Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-04 / 3. szám

3 Szerda, 1961. január 4. Két éve kering a Nap körül a szovjet mesterséges bolygó A Komszomolszkaja Pravda című szovjet lap keddi száma cikket közöl Viktor Vavidov szovjet csillagász tollából, aki megemlékezik az 1959. január 2-án felbocsátott szovjet mesterséges bolygóról. Mint írja, a Nap mesterséges bolygója az elmúlt két év alatt kétmilliárd kilométert tett meg. Nap körüli pályáján kezdeti sebessége másodpercenként 32 kilométer volt. Mint Davidov rámutat, a mesterséges bolygó 450 nap alatt futja be pályáját. Időnként közelebb kerül a Naphoz, mint a Föld. Amikor legmesszebb van a Naptól, pályája majdnem eléri a Mars pályáját. Iskolaépítkezések Szegeden A Csongrád megyei Építőipari Vállalat nyilvántartásában szerződésben még nem kötötték ugyan le, de több új szegedi iskola építésére is készülnek. Ezek építését idén — bár valószínűleg csak az év második felében — kezdik meg. öszszesen öt iskoláról van szó, melyeket a megyei jogú városi tanács építtet fel a város különböző részein. Már átadták tervezésre a Szegedi Tervező Intézetnek a Rózsa Ferenc sugárúton építendő 12 tantermes, a gedói nyolc tantermes, valamint a Béke utcában létesítendő nyolc tantermes általános iskola elkészült beruházási programját. Az Április 4 útja 3 számú üres telekre tervezett négytantermes gyakorló általános iskola beruházási programja jelenleg készül. Új középiskolával is gazdagodik Szeged, mert a szakemberek már hozzáláttak a Római körút Kistisza utca és Felsötiszapart által határolt telekre épülő általános gimnázium terveinek előkészítéséhez. Ezen a helyen úgynevezett 16 tanulócsoportos iskolaépület emelkedik majd, s a tizenhárom tanterem mellett három helyiség a politechnikai oktatás céljait szolgálja. A beruházási programok, valamint a műszaki tervek a következő hónapokban, legkésőbb májusig készülnek el, és miután a szerződéseket megkötik az építővállalattal, hozzá is foghatnak az építkezésekhez. Az általános iskolák átadási határideje előreláthatólag 1962 augusztusa lesz, hogy az új tanévben valamennyiben megkezdődhessék az oktatás. A Nemzeti Bank részt vállal a megye gazdasági életének alakításából Szegeden alakult meg az MNB megyei igazgatósága Újfajta parasztasszonyok Janwár elsejei hatállyal meglehetősen nagymérvű szervezeti változások léptek életbe a Magyar Nemzeti Bank vidéki munkájában. Első pillantásra talán nem is tűnik olyan jelentősnek, hogy a területi irodák megszűntével, utódjaik, a megyei igazgatóságok vették át az ellenőrzést és irányítást, s hogy a kecskeméti iroda helyett — melynek hatásköre Bács-Kiskun, valamint Csongrád megyére terjedt — Szegeden létesült Csongrád megye MNB igazgatósága. Csakhogy a szervezeti változás a munka minőségi változását is magával hozza. Mert akárcsak Budapesten az MNB-fiókok szakosítása, vidéken a megyei igazgatóságok felállítása közelebb viszi a Nemzeti Bank pénzügyi munkáját a gazdasági élet napi vérkeringéséhez, s ez kölcsönös előnyöket jelent. Egyrészt hatékonyabbá válik az MNB tevékenysége, másrészt több segítséget kaphatnak a gazdasági élet irányító szervei, és a termelő üzemek, gyárak, termelőszövetkezetek stb. az olyannyira lényeges pénzügyi kérdésekben. Az új megyei igazgatóságon — melybe beleolvadt a városi fiók — három főcsoportot állítottak fel. Az első ipari és kereskedelmi kérdésekkel foglalkozik, s különböző alcsoportjai (megyei, revizori, operatív) közvetlen kapcsolatot tart a megye, valamint Szeged összes miniszteriális vállalatával, a megyei és a megyei jogú városi tanács illetékes osztályaival, a földművesszövetkezetek, a kisipari termelőszövetkezetek vezető szerveivel, s az ezekhez tartozó valamennyi vállalattal, üzemmel. A mezőgazdasági főcsoport hasonló felépítésű, s különösen a termelőszövetkezetek pénzügyi problémáinak és beruházásainak megoldásához tud nagy segítséget nyújtani. A harmadik főcsoport a j forgalmi, mely a megye pénzforgal- j mának irányitója, a vállalatok és az egyéb költségvetési szervek megbízásainak intézője, valamint a készpénznélküli forgalom lebonyolítója. Az MNB szervezeti átalakulásának lényege, hogy — székhelyileg is — közel került a megye gazdasági életéhez, s ily módon lehetőség nyílt számára az összehasonlító elemzésekre, az önköltség, a termelékenység, az anyagfelhasználás alakulásának népgazdaságilag fontos vizsgálatára. Operatív tevékenysége révén pedig a gazdasági irányító szervekkel karöltve nemcsak a hibák megállapítása, hanem az azok kijavítására irányuló intézkedések is hatáskörébe kerültek. Az alig néhány nap óta működő megyei igazgatóság munkájának jótékony hatása rövidcsen érezhetővé válik Csongrád megye és Szeged város gazdasági életében. mjagy falusi társadalmi átalakulásunk — mely most már feltartóztathatatlanul halad előre a teljes befejezés felé — új értelmet, új tartalmat ad a parasztcsaládok asszonyai. lányai életének is. Egyszer és mindenkorra feloldódnak a régi kötelékek, melyek a család kényszerű rabszolgájává alacsonyították le a parasztélet viszonyai között a - nőt. Az elmúlt tizenöt esztendő sokféle változásaival betört már a falvakba, a tanyákba is. de az asszony az állandóan módosuló körülmények között is megmaradt alapjában véve az egyéni családokban házi cselédnek ... A tavaszi munkák kezdetétől a hideg őszig a háztartás vezetése, a sütés, főzés, mosás, vasalás mellett leginkább az asszonyok kötelessége a gyermeknevelésen túl a jószágok ellátása, a disznóhizlalás. a tehénfejés, aprójószágnevelés, piacozás és még sóit minden. Ugyanakkor meg kellett fogniuk nyáridőben a kapa nyelét, a sarlót is és nem ritkán — ha például az apa megbetegedett, s a cseperedő gyerekek között még nem volt olyan, aki helyettesítse — az eke szarvát is. Tanulás, szórakozás, pihenés, melyek mind hozzátartoznak már a mai ember életéhez, az egyéni parasztasszonyok tízes százezrei számára csaknem ismeretlen fogalom. A

felnövekvő, eladósorba kerülő falusi, tanyai lányok, akik az iskolában már magukba szívták az új élet levegőjének enyhe fuvallatait, már másmilyen asszonyéletet akarnak maguknak. A családi élet rabszolgasága elleni tudatos, vagy öntudatlan lázadozás húzódik meg amögött, hogy a falusi fiatal lányok talán még nagyobb mértékben hagyták el eddig otthonaikat, mint a fiatal férfiak, s a városba jöttek szerencsét keresni. E gondolat igazságát csak akkor tudjuk értékelni a maga meztelenségében, ha széttekintünk a szegedi albérletek szövevényes dzsungeljében. M

egállapította az országgyűlés decemberi ülésszaka: Minden erkölcsi és gazdasági feltétel megvan ahhoz, hogy hazánkban befejezzük a mezőgazdaság szocialista átszervezését s ezzel megteremtsünk hazánkban a szocialista társadalmi életforma alapjait. E nagy társadalomformáló munka után a maga teljes gyönyörűségében bontakozhat ki a mi vidékünkön Csongrád megyében, szűkebb hazánkban, a szegedi járásban is az újfajta parasztélet, melynek kialakításában tiszteletre méltó, nagy szerep vár a falusi asszonyokra, lányokra is. Azáltal, hogy felszabadulnak az egyéni gazdálkodás súlyos házi igája alól, felmérhetetlenül nagy szellemi és gazdasági energia szabadul fel. Ennek gyümölcsöztetéséről, ésszerű hasznosításáról már most gondoskodnunk kell. Ez pedig csak egyféleképp lehetséges. A termelőszövetkezetbe lépett paraszt családok asszonyai, lányai számára — csakúgy, mint a férfiakéra — biztosítani a tanulás, önképzés lehetőségeit. Sok olyan házimunka, melyet parasztasszonyaink kényszerű robotként végeztek eddig, a tanult szakma tisztességes rangjára emelkedik maid a termelőszövetkezetekben. Az öregek petőfitelepi új otthonában Eltűntek a piros-fehér falevelek borítják a nemrég kertiszékek, a színes virá- még tarka virágoskertet. A gok helyett nyirkos, sárga sétáló, üldögélő öregek is I jAk zÖS gazdaságok taj pasztalata igazolja, J hogy az állattenyésztés ho•zamai ma még a tsz-ekben eltűntek, de a kereső tekin-'.is jócskán elmaradnak a tet megakad a csupasz fák gyorsan növekvő növényközött emelkedő gyönyörű,} termesztési hozamok möszínesre festett, friss épüle-' gött. És ez tarthatatlan terű {helyzet. E problémán elsőA petőfitelepi szociális ott-; sorban az asszonyok, lányok hon új, 74 ágyas épületében'. tudnak segítem. A barommegtaláljuk, akiket kere-1 fitenyésztés például ősidőksünk. Mind ott vannak aj tői kezdve asszonyi munka világos, meleg ebédlőben, j volt, belátható ideig a szómért déli 12 óra van éppen, {vetkeze lekben is az marad. Rózsi nővér osztja az ebé-lA modern, nagyüzemi badeí "sok hússal* — mert | romfitenyésztés már jelenígy kérik — és a sok hús-Heg is magasan kvalifikált ból jut is mindenkinek bő-!szí»kma. Ehhez a szakmaven. Es másból is: kedves''h°z csak nagyon kevés foszóval, derűs, mosolygó te- galmat biztosít az egyéni kintettel látja el a gondjai- gazdálkodás gyakorlata. Ezt ra bízottakat a fiatal nővér a mesterséget — melynek és végtelen türelemmel hall- elsajátítása szakmunkás-okgatja az öregkor sok apró levéllel is jár — leginkább panaszát. • a falusi, tanyai asszonyokEbéd után halkan cso-:nak. lányoknak kell megszopnak a meleg házicipők i bódítaniuk. Ugyanígy a végig a folyósón, hogy a '• szakma rangjára emelkedik lassan múló téli napokat ol-ibizonyos idő elteltével a vasássai: kézimunkázással {tejtermelés. tejgazdálkorövidítsék a barátságos, m-jdas- Tsz-einknek mar je„ , ,, , , Slenleg is a képzett fejőnők lagos szobakban. Melegek al^^ lenne szükségük. kis szobák, mindig ég a tuzt Olyan szakemberekre, akik a cserépkályhákban. Es akik {már ismerik a korszerű álpondot viselnek a fáradt, j lattenyésztésben használatos ... , , .... Jgépekét. Tudnak szamvetest idos emberekre, szivük ms-|csinálni M áüat tejtermelé_ legét is nekik adják, hogy {séhez szükséges fehérje, ne dideregjenek életük te-{keményítő érték készletek | szakszerű felhasználásáról, • azok adagolásáról. Ismerik }az állati test szerkezetét, 'anatómiáját, ki tudják száJ mítani például azt. mi miniden kell ahhoz, hogy egy3 egy tehénnnél 15, vagy ép• pe 20 literes fejési átlagot S érhessenek el. Mint ahogy j ma már az egyszerű ács, | vagy kőműves is könnyűj szerrel ki tudja számítani, * milyen anyagból mennyi kell egy adott épület elkészítéséhez. A bonyolultabb, tudatosan irányított nagyüzemi gazdálkodás viszonyai között ; nélkülözhetetlen iránytű a 3 jó számvitel. A szövetJ kezeti számvitelben ugyan3 csak a nőkre vár a munka • oroszlánrésze. Azoknak a 3 fiatal parasztlányoknak, lakik ezelőtt céltalanul hagyÍ

ták el a falut, tömegesen kell elsajátítani a jövőben lén. Somogyi Károlyné a könyvelés, a mezőgazdasági adminisztráció ismereteit. B

eláthatatlan lehetőség nyílik meg a szövetkezeti mozgalom teljes győzelmével a belterjes mezőgazdasági termelésben. A konyhakertész szakmában a munka sajátosan aprólékos jellegénél fogva ugyancsak az asszonyoké az elsőbbség. Korszerű, igazán jól jövedelmező szövetkezeti konyhakertészetről egy-egy tsz-ben csak akkor beszélhetünk majd, ha száz holdnyi kerti területen legalább 10—15 kertészeti szakmunkás, kertészmester irányítja majd a termelést. Nyitva áll a kapu ahhoz is, hogy tehetséges parasztlányaink a férfiakkal egy sorban az eddigieknel sokkal többen sajátítsák el a mezőgazdaság ismereteit, egyetemi és főiskolai szinten is. A mezőgazdaság átszervezése törvényszerűen szükségessé teszi a falusi értelmiség nagyméretű megerősödését. Nem túlzás, ha azt állítjuk: a mostani falusi értelmiség mellett — mely lényegében nevelőkből, orvosokból, tanácsi vezetőkből áll — teljesen új falusi értelmiségnek kell kialakulnia. Nem túl messze már az az idő, amikor csak egyetlen nagyobb szövetkezeti gazdaságon belül is szükség lesz gépészmérnökre, építészre, tervező technikusokra, üzemgazdászokra, zootechnikusokra, állatorvosokra, kertészeti, szőlészeti technikusokra, mezőgazdasági mérnökökre. S a jövő falusi diplomások felének a nők sorából kell kikerülnie. Olyan nagy szellemi felszabadítás ez, melyhez hasonló még sohasem volt, melyet csak ez a század, a kommunisták százada hozhatott meg a falu, a tanya sanyarú sorsú családi rabszolgáinak számára. K

önnyebbé válik a gyermeknevelés nehéz gondja is a bontakozó új élet viszonyai között. Falusi óvodai, napközis iskolai hálózatunk mérföldes léptekkel fejlődött eddig is, ezután pedig még nagyobb ütemet kell öltenie a falu szociális előrehaladásának. A törvényes szociális juttatásokat, ingyenes betegellátást, gyógyszerellátást, nyugdíjat éppen a parasztcsaládok élvezhették eddig a legkisebb mértékben. Az egyéni gazdaság kikülönitettsége sok-sok nagyszerű társadalmi ajándéktól, gyakran életektől fosztotta meg eddig a parasztcsaládokat. Egyetlen eset a sok közül: R. P.-né 65 éves parasztasszony 38 évvel ezelőtti szülése alkalmával súlyos betegséget kapott, amely sebészi beavatkozással megszüntethető lett volna. R.-né a fél emberöltő alatt sokszor nekifogott a műtéthez szükséges pénz összegyűjtéséhez, de mire odáig jutott, hogy kórházba mehetett volna, a nyolc holddal járó gazdasági gondok mindig kimarták kezéből az összegyűlt filléreket R.-né a 38 évvel ezelőtt keletkezett betegsége miatt nem szülhetett többet, pedig szerettek volna még gyereket. Nemrég. hogy közösbe került a föld, az idős asszony végre jelentkezhetett a szegedi női klinikán. Orvosai a hosszú betegeskedés után visszaadták egészségét, meghosszabbították életét. E

gészségügyi statisztikánk millió hasonló esetről tudna már számot adni a tsz-mozgalom kiterebélyesedése óta. . Az asszonyok egészségügyi és szociális segítése ma már magasztos nemzeti érdek. Az új paraszti életformával lehetővé válik, hogy falun is mind erősebb, egészségesebb nemzedékek szülessenek. A nő, az anya, mint a társadalom egyik fő alkotó eleme végre a falvakban, a szétszórt tanyákon is az őt megillető egyenjogúsághoz, emberi méltósághoz jut. Csépi József