ©ermekvedo otthon igazgatartásáról, valamint az ott- tója honi környezetben erkölcsi-' . , .... leg veszélyeztetett ©enne- *naml syermekvedo kek földerítéséről és megfe* otthonok ifjúságvédelmi lelő környezetbe - helyezteté- szerepéről séröl. Általában azonban a megelőző munka kell adja e peeam. Mmte© 20 eaer világosító érvek erejével bizottságok tevékenységé- olyan ©ennek és fiatalko- ©őzzók meg az ilyen szünek lényeges részét. rú van Ma©arországon — . ra V, L Tré T je©ezte meg -, aki erköl- loket' hogy rendezetlen csaDr. Elek László bevezető vesaél^eZtetett családi *ádi életüket különösen előadása után dr. Síllye Bé- környezetben él. Az állami ©ermekeik sinylenék meg. la, á Me©ei tanács ©ám- gondozásba helyezés lehető- Az előadások után a hallü©i előadója szintén ségei korlátozottak, de ez „„,-•„ , . .,, . , , , „„, n«T, jelenti azt, ho© gato6ag hozzaszolasaival ert a megelőzés fontossagarol amemy3iben M véget a járási Ifjúságvédel•beszAlt röttid felszólalási- nyezetben valóban fönnáll a mi Bizottság tanácskozása. Kilencven évvel ezelőtt született Rosa Luxemburg a németországi forradalmi internacionalisták egyik legkiválóbb alakja. Neve elvár laszthatalanul összefügg az 1918-as német forradalommal és a Német Kommunista Fárt megalakításával. Már korában bekapcsolódott a munkásmozgalomba, élete végéig szolgálta a munkásosztály ügyét. Tevékenyen részt vett a lengyel és német forradalmi mozgalmakban s fáradhatalanul harcolt a nacionalizmus, a revizionizmus, az imperialista háború ellen. A néniét munkások egész nemzedékét nevelte a szocializmusért folyó harcra. Na© érdemei mellett számos alapvető kérdésben hibás álláspontot foglalt el. De ezek a hibák e© na© forradalmárnak a hibái voltak. Ezek na© részét maga is felismerte és 1918 végén, 1919 elején, közvetlenül halála előtt ki ís javította Ezért mondta róla Lenin: "Tévedései ellenére is sas volt és az is maradt.* különös gonddal nézzék tneg, milyen családi környezetben él a ©ennek, s ho© a szülők családi élete mennyire rendezett, menynyire harmonikus; ahol azt tapasztaljál,, ho© a szülők nem törődnek ©erniekük nevelésével, ott a szó, a felütés ért e© munkást!" Szerencsére nem így történt. Csak Kiss László, a Szakszervezetek Me©ei Ta* nácsának munkavédelmi felügyelője szereltette le a ron©os kábelt, hogy megelőztesse a bajt. Az üzem mot s telefonálnánk a portára, — közölték a vezetők. A portán azonban még anynyit sem tudtak, ho©- hol található a városban életez a szobor megérkezett. Most tűnt föl, hogy meg egyszer fővel állt. A függőfolyosó kék keramit kockáit mázolta' sem parancsolt neki semmit és még csak nem is kért, elő- poros lábaújjával. re köszönt és ha úgy adódott, megemelte a. kalapját a ta- Anyja nem látta elnyűtt arcát. Fekete klott nadrág-| kantó asszony előtt. Egészen más viselkedésű ember, mint jában, fehér atléta trikójában, izzadtan olyan volt az eme-, a házbeliek. Olyan volt, mint a hagtalanul futó árnyék, létes palotában, mint egy letört tányéricaszár a virágos\ s arcán bocsánatkérő mosoly ült, ha keresztül szaladt egy- mezőn. egy szobán. — Ki az? — szollak ki a konyhából. »Szegény ember, mi örömöd van neked az életben, — A fiam. éjjel-nappal dolgozol, lótó-futó világ a tiéd, talán még A gyerek állt, állt és váratlanul hangosan fölsírt, hogy, a vendégek között sem érzed jól magad. Olyan szerencsét- a zárt udvart betöltötte keserves hangja, len vagy, mint én. Te sem panaszkodhatsz, mert nincsen — Jaj, ne sirj! Bántott valaki? aki megértsen. Én is így vagyok* — sóhajtott a ráncos A kisfiú nem felelt. arcú, sovány cseléd. — Mit mondott az orvos? Ne beszélj itt senkinek arAzért is megsajnálta az ősz embert, mert a házmes- ról, hogy a gyerekeket a járványkórhazba vitted... Na, térné nem védte meg a gúnyolódó vendégekkel szemben hallgass el, hallgass el szépen — kapkodta sebesen a szacsütörtökön éjjel. vakat és figyelte a konyhaajtót. — Tudod-e, Erzsikém, hogy mi történt? — jött pén- A gyerek szipigott, a fejét rázta, mert nem jött hang\ teken reggel titokzatos arccal. a szájára. Az anyja türelmetlenül nézte, tehetetlenül si— Nem. mogatta. — A kövér reverendás azt mondta a kapuban a töb- — Na, várjál, majd elkéredzkedek egy órára, kiszala bieknek, hogy »na, szegény öreg, firkálgathatsz két hétig, dunk veled a kórházba. amíg ezt a számlát kiegyenlittetik veled*. Megcsókolta a tizenkét esztendős fiú kese haját és beValamennyien nevettek és csak ötven fillér kapupénzt lépett az előszobába, adtak. — Neee, neee, neee kéredzkedjen, maradjon itt, — Ilyenek ezek — válaszolt unottan a takarítónő, anyám! mivel nem szerette ezt a tocsogó-pocsogó nyelvű, sunyi Az asszony mdr bent voit a konyhában, a függőfolyosó házmesternét. ajtaját félig nyitva hagyta. — Anyuuu, anyuuu, anyuuu, ez a piszok Liza nem ad csokoládét! — gömbölyödtek ki visítva szobájukból a fiatal nagyságos asszony gyerekei. Utánuk jött a német nevelőnő piros arccal és érzékenyen simogatta lábaszárát, mert megrugdosták a gyerekek. Német nyelven, alázatosan beszélt a fiatal nagyságos asszonnyal, azután visszament és hozta a csokoládét. Erzsi néni a terítésnél az utolsó simításokat is befejezte,' miközben azon tűnődött, milyen nagy születési szeCsöndesen, félénk hangon kéredzkedett. — Most? Ebben a rumliban? — értetlenkedett a fiatal nagysága. — Ugyan engedje meg, kérem szépen, nagyon fontos. — Mondja csak, valóban nem szégyellené itthagyni a munkát? Éppen most, a vacsora előtt? Csak azért, mert magának így tetszik? — veszekedett a fiatalasszony. A kezek megálltak, csönd ereszkedett a forró konyrencse, hogy az ember gondolatait nem tudja meg senki hÁ Q túzfal mö dl erőtlen Zpsugár érte a fiatal nagy-, Most például mi lenne, ha kiderülne hogy a negy ságQ$ ass2 domboru piros homlokát. Csak az ételek pici difteriaval a jarvanykórhazban fekszik gözölgése, fortyogása zavarta a feszültséget. Néhány pillanatra enyhe nyugtalansag fogta el, mivel " * ' ' ° " , , , a fia még nem jelentkezett. Korulnezett, osszerantott szemöldökkel újra kiabalf. Szegény kis Palikám, eleged lehet — mormolta — Dolgozzanak! Mit bámulnak? Maga meg itt maiad csöndesen. felszolgál! Megértette? — Azután enyhültebb hangon — Erzsi kérem, kaparja le a hájat a tésztához — szólt folytatta. — Ingyenélő nénség, nem érdemlik meg azt a *••? a fiatal nagysága. sok jót, amit teszünk velük. Megyek készen van a terítés. Valaihennyien az asztalok, tányérok, tálak fölé hajol-' Alig lépett be a konyhába, csöngettek. % tak- A takarítónő a hájasiáihoz lépett, szürke arcan a rá" F a \ , góizmok lathatóan feszültek, vékony alla megrándult. "Talán a Palika jót t* — rebbent meg. . .. ...... . ., ., ., , , J . , A nyomaszto csönd jobban feszítette az idegeket, mmt— Nyisson ajtót, meg nem zsíros a keze — utasította ha vaUimennyien egyszerre beszéltek volna. Erzsi néni ka-, a nagysága. parta a hideg, friss hájat, és erőlködött, hogy visszanyom-', — Palikám, kisfiam. Bevitted öket? ja a készülő-sírást. — l-ig-gen, i-ig-gen —, dadogta a gyerek és lehajtott (JFolytatjuk.)) Mit tennének, ha áramütés érne egy munkást? Éjszakai őrjárat a szegedi üzemekben Este jel tíz. A mun- két villanyszerelője, a dél- sen lehet .életmentésre haszkások váltásra készülődtek utáni műszakos Szabó Já- nálni áramütés esetén, a Délrost újszegedi telepén, nos, s váltótársa, az éjsza- Az Újszegedi KenderAz egyik műhelyben a poz- kás Kéri Mihály válaszol- Lenszövő Vállalat szövödéjédorja-bútorlap szélező gép gattak a kérdésekre. ben az egyik tartógerendát előtt 12 ember állt. A fejük — Miért dolgoznak ilyen cserélték ki. Ezen az éjszafelett lévő villanycsatlako- kábellel? Maguk szakembe- kán még „félárbocra" eresztzó dobozból rongyos burko- rek tudhatják, hogy ebből ve ott lógott e© villanylatú kábel lógott lefelé, a komoly baj származhat. vezeték alumíniumernyővel lábuknál egy elektromos fú- — Kényszerítenek rá. Lő- együtt az egyik- gépen. A. rógép hevert. Amint komor rincz Albert, a TMK veze- kérdés itt is elhangzott: mit tekintetüket láttam, félelem tője azzal fenyeget, ha nem fennének, ha ebben órani szorította össze torkomat: szereljük fel, elküldenek ben- futna, s a hozzáérő szövőcsalc nem ért valakit áram- nünket — mondják, s míg nőt áramütés érné? ütés? Már hallani véltem szerelik be a kábelt, egyre — Kikapcsolnánk az áraa kiáltást: „Segítség, áram- csak magyaráznak. — Mi felszereljük, s arra hárítjuk a felelősséget, aki a munkát elrendelte. —\ Ezzel azonban nem tudják visszaadni egy ember mentő stimulátor. eletét, ha bárkit is áram- 4 Kábelgyárban keutes ér... szülő műanyagszigetelésű ve- Leszereljük de vajon zetékek el{en%rJSe ma megved-e majd bennünket a feszültséga árammal törtéí szakszervezet, ha elküldenek ik Az ecvik ilven száraz • bennünket* fak-xtnak ki . eg"1K uyen száraz fakadnak ki érvizsgáló meUett éjjel 1 C Keserűen órakor II. Tóth Ferencné Meg ütközve és egyut- dolgozott. Még előtte való Ital kétkedéssel hallottuk e nap munkaközben betört a ; szavakat. De amikor példá- gép „ablaküvege" Ezt az;kat is soroltak, hogyan ok- beszípapírral pótolták ; tattá ki óket vezetőjük, már _ Ugylátszik — mondta ; értettük elkeseredésüket. Tóthné —- valóban magas; Mintegy 150 motorral dol- feszültségű áram van itt, • goznak az üzemben, ezekhez mert valósággal égette a ;egy műszak alatt egy vil- papirt. Végigfut a hozzá; lanyszerelőt alkalmaznak, értő emberen a hideg: mi; Sokszor áram alatt kell sze- iyen suiyos twj származhat; relniök és súrún nem meg- na abból, ha véletlenül oda; felelő anyaggal. Ha azt nyúlna a nyolcezer volttal ; mondták, ezzel nem tudunk telitett vezetékhez. Meg is ; dolgozni, előfordult, hogy kérdeztük az ilyen és ha; Lorincz Albert azt válaszol- sonló gépeken dolgozóktól, ;ta: akkor vegyék kl mun- mjt tennének, ha társukat ; kakönyvüket. Nem csoda, áramütés érné. Volt, aki azt j ho© előfordult már áram- felelte, akkor már nyugod• ütés. Mint mondjak, ezeket tan megrendelhetnék a ko. könnyebben megúszták. De porsót. Mások hallottak a • ók is kérdezik: mi lenne, ha stimulátorról, többen újság. komolyabb áramütés erné ban olvtastak róla. Az egyik .valamelyiküket, vagy a gé- lnunkas tudni vélte, hogy • pekkel, szerszámokkal dol- egyetlen ilyen mentökészüjgozó munkásokat? ' lék van Szegeden, az is az Nem tudni, megnyugtat- Újszegedi Kender- Lenszövő ;ta-e őket a szakszervezet Vállalatnak Csak a villanyj jelenlévő képviselőinek ha- szerelő és az e©ik müvejtározott kijelentése, ho© a zető tudta, hogy saját üze•helytelen, a dolgozók életé- műkben két ilyen készülék •re veszélyes munka megta- van. E©ik állandó haszná• gadásáért nem küldhetik el, latra készen ott áll a por•s a szakszervezet megvédi az tásfülkében az asztalon. ilyen támadás ellen őket. Bárom üzemben jártunk, ^ SSTU teimének! ha ^ harsanna a kiáltás: segit! nekikszegeztem a kérdést: izíÉ teZénAhH?.áAmmf ség- áramütés ért e© munffitttSl en\mÉ!; ttrón" kást! Jóformán csak a káJvezetőkkel, Vitusz István- villaivszerelö c műInai, Gortva Mihállyal e©ütt ™ ; ,XkÚ ,n raiói vezető tudta, mit ke'l .entobb mint 10 percig tala - ^ hova keJlene nyülní • gatták. mit kellene csinál- hogy segítséget kérjen. Jó I ni. Bogarászták a telefon- lenne, ha a többi üzemben iszámok gyűjteményét, végül 's kioktatnák az emberekeí. • ... . kai „ raíir nemcsak a vezetőket, s mű" telefonkonyvbol a DAV vezetöket> hanem a munká. I számát, mert mint mondták, sokat is< honnan és hogyan júgy tudják, hogy van olyan kérjenek segítséget. készülék, melyet eredménye- N. p.