Délmagyarország, 1961. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-25 / 48. szám

3 Szombat, 1961. február 25. A népfront és a fanács kapcsolata gyümölcsözőn segíti elő Szeged fejlődését A Hazafias Népfront szegedi bizottságának üléséről Tegnap délután ülést tar­tott a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága. Tombácz Imre elvtárs elnöki megnyitója után első napi­rendként Biczó György elvtárs, a városi tanács végrehajtó bizottságának * elnöke tar­tott beszámolót a tanács cs a népfront együttmű­ködéséről, különösen az 1961. évi terv­feladatok tükrében. Megala­pozott elvi kijelentésein túl­menően ebben a beszámo­lóban igen sok gyakorlati példával is megvilágította a nagy érdeklődést tanúsított népfrontbizottsági tagok előtt, hogy milyen nagy je­lentőségű Szegeden is a ta­nács és a népfront szoros együttműködése, alkotó kap­csolata. Most az ötéves terv megvalósítása idején, a párt iránymutatása alapján még inkább komoly feladatok hárulnak a népfrontra az. együttműködés szorosabbá tételével a kitűzött célok el­érésében. Elismerően emlékezett meg róla, hogy a mező­gazdaság szocialista át­alakításának mostani idő­szakában Ls nagy segítsé­get nyújtottak a népfront aktivistái. Rendkívül fontos azonban, hogy ez a segítség a to­vábbiakban se maradjon el, hanem folytatódjék az új szövetkezeti tagok szo­cialista gondolkodásának, tudatának kialakításával. E­mellett is alapvető feladat­ként hárul a népfrontra, hogy kivegye részét abból a fel­világosító tevékenységből, amelynek célja a dolgozók legszélesebb rétegeinek szocialista tudatformálása. Ez is elengedhetetlen része a szocialista építésnek. Szólt arról is Biczó György elvtárs, hogy a népfront és a tanácsszervek kapcsolata a választások időszakában különösen élénk volt, de ennek nem szabad csak ezekre a rövid időkre kor­látozódnia. Hasonló támogatást igényelnek a tanácstagok további tevé­kenységéhez is, így például a tanácstag-beszámolók al­kalmával. Magyar-csehszlovák közös közleményt írtak alá (Folytatás az 1. oldalról.) gyar és a csehszlovák nép gét — mondotta Novotny barátságának éltetésével fe­elvtárs, majd beszédét a ma- jezte be. Kádár János elvtárs: Népeinket elssakíthatatlanul ötntsefűzi a proletárinternaeionalismus Kádár János elvtárs vá­laszbeszédében többek között kijelentette: — Most, amikor búcsút ve­szünk. Novotny elvtárstol, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárától, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság elnökétől és a kíséretében levő kedves vendégeink­től, szeretném mégegy­szer hangsúlyozni, hogy ba­ráti látogatásuk milyen nagy örömet szerzett nekünk, őszintén sajnáljuk, hogy magyarországi tartózkodásuk r.em tartott hosszabb ideig, de bizonyára e néhánynapos itt-tartóz­kodásuk során is alkal­muk nyilt betekinteni szo­cialista építőmunkánk me­netébe, eredményeibe, s meggyőződtek arról a me­leg, testvéri barátságról, amelyet a magyar nép a szomszédos Csehszlovákia iránt érez. Látogatásuk jelentős állo­mása kapcsolataink történe­tének, s új lendületet ad a fejlődésnek. Igaz barátság és teljes egyetértés jellemezte tár­gyalásainkat. S ez nem is lehetett más­ként, hiszen közösek célja­ink. együtt küzdünk a szo­. cialista világrendszer teljes győzelméért, a béke megszi­lárdításáért. Pántjainkat, népeinket el­szakíthatatlanul összefűzi a proletár internacionalizmus, a hűség és ragaszkodás a kommunista és munkáspár­tok moszkvai' nyilatkozatá­ban kifejtett nemes elvek­hez. Tárgyalásainkon az a ' kölcsönös óhaj nyilvánult meg, hogy népeink jólétének, kultú­rájának további emelése, barátságának elmélyítése érdekében minden téren tovább szélesítsük együtt­működésünket. A nemzetközi kérdések megtárgyalásakor is megmu­tatkozott nézeteink teljes azonossága. Népeink létér­deke a béke megvédése és a nemzetközi feszültség eny­hülése. Éppen ezért valljuk, hogy meg kell találni az égető nemzetközi problémák megoldásának módját. Ugyancsak népeink érde­ke vezérelt akkor, amikor a leghatározottabban állást foglaltunk a különböző im­perialista gyarmatosító mes­terkedések ellen. Népeink közös érdekeiből indulunk kl, amikor el­ítéljük az Európa békéjét elsősorban fenyegető nyu­gatnémet revanslsta és mi­litarista törekvéseket, s felhívjuk a figyelmet ar­ra a veszélyre, amelyet a hitlerista tábornokok veze­tése alatt álló nyugatnémet hadsereg atom- és rakéta­fegyverekkel való felszerelé­se jelent. Kedves Novotny elvtárs! Kedves vendégeink! Mo6t, hogy elhagyják hazánkat, búcsúzom önöktől. Jó egész­séget és sok sikert kívá­nunk mindnyájuknak. Arra kérjük önöket, adják át a baráti Csehszlovákia népé­nek és pártjuknak a magyar nép és a Magyar Szocialista Munkáspárt forró, • testvéri üdvözletét. Kívánjuk, hogy érjenek el új, nagy sikereket szocia­lista hazájuk felvirágozta­tásában. Szerencsés utat kedves elv­társak, barátaink! Éljen népeink megbontha­tatlan barátsága! Éljen a szocialista tábor szilárd, testvéri egysége! (Hosszan­tartó nagy taps). Anfonin Novotny és kísérete ezután a pályaudvar üvegcsar­nokába ment, ahol szívélyes búcsút vett Kádár Jánostól, Kiss Károlytól, dr. Mün­nich Ferenctől és dr. Sik Endrétől, majd beszállt a különvonatba, amely a Rá­kóczi-induló hangjai mellett gördült ki a pályaudvarról. Antonin Novotnyt a szobi határállomásig elkísérte Ma­rosán György, az MSZMP Politikai Bizotságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára. A szobi állomáson katonai tiszteletadásban részesítették Antonin Novotnyt, majd szí­vélyes búcsú után az elnök különvonata folytatta útját Csehszlovákiába. Általában nem is vethető fel panasz e tekintetben, de szükséges, hogy e beszá­mológyúlések a jövőben még népesebbek legyenek, nagyobb számban vegyenek részt azokon a fiatalok is, maguknak a beszámolóknak pedig emelni kell még in­kább a színvonalát. A népfront egyik legfon­tosabb feladataként jelölte meg a tanácsi munkával kapcsolatosan Biczó György elvtárs, hogy társadalmi munkára moz­gósítsa a lakosság legszé­lesebb rétegeit. A városrendezés, szépítés nagy feladataira idén csak­nem hat milliót biztosítanak ugyan az egyéb munkálatok mellett, — még szebb tervek is megvalósíthatók lesznek azonban, ha maga a lakos­ság is segít ebben. A nép­front eddig is sokat tett e téren és ezt várja tőle a tanács a jövőben is. Beszámolója végén Biczó elvtárs részletesebben is tá­jékoztatta a megjelenteket az 1961. évi szegedi tervek­ről, amelyek megvalósításá­hoz minden népfrontbizott­sági tag segítségét kérte. Nagy István, a Hazafias Népfront szegedi bizottságá­nak titkára szólt ezután a népfrontbizottsági tagokhoz már korábban eljuttatott I. félévi munkatervről. Az elhangzott beszámolóhoz és a tervhez ezután együt­tesen szóltak hozzá a bizott­sági lagok. A felszólalások azt mutatták, hogy mindkét napirend élénken foglalkoz­tatta a résztvevőket és számos javaslattal igye­keztek kiegészíteni a mun­katervet. illetve elősegíte­ni. hogy a jövőben a ta­nács és a népfront kap­csolata a város érdekében még gyümölcsözőbb lehes­sen. Kéri Imre a szegedi par­kok gondozásáról, a Virágos és Szép Szegedért mozgalom időszerű kérdéseiről beszélt, Kovács István az I. kerületi népfrontbizottság munkájá­ról nyújtott tájékoztatót, dr. Beretzk Péter konkrét ja­vaslatokat téve, a fehértói rezervátum problémáihoz kérte a tanács és a népfront segítségét, Bezerédy István gyermekkönyvtár létesítésé­nek gondolatát vetette fel, Kovács Andrásné a közel­múltban előfordult gyer­mektragédiákról szólva ki­sebb jégpályák létesítésért ja­vasolta, amelyhez több üzemből is szívesen nyújta­nak társadalmi munkával segítséget, Nagy Sándor, Tú­rái Géza, dr. Mucsi József­né felszólalásai segítették még tartalmasabbá, sokolda­lúbbá tenni a népfront te­vékenységét. A szegedi nép­frontbizottság egységesen el­fogadta dr. Huszka László előterjesztését, hogy tilta­kozzanak az imperialisták kongói gaztettei, Lumumba és harcostársai meggyilkolá­sa ellen. A felszólalásokra válaszol­va Biczó György elvtárs ki­jelentette, hogy az előter­jesztésekre a legrövidebb időn belül megkeresik n megoldást. A népfrontbizott­sági ülés ezután a munka­terv kiegészítésével, illetve elfogadásával ért véget. Az alkotó munka szegedi számvetése Patrice Lumumbáról nevezték el a moszkvai Népek Barátsága Egyetemet Szovjet és külföldi társa­dalmi szervezetek, szovjet és külföldi állampolgárok ké­résére a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elhatározta, hogy Patrice Lumumbáról nevezi el a moszkvai Népek Barátsága Egyetemet. H árom dolgos esztendő sokoldalú munkájá­nak eredményeit fog­lalja össze a Központi Sta­tisztikai Hivatal Csongrád inegyei Igazgatóságának né­hány napja elkészült jelen­tése. Mint visszapillantó tü­kör mutatja: Csongrád me­gye, Szeged dolgozói is de­rekasan kivették részüket hároméves tervünk megvaló­sításából. Akik értik a szá­mok beszédét, aligha talál­nak izgalmasabb olvas­mányt, mint a letűnt évek statisztikája, öröm olvasni, böngészni a jelentés számai között, ismerni a tényeket, s azok tükrében látni, mit ér­tünk el hárpm év alatt. A zt mondja a jelentés: megyénk ipari terme­lése 1960-ban 36,6 százalékkal múlta felül az 1957. évi szintet az előirány­zott 22 százalékkal szemben. A legeredményesebb eszten­dő a tavalyi volt, amikor a szocialista ipar termelési vo­lumene megyénkben az elő­ző évhez mérten 12,7 száza­lékkal emelkedett. E számot­tevő növekedés mellett csök­kent a termelési költségek hányada. Az egy munkásra jutó vállalati teljes termelési érték pedig Szegeden 6,4 szá­zalékkal emelkedett és 15,1 százalékkal volt nagyobb, mint három évvel azelőtt. Az 1960-ban elért termelés­növekedés fele származott a termelékenység és fele a lét­számemelkedésből. A hároméves terv lassú fejlődést irányzott elő, de a munka lendülete, különösen a pártunk VII. kong­resszusa tiszteletére in­dított szocialista munka­verseny, áttörte a terv szűk­re szabott kereteit Igaz azonban, hogy a szegedi eredmények részben az or­szágos átlag alatt maradtak. Nemcsak a hároméves, ha­nem a később készült éves tervek is lazák voltak. Nem ösztönöztek eléggé a tartalé­kok feltárására. Hogy erre mégis részben sor került, azt a szegedi üzemek, elsősor­ban a dolgozók alkotó kezde­ményezőkészségének köszön­hetjük. öröm számunkra, hogy az 1958—60-as éveket felölelő háromeves tervidőszak alatt a mezőgazdaságban alapvető átalakulás ment végbe me­gyénkben ls. A döntő fordu­lat 1960-ban következett be. A dolgozó parasztság töme­ges belépése kapcsán már az év elején uralkodóvá vált a termqjúszö vetkezeti szektor. Az év végén kezdődött meg az a folyamat, amely az or­szág legnagyobb járásának, a szegedi járásnak átszerve­zésével Csongrád megyét is a termelőszövetkezeti me­gyék sorába emelte. Ezzel megteremtettük annak lehe­tő»égét, hogy a megyében mezőgazdasági téren is bát­rabban léphessünk előre, s az országos átlagnak meg­felelő, meghaladó terméseredményeket érjünk el. Míg a tömeges átszerve­zéssel egyidőben ugyanis or­szágosan három év aiatt il —12 százalékkal nőtt a me­zőgazdaság termelése, mi nem értük el az országos célkitűzést. Igaz, ebben nagy szerepe volt az 1960. évi aszálynak, amely köztudo­másúan megyénket sújtotta legjobban. Egyes növények — elsősorban a kapások — alacsony terméshozamai le­csökkenthették a megelőző két év eredményeit is, ezért a tervidőszakban a mező­gazdasági termelés hozama a megelőző három év átlag­szintjének felel meg. Az ál­lattenyésztés hozamai ugyan emelkedtek a tervidőszak fo­lyamán, azonban ezek sem a kívánt mértékben. E zek a statisztika nagy számai, s mondhatni: jelentós számai. Olva­sásuk közben az emberek bi­zonyára ritkán gondolnak önmaguk életére, ellenben az életszínvonal számadatai­nál igen. Nem kétséges, hogy az elmúlt három évben érvé­nyesült pártunk politikájá­ban az az elv, hogy a szocia­lizmus építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvo­nalának emelkedésével. A dolgozók Szegeden is tapasz­talhatták a reálbér emelke­désének tényét. A három év alatt megyénkben hatezer fő­vel — 20,2 százalékkal — nőtt a munkások és alkalma­zottak száma. A szegedi nö­vekedés 18,1 százalékos volt. Nőtt a munkások átlagkere­sete is, amely 1960-ban már elérte a havi 1360 forintot. Az életszínvonal emelke­désének dokumentálására ki­emelhetnénk az élelmiszer­piac sokszínű gazdagságát, a ruházati boltok forgalmát, vagy azt, hogy a megye kis­kereskedelme 1960-ban több mint 2,6 milliárd forint for­galmat bonyolított le, közel S12 millióval többet, mint egy évvel korábban. Ehe­lyett azonban emeljük ki in­kább azokat a számokat/ amelyek arról beszélnek, hogy Ijárom év alatt Csong­rád megyében 6821 hálószo­ba-garnitúrát, 2460 kombi­nált szekrényt, 8853 konyha­bútort vásároltak, s csak azért nem többet, mert a nagymérvű keresletet nerrt tudták kielégíteni. De említ­hetnénk azt is, hogy ugyan­ezen idő alatt 22888 rádiót vásároltak megyénk lakói. E " rteni kell a számok be­szédét. Érteni kell/ milyen nagy dolog az: a felszabadulás óta az el­múlt három évben épült évenként a legtöbb lakás. Érteni kell, hogy az ország mai politikája ez, s ha csak egyik eredménye is ennek, jellemző, mert a fő vonalat mutatja. A hároméves terv eredményeinek értő olvasása öröm s nem könnyű fel­adatok ébresztője is. A ta­pasztalatok elemzése megyei/ városi, üzemi szinten is sok segítséget adhat a további fejlődés akadályainak leküz­déséhez. T ovább akar lépni aa ország, még több ke­nyeret, húst, bútort 3 más, közszükségleti tárgyat akar vásárolni a statisztika alanya és alkotója, a dolgo­zó ember. A hároméves terv megyei, szegedi eredményei­ről kiadott statisztikai jelen­tés a többi között arról ií beszél, hogy ez csak raj táj az ő munkáján áll. Most, aa ötéves terv első évének ered­ményes munkájával is meg kell mutatnunk, hogy Szege­den értjük a számok beszé­dét. Kádár János elvtárs levele és ajándéka az talon-házaspárnak Zádor Tibor washingtoni magyar ügyvivő felkereste C'evelandban Cyrus Eatont, az ismert amerikai nagyipa­rost és közéleti személyisé­get és átadta neki Kádár János levelét. A levélben a Magyar Szo­cialista Munkáspárt első titkára köszönetet mond Cyrus Eatonnak és feleségé­nek újévi jókívánságaikért. Kádár János ajándékot is küldött a házaspárnak ma­gyarországi látogatásuk em­lékéül. A többi között Fé­nyes Adolf -Falusi nők a domboldalon- című képét és néhány magyar népmű­vészeti tárgyat Eaton nagy örömmel fo­gadta az ajándékot, amelyet mindjárt bemutatott a cle­velandi sajtó és a kereske­delmi kamara képviselői­nek. Az Eaton-házaspár ebédet adott .Zádor Tibor ügyvivő tiszteletére, amelyen részt vettek a clevelandi városi tanácsnak, a kereskedelmi kamarának és főbb nagy vállalatnak a vezetői. (MTI) ÚJ ÖLTÖZŐ ÉS EBÉDLŐ AZ ÉPÍTŐMUNKÁSOKNAK Kétszáz dolgozó részére elkészült a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat elő­gyártó telepén az új, emeletes épület, melyben ebédlőhelyiséget és öltözőket ren­deznek be a munkások részérc. Felvételünkön az új létesítményt láthatjuk mely­re tobb mint kétmillió forintot költöttek. Előreláthatólag június hónapban adják at rendeltetésének az új épületet, melynek már a belső berendezésén dolgoznak. Külsején az utolsó simításokat végzik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom