Délmagyarország, 1961. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-28 / 50. szám

s Kedd, 1961. február 28. A Tátrai-vonósnégyes három hangversenye Szegeden Szombaton és vasárnap F-dúr vonósnégyesét nem három hangversenyen szere- játszották, pelt a szegedi közönség előtt A Tátrai-vonósnégyest a Petri Endre zongoraművész szegedi közönség is jól isközreműködésével a Kossuth- meri és szereti. Naivitás díjas Tátrai-vonósnégyes, lenne e három nagysikerű Szombaton délután az alsó- hangverseny kapcsán felfeváro6á MÁV Petőfi műve- dezni nagyszerű műves zetülőöési otthonban adtak hang- ket. Annyit azonban mégis versenyt, ifjúsági közönség el kell mondanunk, hogy előtt, este és vasárnap dél- szegedi hangversenyeikkel előtt pedig a Zeneművészeti ismét újabb híveket szerpzSzakiskola nagytermében, tek annak a magasrendű Műsorukon klasszikus szer- és nemes muzsikának, amit zők, Haydn, Mozart, Beetho- a kvartett tagjai. Tátrai Vilven művei szerepeltek, a mos, Szűcs Mihály, Konrád szombat esti hangversenyen György és Banda, Ede egész a romantikus zenét Brahms művészetükkel szolgálnak: a Zongoraötöse képviselte. A vonósnégyesnek, szombat délutáni és a va- A vasárnap délelőtti hangsárnap délelőtti műsor lé- versenyen Erdős János mon-nyegében majdnem teljesen dott az egyes művek előtt azonos volt, azzal a különb- bevezetőt Ez a kitűnően ' ^^ megírt osszekotoszoveg jol séggel, hogy a szombati ^oigáita az előadott művek hangversenyen Beethoven megértését. Újabb sikeres szegedi szerzői est Életkorát és munkásságát Néhány versére Kopasz Auegyaránt tekintve, fiatal köl- réI komponált stílusos daloJÜ^J-K^'&Í élveket ugyancsak gójára, hogy szerzői estjén élvezetes művészettel adott minél maradandóbb élményt elő Vadas Kiss László, a szerezzen a szokatlanul szegedi Nemzeti Színház nagyszámú erdeklodo közön- . . „ ... ségnek, amely még a karza- tegja J°° Csllla> a /jene^ tot is megtöltötte. A meg- művészeti szakiskola növennyilatkozó várakozás nem is déke, Benkóczy István zonesett érdemtelenre: Papp gorakíséretével. Lajos az elmúlt három esztendőben kötetbe gyűjtött A színvonalas est sokoldaverseivel, lapunkban s folyó- iúan mutatta be a fiatal iratokban megjelent köl te- szerz6t kedves lírai kiilte_ ményeivel egyre izmosodó, szerzot Kedves> liral Koiteegyre magasabbröptű tehetményeitől kezdve, szatirikus ségként hívta fel magára a ® íriss vidámságú versein figyelmet. át egészen a bátor hangvéA fiatal költő eddigi pá- telű> határozott és a haladó lyájáról, munkásságáról Si- emberiség igazságos nagy mon István, a Dél-Magyaron- ügyei mellett harcosan állástszág rovatvezetője mondott fogla10 írasaUg- S ezen az rövid, tartalmas ismertetést. uton ~ "e^* a slkel'es Elemző kis előadásában küszerzői est tükrözött jolönösen kiemelte, hogy Papp gosan várunk még többet is Lajos sok formai érdekes- Papp Lajostól, séggel lepte meg olvasóit, j : " de verseinek mindig a gon- i dolat, mégpedig a korszerű j gondolat, a fontos és erős i oldala. Igen helyesen él a! kísérletezés jogával, de alapvetően és világosan véTermészetjárók elméleti versenye Hagyományosan minden februárban rendezik meg a fiatalon elhúnyt Pály Tivadar emlékére a természetjáró elméleti versenyt. Idén Budapesttel, Szilvásváraddal, Péccsel, Székesfehérvárral, Salgótarjánnal egyidőben Szegeden is megrendezték a Pály Tivadar természetjáró elméleti versenyt. Szegeden most második alkalommal került erre sor a Vörös Meteor Természetbarát Egyesület Csongrád megyei osztályának rendezésében. Szombaton este állapították meg a verseny eredményét. A versenyzőknek kettős feladatot kellett megoldaniok. Először írásban kellett felelniök mintegy 20 természetjáró elméleti kérdésre a földrajz, biológia, közlekedés, gazdasági élet stb. területéről. Utána térképészeti feladatokat kellett megoldaniok. A versenyt igein nagy meglepetésre a 17 éves Csák Jolán, a hódmezővásárhelyi Frankéi Leó Közgazdasági Technikum III. osztályos tanulója nyerte 9 helyezési ponttal. Az ifjúsági versenyzők között utána második helyre került Gyovai Piroska, ugyancsak a hódmezővásárhelyi közgazdasági technikum tanulója 10 helyezési ponttal, a harmadik pedig Módos Antal, a Szegedi Rost-, Pamutfonó és Szövőipari Technikum tanulója 17 helyezési ponttal. A felnőttek versenyében első lett Mándoki József (Lokomotív TE szegedi osztálya) 13, Rózsa Gábor (Lokomotív TE szegedi osztálya) 15 és harmadik L ehoczlci László (SZEAC természetjáró szakosztálya) 16 helyezési ponttal. irodalomkritikánk néhány fogyatékosságáról Nyugtalan boldogság gigvonul művein a legkorszerűbb eszme, a szocializmus érzés- és gondolatvilága. Ezen belül a közösségnek és az egyes ember érzéseinek gazdag színskálájával találkozhatunk nála. Az elmondottakat pregnánsan támasztották alá az esten elhangzott költemények, amelyeket egyrészt maga a szerző adott elő, másrészt kitűnően átélő tolmácsolókra lelt P. Kopasz Ildikóban és Tóth Miklósban. A Szegedi Konzervgyár felvesz gyakorlattal rendelkező építőipari tecluifóiist, valamint gyakorlattal rendelkező óvónőt vezető helyre. 13402 Ne tüzelje el a papírhulladékot A MÉH PÉNZT ad érte A színház új bemutatójáról szólva, azt hisszük, nyugodtan eltekinthetünk attól az egyébként helyes és megszokott eljárástól, hogy az előadás értékelését a bemutatott mű elemzésével kezdjük. Hiszen ez az operett ismert és népszerű mű, "Szibériai rapszódia* címmel évekkel ezelőtt már láttuk változatát a szegedi színházban, filmet is készítettek belőle, legnépszerűbb részletei pedig szinte naponta szerepelnek a rádió műsorában: aligha kell tehát valakinek is, mint újdonságot, bemutatni. Annyit azonban mégis elmondhatunk róla, hogy kivételesen jól sikerült alkotás, elsősorban azért, mert rendkívül vonzó zenéjének méltó párja a kitűnő szövegkönyv. Sok olyan operettet ismerünk, amelyeknek a zenéje ugyan az átlagosnál sokkal jobb, de , a, cselekménye bárgyúan kezdetleges. Ebben a műben azonban olyan történetet látunk a színpadon, amely azoní felül, hogy szellemes és épkézláb história, a műfajban szokatlanul mély mondanivalót és tanulságokat is közöl. Méghozzá egyáltalán nem valami | tudálékos erőltetettséggel, kilépve a I műfaj kereteiből, a mondanivaló itt ] természetes könnyedséggel bontakoj zik ki. Ez teszi a müvet rendkívül , sikerültté, és még a legújabb operettI irodalomban is kivételessé. Ezért üdvözöljük örömmel műsorra tűzését. Ezenfelül el kell még mondanunk a darabról, hogy nem teljesen azonos a »Szibériai rapszódiá*-val. Az átdolI gozás azonban a lényeget, a cseleki mény fő vonalát nem érintette, bőví] tést és gazdagodást jelent, táncokban j és zenében is. Azt mondhatnánk, ! a "Nyugtalan boldogság* látványo] sabb változata a »Szibériai rapszó; diá*-nak. A szegedi előadás rendezésének egyik érdeme, hogy valóban szép, látványos előadást produlcált, amelyben még az olyan, cselekmény szempontjából kevésbé jelentős részek, mint például az első felvonás harmadik képe, sem válnak egy percre sem unalmassá. Nemcsak a kitűnő zenének, hanem kétségkívül Horváth József rendezői munkájának is szerepe van ebben. Mindezt elismerve is méltányolva azonban el kell mondanunk, hogy egyes részletek megolaasával vitatkoznunk kell. Különösen a vadászlegenda rendezését kifogásoljuk: itt a látványosság már egy kicsit a giccs felé hajlik, s a tündérkirálynönek és kíséretének bevonulása, merev mesterkéltségével, sajnos, erősen emlékeztet az ötven év előtti operettek szirupos megoldásaira. Nem is beszélve arról, hogy a jelenet ilyen felfogása teljesen megtöri az egész mű népi stílusát és realizmusát. Szerencsésebb lett volna olyan elképzelés megvalósítása, amely a népi gondolatvilághoz, a népköltészethez, a népmesékhez közelebb áll. Mindez természetesen csak az előadás egy részletére vonatkozik, s nem akarja vitatni a rendezés egyéb érdemeit. Mindenekelőtt azt, hogy az egész előadás tempójában, ritmusában sokszor sodrás és elevenség érvényesül, és hogy valóban sok apró, de korántsem jelentéktelen ötlet, szellemes, színes megoldás díszíti az előadást. Közülük is leginkább azokat emeljük ki, amelyek Burmák, Nyikifor és Nazar alakjához kapcsolódnak. Bizonyosfokú egyenetlenség azonban nemcsak a rendezésben, hanem az egyes alakításokban is jelentkezik. A főszerepet játszó Bordás Dezső Andrej alakítása, bár semmilyen szempontból nem jelentett meglepetést, a feladatot végül is játékban, énekben egyaránt hitelesen oldotta meg. M ér e Ottilia, mint Natasa szép, kifejező hangjával, kifogástalan énekével hatott; alakítását viszont néhol merevnek, nehézkesnek és hidegnek éreztük. Kát ay Endre Burmak-ja legtöbb részletében jól sikerült alakítás. Letagadhatatlan, hogy a szerep is hálás, a szerelmes sofőr egyike az operett legsikerültebb figuráinak, Kátay alakítása azonban mégis kiemelkedő, mert jól• kifejezte a szerep lényegét és a részletekben is kimunkált és pontos volt. Le h o c zk y Zsuzsa Tánja alakítása kedves, rokonszenves, egyszerű kislányt állított elénk a színpadra, öröme, bánata egyaránt hiteles és meggyőző volt. A hangja is szinte épp a szerepnek való; a második előadáson még kifejezőbben, szebben énekelt, mint a bemutatón. Nyikifor szerepében Lakky József azt csinálta, amit szokott, elsőorban a rutinjára és bizonyos bevált Nagy jelentőségű megjelölt számaihoz, oldal- megállapításokra vonatkozpártokmány került a közté- ~hoz kötött megállapí- ^evéte^i lemény elé, a Társadalmi tasoK- <^zrevetelekkel jelzik színház Szemle februári számában. Ugyanezt mondhatjuk -a f filmkritikánk gyengeséA Magyar Szocialista Mun- néDi — urhánus« pllentót 8 1S' káspárt Központi Bizottsága .t. , + ellentét A „vidék„ kulturális életémellett működő Kulturális felujltasat elmarasztaló meg- re mindezek éppen olyan érElméleti Munkaközösség ki- állapításoknál, a revizionis- vényesek, mint a fővároséra, dolgozta a magyar irodalom- ta tendenciák, s a szektás És nemcsak az irodalom, a kritika problematikájának té- szemlélet maradványainak film, a színház kritikáját ilziseit. E tézisek irányadók, kimutatásánál. Ez az alapos- letik, hanem a kritika elvitöbb évre szólóan mégha- sa€> tényszerűség igazolja a ségét, marxista megalapozotttározzák áz irodalomkritika Pártban azt a helyes vizsga- ságának szükségességét is területén a tennivalókat, lati ejjárást, amely a meg- jelzik. amit úgy foglalhatnánk lévö tények következetes el- Szegeden különös jelentőgyűjtőmondatba, hogy: ala- lenzése után vonja le a meg- ségű a Kulturális Elméleti p'ul szolgálnak e tézisek a felelő elvi konzekvenciákat. Munkaközösség téziseinek marxista kritika elmélyítésé- Tehát nem klasszikus idé- megjelenése. mert Szeged hez, és a jelenlegi fogyaté- ceteket húz az életre, hanem országosan is igen fontos kosságok és torzulások le- az eIet tényeiből von le elő- kulturális tényező. S a megküzdéséhez. remutató marxista következ- állapítások — ha Szegedet E pártokmány bevezetőben tetést- Ez a vizsgálati mód- nem is vizsgálták a tézisek arról szól hoev miiven fon ^ ? parttb,an T™^ elkészítése alkalmából - taarrol szol, hogy milyen fon- irodalomkritika teruletenek lán árnyalt eltérésekkel, de tos szerepe van irodalmunk feldolgozasaban jelentkezett, azonosak lehetnek Az eszmei és művészi fejlődésé- hanem már 1956 után, a kü- ugyanis helyileg eldönthető, ben, népünk műveltségének lonfele jelensegek vizsgála- hogy Szeged kulturális, irogyarapításában az irodalom- 13 során honosodott meg a dalmi életében tehát a kulkritikának, és méltatja a Központi Bizottságban. (Ezt túra egy-egy ágában mi a marxista kritika eredmé- mutatják 'a munkásosztály legégetőbb, megoldást kíványeit, határozott fejlődését, helyzetének vizsgálatánál, nd kérdés! (A revizionista Irodalmi közízlésünk és kulturál.is életünkre vonat- torzítás-e, a szektásság kámai irodalmunk fejlődését koz° irányelveknél es egyéb ros tünetei, az elvtelen ba— állapítják meg a tézisek nagyhorderejű kérdéseknél ráti alapokon álló irodalom-, — az akadályozza leginkább, aIkalmazott egeszseges, cél- színházkritika, vagy egyéb hogy nem folyik kellő ide- ra^ezeto vizsgalati módsze- jelenségek, mint például az ológiai, esztétikai harc az r l igényesség a művészi munirodalmi életünkben jelent- „ . , , ... kában, a klikk harcok lekező polgári, kispolgári Az irodalomkritikai küzdése-e stb.) áramlatokkal szemben. Az tézisek másik nagy jelentőirodalmi kritika sok esetben sége, hogy konkrét elemzés A szegedi irodalom békülékenyen kitér az esz- alapján megmutatja azt is, a tézisek alapján vizsgálatot mei harc elől, sőt nem egy- hol és hogyan kell keresni a érdemelne, különösen kritiszer támogatója, elvi igazo- meglévő fogyatékosságok ki- kai vonatkozásban. 1957 óta lója a helytelen tendenciák- javítását. Olyan kérdéseket ugyanis az élő irodalmat nak. említ a kritikai munka javí- még egyszer sem értékelték m . . nagy tása érdekében, amelyek — a nyilvánosság előtt alapos MZ OKmanynaK érde_ az utóbbi evekben — nem marxista szemlélettel. Küme, hogy rendkívül alapos, kerültek ennyire konkrétan lönféle kisebb-nagyobb kriszéleskörű és konkrét té- &s határozottan felszínre iro- tikai megjegyzések láttak nyekkel bizonyított elemzést dalrm eletünkben. Például a napvilágot, megjelent műad az irodalomkritika jelen- ""Politikai óvatoskodas*-t, a Vek esetében, de a szegedi legi állapotáról. A polgári kptika joreszenek jellegte- irodalom egészének értékét, esztétizálás, vagy a polgári fenségét, az elvtelen baráti pozitív hatását a megyére, dekadencia igazolására tő- aIaP<>n epulo "kritikát*, a illetve Dél-Magyarország rekvő »kritikusság« bírála- hamis tekintélytiszteletet, irodalmára nem vizsgálta ta nem a levegőben lógó meglévő es az egeszseges senki. A Szegeden folyó iromegállapítások, hanem konk- fejlődést gátló jelensegek- dalomkritikai munkásságot, rét művekhez, irodalmi fo- kent marasztalja el. erényeit, hibáit még nem lyóiratokhoz, sőt napilapok Nemcsak irodalomkritikai nézték meg illetékesek. Érdemes lenne a tézisek alapján e mulasztást pótolni. Ugyanezt lehet mondani színházkritikánkról is. Itt is elkelne évekre visszamenő alapos elemző munka. Most, kulturális szerveinkben, irodalmi és napilapjaink szerkesztőségeiben, kultúrpolitikai rovatokban a tézisek tanulmányozása folyik, összekötve azzal a belső vizsgálódással, amely az egészséges vonások továbbfejlesztését és a tézisekben jelzett fogyatékosságok megszüntetését eredményezi. Mert ez a pártokmány hosszú évekre meghatározza irodalomkritikai munkánkat. Miljutyin opereilje a Szegedi Nemzeti Színházban sablonokra támaszkodott, néhány szellemes megoldása azonban méltán aratott sikert. Második szereposztásban Marosi Károly játszotta ezt a szerepet. Marosinak ez az első nagyobb alakítása önálló és eredeti volt, higgadtabb, nyugodtabb előadásmóddal, a poének erőteljesebb kiemelésével azonban sikerültebb is lehetett volna. Kapitolina szerepét D é c s y Györgyi játszotta, kétségkívül sikerrel, noha nem egyszer modorosan. Pedig Décsy Györgyi tehetséges színésznő, csakhogy itt is, mint a legtöbb szerepében, azt játssza, ami egyszer már sikeresnek bizonyult. Nem az egyes szerepek és figurák sajátosságait kutatja, hanem sablonjaihoz ragaszkodik. Nazar bácsi szintén nagyon hálás szerepét Zádori István alakította. A fontoskodó, de jószívű altiszt alakját szemléletesen és sikerrel formálta meg; kedves humorú játéka méltán aratott sikert. Király Levente Szenykája egészében jól sikerült, kifejezte az alak lényegét, ami azonban Natasa iránt érzett sze.relmét illeti, azt hisszük, ennek kifejezése sok túlzással történt, különösen a harmadik felvonásban, és ez — akármennyire is operettről van szó '— bizonyos mértékig rontotta az alakítás hitelét. Ez a hiba természetesen rendezői téóedés is. Borisz rövid szerepében Várady Szabolcs erőteljes és plasztikus volt. Igonyin profeszszort Putnik Bálint mutatta be, Nyina rövid szerepében ötvös Erzsit láttuk. A táncoknak, mint mindig, most is nagy sikerük volt. Árkos Judit és Mezey Károly népi indítékú koreográfiáját a táncosok könnyed és hú előadással váltották valóra. Szalatsy István zenei vezetése pontos és precíz volt a részletekben, amellett a zene mondanivalóit is kifejezően közvetítette. Sándor Sándor díszletei sikerültek. A vadászlegenda helyesen népi jellegű díszlete azonban ellentétben állt a jelenet egész rendezői megoldásával. Ez is azt bizonyítja — mégegyszer visszatérve erre —, hogy a népi szemléletmódnak megfelelőbb kidolgozás a jelenleginél sokkal szerencsésebb lett volna. Ökrös László FegV alt Révész !enő elvtárs Révész Jenő elvtárs, a munkásmozgalom régi harcosa, az Esti Hírlap főszerkesztője életének 60. évében, súlyos betegségben elhunyt. Az avatott tollú, harcos kommunista újságírót a Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bizottsága, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és az Esti Hírlap saját halottjának tekinti. Lengyelország 125 géptípust gyárt a szocialista tábor számára A termelés szakosítása a szocialista országok közötti együttműködés fejlett formája. Az utóbbi két évben a KGST-tagállamok különösen nagv gondot fordítottak a szakosításra a gépipar területén. 1959-ben és 1960-ban három ülésszakon — Tiranában, Szófiában és Budapesten — már pontosan ki is jelölték —, melyik állam, milyen géptípusok gyártására specializálja magát. A tagállamok összesen 544 típust osztottak fel maguk között, s ezek közül 125 gyártását Lengyelország vállalta.