Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-04 / 3. szám

Szerda, 1561. Január 4. 2 Afrika problémái Döntő csata kezdődött Laoszban a CM sabí a nca-i csúcsért eh essleten Á cél: LuanK Prabang, « királyi város elfoglalása Casablancában, Marokkó kies fekvésű, Atlanti-óceán parti, 700 ezer lakosú nagyvárosában tegnap, kedden délután — magyar idő szerint 17 óra 30 perckor —kez­dődött meg az afrikai országok állam- és kormányfői­nek értekezlete, az úgynevezett afrikai csúcsértekezlet. A Casablanca-i csúcsérte­kezlet nagy jelentőségű ese­ménye a nemzetközi politi­kai életnek mind a résztve­vő személyiségek, mind a megvitatásra kerülő kérdé­sekben elfoglalandó állás­pontok szempontjából. 1 Elő­ször történik meg például, hogy Nasszer, az EAK elnö­ke Marokkóban hivatalos lá­togatást tesz, s hogy tárgyal majd V. Mohammed marok­kói királlyal. Túl ezen, A krumah, Ghana elnökének, Seku Touré, a Guineai Köz­társaság elnökének, Ferhat Abbasz, az Ideiglenes algé­riai kormány elnökének és Modibo Keita, a Mali Köz­társaság elnökének jelenléte — hogy csak az értekezleten résztvevő legismertebb af­rikai politikusok nevét em­lítsük — bizonyossá teszi, hogy Casablancában Afrika további fejlődése és a világ­politika alakulása szempont­jából egyaránt döntő jelen­tőségű határozatok szület­nek majd. Ami az algériai kérdést illeti, az értekezlet vitája és kialakuló álláspontja min­den bizonnyal hatással lesz a január nyolcadikán meg­tartandó algériai népszava­zásra, továbbá Algéria jövő­jére ls. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az úgynevezett népsza­vazás a franciák és nem az algériaiak érdekeit szolgál­ja majd. Ez viszont szüksé­gessé teszi, hogy az algériai nép és kormány már a Ca­sablanca-i értekezletet is fel­felrobbantása által okozott s egyre inkább fokozódó, vi­lágszerte megnyilvánuló fel­háborodás. A francia kor­mány eljárása ugyanis nem­csupán a genfi, február 7-én újra megkezdődő, a nukleá­ris kísérletek végleges be­szüntetésére irányuló és már-már eredménnyel ke­csegtető háromhatalmi tár­gyalások sikeres befejezését veszélyezteti, hanem az af­rikai országok népeit is. A Casablancában tegnap meg­kezdett magasszintű eszme­csere egyik főcélja nyilván­valóan annak leszögezése, hogy az afrikai országok ké­szek a diplomáciai kapcso­latok megszakításán kivül további hatásos lépések meg­tételére ís, amennyiben a francia kormány folytatni akarná szaharai atomkísér­leteit. Szó lesz a Casablanca-i ér­tekezleten még több más, nagy fontosságú kérdésről. Egyebek között arról ís, hogy a résztvevő országok miként alakítsák ki közös védelmüket. A közelmúltban bejelentett és Ghana, továb­bá a Guineai Köztársaság és a Mail Köztársaság unió­járól szóló elhatározás jó példája annak, mennyire ko­molyan veszik minden téren történő együttműködésüket a vezető afrikai országok. Ezt az elhatározást erősíti minden bizonnyal még to­vább a Casablanca-i magas­szintű értekezlet is. Perényi István Hruscsov fogadta az indonéz kormányküldöttséget Megkezdődtek a szovjet —indonéz tárgyalások Kedden reggel az Indonéz Kedden délelőtt a Kreml­Köztársaság kormányküldött- ben megkezdődtek a szovjet ségének tagjai Nasution tá indonéz tárgyalások. A bornok, hadügyminiszternek, szovjet kormányküldöttség az indonéz hadsereg vezér- vezetője Anasztasz Mikojan kari főnökének vezetésével első miniszterelnökhelyettes, látogatást tettek a Kremlben míg az indonéz delegációt Nyikita Hruscsovnál, a Szov- Nasution tábornok, hadügy­jetunió Minisztertanácsának miniszter, az indonéz hadse­elnökénél. Hruscsov és Nasuticm tá­bornok beszélgetést folyta­tott, amelyen szovjet részről jelen voltak Malinovszkij reg vezérkari főnöke vezeti, Nasution tábornok, a kül­döttség vezetője átnyújtotta Hruscsovnak Sukarno indo­marsall, hadügyminiszter, néz elnök személyes üzenetét. Vaszilij Kuznyecov külügy- Hruscsov kérte Nasutiont, ad­miniszterhelyettes és más ja át üdvözletét és jókívánsá­személyiségek. ga.it a2 elnöknek. Az AFP francia hírügy­nökség jelentette, hogy meg­kezdődött a csata a laoszi királyi főváros, Luang Pra­bang birtokáért. Kong Le kapitány kor­mánycsapatai és a Patet Lao harci egységei észak­ról és délről egyidejűleg megindították támadásu­kat a város ellen. A Luang Prabangot védel­mező Nosavan-féle lázadók parancsnoka táviratilag erő­sítéseket kért Vientianeből. A város amerikai fegyverek­kel felszerelt öt zászlóalj vé­delmezi. de — mint az AFP tudósítója kiemeli — a csapatok harci szelleme jelentősen megcsappant az utóbbi napokban a Nosavan-klikk által külön­böző harctereken elszenve­dett súlyos vereségek követ­kertében. * Az UPI amerikai hírügy­nökség jelentette, hogy az Egyesült Államok harci ké­szenlétbe helyezte az Okina­va-szlgetén állomásozó "Joint Task Force 116* jelzésű kü­lönleges katonai egységeket, hogy »a helyzet bonyolultab­bá válása esetén* Laoszba vezényelje. A katonai egy­ségben atomfegyverekkel rendelkező ejtőernyősök van­nak. Tervezik még, hogy leg­alább egy tengerészgyalogos zászlóaljat ls bevonnak az említett egységbe a 7. ame­rikai flotta kötelékébőL As Egyesült Államok nem győzhet Az angol sajtó vezető lap­jai szinte kivétel nélkül éle­sen támadják az Egyesült Államok kormányát, mert az a laoszi lázadó erőket támo­gatja. "A helyzet alapjában véve ez — írja többek kö­zött a Daily Telegraph című londoni lap —: Amerika, amelyet a távozó Eisen­hower-kormány képvisel, be akar avatkozni katonailag, míg Anglia azt tartja, hogy ez kész őrültség. Az angol felfogás a következő: ha a Kelet és a Nyugat között há­ború törne ki Laoszban, a végén a kommunisták győz­nének. Ezért okosabb semle­ges kormány háború nélkül. Minden attól függ, haj­landó-e Boun Oum lázadó kormánya a nemzetközi bi­zottságot elfogadni. A bi­zottság puszta jelenléte ele­gendő lenne a harcok meg­szüntetéséhez, ami az első cél. * Az angol külügyminiszté­rium szóvivője keddi sajtó­értekezletén kijelentette, hogy annak a megbeszélés­nek eredményeként, amelyet lord Home angol külügymi­niszter folytatott Witney londoni amerikai nagykövet­tel, »megegyzés jött létre, hogy valamilyen politikai rendezést kell elérni Laosz­ban». Fidcl Castro: Az amerikai diplomaták kémkednek Kubában Fidel Castro, a kubai forra­dalmi kormány miniszterel­nöke Havanóban egy tömeg­gyűlésen beszédet mondott. Castro felszólította az Egye­sült Államokat: ugyanolyan létszámúra csökkentse hava­nai nagykövetségét, mint ami­lyen Kuba washingtoni kö­vetsége. Mint ismeretes, Washing­ton havanai nagykövetsége háromszáz alkalmazottal mű­ködik. Ezzel szemben Kuba washingtoni nagykövetségé­nek mindössze tizenegy tagja van. A miniszterelnök rámuta­tott, hogy az Egyesült Álla­mok a diplomácia ürügyén kémeket csempészett Kubába, akik az országban terrorcse­lekményeket hajtottak végre. A forradalmi kormány — folytatta a miniszterelnök — az amerikai nagykövetség ti­zenegy tagjának engedélyezi, hogy az országban maradjon. A többinek azonban negyven­nyolc órán belül el kell hagy­nia Kuba területét. Az 1960. év számos vál­használja lényegében ismertm álláspontjának ismételt, az* új körülmények között Ídő-J szerűsít ett megfogalmazású-* ra, illetve nyilvánosságra" hozására. Ez de Gaulle ter- "tozást hpzott a világ politi­veivet szemben nem is atip-Jkai térképén. A k'övetke­nyira alternatívát, hanem »zőkben földrészek szerint, egyedüli reális megoldását Jidőrendi sorrendben adunk jelenti az algériai problémá-.áttekintést eme változások­nak. "ról. (A szövegben zárójel­A másik, nem kevésbé lé-.ben feltüntetett számok a nyeges. megvitatásra kerülő." térképen bekarikázott sza­probléma a kongói kérdés, foknak felelnek meg.) amely legalább annyira ve-. AFRIKA szélyeztetl az afrikai konti-; elsősorban -Afrika nens, sot — ha belátható­időn belül nem Változások a világ térképén 1960-ban . UCICV..-VV-- . lt A nemzeti füg­•lül nem bontakozhat;^ mozgalom orkán­ki egy valamennyire is ked-. £ ^auldott véKi£ a »fe­valamennyire rreu-. ^guldott végig a -té­véző megoldás — a világ Bé-J' Iöldrész„ legsötétebb kéjét is. Mdbutu 0arazdól-.terüietein kodása folytán az amúgytsa Januar' A Franciaor­blig kielemezhető kongót. ^ lgazgatasa alatt álló helyzet még zavarosabb lettmKamerun (i) ENSZ gyám­s ebben a helyzetben éppen.ság. telületet független ál­a vezető afrikai országoknak ;lammá kiáltották ki. kell leginkább törekednlök a. Április 1: Spanyol Gui­kivezető út megtalálására. ;nea gyarmatot a spanyol Valószínű, hogy a Kongóban, kortesz (parlament) 1959. pillanatnyilag hatalmon lévö*^ határozata alapján ket­klikk tagja közül senki sem.téosztják. Fernando Poó (2) vesz részt a Casablanca-i ér-;és Rio Muni (3) néven tekezleten. Ez azonban sem-.a volt gyarmatot spanyol mit sem von le a kongói, •.tengerentúli tartományok­kérdésben minden bizony-. ká« léptetik elő. E cseleke- ni i nyal megszülető határozat Jetükkel a spanyolok to- kikiáltásával ^^ egy ídŐ- Nagy-Britannia értékéből, annál kevésbé,-vább is fennmaradj.gyár- ben meginduI a nemzetközi függetlenségének megadásá- dalmak széthullásának és a merthiszen éppen a legte-, mati elnyomást Kivanja* imperializmus bomlasztó te- hoz csak úgy járult hozzá, francia gyarmatok teljes kintélyesebb afrikai állam- iálcázni. „ . . vékenysége, mely a füg- ha angol katonai bázisok szétbomlásának éveként ice­férfiaknak a megoldasra vo-. Április 27: A getlen Kongó (10) területi biztosítására 250 négyzet- rül be a történelembe. A natkozó terveit ismerheti.obol pártján lekvo iogo szétdarabolását tűzi ki cél- kilóméternyi terület brit függetlenségi hullám a Cseu­meg a világ, méghozzá azon;(4) ENSZ gyamsagi jáuL Júllius 30-ával egyéb- szuverenitás alatt marad. des-óceán legtávolabbi szi­országok vezetőinek véleme-.— lényegileg iranciaisyar- ]-ént Ruanda-Urundi (11) Augusztus 20: A Mali gőtéire is eljutott. Wallis és nyét. akik gazdasagilagnem;mat — a luggeuen nemie- ENSZ gyámsagi terület. Államszövetség felbomlik, Futuna (25) francia gyarmat érdekeltek a kongói kérdés.tok sorába lep- társor- mely közigazgatásilag Bel- miután francia imperialista kivált Uj-Kaledóniából és rendezésében. 'm ,6| ga-Kongéhoz tartozott, köz- 6Ugalmazásra Szenegál (7) tengerentúli területté való Érdekes, hogy Hammarslc-.^fS^1^^^.,,^^ vétlenül belga igazgatás alá szeparatistái sikeres pucs- átalakulásával egy lépéssel jőIA ENSZ-főtitkár szintén került. csot hajtanak végre. közelebb jutott a független­á sziget ségét. 1900 a gyarmatbiro­LATIN-AMF.RIKA Április 21: Felavatják Bra­zília néhány év alatt épí­tett, Goiás államban fekvő új fővárosát: Braslllát, amely ezentúl külön szövetségi ke­rületet képez. Az eddigi fő­város — Rio de Janeiro — és szövetségi kerület Guana­bara (32) állam néven Bra­zília 21. állama lesz. November 18: A hágai nemzetközi bíróság a Nica­ragua és Honduras közötti vitás határterületet, a MosZ­tegnap, kedden indult el há-. .". A afrikjli né. Július 1: Olaszország szeptember 22; A Mali séghez. romhetes afrikai, nagyreszt * *un,us ^badsaeno^alma egyetlen gyarmata - Szö- Államszövetség hivatalosan ÁZSIA a kongó, helyzet tanúim*- .pek ^f^mlfcsét. ^ ®giS23S - felosziik Az államszö- M6J|„ ,, Tndla központi wtó_p8rtvldéJ ,,3) végle­sT°ltr L moattá-:Szenegál (7) és Szudán (8)*™ Brit s^^lfaiddel yetseS rnasik tagja Szudán kormá nemzetiségi el- gesen Hondurasnak ítéli. A főtitkár afrikai Mtogwta •é^edeken keresrtül fran- kaP « Brit szomwirwaaei (a volt Francia Szudán) fel- £ á Bomb álla­sának első állomása a Kon-* gyarrtatok, majd 1958 De«»k«Ukus a Ma). Kortarsaság (8) Gu£serat (2m Yés Ma- EURÓPA (lói Kóztarsasag lesz s bar Af-,.^% flutonóm köztársasá- Koztamaság neven egyeSU1' nevet. November 24: Moszkvá­ban véget érnek a szovjet— goi Koztarsasag » uu.r nj-, - é. , autonóm köztársasá- ö nevei. kamatra mi államokra rí kából visszatérő ben ttttL;"^ továbbra Augusztus: Franciaország október 1: Nagy-Briten- kar4st™ (37> államokra kőzni fog Nasszer elnökkel, .f télevarmatok melyek a a Francia Közösséghez tar- nia egyik legfontosabb gyar- \J ' . inn. . . , , . mindenképpen célszerűbb ^ TlKSben tozó további 8 autonóm mate, Afrika legnépesebb Augusztus 2: Karacsi 281, fmn targyalasok, mélynek Tett volna, ha afrikai útji-:^ültek fSSf v^- körtártaságnak teljes jogi országa. Nigéria (23) füg- Pakisztán (29) eddigi főva- egyik eredményekén a nak első állomása Casablan- " vrancte^ Közösségen függetlenséget kényszerül getlenségét kikiáltják. Brit rosa a joyoben csak szövet- Szovjetunió kedvező feltete­Z lett volna így Ham-;^,, a ÍranCla 8 megadni. Kamerun ENSZ gyámsági *égi kerület lesz. Az ideig- lek mellett Fmnorszagnak marskjöld legalábbis sejttet- • jdrdus 26: Madagaszkár Augusztus 1-én Dahomey terület, mely október l-ig lenes főváros Rawalpindi (34) bérbe adja a Sa.maa­te Volna hogy szándékúban lakól ^ e napon (14) 3-án Niger (15), 5-én Nigéria szerves része volt, ™ 8 a tervezett uj főváros csatorna szovjet reszet a áll valamiféle pozitív lépést ".foSuenné nyilvánított Felső-Volta (16). 7-éií Ele- közvetlenül Nagy-Britannia Iszlámábád felepuL ^f^^0 Partszakaszok" tenni Kongó érdekében, ezen ;Malfías Köztársaság (9) ál- fántcsontpai"! (17), 11 én Csád irányítása alá kerül. amíg Október 1: Pekingben az kai együtt, túl pedig jelenléte kifejez-.lam®lgarai lesznek (szirt- (18) 13-án a Középafrikai az 1961-bén sorra kerülő 1960. január 28-1 határegyez- December 24: Közigazga­hette volna a vezető afri- ;tén a Francia közösség ke- Köztársaság (19). 13-ért a népszavazás eldönti _ Nigé- inény kiegészítéseképpen, a tásl reform Romániaban (35), L,: Államok iránti figyel- .retén belül) Kongói Köztársaság (20), riához. vagy Kamerunhoz »Pancsa Szila* (békés melynek következteben je­miiséaét is : Június 30- Afrika legna- 17-én pedig Gabon (21) ki- fog-e csatlakozni. együttélés öt alapelve) jegyé- lerttősen csökken a járások " " ... . . ' vr>hh " _7 isvánvok- áltia ki függetlenségét. November 28: A francia ben ünnepélyes keretek kő- száma. Rorrtánia jelenleg 15 Különös^ időszeruve te-;g^obb^iszaga^ ^gj. Augusztus 16: Hoskzas közösség utolsó autonóm zött aláírják Kína és Burma tartományra és a Maros­az afrikai allam- és kor .oan rinu ga^x g tórgvaiások után a Ciprusi köztársasága Mauritánia Tsz- (30) közötti vitás határterü- Magyar Autonóm Tarto­mányfok tanácskozását 8 K«ngo fel. Körtársaság (22) is a füg- lám köztársaság (24) is el- létek (Sl) kérdésének tisztá- mányra. Valamint két tár­A ki^ getlen nemzetek' sorába lép. nyeri teljes jogi független- zásáról szóló jegyzőkönyvet, tomány, jogú városra oszlik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom