Délmagyarország, 1961. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-18 / 42. szám

Szombat, 1961. február 18. 6 Csongrád megye ipara az 1957 évinél 36 százalékkal termelt többet a hároméves terv utolsó esztendejében A Központi Statisztikai Hivatal Csongrád megyei igazgatóságának jelentéséből Elkészítette jelentését a hároméves terv teljesítéséről a Központi Statisztikai Hi­vatal Csongrád megyei igaz­gatósága. A jelentés ipari kérdésekkel foglalkozó feje­zetében megállapítja a többi között, hogy Csongrád me­gyében a hároméves terv időszaka alatt üzemeink kedvező eredményeket értek el. Az ipari termelés évről évre emelkedett, 1960-ban 36 százalékkal múlta felül az 1957. évi szintet Az iparban foglalkoztatot­tak száma az elmúlt évben 35 és fél ezer fő volt, 20,2 százalékkal több mint há­rom évvel korábban. Gépipari üzemeink roha­mos fejlődése következtében változott megyénk iparának szerkezete: 10 százalékról lő­re emelkedett a nehézipar részaránya, 53-ról 50 száza­lékra csökkent a könnyűipar és 37-ről 35 százalékra az élelmiszeripar aránya. A fontosabb cikkek közül »z elmúlt három évben 13 ezer tonna pamntfona­lat 37 ezer tonna kender­fonalárut, 25 millió négy­zetméter len-kenderszövet­féleséget. 1,4 millió darab munkaruhát, 2 millió pár cipőt, 7 ezer tonna vágott­baromflt, ugyanennyi sza­lámit, 9 ezer tonna fűszer­paprika-őrleményt és 28 ezer tonna konzervárut gyártottak a megyei vál­lalatok. A tervidőszakban több új gyártmány termelése kezdő­dött meg. Közülük jelentő­sebbe* a Délrost import-fa­anyagot helyettesítő pozdor­ja belsővel készülő bútor­lapja, amelyből 1960-ban már 6500 köbmétert gyár­tott; valamint a Makói Gép­gyár takarmánybetakarító és élelmiszeripari, a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Gép­javító Vállalat exportra ké­szülő baromfiipari gépei és a Szegedi Konzervgyár bő­vülő választékban készülő konzervféleségei. Több köny­nyűiparj üzemünk is bőví­tette gyártmányainak vá­lasztékát. Növekedett ex-' portra kerülő cikkeink szá­ma és mennyiségben nőtt az exportra dolgozó vállalatok száma. A hároméves terv Idősza­kában megyénkben a meg­levő üzemek bővítése folvt, csak a Kábel- és Sodrony­kötélgyár telepéről beszélhe­tünk, mint új létesítményről. Bővült a Dél-Magyaror­szági Rostkikészítő pozdor­jalemez-készítő üzemré­szekkel, a Makói Gépgyár jelentős mértékben fejlő­dött és korszerű berende­zéseket kapott az élelmi­szeripar. A Szegedi Szalámigyár fél­automata szalámitöltő-gép­sort, a Konzervgyár auto­mata paradicsomgyártási vo­nalat, a Paprikafeldolgozó műszárítót. A Csongrád Me­gyei Tejipari Vállalat tej­palackozót és a szentesi ba­romfifeldolgozó modern munkaszalagot. Ezek a be­ruházások komplex gyártási folyamatok gépesítését ered­ményezték. A könnyűipar­ban legjelentősebb a Hód­mezővásárhelyi Harisnya és Kötöttárugyár bővítése volt. Egyes beruházások nem a kitűzött célnak megfelelően valósultak meg. Például a Csongrád Megyei Téglagyári Egyesülés szegedi telepe re­konstrukciójának célja évi kétmillió darab cserép gyár­tása volt. Több mint két­millió forint ráfordítása után a próbaüzemeltetésig jutot­tak el. Ezután a cserépgyár­tást beszüntették, s most újabb átalakítással idom­tégla-gyártásra térnek át A nagyobb beruházások általá­ban nem készültek el a ter­vezett kivitelezési idő alatt. Ilyen építkezés volt a Sze­gedi Szalámigyár kazánháza, a Falemezgyár 15 emeletes főprése, ezek 6—6 hónappal, a Gázmű földgázlefejtő és tároló állomása 13 hónap­pal, a Szegedi Szőrme és Bőrruhakészítő raktárépüle­te 5 hónappal később ké­szült el a tervezett befeje­zési határidőnél. A hároméves terv legered­ményesebb esztendeje 1960 volt A szocialista ipar terme­lési volumene idén 1959­hez viszonyítva 12,7 száza­lékkal emelkedett. Megyénk ipara a korábbi évek egyikében sem ért el ilyen mértékű termelés­emelkedést. A vállalati és szövetkezeti tervek együtte­sen mindössze 4,5 százalé­kos növekedést irányoztak elő. A szocialista iparon be­lül valamennyi szektor — különösen a helyiipar — termelése jelentősen emel­kedett. Csökkent a termelé­si költségek hányada, s az állami ipar előzetes adatok szerint 1960-ban több mint félmilliárd fo­rint üzemi nyereséget ért el. A vállalatok általában ele­get tettek belföldi és ex­portkötelezettségeiknek. Hát­térbe szorult a termelés te­rületén a mennyiségi szem­lélet. Lényeges fordulat kö­vetkezett be a termelékeny­ség és létszámemelkedés ará­nyában, egyenletesebbé vált a termelés. Emelkedett a műszaki színvonal, fontos műszaki és szervezési intéz­kedéseket valósítottak meg. Számos újítást vezettek be a vállalatok. Az egy munkásra Jutó vállalati teljes termelés ér­téke 1959-hez mérten 1960­ban 6,1 százalékkal emelke­dett. Az emelkedés mértéke jelentősen meghaladja az előző években elért növe­kedést. Az 1960-ban elért termelésnövekedés fele szár­mazott a termelékenységből és fele a létszámemelkedés­ből. Számos vállalat igen nagy­mértékű tervtúlteljesítést ért el. A vállalati tervek általá­ban óvatosak, egyrészük laza. könnyen teljesíthető volt. Például 1960-ra a miniszté­riumi vállalatok egyharma­da 1959. évi teljesítésénél alacsonyabb termelési érté­ket irányzott elő. Az aláter­vezést megindokolták, ké­sőbb lényegesen túlteljesítet­ték az alacsony tervet. A hároméves terv utolsó esz­tendejében a szocialista ipar az értékesített termé­kekből 17 százalékkal többet adott exportra, mint egy évvel korábban. Néhány ter­mékféleség exportjaban le­maradás mutatkozik. A vállalatok 1960-ban szál­lítási szerződései többsé­gének eleget tettek. Sók esetben túl is teljesítet­ték. Néhány vállalat azonban nem teljesíthette kötele­zettségét. A negyedik negyedévben a Szegedi Vasöntöde közel 150 tonna öntvénnyel — 1 mil­lió 400 ezer forint értékben — maradt adós. A Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat 21 tonna vágottbaromfival, a Szegedi Konzervgyár a le­szerződött csíkos tokány 50 százalékával maradt adósa a Terimpex Külkereskedelmi Vállalatnak. A leszerződött­nél kevesebb májkrémet, ve­gyes savanyúságot és sárga­barackbefőttet szállított a belkereskedelemnek. Az éves előirányzatok tel­jesítése érdekében a negye­dik negyedévben a vállala­tok jelentősen fokozták ter­melésüket. Az 1960. évi tel­jesítések sem jártak együtt a félkész és befejezetlen ál­lomány egészségtelen fel­használásával, lecsökkenté­sével. A minisztériumi Ipar év végi félkész és befejezet­len állománya meghaladta a harmadik negyedév végi állományt, s így megfelelő alapot nyúj­tott az ötéves terv elkezdé­séhez. Az elmúlt év végén me­gyénk iparát érintő több szervezeti változás történt. Szegedi székhellyel össze­vonták a Csongrád megyei és Bács-Kiskun megyei ma­lomipari vállalatot. Egyesült több azonos működési te­rületű kisipari szövetkezet. A Központi Statisztikai Hivatal Csongrád megyei igazgatósága hároméves ter­vünk teljesítéséről szóló je­lentése egyéb fejezeteinek ismertetésére lapunkban még visszatérünk. Röpgyüléseken, kisg) üléseken, üzemi megbeszéléseken követelik Szeged dolgozói Lumumba gyilkosainak felelősségrevonását (Somogylné felv.) Kézröl-kézre jár az fv a Szegedi Ruhagyárban. A dolgozók róp gyűléseken tiltakoztak a törvé­nyes kongói konr.ány miniszterelnökének, Lumumbának megg yilkolása miatt. Kérik, követe­lik, büntessék meg az afrikai nép hös fiának, Lumumbának gyilkosait. Nevtlk aláírásával követelik Hammarksjö id leváltását is. Képünk az aláírások közben készült. Tegnap, pénteken reggel a Szegedi Szalámigyár hen­tes üzemrészében szokásos sajtótájékoztatóját tartotta Pécsi Sándor szakoktató. A szokástól eltérően azonban ezen a reggelen a hentes­üzem dolgozói abbahagyták a munkát és a mester köré csoportosultak. Pécsi Sándor ugyanis a törvényes kongói kormány miniszterelnökének, Lumumbának és hös társai­nak gálád meggyilkolásáról beszélt. Ökölbe szorultak a mun­káskezek, harag gyúlt szi­vükben, melyet Kis Ferenc és Frányó István hentestársai nevében kifejezésre juttatott. Mély­ségesen elítélték a gyarma­tosítók, az imperialisták gaz­tettét és követelték, büntes­sék meg a gyilkosokat és bérenceiket, Hammarskjöl­döt pedig váltsák le az ENSZ főtitkári tisztségéről. A Szegedi Konzervgyár­ban műszakváltáskor til­takozó röpgyúléseket tar­tottak az üzemrészekben. A kon­zervgyári dolgozók is elítélik az imperialisták aljas tettét. Matuz Lajos villanyszerelő javasolta, hogy az afrikai Ifjúsági küldöttség utazott Helsinkibe Perjési Lászlónak, a Ma- jai részt vesznek majd a gyar Ifjúság Országos Taná- VIII. világifjúsági és diák­csa elnökének vezetésével találkozó nemzetközi előké­kéttagú küldöttség átázott szító bizottságának alakuló Helsinkibe. A delegáció tag- ülésén. (MTI) A szovjet—magyar barátság újabb „követei" a Szegedi Kenderíonógyárban nép hős fiáról, Luimumbáról Szegeden nevezzenek el ut­cát. Ezzel is juttassák kife­jezésre a magyar nép szo­lidaritását, az afrikai nép hősi harca iránt. Gál Sán­dor főművezető Hammarsk­jöld árulásáról beszélt, s társai nevében követelte, mozdítsák el tisztségéből. A Szegedi Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat központi dolgozói is röp­gyülésen fejezték ki tilta­kozásukat Kongó törvényes miniszter­elnökének, Lumumbának meggyilkolása miatt.. Munka után tartották til­takozó gyűlésüket a Köztisztasági Vállalat dolgozói. A szónok, Nagyiván Mihály a harag hangján szólt az imperialisták gaztettéről, s röpgyűlés résztvevői vala­mennyien árulásnak bélye­gezték az ENSZ-csapatok kongói tevékenységét; Tó­szegi János, Laza Mihály és Dóczi András felszólalásaik­ban kérték Hammarskjöld megbüntetését is. Tegnap a délelőtti tanítás után az iskola nevelő szo­bájában megbeszélésre gyűl­tek össze a Juhász Gyula általános iskola nevelői, s tiltakozó táviratot küldtek továbbításra az Országos Béketanácshoz. Az Ujszcgcdi Kender­Lenszövő dolgozói is fel­háborodással és mély meg­rendüléssel értesültek a belga gyarmatosítók hit­vány gyilkosainak gyalá­zatos gaztettéről. Szabad pártnapon Tombácz Ferencné, az üzem egyik ki­váló dolgozója felszólalásá­ban élesen elítélte Afrika nagy fiának, Lumumbának és két harcostársának meg­gyilkolását. Az üzemben egyébként kétezer dolgozó részvételével Vi, kisgyűlést tartottak, s ezeken a felszó­lalók kifejezték megvetésü­ket a gálád gyilkosság elő­készítői és végrehajtóival szemben. A szabadságukért harcoló afrikai népek iránti együtt­érzés nyilvánult meg a Délrost újszegedi telepén megtartott kisgyüléseken is. A lemezüzem két műszakjá­nak dolgozói háromnegyed 2-kor gyűltek össze a tilta­kozó gyűlésre. A felháborító gaztettről Pintér János be­szélt. Ugyancsak tiltakozó gyűlésen fejezték ki felhábo­rodásukat a Szegcdi Kéziszerszám­árugyár dolgozói is. A Csongrádvidéki Állami Pincegazdaság dolgozói teg­nap, pénteken üzemegysé­genként tartottak tiltakozó röpgyúléseket. Ezeken egy­hangúlag elítélték a kongói törvényes kormány minisz­terelnökének, Patrice Lu­mumbának meggyilkolását és követelték, állítsák bíróság ..,.,,..,.,.„, elé és büntessék meg a gyil­A három uj szovjet nyujte gep a Szegedi Kender fenő gyar előfonó üzemrészében kosokat. Még a második világhá ború harcai dúltak a fron­tokon. amikor már éreztük Szegeden is a nagy szovjet nép testvéri segítségét. Azóta sem múlik el nap, hogy ne adná baráti érzelmeinek tanújelét. E barátság köve­tei voltak az élclmiszerszállitmányok, a gépek, hason­lóan a különféle vállalatok, intézmények képviselői is, akik Szegedre érkeztek. Most a Szovjetunió cs Magyar­ország közötti barátsági, egy iittmüködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés meg kötésének 13. évfordulója napján újabb "követeket* üdvözölhetünk városunkban. ötmillió forint értékű úi gép felelő kenderipari gépeket találni, amelyekkel kicserél­hetnék a régieket. Külön küldöttség tanulmányozta a baráti országokban a len­szakma modern gépeit. Igy ismerkedtek meg a Szovjet­unióban gyártott modern gé­pekkel is. Még 1959-ben járt a len- kenderipari igazgató­ság főmérnöke' és Bérezi István, a Szegedi Kenderfo­nógyár főtechnológusa a Szovjetunióban. Itt hosszú ideig tanulmányozták a ken­der- és lenfeidoigozó üze­mek munkáját, gépeit. Már ekkor megállapították, hogy ezek egy részét jól lehetne hasznosítani itthon is. Azóta a szegedi üzem részére öt­millió forint értékű gépet rendeltek a Szovjetuniótól. A Szegedi Kenderfonógyár előfonótermében láthatók e követek. Az üzem Szeged egyik legöregebb gyára. Fenállása óta kevés új gé­pet kapott Azt mondják a műszakiak, hogy a legfiata­labb gépeket 23 évvel ez­előtt állították üzembe, nem számítva azokat a német fo­nógépeket, amelyeket kísér­letre állítottak fel néhány éve az üzemben, és később el is szállítottak. A gyár dol­gozói, a műszakiak igyekez­nek az elavult gépeket jól kihasználni. Sok újítással, ésszerűsítéssel emelték a ter­melést, de valamennyien azt vallják: elérkezett az idő az üzem teljes felújítására. A gyár vezetői és a mi­nisztérium is igyekszik meg­A külkereskedelmi szer­vek révén értesítették a ken­derfonógyárat, hogy a kért gépeket 1961. harmadik és negyedik negyedében szállít­ják. Néhány napja azonban meglepetésszerűen gépszállít­mány érkezett a Szovjet­unióból. A szovjet textilgép­gyár határidő előtt teljesí­tette vállalását, s a három nyújtógép már ott áll az elő­fonóban.* Most szerelik be és állítják üzembe őket. A gyár műszaki dolgozóinak tervei szerint az év első negyedé­ben kísérleti gyártást végez­nek velük, a második ne­gyedévben pedig már terv­szerűen termelnek. Az új gépek mind 1960-ban ké­szültek, tehát a legmoder­nebb. legtökéletesebb nyújtó­gépek. Már várják az újabb kül­deményt is. Érkeznek még nyújtógépek, ezenkívül ke­resztcsévélő gépek is. A mű­szakiak már töviről-hegyire megvizsgálták az új nyújtó­gépeket s általános véle­mény alakult ki, hogy ha­sonló gépekkel megvalósít­hatják a Szegedi Kenderfo­r.ógyár rekonstrukcióját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom