Délmagyarország, 1961. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-18 / 42. szám

s Szombat, 1961. február 16. — Politikánk legfőbb célja: a magyar—szovjet barátság további elmélyítése Dr. Sík Endre távirata Andrej Gromikonak A magyar-szovjet barátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződés megkötésének 13. évfor­dulóján kérem, fogadja szívből jövő őszinte jókívánsá­gaimat. A magyar nép örök hálával gondol mindarra a felbecsülhetetlen erkölcsi es anyagi segítségre, amit a Szovjetuniótól ez évek során kapott és jelenleg is kap. Politikánk legfontosabb feladatának tekintjük, hogy a proletár internacionalizmus elvei alapján állandóan mé­lyítsük és erősítsük a népeink között örvendetesen ala­kuló haratságot ét testvéri együttműködést. Meggyőződésem, hogy az országaink közötti testvéri kapcsolatok a jövőben tovább fejlődnek és hozzájárulnak ez egész szocialista tábor magasztos célkitűzéseinek való­ravfiltásához. Dr. Sik Endre a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Magyar-csehszlovák egyezmény okirat-cseréje Púja Frigyes külügymi­niszterhelyettes és Frantisek Pisek, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság buda­pesti rendkívüli és megha­talmazott nagykövete pén­tegen kicserélte a Magyar Népköztársaság és a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság között egyes állam­polgársági kérdések rende­zése tárgyában Prágában, 1960. november 4-én aláírt egyezmény megerősítő ok­iratait. Az egyezmény a megerő­sítő okiratok kicserélését követő harmincadik napon lép életbe. Tovább folytatódnak a tüntetések, a tiltakozó gyűlések Afrikai államok delegátusainak éles vitái a Biztonsági Tanács Kongóval foglalkozó ülésein A Biztonsági Tanács pén­teken — magyar Idő szerint — délután Ismét összeült, hogy folytassa a kongói kér­dés vitáját. Előzetes hirek szerint az EAK. Ceylon és I,Ibéria ENSZ-küldöttsége a biztonsági Tanács pénteki ülésén közős határozati ja­vaslatot kíván előterjeszteni. Az említett három állam küldöttsége e határozati ja­vaslatban Indítványozza majd: a Biztonsági Tanács bélyegezze meg Lumumbá­nak. Kongó törvényes mi­niszterelnökének gyilkosait és indítson vizsgálatot a gyilkosság körülményeinek kiderítésére. Tovább folynak világszer­te a Lumumba és két mi­nisztere meggyilkolása elleni tiltakozó tüntetések, felvo­nulások. Mind több kormány jc lenti be, hogy a Gizenga­kormányt ismeri el a kon­gói nép törvényes képvise­lőjeként. Moszkvában, Nigériában és Toulouse-ban A moszkvai egyetem Le­nin-hegyi épületében gyűlés­re jöttek össze csütörtökön az egyetemen tanuló külföl­di diákok, hogy tiltakozza­nak a gyarmatosítók kongói bűntettei miatt. A gyűlésen a többi között felszólalt Ivan retrovszklj akadémikus, az gyilkolt kongói miniszterei- ban élő három Lumumba­nök legidősebb fia, közvet- árvával megismertették ap­lenül azután, hogy a Kairó- juk tragikus sorsát. Antoine Gizenga — az új kongói miniszterelnök A Trud című moszkvai lap pénteki számában Antoine I felszólalók követelték Ham­marskjöld lemondását a: F.NSZ-főtitkári tisztségéről. új miniszterelnöké­Maszamba, az egyetemen tanuló egyik kongói diák ki­jelentette, hogy a gyarmato­sítók azért számoltak le Lu­mumbával és harcostársai­val. mert e hazafiak akadá­many ről ír. A 40 éves politikust — írja többek között a Trud — az első központi kongói kormány alakítása alkal­mából, 1960. június 28-án miniszterelnök-helyettessé nevezték ki. Gizenga a Leopoldville­szolidarltási párt országos el­nökévé választották. 1960 augusztusában Gizen­ga vezette a Biztonsági Tanács kongói vitájában részt vett kongói küldött­séget. Gizenga a gyors és hatá­rozott megoldások híve. Amikor a kongói válság el­mérgesedett és akadályok gördültek a kormány tevé­kenysége elé, Gizenga az el­lyozták Kongó kirablását és tartományban lévő Kandalé sók között helyezkedett harcoltak a kongói nép le- faluban született. A középis­igazása ellen. kola után a Leopoldville-i Csütörtökön Lagoszban. Nt- egyetemen folytatta tanul­géria fővároséban tízezer ni- mányait, de harmadeves egyetemista korában politikai tevé­kenysége miatt kizárták az egyetemrőL töltött be a kongói nemzeti felszabadító mozgalomban. Gizengát 1959 márciusában az imperialistaellenes afrikai gérial tüntetett a lagoszl bel­ga és amerikai nagykövetség előtt A felvonulók gyászkar­szalagot viseltek és hatalmas Lumum ba-arcképet vittek magukkal. A tüntetők kö­vekkel besúztdfc a két nagy­követség épületének abla­kait. A rendőrség közbeavat­kozott és könnyfakasztó gáz­tól szétoszlatta a tömeget. A franciaországi Toulouse­ban nagyszámú diák tünte­tett a belga konzulátus előtt. A rendőrök megpróbálták a tüntetőket szétoszlatni: ösz­szetüzésre került sor és töb­ben megsebesültek. A rend­őrség öt diákot letartózta­tott. A Gizenga-kormnny elismert te Hírügynökségi jelentések szerint az Iraki, a lengyel és bolgár kormány nyilatkozat­ban Jelentette be, hogy a Kongni Köztársaság törvé- _ __ nyes kormányaként a Stan- Amíg" Aidául"Pelső" Vol­leyville-ben szekelö Gizenga- ta képviselője felháborodot­kormanyt ismeri el, tan ítélte el a gyarmatoeí­A bolgár kormány ezenk.- tók kongói bűneit, addig a vul nyilatkozatban itelte el volt Francia Kongóból ala­» gyarmatosítók Kongó-elle- kult Kongói Köztársaság TLra"0, ílír^l Hammar- küldötte nagy felháborodást skjóld ENSZ-főtitkár lakáj- keltett azzal, hogy megkisé­szerepet. A nyilatkozat sür- relte védelmébe venni a geti Hammarskjöld leváltá- gyarmatosítók kiszolgálóinak sót. Mobutu és Csőmbe ban- kongói tevékenységét, (liláinak azonnali lefegyver- A ceyloni kormány képvi­zcsét, Lumumba gyilkosai- selőj® élesen ,,,,„. . * mumba meggyilkolását, eb­ünk felelősségre vonását, a böl azonban „t a t4ves fcö. hclga és az ENSZ-csapatok vetkeztetést vonta le. hogy a Kivonását, valamint az ag- törvényes kongói kormányt felszámolták s ezért olyan ötpontos javaslatot terjesz­tett elő a kongói kérdés meg­oldására, amely nem felel meg a kongói nép érdekei­nek. Szudán megbízottja volt a senkitől- • irla anyjának csütörtöki ülés utolsó felszó­Fiv.ncois Lumumba, a m*?- tolója. Követelte: a tanács szembe a külföldi beavatko­zással. Decemberben úgy döntött, hogy a kormány székhelyét Stanleyville-be. Lumumba miniszterelnök fő támaszpontjára helyezi át. Gizenga a legsúlyosabb órákban vette kezébe a kor Ezt követően aktív szerepet mány vezetését. Az a tény azonban, hogy éppen ebben 02 időben tüntették ki a bi­zalommal, egyéni képességei­ről és kiváló tulajdonságai­ról ls tanúskodik. Ellentéles felszólalások a Biztonsági Tanács csütörtöki ülésén A Biztonsági Tanács csü­törtök délutáni ülésének el­ső felszólalója, Lewandows­ki lengyel delegátus, miután elítélte az ENSZ ós Ham­marskjöld kongói tevékeny­ségét, kijelentette: kormá­nya a továbbiakban nem is­meri el Hammarskjöldöt az ENSZ főtitkáraként és meg- — állapította meg. szakit vele minden kapcso­latot. A továbbiakban felszólaló afrikai delegátusok ellenté­tes álláspontokat fejtettek késedelem nélkül vizsgálja ki Lumumba és két munka­társa meggyilkolásának kö­rülményeit, hogy a bűnötök megérdemelt büntetésben ré­szesülhessenek. A kongói kérdést csak a belgák kivo­nulása után lehet rendezni A Vénusz-rakéta útja és a rádióösszeköttetés 1961. február 12-én a Szovjetunióban a világűrkutatási programnak megfelelően felbocsátották a VIII. szputnyikot, amely­nek fedélzetéről aznap távirányítású koz­mikus rakétát indítottak el a Vénusz felé. A 643,5 kg súlyú, rádióadó-vevővel és egy sor tudományos műszerrel felszerelt auto­matikus bolygóközi állomás másodpercen­ként 4000 kilométeres sebességgel száguld Földünk legközelebbi bolygótársa: a Vé­nusz felé. A Vénusz, vagy közismert nevén az Esthajnalcsillag méretei hasonlóak boly­gónkéhoz, de valamivel kisebbek annál. A Vénusz közepes távolsága a Naptól 108 millió kilométer, keringési ideje 225 nap. A Föld közepes távolsága a Naptól 150 millió kilométer, keringési ideje egy cr, azaz kereken 365 nap. Számos egyéb té­nyező mellett a két bolygó keringési se­bessége közötti különbséget így figyelembe vették a szovjet tudósok a Vénusz-rakéta pályaelemeinek kiszámításánál. Döntően a keringési sebesség kÖ2ti különbség a ma­gyarázója annak a körülménynek, hogy 1961. február 12-én. a rakéta kilövésekor a Vénusz a Földhöz viszonyítva mintegy 75 millió kilométerrel -hátrább- volt pá­lyáján. mig a rakéta megérkezésekor, azaz május közepe után az Esthajnalcsillag pi­lyasikján már mintegy 60 millió kilomé­terrel -előbbre- halad a Földnél. sabban közvetíti a Földre. A lelassított adással lehetsé­gessé válik, hogy az egyes jelzések energiáját megnö­veljék. Az ilyen eljárással a rádióösszeköttetés távol­sága egy és ugyanazon tel­jesítményű készülékkel mint­egy tízszeresére növelhető. Így valósították meg annak idején a holdfényképek te­levíziós továbbítását a Földre. A májusi közvetítés érde­kessége lesz, hogy a Vénusa térségéből kiinduló rádió­hullámok mintegy két pere alatt jutnak el majd « Földre. Naponta sok százezer ki­lométeres utat tesz meg a Vénusz felé a szovjet auto­matikus űrállomás. Ameny­nyiben az állomás sértetlen marad, május második felé­ben már földünk testvér­bolygójának körzetéből su­gározza jelzéseit. A szovjet tudósok a ko­rábbi kísérletek során sike­resen oldották meg a nagy távolságú rádió- és televí­ziós összeköttetés számos # hlXküiLserS^zlDr. Münnich Ferenc reszvetíaviraU űrrakéta útjának tapaszta­latai megmutatták, hogy nagy távolságokon is lehet­séges a megbízható össze­köttetés megteremtése. Ez­úttal azonban több mint 40 millió kilométeres távolsá­got keU legyőzni. Többek között éppen ezért válasz­tották a 922,8 megaherzes mikrohullámot — 2000 me­gaherz felett ugyanis a rá­dióhullámokat már erősen zavarják az atmoszférában végbemenő különböző jelen­ségek, s a hullámok egy ré­szét elnyelik az atmoszféra felső rétegei. A Trud egyik számában Sz. Kurljandszkij mérnök megállapítja: az űrájlorpás fedélzetén szuperminiatűr nagy teljesítményű rádió­adóberendezést helyeztek el. A berendezés felvezetőkre épül. A rádióösszeköttetés, amely 1901 májusában léte­sül a Vénusz térségében tar­tózkodó állomással, minden valószínűség szerint lassí­tott eljárással készül. A kü­lönböző műszerek adatait tartalmazó jelzéseket, ame­lyek a másodperc tört ré­sze alatt érkeznek a rádió­telemetrikus berendezés fel­vevő részébe, az űrállomás­ba épített berendezés mag­netofonszalagon rögzíti, s az­után mintegy 100-szorta las­Antoine Gizengának és Patrice Lumumba özvegyének A magyar nép és kormá- függetlenségéért vívott nagy nya nevében dr. Münnich harcukat*. Ferenc, a forradalmi mun- A forradalmi mvnkás-pa­kás-paraszt kormány elnöke raszt kormány elnöke réez* táviratban fejezte ki részvé- véttáviratot küldött Patriaa tét Antoine Gizengának, a Lumumba özvegyének is. A kongói törvényes kormány távirat a többi között hang­miniszterelnökének. súlyozza: ~A magyar nép m A táviratban kiemeli: -Mi- szabadság vértanúi és hősei niszterelnök Ur! Kanjuk számontart}* önnek, kormanyának és né- , ' pének, hogy győzelmesen fe- Lumumba miniszterelnök jezzék be Kongó népének felemeló emlékét*. (MTI) rcsszor Belgium elitélését. * -Édesanyám, itt a legfőbb Ideje. Hogy öesénkkel együtt hozzánk gyere cs velünk élj ftt, ahol nem kell rettegned Szabadságot Algériának Szovjet emlékirat Adenauernak Szmirnov szovjet nagykövet, aki csütörtökön tért visl­sza a Szovjetunióban töltött szabadságáról Bonnba, pén­teken délután felkereste Adenauer kancellárt. A látogatás­ról a bonni kormány és a szovjet nagykövetség a közvet­kező közös közleményt adta ki: *Szmirnov nagykövet pénteken felkereste Adenauer kancellárt és tolmácsolta neki N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió miniszterelnökének jókívánságait. A nagy­követ átnyújtotta a kancellárnak Hruscsov miniszterelnök válaszát a kancellár 1960. október 15-én kelt levelére, amely német állampolgároknak a Szovjetunióból való visz­szatelepitésire vonatkozott. A nagykövet ezután átnyúj­totta a szovjet kormány emlékiratát, amely részletesen ré­világit a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság viszonyának alapvető kérdéseire és a német békeszerződés megkötésének szükségességére. Adenauer kancellár felkér­te Szmirnov nagykövetet, hogy továbbítsa üdvözletét és jókívánságait Hruscsov miniszterelnöknek, s megígérte, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya behatóan megvizsgálja majd a szovjet kormány emlékiratát". Jól értesült források szerint a Szmirnov nagykövet ál­tal átnyújtott emlékirat elsősorban azt emeli ki, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság viszonyá­nak első s/ámú sarkalatos problémája a német békeszer­ződés kérdése. Külpolitikai hírek SOROKBAN Az Egyesült Államok ipari termelése tovább csökken. A Szövetségi Tartalékok Hiva­talának tanácsa által közölt adatok szerint az ipari ter­melés indexe januárban egy százalékkal csökkent és az 1960 májusi 110-es index­számmal szemben csak 102 volt. * A ciprusi képviselőház csütörtökön este ülést tar­tott és ezen negyvenegy sza­,, vazattal 9 ellenében ugy A kiéli egyetem arab es nyugatnémet dtakjai felvonnia- . sukkal tüntettek a szabad Algéria mellett. A felvonulással , tinnt0,t- ho™ C,prus csat'°" cgyidőben az arab diákok egyesülete csatlakozásra száli- 1 kőzzék a Brit Nemzelközös­totta fel a nyugatnémet egyetemek fiatalságát. ' séghez. I élet a lyoni irodalmi porbea Anafolti Kuznyec.ov szov­jet író pört indított a lyoni érsekség kiadóvállalata el­len, amely durván megha­misítva -lefordíttatta- Kuz­nyecov A legenda folytatása című könyvet, s azt Csillag a ködben címmel, sok célza­tos betoldással és kihagyás­sal kinyomatta. A bíróság ítéletet hozott Az ítélet megállapítja, hogy a kiadó igazgatója és Cha­leil atya. a -fordító- durván megsértette Kuznyecov szer­zői Jogát. Ezért a kiadót ezer új frank összegű pénz­bírság megfizetésére ítélték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom